Globális jelenségek
De csak hogy kontextusba helyezzük. Az USA éves emissziója ennek több, mint 1000x-ese.
Én most sokkal pozitívabb vagyok a télel kapcsolatban, jobb telet várok.
Majd 2-3 hét múlva elmondom leíróm mire is gondoltam, addig élvezzük ezt a jó időt.
Majd 2-3 hét múlva elmondom leíróm mire is gondoltam, addig élvezzük ezt a jó időt.
Az utolsó szó úgyis az időjárásé lesz a téllel kapcsolatban. 
De komolyra fordítva, szerintem egy összességében átlag feletti tél megint nem lenne meglepő. Blokkhelyzetek szempontjából a tél második fele kissé jobb lehet, mint az első. Ezen túl minden csak találgatás.
De komolyra fordítva, szerintem egy összességében átlag feletti tél megint nem lenne meglepő. Blokkhelyzetek szempontjából a tél második fele kissé jobb lehet, mint az első. Ezen túl minden csak találgatás.
Valami hidegtűrő dögös pipi. Addigra már úgysem tudnánk mit kezdeni vele, szóval még házasságtörésnek sem számítana! 
No, ebbe én is beszállnék. Dédunokák, pálinka, tökig érő hó, mi kell még?
Nagyon szép nagyon jó, de milyen lesz a tél??
Köszönöm ezt a sok leírást a felét még én is értettem, sok ilyet szeretnék még..
Köszönöm ezt a sok leírást a felét még én is értettem, sok ilyet szeretnék még..
Érdekes meccs. Talán még élek 20 évet, aztán meglátom, hová fordul a trend. Remélem, a man-made global warming profétáin való röhögésbe fogok belehalni, miközben a dédunokáim töltögetik a pálinkát a vizespoharamba, amíg a méteres hóban rekedt tolószékemben ücsörgök a diófa alatt.
A sarki jég talán átfordult a mai napon a növekedésbe.
2007 óta 5 alkalommal volt az ideinél kisebb területű jégfelszín minimum. 2007, 2012, 2016, 2019, 2020. Az elmúlt 2 év viszont valamivel erősebb volt.
Link
2007 óta 5 alkalommal volt az ideinél kisebb területű jégfelszín minimum. 2007, 2012, 2016, 2019, 2020. Az elmúlt 2 év viszont valamivel erősebb volt.
Link
Részletesebben arról, hogyan is állunk.
A 2016-ot meghaladó időarányos átlag után az elmúlt napokban a napi globális anomáliáknál is meghaladtuk a 2016. február végi csúcsot. JRA55 reanalízis szerint az 1°C feletti anomáliát (1991-2020-hoz) is hoztuk.
Ahogy nyár eleje óta ez már megszokott, az északi félteke és a trópusok folyamatosan melegebb minden eddigi évnél az elmúlt évtizedekből, ezeket az 1 fok körüli csúcsokat pedig mindig akkor húzzuk be, amikor az Antarktiszi Oszcilláció erősen negatív.
Hamarosan emelkedhet az index semleges irányba, ez letörheti a kiugrást. De máris érkezhet egy újabb kör, amennyiben a déli-sarki örvény gyengülésének hatása esetleg újra erősen negatívba lökné az AAO-t októberre.
Ezekkel az adatokkal mindenképpen előrébb járunk, mint amit az El Nino önmagában indokolna, szerintem még akkor is, ha figyelembe vesszük a gyors váltást a La Ninából (tavaszi bejegyzésem). Emiatt nagyon kíváncsi leszek, milyen havi adatok jönnek félév múlva, illetve mi lesz 2024-ben az éves átlaggal.
A rekorddöntögetés a felszíni adatbázisokban júniusban kezdődött, eleinte ez a műholdas adatokban mérsékeltebben jelent meg, majd júliusra kilőttek az UAH és az RSS görbéi is.
