Hurrikánok és tájfunok

Objektív tények:
A trópusi ciklonok ott alakulnak ki, ahol az SST 26,5°C feletti.
Az is megfigyelhetõ, hogy õkelmék elhelyezkedése az ITC évszakos mozgásával esik egybe, ahol ez átlépi az 5°-os szélességi kört, ott szeretnek létre jönni, ez ugye mindkét féltekén a nyári félévre esik, azaz az északi félgömbön májustól novemberig, a délin pedig decembertõl júniusig.

Az Indiai-Óceánra leszûkítve is objektív tény, hogy nagy átlagban Májusban kezdõdik a szezon, az elsõ "kicsikék" leggyakrabban május idusán ténykednek.

Azaz nem kell összesküvés-elméleteket gyártani, csak megnézni az archívumokat.

A wunderground.com rossz tréfát ûz:kettõs tájfunt jelez(Misawa-4,Kadena-1) Tajvantól ÉK-re és rázúdítja õket Japánra(Kadena is 4-es lesz).Az a bibi,hogy a mûholdképek felhõformái még csak nem is emlékeztetnek tájfunra?!

Egyébként az hogy ciklon ilyen erõs lett C4-es abban az is benne volt, hogy iszonyat lassan mozgott.

Az itteni ciklonok inkább a csapadékukról szoktak híresek lenni, és nem a szelükrõl ami általában C2-nél ott nem szokott több lenni a viszonylag kis tenger felület miatt.

Tök jó, ezt nem is tudtam eddig A monszunt persze tanultuk, h indul május végén június elején, de hogy okt-máj-ig trópusi ciklonok is kószálnak arra nem is ritkán...hiába mindig tanul az ember vmit...érdkes az egész, hisz Kína k-i részét és Japánt már "normálisan" a nyári félévben ostromolják a trópusi ciklonok...

Sajna most nincs idõm válaszolni (indulok dolgozni...), ám holnap részletesen fogok magyarázatot adni.

Nem értem mi "van így"?Egyik vélemény szerint május már aktív ciklonos idõszak(S.),míg a másik szerint nem májusban kezdõdik,hanem akkor van vége a szezonnak(N.) az Ind.-óceán északi részén.Vagyis így van:homlokegyenest ellenkezõt állítottatok.Vagy a következõ a helyzet:az Indiai-óceán eme részén bármikor lehet ciklon,nem létezik szezon?Már csak az oka kéne?

Tankönyv szerint az északi féltekén nyáron melegebb az óceán(ami a ciklonok feltétele),vagyis enyhén szólva nem magyarázható,hogy õsztõl tavaszig tart a szezon.Persze az átmeneti idõszakban(tavasz,déli fétekén ez persze a mi õszünkkor van)csak anomália szülhet trópusi ciklont és mondjuk februárban északon,augusztusban délen szinte elképzelhetetlen,hogy kialakuljon(kb.ekkor,tél végén a leghidegebb a tengervíz.)
Egy magyarázatot tudok ilyen anomáliára,vagyis túl korai ciklogenezisre:tengeráramlás (egyben szélirány)módosulás.A napsugárzás nem inoghat ennyire,a léghõmérséklet nem túl lényeges,melegebb éghajlat nem túl valószínû(akkor rendszeresen lennének).
És akkor még ott van a dél-kínai áprilisi tájfun...

Szomorú: Link

Így van, így hiába nem figyeltek az ezelptti írásomra (#1773), ezt nehéz lesz kikerülni, he-he!

Nem korai. Sõt, inkább kései. Az Indiai-óceán északi részén inkább a téli félévre esik a ciklonképzõdési maximum. Kb októbertõl májusig, ameddig be nem indul a monszun. Visszanéztem az elmúlt 20 évet és mindösszesen 3 olyan ciklont találtam ami nyári hónapra esett. Az is június elejére és az Arab-öböl területén alakult ki.
Amúgy egyáltalán nem ritka hogy ápr-máj körül egy bika ciklonnal zár az szezon. 2-3 évente becsúszik egy-egy erõs (>cat3) ciklon. Elég csak a híres hírhedt 1991-es gyilkos - azóta is csak A Bangladesi ciklonként emlegetett - légörvényre gondolni, amely április 29-én éjszaka tört rá Bangladesre 260 km/h-s átlagszéllel. Néhány óra alatt 138000 ember halt meg.
Ja, és utána szerencsétlenek kaptak még egy május végi trópusi vihart is, szinte ugyanazon a pályán.

Elsõ hivatalos jelentések szerint 240 feletti a halottak száma, egyes városokban (Laputta, Kyaik Lat) a házak 70%-a le van rombolva.

Nálunk nem tudom már beszéltek-e Nargis-ról,de 190 km/h lökésekkel lecsapott Myanmar-ra,öt tartományt a katonai junta katasztrófasúlytotta területnek nyilvánított és félõ,hogy sok halott van.Néhány éve figyelem már a trópusi ciklonokat,de myanmariról nem hallottam...

Ja tényleg kemény, bár nem vagyok nagyon penge az ottani tájfunokból ill. h mikor indul a szezon, de azért a hírek alapján ilyen erejûek, ilyen korán talán ott sem túl gyakoriak.

Na errõl beszéltem:C4 Mianmar(Burma)partjait ostromolja május elején -na ilyenrõl sem hallottam még.Olyan mint egy eltévedt túl korai monszun...

Április közepén erõs tájfun alakult ki(T2)és lecsapott Dél-Kínára.Valójában mikor kezdõdik a szezon,hogyan kell értelmezni-e furcsa idõben(gyakran szokatlan helyen-pl.Nyugat- Afrika,Irán,Brazília stb. ) keletkezõ trópusi viharokat ?

Link Félelmetes! Amúgy kb. 45C°-os forróság tombol Indiában... Link

Ebben semmi rendkívüli nincs, hisz ama térségben a Május már aktív ciklonos idõszak, Áprilisban is többször volt ciklon az elmúlt néhány évben.
Az Atlanti-térség íme:
SST: Link
Anomália:
Link

Itt még messze a szezon.

Link

április végén azért ez elég kemény...kíváncsi vagyok, h az atlanti vizeken mikor jelenik meg az elsõ...vagy ott nem annyira meleg a víz...?

Lola "személyében" 48 órán belül valószínûleg lesz egy újabb C1-ünk Madagaszkártól keletre.

Increased Hurricane Losses Due To More People, Wealth Along Coastlines, Not Stronger Storms
Link

Megfogadtam,hogy saját magamhoz nem szólok hozzá,pedig volt néhány ütõs ciklon az indiai-óceáni vizeken az idén.De most megtört a csend...
Például ez a mostani madagaszkári már hármasként csapott Mozambikra,de valahogy nem veri a média a dobot.Furcsa,hogy az Ausztrália menti vizeken elég szelíd a szezon,míg Madagaszkár körül zajlik az élet...
Összességében a ciklonszám hozza az utóbbi évek átlagát.

Ismét akció van az Indiai-óceánon: Link 2 aktív rendszer is van a képen. Az egyik Madagaszkár és Afrika között, a másik az India-óceán közepén, ennek már szeme is van

Már éppen írni akartam,hogy itt egy katasztrófa készül,de talán nem lesz vész,az ereje 3-as Ivánnak,talán nem lesz sok halott.A másik rém,Nicholas eddig Ausztália csücskét célozta,de most úgy áll,hogy elkerüli és csak 2-es lesz.Vagy nem...

Link Iván most száll partra 220-as alapszéllel. Csóri népek...pokoli éjszaka vár rájuk.

Hisz-esemenyek digest, 32 kötet, 1 szám:
Az RSOE oldalán nem találtam meg a hírt ebben a formában, feltettem az oldalamra az e-mail tartalmát:
Link

Ez aktuális kép???
Jól néz ki!

Madagaszkárnál van valami: Link

Link

Köszönjük, jó kis összesítés!

Érdekes, hogy milyen szép fokozatosan csökken a számuk az utóbbi 5 évben. Bár egy hasonló fluktuáció lezajlott 2002-ben egy év alatt, ergo nem mérvadó.

De mintha hûlnénk..?

Nem mellesleg: Madagaszkár környékére kaptunk szinte egyszerre agy C1-et és egy TC-t! Kinõttek, mint esõ után a gomba.

Ami a déli-félteken ténykedik (márpedig Funa ott alkot, nemsokára elgyengül), az ciklon.

Már is van egy 3-as ciklonunk.Link
De ez nem tájfun inkább, tekintve, hogy a Csendes-óceánon van?

Elmaradásom pótoltam, a tavalyi évet is feldolgoztam a 2000-tõl meglévõ adatbázisomban:
Link

Látható, hogy nagy média-beharangozásoktól eltekintve az elmúlt évek legkevesebb trópusi ciklonja volt.
A hurrikánokról is ez mondató el, a szezonra jellemzõ a két óriás-hurrikán és más semmi jelzõ.
A tájfunokról csak majdnem mondható el, ennél egyszer volt kevesebb 2000 óta és azóta évi egy tájfunnal sem úszták még meg az évet a térségben.
Egyedül a ciklonok (a déli égöv és az Indiai-Óceán "aranyosai") tettek ki magukért számszerileg.
Link

Na végre. Hosszú hetek uborkaszezonja után kaptunk egy szép ciklont (FUNA) Új-Kaledónia mellé, egyenesen Aucklandnak tartva, 3-as erõsséget prognosztizálva. Még eléggé gyenguska, fõleg a WV képeken látszik. Persze az Új-Zélandi partraszállás még igencsak képlékeny, adatok hiányában a franc tudja.

Ez így van, ám fontos tudni, hogy az extraerõs mérsékelt övi ciklonok (960hPa alatti középpontal) jó része trópusi ciklon-import, ez is ok lehet figyelemmel követésükre.

A Földközi-tengerben kialakuló TC-re emlékeztetõ képzõdmények szerintem javarészt med.ciklon-utógenezisek, hisz ne feledjük, hogy õkelmék a mérsékelt övi és trópusi ciklonok afféle "keresztezõdései".

Eléggé megtévesztõ szerintem,hogy az archívumok térképei,melyek a TC-k útvonalait mutatják,akár Kanadáig ill. Izlandig vagy Skandináviáig is jelzik õket.A szélerõsség alapján követik talán õket-mint átalakult viharos mérsékelt övi ciklonokat?Szerintem a jellegzetes TC szerkezetet hamar elveszítik a szárazföld,vagy a hideg víz felett,felesleges õket ezer km-ekre északra követni.Így gondolhatják sokan,hogy elérhetik Európát vagy átkelhetnek idõvel a Földközi -tengerre is.
Ugyanakkor más genetikával,de a TC-re nagyon emlékeztetõ zivataros spirálciklonok szerintem már kialakultak a Mediterráneumban is.Ezek nem vagyok benne biztos,hogy leszakadó poláris légtömegekbõl(mediterrán ciklogenezis)jöttek minden alkalommal létre a nyári idõszakban...

Rendicsek, he-he!
Most irány dolgozni...

Jól van elhiszem, de ezt még fejtsd ki nekem Pesten

Már mint a sivatagos dolgot fõleg.

A sivatag is relatív hidegvíz miatt van...
Hidd el, így van.

Így van,ilyenkor általában egy szép izmos mérsékeltövi ciklonná alakul át ami már a mi idõjárásunkra is hatással lehet,ha éppen a NY-ÉNY-európai partok felé halad.

Rendben, de a felhõzet teljes feloszlását is magyarázza ez, mert azt még megértem, hogy trópusi ciklonként teljesen megszûnik, de a felhõzete is gyorsan eltûnik rendszerint.

Nem véletlen van arra sivatag...
Szóval nem hiszem el, hogy csak a tenger vízhõje miatt számolódik fel olyan gyorsan teljesen a rendszer.

Kicsi képzavarban vagy.
Írtuk az imént (1742-43), hogy nem az SST (tengervízhõmérséklet) a fõ ok a Földközi-tenger ügyében, taglalva lett szépen.

Egy trópusi ciklonnak a 21-22°C-os víz is nagyon erõs gyengülést okozhat, ez az oka az ottani tendenciózus gyengülésnek.

Az Atlanti-Óceán hideg vizéban azért olyan hosszan életlépesek, mert energiaháztartásuk megváltozik, a hidegvíz miatt a magasabb szélességeken (itt a lényeg!)a Coriolis-erõk erõsödõ jellege okán frontális struktúra feljõdik ki bennük, azaz akkorra már régen nem trópusi ciklonok.

Akkor mondhatjuk, hogy amiatt is

Na igen, kicsit túloztam, de azért annyiban megegyezhetünk hogy az é.sz. 15-20° felett nemigen emelkedik 20-22 fok fölé a víz hõmérséklete. Ráadásul egy-két nagyságrenddel kisebb a TC termelésre alkalmas vízfelület. A SST térképeken szépen látszik a védelmezõ hidegvíz-pajzs a nyugati partvidék mentén.
Link

Nyáron biztos, 20 fok felett van, hiszen most 12-16 fokos a víz télen...

És a gyengülés általában már a félsziget Déli csücskén el szokott kezdõdni pedig ott 22 fokos most is a víz.

Ráadásul a Atlanti óceánon nem 1-2 nap alatt döglik be a hidegebb víz felett ahogy Nyugaton teszi.

Sajnos nem jó példát mondottál vala. A hiba ott van, hogy nem ugyanolyan meleg a víz. A nyugati part mentén hideg víz áramlik dél felé, így ott kb 12-16 fokos az óceán. Tehát azért döglik be minden TC ha arra téved.
Link

Szerintem van egy nagyon kézzel fogható példa mi történne a ha a Földközi tenger fölé érne egy hurrikán.
Ez a példa a Kaliforniai félsziget, ugyan olyan száraz mediterrán jellegû környezet van arra, és hiba meleg a tenger rendre legyengülnek szétesnek....
Ez a szelek miatt van, hiszen a hurrikánok,tájfunok egyik éltetõje a monszunális szelek...

Így van és a trópusi összeáramlási övezet (ITC) a keletkezési és ténykedésük igazi határa, ennek nyári határa pedig igen messze van kontinensünktõl.

Arról nem is beszélve, hogy a Földközi-tenger a 30-32. szélességi foktól északra helyezkedik el, míg pl. a Karib-tenger, vagy a Mexikói-öböl inkább ez alatt. Ez a Coriolis-erõ miatt lényeges.
A hurrikánok fõleg azért a 10. és 30. (10-hez közelebb) szélességi fokok között szeretnek kialakulni az északi féltekén, mert van egy gyenge Coriolis-erõ - de nem erõs még -, amely segíti az õ "bepörgésüket".
A második fontos tényezõ a súrlódás, illetve a szárazföldek.
Az óceánok felett relatíve sima felülettel találkoznak a hurrikánok, ellenben a szárazföldek érdes, egyenetlen felszínével.
Harmadik fontos tényezõ a nedvesség. Ugyanis a nyári idõszakban a meditterán teréségben rendszerint szárazság uralkodik nem csak a szárazföldeken, hanem azok feletti légrétegekben is.
Tegyük fel, hogy valóban egy hurrikán eljutna az Ibériai-félszigetig. Azon áthaladva jelentõsen legyengülne egyrészt a súrlódás miatt, másrészt a nyaranta rendszerint száraz idõjárásnak köszönhetõen, amely a területet jellemzi.

A 2005-ben kialakult Vince egy a mérsékelt szélességekrõl leszakadó magassági örvénynek köszönhetõen született. A leszakadt magassági örvény a délebbi szélességeken a viszonylag meleg (~25-26 fok) tengervíz hõmérsékletû területek felett generálta a trópusi ciklon kialakulását, amelybõl rövid idõre hurrikán képzõdött.
Egy legújabb tudományos cikk szerint, a természetes éghajlatváltozások - melyek során fõleg lokálisan változik meg a tengerek vízhõmérséklete - jóval inkább hatnak a hurrikán aktivitásra, mint a jövõbeni "globális felmelegedés forgatókönyvei szerinti" melegedés - ahol nem csak pl az Atlanti-óceán medencéjében melegszik a tengervíz, hanem az összes többi óceán esetében is.
Link

Az, hogy a Földközi-tengeren hurrikán legyen? A jelenlegi légköri állapotok mellett ez fizikai képtelenség. Egy karibi hurrikán maradványa bekavarodhat, de az már nem hurrikán, hanem vagy mediterrán, vagy mérséklet égövi ciklon. Itt kellene keletkezzen, ahhoz meg túl kicsi a F. tenger, meg a vizének hõmérséklete sem éri el a 27 fokot nagy, nyílt területen tartósan.

Jó estét kívánok!
Link

Köszi ez jó volt! Miért pont az anyósokról nevezték el a viharokat nem is értem