2019. március 27., szerda

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#34648
Solymáron a rozsdafarkú  a bejáratnál a villanydobozban fészkel  (bergmann-tok) , és amikor a leejtett zöld hernyót visszatettem a falra a tok mellé, egészen békét kötöttek velem.  Ha górom a komposztot, a hat fióka körbeállva lesi évről évre a falatokat.
A cinkék dobozát megragasztottam csomagoló szalaggal,  mert félig le volt esve a feneke.  Benne ült cinke anyó, nem szólt semmit (akkor)  - node aztán ha a kertkapun betettem a lábam, úgy össze voltam szidva,  mintha vaddisznó / macska / kertislag lennék...  csak esztendőre rá bocsátották meg.
#34647
lazalaza

Na ez lesz a következő!
#34646
Link
#34645
Nekem ez a kedvenc házi szárnyasjószágom, bár picit szabadcsőrű nevet:
Link
#34644
Top3 énekesmadaram:

Aranymálinkó Link
Fülemüle Link   (éjszaka is dalol)
Énekes rigó Link

Egyelőre csak az énekes rigót hallani...nevet.


(A legéletképesebb viszont a fekete rigó, erdei pinty és a házi rozsdafarkú - mert ők városban is szépen énekelnek.)
#34643
Mert akkor nyílnak a kedvenc kaktuszaim. Kilinccsel.
#34642
Miért szoktál éjszaka nektár gyűjteni?
#34641
Igen, a szenderek népes bandájának valamelyik tagját láttad.

Egy-két példány éjszakai nektárgyűjtés közben a rossebet hozza rámlaza
#34640
A szenderekre gondolsz?  Kutyatejszender nálunk is gyakori, és más fajok is láthatók néha. Hosszútávokat repül, ezért csak "átvonulóként" lehet őket látni. A levendulát,  loncokat  szeretik.
#34639
Egyszer egy 25 m-es nyárfa tetejéről hallottam a kapásjelző csörgőm hangját. laza

Más: Ismer valaki olyan lepkét, amelyik kolibriként repül, iszonyú hosszó nyelvével a levegőben helyben "állva" szívogatja a nektárt?
#34638
Nálunk vidéken a szajkók a fő "szószólók", hiába tudom, hogy bármilyen hangot tudnak utánozni, mindig meglepődök, amikor a 20 méteres fenyő tetejéről macskanyávogást hallok...vidám Egyszer még a mentő "nínózását" is próbálta lemásolni az egyik, hát azt hittem elhajítom az agyam, nagyon mókás madarak.nevet
A másik kedvencem a búbos banka, szerencsére őket is egészen gyakran látni felénk.
#34637
Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#10929 - 2019-03-23 19:49:34)

Ma voltunk rövid kiránduláson Budajenő mellett az erdőben. Hát, valami siralmas. Én ilyen száraz poros erdőt egyszer láttam eddig, azt is tavaly ősszel. De hogy kikeletkor is ki tudjon így nézni, azt sosem gondoltam volna.
Gomba? Egyáltalán, bármilyen aljnövényzet csoda lesz így.
Szerencsétlen Ibolyák még héricsek kókadoznak csak pár helyen.... szomoru
#34636
Addig jó fej, amíg nem a hőszigetelést bontja a házadon. Csak az ablaküvegen nem tud megkapaszkodni, aztán mindent megkopogtat. Ha tompán kong, megnézi mi van mögötte.
#34635
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#432927 - 2019-03-23 11:39:41)

Megtörtént az örömhír, tegnap márc. 22-én pénteken a szokásosnál korábban, ismét megérkezett a fehér gólya a tőlem 100 méterre lévő fészekbe a Szent Erzsébet utcába, és hamarosan követheti a párja : 
Link
Ezennel már zsinórban 28. éve lakott a fészek, tehát 1992. óta minden évben.

A fészek így fest tőlem a kép jobb alsó sarkában : 
Link

A kis gólyákat 2012. júniusa óta minden évben gyűrűzik nyár elején, vélhetően idén is így lesz.