Az inkább „klímaszkeptikus” Roy Spencer is „weird month”-nak nevezte az idei júliust, és felvetette a kapcsolatot a Hunga-Tonga vízgőzével. Link
Talán ez a legbizonytalanabb az esetleges okok között. Viszont a sztratoszférában nem túl határozottan (beleférhet a természetes változékonyságba), de látszik, hogy az idei nyárelő az elmúlt harmincegynéhány év leghűvösebbje volt a vízzel„ szennyezett” magasságban az északi féltekén. Fölénk év elejére ért a vízcsóva, de akkor a poláris örvény szélviszonyai, SSW stb. elfedhette az esetleges hatásokat a poláris „éjszaka” idején. Ez nyárra megváltozhatott. Saját GIF ERA5 adatokból:
Hogy milyen globális eltérés lesz a következőkben az attól függ, hogy mi történik az északi féltekén a tél folyamán, amikor részben az
örvény, és más tényezők irányítanak újra. A magas SST-k viszont maradhatnak az óceánokon sokfelé. Plusz mi lesz az El Nino-s távkapcsolatok sorsa, mi történik az AAO-val az ottani nyárba való átmenet során. A trópusok biztosan tovább melegedhetnek. Viszont az északi féltekén egy nem szélsőségesen erős, de érdemi El Nino az alap meleg anomáliák mellett hozhat érdekességeket. Elvben a tél második fele El Nino alatt negatívabb AO/NAO-t is valószínűsít, ez látszik is a szezonális modellek nagyon távoli előréiben, ahol inkább pozitivak az indexek a tél elején, a végére viszont negatívba váltanak.
Az is bizonytalan, hogy az El Nino hogyan tudja kifejteni a távkapcsolatait, mert a trópusi vizek rendellenesen melegek máshol is. Ez abból is látszik, hogy a többi trópusi terület anomáliájához is viszonyító relatív óceáni ENSO index (RONI) most jobban eltér (kb fél fokkal) a sima anomáliából kiinduló indextől (ONI). Ilyen értelemben gyengébb az El Nino SST jele idén.
Link vs. Link
A 2016-ot meghaladó időarányos átlag után az elmúlt napokban a napi globális anomáliáknál is meghaladtuk a 2016. február végi csúcsot. JRA55 reanalízis szerint az 1°C feletti anomáliát (1991-2020-hoz) is hoztuk.
Ahogy nyár eleje óta ez már megszokott, az északi félteke és a trópusok folyamatosan melegebb minden eddigi évnél az elmúlt évtizedekből, ezeket az 1 fok körüli csúcsokat pedig mindig akkor húzzuk be, amikor az Antarktiszi Oszcilláció erősen negatív.
Hamarosan emelkedhet az index semleges irányba, ez letörheti a kiugrást. De máris érkezhet egy újabb kör, amennyiben a déli-sarki örvény gyengülésének hatása esetleg újra erősen negatívba lökné az AAO-t októberre.
Ezekkel az adatokkal mindenképpen előrébb járunk, mint amit az El Nino önmagában indokolna, szerintem még akkor is, ha figyelembe vesszük a gyors váltást a La Ninából (tavaszi bejegyzésem). Emiatt nagyon kíváncsi leszek, milyen havi adatok jönnek félév múlva, illetve mi lesz 2024-ben az éves átlaggal.
A rekorddöntögetés a felszíni adatbázisokban júniusban kezdődött, eleinte ez a műholdas adatokban mérsékeltebben jelent meg, majd júliusra kilőttek az UAH és az RSS görbéi is.
Az inkább „klímaszkeptikus” Roy Spencer is „weird month”-nak nevezte az idei júliust, és felvetette a kapcsolatot a Hunga-Tonga vízgőzével. Link
Talán ez a legbizonytalanabb az esetleges okok között. Viszont a sztratoszférában nem túl határozottan (beleférhet a természetes változékonyságba), de látszik, hogy az idei nyárelő az elmúlt harmincegynéhány év leghűvösebbje volt a vízzel„ szennyezett” magasságban az északi féltekén. Fölénk év elejére ért a vízcsóva, de akkor a poláris örvény szélviszonyai, SSW stb. elfedhette az esetleges hatásokat a poláris „éjszaka” idején. Ez nyárra megváltozhatott. Saját GIF ERA5 adatokból:
Hogy milyen globális eltérés lesz a következőkben az attól függ, hogy mi történik az északi féltekén a tél folyamán, amikor részben az
örvény, és más tényezők irányítanak újra. A magas SST-k viszont maradhatnak az óceánokon sokfelé. Plusz mi lesz az El Nino-s távkapcsolatok sorsa, mi történik az AAO-val az ottani nyárba való átmenet során. A trópusok biztosan tovább melegedhetnek. Viszont az északi féltekén egy nem szélsőségesen erős, de érdemi El Nino az alap meleg anomáliák mellett hozhat érdekességeket. Elvben a tél második fele El Nino alatt negatívabb AO/NAO-t is valószínűsít, ez látszik is a szezonális modellek nagyon távoli előréiben, ahol inkább pozitivak az indexek a tél elején, a végére viszont negatívba váltanak.
