Agrometeorológia

Magát a növényt még nem láttam, de a gyümölcsöt azt ismerem (Tescoból)
Nagyon szép körte, de az íze nem igazán jött be nekem, mivel nem sok van neki.....

És te a Nashi-ról?
Annak is a -Housui változatáról.
Nekem meg ez van Link ,Japán körte.
Egyelõre én még nem szedem,mert egyáltalán nem is terem.
Talán jövõre,gyerekfácska még.

Érik a kertünkben a josta. Link
Ettetek már ilyen gyümölcsöt? Egyáltalán hallott már róla mindenki?

Talán idefér. Az E-misszió term. véd. Egyesület felhívása 3 megyét átölelõ adatgyûjtésre - helyi termékek, bioélelmiszerek, kisgazdaságok, természeti értékek stb. adatbázisához, kiadványához: Link

A cikket elolvasva láthatod, 1999-hez nagyon hasonló helyzet lesz a jövõ héten.
Mondjuk az akkori kolosszális csapadékeloszlásokhoz (200-300mm-es havi mennyiségek nagy területen) nem szerencsés még a hasonlítás, az menet közben derül ki, egyelõre legyen elég annyi, hogy 50-100mm lazán összejöhet nagy területen.

Remélem nem lesz ennyire súlyos a helyzet a következõ napokban mint 1999-ben,most nagyon hasonlítgatják az akkori helyzettel.
Az akkori idõszakról egy pár kép:
Link

Túl vagyok/vagyunk a mai kerti munkán. Málnát és meggyet szedtünk.
A kevés tavaszi ill. kora nyári csapadék mennyiség ellenére nagyon szépen termettek ezek a gyümölcsök. Úgy látszik, hogy a bõséges téli csapadék kedvezõen hatott ezekre a növényekre. Nem öntöztünk és annyi a termés, hogy el kell belõle adni.
Ha lett volna az elmúlt 1-2 hétben esõ, akkor a gyümölcs mérete nagyobb lett volna, de így sincs velük gond.

Most viszont már nagyon kell a csapadék a kertre, porzik minden.

Hát igen.. Egzotikus kinézetük miatt. Mivel itt nem õshonos, "megszokott látvány".

Ez gáz a 2000 forintos belépõért cserébe (már ha még mindig ennyibe kerül)...
Yukka van a mellettünk lévõ utcában egyik ház elõtt, combvastagságú a "törzse". Durván nagy és szép!

Jujj, ez a téma elég nevetséges szokott néha lenni.
A Fõvárosi Állat és Növénykert-ben vannak egy részen szabadföldi yukkák, agávék és kaktuszok.(Nemtudom láttad-e?)A laikus embernek, látogatónak azok a növények olyanok, mint a sivatagiak. Sokan nem tudják, de azoknak a nagy része Észak-Amerikából származó fajok, olyan éghajlatról nagyjából, mint a miénk. Tehát ezek ott õshonosak és itt Európában, csak régen különlegességként ültették õket a tehetõsek kastélyaik kertjeibe. Majd az 1920-as években már kontinens szerte rohamosan elkezdtek ezek a növények terjedni.(Télálló kaktuszok, és szabadföldi jukkák)Szóval ezek a mi éghajlatunkon is jól érzik magukat nem a globális felmelegedés miatt maradnak meg a kertekben. És ezt használja fel az állatkert is emlékszem. Valamilyen kis felirat volt ott a klímaváltozásra hivatkozva a növények elõtt. A lényeg, hogy egy olyan "növény családdal" probálják meg átverni az embereket, ami hasonló éghajlatról származnak, de mégis szemmel láthatóan különlegesek.
(Sokan ott csodálkozva nézték a növényeket. Ahogy végignéztem az arcokon, csak én nem mosolyogtam, mert tudtam, hogy ez egy nagy "átverés" az ehhez nem értõ emberek számára.)

