Bioszféra
Remélem nem lesz most nagy fagy, mert a mandula teljes virágzásban van, a kajszi kb. 10 %- osban…
Ma meg ki derült, de voltak tegnapi szelek. A madáretetőm felavatás után kapott egy kis huzatot, a müa. tányéros itatót elvitte a szél, de csináltam egy drótos megoldást ;
Az én ollóm, igaz már 3 éve vettem egy gazdaboltban. Japán gyármány, de akkor kb. 2000 Ft volt. Jó az anyaga, és a retesz zárja, spirál rugós. Ez is max. 2 cm-es ágakat is visz.
A könyv is nagyon szép, Édesapám is kapott egyet és nekem is egyik legkedvesebb olvasni valóm.
Köszi a megosztás, nagyon színvonalas betekintést adott és nem utolsó sorban eszembe jutatta a selmeczi, soproni szakestélyek hangulatát. 
Szerintem maradj a bicska-fűrésznél. Egy-két idényt
biztos kiszolgál, meg olcsó is.
biztos kiszolgál, meg olcsó is.
Link Pár éve még csak kétezer körül volt az ára. Nekem bevált van több méretben is.
Tudtok valami jó ár-érték arányú metszőollót, ami azért száraz fára is jó, meg metszésre is? A fiskars, gardena szerintem elszállt árban. Volt nekem egy 3 ezer Ft- os noname, egész jó volt, persze nyoma veszett.
Ma szabadság, mentem egy K'Miklós - Kunadacs - Kecskemét - Mizse - Népliget kört. A vetések növögetnek, a táj szépségesen gondozott, még az erdő -ültetvények is, még a példás-rövidre legelt tocsogó-szélek is. Fájó a különbség Újbuda elegánsnak megálmodott, gyámoltalanul elhanyagolt köztereihez, utcáihoz képest... Talán mert a Kunságban az emberek magukénak érzik a portájuk elejét, földjeiket, útjaikat. - amiben sajnos Budapest nem igazán segíti az itt lakókat... Kint már fehér fátylat vont az útszélre a ködvirág (Draba verna), aggófű és pásztortáska virágait borzolja a szél. Volt-e sár, nem tudom. A tavalyi komiszul aszályos esztendő után, a vetések reménykedve zöldellnek, a szántások gondozottak.
"a föld bölcs rendje visszatér, amit ó csillagok szakállas fénye áztat:
állatok és kalászok rendje ez, nehéz, s mégis szelíd szolgálati szabályzat."
"a föld bölcs rendje visszatér, amit ó csillagok szakállas fénye áztat:
állatok és kalászok rendje ez, nehéz, s mégis szelíd szolgálati szabályzat."
Kínai "szuszogó" kacsák.
Valahogy nem fejlődött ki bennük a hangot adó hangszálak, ez néha jó is a tenyésztőknek, csak szuszognak. Ellemben sokkal jobb a hús-testtömeg arányuk. Nekem is volt még Majsán.
Ellentétben a japán futókacsák lefussák a rájuk rakódott zsirt, cingárabbak.
Valahogy nem fejlődött ki bennük a hangot adó hangszálak, ez néha jó is a tenyésztőknek, csak szuszognak. Ellemben sokkal jobb a hús-testtömeg arányuk. Nekem is volt még Majsán.
Ellentétben a japán futókacsák lefussák a rájuk rakódott zsirt, cingárabbak.
Megbeszélve, elfogadva.
Nem tudtam kik szedegetik peca közben az elhullajtott finomságokat a hátam mögött... Köcce!
Nem tudtam kik szedegetik peca közben az elhullajtott finomságokat a hátam mögött... Köcce! 
A mikroszinaptikus előrejelzés szerint is nemsokára vége a télnek: már vagy 2 hete hullik mindkét macskánk szőre 
Lassan jöhetne egy olyan tavasz, amikor nem fagy el majdnem minden és májusban már nem kell fűteni. Ellőhetné a (tél)koratavasz, illetve a finalwarming a puskaporát márciusban (akár március első felében).
Lassan jöhetne egy olyan tavasz, amikor nem fagy el majdnem minden és májusban már nem kell fűteni. Ellőhetné a (tél)koratavasz, illetve a finalwarming a puskaporát márciusban (akár március első felében).