Az is bizonytalan, hogy az El Nino hogyan tudja kifejteni a távkapcsolatait, mert a trópusi vizek rendellenesen melegek máshol is. Ez abból is látszik, hogy a többi trópusi terület anomáliájához is viszonyító relatív óceáni ENSO index (RONI) most jobban eltér (kb fél fokkal) a sima anomáliából kiinduló indextől (ONI). Ilyen értelemben gyengébb az El Nino SST jele idén.
Link vs. Link
AMOC zokkenes (ami már most is van) , leállás, vélemények? Persze vár még ránk egy szakajtónyi moslék hosszú ősz áprilisig, de 1x csak jön a szörnyű, amiben nem lesz köszönet(?!) Én nap mint nap látom, milyen vékony a homo sapiens tündöklését létrehozó talajreteg, alatta irgum burgum van! Jól van hogy celeb irányba mennek egyes tudósok, de azért elgondolkodtató!
Link
Link
Jól állunk, szeptember elején meg is haladtuk a 2016-os átlagot az ERA5 szerint. A különbség az, hogy akkor lefele ment már az El Nino, most még erősödik, ezért ez az első hely tartható is lesz várhatóan.
Így van, pont ezért. A szárazföldek 2/3-a az északi félgömbön található.
Meg szeretném kérdezni, hogy ha globális hőmérsékleti átlagról van szó, akkor miért hullámzik szezonálisan a görbe, miért nem egyenes? Olyan, mint ha a Föld átlaghőmérséklete magasabb lenne akkor, amikor az északi féltekén nyár van.
Jobb lenne, ha csak 1 jóslat lenne? Az előrejelzések és kutatások lényege, hogy sok-sok "tracer bullet" (amolyan a semmibe lövő, a jó irányt kereső lövedék) jellegű előrejelzést készítünk, és ezek sokasága nagyjából kiadhatja az irányt. Ahogy 5 napra előre is keresed a várható időt: nem a GFS OP outputot veszed, nem az ECM 47. tagját, hanem sok-sok modell (10+) sok-sok futását időben (00z, 12z etc.) és ENS tagokban (fáklya stb.) egyaránt. Lehet fikázni 1-1 tagot, csak értelme nincs, és ilyenek ezek a kutatások is: hiba egyet kiemelni és bárhol lobogtatni (ebben a média az első helyekért tolong), de hiba lenne lefikázni őket és súlytalannak nevezni: együttes ismeretük segít az újabb és pontosabb kutatások, előrejelzések elkészítésében, valamint segít valóban képet kapni a vártható jövőről... akkor is, ha az a kép pici és homályos. Minden ilyen kutatás gyakran egy új, eddig alábecsült (vagy nem alábecsült? túlbecsült? ezért készült a kutatás! ezért jók a szakmai reakciók rá!) tényező szerepe körül forog.
Röhöghetünk a mára előrejelzett 15-20 nappal korábbi előrejelzéseken, mégis egy hatalmas könnyebbség és elképesztő áldás, hogy ennyi előrejelzés áll rendelkezésre és egész pontosan tudunk tervezni az időjárással (nem csak hobbi és szórakozás, hanem termelés de védekezés területén is). A helyzet az extrém hosszú előrejelzésekkel ugyanez. Korábban is nagyon sokat segítettek (milyen anyagokkal NE szennyezzünk) és a jövőben is fognak. Vadhajtások, extrém jóslatok mindig lesznek, a média ezekre úgy csap le, mint a legjobb kattintásvadász anyagokra (ld. ezen linkeid címe: "közel az összeomlás", "jöhetnek a 45-48 fokos nyarak"), viszont nekünk már illene ezeket az anyagokat kellő távolságtartással és szkepticizmussal kezelni - és legkevésbé sem a linkelt oldalakról tájékozódni
Az előrejelzések és kutatások lényege, hogy sok-sok "tracer bullet" (amolyan a semmibe lövő, a jó irányt kereső lövedék) jellegű előrejelzést készítünk, és ezek sokasága nagyjából kiadhatja az irányt. Ahogy 5 napra előre is keresed a várható időt: nem a GFS OP outputot veszed, nem az ECM 47. tagját, hanem sok-sok modell (10+) sok-sok futását időben (00z, 12z etc.) és ENS tagokban (fáklya stb.) egyaránt. Lehet fikázni 1-1 tagot, csak értelme nincs, és ilyenek ezek a kutatások is: hiba egyet kiemelni és bárhol lobogtatni (ebben a média az első helyekért tolong), de hiba lenne lefikázni őket és súlytalannak nevezni: együttes ismeretük