2019. január 24., csütörtök

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#34629

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#54498)
#34628

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#54497)
#34627
Hát, direkt a fákat nem figyeltem, de nagyjából-egészeből ritkás tölgyesben nőtt a gomba. Egyébként nem vagyok teljesen biztos benne, hogy a Clitocybe geotropa mikorrhizas. Nem lehet, hogy szaprofita?
Az összes gombaszkonyv szerint a megfagyott gombákat már nem tanácsos elfogyasztani. Ezt ugyan nem teljesen értem, mert ha kiengedes után rögtön el van készítve, a baktériumoknak nincs idejük elszaporodni a gombaban. 
Mindenesetre óvatosságbol nem vittem haza a gyönyörű gombákat, pedig de jó lett volna! 
#34626
Csodálatosan szárad, ledarálva 3 évig fűszernek használható. az aromája jó,  a húsa kiolvadva is kemény. Milyen fák voltak a közelben?  Nálunk juhar alatt nőtt...  Kíváncsi vagyok a mikorrhiza környezetére!nevet Érdemes megjegyezni a helyet!
#34625
Meg utoljára, elegikus bucsuztatasul adott valamit az idei gombaszezon. Múlt szombaton a Balatonfuredtol északra emelkedő Recsek hegy oldalába bevagodott kis Sárkány völgyben (szép dolomitszikla alakzatok) turaztam. Nagy meglepetésemre egy fényképre illően gyönyörű óriás tolcsergomba (clitocybe geotropa) csoportra bukkantam itt. Különböző nagyságú, részben tényleg óriás növésű, teljesen egészséges gombák voltak. Egyébként ez a faj ritka, én életemben most találkoztam vele először. Kár, hogy a fagyos időben a gombák olyan kopogó keményre voltak fagyva, mintha melyhutobol vettem volna ki őket. Fagyott voltunk miatt nem is vittem el ezeket a gombákat. 
#34624
Budapesten a szarkák és a dolmányosok ették meg a rigókat.  Sajnos a vadászok nem igazán gyérítik ezeket a falánk dúvadakat...  A tavasz is eléggé megviselhette az énekes madarakat, bár a mi cinkéink Solymáron, a mínuszokban vígan költöttek,  és ki is röptették a kicsiket! Májusban még egy,  és nyáron még egy fészekaljat; az 3  az eresz alatti odúból.  Plusz kettőt a padlás réséből, tele volt a kert széncinkével. - de a szomszédok kerti tava, és nálunk 3 itató,  állandóan tele volt vízzel nekik.
#34623
Sajnos ez itt általános vélemény. Még az öregasszonyok is szívesen beszélnek erről, akik köztudottan nagy megfigyelők.
Már tavasszal tapasztalható volt ez, mikor itt a szárasság igazán csak az őszi hónapokban volt érzékelhető.

Ha már vízpart... Itt télen a Szinva-patak újabban benépesül kócsagokkal, gémekkel, vadkacsákkal. Kíváncsi vagyok mi lesz az idén.
#34622
Nálunk megvannak,  de két szomszédban is állandó ivóvizük volt egész nyáron.
a pataknál nézted őket?
#34621
Azóta már kész állathang szakértő lettem.

Úgy tűnik valóban medve (medvék?) ólálkodott a közelben.
Hasonló hangott egy idegen nyelvet beszélő vaddisznó, vagy farkas tudna adni, de nem hiszem, hogy meghazudtolnák önmagukat.  Nem pár másodpercig hallottam, hanem hosszasan volt időm megfigyelni.

Azóta már ki tudja merre járnak a mackók, vagy hova vackolták be magukat télire? Ezek képesek több száz kilométert is megtenni.
#34620
Itt már szinte közhely, hogy az idén eltűntek a madarak. Aki kicsit is figyeli a természetet, annak ez egyértelmű.

Főleg a rigók hiánya feltünő.
Mindig fenn szoktunk hagyni pár fürtöt a tőkéken, mondván, hogy ott jobban eláll, és lehet eszegetni.
Korábban csak akkor álltak neki a rigók, ha jött az első hó. Később már korábban elpusztították az egészet. Most meg ott lógnak a szőlőfürtök érintetlenül a -9 fokban a hóborította kertben.
Madarak sehol.

Másutt is ez a tapasztalat? Mi történt a madarainkkal?

Év közben (tavasszal, nyáron) az is feltünű volt mennyi elütött madarat lehetett látni az idén. Ott kóvályogtak az utakon. Soha korábban nem tapasztaltam ilyet, Mi történhetett?
#34619
Tegnap  volt Egerben konferencia a vízről. Link    
#34618
Na,  mikor már majdnem keresztet vetettem az idei gombaszezonra, a természet csak megörvendeztetett még valamivel. Nem is kellett érte messze, erdőbe vagy mezőre menni. Bábolnán, a főutcának a Kardirex rendelőintézet és az Ötösfogat vendéglő közötti részén szinte "szembe jött" velem egy gyönyörű, egészséges késői laskagomba fürt, mely egy kivágott ezüstfenyő tuskójából nőtt ki. A sok, szorosan egymás mellett levő, barnás kalappal, kerekded formájával úgy nézett ki, mint valami virágkötészetben előállított növényi kompozició, koszorú. Sajnos, fényképet nem készítettem róla. A gombából pörkölt lett, egy családnak egy ebédre való adagja.
#34617
"A medve nem játék..." Ezek szerint lehet annyi medve él már a környékünkön hogy a területért is küzdenek időnként egymással.
#34616
Ma kora reggel, épp napfelkelte idején békésen futkározok az erdőben, mikor a csendet hirtelen egy zaj töri meg. Elsőre kicsit megijedtem, majd az gondoltam valaki épp most indítja be a láncfűrészét. De az a jellegzetes láncfűrész hang csak nem akart jönni. Aztán gondoltam valami állat hangja, de nem tudtam hova tenni. Olyan volt mint mikor a közepes nagy macskát (párducok) acsarkodnak egymással. Egyre ijesztőbb volt, ahogy zengett tőle a hegyoldal.
Mióta az eszemet tudom, rendszeresen járom az erdőt, de ilyen hangot nem hallottam még soha. Most először úgy éreztem semmi kedvem a hang gazdájával találkozni. Lehetett 50 vagy akár 200 m-re.
Visszafelé pont arra jöttem, ahonnan a hang szólt. Igencsak sokat nézegettem hátra.

Itthon aztán megtaláltam ezt: Link
Pontosan ilyet hallottam. Ha valaki tud más élőlényről ami hasonló hangot adhat írjon!
#34615
Igen a pacsirta másik tulajdonsága, hogy lépked, nem ugrik mint a veréb.
Febr. 16. Julianna napján szólalnak meg a pacsirták a népi megfigyelés szerint, napsütötte hó tetején, vagy lószaros úton csipegetve.
Tehát vissza számolva febr.16-jan 16-dec.16-nov.16 . még bő 3 hónap, inkább ugye 4. Márc.15  ig. tart a tél.fazik
 
#34614
Ők azok! Köszi!
Rengeteg volt belőlük a miskolci Auchan parkolóban, ott nyomták párokban. vidám
#34613
Valószínűleg nem "csak" olyanok
#34612
Olyanok,  mint a búbos pacsirta.
#34611
Segítsetek legyetek szívesek! Ők kik? Link
Mintha nagyobbfajta futkározó verebek lennének, kis tollpamaccsal a fejtetőjükön, és elég jellegzetesen trilláznak (3 egyforma hosszú hang, bár gyanítom ennél többet tudnak).
#34610
Ma hallottam darvakat. Látni nem lehetett őket a magasköd miatt.
#34609
Itt vannak a védett fajok, ezek között nem szerepel Link , viszont kíméletre szorulnak ritkaságuk miatt (főleg a király).
Szülőföldemen (Nógrád északi részén) egyszerűen csak "Igazi"-nak hívják a vargányát. nevet
Szer. ha jól látom két tinóru mégicsak szerepel a listán.
#34608
Követem a netes infókat, a Mecsek térsége az egyik legnyerőbb volt az idén! 
#34607
A tölgyes érdestinóru inkább zöldesre színeződik kezdetben,  és keményebb a húsa,  a gyertyán-érdesnyelűnél   finomabb, elég jellegzetes gomba itt Bp. környékén. Kóstolgatva szedem,  mert gyakran besavanyodnak (ahogy a barna nyálkásgomba, vagy az öregebb fenyőtinóruk is) és elviszik a pöri finom ízét...  de még a kóstolgatástól bajom nem lett.  Fagyasztjuk, és töltött húshoz stb. nagyon szeretjük, mert a vargányánál is intenzívebb zamata van hús mellé adva! -akkor is,  ha megfőzve feketére színeződik. Igazi csemege.

Aureoboletusok jönnek elő egyre gyakrabban. Ti tudtok valamit a védett/nem védett státuszukról? Szép nagy, aranysárga csöves, halvány kalapú, finomságos.
#34606
Szárított vargánya nélkül vadat én még nem ettem itthon, nem is fogok. Idén bőtermő év volt, 73 kg vargányát szedtünk, abból 22 kg-ot ezen a "száraz" őszön. Ebből a sokból kb. 50 tálcányi lett szárítva. nevet
Nálunk a királytinorunak királyvargánya a neve, én se hívom másként. Az ízletes vargányát is hívhatnánk ízletes tinorunak, mert ez is, az is tinoru. A gombáknak egyébként is annyi féle neve van (akár tájegységenként különböző is), hogy sok esetben még köszönő viszonyban sincs a "hivatalos" névvel. Ott van pl. a bőrös vargánya laza. Megnéztem most, mi az amit itt bőrös vargányának hívnak, mert én se tudom a hivatalos nevét, a molyhos vagy arany nemezestinorut.
#34605
Ha rajtam múlna felvennem a vargányák közé a királytinórut is! Bár a húsa sárga, de vagasra nem változik a színe. Kitűnő, a varganyaval vetekszik a gomba értéke, a szaritmanya szép sárga marad rántva igazi csemege. Egyébként a vargánya fajokat, legalábbis a zsákmány egy bizonyos részét szinte kötelező szárítani, fokozódik így a zamata, szamtalan ételhez adják fűszerként. Konkrétan mi is sokféle ételhez rakunk egy keveset, magam nem vagyok egy gasztro fenomen, de pl. a vadhoz elengedhetetlen. 
#34604
Tegyük akkor tisztába kicsit ezt a vargánya témát!  Négy vargánya fáj van hazánkban, napjainkban az alábbi módon elkülönítve:

Ízletes vargánya :
A leginkább érzékeny a talaj pH - rá, erősen kisavanyodott talajú lomb és fenyőerdoben fordul elő, szinte kizárólag vulkanikus talajon. Persze a talaj nem egy egyszerű dolog, méterenként változhat, külön érdekesség itt a Bükkaljan a vulkanikus eredetű tufa, miközben a Bükk gyakorlatilag egy mészkő hegység. Viszont itt is vannak erősen kisavanyodott foltok. Ennek egyik kiváló jelzője a meszkerulo erdő, a meszkerulo tölgy, vagy bükk. Ezeket arról lehet megismerni, hogy több evtizedes voltuk ellenére csenevesz meretüek. Tudok olyan tölgyest itt a Bükkaljan, ami több évtizedes, és a legtöbb fa két méteres sincs. Nos a profi gombászok számon tartják ezen erdőket, mert itt jobb eséllyel lehet ízletes vargánya, és másfajta is. Megjegyzem ebben az erdőben ennek ellenére nem találtam ízletest még. A hűvösebb időben hoz termőtestet, leginkább az őszi hónapokban, a fagyokig. Igazából a lucosok gombaja, a Kárpátok ilyen erdeiben gyakoribb. Jellemző a legyölő galoca, is ahol í. V. van Előfordul hazánkban is, Zala Bükk, fenyő elegyeseiben, a dunántúli khg egyes helyein, az Alpokakján, Mátrában, Zempléni hegységben. A Bükkben olyannyira ritka, hogy a Miskolci, egri piacon kuriózum ha fel bukkan pár darab ami a Bükkből származik. 

Nyári vargánya 
Jóval gyakoribb, elterjedtebb faj, kedvező időszakban tömeges a neki kedvező területeken, ami nagyságrendekkel nagyobb mint az ízletes elterjedése.  Kevésbé savanyú talajon is előfordul, viszont tápanyagdús, buja aljnövényzetű erdőben egyik fajta vargánya sincs! (pl alföldi erdők jó része.) Ez a faj a Bükkben is tömegesen fordul elő, amikor annak ideje vagyon. Jó lelőhelyei vannak a kisavanyodott homokon is, pl Somogy, Debrecen környéke, és gyakorlatilag minden dombság, hegység régióban vannak jó nyári vargányas helyek. Ez a gomba májustól általában novemberig fordul elő, de ritkán meg novemberben is elojon, főleg "verőoldalon" (napos oldalakon). 
Bronzos vargánya 
Ez a leginkább meleg kedvelő, meleg igényes faj. A magasabb régiókban hazánkban sem fordul elő. Később. Inkább csak júliustol jön elő de érdekes módon még október második felében is szedtem már többször is, ilyenkor a nyári vargánya már nem jellemző. Gyakran császár galócával találom őket egy területen. Megjegyzem,az októberi szedés már hegylábi, melegebb erdők, nem a Bükk! Ez a vargánya fáj a legkevésbé érzékeny a talaj pH - rá állítólag. 
Vörösbarna vargánya 
Sokat erről nem tudok, a Bükkben a Bükkszentlászlo környéki bükkösökben fordul elő. Egyes eszakabbi országokban gyakori faj. 
Tehát, minden vargánya megtartja a színét, hasonlóan értékes. Az ízletes vargányára jellemző a fényes, tapadós, ragadós kalspbőr, míg a nyári száraz időben bársonyos tapintású.,szárazabb időben repedezett a kalapbőr. Az ízletes kalap peremén fehér sáv látható. Tény hogy nem könnyű a két fajt elkuloniteni... A tönk, vagy kalap színe, de a tónk hálózatos rajzolata sem ég, értelmű jegy mindig. Az ízletes is elojohet nyáron is hűvösebb időben, főleg a magasabb hegységeinkben. 
#34603
Bő 30 éve az érdestinórukat nyersen enyhén mérgezőnek tanultuk. Megemlítették, hogy a méreganyaguk 40 °-on már elbomlik, úgyhogy bármilyen minimális hőkezelés után már fogyaszthatók. Egyedüli igazán mérgező érdestinóruért  tán Írországba kell utazni.

Az erdei szegfűgomba nem dohos szagú, Dohos szagú lehet a viszonylag közeli rokon fülőke fajok némelyike. Ezeket - ha a tönkjüket szedéskor a "profi szegfűgomba szedők" visszacsípik, rendkívül nehéz felismerni, elkülöníteni. Szerencsére ezek a fajok nem igazán mérgezők, csak legfeljebb rossz ízűek. Szakellenőr a talpán az, aki ezeket a szegfűgomba tömegből egyenkénti szagolgatás nélkül elkülöníti.

#34602
Hát nem is tudom, hogy állunk ezzel a nyári vargányával. A net-en azt olvasom, hogy ez főleg vulkanikus talajokon szeret teremni, és a kalapja sötétebb színű az ízletes vargányánál. Amit én találtam, az részint mészkő talajon, részint kvarchomokon jött elő, és a kalapja kifejezetten világos volt. Viszont a vargánya alkat, a tönk halványbarna, hálózatos recézettsége, a hófehér, nem színváltó hús mindenképp a Boletus edulis rokonságára utalt. A szaga és íze is jellegzetes "vargánya szag és íz" volt.
Mind a Kalmár-Makara, mind a Dr. Krébecz féle gombászkönyv többször utal arra, hogy sok gombafajnak vannak változatai, alfajai. Például az ízletes vargányáról azt írják, hogy a  kalap színe a sötét csokoládébarnától a sárgásig sok árnyalatot mutathat. Többek között emiatt sem szabad futó benyomások alapján megítélni a talált gombát, hanem keresni kell a jellegzetes bélyegeket. A csöves termőrétegű gombák között fehér, és fehéren is maradó húsú csak a Boletus edulis (és változatai), ill. a szintén ehető gesztenyetinóru. A (szerencsére csak enyhén) mérgező tinóruk mind színt váltanak és/vagy keserű ízűek. Ezek közül amit esetleg megfőz és megeszik az ember, az a sátántinóru, ami nem kesernyés. Dr. Krébecz szerint ez a gomba is főzve nagyrészt méregtelenítődik, de a sátánpörit azért nem kóstolnám meg...
A minap olvastam a MIGE (Miskolci Gombász Egyesület) lapján, hogy a vörös érdestinórunak van egy tölgyfával gyökérkapcsolt változata. Ez a gomba küllemre alig különbözik a nyárfák alatt termőtől, viszont nyersen enyhén mérgező! 15-20 perces főzés szükséges, éppúgy, mint a változékony tinóru esetében. Évekkel ezelőtt a balatonalmádi-káptalanfüredi Nagykő orra oldalában, tiszta tölgyes erdőben találtam vörös érdestinórut, ami nagyon talányos volt a számomra. Most ez a kérdés megoldódott.
Mostanában azt csinálom, hogy a régebbi szakkönyveimben leírt gombafajokat egymás után felkeresem a net-en. Ez azért jó, mert sok  fényképet lehet találni pl. az előbb említett MIGE lapján is a ritkábban előforduló gombákról. A több oldalról összeszedett információk sosem ártanak. Példának okáért rádöbbentem arra, hogy mennyi a megfelelően nem kipróbált gombafaj, melyek étkezési értékéről (sőt mérgezőségéről) eltérően nyilatkoznak az egyes források. A MIGE lapján olvasom, hogy az erdei szegfűgomba dohos, földízű, nem ennivaló. A Kalmár-Makara könyv viszont ezt a gombát szegfűgomba illatúnak, jó ehetőnek mondja. Személyes tapasztalatom ebben nincs, ezzel a fajjal még nem találkoztam.
E tény is azt erősíti, hogy nem kell próbálkozni mindenféle "egzotikus", bár nem mérgező gombafajjal. Van 8-10 nagyon jó gombafaj, ami ízletes és bajt biztosan nem csinál. Azokat kell gyűjteni.
Az idei gombaszezont gyenge közepesre értékelem. A szeptember eleji nagy esőzés elég jó gombatermést adott a hó végén, október elején a Bakonyban, és a Gönyűi-erdőben. Ennek a hullámnak a lecsengése után a szárazság miatt gombaszegénység állt elő. Az október végi esők hatása most már esetleg mutatkozik. Meglátjuk. Sajnos, a késő ősz gombászati szempontból gyenge szokott lenni.
#34601
A likatönkunek én is csak a fiataljat szedem, szerencsére van néhány közeli telepem, így optimális időben van begyujtve... 
Remélem a horgászat azért jobban sikerült! Nekem gyengébb mint a tavalyi, de a lakóhajos éjszakai ragadozózás több süllőt, és néhány csukat adott az utóbbi bő hétben, szinte minden alkalommal kerül valami a horogra. Szerencsére a Tisza tavi vízleeresztes a tíz fok feletti vizhofok miatt kitolódik, így tovább lehet őket apritani... A késő őszi pontyozas egy nulla. Egyszerűen nem eszik, pedig ezek a hetek a kapitális dögökről szoktak szólni. Egy szeptember végi 14,7 kg csak összejott, de már vagy két hete felhagytam a ponttyal annyira nulla. 
#34600
Vonulnak a darvak,  most láttam egy éket!  A beszélgetésük lehallatszott...  Fh.: Bp.IX. ker.
#34599
Felénk nem volt 5 mm, azt meg napközben a száraz déli szél agyonvágta.

Lilatönkűt már évek óta nem szedek csak kóstolónyi mennyiségben. Optimális időjárás lenne számára a hidegsokk után 15-20 mm eső, utána ac középpont 4 -5 °C-os minimum hőmérséklettel délelőtt  9-10 körül felszálló és du. 3 körül leszálló köddel. A laskának és a júdásfüle kedvencemnek dettó. Volt eset, amikor kocsánytalan tölgy tuskóson két elvetemült cimborámmal 50 kg-nál több júdásfülét szedtünk. Az elmúlt években örültem egy-két maréknak. Úgy néz ki, az idén  a laskát  agyonveri a meleg száraz idő, utána meg az első érdemi fagy végleg leállítja. Az idei gombaszezonom egy nagy bakfitty, vagy ahogy Télember mondja: nudli. De sajnos tényleg nudli. Sajnos a Bükk, vagy Zala nekem messze van. Az összes gombám idén az általam beöntözött horgásztelkem melletti ezüstnyárasból származott. Volt vagy fél kiló.
#34598
Volt össz tizenöt mm eső. Nagyon várom már az őszi kedvencemet, a likatönku pereszket. Viszont a jelenlegi, és a várható időjárás egészen más, ha nem lenne ez a saját neméhez vonzódő szárazság, jó esély lehetne a meleg igényes (bronzos, nyári) vargánya fajok termotest képzésére! Nem csodálkoznék, ha helyenként ez így is be következne. (Az ízletes vargányát épp az ilyenkor szokásos, fagyok előtti hűvösebb idő indítja be, tehát az más tészta...) ránézek azért a kert végi lilatonku pereszkés helyekre, mert a gombavilag  mindig szolgál meglepetésekkel. 
#34597
Felénk a laska nulladik (tuskós) hullámát leszámítva eddig a teljes idei gombaszezon elmaradt.

Más: megérkeztek a varjak a Kárpátokon túlról.
#34596
Felénk csak a nyár eleji időszakban alakult ki gombás időszak, rókagomba kifejezetten sok, a vargánya szerény volt. 
Egy erdei gombás időszaknak megvannak a szakaszai, nagyon toppon kell lenni, hogy az igazán jó, általában pár napos időszakot elcsípd. (vargánya). Szárazság után kialakulo kedvező időszakban (kiadós esők után 8-14 nap múlva) általában a galambgomba kezd, de hamar jön a vargánya is, ilyen szituban néha elkepesztő mennyiségben. Viszont, mint minden gomba, a vargánya is pihenőt tart előbb utóbb, legyen bármilyen kedvező is a körülmény. Közben jönnek az újabb fajok, pl. ha a keserű gomba megjelenik, vagy a büdös galambgomba, akkor a varganyanak fajront van egy időre. Tehát egy adott területen, ha vizsgálunk mondjuk egy húsz napos időszakot, egy egy időpontban egészen elterő gomba fajok tobzodását találjuk. Ilyenkor van az hogy "összeszedtek" előlem, meg egyéb sirámok, pedig egyszerűen csak jókor kell jó helyen lenni. kacsint Nem ritka hogy egy jobb vargánya hullám néhány nap alatt lecseng. 
Egyáltalán nem biztos hogy ízletes vargányát találtál, legalábbis az általad leirt bélyegek a jóval gyakoribb nyári varganyara is igazak. A repedezett kalapbőr számomra kifejezetten az utóbbi fajra imponál. Persze gond egy szál se, mindkettő kitűnő. laza
#34595
A laska előjött, erdőben, kizárólag tuskókon Ha ez Békés megyében irgalmatlan csapadék hiány mellett megtörtént, országosan teremnie kell. Néhány napon belül leöregszik. Aki ismer erdei tuskós termőhelyet, a hétvégét ne hagyja ki.
#34594
Hargitai webcam, itt aztán van medve is, farkas is, marha jó: A végefelé, estére tekerjetek: Link
#34593
Ezeken a helyeken jártunk vidám, és tényleg csodálatosak, egy jó barátom, akivel sokat túráztunk régen - főleg a Börzsönyben - a kedvence lett a Bakony a maga "békés" hangulatával, akkor még nekem a "kevésbé kedvenc" túrahelyeim közé tartozott (kivéve az előző levelemben leírt helyeket), de mára már nagyon megszerettem és ennek a folyamatnak a része volt a most általad leírt helyek megismerése.
Ha már szurdok, a Csesznek melletti szurdokban nem voltam még, pedig már többször kiszemeltem, de pici gyerekekkel nem mertem bevállalni, majd később.
#34592
Sajnos én jutottam ki. Valószínűleg itt sem jobb a helyzet, porzik az erdő. szomoru
#34591
A Bakonyerdő hatalmas, én is csak bizonyos részeit ismerem jól. A magam számára 3 részre osztom:  várpalotai (keleti), zirc-veszprémi (középső), pápa-bakonybéli (nyugati)  A  középső részre sokat járunk kirándulni, a nyugati, és főleg a várpalotai részt eddig kevésbé jártuk be.
A Bakony fő specialitása szerintem a sok, látványos szurdokvölgy, mindegyik külön egyéniség. A sokak által jól ismert Cuha-szurdok mellett mindenképp érdemes megnézni a bakonynánai Gaja-szurdokot (római fürdő), ez a Bakony igazi Grand-kanyonja, sok emelet magas, függőleges sziklafalakkal, meglepő méretű vízeséssel. Van pár igen jelentős aknabarlang, elsősorban Tés környékén a Keleti-Bakonyban (Csengő zsomboly és társai), valamint a Keszthelyi-hegységben (Csodabogyós barlang), már ha azt is a Bakonyhoz számítjuk. Ami még "specialitás", az a sok zárt, hegyvidéki bükkös. A fenyőfői ősfenyves pedig állítólag jégkori reliktum, pontosabban maradvány az eljegesedés utáni nyír-erdeifenyő korszakból.
Szóval, sok érdekes dolog van errefelé, érdemes eljönni túrázni.
Az én most már felnőtt lányom is kisebb korában imádott "kőmászni" a Bakonyban, ő is a patakmederben mászkált a sziklák között az ösvény helyett.
Egyszer pedig a Tési-fennsíkra mentünkben egy egész csapatra való sátánistával találkoztunk, még zászlókat is vittek, onnan jöttünk rá mifélék.
#34590
Ma délután gombásztam a Bakonyban. Az egyik jó helyen, a Bakonyszentlászló-Vinye közötti út Vinye vasútállomás felőli részén, tölgyerdőben elég nagy semmi volt. Egy  szép Boletus edulis-t találtam mindössze, pár nyomorult galambgombát, és egy összeszáradt piruló galócát.
A 2 héttel ezelőtti gombabőség itt a múlté. Az a benyomásom, hogy a szeptember eleji nagy esőzés által kihozott gomba-hullám mostanra lecsengett, és a száraz talaj miatt új gombák egyelőre nem tudnak megjelenni.  Közben ketyeg az óra. Ha záros határidőn, kb. 2 héten belül nem lesz nagyobb eső (erre sajnos, jó esély van), akkor elmondhatjuk: az idei őszi gombaszezon kb. ennyi volt.
#34589
Volt mostanában (elmúlt 2-3 napban) valaki gombázni?
Budapest környéki vélemények különösen érdekelnek. 
Köszi. laza
#34588
Mi kipróbáltuk, tényleg jó hely, egy hőségnap mentünk oda tavaly (a szurdok miatt persze): 12 fokkal!!! volt hűvösebb a szurdokban, egy mennyei felfrissülés volt. A két lánnyal gondolhatod, meddig jutottunk a patakparti úton (ők a mederben, mi meg itt is, ott is,  az első pihenőig jutottunknevet. Sebaj, a lényeg, hogy jót játszottak a hűsben.

Emlékszem, még cserkészkoromban a Cuha szurdok fentebbi részén valamilyen elhagyatott állomásépületénél aludtunk, éjjel meg jött valami autó a sáros földúton fentről...aztán másnap meg Porváról Borzavárra menve önhatalmúlag mellénk szegődött egy furcsán viselkedő szerintem szektás fickó és velünk akart aludni, de tényleg elég gyanúsan viselkedett, úgyhogy aztán kiadtuk az útját. Este meg a Borzavári kocsmában kértem száraz vörösbort (a mércés merítős kehelyből...fújj), megkérdeztem honnan van, mire a nő közép-részegen annyit mondott: "most ha azt mondom a Balatonról, elhiszed?, Egyébként fogalmam sincs".....aztán csendben megittam a felét, és távoztunk, a szálláson meg éjjel leoltott villanynál vibráltak a lámpák random-szerűen .... érdekes egy nap volt, de mégis jó emlékek maradtak ezek, mert közben annyit röhögtünk.

Egyébként Te biztos ismered jól a Bakonyt, nekem az Ugod-Bakonybél közti rész nagyon tetszett, a maga elhagyatottságával, kellemes emlék az is.
#34587
Felénk most rengeteg a csoportos tuskógomba. De akad  galambica is.
#34586
A laska és az lilatönkű megkapta a hidegsokkot, teremhetne, ha kapna csapadékot...
#34585
Ami érdekes, hogy idén nálunk még sem a légyölő-, sem a mindenki által kedvelt uncsitesója, a gyilkos galóca nemjelent meg. Máskor ilyenkor már kaszálni lehet az utóbbit, az előbbinek meg lelkesen integetünk, hiszen jó ismerősünk a legtöbb mese illusztrációból. Na hátha, hosszú még az ősz.kacsint
Amúgy gombabőség idejére mindenkinek tudom ajánlani az elektronyos aszaló gépet. Nem tudom, mennyibe kerül - mi ajándékba kaptuklaza -, de vargányára gyúrás idején nagyon hasznos. 
#34584
Ma délután nálunk megvolt az őszi gombaszezon első bakonyi gombász-túrája. A Fenyőfőhöz közeli ősfenyves-részben alig volt gomba. Ellenben a Bakonyszentlászló és Vinye-Sándormajor közötti alsóbbrendű autóút Vinye vasúti megállóhoz közeli szakasza melletti erdőben sok gombát találtunk. Ez középkorú tölgyerdő, helyenként dús aljnövényzettel, de másutt aljnövényzet mentes, mohapárnás részek is vannak benne. A gombákat itt kell keresni. Rég megfigyeltem, hogy bizonyos helyeken, bizonyos időszakokban bizonyos fajok rettenetes, elképesztő túlsúlyra tudnak jutni. Itt és most ez a faj a piruló galóca. Mázsaszám lehetett volna szedni, 10 gomba közül 8 piruló galóca volt. A galóca alkat, valamint ennek a gombának nyersen mérgező volta azonban elriasztott. Nem "álltunk szóba" a pirulókkal. Szerencsére találtunk számos ízletes vargányát is. Érdekes módon ezek jó része kicsi és a szokottnál karcsúbb volt, de a hófehéren maradó hús, és a tönk halványbarna, hálózatos recézettsége kétségtelenné tette a gomba mibenlétét. Ami külön érdekesség, hogy az egyik boletus edulis kalapja fehéres-sárgás, és táblásan repedezett volt.
A gomba bizony nemegyszer nem pont úgy néz ki, ahogy a "nagykönyvben" meg van írva. Találtam nagy, eléggé érett példányt is, a csöves rész lefejtése után ez is használhatónak bizonyult. Volt aztán egy gesztenyetinóru, 2 fiatal őzláb, pár molyhos tinóru (köztük egy óriásnövésű, 15 cm kalapátmérőjű, túlérett példány) és sok-sok galambica. A galambgombák között sok volt a kékhátú, ráadásul fiatal, egészséges, nem kukacos példányok. Úgy látszik, ebben a szezonban viszonylag kevés az őzláb, viszont mindenfelé nagyon sok, különféle tinóru jött ki. Érdekes.
A túra végeztével remek vadragu ill. gombalevest ettünk a vinyei Kőpince fogadóban (aki ezen a vidéken jár, próbálja ki: hangulatos hely, remek konyhával, normális árakkal) A szedett gombákból pöri lett, most is nyaljuk a tíz ujjunkat.
#34583
A Paxillus  allergia a vörösvértestek szétesésével jár.  Többszöri fogyasztás után, előzetes tünetek nélkül is jelentkezhet az igen súlyos formája, egyéni érzékenység alapján. Ez azt is jelenti,  hogy többen gond nélkül fogyasztják éveken át.
A barna gyűrűstinóruról egyetlen súlyos allergiás esetet írtak le,  Németországban. Marcel Bon német nyelvű, spóraképet is közlő atlasza már nem javasolja, ennek az egyetlen esetnek a nyomán,  a fogyasztását.  - szedem és fogyasztom én is, ha találok belőle.
#34582
Nekem ez a kijelentés szöget ütött a fejembe, jól elgondolkodtam rajta. Eszembe jutott, hogy a gombák (mint ahogy bármely faja az élővilágnak) nyilván többféle szempont alapján csoportosíthatók. Ezek a szempontok lehetnek morfológiaiak, de ugyanúgy lehetnek kémiaiak, fejlődéstaniak is. A csöves és lemezes termőrétegűekre osztás abszolút gyakorlati, mert ez a különbség "ordít", és az egyébként is jóval kevesebb fajt magába foglaló csövesek (tinóruk) között súlyosan mérgező nincs. Amellett az egyes tinóru fajok elég jól elkülöníthetők, az esetleges összetévesztés pedig legfeljebb múló hányást, hasmenést, de nem tragédiát okoz. A lemezesek ebből a szempontból sokkal-sokkal problémásabbak.
A vargányaalkatúak tönkjén látható hálózatos rece nem termőréteg, de fejlődéstanilag esetleg köze lehet hozzá.
A begöngyölt szélű cölöpgombáról össze-vissza írnak mindenfélét a gombászkönyvek. A régebbi könyvem súlyosan mérgezőnek, sőt nyersen még mérgezőbbnek mondja. A Dr. Krébecz féle gombászkönyv szerint nem toxikus, de nagy allergén. Első fogyasztásakor teljesen ártalmatlan, de ekkor szenzibilál. A második evés hozza ki az allergiás (anafilaxiás?) reakciót.
A barna gyűrűstinórut az összes szakkönyv jónak, ehetőnek minősíti.
#34581
Genetikailag közel rokon velük; szín-anyagai (lila, fekete) is mutatják pl. az érdesnyelűekkel a rokonságot. Ha megnézzük lemezeit, anasztomizálnak! - ahogyan a tinóruk tönkjére lehúzódó "hálózat".

A súlyos allergiát okozó cölöpgombák mutatnak hasonló tulajdonságot. Érdekes, hogy efféle allergiát okozott már barna gyűrűstinóru is.
#34580
Eddig úgy tudtam, hogy a tinóruk csöves termőrétegű gombák, a vöröses nyálkásgomba viszont lemezes. Kíváncsi lennék az indoklásra. milyen alapon tartozik ez is a tinórukhoz.