Csak a szakhatóság ne gondoljon egy nagyot, és meghintenének valami mediterrán adó-fajtával.

Igen, többek között a kivit is!

Kiröhögtek!
Elsõre!
Aztán internet, és mutattam nekik 2-3 képet, és leesett az álluk. Egy kis magyarázat után pedig értettek és tudtak mindent. Persze az álluk az még lehet az asztal alatt van azóta is...

És ha már itt vagyunk: egy kanizsai emberkénél voltam 2 napja, aki Pécsen született. Mondom neki Pécs milyen szép vidék meg minden, beszélgetünk, kérdem, mi a véleménye a pécsi mediterrán klíma fámájáról, meg úgy amúgy meséltem neki a tanulmányomról. Aszondja, hogy azért a szüleinek a Pécs város feletti déli domboldalban akkora fügefáik vannak, mint a csuda. Internet, képek, Lenti-Csörnyeföld-Dedeskecskés....a fószer álla lent az asztal alatt, a fickó nézi a képeket, néz engem, nézi a képeket, nyel egy nagyot, rámnéz, aszondja, ezt nem hitte volna, hogy itt is megél a füge, és hogy ekkora és ennyi!
Mert a szomszédja is ültetett pár éve fügét, és majd minden éven elfagy neki, meg az idén is -26 (!!) fokot mért itt az udvarban, és minden éven van -25 fok, és a dió is elfagy minden éven, mert ezen a lapos helyen lakik, és itt nagyon hideg van.
Pécsen meg mekkora fügék vannak!
Kérdem tõle, Pécs mellett egy lapos helyen is ez lenne szerinte?
Hááááát, nem tudja, talán, igen, izé, hebeg-habog!
Elgondolkodik, és megkérdi, akkor az itteni dombot az ottani dombbal, az itteni a mély, lapos helyet az ottanival kéne hasonlítani?
Mondom igen, és már rajta is volt a fószer a témán, és hogy hát õ ezt nem is hitte volna, aszitte itt errefelé hegyen-völgyön minden hidegebb sokkal, mint arrafelé.
Teljesen felfogta két perc alatt, tiszta lett neki minden!
Azért azt nem hinném, hogy ha Lenti mellé szeretnék egy fügeültetvényt létesíteni, akkor kapnék rá állami támogatást, még akkor sem ha saját szemükkel nézetném meg velük a 20 évnél is idõsebb fügefát, hõszennyezés mentes helyen.
Ilyen Link , 20 évnél is idõsebb, fagysérülést soha nem szenvedõ füge hõszennyezésmentes területen pl. Pécs környékén nincs, mert 1996-ban -22 volt ott Pogányban is meg Baján is meg Pakson is, meg a 2003-as tél is gyilkos volt arrafelé. Itt pedig van...

Persze a szakhatóság biztosan ráfogná a globális felmelegedésre, szerencsére tehetek ez ellen pár hónapon belül, hogy kicsit tompuljon ez a globális felmelegedés mánia...

Remélem, a villányi szõlõk megúszták jégverés nélkül...

Lesülne a bõr, ilyen marhaságot...
Nesze neked Unio. : [esõ]
Ja lehet hogy ugye a kivit pártolod, azért volt.

Azért megnéztem volna a kiállító szakhatóság arcát, amikor ezt beírták. :-)))

Van bizony, az is érik, több udvarban láttam már érett õszibarackokat csüngeni a fán, sõt, volt aki már szüretelte is.

Noli!
Köszönöm!
Igen a környék jó kis málnatermõ vidék, sokan málnáznak.
Bár nem csak málnát lehet termeszteni, hanem pl. az általam most kiváltott õstermelõi igazolványnál a növény nevéhez a következõ van beírva: "Trópusi gyümölcs"

Floo, boldog szülinapot!
A lakhelyed környékérõl való málnát meg ribizlit vettem a piacon ma. :-)

Igen a korai fajták már érnek itt is , többen ebbõl élnek és folyamatos a termés hónapokon keresztül. Talán van már õszibarack is.