segít az újabb és pontosabb kutatások, előrejelzések elkészítésében, valamint segít valóban képet kapni a vártható jövőről... akkor is, ha az a kép pici és homályos. Minden ilyen kutatás gyakran egy új, eddig alábecsült (vagy nem alábecsült? túlbecsült? ezért készült a kutatás! ezért jók a szakmai reakciók rá!) tényező szerepe körül forog.Röhöghetünk a mára előrejelzett 15-20 nappal korábbi előrejelzéseken, mégis egy hatalmas könnyebbség és elképesztő áldás, hogy ennyi előrejelzés áll rendelkezésre és egész pontosan tudunk tervezni az időjárással (nem csak hobbi és szórakozás, hanem termelés de védekezés területén is). A helyzet az extrém hosszú előrejelzésekkel ugyanez. Korábban is nagyon sokat segítettek (milyen anyagokkal NE szennyezzünk) és a jövőben is fognak. Vadhajtások, extrém jóslatok mindig lesznek, a média ezekre úgy csap le, mint a legjobb kattintásvadász anyagokra (ld. ezen linkeid címe: "közel az összeomlás", "jöhetnek a 45-48 fokos nyarak"), viszont nekünk már illene ezeket az anyagokat kellő távolságtartással és szkepticizmussal kezelni - és legkevésbé sem a linkelt oldalakról tájékozódni
Ez részben igaz. Görögországban például 78-80 gyújtogatót vettek őrizetbe a napokban, akik szándékosan keltettek tüzeket Trákia erdeiben. [...] Kilkidiász miniszter hajlandó súlyos büntetést róni a tettesekre.
Mod.
Mod.
A híradásokban is lehetett hallani esetleges gyújtogatásról, csak tolmácsolom, amit hallottam.
Ne mondja senki, hogy a tűzfészkek nagy része nem gyújtogatás miatt alakul ki, még ha "folyamatos" is a 40 fok.
(Egy érdekkör, akik csak zűrzavart és pusztítást akarnak...)
(Egy érdekkör, akik csak zűrzavart és pusztítást akarnak...)
Ez azonban nem változtat a felszabadult CO2 mennyiségén, inkább csak az emberi ostobaságot mutatja, bár Kanada még nem adott hírt, hogy tudomásuk lenne gyújtogatásról.
Immár kb. 1000 erdőtűz tombol Kanadában, az eddig a légkörbe jutott CO2 mennyisége megfelel Ausztria 15 éves emissziójának
Elképesztő.
Elképesztő.
JRA-55 reanalízis, hasonló az ER5-höz, amit az ECMWF csinál. Link
Nyilván 1958 óta több új megfigyelési módszert asszimilálnak benne, hogy a felszíni állomásoknál mennyire változatlan az adott időszakban, azt nem tudom.
Térképesen így néz ki az első két dekád, 0,76 fokos globális anomáliával:
Az északi mérsékelt öv mellett az Antarktisz körüli térség nagyban felelős az ekkora anomáliáért. Ott nagy a tengeri jég hiányos terület hónapok óta. Viszont pont most fordul át pozitívba az AAO, az AO ottani megfelelője, és jó lehűlés várható ott. Ez azért egy enyhe északi féltekés lehűléssel együtt visszább húzza a globális átlagot is talán kereken 0,7 körülire. Szóval az előző hsz grafikonján a bizonytalansági intervallumnak a hűvösebb végén lehet a hónap.
Nyilván 1958 óta több új megfigyelési módszert asszimilálnak benne, hogy a felszíni állomásoknál mennyire változatlan az adott időszakban, azt nem tudom.
Térképesen így néz ki az első két dekád, 0,76 fokos globális anomáliával:
Az északi mérsékelt öv mellett az Antarktisz körüli térség nagyban felelős az ekkora anomáliáért. Ott nagy a tengeri jég hiányos terület hónapok óta. Viszont pont most fordul át pozitívba az AAO, az AO ottani megfelelője, és jó lehűlés várható ott. Ez azért egy enyhe északi féltekés lehűléssel együtt visszább húzza a globális átlagot is talán kereken 0,7 körülire. Szóval az előző hsz grafikonján a bizonytalansági intervallumnak a hűvösebb végén lehet a hónap.
Bővebb infó van az adatokról, hogy miből számolták? Ugyanazon állomások adatait vették alapul, vagy az újabb és újabb állomások adatai is belekerültek?
Mondjuk épp most született az Eu.-ban egy törvény, ami legalább magát a szándékot kifejezi a helyreállítással kapcsolatban.