Tegnap illetve ma is szép nagy csapatok húztak északra,lassan tényleg vége a téli évszaknak.
Tegnap a Bodrogközben több 10ezer szürke Daru volt a réteken, szántásba, legelőkön....hihetetlen látvány volt hogy 10-15 kilométeren keresztül az út két szélén kisebb nagyobb pár 100-as csoportokban gengszterkednek
Hát ez van dögivel. Mert ezüstszürke döggomba téli változata, (Entoloma saundersii var. hiemale) nem egy vargánya, de ilyenkor ekmegy.
Hú köszönöm!
Sőt, lehet, egy következő kérdésre is választ kaptam. Nevezetesen, hogy Magyarországon miért volt jellemzőbb a monokultúrás erdőtelepítés, pl. egy bükk régióban, míg pl. Szlovákiába átmenve (pl. Jósvafőtől északra) a fennsíkon a bükk régióban ott van a magas kőris, nagylevelű hárs, egy-egy nyír, juhar ( természetesen nem a mezei juhar) is a bükkök között min. 30 %-ban. Nem lehet, hogy ezek ellenállóbbak is adott esetben?
De nálunk a csonka Mo.-on hirtelen a kevés erdőből gyors és egyszerűbb módon kellett erdőt “csinálni”, ahogy hallhattuk előadásodból, míg a szerencsés szlovákoknak ilyenen nem kellett agyalni? Vagy csak szakmai különbözőségről van szó?
Kérlek tényleg röviden!
Sőt, lehet, egy következő kérdésre is választ kaptam. Nevezetesen, hogy Magyarországon miért volt jellemzőbb a monokultúrás erdőtelepítés, pl. egy bükk régióban, míg pl. Szlovákiába átmenve (pl. Jósvafőtől északra) a fennsíkon a bükk régióban ott van a magas kőris, nagylevelű hárs, egy-egy nyír, juhar ( természetesen nem a mezei juhar) is a bükkök között min. 30 %-ban. Nem lehet, hogy ezek ellenállóbbak is adott esetben?
De nálunk a csonka Mo.-on hirtelen a kevés erdőből gyors és egyszerűbb módon kellett erdőt “csinálni”, ahogy hallhattuk előadásodból, míg a szerencsés szlovákoknak ilyenen nem kellett agyalni? Vagy csak szakmai különbözőségről van szó?
Kérlek tényleg röviden
! 
Szia Bölke!
Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést!
Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok.
De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést igényelnek, mert több kapcsolódó résztémát érintenek, amiből összeállhat egy bizonyos kép az erdőgazdálkodás, vagy ahogy ma jobban szeretjük hívni, az erdőkezelés mibenlétének összetett alapjairól.
Meg jó kérdésekről jó emberektől fontos dolgok jutnak eszembe és arról pedig mindig eszembe jut egy másik fontos dolog, úgy, hogy haladok előre, mint lymantria-gradáció a tölgyerdőben.De ezek így szépen egymásba fonódva talán nem "l art pour l art" és ad hoc dogok.
( Csak egy kóstoló: pl. a szálalás: sokszor elővett jolly joker megoldás, de kevés erdei állományt génerodáló, degradáló üzemmódot ismerek ,mint a híres őrségi kisparaszti szálalást. Majd elmondom miért.)
Jelentkezem, majd inkább egy-egy kérdésedre adott válasszal, ha jó így, ahogy az időm engedi. (Kedvem mindig van, ezért voltak a régi Metnet-Ipoly Erdő Zrt. Nyílt Napok)
Talán még a régi Bioszfórum időket idéző eszmecsere is lehet belőle.
Addig is minden magamutogató, nagyképű célzat nélkül!!
Elsőre egy kis videót ajánlanék, amivel "kedves" meglepetést okoztak nekem az átadó, avató rendezvényt szervező kollégáim, mivel csípőből felkértek, hogy tartsak előadást a kútbereki vendégházunk, kulcsos turistaházunk átadásán, mert a háttérben lévő két roll up tartalmát úgy is én szerkesztettem. Az indokot nem tudtam kohézióba tenni, főleg, hogy szólhattak volna egy telefonal előtte este, hogy Isten szent szabad ege alatt kell majd prezentálnom, de mindegy, megoldottuk, így vagy úgy, ennek megítélését a nézőre, hallgatóra bízom.