Ma megettem az elsõ 3 kajszit....nyammm-nyaaammm

Igy van.A meggy hajlamos a napégésre, ami szabadon van,annak szinte megcserepesedik a bõre.
Ha meg van egy kis árnyék, akkor jól érzi magát,sõt vannak késõbb kötõdött meggyek,(most közép piros,enyhén bordó) ezek kibírnak még egy hetet,ha védi õket a levél. Az öntözés már nem segít a minõségen,de mégis hasznos,mert most kezdõdik a jövõévi rügykezdemények fejlõdése.

3 napja palántáltam el újabb bársonykákat, de ez a hõség kikészíti õket. Kókadnak lefele, pedig este kaptak is vizet és ilyen fonnyadást még sosem csináltak ültetés után sem. Most tekerek majd ki a kertbe(lesz munka dögivel)és leelenõrzöm õket.
Szerencsére a csigák ilyen melegben gondolom nem károsítanak még este se!?
21:00-re érek haza.

Csiga ellen bevált módszer, ha a védeni kívánt növény tövét körbehintitek kávézaccal.

Kb. 10-12 kiló meggyet szedtem (két nagy kosár) tegnap este és ma hajnalban. Egy fát kivéve valamivel kisebbek a megszokottnál. Úgy voltam vele kap egy kánikulát, a termés ehetetlen lesz. Muszáj volt "learatni" a fákat. Így is amit nagyon ért a nap már most látható volt néhányon, hogy kezd aszalódni. Az a fa, ami árnyékban volt nagyon szép megyek voltak rajta, igaz föl kellett másznom garázstetõre, hogy a tetejét el tudjam érni. Moníliás ágakkal alig találkoztam, köszönhetõ annak, amit korábban leírtam: Link
[sze: a fórumhelyszínért mégegyszer elnézést kérek, ugyanis a meggyet szarvason szedtem, nem budapesten]

Közben besötétedett, majd holnap hozok képet!
Bizony eme elképesztõ buja levéltömegben nehéz dolgozni, sebaj, ez legyen a legnagyobb bajunk, he-he!

Nálunk is nagyon megindult,fõleg a 100xszépnek a szára 120cm helyenként 150cm magas,a permetezése elég nehézkes volt.

Elképesztõen szép nálunk a krumpli, combig-derékig ér!
Lehet még este hozok róla fotót.

Hmmm, ez már lassan evésre érett!
Nálunk még nem érik, mi még csak a cseresznyénél, a málnánál és a ribizlinél tartunk.

Kajszink az udvarban Link Link

Biztos gond van az anyagcseréjükkel, vagy pedig idõs, reumás csigák.

Ez mókás:
Évjárat Link
Bioklimatikus index Link
Magyarán 1999-ben 4,32, 2000-ben 13,19 volt a szõlõ bioklimatikus indexe az Egri borvidéken.

"Jellemzõ értékek:

* 2-4: szõlõtermesztésre kedvezõtlen feltételek
* 5-10: szõlõtermesztésre megfelelõ feltételek
* 10- : szõlõtermesztésre kiválóan megfelelõ feltételek"

Tehát 1999-ben kedvezõtlenül, 2000-ben kiválóan lehetett az egri borvidéken szõlõt termeszteni....hm-hm!

Az elsõ linkben a bioklimatikus index Magyarországra jellemzõ értéke el van írva (Nem 0,9 és 1,6). Magyarországon általában 6-7 körüli érték jellemzõ.

Nálunk az éti csigák a csalánt is megeszik.

Én is ezt tapasztaltam, nálam hármat fogyasztott el a "büdöskébõl" -pedig azt hittem ezt nem szeretik- meg a salátát legelte le!