A helyiek nagy jelentőséget tulajdonítanak neki, hiszen a környékem igen gólya szegény hely.
Ezt jól mutatja, hogy az itteni pilisvörösvári lakott fészekhez legközelebb csak Szentendrén, ill. kissé távolabb tekintve Budakeszin van lakott fészek tudomásom szerint.
#34634
Itt "danolászik" egy fakopáncs a tömb előtt valamelyik fán. Ez önmagában nem nagy hír, bár itt azért viszonylag ritkán hallom őket (konkrétan nem emlékszem, hogy volt-e már), de rájöttem, hogy sokkal jobban szeretem hallgatni a kopácsolását/berregését, mint a fülsiketítő csivitelést, amit a pintyek, rigók, verebek le tudnak művelni időnként vidám Hozzájuk képest kifejezetten üdítő hallgatni a fakopáncsot. Egyébként is az egyik kedvenc madaram, olyan "jófejnek" tűnik nevet (nyilván baromság jófejnek titulálni egy madarat, de szerintem nem vagyok egyedül ezzel... pl. a feketerigót kifejezetten egy rohadéknak tartom, tök unszimpi vidám)
#34633
Tegnap az üzletajtó szélén gyakorolta - rendes fűszál híján - a vadászatot ez a sovány karolópók (Tibellus oblongus) Mondjuk megjelentek a legyek is bent, szóval nem kizárt az éleslövészet sem nevet



beillesztett kép

#34632
100 éve: az ecsedi láp emlékére. Somlai Tibortól  HD. video.( kapcsolj a 720-1080 felbontásra, és teljes képernyő.)

Link
nevet
#34631
Eddig szinte példátlan jelleggel deratizáció kezdődött meg a trópusi édenkertben Tahiti mellett.  Link A lakatlan szigeten a rattusok megzabálták a földön fészkelő madarakat, azok tojásait, teknőcöket és növényritkaságokat is elfogyasztottak a rágcsálók. A projekt azért érdekes, mert a trópusi klímának köszönhetően a patik egész évben szaporodnak nagy területen. A folyamat során megszűnt a rattusok jelenléte a szigeten, de ezt 3 évig ellenőrzik, mármint, hogy patkánymentes-e a sziget. Sok sikert kívánok a munkájukhoz!


#34630
Cegléd belvárosa ma délelőtt:
Link

Se' nem róka, se' nem nyúl, hanem kétségkívül a jó öreg r. norvegicusok akcióznak. Tankönyvi példa lehetne...szomoru Ezért is osztom meg.

Mondjuk én döntő győzelmet arattam fölöttük a saját portámon, különösen a critox patron vert oda nekik.zivatar     Az énekesmadarakat viszont táplálom faggyúgolyóbisokkal, etetőbe kihelyezett magvakkal.nevet 
#34629