Jó volt, mert én mint meghívott vendég mentem oda, szakfolyóirat főszerkesztői minőségben tudősítani, és nem a mikrofon és nagy kamera elé állni, így séróból kellett vagy 5-6 évvel ezelőtti kutatások anyagát valahogy értelmesen és érdekesen előadni, és röviden, a megjelent prominens személyek miatt, akik a dög melegben és a cikázó millió szitakötő között, inkább már a cateringre voltak kíváncsiak.
De hát Ipolyos is vagyok, így a meghívott vendégből a vezérigazgatói ukázra (joggal) szakmai ismeretterjesztővé kellett avanzsálnom, s az ottani erdőket egykor kezelő Prímácia (Esztergomi érsekség) erdőgazdálkodásáról beszélnem (Maga az épület is az érseki erdőgondokságé volt valaha.).
Szerencsére akkor már terveztük a Börzsöny monográfia második kiadását, mivel az első 2000 példány egy év alatt elfogyott és jajongott napi szinten a nép, hogy venné, keresi, de nincs. Ez persze öröm. A 600 oldalas, 35 szerzős Vadregényes erdőtáj - a Börzsöny az első hegytáji monográfia a hegségről, aminek nem csak vezető szerkesztője lehettem, de szerzője is voltam és pl. a történeti részben (II. nagy fejezet) az erdők történetén keresztül mutatjuk be a tájtörténetét, hiszen a táj meghatározó eleme a hegtájon mindig is a zárt, egybefüggő erdőtakaró volt.
Karátson Dávid vulkanológus prof. ( korábbi egyetemi tanárom) anyaga itt elérhető, ez a nyitófejezet és ebben a borító, a tartalomjegyzék és a hátsó könyvajánló is benne van.
Link
Batizi Zoltán régész kolléga ( Ma a Börzsöny Múzeum igazgatója) a török kori időket írta meg, kiválóna, rengeteg levéltári anyagból. Az előtte lévő fejezetekben a nemzetközi hírű várrégész Miklós Zsuzsa alkotott nagyon komoly váras anyagokat. Sajnos a hiánypótló könyv első megjelenést, 2014 októberében már nem várta meg, májusban az örök régészmezőkre költözött.
A második kiadás 2019-ben jelent meg. Összesen 3500 példány talált már gazdára és vitték mint egy ponyva regényeket, pedig vagy 45 kiló a kötet. Szerintem a másodikból sincs már sok. Az ebben megjelent szakírásai voltak sajnos az utolsóak.
Batizi Zoli fejezetét folytatva, én a Hódoltság utáni Habsburg- korszakokból adtam összefoglalást a könyvben, meg a következő másik fejezetben Trianontól a II. világháború végéig, az erdők teljes államosításáig. Az utóbbit dr. Oroszi Sándor professzorral jegyezve közösen - de ő akkor már inkább csak lektorált, s nem írt, megfáradt korára tekintettel. (A Mezőgazdasági Múzeum erdészeti-vadászati kiállítás főkurátora volt, erdőmérnök, főmúzeológus.)
Nem hosszú az egész, talán érdemes meghallgatni, nézni, a Hazai Erdész/Hazai Vadász vette fel és adta le műsorban még a Echo TV-én, majd már később az M5-ön. Békési Janiék. Ez még a muszteres anyag, azért látszódnak a két kamera mozgásai is időnként.
Szerintem ebben sok alap benne van, amiből majd pl. a Sajkúti vágásokat is meg lehet érteni, ha leírom a következőkben.
Íme:
Hát most se lettem rövid, pedig esküszöm koncentráltam!
Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést!
Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok.
De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést igényelnek, mert több kapcsolódó résztémát érintenek, amiből összeállhat egy bizonyos kép az erdőgazdálkodás, vagy ahogy ma jobban szeretjük hívni, az erdőkezelés mibenlétének összetett alapjairól.