"Az EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan"
Link
"Az EP zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, a következő lépcső az ökoszisztémák jogokkal való felruházása lehet globálisan"
Link
Nem az ottanit hoznám le, hanem a lentit vinném fel és hűteném egy hőcserélőn át 
Igen, Geostorm, a hétvégén ismételték újra... hát igen
A magaslégköri "porszórással" ha jól tudom hivatalosan is foglalkoznak, de még nem jutottak el arra a pontra, hogy olyan nagy a baj, hogy mindegy, mi lesz később De szerintem jó ötlet
Igen, Geostorm, a hétvégén ismételték újra... hát igen
A magaslégköri "porszórással" ha jól tudom hivatalosan is foglalkoznak, de még nem jutottak el arra a pontra, hogy olyan nagy a baj, hogy mindegy, mi lesz később
De szerintem jó ötlet
Nem az a fő gond, hogy odafent "alig van molekula"? Hiába hozod le, vagy viszed fel, itt olyan sok és sűrű a levegő, hogy alig hűtene (a sok-sok egyéb technikai gondon felül). Tippre drasztikus beavatkozással hűtő hatást leginkább jó kis magaslégköri porral lehetne elérni (robbantás, stb.?), csak valahogy ez se hangzik középtávon jó ötletnek.
De amúgy fantasy-scifi vonalon nem rossz ötlet a "földi hűtőborda" Volt valami film, geovihar vagy mi, ahol műholdakról beszabályozzák a világ időjárását, tök lelkes voltam egy kis meteo-tech-utópia hangulat meg pár szép szupercellás felvétel miatt, de a film csapnivaló lett, már az ötletet sem sikerült rendesen végiggondolni...
De amúgy fantasy-scifi vonalon nem rossz ötlet a "földi hűtőborda"
Volt valami film, geovihar vagy mi, ahol műholdakról beszabályozzák a világ időjárását, tök lelkes voltam egy kis meteo-tech-utópia hangulat meg pár szép szupercellás felvétel miatt, de a film csapnivaló lett, már az ötletet sem sikerült rendesen végiggondolni...
Az lehetetlen. 
A lenti Nani ábra is elég beszédes, hogy igazából a most elindult El Ninoval meg fokozódó naptevékenységgel, ha jól tudom utóbbi új, de már erősebb ciklust kezdett sokkalta jobban megfogjuk érezni a klímaváltozás hatásait.
Ha La Ninán magánrepcsivel mentek UKba a fejesek összedugni a buksikat mondani valami okosat. Kis emberként ha teheted "ültess fát" opció van.
Akinek pénze és hatalma van annak több lehetősége lenne ezen a szélsőségesebbé váló klímán tompítani. Nahh majd most a teszetoszának lesz meg az elvont (háború, járvány, migráció) figyelem böjtje. Most lesz az elköv. 10-20évben egy igazi felismerés. A bibi csak az, hogy ha jó szóra nem hallgatunk majd jönn rá a pofon.
Ez olyan kicsiként megélni mikor kultúrája van a magyarnak nem megállni a Stop táblánál.Avagy jó van az úgy "tájékoztató tábla",nem veszi komolyan. Majd más figyel meg ilyenek. Aztán ha jobbról bekap egy kamiont az arcába mert az a Netflixet nézi vezetés közben, meg telefonál, mert nem Ő hanem a másik figyel, akkor már késő lesz kapkodni. Ezt arra fel mondom ez a fajta egymásra mutogatás is jellemző az emberiségre.
Majd akad valaki vagy valami (ország) mert ő gazdag vagy tudom is én "oszt megoldja". Ehhez mindannyian kellenénk egységes változásra, de annyi területen kellene már minden IS átírni a klíma tompítására hogy nem bírnánk letolni az emberiségen. Avagy szegény országok ne szapodjanak agyba főbe ha nincs kaja, nem macskák hogy annyi sokból egy kettő csak megéli a felnőtt kort. Vagy ott van az ásványi olaj, gáz, szénre épült jóléti társadalom. És ezt folytathatnám a végtelenségig.
Persze valahol elkell kezdeni és támogatom a zöld megoldásokat. Geotermikus energia kiaknázását stb, de szerintem ezt mi megállítani már nem tudjuk. Talán 100-200 éves távlatban,viszont ahhoz egy csomó kihívást kellene még a békés egymás mellett élés és járványügyi szempontból túlélni. Túlnépesedést és a monokultúrák (búza, kukorica) sérülékenységéről nem is beszélve.
Annyit tehetünk hogy tompítsuk a hatásokat ahogy csak tudjuk. Megújuló energiára váltani míg a leendő fúziós energia vagy más nem lesz jobb. Nahh meg alkalmazkodni.
Az alacsonyabban fekvő városokról már szót se ejtsek, ha elolvad a jég teljesen. Ott meg költözni kellesz nekik, "nincs pardon".
Nagyon durva egyébként Nani ábrája. Nem tudom mi lesz ennek a böjtje. De durva.1991 től korábbi adat nincs esetleg? Korábbi átlagokra lennék kíváncsi, amit esetleg jégben, kőzetben, tengeri ajzatban ilyen lerakódásokból kikövetkeztettek. Holocén optimum idejéből pölö. Vagy csak arról sejtések? A felé tartunk...
A lenti Nani ábra is elég beszédes, hogy igazából a most elindult El Ninoval meg fokozódó naptevékenységgel, ha jól tudom utóbbi új, de már erősebb ciklust kezdett sokkalta jobban megfogjuk érezni a klímaváltozás hatásait.
Ha La Ninán magánrepcsivel mentek UKba a fejesek összedugni a buksikat mondani valami okosat. Kis emberként ha teheted "ültess fát" opció van. Akinek pénze és hatalma van annak több lehetősége lenne ezen a szélsőségesebbé váló klímán tompítani. Nahh majd most a teszetoszának lesz meg az elvont (háború, járvány, migráció) figyelem böjtje. Most lesz az elköv. 10-20évben egy igazi felismerés. A bibi csak az, hogy ha jó szóra nem hallgatunk majd jönn rá a pofon.
Ez olyan kicsiként megélni mikor kultúrája van a magyarnak nem megállni a Stop táblánál.Avagy jó van az úgy "tájékoztató tábla",nem veszi komolyan. Majd más figyel meg ilyenek. Aztán ha jobbról bekap egy kamiont az arcába mert az a Netflixet nézi vezetés közben, meg telefonál, mert nem Ő hanem a másik figyel, akkor már késő lesz kapkodni. Ezt arra fel mondom ez a fajta egymásra mutogatás is jellemző az emberiségre.
Majd akad valaki vagy valami (ország) mert ő gazdag vagy tudom is én "oszt megoldja". Ehhez mindannyian kellenénk egységes változásra, de annyi területen kellene már minden IS átírni a klíma tompítására hogy nem bírnánk letolni az emberiségen. Avagy szegény országok ne szapodjanak agyba főbe ha nincs kaja, nem macskák hogy annyi sokból egy kettő csak megéli a felnőtt kort. Vagy ott van az ásványi olaj, gáz, szénre épült jóléti társadalom. És ezt folytathatnám a végtelenségig.
Persze valahol elkell kezdeni és támogatom a zöld megoldásokat. Geotermikus energia kiaknázását stb, de szerintem ezt mi megállítani már nem tudjuk. Talán 100-200 éves távlatban,viszont ahhoz egy csomó kihívást kellene még a békés egymás mellett élés és járványügyi szempontból túlélni. Túlnépesedést és a monokultúrák (búza, kukorica) sérülékenységéről nem is beszélve.
Annyit tehetünk hogy tompítsuk a hatásokat ahogy csak tudjuk. Megújuló energiára váltani míg a leendő fúziós energia vagy más nem lesz jobb. Nahh meg alkalmazkodni.
Az alacsonyabban fekvő városokról már szót se ejtsek, ha elolvad a jég teljesen. Ott meg költözni kellesz nekik, "nincs pardon".
Nagyon durva egyébként Nani ábrája. Nem tudom mi lesz ennek a böjtje. De durva.1991 től korábbi adat nincs esetleg? Korábbi átlagokra lennék kíváncsi, amit esetleg jégben, kőzetben, tengeri ajzatban ilyen lerakódásokból kikövetkeztettek. Holocén optimum idejéből pölö. Vagy csak arról sejtések? A felé tartunk...
"Ültess fát" Ok, csak még nem tudom, hogy a nappaliba, vagy a lépcsőházba ültessem-e
A fásítással nekem csak az a gondom, hogy huszonharminc évbe tellik, mire árnyékadó lombot hoz.
Plusz, én igazából drasztikus T-csökkenést "szeretnék" rövid távon.
Ok, csak még nem tudom, hogy a nappaliba, vagy a lépcsőházba ültessem-e A fásítással nekem csak az a gondom, hogy huszonharminc évbe tellik, mire árnyékadó lombot hoz.
Plusz, én igazából drasztikus T-csökkenést "szeretnék" rövid távon.
Ültess fát! Minnél többet.