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#54498)
#34628

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#54497)
#34627
Hát, direkt a fákat nem figyeltem, de nagyjából-egészeből ritkás tölgyesben nőtt a gomba. Egyébként nem vagyok teljesen biztos benne, hogy a Clitocybe geotropa mikorrhizas. Nem lehet, hogy szaprofita?
Az összes gombaszkonyv szerint a megfagyott gombákat már nem tanácsos elfogyasztani. Ezt ugyan nem teljesen értem, mert ha kiengedes után rögtön el van készítve, a baktériumoknak nincs idejük elszaporodni a gombaban. 
Mindenesetre óvatosságbol nem vittem haza a gyönyörű gombákat, pedig de jó lett volna! 
#34626
Csodálatosan szárad, ledarálva 3 évig fűszernek használható. az aromája jó,  a húsa kiolvadva is kemény. Milyen fák voltak a közelben?  Nálunk juhar alatt nőtt...  Kíváncsi vagyok a mikorrhiza környezetére!nevet Érdemes megjegyezni a helyet!
#34625
Meg utoljára, elegikus bucsuztatasul adott valamit az idei gombaszezon. Múlt szombaton a Balatonfuredtol északra emelkedő Recsek hegy oldalába bevagodott kis Sárkány völgyben (szép dolomitszikla alakzatok) turaztam. Nagy meglepetésemre egy fényképre illően gyönyörű óriás tolcsergomba (clitocybe geotropa) csoportra bukkantam itt. Különböző nagyságú, részben tényleg óriás növésű, teljesen egészséges gombák voltak. Egyébként ez a faj ritka, én életemben most találkoztam vele először. Kár, hogy a fagyos időben a gombák olyan kopogó keményre voltak fagyva, mintha melyhutobol vettem volna ki őket. Fagyott voltunk miatt nem is vittem el ezeket a gombákat. 
#34624
Budapesten a szarkák és a dolmányosok ették meg a rigókat.  Sajnos a vadászok nem igazán gyérítik ezeket a falánk dúvadakat...  A tavasz is eléggé megviselhette az énekes madarakat, bár a mi cinkéink Solymáron, a mínuszokban vígan költöttek,  és ki is röptették a kicsiket! Májusban még egy,  és nyáron még egy fészekaljat; az 3  az eresz alatti odúból.  Plusz kettőt a padlás réséből, tele volt a kert széncinkével. - de a szomszédok kerti tava, és nálunk 3 itató,  állandóan tele volt vízzel nekik.
#34623
Sajnos ez itt általános vélemény. Még az öregasszonyok is szívesen beszélnek erről, akik köztudottan nagy megfigyelők.
Már tavasszal tapasztalható volt ez, mikor itt a szárasság igazán csak az őszi hónapokban volt érzékelhető.

Ha már vízpart... Itt télen a Szinva-patak újabban benépesül kócsagokkal, gémekkel, vadkacsákkal. Kíváncsi vagyok mi lesz az idén.
#34622
Nálunk megvannak,  de két szomszédban is állandó ivóvizük volt egész nyáron.
a pataknál nézted őket?
#34621
Azóta már kész állathang szakértő lettem.

Úgy tűnik valóban medve (medvék?) ólálkodott a közelben.
Hasonló hangott egy idegen nyelvet beszélő vaddisznó, vagy farkas tudna adni, de nem hiszem, hogy meghazudtolnák önmagukat.  Nem pár másodpercig hallottam, hanem hosszasan volt időm megfigyelni.

Azóta már ki tudja merre járnak a mackók, vagy hova vackolták be magukat télire? Ezek képesek több száz kilométert is megtenni.
#34620
Itt már szinte közhely, hogy az idén eltűntek a madarak. Aki kicsit is figyeli a természetet, annak ez egyértelmű.

Főleg a rigók hiánya feltünő.
Mindig fenn szoktunk hagyni pár fürtöt a tőkéken, mondván, hogy ott jobban eláll, és lehet eszegetni.
Korábban csak akkor álltak neki a rigók, ha jött az első hó. Később már korábban elpusztították az egészet. Most meg ott lógnak a szőlőfürtök érintetlenül a -9 fokban a hóborította kertben.
Madarak sehol.

Másutt is ez a tapasztalat? Mi történt a madarainkkal?

Év közben (tavasszal, nyáron) az is feltünű volt mennyi elütött madarat lehetett látni az idén. Ott kóvályogtak az utakon. Soha korábban nem tapasztaltam ilyet, Mi történhetett?
#34619
Tegnap  volt Egerben konferencia a vízről. Link    
#34618
Na,  mikor már majdnem keresztet vetettem az idei gombaszezonra, a természet csak megörvendeztetett még valamivel. Nem is kellett érte messze, erdőbe vagy mezőre menni. Bábolnán, a főutcának a Kardirex rendelőintézet és az Ötösfogat vendéglő közötti részén szinte "szembe jött" velem egy gyönyörű, egészséges késői laskagomba fürt, mely egy kivágott ezüstfenyő tuskójából nőtt ki. A sok, szorosan egymás mellett levő, barnás kalappal, kerekded formájával úgy nézett ki, mint valami virágkötészetben előállított növényi kompozició, koszorú. Sajnos, fényképet nem készítettem róla. A gombából pörkölt lett, egy családnak egy ebédre való adagja.
#34617
"A medve nem játék..." Ezek szerint lehet annyi medve él már a környékünkön hogy a területért is küzdenek időnként egymással.
#34616
Ma kora reggel, épp napfelkelte idején békésen futkározok az erdőben, mikor a csendet hirtelen egy zaj töri meg. Elsőre kicsit megijedtem, majd az gondoltam valaki épp most indítja be a láncfűrészét. De az a jellegzetes láncfűrész hang csak nem akart jönni. Aztán gondoltam valami állat hangja, de nem tudtam hova tenni. Olyan volt mint mikor a közepes nagy macskát (párducok) acsarkodnak egymással. Egyre ijesztőbb volt, ahogy zengett tőle a hegyoldal.
Mióta az eszemet tudom, rendszeresen járom az erdőt, de ilyen hangot nem hallottam még soha. Most először úgy éreztem semmi kedvem a hang gazdájával találkozni. Lehetett 50 vagy akár 200 m-re.
Visszafelé pont arra jöttem, ahonnan a hang szólt. Igencsak sokat nézegettem hátra.

Itthon aztán megtaláltam ezt: Link
Pontosan ilyet hallottam. Ha valaki tud más élőlényről ami hasonló hangot adhat írjon!
#34615
Igen a pacsirta másik tulajdonsága, hogy lépked, nem ugrik mint a veréb.
Febr. 16. Julianna napján szólalnak meg a pacsirták a népi megfigyelés szerint, napsütötte hó tetején, vagy lószaros úton csipegetve.
Tehát vissza számolva febr.16-jan 16-dec.16-nov.16 . még bő 3 hónap, inkább ugye 4. Márc.15  ig. tart a tél.fazik
 
#34614
Ők azok! Köszi!
Rengeteg volt belőlük a miskolci Auchan parkolóban, ott nyomták párokban. vidám
#34613
Valószínűleg nem "csak" olyanok
#34612
Olyanok,  mint a búbos pacsirta.
#34611
Segítsetek legyetek szívesek! Ők kik? Link
Mintha nagyobbfajta futkározó verebek lennének, kis tollpamaccsal a fejtetőjükön, és elég jellegzetesen trilláznak (3 egyforma hosszú hang, bár gyanítom ennél többet tudnak).
#34610
Ma hallottam darvakat. Látni nem lehetett őket a magasköd miatt.
#34609
Itt vannak a védett fajok, ezek között nem szerepel Link , viszont kíméletre szorulnak ritkaságuk miatt (főleg a király).
Szülőföldemen (Nógrád északi részén) egyszerűen csak "Igazi"-nak hívják a vargányát. nevet
Szer. ha jól látom két tinóru mégicsak szerepel a listán.
#34608
Követem a netes infókat, a Mecsek térsége az egyik legnyerőbb volt az idén! 
#34607
A tölgyes érdestinóru inkább zöldesre színeződik kezdetben,  és keményebb a húsa,  a gyertyán-érdesnyelűnél   finomabb, elég jellegzetes gomba itt Bp. környékén. Kóstolgatva szedem,  mert gyakran besavanyodnak (ahogy a barna nyálkásgomba, vagy az öregebb fenyőtinóruk is) és elviszik a pöri finom ízét...  de még a kóstolgatástól bajom nem lett.  Fagyasztjuk, és töltött húshoz stb. nagyon szeretjük, mert a vargányánál is intenzívebb zamata van hús mellé adva! -akkor is,  ha megfőzve feketére színeződik. Igazi csemege.

Aureoboletusok jönnek elő egyre gyakrabban. Ti tudtok valamit a védett/nem védett státuszukról? Szép nagy, aranysárga csöves, halvány kalapú, finomságos.
#34606
Szárított vargánya nélkül vadat én még nem ettem itthon, nem is fogok. Idén bőtermő év volt, 73 kg vargányát szedtünk, abból 22 kg-ot ezen a "száraz" őszön. Ebből a sokból kb. 50 tálcányi lett szárítva. nevet
Nálunk a királytinorunak királyvargánya a neve, én se hívom másként. Az ízletes vargányát is hívhatnánk ízletes tinorunak, mert ez is, az is tinoru. A gombáknak egyébként is annyi féle neve van (akár tájegységenként különböző is), hogy sok esetben még köszönő viszonyban sincs a "hivatalos" névvel. Ott van pl. a bőrös vargánya laza. Megnéztem most, mi az amit itt bőrös vargányának hívnak, mert én se tudom a hivatalos nevét, a molyhos vagy arany nemezestinorut.
#34605
Ha rajtam múlna felvennem a vargányák közé a királytinórut is! Bár a húsa sárga, de vagasra nem változik a színe. Kitűnő, a varganyaval vetekszik a gomba értéke, a szaritmanya szép sárga marad rántva igazi csemege. Egyébként a vargánya fajokat, legalábbis a zsákmány egy bizonyos részét szinte kötelező szárítani, fokozódik így a zamata, szamtalan ételhez adják fűszerként. Konkrétan mi is sokféle ételhez rakunk egy keveset, magam nem vagyok egy gasztro fenomen, de pl. a vadhoz elengedhetetlen. 
#34604
Tegyük akkor tisztába kicsit ezt a vargánya témát!  Négy vargánya fáj van hazánkban, napjainkban az alábbi módon elkülönítve:

Ízletes vargánya :
A leginkább érzékeny a talaj pH - rá, erősen kisavanyodott talajú lomb és fenyőerdoben fordul elő, szinte kizárólag vulkanikus talajon. Persze a talaj nem egy egyszerű dolog, méterenként változhat, külön érdekesség itt a Bükkaljan a vulkanikus eredetű tufa, miközben a Bükk gyakorlatilag egy mészkő hegység. Viszont itt is vannak erősen kisavanyodott foltok. Ennek egyik kiváló jelzője a meszkerulo erdő, a meszkerulo tölgy, vagy bükk. Ezeket arról lehet megismerni, hogy több evtizedes voltuk ellenére csenevesz meretüek. Tudok olyan tölgyest itt a Bükkaljan, ami több évtizedes, és a legtöbb fa két méteres sincs. Nos a profi gombászok számon tartják ezen erdőket, mert itt jobb eséllyel lehet ízletes vargánya, és másfajta is. Megjegyzem ebben az erdőben ennek ellenére nem találtam ízletest még. A hűvösebb időben hoz termőtestet, leginkább az őszi hónapokban, a fagyokig. Igazából a lucosok gombaja, a Kárpátok ilyen erdeiben gyakoribb. Jellemző a legyölő galoca, is ahol í. V. van Előfordul hazánkban is, Zala Bükk, fenyő elegyeseiben, a dunántúli khg egyes helyein, az Alpokakján, Mátrában, Zempléni hegységben. A Bükkben olyannyira ritka, hogy a Miskolci, egri piacon kuriózum ha fel bukkan pár darab ami a Bükkből származik. 

Nyári vargánya 
Jóval gyakoribb, elterjedtebb faj, kedvező időszakban tömeges a neki kedvező területeken, ami nagyságrendekkel nagyobb mint az ízletes elterjedése.  Kevésbé savanyú talajon is előfordul, viszont tápanyagdús, buja aljnövényzetű erdőben egyik fajta vargánya sincs! (pl alföldi erdők jó része.) Ez a faj a Bükkben is tömegesen fordul elő, amikor annak ideje vagyon. Jó lelőhelyei vannak a kisavanyodott homokon is, pl Somogy, Debrecen környéke, és gyakorlatilag minden dombság, hegység régióban vannak jó nyári vargányas helyek. Ez a gomba májustól általában novemberig fordul elő, de ritkán meg novemberben is elojon, főleg "verőoldalon" (napos oldalakon). 
Bronzos vargánya 
Ez a leginkább meleg kedvelő, meleg igényes faj. A magasabb régiókban hazánkban sem fordul elő. Később. Inkább csak júliustol jön elő de érdekes módon még október második felében is szedtem már többször is, ilyenkor a nyári vargánya már nem jellemző. Gyakran császár galócával találom őket egy területen. Megjegyzem,az októberi szedés már hegylábi, melegebb erdők, nem a Bükk! Ez a vargánya fáj a legkevésbé érzékeny a talaj pH - rá állítólag. 
Vörösbarna vargánya 
Sokat erről nem tudok, a Bükkben a Bükkszentlászlo környéki bükkösökben fordul elő. Egyes eszakabbi országokban gyakori faj. 
Tehát, minden vargánya megtartja a színét, hasonlóan értékes. Az ízletes vargányára jellemző a fényes, tapadós, ragadós kalspbőr, míg a nyári száraz időben bársonyos tapintású.,szárazabb időben repedezett a kalapbőr. Az ízletes kalap peremén fehér sáv látható. Tény hogy nem könnyű a két fajt elkuloniteni... A tönk, vagy kalap színe, de a tónk hálózatos rajzolata sem ég, értelmű jegy mindig. Az ízletes is elojohet nyáron is hűvösebb időben, főleg a magasabb hegységeinkben. 
#34603
Bő 30 éve az érdestinórukat nyersen enyhén mérgezőnek tanultuk. Megemlítették, hogy a méreganyaguk 40 °-on már elbomlik, úgyhogy bármilyen minimális hőkezelés után már fogyaszthatók. Egyedüli igazán mérgező érdestinóruért  tán Írországba kell utazni.

Az erdei szegfűgomba nem dohos szagú, Dohos szagú lehet a viszonylag közeli rokon fülőke fajok némelyike. Ezeket - ha a tönkjüket szedéskor a "profi szegfűgomba szedők" visszacsípik, rendkívül nehéz felismerni, elkülöníteni. Szerencsére ezek a fajok nem igazán mérgezők, csak legfeljebb rossz ízűek. Szakellenőr a talpán az, aki ezeket a szegfűgomba tömegből egyenkénti szagolgatás nélkül elkülöníti.