Meg jó kérdésekről jó emberektől fontos dolgok jutnak eszembe és arról pedig mindig eszembe jut egy másik fontos dolog, úgy, hogy haladok előre, mint lymantria-gradáció a tölgyerdőben.
De ezek így szépen egymásba fonódva talán nem "l art pour l art" és ad hoc dogok.( Csak egy kóstoló: pl. a szálalás: sokszor elővett jolly joker megoldás, de kevés erdei állományt génerodáló, degradáló üzemmódot ismerek ,mint a híres őrségi kisparaszti szálalást. Majd elmondom miért.)
Jelentkezem, majd inkább egy-egy kérdésedre adott válasszal, ha jó így, ahogy az időm engedi. (Kedvem mindig van, ezért voltak a régi Metnet-Ipoly Erdő Zrt. Nyílt Napok)
Talán még a régi Bioszfórum időket idéző eszmecsere is lehet belőle
.Addig is minden magamutogató, nagyképű célzat nélkül!!
Elsőre egy kis videót ajánlanék, amivel "kedves" meglepetést okoztak nekem az átadó, avató rendezvényt szervező kollégáim, mivel csípőből felkértek, hogy tartsak előadást a kútbereki vendégházunk, kulcsos turistaházunk átadásán, mert a háttérben lévő két roll up tartalmát úgy is én szerkesztettem. Az indokot nem tudtam kohézióba tenni, főleg, hogy szólhattak volna egy telefonal előtte este, hogy Isten szent szabad ege alatt kell majd prezentálnom, de mindegy, megoldottuk, így vagy úgy, ennek megítélését a nézőre, hallgatóra bízom.
Jó volt, mert én mint meghívott vendég mentem oda, szakfolyóirat főszerkesztői minőségben tudősítani, és nem a mikrofon és nagy kamera elé állni, így séróból kellett vagy 5-6 évvel ezelőtti kutatások anyagát valahogy értelmesen és érdekesen előadni, és röviden, a megjelent prominens személyek miatt, akik a dög melegben és a cikázó millió szitakötő között, inkább már a cateringre voltak kíváncsiak.
De hát Ipolyos is vagyok, így a meghívott vendégből a vezérigazgatói ukázra (joggal) szakmai ismeretterjesztővé kellett avanzsálnom, s az ottani erdőket egykor kezelő Prímácia (Esztergomi érsekség) erdőgazdálkodásáról beszélnem (Maga az épület is az érseki erdőgondokságé volt valaha.).
Szerencsére akkor már terveztük a Börzsöny monográfia második kiadását, mivel az első 2000 példány egy év alatt elfogyott és jajongott napi szinten a nép, hogy venné, keresi, de nincs. Ez persze öröm. A 600 oldalas, 35 szerzős Vadregényes erdőtáj - a Börzsöny az első hegytáji monográfia a hegségről, aminek nem csak vezető szerkesztője lehettem, de szerzője is voltam és pl. a történeti részben (II. nagy fejezet) az erdők történetén keresztül mutatjuk be a tájtörténetét, hiszen a táj meghatározó eleme a hegtájon mindig is a zárt, egybefüggő erdőtakaró volt.
Karátson Dávid vulkanológus prof. ( korábbi egyetemi tanárom) anyaga itt elérhető, ez a nyitófejezet és ebben a borító, a tartalomjegyzék és a hátsó könyvajánló is benne van.
Link
Batizi Zoltán régész kolléga ( Ma a Börzsöny Múzeum igazgatója) a török kori időket írta meg, kiválóna, rengeteg levéltári anyagból. Az előtte lévő fejezetekben a nemzetközi hírű várrégész Miklós Zsuzsa alkotott nagyon komoly váras anyagokat. Sajnos a hiánypótló könyv első megjelenést, 2014 októberében már nem várta meg, májusban az örök régészmezőkre költözött.
A második kiadás 2019-ben jelent meg. Összesen 3500 példány talált már gazdára és vitték mint egy ponyva regényeket, pedig vagy 45 kiló a kötet. Szerintem a másodikból sincs már sok. Az ebben megjelent szakírásai voltak sajnos az utolsóak.
Batizi Zoli fejezetét folytatva, én a Hódoltság utáni Habsburg- korszakokból adtam összefoglalást a könyvben, meg a következő másik fejezetben Trianontól a II. világháború végéig, az erdők teljes államosításáig. Az utóbbit dr. Oroszi Sándor professzorral jegyezve közösen - de ő akkor már inkább csak lektorált, s nem írt, megfáradt korára tekintettel. (A Mezőgazdasági Múzeum erdészeti-vadászati kiállítás főkurátora volt, erdőmérnök, főmúzeológus.)
Nem hosszú az egész, talán érdemes meghallgatni, nézni, a Hazai Erdész/Hazai Vadász vette fel és adta le műsorban még a Echo TV-én, majd már később az M5-ön. Békési Janiék. Ez még a muszteres anyag, azért látszódnak a két kamera mozgásai is időnként.
Szerintem ebben sok alap benne van, amiből majd pl. a Sajkúti vágásokat is meg lehet érteni, ha leírom a következőkben.
Íme:
Hát most se lettem rövid, pedig esküszöm koncentráltam!
Szia LAM!
Inkább ide való a kérdésem:
de nem akarom rabolni az idődet egy hosszú válasszal: 15-25 évvel ezelőtt rengeteget túráztunk a Börzsönyben, és pl. emlékszem, hogy ki voltam bukva, hogy pl. a Bugyihó déli lejtője elég szépen le volt tarolva (annak is inkább a kelet felé eső része, vagy a Kenyeres Balázs forrás környéke fölötti északi oldali bükkös, vagy a Saj-kút feletti rész, ahol a kék jelzés megy fel a Foltán kereszthez, majd tovább.
Ezek teljesen normálisak voltak anno? Esetleg betegség volt, és azért kell ekkora területen vágni? Persze a Mátrában ez hatványozottan volt jelen, sőt a Bükkben is egy helyen. A Börzsönyt ezért is szerettem, mert itt kevés ilyen helybe botlottam. Persze a Mátra "csak" TK, nem NP, lehet ez is számít. Egyébként mostanában pont, hogy kevesebb ilyet látok, mintha több lenne a szálalás, kisebb területek kivágása, felújítása, stb, pl. itt a Velencei hg-ben ezt látom. (Na pl. a Vértesben láttam talán a legnagyobb területű vágást fent a fennsíkon, de ott több helyen, de mintha itt is teret kezdene nyerni a szálalás.
Inkább ide való a kérdésem:
de nem akarom rabolni az idődet egy hosszú válasszal: 15-25 évvel ezelőtt rengeteget túráztunk a Börzsönyben, és pl. emlékszem, hogy ki voltam bukva, hogy pl. a Bugyihó déli lejtője elég szépen le volt tarolva (annak is inkább a kelet felé eső része, vagy a Kenyeres Balázs forrás környéke fölötti északi oldali bükkös, vagy a Saj-kút feletti rész, ahol a kék jelzés megy fel a Foltán kereszthez, majd tovább.
Ezek teljesen normálisak voltak anno? Esetleg betegség volt, és azért kell ekkora területen vágni? Persze a Mátrában ez hatványozottan volt jelen, sőt a Bükkben is egy helyen. A Börzsönyt ezért is szerettem, mert itt kevés ilyen helybe botlottam. Persze a Mátra "csak" TK, nem NP, lehet ez is számít. Egyébként mostanában pont, hogy kevesebb ilyet látok, mintha több lenne a szálalás, kisebb területek kivágása, felújítása, stb, pl. itt a Velencei hg-ben ezt látom. (Na pl. a Vértesben láttam talán a legnagyobb területű vágást fent a fennsíkon, de ott több helyen, de mintha itt is teret kezdene nyerni a szálalás.
Fújja a szél a mogyoró bokrot. Csak úgy füstöl!
Gyanítom, hogy igen korán kezdődik idén az allergia szezon.
Gyanítom, hogy igen korán kezdődik idén az allergia szezon.
A friss napi-olajjal nincs is baj, amig csak 2-3-szor használjuk, hevítjük. Én a második sütés után leszüröm, a harmadik után megy a gyűjtőbe..Oxidok miatt.
Amennyire én tudom a napraforgóolajban a kettős kötések nagy hő hatására jó kis rákkeltő vegyületekké (is/részben) át tudnak alakulni, de erről persze temérdek cikk van a neten. Desznyózsír nem tud ilyet, mert telített. No meg nem is hexánnal vonják ki a desznyóból
Úgy emlékszem, számít hogy mennyire telítetlen a zsír (ezért jó a kacsazsír illetve busa, és nehézkes a marhafaggyú / tejzsír) illetve hogy az oldalláncai milyen alakzatot formáznak (cisz és transz) - volt egy nagy növényi olaj divat, most ez lecsengett.
Erős a gyanúm, hogy egyforma egészséges, hacsak nem viszi túlzásba az ember. Arra is emlékszem, hogy egy réges-régi gyerektábor egyik napján, a fánkok benne maradtak a napraforgó-olajban véletlenül. Délután sorban állás volt... friss jó fánkok voltak, csakhát olajkúrát kapott a társaság.
Erős a gyanúm, hogy egyforma egészséges, hacsak nem viszi túlzásba az ember. Arra is emlékszem, hogy egy réges-régi gyerektábor egyik napján, a fánkok benne maradtak a napraforgó-olajban véletlenül. Délután sorban állás volt... friss jó fánkok voltak, csakhát olajkúrát kapott a társaság.
Újabban állítólag a disznózsír egészségesebb mint a növényi olaj. Mi az igazság? Mind a kettö elég drága, de ez most nem számít, csak az egészség..
Ebből eredően már régi kérdésem volna, Mi a különbség - egészség ügyileg és alapanyag miatt - a zsirban (disznó, kacsa,) sütés, és vagy az olajban (napraforgó, olíva, len) sütések közt. ??
Ha veszek egy nyers kolbászt és hurkát, (disznó alapanyag) azt a "saját zsírjában" - > fólia alatt, vagy ha más nincs olajban süssem ki?
Ha veszek egy nyers kolbászt és hurkát, (disznó alapanyag) azt a "saját zsírjában" - > fólia alatt, vagy ha más nincs olajban süssem ki?
Nagyon szépek a csiperkék, remélem finomak lettek! Tipp: kicsit lemosva, nyersen húsdaráló, és fasírtgolyónak elkészítve zsírban kisütni ropogósra! Finomra fölszeletelni, és levesben megfőzni zöldséggel. Darálva hústöltelékbe is finom a jó gomba. Ami a lényeg: aprítva sokkal jobban kijön nemcsak az íze, de a fehérje-tartalma is. A gomba ellenálló jószág, nem hagyja magát könnyen emészteni. Sokkal többet nyerünk belőle, ha fölaprítjuk.
Lehet kapni Tescóban, egyéb helyen, belga Shiitake , tinóru gombás, (plusz még ötféle gombás) félkilós fagyasztott csomagokat. Volt aki a zacsin található leírást követve, megette mind az egészet és magyarázhattam, hogy ezek fűszergombák... Kár érte, mert ezek a gombakeverékek finomak, csak otthon szét kell tízfelé a fagyóba csomagolni, és tízszerre megenni aprítva... A Rozmár magyar keverékre legalább ráírják, hogy a konyha mestereinek. Finom a fagyott vegyes gomba, jó termék, de odafigyelést igényel.
Lehet kapni Tescóban, egyéb helyen, belga Shiitake , tinóru gombás, (plusz még ötféle gombás) félkilós fagyasztott csomagokat. Volt aki a zacsin található leírást követve, megette mind az egészet és magyarázhattam, hogy ezek fűszergombák... Kár érte, mert ezek a gombakeverékek finomak, csak otthon szét kell tízfelé a fagyóba csomagolni, és tízszerre megenni aprítva... A Rozmár magyar keverékre legalább ráírják, hogy a konyha mestereinek. Finom a fagyott vegyes gomba, jó termék, de odafigyelést igényel.
Igen, ezt sok helyen komolyba’ is alkalmazzák amúgy
Én még kontaktig nem jutottam el, csak jelezték, hogy natakaroggyáel!
Én még kontaktig nem jutottam el, csak jelezték, hogy natakaroggyáel!