Van benne igazság, ezért nem is nagyon szokták használni, ellenben a többi indexszel, valamint külön hasonlítják össze a valós napfénytartamot az egyes évjáratokban. Találtam még valamit: Ezt valaki a sulinkból tette fel: Link A vége zavaros, de azt beszkenneltem a sajátomból: Link Ezek az értékek az Egri borvidékre számítódtak. Más borvidékekrõl nincs adatom, talán szakdolgozatokban, vagy borászatoknál lehetne utánanézni.

Vikarel!

Olyan értékkel számolni, ami nem is létezik, és az alapján meghatározni egy tól-ig határt, ahol a szõlõ termeszthetõ-e vagy sem, szerintem a tenyészidõszaki lehetséges napfénytartam így ebben a formában semmit nem ér, és a hõ-és fényindex sem.
A bioklimatikus index már sokkal jobbnak tûnik, annak mennyi a tól-ig határa a termeszthetõséget illetõen?
Fene vigyeel, kíváncsi lennék ilyen számokra, nem tudsz véletlenül térségekre, helyekre, állomásokra kiszámolt adatokat?
Természetesen Zala térsége érdekelne!
Egyébként köszönöm az infókat meg a linket is, végigfutottam.

Kösz a linket. Ezt lehet kipróbálom:
"egy mûanyag pohárba sört töltenek, majd azt a pohár pereméig beássák a talajba. A párolgó sör illata odacsalogatja a csigákat, amik a csapdába másznak, de kijönni már nem tudnak"
Vagy beválik, vagy nem.

Itt egy jó cikk a témában Link

Sziasztok!
Nálam a csigák lezabálják a még kicsi "büdöske" palántákat. Ez elég bosszantó. Másnál is van ilyen probléma, hogy a csiga lerág valamit? Egyébként ezen a képen a yucca recurvifolia növényt láthatjuk, és ott vannak elõtte a büdöskék is, amik már nincsenek.
Link
(Csak ez a képem van róluk.)

Nagyvonalakban: Van az u.n. Egri, vagy eger környéki fekete cseresznye, ez állítólag ezen a tájegységen õshonos, ebbõl lett szelektálva a szomolyai fekete cseresznye ami csak a szomolyai kistérségben produkál igazi minõséget. Nálunk még megél, de számos helyén az országnak meg sem marad ez a cseresznye fajta. Ahol jól érzi magát ott igénytelen, és magoncról ,tehát oltás nélkül szaporítható. Amúgy csak egy igazi szomolyai van, a szomolyai rövidszárú cseresznye, számos közeli "rokona" létezik a térségben.
(Valóban leszedtük kb 50%-ban, jó helyen van, kimagvazva mélyhûtõben, befõzni ez nem való, lekvárnak kiváló, bornak is elmegy. szoktam még kimagvazva aszalni is, abból nem lehet eleget készíteni, sajnos nem is tudok )

Szép a bab,kukorica,paprika!
Azt a csercsifát szerintem már leszedték,50%-ban.Nem baj,remélem jó helyen van.
Az én fám már leért, az is feketére érett, vékony-bõrû,kis magvú,inkább édes-féle, kevés a sava-borsa,május25-tõl érik, de nem tudom a nevét.(1993-ban volt ifjonc,amikor ide költöztünk.)

A mai esõvel vegyes borsónyi jég, és felhõszakadás szerencsére nem okozott számottevõ kárt a kertben Link
Érik a (majdnem) szomolyai cseresznye.Link Bár nálunk is megél a kertben, de aki igazi zamatos feketét akar kóstolni, látogasson el a hétvégén a szomolyai cseresznye fesztiválra.

Sziasztok!
Meteo; én is Dithane párti vagyok,jó a másik összeállítás is.

Hari; nagyon sajnálom a jégverésben sérült tõkéket,nincs más hátra, mint a zöldmetszés.Ha már látni a hervadást,az eleven részig vissza kell vágni. Az épen maradt vesszõket is pedig permetezni vmi.rezes szerrel, Pl:Champion 50 Wp.
A nyári oldal hajtások még értékes vesszõket hozhatnak jövõre.

Bellone; persze hogy jó a bordói lé,majd sörétes állapotban, de még fürt záródás elõtt, (nemsoká itt van,kérdés a fajta)keverj bele kén tartalmu, pol-sulcol, stb.szert. Én még most is a kontakt-hatású dolgokban bízok, a felszívódó,ilyen olyan super-szerektõl viszálykodok, mert csak marad valami a bogyóban, akár 30-60 nap múlva is nem olyan annak az íze.

Meg persze lehet a lombtrágyát is adagolni,csak mértékkel.Ja a rézgálic nem szereti a lombtrágyák alapját, gyorsan ki kell fújni azonnal, keverés, háton rázás alatt.

Egy érdekes cikk fagyzugokról, stb.: Hová ültessünk pálmát Magyarországon?
Link

Hû tényleg, de végigkóstolnám mind

A cikkben van 1-2 hiba:

"A hazai fügefajták gyümölcse aszalásra nem igen alkalmas"
Aszalásra alkalmas füge ezek szerint csak a 2005 telén -25 fokot mérõ iklódbördõcei állomástól légvonalban 1 km-re lévõ pákai szõlõhegyen van, de ott sem aszalták, hanem megaszalódott a fán. Bár ez már tényleg nem alkalmas aszalásra, mivel már megaszalódott Link Link

"A füge a -15 Co hidegben elfagy, ezért télire mindenképpen takarni kell."
Link
Ezt az elõbb említett -25 fokos mérési helytõl 5 km-re lévõ dedeskecskési fügét az elmúlt 15 évben is nehézkes lett volna takarni.

"Egyébként a takarás nem is annyira a hideg, mint inkább az ólmosesõ ellen kell."
-15 fokon elfagy, de nem a hideg ellen kell takarni?
Ezek szerint Dedeskecskésen több mint 20 éve "ólmosesõ" sem volt!
És így tovább és így tovább és így tovább...ami a szakirodalmi leírásokat illeti.

Nem is gondoltam volna, hogy ennyi fügefajta létezik Link

Az idén mi is nagyon vigyázunk a szõlõlugasra, nem úgy mint tavaly, talán emlékszel még rá hogyan nézett ki, akkor nem tudtunk segíteni rajta, most nagyon figyelek. Az öreg tõke is életre kelt, lefotózom majd a napokban hogy néz ki teljes pompájában az udvar. Nagyon büszke vagyok most a lugasunkra, szeretném, ha ilyen szép lenne szüretig. Nekünk csak mezei bordói lé és egyéb biotermesztésben is használt szereink vannak, jó az a gomba ellen? Félek az esõs idõ után elszaporodó kártevõktõl. A gubacsatkát idén kivédtük, azzal remélem már nem lesz gond, de a gombás betegségektõl félek. Mit tegyek?

a mi szõlõnket elverte a jég

A Quadris is sokan dicsérik, de mivel nekünk kevés szõlõ van én mindig a gyümölcsfák maradékát adom nekik, amibõl peronra azt hiszem a Dithane és a Folicur solo jó. Az elsõ kontakt a második felszívódó.

Ahogy látom a helyzetet, 2-3 as szintû riasztást adnák ki a szõlõkre vonatkozóan.
Elmúlt,vagy tart a virágzás,kötõdés a táblákban,vagy a házi lugasoknál.
Nálam is szép a levél,termõ-kocsány, de a mostani esõk, és magas Rh.és T.(16-25)nagyon kedvez a perenosz-spórának.

Aki teheti, 24-36 órán belül megelõzõ védelmi permetet szórjon ki.
Én maradok a régi vegyszerek mellett, (Dithane,Zineb)de hallom a falurádióban reklámozzák az új, jó drága,csak 2*-szer kell -féle csodákat, de én még nem merem alkalmazni,fene tudja milyen mellékhatásai vannak.