Agrometeorológia

Értem, logikus gondolatmenet.

Dolgozunk rajta

Az olajfaültetvény sajnos nem fog mûködni, mégha dombon van is.
Ugye a fügék túlélése, és a fügéktõl függetlenül is a dombok sokkal magasabb minimumai az inverziónak köszönhetõ, ez tud olyan óriási különbséget produkálni, hogy a völgyben-síkon elfagy a szõlõ vagy a barackfa, míg a mellette lévõ dombon még a fügének sincs baja. Sajna az érintett szakmák ezt a tényt, az inverzió okozta szédületes különbségeket nem vették elég komolyan, ha tudtak is magáról a jelenségrõl, nem tudták összekapcsolni az egyéb tényezõkkel, nem tudták rendszerben szemlélni a dolgot, nem érzékelték ennek jelentõségét.
Viszont az olajfa eleve nem bír annyit, mint pl. egy füge, a -15 fok már sok(k) neki, a fügénél pont az a határ, de nem is az egy-egy éjszakai -13-14 fok a végzetes az olajfának.
Ugyanis az olajfa télen is vegetál, nincs mélynyugalmi állapotban, levelei zöldek maradnak. Egy egyéjszakás -14 fokot a növény még túlél, viszont a levelek már sérülhetnek, illetve a termõrügyek is lefagyhatnak rajta. De a növény akkor még túlélhet.

"Ha az elsõ két telet túlélik, akkor már biztosan megmaradnak – mondja a tulajdonos"
A fószer ugye ezt állítja, na ez biztosan nem így van.

A nagyobbik baj az, amikor 2-3-4 hétig hidegpárna van nappali -2-4-6, éjszaka -5-8-10 fokkal, na ezt nem bírja az olajfa. A hosszantartó fagyos idõszak végez vele.
Az olaszoknál ez a tenger miatt nincs, ott a tenger hõtartaléka miatt nem tud hosszantartó fagyos hidegpárna kialakulni.
Nem is beszélve arról, hogy ha pl. egy 2003-as tél bejön, akkor nyekk, egy -6-8 fokos minimumátlagú hónapot nem bír ki, miközben a fügének 2003-ban a dombon kutya baja sem lett.
Úgyhogy a fószer olajfaültetvénye biztosan nem fogja 100 évre megoldani a jövõjét.

Ez nagyszerû, mekkora lenne már magyar fügét, kákit exportálni olaszba. (és ezek alapján akár realitása is lehetne, csak okosan kéne cselekedni.) Olvastam egy újságban egy mozsgói, kétéves olajfa ültetvényrõl, amit egy Dél-Tirolból származó fószer telepített kísérletképpen. Kíváncsi lennék mi van vele.
Szerk: közben megtaláltam a teljes cikket a neten is: Link

Érdemes összevetni az olaszországi elfagyott fügékkel a csörnyeföldi szõlõhegyi fügék állapotát Link Link Link Link
Hihetetlen, de azok ott elfagytak, ezek itt nem!

A kert (és egyben a mérõhely is) az egész faluhoz hasonlóan, két patak által kialakított ÉNy-DK irányítottságú, sekély völgyben fekszik. Ezeken a térképen bejelöltem a falu helyét: Link Ezen berajzoltam a két patakot, a kertet, meg a sekély völgy széleit kirajzoló sárgás színû lösz? réteget: Link Legrészletesebb domborzati viszonyokat talán ez a két 1700-as 1800-as évekbõl származó térkép szemlélteti: Link Link A házunk, és így a kert is a falu szélén található, teljesen nyitott K-DK-D felõl. Jelentõsen nem szoktam eltérõ értékeket mérni pl. Koczkás (Hatvan) által mért értékektõl, de szélcsendes, derült, vastagabb hóval borított éjszakákon akár 3-4 fokkal is alacsonyabb értékeket mérek. Még két kép: Link ezen a házunk a kép bal szélén a fák takarásában van. Link ezen meg jobb szélen kb. az erõmû kéménye alatt.
Igen a szõlõtermesztés jó példa, itt van pl ez a két régi térkép, itt is a falutól északra, a dombocska oldalába, tetejére van berajzolva a szõlõterület. Mára már egy db tõke nincs a falu határában, csak belterületen a kiskertekben.

Szép napot!

Ma a kertben található szõlõ fajtákról szedtem néhány vesszõt, rügyvizsgálat céljából. Kíváncsi voltam van-e esetleg jele károsodásnak az általam mért decemberi -23°C után. (Úgy tartják-tanítják, hogy -20 alatt minden szõlõfajta károsodik valamilyen mértékben, -15 alatt pedig a fajták nagy része) Elõször az Othellot néztem meg, ez ugye egy észak-amerikai direkttermõ fajta, amelyek a kelet-ázsiai fajok után a legellenállóbbak a hideggel szemben. Ahonnan levettem egy rügyet -rügyalap- ott az Othello esetén teljesen zöld részt találtam: Link A rügy metszetén is teljesen jól látható az ép, zöld rész: Link
A Cabernet franc, viszonylagosan jó fagytûrésûnek tartott fajta esetén a rügyalap már nem volt ilyen szép zöld: Link A metszete esetén zöld részek csak a mellékrügyeknél figyelhetõk meg: Link
A harmadik, valamilyen muskotályos fajta (fagyérzékenynek tartják, korábbi években nálunk is érte már fagykár, volt hogy az idõsebb fás részek is elfagytak) esetén a rügyalap szintén barna színû: Link A rügymetszet ebben az esetben a legkiábrándítóbb: Link csak barna részek láthatók, és a kéreg alatti vékony réteg is barna, amely az elõzõ két esetben zöld volt.
Ezelõtt még sosem csináltam ilyet, de szerintem elég látványos. A vesszõket 1-1,2m magasságból szedtem. A hónap végén majd viszek be, és megpróbálok hajtatni egyrügyes csapokat is próbaképpen.(akkorra biztos túl lesz a szõlõ a mély-nyugalmi állapoton)
Szegény kákim (most volt két éves) biztos kipusztult (az õ esetében a rügyek és alapjaik tök feketék), már tavaly is visszafagyott, az akkori abszolút Tmin -17,3 volt. Persze tudom, minek ültettem, ha tudtam, hogy úgyis ez a sors vár rá. (Azért mert finom, és szeretném a sajátomat enni, nem a boltit, csak sajnos dombom meg nincs ) A fügével nem tudom mi van, takarás alatt van, tavaly néhány centit visszafagyott, de komoly baja nem lett.