Bioszféra
Még van egy tipp: a szederfa szigorúan fehér / fehér verziója. (Morus alba fehér terméssel.) lehet kapni törpe "szomorú" fajtát, az nem nő rakéta gyorsasággal. Itt Albertfalva sós talaján úgy virgonckodnak a magoncok, nőnek mintha húznák őket. Jól metszhető, finom.
Nincs rajtuk semmi ilyesmi, mintha egyszer valami fehér gombás izé lett volna az egyiken (de lehet rosszul emléxem), illetve az egyiket szereti a pajzstetű. A néró nő a legjobban közülük (meg van még pölöskei muskotály, meg egy harmadik, aminek már régen elfelejtettem a nevét).
Na, reméljük, jól fogják érezni magukat.
A rezisztens szőlőid mennyire rezisztensek valójában? Zéró peronosz, zéró lisztharmat stb., vagy azért ez nem ennyire egyértelmű?
A rezisztens szőlőid mennyire rezisztensek valójában? Zéró peronosz, zéró lisztharmat stb., vagy azért ez nem ennyire egyértelmű?
A vesszőkerítés az nekem is tetszik, akár a következő életünkben lehetünk is szomszédok és akkor elég lesz egyet készíteni 
Szőlő sem rossz ötlet, de abból van a környéken rendesen, így azt nekünk nem kell termelni (azért van 7 tő rezisztens ezmegaz).
Végül arra jutottam, hogy néhány mogyorót és hurmafát fogok gránátamával vegyíteni. Pláne ha Floo-tól sikerül tavasszal - szigorúan a fagyok után - szerezni néhány nagyobb csemetét.
Már csak az a kérdés, saját magam felé, hogy az azonos fajúakat egymás mellé ültessem-e (nekik biztosan jobb, tudnak "beszélgetni", segíteni egymásnak), vagy az emberi esztétikát figyelembe véve inkább szépen felváltva. Asszem az első verzió lesz. A tujasor meg marad, amíg ők meg nem nőnek egy kicsit , aztán majd kikerülnek. A tuják.
Szőlő sem rossz ötlet, de abból van a környéken rendesen, így azt nekünk nem kell termelni (azért van 7 tő rezisztens ezmegaz).
Végül arra jutottam, hogy néhány mogyorót és hurmafát fogok gránátamával vegyíteni. Pláne ha Floo-tól sikerül tavasszal - szigorúan a fagyok után - szerezni néhány nagyobb csemetét.
Már csak az a kérdés, saját magam felé, hogy az azonos fajúakat egymás mellé ültessem-e (nekik biztosan jobb, tudnak "beszélgetni", segíteni egymásnak), vagy az emberi esztétikát figyelembe véve inkább szépen felváltva. Asszem az első verzió lesz. A tujasor meg marad, amíg ők meg nem nőnek egy kicsit , aztán majd kikerülnek. A tuják.
Igen, a ribizlik talán jobban szeretik a savanyúbb talajt, s ha nem tévedek, nálatok inkább enyhén bázikus lehet. Igaz, ha jól tudom, a homokosabb talajon is elvan, de az is az enyhén savanyú homokos talajon, tehát nem a DT-közén, hanem inkább a Nyírségben, Győr környéke, esetleg Somogy délebbi tájai.
Még eszembe jutott, hogy az egyik barátunknál a kerítés mellett szeder is van (szeder és szőlő) egész pofás, de ott is a vízellátással meg kéne küzdened.
A birs mennyire vízigényes?
Németországban meg nekem tökre tetszettek a gyertyán sövények, csak abból nincs úgymond gazdasági hasznod, hacsak az nem, hogy a madarak szeretik "használni" és a kártevőket rendszabályoznák. Persze a vízigény itt is kérdéses.
Ha nem jutsz dűlőre, rakj ilyen szép sötétszürke vaslemez kerítést
Erről jut eszembe, nekem egy álmom, hogy majd a következő életemben lesz pl. Jósvafőn egy házunk, és annak vesszőkerítése lesz.
Még eszembe jutott, hogy az egyik barátunknál a kerítés mellett szeder is van (szeder és szőlő) egész pofás, de ott is a vízellátással meg kéne küzdened.
A birs mennyire vízigényes?
Németországban meg nekem tökre tetszettek a gyertyán sövények, csak abból nincs úgymond gazdasági hasznod, hacsak az nem, hogy a madarak szeretik "használni" és a kártevőket rendszabályoznák. Persze a vízigény itt is kérdéses.
Ha nem jutsz dűlőre, rakj ilyen szép sötétszürke vaslemez kerítést
Erről jut eszembe, nekem egy álmom, hogy majd a következő életemben lesz pl. Jósvafőn egy házunk, és annak vesszőkerítése lesz.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek
Nálunk minden lassan nő, mondjuk nincsenek marhatrágyázva, pétisózva a növények, mint körben mindenhol (ebből a pétisó a kedvencem).
A gránátalmák az elején lassan nőttek, de mostmár egészen jól (már ami nem fagyott vissza többször is tavasszal). A virágja gyönyörű, idén még októberben is hozott újakat, a termése meg idén már megüti a bolti átlagot minőségre. A termő bokrunkon lett olyan 10-12 db.
Igazából jó lenne kiegészítésnek alma, körte, stb mellé, talán nehezebben romlik télen, de ennek még nem néztem utána.
Mogyoró: ha szárazságtűrőbb, akkor lehet ültetek 3 mogyorót és közéjük gránátalmákat, jobban is fog kinézni. Aztán a mogyoróból csinálok fákat bokrok helyett
Nálunk minden lassan nő, mondjuk nincsenek marhatrágyázva, pétisózva a növények, mint körben mindenhol (ebből a pétisó a kedvencem
).A gránátalmák az elején lassan nőttek, de mostmár egészen jól (már ami nem fagyott vissza többször is tavasszal). A virágja gyönyörű, idén még októberben is hozott újakat, a termése meg idén már megüti a bolti átlagot minőségre. A termő bokrunkon lett olyan 10-12 db.
Igazából jó lenne kiegészítésnek alma, körte, stb mellé, talán nehezebben romlik télen, de ennek még nem néztem utána.
Mogyoró: ha szárazságtűrőbb, akkor lehet ültetek 3 mogyorót és közéjük gránátalmákat, jobban is fog kinézni. Aztán a mogyoróból csinálok fákat bokrok helyett
A mogyoró szárazság-bíróbb mint a som, és többet terem. Nyári szarvasgombával társítva mindent is kibír. A gránátalma lassan növekszik, keveset terem, de valóban nagyon szép, Albertfalván a -23 meg se kottyant neki, dolomitot, meszet, sót vidáman elbírja és igazi csodaszépség. Gondolom a bodza nem jön szóba, sem a szeder. Birset is lehet sövénynek ültetni, a levele - virága szép, és mészen is elvan, homokon még jobban. Naspolya, szépen metszve, esetleg.
Én nem bírnám minden évben vagdalni a mandulafákat
Igazából a sövényeket sem nagyon szoktam.
A tujákat szeretem, a keleti tujának hihetetlenül szép fája van, lehet bele karcolni, mint a szaruba és jó kis edényeket csinálni /csak lenne rá időm/
Még régebben Márti írta, hogy ha nincs elég víz a mogyorónak akkor nem terem jól. Illetve azt is írta, hogy aranytinóruval érdemes gyökérkapcsolni ezen és a tápanyagellátáson segítendő
Josta helyett a feketeribizli jónak tűnik, csak nálunk eléggé szenvednek, de ezen elgondolkozok majd
Igazából a sövényeket sem nagyon szoktam.A tujákat szeretem, a keleti tujának hihetetlenül szép fája van, lehet bele karcolni, mint a szaruba és jó kis edényeket csinálni
/csak lenne rá időm/Még régebben Márti írta, hogy ha nincs elég víz a mogyorónak akkor nem terem jól. Illetve azt is írta, hogy aranytinóruval érdemes gyökérkapcsolni ezen és a tápanyagellátáson segítendő
Josta helyett a feketeribizli jónak tűnik, csak nálunk eléggé szenvednek, de ezen elgondolkozok majd
Végre valaki, aki megszabadul a tujáktól! Nekem sem a szívem csücske.
A mogyorónak száraz? Elvileg annak bírnia kell, persze a mogyoró cserjeszinti növény, tehát úgy bírja, ha felette ott a fa/erdő. Ha tűzi a nap, akkor valóban necces lehet.
Mandula sövény
Valami bogyós? A josta megnő 2 méterre is, persze ott van megint az, hogy ezeknek azért kell víz.
Elég kemény feltételeknek kell megfelelni, nem mondom
Nekem sem a szívem csücske.A mogyorónak száraz? Elvileg annak bírnia kell, persze a mogyoró cserjeszinti növény, tehát úgy bírja, ha felette ott a fa/erdő. Ha tűzi a nap, akkor valóban necces lehet.
Mandula sövény
Valami bogyós? A josta megnő 2 méterre is, persze ott van megint az, hogy ezeknek azért kell víz.
Elég kemény feltételeknek kell megfelelni, nem mondom
Tervezem (az előző tulaj által telepített) tujasövény megsemmisítését az ismert okoknál fogva. Van valakinek vmi jó ötlete, hogy mikre lehetne cserélni?
Egyelőre gránátalmára gondoltam. Szép virágai vannak és idén egész jól terem, valamint jól eltartható télen. Persze -15-17 körül kifagy, de gyorsan újrahajt, nomeg egyre ritkábban ezek a fagyok.
Szóval más (gyümölcstermő) növényötletek kerítés mellé (erős északi szelek) esetleg valakinek? Som már van, mogyoróhoz túl száraz, pisztácián még gondolkozom (kicsit lassan nő). Takarás nem szempont, gyümölcs annál inkább.
Egyelőre gránátalmára gondoltam. Szép virágai vannak és idén egész jól terem, valamint jól eltartható télen. Persze -15-17 körül kifagy, de gyorsan újrahajt, nomeg egyre ritkábban ezek a fagyok.
Szóval más (gyümölcstermő) növényötletek kerítés mellé (erős északi szelek) esetleg valakinek? Som már van, mogyoróhoz túl száraz, pisztácián még gondolkozom (kicsit lassan nő). Takarás nem szempont, gyümölcs annál inkább.
Köszönöm szépen! Természetesen Floo-nak is, mivel az ő irása! Akkor bugyolálunk, mivel halvány fogalmam sincs róla, hogy milyen fajta a fügénk. Ami a telet illeti, mostanában nem bővelkedünk nagy minuszokban, de hiresen fagyzugos ez a környék és gyengébb teleken is beugranak itt-ott a -16-17 fokok, ha meg kapunk egy vérbeli szibéria expresszt, akkor tud a környék -25 környéki, vagy az alatti számokat is.
Ami a telet illeti, mostanában nem bővelkedünk nagy minuszokban, de hiresen fagyzugos ez a környék és gyengébb teleken is beugranak itt-ott a -16-17 fokok, ha meg kapunk egy vérbeli szibéria expresszt, akkor tud a környék -25 környéki, vagy az alatti számokat is.
Ezt írta Floo 13 éve (köszönet neki innen is):
A fügék között vannak jobb, és kevésbé jobb fagytûrõ fajták.
Az elmúlt 3 tél elég enyhe volt ebbõl a szempontból, csak a legeslegrosszabb fekvésekben károsodtak a fügék.
A füge -14-15 fokos értéknél sérül, elfagy, visszafagy esetleg tövig, és majd onnan hajt ki.
Van olyan fajta, ami nagyon késõig zöld marad Link , például az ujjas óriás Link és a hagyományos magyar barna fajta Link , és mivel késõig vegetál, ezért nem tud beérni rendesen a vesszõ, ezért már -14 fokon elfagy, a teljesen zölden maradt vesszõk -13-nál.
Ha épp ilyen fajtát ültetünk, akkor kevés reményünk marad arra, hogy jól megnõ, kivéve, ha jól beépített helyen lakunk vagy dombon, a kettõ együtt a legjobb, illetve ha rosszabb fekvésben lakunk, akkor ha nagyon közel ültetjük a házunk falához, akkor van rá esély, hogy 1-2 telet túlél, és megajándékoz bennünket a gyümölcsével.
A múlt télen pl. -13,2 fok volt a szentgotthárdi állomáson a minimum, de az állomás speciális fekvésébõl (dombtetõn lévõ fagyzug, mivel az állomás egy szinte zárt,kifolyástalan erdei tisztáson van, ahol össze tud gyûlni a hideg) adódóan ez az érték sokat nem mond.
Ha völgyben laksz, akkor a két fentebb említett füge elfagyhatott volna, ha kisebb, akkor pláne.
De szerencsére vannak olyan fajták, amik -15 fokig is bírják, sõt, az általunk jégfügévé keresztelt fajta a tapasztalatok szerint -16-ig is elmegy.
Komolytalannak tûnhet, hogy itt 1 vagy 2 fokokon vacillálok, amikor az idei télen az iklódbördõcei, kaposvári, paksi, sellyei, Bp-környéki állomások -20-24 fokos minimumokat mértek, akkor nem mindegy, hogy -14-nél vagy -16-nál fagy el a füge?
Nos, nem mindegy, mert az elmúlt 3 télen például ha az iklódbördõcei fagyzugállomáson lett volna egy füge, akkor túlélt volna, mert a 3 év alatt nem volt -15 fokot túllépõ hõmérséklet.
Aztán elõfordul, hogy utána 3 éven át minden télen elfagy.
A vicces az egészben az, hogy az idén ha azt a kettõ darab decemberi éjszakát, a 20-ait és a 21-eit túlélte volna a füge valamilyen úton-módon, akkor ezen a szerintem elég kemény télen nem fagyott volna el, mert azóta itt a környéken nem volt -15 fok alatti érték.
Gondolok itt arra, hogy van aki bebugyolálja november végén és kibontja márciusban.
Elég lett volna csak erre a két éjszakára betakarni, vagy fölé tenni valamit.
Mint ahogy Gellénházán a pálmák fölé tetõt építettek nejlonból Link , hogy ne essen bele a szívükhöz a csapadék és ne fagyjon bele, a fügének is lehetne, ilyet építeni, igaz más célból.
Leverni a füge köré, vagy a füge ágai közé 4 magasabb karót, oszlopot, arra rászegezni néhány szélesebb deszkát, és úgy hagyni egész télre.
Majd amikor esélyes lehet -14 fok, vagy annál hidegebb, akkor ráteríteni a fent lévõ deszkákra egy ruhát, ponyvát, vagy akármit, ami lelóg az oldalán, mintegy sátrat képezve, ami meggátolja a kisugárzást.
Ha alóla elszórjuk a havat, akkor a talaj hõjével fûtve gyakorlatilag nem tud akkora hideg lenni Magyarországon, hogy a füge elfagyjon.
Persze, egy ekkora fát, mint a dedeskecskési Link vagy a vörcsöki Link vagy a lenti-hegyi Link vagy a csörnyeföldi Link , már nehéz lenne takarni, nem is voltak soha(!), de ha már itt tartanál, gondolom kiegyeznél vele
Ha dombon laksz, nem kell ilyen beavatkozást elvégezned, de ha a rossz fekvésben, akkor igen. Emlékszem, hogy küldtél képet arról korábban, hogy hol laksz, de nem emlékszem.
Domb?
Völgy?
Kettõ között?
Ha tudsz csinálni holnap egy képet az udvarodról jobbról-balról lentrõl-fentrõl, akkor azt megköszönném.
Egyébként jól sejted, a beérés nem gond, minden éven beérik mindkét termés, ez nem kérdés, egy esetben nem érik be: ha elfagy!
Ezt kell meggátolni.
Igen, van olyan fajtánk, amit ha házfal mellé ültetsz közvetlenül, és -14 vagy annál hidegebb éjszaka elõtt nekitámasztasz valamit, ami elzárja a külvilágtól, akkor 2 év múlva saját fügét ehetsz
Arra figyelni kell, hogy ha van egy kis bokrod, és egy -18 fokos éjszakán rádobsz egy nejlont, akkor az nem megoldás, mert az áthûl. A talaj vagy a házfal hõjét kell a ruha, ponyva vagy nejlon alá zárnod lehetõleg úgy, hogy maga a takarásra szolgáló anyag ne nagyon érjen hozzá a növényhez.
Szóval ha szeretnél fügét, akkor megoldjuk.
Várom a képeidet.
):A fügék között vannak jobb, és kevésbé jobb fagytûrõ fajták.
Az elmúlt 3 tél elég enyhe volt ebbõl a szempontból, csak a legeslegrosszabb fekvésekben károsodtak a fügék.
A füge -14-15 fokos értéknél sérül, elfagy, visszafagy esetleg tövig, és majd onnan hajt ki.
Van olyan fajta, ami nagyon késõig zöld marad Link , például az ujjas óriás Link és a hagyományos magyar barna fajta Link , és mivel késõig vegetál, ezért nem tud beérni rendesen a vesszõ, ezért már -14 fokon elfagy, a teljesen zölden maradt vesszõk -13-nál.
Ha épp ilyen fajtát ültetünk, akkor kevés reményünk marad arra, hogy jól megnõ, kivéve, ha jól beépített helyen lakunk vagy dombon, a kettõ együtt a legjobb, illetve ha rosszabb fekvésben lakunk, akkor ha nagyon közel ültetjük a házunk falához, akkor van rá esély, hogy 1-2 telet túlél, és megajándékoz bennünket a gyümölcsével.
A múlt télen pl. -13,2 fok volt a szentgotthárdi állomáson a minimum, de az állomás speciális fekvésébõl (dombtetõn lévõ fagyzug, mivel az állomás egy szinte zárt,kifolyástalan erdei tisztáson van, ahol össze tud gyûlni a hideg) adódóan ez az érték sokat nem mond.
Ha völgyben laksz, akkor a két fentebb említett füge elfagyhatott volna, ha kisebb, akkor pláne.
De szerencsére vannak olyan fajták, amik -15 fokig is bírják, sõt, az általunk jégfügévé keresztelt fajta a tapasztalatok szerint -16-ig is elmegy.
Komolytalannak tûnhet, hogy itt 1 vagy 2 fokokon vacillálok, amikor az idei télen az iklódbördõcei, kaposvári, paksi, sellyei, Bp-környéki állomások -20-24 fokos minimumokat mértek, akkor nem mindegy, hogy -14-nél vagy -16-nál fagy el a füge?
Nos, nem mindegy, mert az elmúlt 3 télen például ha az iklódbördõcei fagyzugállomáson lett volna egy füge, akkor túlélt volna, mert a 3 év alatt nem volt -15 fokot túllépõ hõmérséklet.
Aztán elõfordul, hogy utána 3 éven át minden télen elfagy.
A vicces az egészben az, hogy az idén ha azt a kettõ darab decemberi éjszakát, a 20-ait és a 21-eit túlélte volna a füge valamilyen úton-módon, akkor ezen a szerintem elég kemény télen nem fagyott volna el, mert azóta itt a környéken nem volt -15 fok alatti érték.
Gondolok itt arra, hogy van aki bebugyolálja november végén és kibontja márciusban.
Elég lett volna csak erre a két éjszakára betakarni, vagy fölé tenni valamit.
Mint ahogy Gellénházán a pálmák fölé tetõt építettek nejlonból Link , hogy ne essen bele a szívükhöz a csapadék és ne fagyjon bele, a fügének is lehetne, ilyet építeni, igaz más célból.
Leverni a füge köré, vagy a füge ágai közé 4 magasabb karót, oszlopot, arra rászegezni néhány szélesebb deszkát, és úgy hagyni egész télre.
Majd amikor esélyes lehet -14 fok, vagy annál hidegebb, akkor ráteríteni a fent lévõ deszkákra egy ruhát, ponyvát, vagy akármit, ami lelóg az oldalán, mintegy sátrat képezve, ami meggátolja a kisugárzást.
Ha alóla elszórjuk a havat, akkor a talaj hõjével fûtve gyakorlatilag nem tud akkora hideg lenni Magyarországon, hogy a füge elfagyjon.
Persze, egy ekkora fát, mint a dedeskecskési Link vagy a vörcsöki Link vagy a lenti-hegyi Link vagy a csörnyeföldi Link , már nehéz lenne takarni, nem is voltak soha(!), de ha már itt tartanál, gondolom kiegyeznél vele
Ha dombon laksz, nem kell ilyen beavatkozást elvégezned, de ha a rossz fekvésben, akkor igen. Emlékszem, hogy küldtél képet arról korábban, hogy hol laksz, de nem emlékszem.
Domb?
Völgy?
Kettõ között?
Ha tudsz csinálni holnap egy képet az udvarodról jobbról-balról lentrõl-fentrõl, akkor azt megköszönném.
Egyébként jól sejted, a beérés nem gond, minden éven beérik mindkét termés, ez nem kérdés, egy esetben nem érik be: ha elfagy!
Ezt kell meggátolni.
Igen, van olyan fajtánk, amit ha házfal mellé ültetsz közvetlenül, és -14 vagy annál hidegebb éjszaka elõtt nekitámasztasz valamit, ami elzárja a külvilágtól, akkor 2 év múlva saját fügét ehetsz
Arra figyelni kell, hogy ha van egy kis bokrod, és egy -18 fokos éjszakán rádobsz egy nejlont, akkor az nem megoldás, mert az áthûl. A talaj vagy a házfal hõjét kell a ruha, ponyva vagy nejlon alá zárnod lehetõleg úgy, hogy maga a takarásra szolgáló anyag ne nagyon érjen hozzá a növényhez.
Szóval ha szeretnél fügét, akkor megoldjuk.
Várom a képeidet.
Erre szerintem Floo a leghitelesebb személy itt.
Ha itt nem, esetleg a társalgóban is megpróbálhatod.
Ha itt nem, esetleg a társalgóban is megpróbálhatod.
Van valakinek ötlete, hogyan lehet a leghatékonyabban fügét téliesíteni? Nagyjából összekötözte a zasszony szegényt, de kb. 174 féle variációt olvastunk és fogalmunk sincs melyik a jó. Most 2 éves, tavaly szalmával fedtük be, de sok ága elfagyott. Esetleg még metszeni kellene belőle? Várom az ötleteket és köszi előre is! Így néz ki egyelőre:
Így néz ki egyelőre:
Tegnap a Börzsönyben rengeteg őzláb volt. Nem ezért indultunk, de pár darabot azért végigcipeltünk a túra során. 
Nem, ez biztosan nem.
Most találtam a neten a csicsörkét, valószínűleg ő lesz az.
Most találtam a neten a csicsörkét, valószínűleg ő lesz az.
A kép közepén meg a Balaton keleti medencéje látszik a Kelet-Bakony Tési fennsík déli pereméről haloványan:
A beírásaid alapján nem gondoltam volna, hogy ilyen a kerted, de az irány nagyon jó.
Kemény ellenszél és önző antropocentrikusság vagyon nemcsak városban, de faluhelyen is, ha valaki nem vágja le kéthetente az árokparton a füvet. Nálunk volt, hogy a polgi küldött berregős embert ide, mert szúrta a szemét, no meg a közízlés... A "falusi folklórba" beépült állandó(!) motorzúgás (minden kerti munkát jó hangos géppel kell csinálni), az persze komfortzónán belüli mindenkinél. És az elhúzó darucsapatot ki hallja meg, a keresgélő harkályra ki figyel föl, a levelek hullásának játékos neszezésére ki figyel föl, a meglibbenő széllel érkező levegő illatát ki érzi? Nem fontos egyáltalán. Az álzöld faleveles zsákok látványa falusi utcákon egyenesen megdöbbentő. Elvitetik a magától lebomló tápanyagot, hogy helyette jól fölássák és megműtrágyázzák a veteményest. Ez a világ hamarosan összedűl, az ember vége lesz a természet egyedüli esélye.
Kemény ellenszél és önző antropocentrikusság vagyon nemcsak városban, de faluhelyen is, ha valaki nem vágja le kéthetente az árokparton a füvet. Nálunk volt, hogy a polgi küldött berregős embert ide, mert szúrta a szemét, no meg a közízlés... A "falusi folklórba" beépült állandó(!) motorzúgás (minden kerti munkát jó hangos géppel kell csinálni), az persze komfortzónán belüli mindenkinél. És az elhúzó darucsapatot ki hallja meg, a keresgélő harkályra ki figyel föl, a levelek hullásának játékos neszezésére ki figyel föl, a meglibbenő széllel érkező levegő illatát ki érzi? Nem fontos egyáltalán. Az álzöld faleveles zsákok látványa falusi utcákon egyenesen megdöbbentő. Elvitetik a magától lebomló tápanyagot, hogy helyette jól fölássák és megműtrágyázzák a veteményest. Ez a világ hamarosan összedűl, az ember vége lesz a természet egyedüli esélye.
Nálunk is azért már van jó pár "virág" is a gyepben, pl. százszorszép, gyermekláncfű (persze ezeket gaznak tartják, de a fű is egy gaz társulás, ha már itt tartunk...), amiket nem szedek ki, sőt a legkisebb gyerkőc nem is engedi, hogy lenyírjam eme virágokat, meg a feleségem szokott csinálni vegyes virágos kis kertet vegyes magkeverékből. (a pásztortáskát pl. kihuzigálom azért).
Tavaly óta meg a lehulló falevelek kb. 20 %-át ott hagyom, mert az is eredetileg odavaló lenne, persze ez nem erdő, hanem kert, ezért egy ilyen aranyközéputat próbálok. Meg nem kell annyit összegyűjteni, zsákolni...
Tavaly óta meg a lehulló falevelek kb. 20 %-át ott hagyom, mert az is eredetileg odavaló lenne, persze ez nem erdő, hanem kert, ezért egy ilyen aranyközéputat próbálok. Meg nem kell annyit összegyűjteni, zsákolni...
Én nem szeretnék gyepet a kertembe, hanem virágos rétet
A két macskánkból az egyik eltűnt úgy egy hónapja, a másik meg sokat van bent, Két napja kinéztem az ablakon, mindenfelé rengeteg madár. Az egyik katángkórón(cikória?) kb. 10 tengelic csipegette a magokat, nem is sejtettem, hogy az is jó lehet valamire. Mellettük még egy jó csomó cinke más növényeken, meg egy általam nem ismert kismadárból még kettő: barna alap, fehér és zöldessárga foltok, verébhez hasonló. Ha valaki ismeri, ne fogja magát vissza
A két macskánkból az egyik eltűnt úgy egy hónapja, a másik meg sokat van bent, Két napja kinéztem az ablakon, mindenfelé rengeteg madár. Az egyik katángkórón(cikória?) kb. 10 tengelic csipegette a magokat, nem is sejtettem, hogy az is jó lehet valamire. Mellettük még egy jó csomó cinke más növényeken, meg egy általam nem ismert kismadárból még kettő: barna alap, fehér és zöldessárga foltok, verébhez hasonló. Ha valaki ismeri, ne fogja magát vissza
Kicsit én is röhögök magamban, hogy már két szomszédnál is én nyírom a füvet természetesen földig, mert úgy kérik, én meg megmondom őszintén, nem is tudom, mikor nyírtam magunknál utoljára, és ugyanakkora a füvem (najó, 2-4 cm-el magasabb)
Az is eszembe jutott (nem tudom, jól gondolom-e), de szerintem az elgazosodás is azért lehet, mert a füvet nem várjuk meg, hogy magot hozzon (perjék, csenkeszek), és persze, hogy nem terjed utána, csak az, amit nem szeretnénk. Most nyáron jobban megvártam, hogy bugásodjon, vagy füzéresedjen, hadd szórja a magokat, hátha.
Az is eszembe jutott (nem tudom, jól gondolom-e), de szerintem az elgazosodás is azért lehet, mert a füvet nem várjuk meg, hogy magot hozzon (perjék, csenkeszek), és persze, hogy nem terjed utána, csak az, amit nem szeretnénk. Most nyáron jobban megvártam, hogy bugásodjon, vagy füzéresedjen, hadd szórja a magokat, hátha.
A mai világ felfogása: (Hála az égnek vannak üdítő kivételek)
-Oki teli minden tud.
- Ecceee élünk.
- A Béla mondta hogy az jó az, Ő meg tuggya. Látod még él.
- Nehogymá' rámmongyák, hogy nyúl vagyok vazze.
etc, etc, etc ...
-Oki teli minden tud.
- Ecceee élünk.
- A Béla mondta hogy az jó az, Ő meg tuggya. Látod még él.
- Nehogymá' rámmongyák, hogy nyúl vagyok vazze.
etc, etc, etc ...
Én is észrevettem, hogy önjelölt, nulla alappal kimennek gombászgatni emberek, családok..persze ha beviszik megvizsgáltatni, oké, de az "okos"telós megoldás veszélyes lehet a zéró tudással rendelkezők számára, valóban.
Nem egy gombászkönyv meg elég egyértelműen, és szájbarágósan így kezdi a könyvet: "Aki a gyilkos galócát nem ismeri fel, az ne is nyúljon egyetlen gombához se" .... nagyjából így fogalmaz. Bár én hozzá tenném még a kisméretű őzlábgombák, és pl. a parlagi tölcsérgombák felismerésének fontosságát is.
Nem egy gombászkönyv meg elég egyértelműen, és szájbarágósan így kezdi a könyvet: "Aki a gyilkos galócát nem ismeri fel, az ne is nyúljon egyetlen gombához se" .... nagyjából így fogalmaz. Bár én hozzá tenném még a kisméretű őzlábgombák, és pl. a parlagi tölcsérgombák felismerésének fontosságát is.
Sorban kapom 
a szegfűgomba paprikásokat. Tejföllel és tölcsérgombával fűszerezve. - na jó, a pici dundi spóra a mikroszkópomban elárulja, mitől landolt a kórházban a lelkes természetjáró... de azért a gombácska alulját szedéskor is érdemes lenne megnézni, sok szép kicsi drapp gomba 
terem a mezőn, ami nem szegfű...
A szakellenőröknek is nagy kedvence a 20 kg Marasmius válogatás. tejszínesen se rossz sport... de legjobb lenne a helyszínen kiválogatni! és a tölcsérgombát, moha-sisakgombát, trágyagombát, szemétgombát, susulykákat és sötétlábú fakógombákat ott hagyni.
a szegfűgomba paprikásokat. Tejföllel és tölcsérgombával fűszerezve. - na jó, a pici dundi spóra a mikroszkópomban elárulja, mitől landolt a kórházban a lelkes természetjáró... de azért a gombácska alulját szedéskor is érdemes lenne megnézni, sok szép kicsi drapp gomba terem a mezőn, ami nem szegfű...A szakellenőröknek is nagy kedvence a 20 kg Marasmius válogatás. tejszínesen se rossz sport... de legjobb lenne a helyszínen kiválogatni! és a tölcsérgombát, moha-sisakgombát, trágyagombát, szemétgombát, susulykákat
és sötétlábú fakógombákat ott hagyni.
Myriostoma, szitaszájú csillaggomba őkelme.
Itt minálunk hullanak a falevelek, pár zsákkal felhalmoztam a kert sarkában: ha a három sünink fázni talál, építhessen belőle fészket. A mogyoró durcás leveleit zsákba raktam, még van fent is belőle... A magnólia ment az íriszekre takarásnak, a park fái is vetkeződnek lassan. A magok a földben kuksolnak, pityereg rájuk az égi áldás.
A gomba szezontól félek kicsit: ha beindul ezerrel, idén se jutok ki az erdőbe gombát szedni...
a sok finomság között, vigyázzatok a döggombákkal, szappanszagú pereszkékkel, sisakgombával! - őkelmének a spórája sisak formájú igazából: díszített, mint egy lovagi fejfedő, és "arcocska" is van rajta. A gomba kis barna semmikülönös. Amilyen apró, olyan gonosz.
Itt minálunk hullanak a falevelek, pár zsákkal felhalmoztam a kert sarkában: ha a három sünink fázni talál, építhessen belőle fészket. A mogyoró durcás leveleit zsákba raktam, még van fent is belőle... A magnólia ment az íriszekre takarásnak, a park fái is vetkeződnek lassan. A magok a földben kuksolnak, pityereg rájuk az égi áldás.
A gomba szezontól félek kicsit: ha beindul ezerrel, idén se jutok ki az erdőbe gombát szedni...
a sok finomság között, vigyázzatok a döggombákkal, szappanszagú pereszkékkel, sisakgombával! - őkelmének a spórája sisak formájú igazából: díszített, mint egy lovagi fejfedő, és "arcocska" is van rajta. A gomba kis barna semmikülönös. Amilyen apró, olyan gonosz. 
Nagyon szép gyűjtemény. Az utolsó-első képen lent tán hanygyász kézigránát robbant az előadó teremben? Kifelé mutatnak a lyukak is.
Jók ezek az appok... Aktuális, minden társadalmi problémával összefüggő sztori, amikor a madárgyűrűző állomáson éppen gyűrűző és szedő madarászok között érdeklődően figyelő iskolás fiú egyszer csak megörül, amikor kiszedik a kiszsákból a királykát: Apu, de jó akkor ezt most meghatároztatjuk a madárfelismerő appal!
Köszi az infót (!), tényleg nagyon hasonlít és kb. csak 1 képen volt sisak alakja.
Ahogy az ember tanulgatja a gombákat, úgy derül ki szép lassan, hogy szinte mindennek van mérgező verziója/hasonmása/stb.
A másik veszélyes dolog a gombafelismerő app! Na azon kiakadtam, amikor az egyik barátom összeszedett vmi. gombákat, felismerte neki az app, oszt jól meg is ette nulla tudással a gombákról
Ahogy az ember tanulgatja a gombákat, úgy derül ki szép lassan, hogy szinte mindennek van mérgező verziója/hasonmása/stb.
A másik veszélyes dolog a gombafelismerő app! Na azon kiakadtam, amikor az egyik barátom összeszedett vmi. gombákat, felismerte neki az app, oszt jól meg is ette nulla tudással a gombákról
Azért Hamvas Béla tudott valamit.... Egyébként ezt mondom én is a magam módján. A kényelem hajszolása fog minket kinyírni egyszer. Szellemi síkon már jó úton haladunk felé, de szerintem fizikailag is.
A Feketehegyi turistaház fotóját köszönöm.
Látom a Vaskapui háznál is jártatok.
Látom a Vaskapui háznál is jártatok.
Szedi az áldozatait a Galerina marginata, sisak-gomba. Csak a neve fenyves, találtak már fűzfán, tölgy tuskón is. Gyilkos galóca mérget (Amatoxint) tartalmaz, újabban egyre több helyen jön elő. Húsz éve még alig hallottunk róla, most már ha kicsi barna gombát hoznak valamelyik óvodából be a toxikológiára, görcsbe rándul a gyomrom... Nagyon hasonló az ízletes tőke, fülőke, tuskógombákhoz. Vigyázzatok vele.
1. A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
Erről Hamvas Béla sorai jutnak eszembe:
"A különös nem az, hogy a könnyítések között egyetlen állandó sincs. Sem eszköz nem volt, sem gép, amely ne mondott volna csődöt, nem volt elmélet, amely ne omlott volna össze, és tudás, amelynek biztonsága ne morzsolódott volna fel, és senki még nem szőtt maga körül olyan védelmet, amelyet ne téptek volna szét. A különös az, hogy nincsen könnyítés, amely ne lenne valamiképpen a valóság elől való kitérés. Talán lehetne, de ténylegesen annyira nincs, hogy az élet úgynevezett terhei könnyebbek, mint a súly, amit az ember a könnyítésekkel magára vesz."
2. Meg az ismerőseim, szomszédaim, akik még mindig ki vannak akadva a kertemre, amiben nem 2-3 cm-es fű nő, hanem vadoregánó-mezőtől kezdve sok minden más. Részemről (asszem Géczy Gábor is mondott ilyesmit), az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos része lenne, hogy a kerttel rendelkezők (ez akár a panelek között is lehet), kezdjenek el kis földi (ökológiai) paradicsomokat létrehozni.
3. Nemtom hogy állunk mostanában a degradálódó talajaink termésátlagával. Még nőnek némileg, vagy már csökkennek?
Kérdezném (bárkitől), hogy a trendekbe beleszámítják-e a CO2 növekedését (1980-340 ppm / 2023-424 ppm). Gyerekkoromban (80-as évek) volt egy rész a Deltában, ahol mutattak valami kalászost 600 ppm CO2-ben növekedni, ezek majd 2-szer akkorák voltak, mint a normál társaik.
Magyarul a pongyola megfogalmazásommal oda szeretnék kilyukadni, hogy a termésátlagok ~15-25%-al alacsonyabbak lehetnének az "eredeti" CO2 szinten?! Illetve ezzel számolnak-e tudósaink/mezőgazdászaink?
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
Erről Hamvas Béla sorai jutnak eszembe:
"A különös nem az, hogy a könnyítések között egyetlen állandó sincs. Sem eszköz nem volt, sem gép, amely ne mondott volna csődöt, nem volt elmélet, amely ne omlott volna össze, és tudás, amelynek biztonsága ne morzsolódott volna fel, és senki még nem szőtt maga körül olyan védelmet, amelyet ne téptek volna szét. A különös az, hogy nincsen könnyítés, amely ne lenne valamiképpen a valóság elől való kitérés. Talán lehetne, de ténylegesen annyira nincs, hogy az élet úgynevezett terhei könnyebbek, mint a súly, amit az ember a könnyítésekkel magára vesz."
2. Meg az ismerőseim, szomszédaim, akik még mindig ki vannak akadva a kertemre, amiben nem 2-3 cm-es fű nő, hanem vadoregánó-mezőtől kezdve sok minden más. Részemről (asszem Géczy Gábor is mondott ilyesmit), az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos része lenne, hogy a kerttel rendelkezők (ez akár a panelek között is lehet), kezdjenek el kis földi (ökológiai) paradicsomokat létrehozni.
3. Nemtom hogy állunk mostanában a degradálódó talajaink termésátlagával. Még nőnek némileg, vagy már csökkennek?
Kérdezném (bárkitől), hogy a trendekbe beleszámítják-e a CO2 növekedését (1980-340 ppm / 2023-424 ppm). Gyerekkoromban (80-as évek) volt egy rész a Deltában, ahol mutattak valami kalászost 600 ppm CO2-ben növekedni, ezek majd 2-szer akkorák voltak, mint a normál társaik.
Magyarul a pongyola megfogalmazásommal oda szeretnék kilyukadni, hogy a termésátlagok ~15-25%-al alacsonyabbak lehetnének az "eredeti" CO2 szinten?! Illetve ezzel számolnak-e tudósaink/mezőgazdászaink?
de legalább a segítségükkel felismertem, és kigyomláltam az Ambrosia artemisiae-folia virgoncul növekedő töveit, kint Nagyirtáson pár évvel ezelőtt, nagyjából amikor a Kisvasút állomását átadták...- és azóta is heában próbálok meg följutni a kis-Koppányra, hogy viszontlássam a szépséges Inula oculus Christi virágokat és a kék F. pseudodalmatica gyepet... nagy sóhaj.
Hú, nagyon köszönöm a válaszokat!
Ezért szeretem ezt a közösséget, itt mindenhez is van értő ember.
Ezért szeretem ezt a közösséget, itt mindenhez is van értő ember.
Csak az alábbi remek határozó ajánlatokhoz egy kis segítség:
Az Új Magyar Fűvészkönyv, Király Gergely prof. szerkesztésében, valóban a legjobb!
Lenne, ha lehetne kapni, de kb. szinte beszerezhetetlen. Eleve majd másfél évtizede adták ki. A kiadó nemzeti parknak sincs eladó példánya, már rég.
Akinek meg meg van, az sose fog megválni tőle. (A barátnőd se tenné.)
Előjegyezni lehet, de egy-egy példány felbukkanása olyan ritka, mint a Börzsönyben a réti kardvirág.
(Erre mutatok majd azért példát, ha már botanika. Vagyis, nem lehetetlen...de hatalmas szerencsefaktor - is - kell hozzá.)
Könnyebb út pl. a MANDA oldalon a pdf. változatot beszerezni (fizetős) és a telefonra lementeni.
Íme:
Link
Nem ugyanaz mint könyvből határozni,ez igaz.
A Kitaibela a Debreceni Egyetem botanikai szakfolyóirata, botanikusoknak. Azért az már erősen szakmai.
1996-2022-ig itt érhetőek el az egyes lapszámok tartalomjegyzékei és a cikkek.
Link
Az új honlapján is van archívum.
Link
A Tilia tanulmányköteteket, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar intézetigazgató erdész botanikus professzora, Bartha Dénes alapította, mint intézeti folyóiratot.
Link
Ezek tanulmánykötetek, tehát kifejezetten határozáshoz nem használhatóak, de sok-sok háttértudást össze lehet "csipegetni. Érdemes átböngészni.
De, ha alapvető botanikai, dendrológiai, társulástani fogalmakat nem ismer a hölgy, akkor sok cikk kb. szicsiangi kínai lesz számára.
(A fűvészköny is elsőre az lenne egyébként.)
A magam részéről két növényhatározót ajánlanék első körben, amiben nagyon jó alapfogalmi ismertetők is vannak, bár nem teljesen hátizsákbarát az egyik, de legalább kapható mindkettő. Én sok-sok évvel ezelőtt ezekkel kezdtem..
Simon Tibor könyve: Növényismeret. Az egyik legjobb a kezdő botanmániásoknak, kb, egy gimis bioszfakt tudásanyaga, összefoglalóan.
Link
Egy kis ismertető hozzá:
Link
A másik egy nagy klasszikus, több mint 50 kiadást is megélt. És ha nem hazai folyókon pecázol, ott is "kapás" lesz.
Link
A kettő együtt tökéletes páros. Aztán jöhet a nehéztüzérség, lásd a kedves kolléganő által is ajánlottakat.
A botanikában és a határozásban megkerülhetetlen élőhelyekről pedig, a magyar MÉTA program honlapjánál nincs jobb, ami "végtelen" tárháza egy rakás fontos háttérismeretnek.
Link
Ha mindebbe belerágta magát, akkor meg lehet próbálni egy Bartha-vizsgát, Sopronban.
(Külön szakestélyt, az ún. Bartha-felejtőt rendeznek azok az erdőmérnökök, akik túlélték valahogy a Növénytan vizsgát nála.)
Az invitáló cédula mindent elmond.
Link
Az Új Magyar Fűvészkönyv, Király Gergely prof. szerkesztésében, valóban a legjobb!
Lenne, ha lehetne kapni, de kb. szinte beszerezhetetlen. Eleve majd másfél évtizede adták ki. A kiadó nemzeti parknak sincs eladó példánya, már rég.
Akinek meg meg van, az sose fog megválni tőle. (A barátnőd se tenné.
)Előjegyezni lehet, de egy-egy példány felbukkanása olyan ritka, mint a Börzsönyben a réti kardvirág.
(Erre mutatok majd azért példát, ha már botanika.
Vagyis, nem lehetetlen...de hatalmas szerencsefaktor - is - kell hozzá.)Könnyebb út pl. a MANDA oldalon a pdf. változatot beszerezni (fizetős) és a telefonra lementeni.
Íme:
Link
Nem ugyanaz mint könyvből határozni,ez igaz.
A Kitaibela a Debreceni Egyetem botanikai szakfolyóirata, botanikusoknak. Azért az már erősen szakmai.
1996-2022-ig itt érhetőek el az egyes lapszámok tartalomjegyzékei és a cikkek.
Link
Az új honlapján is van archívum.
Link
A Tilia tanulmányköteteket, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar intézetigazgató erdész botanikus professzora, Bartha Dénes alapította, mint intézeti folyóiratot.
Link
Ezek tanulmánykötetek, tehát kifejezetten határozáshoz nem használhatóak, de sok-sok háttértudást össze lehet "csipegetni. Érdemes átböngészni.
De, ha alapvető botanikai, dendrológiai, társulástani fogalmakat nem ismer a hölgy, akkor sok cikk kb. szicsiangi kínai lesz számára.
(A fűvészköny is elsőre az lenne egyébként.)
A magam részéről két növényhatározót ajánlanék első körben, amiben nagyon jó alapfogalmi ismertetők is vannak, bár nem teljesen hátizsákbarát az egyik, de legalább kapható mindkettő. Én sok-sok évvel ezelőtt ezekkel kezdtem..
Simon Tibor könyve: Növényismeret. Az egyik legjobb a kezdő botanmániásoknak, kb, egy gimis bioszfakt tudásanyaga, összefoglalóan.
Link
Egy kis ismertető hozzá:
Link
A másik egy nagy klasszikus, több mint 50 kiadást is megélt. És ha nem hazai folyókon pecázol, ott is "kapás" lesz.
Link
A kettő együtt tökéletes páros. Aztán jöhet a nehéztüzérség, lásd a kedves kolléganő által is ajánlottakat.
A botanikában és a határozásban megkerülhetetlen élőhelyekről pedig, a magyar MÉTA program honlapjánál nincs jobb, ami "végtelen" tárháza egy rakás fontos háttérismeretnek.
Link
Ha mindebbe belerágta magát, akkor meg lehet próbálni egy Bartha-vizsgát, Sopronban.
(Külön szakestélyt, az ún. Bartha-felejtőt rendeznek azok az erdőmérnökök, akik túlélték valahogy a Növénytan vizsgát nála.
)Az invitáló cédula mindent elmond.
Link
Új Magyar Füvészkönyv, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2009. Két kötetes, B5 méretű, könnyű, benne van a zöld Soó határozó teljes anyaga.
Ha további szakirodalom is érdekel, a Tilia, illetve Kitaibelia folyóirat-cím, plusz egy növénynév, sok jó találatot kidob a keresőben, ott aztán a cikk alatti irodalomjegyzékben lehet további ígéretes cikk-címek után búvárkodni.
Társulásokról érdemes megnézni Prof. Borhidi Attila (Akad. Kiadó 2003) egyetemi tankönyvét.
Ha további szakirodalom is érdekel, a Tilia, illetve Kitaibelia folyóirat-cím, plusz egy növénynév, sok jó találatot kidob a keresőben, ott aztán a cikk alatti irodalomjegyzékben lehet további ígéretes cikk-címek után búvárkodni.
Társulásokról érdemes megnézni Prof. Borhidi Attila (Akad. Kiadó 2003) egyetemi tankönyvét.
Segítséget szeretnék kérni!
Párom gyakran elkísér a pecáimra, ilyenkor a(z ártéri) flórában szokott nyakig elmerülni. Tudnátok ajánlani olyan hazai növényhatározót (vagy nem is tudom hogyan nevezi pontosan az ilyesmit a tudomány), ami nem csak könyvesbolti szintű, hanem akár tankönyvi jellegű, foglalkozik alfajokkal, változatokkal stb., tudományos részletességű? Szeret elmélyedni a lány a részletekben, én meg szeretném ha kibontakozna mindebben.
Párom gyakran elkísér a pecáimra, ilyenkor a(z ártéri) flórában szokott nyakig elmerülni.
Tudnátok ajánlani olyan hazai növényhatározót (vagy nem is tudom hogyan nevezi pontosan az ilyesmit a tudomány), ami nem csak könyvesbolti szintű, hanem akár tankönyvi jellegű, foglalkozik alfajokkal, változatokkal stb., tudományos részletességű? Szeret elmélyedni a lány a részletekben, én meg szeretném ha kibontakozna mindebben.
Nincs technológiai megoldás. Semmilyen. Semmire.
Nem ökológiai alrendszerek vannak különállóan (humán szempontból) bajban (pl. a talaj), hanem a teljes, általunk ismert és nekünk otthont adó Bioszféra van krízisben.
A Föld nevű bolygó nincs veszélyben. A rajta kialakult Élet jelenlegi(!) formája viszont annál nagyobban. Mert az ökonómiai törvényeknél, pl. egy istenített Samuelson kereslet-kínálati görbénél, összehasonlíthatatlanul erősebbek az egész bolygót átszövő Bioszféra ökológiai törvényei. Ezzel kb. az 1700-as évekig tisztában is voltak...)
Mert azokat nem ember alkotta.
Pl.: Egyetlen földi faj sem lépheti át a környezetének eltartóképességi határát, tartósan.
(Apró probléma a francia enciklopédisták óta, hogy nem tekintjük magunkat földi fajnak.)
Ennyi. Akármit is találunk ki, ez faktum.
Az időt lehet húzni, viszonylag sokáig.
Jelenleg ezt tesszük.
A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
És az ökológiai és fizikai rendszerek működésében jól ismert "búgócsiga effektus" is egyre lassuló pörgést produkál.
Majd le fog állni és eldől.
(Molnár László meteorológus ezzel(!) nem állít hülyeséget, mert ez is törvény. Egy fennálló stabil fizikai-biológiai-ökológiai rendszer átbillenése egy másik stabil állapotba egyetlen pillanat műve. Ez amikor leáll a búgócsiga és feldől. Új stabil állapotba kerül. Csak ennek a homonida nem lesz a része...) .
Az egyre korlátoltabbá manipulált, s korlátossá váló emberi látás-, és szemléletmód miatt a Bioszféra krízis észrevétlen.
(Tisztelet a kivételnek.)
Pl. Hurrá végtelen nyár, nekem az milyen jó "jelenség".
A medence parton, vagy Palma de Mallorcan, egy olyan város, település, agglomeráció közepén élve mosolygunk, ahol csak input(!!) van a túléléséhez (be kell vinni a vizet, az élelmet, az energiát, mindent) és output nincs. (Nem önfenntartó, mint pl. az erdő. Nincs cirkuláció. )
A számlák kifizetése nem számít annak. És közben nem látom honnan jön a víz, de nem is érdekel. Legyen!
2022-ben volt, hogy nem volt....és, ha jól emlékszem, egyből középkor lett Békésben, a rommá égett napraforgó és kukoricatáblák között, amikor agyon akarták verni az jégkármérséklő rendszerek generátorainak üzemeltetőit. (Szintén gazdák.)
Illetve kisebb lázadás tört ki a solymári-pilismindenféle és térsége milliárdos vagy milliomos medencetulajdonosok között, hogy nem volt ivóvíz(!!!) elég a rendszerben a feltöltéshez.
Linné kissé mellé lőtt a "sapiens - bölcs" rendszertani besorolással (Mátyás akadémikus gondolata.)
Kérdezem: normálisak vagyunk?
Tehát a Bioszféra krízist csak és csupán humán fókuszú krízisre szűkítjük, mert így nagyobb üzlet.
Gondolkodásmódot fent direkt nem írtam, mert aki elolvasta a magyar közoktatás alapját jelentő, több mint 300 éves Ratio Educationis törvény első mondatát, és nem vak, az nagyon jól érti, hogy mit jelent ez: "...a köznevelés legfontosabb célja (!) a hatalomhoz (mindenkori) hű alattvalók nevelése."
Mi egy 4 éves gyerek legtermészetesebb állandóan idegesítő kérdése: Miért?
Mikor bemegy a közoktatásba 6-7 évesen, majd kijön a felsőoktatásból 23-25 évesen két dolgot biztos elfelejtetnek vele.
Kérdéseket feltenni a "dogmákra": Miért?
És mellé tenni az ősi latin bölcs másikat: Kinek az érdeke?
És valóban gondolkodni.
(Ez alól egyikünk se kivétel...vagy csak kevesen. Géczy Gábor fizikus-matematikust (sajnos már nincs közöttünk) nagyon érdemes erről - is - meghallgatni. 20 év egyetemi fizikus képzés után. )
A lényeg, hogy biológiai alapú válságra nincsenek technológiai, se közgazdasági megoldások.
E téren, a kis hazánkban nem igazán agyon népszerűsített erdőökológus akadémikusunkat, aki többek között az ENSZ Erdőfórum alelnöke is volt, így a világon máshol kb. mindenütt ismerik, Mátyás Csabát idézném újra.
Nagyon érdemes figyelmesen elolvasni a "Bioszféra észrevétlen krízise" című tanulmányát.
(Közérthető és nem hosszú változata alább.)
Link
Ahogy mondani szokta: "A pincéből kiabálok..."
Az alábbi "talajmentéshez" hasonló, csak más ágazati szegmensben érdekelt, tipikus "green biznisz" gyakorlati példát, a mediterrán és globális erdőtüzek kapcsán majd legközelebb röviden leírok. Tanulságos.
(A fentiek alapját többségében Mátyás Cs., Gréczy G. és más kiváló koponyákat hallgatva, tanulva, olvasva lopkodtam...talán néhány összegző gondolat saját )
Nem ökológiai alrendszerek vannak különállóan (humán szempontból) bajban (pl. a talaj), hanem a teljes, általunk ismert és nekünk otthont adó Bioszféra van krízisben.
A Föld nevű bolygó nincs veszélyben. A rajta kialakult Élet jelenlegi(!) formája viszont annál nagyobban. Mert az ökonómiai törvényeknél, pl. egy istenített Samuelson kereslet-kínálati görbénél, összehasonlíthatatlanul erősebbek az egész bolygót átszövő Bioszféra ökológiai törvényei. Ezzel kb. az 1700-as évekig tisztában is voltak...)
Mert azokat nem ember alkotta.
Pl.: Egyetlen földi faj sem lépheti át a környezetének eltartóképességi határát, tartósan.
(Apró probléma a francia enciklopédisták óta, hogy nem tekintjük magunkat földi fajnak.)
Ennyi. Akármit is találunk ki, ez faktum.
Az időt lehet húzni, viszonylag sokáig.
Jelenleg ezt tesszük.
A mindenható technokrata "tudás" ilyen és hasonló projektek ezreit köpi ki, főleg a "green business"jegyében.
Újabb rövid távon nagyot kaszálás. Ráadásul hatalmas PR haszonnal is jár.
Közben újabb problémahalmazokat indukál.
És az ökológiai és fizikai rendszerek működésében jól ismert "búgócsiga effektus" is egyre lassuló pörgést produkál.
Majd le fog állni és eldől.
(Molnár László meteorológus ezzel(!) nem állít hülyeséget, mert ez is törvény. Egy fennálló stabil fizikai-biológiai-ökológiai rendszer átbillenése egy másik stabil állapotba egyetlen pillanat műve. Ez amikor leáll a búgócsiga és feldől. Új stabil állapotba kerül. Csak ennek a homonida nem lesz a része...) .
Az egyre korlátoltabbá manipulált, s korlátossá váló emberi látás-, és szemléletmód miatt a Bioszféra krízis észrevétlen.
(Tisztelet a kivételnek.)
Pl. Hurrá végtelen nyár, nekem az milyen jó "jelenség".
A medence parton, vagy Palma de Mallorcan, egy olyan város, település, agglomeráció közepén élve mosolygunk, ahol csak input(!!) van a túléléséhez (be kell vinni a vizet, az élelmet, az energiát, mindent) és output nincs. (Nem önfenntartó, mint pl. az erdő. Nincs cirkuláció. )
A számlák kifizetése nem számít annak. És közben nem látom honnan jön a víz, de nem is érdekel. Legyen!
2022-ben volt, hogy nem volt....és, ha jól emlékszem, egyből középkor lett Békésben, a rommá égett napraforgó és kukoricatáblák között, amikor agyon akarták verni az jégkármérséklő rendszerek generátorainak üzemeltetőit. (Szintén gazdák.)
Illetve kisebb lázadás tört ki a solymári-pilismindenféle és térsége milliárdos vagy milliomos medencetulajdonosok között, hogy nem volt ivóvíz(!!!) elég a rendszerben a feltöltéshez.
Linné kissé mellé lőtt a "sapiens - bölcs" rendszertani besorolással (Mátyás akadémikus gondolata.)
Kérdezem: normálisak vagyunk?
Tehát a Bioszféra krízist csak és csupán humán fókuszú krízisre szűkítjük, mert így nagyobb üzlet.
Gondolkodásmódot fent direkt nem írtam, mert aki elolvasta a magyar közoktatás alapját jelentő, több mint 300 éves Ratio Educationis törvény első mondatát, és nem vak, az nagyon jól érti, hogy mit jelent ez: "...a köznevelés legfontosabb célja (!) a hatalomhoz (mindenkori) hű alattvalók nevelése."
Mi egy 4 éves gyerek legtermészetesebb állandóan idegesítő kérdése: Miért?
Mikor bemegy a közoktatásba 6-7 évesen, majd kijön a felsőoktatásból 23-25 évesen két dolgot biztos elfelejtetnek vele.
Kérdéseket feltenni a "dogmákra": Miért?
És mellé tenni az ősi latin bölcs másikat: Kinek az érdeke?
És valóban gondolkodni.
(Ez alól egyikünk se kivétel...vagy csak kevesen. Géczy Gábor fizikus-matematikust (sajnos már nincs közöttünk) nagyon érdemes erről - is - meghallgatni. 20 év egyetemi fizikus képzés után. )
A lényeg, hogy biológiai alapú válságra nincsenek technológiai, se közgazdasági megoldások.
E téren, a kis hazánkban nem igazán agyon népszerűsített erdőökológus akadémikusunkat, aki többek között az ENSZ Erdőfórum alelnöke is volt, így a világon máshol kb. mindenütt ismerik, Mátyás Csabát idézném újra.
Nagyon érdemes figyelmesen elolvasni a "Bioszféra észrevétlen krízise" című tanulmányát.
(Közérthető és nem hosszú változata alább.)
Link
Ahogy mondani szokta: "A pincéből kiabálok..."
Az alábbi "talajmentéshez" hasonló, csak más ágazati szegmensben érdekelt, tipikus "green biznisz" gyakorlati példát, a mediterrán és globális erdőtüzek kapcsán majd legközelebb röviden leírok. Tanulságos.
(A fentiek alapját többségében Mátyás Cs., Gréczy G. és más kiváló koponyákat hallgatva, tanulva, olvasva lopkodtam...talán néhány összegző gondolat saját
)
Ennek fizikai alapjával, a talajszerkezet állandó rombolásával, az agrárökológiából is jól ismert, intenzív talajművelési módszerek okozta globális eketalp effektussal - talajvédelem ügyben többek között - nincs mit kezdeni, amíg másodpercenként nő a lakosságszám...adott területről egyre több embert kell élelmezni...
Elmélet van dögivel.
Link
Gyakorlat csak jól finanszírozott megélhetési mintaprojektekben....
Elmélet van dögivel.
Link
Gyakorlat csak jól finanszírozott megélhetési mintaprojektekben....
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat