2019. május 25., szombat

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#9929
Az Exxon már 1982-ben kimutatta, hogy mára minden rekordot megdönt a levegő széndioxid-tartalma
Link
Nyilván ez inkább jóslás volt, mint számítás, mindenesetre elég jól beletrafáltak. Reméljük, hogy a későbbiekre vonatkozó előrejelzéseik nem igazolódnak be.
#9928
Nem? Pedig tényleg azt hittem.laza
Azért a vidámság még mindig megmaradt.kacsint



#9927
Amúgy nem a Rómeó és Júliáról beszéltem, azt tudod?
Link
#9926
Már elárultam. Olvasd el.vidám
#9925
Elárulod mitől lett jó kedved, hátha mások is felderülnek?
#9924
"A Leonardo DiCaprio filmje nagyon sok emberhez eljutott, felhívta a figyelmet a problémákra, én azt mondom, hogy összességében megérte."

"Szóval ezeknek a drága filmeknek a mérlege a cél szempontjából szerintem bőven pozitív."


Már megérte korán benéznem ide. Vidáman indul a napom.laza
#9923
Érthető, hogy visszatetszést vált ki az emberből a gazdagok pazarló luxusa, álszent aggodalma a klímaváltozás miatt, de nem az 1% magánrepülőzésén fog múlni a bolygó sorsa. A Leonardo DiCaprio filmje nagyon sok emberhez eljutott, felhívta a figyelmet a problémákra, én azt mondom, hogy összességében megérte. nevet Más kérdés, hogy nem az átlagembert kell meggyőzni, hanem a kormányokat. De ha úgy nézzük, ha az átlagembert meggyőzöd, akkor ő a fogyasztása során hozott döntéseivel, a szavazatával megváltoztathat mindent. Szóval ezeknek a drága filmeknek a mérlege a cél szempontjából szerintem bőven pozitív.
#9922
Nekem valóban nehéz az ő fejükkel gondolkoznom. Pl. egyszer egy színész készített (nem csak ő persze) egy filmet a klíma összeomlásáról és a világ végpusztulás felé haladásáról. Ha jól emlékszem repülővel repkedte be világunkat, hogy a szörnyű pusztulásra felhívja a figyelmet. Mi energia, pénz, anyag, környezetszennyezés kell ilyen filmekhez és ahhoz a százhoz, amiben ő öldökölt meg szerelmeskedett, amiért még Oscart is kapott. Amikor ezeket a hihetetlen dollármilliárdokat elkölti meg többet repülőzik mint egy kisebb szegény állam egész lakossága, akkor mit gondolhat  arról, hogy ki a felelős a bolygó rohamos pusztulásának felelőseiről nem tudhatom.
#9921
Csak ha benne lennél abba a 10 %-ba, akkor a felsorolásodban lehet, hogy nem ezek szerepelnének.
#9920
Azt a nullát akár el is hagyhatod a 10%-nál.
#9919
Azoknak, akik nem fognak. szomoru
#9918
Jó lenne, ha az a 10 % uralkodó réteg gondolkodna el ezen, aki az földi javak (pénz, föld, víz, energia stb.) kb. 90 %-át birtokolja, ellopja, kisajátítja és elfogyasztja. Én hetente egy petpalackot veszek, van aki 60-at. Van akinek 1000 m3-es medencéje van a milliárdokat érő villájában, én ennyi vizet fél életem alatt fogyasztok. Van aki 50 autót vesz életében, én eddig csak 2 használtat vettem 58 év alatt. Nekem egy lakásom van, van akinek 30. Nem folytatom: szerintetek kinek kéne a környezetszennyezésen meg a bolygó tönkretételén elgondolkodnia ?
#9917
Gondolkoztál már azon, hogy mit fogsz csinálni, amikor fel kell adnod az eddigi életmódodat?
Link
#9916
David Attenborough
Climate Change - The Facts Link
#9914
Már akinek.
Megfelelő rendszerrel egy háztartás teljesen függetleníthető lenne az energia szolgáltatótól.
A háztartások elgázosítása nem mindenütt olyan egyértelmű.
Egyszer dolgoztam egy felvidéki projekten is, ahol teljesen egyértelmű volt, hogy a lakások fűtése elektromos energiával történik. De idehaza is a hőszivattyús rendszereknél szintén.

Jövőbeli elképzelésem, hogy az energia közműszolgáltók feladata csak a nagy ipari felhasználókra fog korlátozódni.

Szerk:
Kicsit zavarosnak tűnhetett, de első lépésként a háztartások gáztalanítása, következő lépésként villamos hálózattól való függetlenítése jöhet.
Hogy pl. a fafűtés hogy jön a rendszerbe, arról inkább nem írnék.
#9913
Azt azért hozzátehetjük, hogy az egyszerű elektromos fűtés az összes lehetőség közül a legdrágább.
#9912
Még hozzátenném hogy a világítást leginkább fűtési szezonban használjuk, mikor rövidek a nappalok. Ekkor az ízzó által termelt hőenergia nem vész kárba. A megtakarítás számításánál ezt valahogy figyelmen kívül hagyják.
#9911
Fiúk,  LED-es vasalót és mosógépet hol árulnak?,  Nálam ezek fogyasztják a legtöbbet...
#9910
Hasonlóak a tapasztalataim a kompakt fénycsővekkel. Megjelenésükkor azzal reklámoztàk hogy élettartamuk 10x-ese az izzóéknak. Azóta is szatyorszámra gyűlnek a kiégett fénycsővek, melyek ráadásul veszélyes hulladéknak számítanak. Aztán még ott van a bemelegedési idejük.

Amúgy fűtési idényben nem olyan nagy gond, ha az ízzó a lakásban az energia nagy részét hőben adja le. Van aki állítólag évszaknak megfelelően cserélgeti az égőket a lakásban.

#9909
Olvastam olyan hirdetést, hogy a villanyszámlát az új, alig fogyasztó lámpaizzókkal akár felére lehet csökkenteni. Ez igaz lehet (akár 90 % is), ha a 100-as égőket 10 W-osakkal lecseréljük. És persze az áramot csak világításra használnánk. De hol vannak a mosógépek,villanybojlerek,mikrosütők,tv-k, hűtőgépek,klímák,akkumulátortöltők,számítógépek,kenyérpirítók,elektromos sütők, rezsók és főzőlapok,borotvák,hajszárítók,merülőforralók,szendvicssütők,szárítógépek,vasalók,fúró és egyéb barkácsgépek stb-stb.?( ezek közt lehetnek akár 1000-2000 W-osak is) Ha egy személy egy helységben éget egy lámpát (nem égeti díszkivilágításban a lakás összes lámpáját egyszerre) akkor ha jól számolok egy 40-es izzó napi 10 óra alatt 400 Wh-t fogyaszt ami havi 12000 Wh.Ha 3 személy éget 1-1 lámpát akkor az kb. 36 kWh. Ha egy átlagos családi villanyfogyasztást havi 100 kWh-nak veszek (villanybojler és 1-nél több hűtő és gáz helyett elektromos sütés főzés esetén ez jóval több) akkor ez csak 36 %. Ha ezt felére csökkentem akkor 18 % a megtakarítás.  Akkor hogyan jön ki az orbitális megtakarítás a lámpaizzókkal ? Talán 10-20 %-ot azért eléri attól függően mennyi a havi áramszámla.
Lehet, hogy elszámoltam, de biztosan van fizikus vagy villanyszerelő  aki kijavít.
Szerk.: Elszámoltam alaposan, de más kijavítottam.szegyenlos
#9908
Valami sánta az adataidban.
Priviben válaszolok, mert a szűkebb téma kivesézése már eléggé eltér a fórum alaptémájától.

SkyBlueSky: Válasz szintén priviben fog menni.
#9907
De! Rohadtul észreveszed az energiaszámlán is, ha nem csak egy izzót cserélsz le ledre, hanem mondjuk a felét az összes égődnek. Főleg, ha az összeset.
Már csak a számokból is kiindulva: nem mindegy, hogy 40W vagy 3W. 13szoros a különbség (illetve 13ada). Pont ennyi fog látszódni a villanyszámlában is.
#9906
Pont a napokban húztam fel magamat, hogy spórolás céljából veszem (vettem, mert már én is kezdek led-re átállni) a kompakt fénycsöveket, de két éven belül 7 ment tönkre. Megtartottam a dobozokat és a számlákat, cserélni nem akarták őket. Ha 100 w-os izzókat használtam volna helyettük, akkor is olcsóbban jövök ki. LED-esből mit érdemes venni (az utolsó kettő Tescós Landlite lett)?
#9905
Nagyjából jó helyen kapiskálsz Addig, amíg a legnagyobb háztartási energia temetők (ablakok, falak, kazánok, belső (keringtetett) melegvíz hálózat, hűtők, elektromos vízmelegítők) energia veszteségét drasztikusan nem csökkentjük, pénzkidobás, gazdasági bűncselekmény ilyesmire anyagi forrásokat pazarolni. Ha nem öt évre tervezett mosógépekről lenne szó, akkor sem lenne elsődlegesen javasolt a cseréjük.

LED világítás: Az utóbbi időkben jelentősen csökkent az áruk. Már vannak olyan LED izzók és fénycsövek, amire a gyártó öt év garanciát vállal. Azokat érdemes megvenni. Nem a villanyszámla miatt (energia megtakarítás jelentéktelen, a villanyszámlán észre sem veszed), hanem azért, mert az élettartamuk jelentősen magasabb az előbbiekhez képest. Rühellem, ha egy égőt, vagy fénycsövet néhány hét, vagy hónap után cserélni kell. Ennek egyik oka lehet az, hogy kétféle minőségű hagyományos fényforrást (beleértve a fénycsöveket is) lehet kapni: sz...r-t és f...s-t, a másik oka, hogy ezek a fényforrások rendkívül érzékenyek a túlfeszültségre. A hálózati feszültség alacsony terhelésű időszakban simán lehet 240 V, vagy kicsit több is. Egy izzólámpa élettartama meg a tápfeszültség nagyságrendileg tizedik hatványával fordítottan arányos egy kb. 40 évvel ezelőtti KÖMAL fizikai rovatában olvasottak szerint. Nyilván az egy diák-kísérlet volt, nem állt rendelkezésükre sem anyag, sem idő, de a túlfeszültség hatását az izzókra nagyjából leírja.
Más kérdés, hogy a LED-re áttéréssel országos léptékben a kb. hatod felvett teljesítmény miatt jelentős megtakarítás érhető el.
#9904
Hogy ne menjünk messzire, kedvencem az Otthon Melege program, aminek papíron az energiamegtakarítás a célja, de szerintem valójában inkább a hazai kereskedők helyzetbe hozásáról szól. Azt nehezen tudom energiatakarékosságnak tekinteni, hogy a régi, 15 évre tervezett mosógépeket kidobáljuk, hogy helyette - bár 20-30%-kal kevesebb vizet, áramot fogyasztó -, viszont (a szervizesek szerint) 5 évre tervezett gépekre cseréljük le.
#9903
Manapság, s környezetvédelem ügye az ipari termelés legnagyobb barátja. "Dobjunk ki minden régít, mert az környezetszennyező! Vegyünk helyette új, környezetbarát terméket!"

Közben épp ezzel a mesterségesen felfokozott termeléssel terheljük leginkább a bolygót. Meg a gazdasági tanácsadók által kitalált növekedés hajszolási őrülettel.

#9902
Minden,  amit legyártanak,  terhelést jelent...  én a tömegközlekedést és a computer-chatet ajánlanám...
Váralja: erről NEM a permafroszt tehet.  Vannak kórokozó bacik, de a mai  higiéné sokat segít,  hogy elviseljük őket. A baj az,  amikor csak a kórokozókra figyelünk,  és az életet adó hasznosakat is kiirtjuk,  velük együtt az életet és ökológiai szolgáltatásait...
Horgászok: tetanusz és barátai ott lapítanak a berohadó iszapokban,  mert tavasz lett.  Aki megvágja-szúrja magát,  fertőtlenítse ki a sebét rendesen.
#9901
A 4. találat tetszik: Link  laza
#9900
Egy MTI hír , ugyan bulvár tálalásban:

Link
#9899
Bár a képhez tartozó írásban nem derül ki, de gondolom az adott évet megelőző 30 év átlaga lehet az összehasonlítási alap.
#9898
A médiában mindent a klímaváltozás következményeként állítanak be.
Link
Legyen az erdőtűz, lehűlés, gleccser, havazás, zivatar, szárazság, a Balaton alacsony vízállása, a Balaton magas vízállása, egy portölcsér, stb.
#9897
A médiában az év eleji csapadékhiányt már mint a globális éghajlatváltozás bizonyítékaként állítják be.

Csapadék változása (1961-2016): Link

Az ország nagyrésze zöld. Ami épp csapadék növekedést jelez. Csapadék csökkenés ott volt, ahol úgymond volt miből. Közben az ország legszárazabb helyein nőt legjobban.

#9896
Adminisztratív eszközökkel ez csak a totális államokban megy, ott sem teljes sikerrel.
#9895
Bocs, 12-16 mrd akart lenni.
#9894
Éppenséggel "hely" van még bőven, a teljes emberiség elférne egy BAZ-megyényi területen, ha mindenkire 1 m2 jutna. (Na jó, ha mára már 7,6 milliárdan vagyunk, akkor kéne még 350 km2 Szabolcsból is). laza Persze ez csak egy vicces kis adat, nehogy komolyan vedd, mint érvet. vidám
Viszont ahogy pár hozzászólással korábban írta valaki, a Föld népessége 16-20 milliárd között fog tetőzni, ennyi embert pedig még el tud tartani a bolygó, csak egy picit kell majd kevesebbet pazarolni hozzá.

[mod... - coontac]
#9893
Nagyon időszerű lenne végre valamilyen népesség szabályozó intézkedéseket hozni az illetékeseknek és a gyakorlatban is alkalmazni a 3.világ országaiban! Pl. születés szabályozás.
#9892
A mai napon kb. 7663 millió ember él a földön. Amikor megszülettem feleannyian voltunk. Azok közül akik akkor éltek már több, mint a fele nincs életben.
1810 millió ember idősebb nálam és 5853 millió fiatalabb.
Szeretném még megérni, amikor már 10.000 millió ember lesz. Várhatóan 2056-ban.
1995-ben ugyanannyi ember élt Európában, mint Afrikában. 2023-ra kétszer annyian, 2100-ra pedig hatszor annyian fognak élni Afrikában, mint Európában.
A mai napon 15 óráig 700 fővel nőtt Európa létszáma, Afrikáé ugyanennyi idő alatt 52.000 fővel.
Forrás:
Link
#9891
Ez nem igaz. Nincs semmi bizonyíték rá, hogy az antropogén klímaváltozás nem fenyegető.
"kacsint"
#9890
A növekedés üteme már 1963-ban elérte csúcspontját, azóta csökkenőben van. A becslések szerint kb. 12 milliárdnál érjük el a maxot, utána stagnálás/lassú fogyás jöhet.
#9889
A szaporodással kapcsolatosan egy valamit ne felejtsünk el. Egy adott társadalom lélekszáma akkor kezd stagnálni, majd egy idő után csökkenni is, ha elér egy bizonyos életszínvonalat, vagyis amikor már maguk a kényelmi szempontok a gátjai a gyermekvállalásnak. Kínában ez már látszik. Kérdés, mikor éri el ezt a szintet a Fekete Afrika.
#9888
"A fenyegetések pont ezek: antropogén klímaváltozás hatása, politika, vallás stb. amik kombinált következménye lenne egy "kihalási hullám"."

Szerintem ezt már tegnap átbeszéltük: nincs bizonyíték az antropogén klímaváltozás "fenyegető" hatására.kacsint
#9887
Ezzel is egyetértek... Nem is hiszem, hogy ellentmondtam ennek az álláspontnak. Egy dolgot "természetesen" kiemelnék: rendben, számítunk rá, hogy túlszaporodtunk, ezért jön egy természetes visszaszabályozás. Ez eddig megállta a helyét, állatok pl. hangyák esetében működik is. De azt még soha senki nem próbálta ki, hogy nem-e lehet emberi intelligenciával ezt a folyamatot megakadályozni. Most ezt akarjuk épp kipróbálni nevet elkerültük elsőre az atomháborút, küzdünk az ember által létrehozott klímaváltozási faktorok csökkentésén, egyre kevesebb és kevesebb háborúra és háborús halottra törekszünk. (Ami egész sikeres a sok-sok negatív hír ellenére is: Link )
Egy szó mint száz, miért ne akarhatnánk most a következő globális kataklizmát legyőzni? A fenyegetések pont ezek: antropogén klímaváltozás hatása, politika, vallás stb. amik kombinált következménye lenne egy "kihalási hullám". Talán a világtörténelem során először sikerül megakadályozni ezt a "természetes velejárót", az intelligencia és ész segítségével. És ez egyáltalán nem lehetetlen, visszatekintve arra a rengeteg vívmányra, amit az elmúlt évszázadokban szintén elsőként és egyedülállóként ért el az emberiség.

Tudom, persze, az ember alapbeállítása a háborúzás, az önző életstílus és a gyűlölet is, de hátha az ember ezen tényezőit az emberiség együttesen háttérbe tudja szorítani.
#9886
"bar mostanaban eleg surun lehet a hirekben "rekordott dontott" kifejezest olvasni"

Ez egyrészt köztudottan abból is származik, mert a nép a rekordot kívánja, több kattintás = több pénz.

Másrészt a híradástechnika brutális fejlődése mellett teljesen természetes, hogy egyre több, akár eldugott térséget érintő esemény is nyivánosságra kerül.

A gyakoriságra példaként felhoztál egy több hónapos intervallumból több kontinensnyi területről károkozó természeti eseményeket. Statisztikáim nekem sincsenek, de nem gondolom, hogy 100 évvel ezelőtt nem lehetett volna bármikor csinálni egy ilyen összeállítást, ha lettek volna infók. Csak hát még nem voltak.
#9885
Elég messzire vezet, és szerintem korántsem egyértelmű az ok-okozati viszony. Mi minek a következménye? Szerintem benne vagyunk egy bazinagy körforgásban (természetestül, emberestül, világostul, mindenestül), amelyben van egy természetes és folyamatos klímaváltozás, ami régen is volt, most is van. Vitatkozunk a mértékéről, sebességéről, de azt ne felejtsük el, hogy olyan, mint amilyen most van, még sosem volt. Az egyik legjelentősebb állapotváltozás, hogy ennyi ember még sosem volt a Földön, mint most. Próbálunk elférni úgy, hogy a rendelkezésre álló hely (szerintem) nem növekszik, inkább csak csökken. Ez újabb és újabb helyzeteket szül, a klímaváltozást okoljuk egy csomó olyan dologért, amiért igazából az ember(iség) okolható, ha van egyáltalán értelme az okolásnak. A klímaváltozás sem lenne ekkora sztártéma, ha fele ennyien (vagy inkább ezred ennyien) lennénk a Földön. De így, hogy fogy a (meg)élhetésre alkalmas hely a bolygón, nyilván egyre több és több embert érint, hiszen akit egyébként nem érintene (vagy csak alig), azt is érinti azáltal, hogy akit érint, az oda igyekszik, ahol kisebb a hatás. Értsd: ahol meg lehet élni, nem hal éhen és szomjan. Abban, hogy ezen területek aránya csökken, egyrészt nagy szerepe van az embernek, nemcsak azáltal, hogy egyre több természetes élőhelyet számol fel, hanem azáltal is, hogy túlszaporodik. Ezek és az egyéb környezetszennyezések, a természetes folyamatokba való beavatkozás nem maradhat következmények nélkül, és ez így is van jól.
Arra szoktam gondolni, hogy ha egy állat túlszaporodik, abban az állományban előbb-utóbb történik valami olyan esemény/körülmény, ami miatt jelentősen lecsökken a létszám. Nagyjából ezt várom az emberiség esetében is. Hogy ez természetes folyamat lesz vagy önpusztítás, azt nem tudom. De ki mondta, hogy az önpusztítás nem természetes velejárója a túlszaporodás megfékezésének? nevet Szóval nagyon érdekes a téma, amit feszegettek, de szerintem nem lehet kizárólag a klímaváltozással, mint statisztikai adatokkal dobálózni, nagyobb egészben érdemes vizsgálni a folyamatokat, és kérdés inkább csak egyre több lesz, mint kevesebb. Bocs, hogy belevau, csak hangosan gondolkodtam, és még az sem biztos, hogy helyesen, csak próbálom árnyalni a képet.
#9884
ilyen gyakorisaggal?

Link

Link

Link

Link

Magyarorszagon is "remekul" allunk: Link

Link

Nem az a kerdes hogy volt-e mar korabban szelsosegesebb helyzet, mert biztos volt (bar mostanaban eleg surun lehet a hirekben "rekordott dontott" kifejezest olvasni), hanem hogy ezek gyakorisaga milyen. Erre kimutatast nem tudok hozni, de a hirek szenzaciohajhasz reszet lehamozva is erzeklheto a valtozas, szvsz. 
#9883
Ezzel egyetértek.

(ugyanakkor én simán el tudom képzelni, hogy kipusztul a fél emberiség, és a klímaváltozás következtében (is) - elég egyetlen egy totális háború hozzá)
#9882
"Azt meg ne várja senki, hogy hirtelen a fél emberiség kipusztul. Ezt senki nem állítja a jelenlegi klímaváltozással kapcsolatosan."

Hát pedig amire reflektáltam, az eléggé úgy hangzott, mintha a fél emberiség kipusztulása lenne várható.

Balázs: hidd el, én abszolút nem tartozom a mániákus tagadók közé, még ha úgyis tűnik néha. Csak engem nagyon zavar, és leginkább ez zavar, hogy a többség teljesen összemossa a klímaváltozást a környezetszennyezéssel.
#9881
Én valahogy nem a szélsőségektől félek igazán, mert hogy most a hőség 1 fokkal melegebb, vagy a viharok kicsit gyakoribbak, azok még túlélhetőek, és korábban is voltak extrém szélsőségek. Ha 2-3 fokot emelkedik az átlagT, ott inkább attól félek, hogy bizonyos egyensúlyok felborulnak: mászhatatlanná válik nyáron az Alpok a jégtakaró visszavonulásával, emelkedik a tengerszint, csökken az átlagcsapadék, stb. Plusz a túlnépesedő, amúgy is száraz, de szárazabbá váló régiók lakói egyszer nekiállnak majd vizet keresni, és az könnyen háborúkhoz vezet (vezetett már most?).
Reméljük, utódaink is leírhatják 500 év múlva, hogy
"Mégis itt vagyunk."
és nem az lesz, hogy ez volt az utolsó időszak, amikor még tehettünk volna ellene valamit (hogy mi ellen, azt még nem tudom / tudjuk).
#9880
Én csak a kérdésedre válaszoltam. Ha hirtelen megváltoznak a körülmények, akkor ennek ez a hatása.
Még jó, hogy itt vagyunk. Meleg szobában, kellemes neonfény mellett diskurálunk a világról. Ez is civilizációs vívmány, hogy marad még energiánk ilyen felesleges dolgokra is.
Azt meg ne várja senki, hogy hirtelen a fél emberiség kipusztul. Ezt senki nem állítja a jelenlegi klímaváltozással kapcsolatosan. Csak annyit, hogy egy kicsit több lesz a kellemetlenség. Most nyáron például jobban fogunk izzadni, mint tettük ezt a 70-es években, lásd lejjebb Bakonyvárt.
De voltak panaszos hangok az elmúlt hetekben a másik fórumon is. Ki az aszályt szidta, mások meg a fagytól rettegtek.
#9879
És ezek mind olyan események, amik 100-200-500 éve is előfordultak. Elég belelapozni a Réthly-féle könyvekbe.

Mégis itt vagyunk.