Olvastam, hogy a leégett nodre damból kimentett fát vizsgálták, hogy még is ne valami "kacatot" rakjanak a helyére és azt találták, hogy keményebb az adott fatipus(már arra nem emlékszem pontosan de tán bükk) mint a ma kivágott, felhasznált jelenlegi fák. Keresték a magyarázatot és arra jutottak, hogy a kevesebb Co tartalommal bíró környezetben a fák általánosságban vége keményebbek és lassabban nőnek mint most növő társaik. Ellenben magasabb szén-dioxidos környezetben sokkalta gyorsabban nőnek a fák, viszont a keménységük elmarad a több száz évvel ezelőttitől. )
A metánt nem tudod a föld alá dugni, az megkötődik, ha helyre áll a rend. Előbb vagy útóbb kiforog a légkörből.
A keveset beszélt jelentős üveghatással bíró vízgőzről nem is szólva. Emiatt mondtam a fa ültetést.
Pedig ezeket a hirtelen leeső csapadékokat meglehet fogni növényzettel. Fákkal. Tavakkal. Idővel. Nem lesz könnyű, de ha szarunk bele tényleg szétcsesszük a bolygót. Optimizálni a klímát,amennyira csak lehetséges. Legalább annyira, hogy megállítani nem is, mert szerintem kizárt, csak mérsékelni tudjuk a ránk váró klíma változást.
Párologtat, megfogja a talajt, a helyi mikroklíma mérsékli a hőhullámokat, fényvisszaverő képessége is jobb mint a csupasz talajé vagy a "drágaságos" térkőé, a monokultúrás méhlegelő nélküli szabvány fűvel együttvéve. A mezőgazdasági haszonnövények nem képesek annyi megkötni mint a fák, bokrok. Meg ilyen apróságok. És lehet hogy én is hülyeséget beszélek.
(Biodiverzitás szempontjából a szántóföldek telek határait vad gyümölcsösökkel,bokrokkal raknám tele.Vadnak is jó lesz meg a méheknek is meg az egész helyi ököszisztémának.-bár ez mellékvágányos téma.)
Ott van a terjeszkedő Szahara. Ahol belső részeken pár ezer évvel ezelőtt még vadászó gyűjtögető nomádok szavannás éghajlatú antilopokat meg állatokat rajzolgattak a sziklákra. Valami történt, ami azóta alapból elindult melegedés, de nem vitatom, hogy az ember is tehet róla. Viszont a Szahara keletkezésére kíváncsi lennék. Gondolom a Golf áramlat délebbre volt mint most.
Felteszem a kérdést:
Ha az Északi Sark jégmentessé válik akkor a Golf elkanyarodik e Európától? Szahara megveti-e lábát Európában? Ibériai félszigeten például?
Kárpát-medencében ha nem kezdünk el idejében a növénytakaró növelésén és víz megkötésen fáradozni hamar félsivatagi klíma lehet. Talán annyi mázlink lehet más országoktól eltérően, ha ki is esne esetleg a rendszeres nyugati nedvesség transzport, a közeli Földközi - tenger megmentene minket ősszel meg télen. Tehát mediterrán klíma. Ilyen jó féle ciklonocskák meg délnyugatról beszusszanó nedvesség, ami csapdába esik a Kárpátok gyűrűjében. Monszumszerű rendszeresség. Melegebb klíma. Tél nélküli telek, 6 hónapos ősz, 6 hónapos nyár. Ennyi.
Olvastam, hogy a leégett nodre damból kimentett fát vizsgálták, hogy még is ne valami "kacatot" rakjanak a helyére és azt találták, hogy keményebb az adott fatipus(már arra nem emlékszem pontosan de tán bükk) mint a ma kivágott, felhasznált jelenlegi fák. Keresték a magyarázatot és arra jutottak, hogy a kevesebb Co tartalommal bíró környezetben a fák általánosságban vége keményebbek és lassabban nőnek mint most növő társaik. Ellenben magasabb szén-dioxidos környezetben sokkalta gyorsabban nőnek a fák, viszont a keménységük elmarad a több száz évvel ezelőttitől.
) A metánt nem tudod a föld alá dugni, az megkötődik, ha helyre áll a rend. Előbb vagy útóbb kiforog a légkörből.
A keveset beszélt jelentős üveghatással bíró vízgőzről nem is szólva. Emiatt mondtam a fa ültetést.
Pedig ezeket a hirtelen leeső csapadékokat meglehet fogni növényzettel. Fákkal. Tavakkal. Idővel. Nem lesz könnyű, de ha szarunk bele tényleg szétcsesszük a bolygót. Optimizálni a klímát,amennyira csak lehetséges. Legalább annyira, hogy megállítani nem is, mert szerintem kizárt, csak mérsékelni tudjuk a ránk váró klíma változást.
Párologtat, megfogja a talajt, a helyi mikroklíma mérsékli a hőhullámokat, fényvisszaverő képessége is jobb mint a csupasz talajé vagy a "drágaságos" térkőé, a monokultúrás méhlegelő nélküli szabvány fűvel együttvéve. A mezőgazdasági haszonnövények nem képesek annyi megkötni mint a fák, bokrok. Meg ilyen apróságok. És lehet hogy én is hülyeséget beszélek.
(Biodiverzitás szempontjából a szántóföldek telek határait vad gyümölcsösökkel,bokrokkal raknám tele.
Vadnak is jó lesz meg a méheknek is meg az egész helyi ököszisztémának.-bár ez mellékvágányos téma.)Ott van a terjeszkedő Szahara. Ahol belső részeken pár ezer évvel ezelőtt még vadászó gyűjtögető nomádok szavannás éghajlatú antilopokat meg állatokat rajzolgattak a sziklákra. Valami történt, ami azóta alapból elindult melegedés, de nem vitatom, hogy az ember is tehet róla. Viszont a Szahara keletkezésére kíváncsi lennék. Gondolom a Golf áramlat délebbre volt mint most.
Felteszem a kérdést:
Ha az Északi Sark jégmentessé válik akkor a Golf elkanyarodik e Európától? Szahara megveti-e lábát Európában? Ibériai félszigeten például?
Kárpát-medencében ha nem kezdünk el idejében a növénytakaró növelésén és víz megkötésen fáradozni hamar félsivatagi klíma lehet. Talán annyi mázlink lehet más országoktól eltérően, ha ki is esne esetleg a rendszeres nyugati nedvesség transzport, a közeli Földközi - tenger megmentene minket ősszel meg télen. Tehát mediterrán klíma. Ilyen jó féle ciklonocskák meg délnyugatról beszusszanó nedvesség, ami csapdába esik a Kárpátok gyűrűjében. Monszumszerű rendszeresség. Melegebb klíma. Tél nélküli telek, 6 hónapos ősz, 6 hónapos nyár. Ennyi.
Ebben a mocsok melegben - illetve minden év mocsok hőség időszakában - azon szoktam törpölni, hogy lehetne-e használni a sztratoszféra, vagy akár a világűr hidegét a troposzféra hűtésére. Geostacionárius pályán "lebegő" plattformok (pl. héliummal emelve), melyek egy "hőcserélőn" pumpálnák át a troposzférából felszívott levegőt és azt lehűtve visszavezetnék a légkörbe. Ehhez persze egy hálózat kéne, hogy a felszívás és a leadás ne egy helyen történjen, és persze hogy valamelyest számottevő teljesítménye legyen a rendszernek. Az elv egyszerű, és szerintem műszakilag megvalósítható, csak nagyon-nagyon sokba lenne. De ha így pár fokkal csökkenthető lenne az átlaghőmérséklet, akkor a klímavédelmi intézkedések plusz a hűtés jó irányba fordíthatnák a dolgokat.
Mondtam már, hogy gyűlölöm a hőséget?
Mondtam már, hogy gyűlölöm a hőséget?
Közben már 630 erdőtüzet tartanak nyilván Kanadában, ebből 380 szabadon tombol, a többit nagyjából kézben tartják.
A tüzek miatt nagy mennyiségű koromrészecske kerül a légkörbe, ami a légköri keveredés miatt olyan magasságokba is juthat, ahol kondenzációs magként nagy mennyiségű csapadékot is kiválthat.
A tüzek miatt nagy mennyiségű koromrészecske kerül a légkörbe, ami a légköri keveredés miatt olyan magasságokba is juthat, ahol kondenzációs magként nagy mennyiségű csapadékot is kiválthat.
Szerintem várhatóan lesz valamennyi "hűtő" hatása az északi féltekére, mint ahogy azt feltételezik, hogy a 19-20'-as ausztrál bozóttüzekből felszabaduló füst lehetett egy kiváltó oka a szokatlanul hosszú La Nina-nak. Az már más kérdés, hogy nettó értelemben ez mire lesz elég, mert eléggé off the charts kezd lenni az egész North Atlantic SST. Én azt gondolom ez valamelyest talán ellensúlyozza rövid távon a hajók kénmentesítése miatti nagyobb besugárzást.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat