2020. február 26., szerda

Bioszféra

Adott napon: 
Keresés:
#34983
Direkt linkek:
Link
Link
Link
#34982
Hóvirágos szép reggelt! Hoztam haza a szobába pár virágot, már a végét járja a 10 fok körüli nappalokban.
Tudom ,védett virág , de csak a hagymája, a virágszálat óvatosan lecsípve semmi baja nem lesz.
Kép1-2;
url=Link

beillesztett kép

[/url]

[url=Link

beillesztett kép

[/url]

A régebbi száradó virág a megvastagodott szirom alatti kehely ketté vágása után, gondolom a magjai fognak beérni. Amúgy másodlagos szaporítása szerintem a pici hagymájából érdemes.
[url=Link

beillesztett kép

[/url]
nevet
#34981
Virágzik: pitypang, százszorszép, belterület kertvárosban a legkorábbi (sárga virágú) krókusz. A korábban virágzó ibolya elfagyott, leállt.

A méhek tömegesen járnak a mogyoróra. 
#34980
Én úgy vagyok vele, kisebb baj, ha felmagzik 20 - 30 szál, mint ha hiányzik egy reggeli szalonnához 3 szál.
#34979
Igen, így pontos. Én már több mint egy hete elduggattam a hagymát. Mindig ilyenkor szoktam, de ez friss tavaszi zöldhagyma lesz, nem lesz ideje felmagzani. Még egy darab fóliát is terítek rá, sokkal gyorsabban megindul.
#34978
Annyit módosítok, hogy zöldhagymának már bőven lehet dughagymát ültetni, én is fogok a hét végén. Annak mindegy, hogy megfázik és felmagzik-e, vagy sem.
A hagyma - retek - paradicsom trión kívül mást nem ültetek, azt is csak azért, hogy garantáltan frissen kerüljön az asztalra. A párom megfenyegetett, hogy aktív klímasztrájkba kezd, ha mást is merészelek ültetni: Néhány perc alatt zéróra csökkenti a CO2 kibocsátásomat. Némi zöldségért nem kockáztatoklaza
#34977
Köszi!
#34976
Várj még. Dughagymát semmiképp ne ültesd, megfázik és felmagzik. Magról vetni hagymát viszont már lehet.
#34975
S vészes gyorsasággal nőnek a bimbók, de még a rügyek is a mandulákon. Sőt az egyik japánbirs már meglevelesedett.
Erősen gondolkodóba estem, hogy elültessem-e a következőket: retek, répák, hagymák, kapor, saláta, káposzták, karalábé. Ha valakinek írhatnékja van és ért hozzá, megírhatná hogy érdemes-e már őket elültetgetni (március elejére írják, de időjárásilag szerintem már tartunk ott).
#34974
Virágzik a rozmaring is  (február eleje óta), megelőzve nálam a hóvirágot és a boroszlánt is. Az "aranyeső" aranyvessző (Forsythia) bent 5 nap alatt kinyílik. Közel a tavasz! Már nem is emlékszem, hogy idén a tél melyik napra esett. nevet
#34973
Ma jártak a méhek.
#34972
Mármint mi?
#34971
Védett erdő tarra vágva, remek gondolat ismét: Link
#34970
Olyan büdös van a tanyában, hogy az hihetetlen. Minden apró résben megbújtak bent is. Otthon nem lehet szellőztetni, mert a szúnyogháló ellenére is pillanatok alatt benn van 1-2.  Ősz óta több százat küldtem a másvilágra, de sose fogy el.  szomoru
#34969
Az enyhe idő következtében megint feléledtek a poloskák és a harlekinek, egyszerűen nem lehet tőlük megszabadulni... duhosszomoru
#34968
Mocsok kullancsok. Nem lehet egy jó erdei sétára vinni a két szőröy gyereket mert mindenhol ott leselkednek. Én nem is értem, hogy 20 éve nem kellett rettegni ettől a fűben hemperegve voltunk egész nap foci közben. Most ha öngyilkos akarsz lenni ki kell feküdni egy mezőre és ennyi. 
#34967
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463917 - 2020-01-30 10:52:26)

A kullacsok el sem pihentek, talán csak ezen az 1 havas héten nem láttam egyet sem..( holnaptól vége is a kutyasétás napoknak)
#34966
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463916 - 2020-01-30 10:47:15)

:P
#34965
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463915 - 2020-01-30 10:42:59)

Nekem már nem kell vigyázni. Másfél éve küzdök vele. ( kullancs ) :P
#34964
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463911 - 2020-01-30 09:52:12)

Az egyik macskám fülében már tegnapelőtt volt egy kullancs. Ilyet nem tudtam volna korábban elképzelni januárban. A köv. bő egy hét hőmérséklete pedig továbbra kedvezni fog nekik. Már csak emiatt is jó lenne egy hét havas, -10 alatti éjszakákkal tarkított intermezzó. Csak ennek nyomát sem látni a modelleken, maximum Ecm-en van rajta a reményhal február 5-6 körül ha ütősebb lenne az a ciklon 
#34963
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#463910 - 2020-01-30 09:40:52)

A hétvégén lassan beindul az allergia-szezon, és a kullancsok is aktivizálódnak, tessenek vigyázni :P
Ja, hogy február első napjairól van szó? Hát igen:P
#34962
Mentik a koalákat kifele a tűzből, meg a többi erszényest is: Link
#34961
Valamelyik "rizikeutánzat" esetleg?  Milyen színű tejnedve van?  Megsárgul a levegőn?  Ezek az apró tejelőgombák elég sokfélék, de szinte mind csípős és ehetetlen. 
A pók szép, ő miféle?
#34960
De amúgy volt ma minden, a júdásfülétől a taplón át, a fülőkéig

beillesztett kép



beillesztett kép



beillesztett kép



beillesztett kép



beillesztett kép



beillesztett kép



beillesztett kép



beillesztett kép

#34959
Tiszteletem!  Ő ki? (Most találtam nyárfás-akácos elegyben)


beillesztett kép




beillesztett kép



beillesztett kép

#34958
Az óriás tölcsérgomba nagyon jól szárad, vékonyra szeletelve az aromáját megtartja, és befőttes üvegben öt évig is finom marad,  ha

száraz állapotában húsdarálón felaprítjuk,  morzsásra,
majd a morzsát mikrohullámmal 10-15 secundum (negyed perc) ideig átsütjük, párát ereszt de nem ég oda,
hamar több réteg szalvétára ráborítva átszellőztetjük, és bedobozoljuk.

(molylepkék megsülnek, kórokozók és penész kiszárad) - légszáraznál kicsit még szárazabb lesz,abszolút jól konzerválódik.
#34957
Békéscsaba melletti erdőben (Póstelek) is találtak 2 darabot.
BEOL  Link
#34956
Jó  szívvel  ajánlom Nektek a következő  munkát:  

Link

Pimentel és társai (2005) Organic and conventional farming systems: Environmental and economic issues

A szerzők Illinois-ban,  tartamkísérleteket végeztek, és a talajbaktériumok zavartalan tevékenységének tudják be,  hogy az (1000 mm éves csap.)  területen,  az organikus művelésű területek gazdaságosabb és kiegyenlítettebb teljesítményt produkáltak azokban  az esztendőkben,  amikor az időjárás az ideálistól eltérő volt.  Megállapították,  hogy a talajok stressztűrése javul,  ha a talajélet egészségére odafigyeltek. Másfélszer jobb pénzügyi hasznosulás volt hosszú távon az eredmény, elsősorban a kiszámítható terméseredmények,  csak másodsorban a kisebb üzemanyag-igény miatt.
Sokat írtak talajerózióról is,  azóta is,  érdemes megnézni.  nevet
#34955
Virágzik: Ibolya, százszorszép, pitypang.
#34954
"Namostmár mégiscsak leírom a saját tapasztalataimat:
- Ideköltözésünkkor megvettem a szomszéd "kukoricását". Ilyen rossz minőségű földet még nem nagyon láttam, MINDEN tápanyagot kiszipolyoztak belőle, felül agyagos izé, alatta homok (persze ez csak kis terület 1700 nm).
- Apai vonalon Hevesből származom (Tarna mellől), gyönyörű zsíros fekete földek. Tavaly megnéztem, feketének még fekete, de már egyáltalán nem "zsíros". Lehet rosszul gondolom, de nekem úgy tűnik jelentősen romlott a minősége."

Köszönöm, hogy a saját tapasztalod leírtad. Ez egy fórum és beszélgetünk. Nem igazán érdekel az interneten terjesztett különböző indíttatásból felrakott propaganda anyag, sokkal fontosabb a tapasztalatod.
Én is leírtam saját, hosszú évek alatt szerzett tapasztalatomat. Az általam művelt területeken nem romlott a talaj minősége, amit akkreditált talajvizsgáló laborok által elvégzett talajvizsgálati eredmények is igazolnak. Ez a vizsgálat kötelező minden magyar gazdálkodó számára. Azért, hogy annyi tápanyagot pótoljunk, amennyi a kívánt termésszinthez szükséges. Ezek alapján a talajaimban nem csökkent a humusz, a talajok pH-ja a 7-eshez közelit, ami optimálisnak mondható. Magam is Heves megyéből származom.
#34953
Nem értem miért propaganda, nem volt benne monszantó, összeesküvéselmélet, térdig glifozátban tocsogás, sem magyar narancstermesztés. Lehet a filmet az állam pont támogatta, de a tartalmát nem igazán, ahhoz a jogi szabályozást kellene megváltoztatniuk, azt meg úgyse fogják.

"De félni kell az ipari tevékenység mérhetetlen térhódításától, a mindent elborító műanyag hulladékoktól. Menj be egy erdőbe, vagy egy dűlőútra a szántón, mindent elborít a hulladék a szenny."

Ebben nyilván tökéletesen igazad van. Még írhatnánk 600 másik dolgot a gyerekek mobiltelefonnal történő elbutításától kezdve a szemét-kérdésen keresztül a fogyasztás folyamatos növeléséig, meg jóval tovább. De nem ezekről szólt a film.

Namostmár mégiscsak leírom a saját tapasztalataimat:
- Ideköltözésünkkor megvettem a szomszéd "kukoricását". Ilyen rossz minőségű földet még nem nagyon láttam, MINDEN tápanyagot kiszipolyoztak belőle, felül agyagos izé, alatta homok (persze ez csak kis terület 1700 nm).
- Apai vonalon Hevesből származom (Tarna mellől), gyönyörű zsíros fekete földek. Tavaly megnéztem, feketének még fekete, de már egyáltalán nem "zsíros". Lehet rosszul gondolom, de nekem úgy tűnik jelentősen romlott a minősége.

+1 Tavaly Kossuthrádió: asszem zalai szövetkezet vezetője: nagyon romlanak a termőföldek, egyre nagyobb erőfeszítésre van szükség a termés "előállításához" (probléma okának, esetleges megoldásának megemlítése nélkül). 
#34952
Végig néztem. Propaganda film, erős méregzöld felhangokkal. Nem kell rettegni, a termőföld nem a gazdálkodók tevékenysége által van veszélyben. De félni kell az ipari tevékenység mérhetetlen térhódításától, a mindent elborító műanyag hulladékoktól. Menj be egy erdőbe, vagy egy dűlőútra a szántón, mindent elborít a hulladék a szenny.
#34951
A gazdálkodókat gyakran ügyesen okosan (állami segítséggel) kényszerhelyzetbe hozzák azok "akiket nem ismerhetünk" ezzel kikényszerítve a 4 fő hibrid növény termelését és 3 fajta állat ipari tartását. Amerikában lassan ez már általános ... erről is láttam az ottani Monsanto módszereit bemutató filmet. A gazdálkodók is áldozatok nem csak a föld. Nagyon okosak és ügyesek, a legjobb szakembereket veszik meg.
#34950
Nyilván.
Azt kellene megérteni, hogy a film egyáltalán nem ellened szólt, hanem a termőföld érdekében. Ehhez pl. végig lehetne nézni.
#34949
A termőföldekkel egyáltalán nincs minden a legnagyobb rendben. Sőt komoly bajok vannak a szennyezőkkel, a termőföld ipari célú felhasználásával, az illegális hulladék lerakókkal.
Nyilván te a gazdálkodókat okolod mindenért.
Mert mi gazdálkodók a gyerekeket glifozátba fürdetjük. Egy kicsit agyhalott ez a gondolkodásmód.
#34948
Örülök, hogy minden a legnagyobb rendben a földekkel. Kicsit nyugtalanított a film, de nyilván minden szava hazugságnevet
Na megyek is a gyerekekkel leglifozátozni az ágyásokat...

#34947
Igen, de nem szabad elfeledkezni a zöldítésről(Uniós előírás) aminek kapcsán pl zöldtrágya növényeket kell vetni(mustár, rozs, olajretek stb), ami az idén ősszel szépen virágzott a méhek nagy megelégedésére.
#34946
Ha van giliszta akkor valószínű élő a talaj és jó a művelés is amit folytattok.

A magyar növénytermesztést uralja 4 "hibrid növény"  sajnos (repce napraforgó búza kukorica); gondolom nektek is ettől függ a megélhetés mint sokaknak.

Beszélgetés a készítőkkel: Link
#34945
Hu, ez kiverte a biztosítékot. Nem bírtam végignézni Egy ideje tapasztalom, hogy a médiában egyre jobban támadják a mezőgazdaságot. Ma már sokan a klímaváltozás fő ellenségének tartják a gazdálkodókat. A tehenek felelősek a CO2 növekedésért, a növényvédők a méhek kipusztulásáért és ezt még lehetne sorolni tovább. Magam gyakorló gazdálkodó vagyok, a helyes gazdálkodás gyakorlatát folytatom, ami egy Uniós előírás. A módszereim a nagyüzemitől jelentősen különböznek, de a nagyüzemiek sem lealázandók. Csak családtagok dolgoznak azon a 70 ha-on amiből 2 család megél. Talajvizsgálati eredmények alapján pótoljuk a tápanyagot, szabályszerűen végezzük a növényvédelmet, ápoljuk és gondozzuk földjeinket, annyi giliszta van a talajban, mint még soha.
Itt a környezetemben száz hektárt kivontak ipari tevékenység céljára. Csarnok, csarnok hátán épül. Ahol néhány éve még a tücsök ciripelt és a gyepen kamillát gyűjtöttek az emberek, most mindenhol beton és lemezcsarnok, ipari tevékenység. A csarnokokból füstölgő kémények, szennyezett vizek folynak. A Zagyvában ebben az évben nem lehetett halat fogni, mert a víz szennyezett.
Nem helyes a gazdálkodók ellen hergelni a közvéleményt, mert nehezen keresik meg a kenyerüket és bűnbaknak sem szabad kikiáltani őket.
#34944
Még 60 év és elveszíti a (z ipari művelésű) föld a termőképességét... 
de van kiút ami olcsóbb, de az a GDP-t nem növeli...
Link
Amíg végignéztem volt benne 3-4 reklám az ipari mezőgazdaságot (ami kinyírja az életet a földben) népszerűsítendő!
#34943
Menza dilemma?

A fiatalját bárminek, az ilyen korosakat én nem enném meg. Pereszke féle, erőteljes aromája van, nem mindenki szereti.
#34942
"Ha beledöglök is megeszem,
Ha megeszem bele is döglök." nevet
Minek lehet ezt elkészíteni ?
#34941
Egy munkatársam egy aprósággal (Óriás tölcsérgomba, Infundibulicybe geotropa)

Link
Link
#34940
Zuzmókról  és  zúzmaráról, és  a  Bergeron-Findreisen (párából jég)  jelenségről
Moffett et al. (2015) Ubiquity  of  ice  nucleation  in lichen – possible  atmospheric implications. Lindbergia  38:  39-43.
Link
 
A zuzmók IN képessége régóta ismert  (Kieft 1988), és  tudjuk, hogy ezért a gomba-komponens felelős. Moffett  és  társai  51 zuzmó  minta  (ebből 40 ismert faj)   IN  spektrumát  vizsgálta,  scanning  kalorimetriával.  A  legmelegebb  érték  mínusz 5,1 C volt,  a többség mínusz 6 és 7 C  között  volt aktív. Három faj  az 51-ből,  csak  mínusz 18-20 C  között  fagyasztott.  A  termőhelyükkel  nem  mutatott  korrelációt  az aktivitásuk.
A zuzmók a legváltozatosabb  helyekre  képesek eljutni  szélnek  eresztett piknokonídiumaik   és szorédiumaik   (teleptöredékeik)  segítségével. Ezek  nagy  mennyiségben jelen lehetnek  a  levegőben;  az Antarktiszon  a 30-100 mikron  mérettartományt  főleg  ezek  alkotják,  de városok  fölött is kimutatták jelenlétüket. IN aktivitásuk  a  légköri folyamatokban  is  megjelenhet, miközben  a  csapadékkal a légkörből  kimosódva,  új élőhelyekre  juthatnak  el.
A mínusz 5 és 18 C közötti aktivitásspektrum alkalmassá teszi  a  zuzmókat   egy nagyon jellegzetes  jégképző  folyamat, a Bergeron – Findreisen  jelenség beindítására.  Ebben  a hőmérséklet-tartományban   a jég  fölött a  vízpára  nyomása alacsonyabb,  mint  azonos hőmérsékletű    folyékony fázis  fölött;  ezért aztán a (kezdetben immerziós képződésű)  jégkristály környezetébe  a  pára összegyűlik,   „bevonzódik”,  depozícióval növelve  a jégkristályt.  Nagyon hatékony  vízgyűjtő  mechanizmus ez  a zuzmó részére,  amely aztán  a telep  felszínére   begyűjtött vizet  fel  tudja használni,  amikor  az  elolvadt.
#34939
Ahol sok az eső, nőhetnek gombák. -és ahol sok a gombafonal?– ott nőhet zúzmara!
A talajszemcsék felületére gyakran  kötődnek  jégmagvasító biogén  molekulák,  és miután  egy  széles területen elterjedt talajlakó (Mortierella  alpina)  gomba  jó  IN  termelését  kimutatták, 

 Fröhlich-Novoisky (2015)  Link  

a kutatók elkezdték a talajokat  vizsgálni, mennyi  gomba – eredetű  IN molekulát  kötnek  az ásványi szemcsék. 

Conen, Yakutin (2018) Soils  rich in biological ice-nucleating particles abound in IN macromolecules likely  produced by fungi. Biogeosciences, 15, 4381-4385.
  Link  

A talajokat Novosibirsk,  Saskatoon (USA)  LaBrévine (Jura-hg.) Colmar (borvidék) és  Ranau (Borneo, esőerdő)  területén  gyűjtötték, szárítva megőrölték, leszűrték,  és a sejtmentes szűrletben  keresték a  gomba  eredetű, mínusz  6,5C -nél melegebb  IN  spektrumú fehérje-komplexeket.  Ezeket a bakteriális és a virágpor eredetű fehérjéktől jól el lehet különíteni (recept a cikkben).
A borneói  talajokban  nem igazán találtak IN-t, és az egyik borvidékiben is keveset.  Ahogy hűvösebb  tájakról származtak  a  minták,  egyre több  volt az IN,  és ebből egyre  több  volt gomba  eredetű. Colmarban  1/20  rész,  Szibériában az IN kétharmada  gomba  fonalakból  származott!
Felvetődik a kérdés, mire jó a gombáknak,  hogy  IN molekulákat  termeljenek?  Világos, hogy  a fonalra kirakni,  egy lemosódó komplexet  könnyebb, mint egy  komplett sejtet(baci,  pollen)  ilyen burokkal ellátni;  de az már  kiderült,  hogy ezek  a  fehérjék alig-alig  jutnak  ki a  légkörbe,  nem lesz belőlük  AIN – és eső.  Szántás idején  sem  mutathatók ki  nagy  sűrűségben a  levegőben.  Viszont egy  ilyen  gombáról kimutatták,  hogy  az általa átszőtt  korhadt faanyagon

Hofmann (2015)  Link   

 intenzív  jégtű-képződés  zajlott, nélküle  jégkéreg  alakult ki.  A  zúzmaraképződés  hője segít  az  alatta lévő  faanyagot /talajréteget  melegebben  tartani, ameddig a  víz  utánpótlása megvan.  A gombák  tehát  a talajhő  védelmét   szolgálhatják,  egy felszíni fagyott  réteg,  és a mélyben   megőrződő talajhő  kialakításával.
 
#34938
Köszi, Bubu vagyok.
#34937
Igen, az egy fatörzs, mohával a lábán. nevet
#34936
Ha jól értem, akkor szerves élet nélkül kevesebb esőnk lenne, tiszta GAIAvidám
Köszi a kommentet, remélem időm is lesz elolvasni a cikketnevet
#34935
Kedves Fórumozók, jó szívvel ajánlom, ilyenkor hópehely-várás idején, a következő cikket:
Szyrmer, W, Zawadzki, Istar:  Biogenic  and  Anthropogenic sources  of  Ice-forming  Nuclei: a review.   Bull. American  Meteorological  Society, (1997)  78: 209-225.

Link  

A szerzők a montreali McGill Egyetem meteorológusai, szép és olvasmányos cikket közöltek a  jég-magvasítás (IN) 1996-ban hozzáférhető tudásanyagáról. A bevezetőben leírják a magvasítás típusait  (immerziós, kontakt, kondenzációs, később kerül elő az ülepedéses jelleg) – illetve a jellemzésük   szokásos módjait, majd részletesen tárgyalják a heterogén magvasítás lehetséges forrásait.
Megállapítják, több forrásra hivatkozva, hogy az ásványi talajszemcsék IN aktivitást csak akkor  mutatnak, ha azokhoz szerves, élő vagy lebomlott növényi / bakteriális / gomba,zuzmó eredetű  töredékek tapadnak! A konklúziókban idézik Nicholson (1988) kijelentését, aki a Szahel-övezetben  súlyosbodó szárazság egyik okaként, a biogén IN megfogyatkozását teszi  felelőssé. 
A biogén IN formáit részletezve, hat elterjedt, növényi szöveteken szimbiontaként élő baktériumot  írnak le, amelyek a jégképződés kritikus hőmérsékletét -40 C-ról  képesek -7 és -2 Celsius közé  emelni, a sejtfalukon lévő katalitikus fehérjéks  egítségével. A baktériumok (Pseudomonas syringae,  kiwin a Ps. viridiflava, teacserjéken az  Erwinia ananas, és a gyakori Erwinia herbicola, Erwinia  campestris, illetve a vizekben, (hazánkban  hűtőházakban) előforduló Ps. fluorescens) egy homológ  génen osztoznak,  amely egy hatszögű hengerpalást forma fehérjetermelését teszi lehetővé, amely  nagyo n  aktív IN katalitikus hatással rendelkezik.
Tárgyalják a baktériumok légkörbe jutásának lehetőségeit: általában  sejtfal-töredékek „utaznak” az  őket a légkörben  begyűjtő agyagszemcsék felületén. Hasonló módon magvasítanak a zuzmó- töredékek (-1,9 C és -8 C között) ésgombafajok is:  ezek közül kiemelik a  nagyon aktív, -2,5 C-on  hatékony, nagyon  stabil katalitikus burokkal bíró Fusarium fajokat: F. acuminatumot és Fusarium  avenaceumot (Pouleur 1992).  Ezek az IN aktivitással rendelkező sejtfalak a környezetben  lévő víz  hatékony megkötését, és a zuzmó / gomba /baktérium  szárazságtűrését is segítik.
Leírják,  hogy az IN  aktivitás aminosavak és elektromos mező, fenyőtűk és elektromos mező jelenlétében is   megfigyelhető.  Tengeri eredetű IN tömeg szabadulhat fel  algavirágzások,  tápanyagban gazdag  feláramlások  felett. Leírják a Heterocapsa  niei  dinoflagelláta együttélését a Ps. fluorescens  baktériummal. 
A vegetációtüzeket tárgyalva megállapítják,  hogy azok, az atmoszférikus IN (AIN)  koncentrációt megnövelik. Az emberi  tevékenység tárgyalása során, leírják,  hogy a fafüst csak  távolabb,  szél alatt okoz AIN  növekedést; t.i.  amikor a füst-részecskékről  lepárolog az illékony gázburok. – hasonló illékony gázok okozhatják azt a
jelenséget,  amikor a szennyezett városi  levegőben a jelenlévő IN  aktivitása  csökken.  Szulfát aeroszol jelenlétében,az IN aktivitás-spektruma viszont javul (nő).
Említést tesznek az Északi-sarkon talált,  alacsony AIN aktivitású légköri koszról,megjegyezve, hogy „ezért tudott ilyen távolságra elszállítódni”.
A felhők belsejében az IN sorsáról izgalmas leírás következik ezután,  érdekes  megnézni,  hogy az eltelt 20 évben a Ti  tudásotok mennyivel részletesebbé vált már! Leírják,  hogy a cumuliform felhők  viselkedése a heterogén AIN magvasítástól eltérő folyamatokkal írható le.  (szemben ugye a stratiform hófelhőkkel…) 
A konklúziókban ismét hangsúlyozzák, Isidorov 1990, Schnell  és Vali 1976. munkái alapján,  hogy az  agyagszemcsék IN aktivitása önmagában nem elégséges, és a mérő módszerek
fejlesztésére hívják fel a figyelmet.
#34934
Igaz. látszik az árnyék. nevet
Nekem is fekteti a kép megjelenítő, hiába álló a kép. Mi az a több kalapú gombák mögött? (zöld izé) Fatörzs mohával?