Ezért előbb utóbb csak helyrezökken a világ. Madör nécsör téx hör rivendzs.(-:
Link
Link
Helló Satya! Szép gombász közeli képjeid vannak, de ezek hogy néznek ki a fazékban?
Kérdésem; meg kell mosni hideg vízben a dombát, méghogy a tálcán, fóliában lévőt is?
Ha már megmostam, a nagyobbakat fágjam ketté hosszában?
A Horty Miklós féle 5 forintosakat, és a 200-50 féle mostani átmérőjüket feleztem. A 20-10-forintos és 50 filléreseket hagytam egybe. Mind fenn van avízen mint a záptojás, de a végén szépek, és finomak 1-1,5 óra fözés alapjáraton elég?
A Lidl-ben vettem egy félkilós tégelyest. Már feltettem főni.
Képek:
Kérdésem; meg kell mosni hideg vízben a dombát, méghogy a tálcán, fóliában lévőt is?
Ha már megmostam, a nagyobbakat fágjam ketté hosszában?
A Horty Miklós féle 5 forintosakat, és a 200-50 féle mostani átmérőjüket feleztem. A 20-10-forintos és 50 filléreseket hagytam egybe. Mind fenn van avízen mint a záptojás, de a végén szépek, és finomak 1-1,5 óra fözés alapjáraton elég?
A Lidl-ben vettem egy félkilós tégelyest. Már feltettem főni.
Képek:
Na nem várom meg. A lakásban felfűzve "teleltetem elfogyásig".
Ha valaki szándékosan berepül drónnal egy vonuló madárcsapat mellé, az bizony zavarhatja őket.
Nekem nincsenek ilyen irányú heppjeim, de bizony “engem” is megtámadott már sok madár. Természetesen a prédaállatok a legpotensebbek; szarka, szajkó, galamblalkaúak. De a ragadozók sem tűrik sokszor, hogy a területükön “eszed a kenyerüket”. Leggyakrabban héjják, ölyvek és karvalyok rontanak rá a drónra pedig én csak meteorológiai megörökítés szándékából szállok fel.
A legburvább az volt, amikor a Zemplénben (valahol Hollóházától délre) eredtem egy lecsapózós zivatar nyomába, erre kb 5 család méh lekísérte a cuccost (sajnos lehetett hallani, ahogy a forgószárny darálása a földi rovarevők asztalálra juttatja a raj számos tagját, de leszálláskor nekem is be kelletett menekülnöm a kocsiba
Ja és igen, nyáron a fecskék látak “bennem “ rgadozót, de azok csak leszarnak, köpködnek
Nekem nincsenek ilyen irányú heppjeim, de bizony “engem” is megtámadott már sok madár. Természetesen a prédaállatok a legpotensebbek; szarka, szajkó, galamblalkaúak. De a ragadozók sem tűrik sokszor, hogy a területükön “eszed a kenyerüket”. Leggyakrabban héjják, ölyvek és karvalyok rontanak rá a drónra pedig én csak meteorológiai megörökítés szándékából szállok fel.
A legburvább az volt, amikor a Zemplénben (valahol Hollóházától délre) eredtem egy lecsapózós zivatar nyomába, erre kb 5 család méh lekísérte a cuccost (sajnos lehetett hallani, ahogy a forgószárny darálása a földi rovarevők asztalálra juttatja a raj számos tagját, de leszálláskor nekem is be kelletett menekülnöm a kocsiba
Ja és igen, nyáron a fecskék látak “bennem “ rgadozót, de azok csak leszarnak, köpködnek
Köszönöm
Laskát még csak egyszer szedtem, nem nagyon ismerem, engem főleg a vastag tönk hozott zavarba..
Ha még lesz belőle, megmutatom,
a Flórián téren korrektek az ellenőrök.
Laskát még csak egyszer szedtem, nem nagyon ismerem, engem főleg a vastag tönk hozott zavarba..
Ha még lesz belőle, megmutatom,
a Flórián téren korrektek az ellenőrök.
Laskának (kései laskának) látszó gombák. Ekkorát még sose láttam. Érdemes bemutatni ellenőrnek, mert évről-évre arathatjátok, minden nagyobb eső után.
Sziasztok, segítsetek gombahatározni, ha meglehet a mellékelt képekből,
kertben nőtt fűzfagyökéren:
Jelenleg is ott tartózkodik
kertben nőtt fűzfagyökéren:
Jelenleg is ott tartózkodik
Pénteken a nagy "kártya feltöltő ünnepen" megyek a Lidl.-be gombákat venni . 3 jó féle kinálat, barnás-fehér pereszke,laska gomba. Ha már a hal az egekbe ugrik kinjában!
A Márton napi ajánlat libából kicsit elszállt; 5-7 ezer/ kg. ( már megint menetrend szerint megérkezett Bácskiskun-Csongrád felé a madárinfluenza, mint ár felhajtó..Röhelyes!!!
A Márton napi ajánlat libából kicsit elszállt; 5-7 ezer/ kg. ( már megint menetrend szerint megérkezett Bácskiskun-Csongrád felé a madárinfluenza, mint ár felhajtó..Röhelyes!!!
Tegnap ismét Tétényi-fennsík, csodálatos hely lett, amióta elköltöztek róla a katonáék. Ligetes virágos-kőrises foltok az arasz-magas zuzmóval fedett kövön. Az ültetett fenyőerdőkben a rizikét már felváltotta a sokféle (kesernyés, rózsás lemezű, rákízű, szappanszagú, sárgás lemezű) pereszke és a fenyőtinóru, helyenként járhatóvá szelídült a sűrűsége. A tisztás felületeken, ahol jártak a szárzúzóval, ott szépséges sziklagyepes területek zöldellnek, még a nyári aszály után is... a mostohább fenyérfüves foltok a szabadság tágas látványával kedveskednek. Ahol a cserjés uralkodik (és még a kutyák számára is inkább átjárhatatlanul) ott se aljnövény, se gomba. (Sajnos tegnap belekeveredtem, 150 méteren egy órát küzdöttem hogy kijöjjek, rég sikerült ilyen alaposan eltévedni...) Viszont biztató jel, hogy a galagonya monoton uralmát, felváltja lassan a feketefenyő újulata, a fagyal, és a pusztaszil, vadkörte. A galagonya karvastag tövei pedig olyan alaposan kiszáradtak (és nagy területen, ez általános) - hogy könnyedén kijönnek a földből is. Viszonylag könnyen haladtam, mihelyt az "áttöréses" technikára rájöttem. Elgondolkoztam azon, hogyan lehet, hogy ennyi szép száraz rőzsére, senki nem tart igényt a környékben... Igaz, a terület védett, sok kutyás jár, és a BV lőtér is közel van; de Nagytétényből nem lenne nehéz feljönni, és a Balatoni-út túloldala már, nem védett. Ha helyi környezetvédő lennék, bizony áthordanám a túloldalra, hadd vigyék a célszörű szögény embörök tüzelőnek. A vegetációnak is, bizony jót tenne, ha a száraz faanyagot letisztítanák. Vaddisznónak nem láttam nyomát; róka lehet, a szagát két helyen is éreztem.
Fűszeres olivaolajon, megfuttattam 2 deka Croogomphus gombát és egy marék rizst. 3 deci vízzel, 20 perc alatt csodás gombás rizs lett! Nem véletlen hogy a Croogomphus a kedvencem
Finom lilatönkűek és vörös-nyálkásgombák pihennek a fagyóban. Vörösfoltos csigagomba "elvetve" a kertben, fenyőtinó és fenyőpereszke kíséretében; hátha valamelyiket felveszi a Gingko gyökérkapcsoltnak. Mások már szürke tölcsér(pereszkét) is találtak. 
Jöhet a TÉL!
Vörösfoltos csigagomba "elvetve" a kertben, fenyőtinó és fenyőpereszke kíséretében; hátha valamelyiket felveszi a Gingko gyökérkapcsoltnak. Mások már szürke tölcsér(pereszkét) is találtak. Jöhet a TÉL! 
Én a darvak közti reptetését minősítettem, mert a Tvt. 37. szakasz (3) bekezdés alapján szerintem ez simán zavarásnak minősül.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 40. sorozata
MetNet | 2024-05-03 15:08
Szabályzat