#34602
Hát nem is tudom, hogy állunk ezzel a nyári vargányával. A net-en azt olvasom, hogy ez főleg vulkanikus talajokon szeret teremni, és a kalapja sötétebb színű az ízletes vargányánál. Amit én találtam, az részint mészkő talajon, részint kvarchomokon jött elő, és a kalapja kifejezetten világos volt. Viszont a vargánya alkat, a tönk halványbarna, hálózatos recézettsége, a hófehér, nem színváltó hús mindenképp a Boletus edulis rokonságára utalt. A szaga és íze is jellegzetes "vargánya szag és íz" volt.
Mind a Kalmár-Makara, mind a Dr. Krébecz féle gombászkönyv többször utal arra, hogy sok gombafajnak vannak változatai, alfajai. Például az ízletes vargányáról azt írják, hogy a  kalap színe a sötét csokoládébarnától a sárgásig sok árnyalatot mutathat. Többek között emiatt sem szabad futó benyomások alapján megítélni a talált gombát, hanem keresni kell a jellegzetes bélyegeket. A csöves termőrétegű gombák között fehér, és fehéren is maradó húsú csak a Boletus edulis (és változatai), ill. a szintén ehető gesztenyetinóru. A (szerencsére csak enyhén) mérgező tinóruk mind színt váltanak és/vagy keserű ízűek. Ezek közül amit esetleg megfőz és megeszik az ember, az a sátántinóru, ami nem kesernyés. Dr. Krébecz szerint ez a gomba is főzve nagyrészt méregtelenítődik, de a sátánpörit azért nem kóstolnám meg...
A minap olvastam a MIGE (Miskolci Gombász Egyesület) lapján, hogy a vörös érdestinórunak van egy tölgyfával gyökérkapcsolt változata. Ez a gomba küllemre alig különbözik a nyárfák alatt termőtől, viszont nyersen enyhén mérgező! 15-20 perces főzés szükséges, éppúgy, mint a változékony tinóru esetében. Évekkel ezelőtt a balatonalmádi-káptalanfüredi Nagykő orra oldalában, tiszta tölgyes erdőben találtam vörös érdestinórut, ami nagyon talányos volt a számomra. Most ez a kérdés megoldódott.
Mostanában azt csinálom, hogy a régebbi szakkönyveimben leírt gombafajokat egymás után felkeresem a net-en. Ez azért jó, mert sok  fényképet lehet találni pl. az előbb említett MIGE lapján is a ritkábban előforduló gombákról. A több oldalról összeszedett információk sosem ártanak. Példának okáért rádöbbentem arra, hogy mennyi a megfelelően nem kipróbált gombafaj, melyek étkezési értékéről (sőt mérgezőségéről) eltérően nyilatkoznak az egyes források. A MIGE lapján olvasom, hogy az erdei szegfűgomba dohos, földízű, nem ennivaló. A Kalmár-Makara könyv viszont ezt a gombát szegfűgomba illatúnak, jó ehetőnek mondja. Személyes tapasztalatom ebben nincs, ezzel a fajjal még nem találkoztam.
E tény is azt erősíti, hogy nem kell próbálkozni mindenféle "egzotikus", bár nem mérgező gombafajjal. Van 8-10 nagyon jó gombafaj, ami ízletes és bajt biztosan nem csinál. Azokat kell gyűjteni.
Az idei gombaszezont gyenge közepesre értékelem. A szeptember eleji nagy esőzés elég jó gombatermést adott a hó végén, október elején a Bakonyban, és a Gönyűi-erdőben. Ennek a hullámnak a lecsengése után a szárazság miatt gombaszegénység állt elő. Az október végi esők hatása most már esetleg mutatkozik. Meglátjuk. Sajnos, a késő ősz gombászati szempontból gyenge szokott lenni.
#34601
A likatönkunek én is csak a fiataljat szedem, szerencsére van néhány közeli telepem, így optimális időben van begyujtve... 
Remélem a horgászat azért jobban sikerült! Nekem gyengébb mint a tavalyi, de a lakóhajos éjszakai ragadozózás több süllőt, és néhány csukat adott az utóbbi bő hétben, szinte minden alkalommal kerül valami a horogra. Szerencsére a Tisza tavi vízleeresztes a tíz fok feletti vizhofok miatt kitolódik, így tovább lehet őket apritani... A késő őszi pontyozas egy nulla. Egyszerűen nem eszik, pedig ezek a hetek a kapitális dögökről szoktak szólni. Egy szeptember végi 14,7 kg csak összejott, de már vagy két hete felhagytam a ponttyal annyira nulla. 
#34600
Vonulnak a darvak,  most láttam egy éket!  A beszélgetésük lehallatszott...  Fh.: Bp.IX. ker.
#34599
Felénk nem volt 5 mm, azt meg napközben a száraz déli szél agyonvágta.

Lilatönkűt már évek óta nem szedek csak kóstolónyi mennyiségben. Optimális időjárás lenne számára a hidegsokk után 15-20 mm eső, utána ac középpont 4 -5 °C-os minimum hőmérséklettel délelőtt  9-10 körül felszálló és du. 3 körül leszálló köddel. A laskának és a júdásfüle kedvencemnek dettó. Volt eset, amikor kocsánytalan tölgy tuskóson két elvetemült cimborámmal 50 kg-nál több júdásfülét szedtünk. Az elmúlt években örültem egy-két maréknak. Úgy néz ki, az idén  a laskát  agyonveri a meleg száraz idő, utána meg az első érdemi fagy végleg leállítja. Az idei gombaszezonom egy nagy bakfitty, vagy ahogy Télember mondja: nudli. De sajnos tényleg nudli. Sajnos a Bükk, vagy Zala nekem messze van. Az összes gombám idén az általam beöntözött horgásztelkem melletti ezüstnyárasból származott. Volt vagy fél kiló.