Globális jelenségek
Oh pardon! Ez pontosan így van. A megfogalmazásom így lett volna helyes: a legnagyobb mennyiségben jelen levõ ember által (is) emittált üvegház gáz.
"a legnagyobb mennyiségben jelen levõ üvegház gáz, a széndioxid" Azaz a vízgõz!
Minden teljesen világos: a napállandó abszolút állandó, tehát a Föld hõenergia mérlegét teljes egészében a kisugárzás, azaz, a legnagyobb mennyiségben jelen levõ üvegház gáz, a széndioxid légköri koncentrációja szabja meg. Ez ilyen egyszerû.
Éppen az ilyen "pofonegyszerû" elméleteknél kell gyanút fognunk. Például, a cikkíró úri lezserséggel megfeledkezett az albedóról, a földgolyó fényvisszaverõ képességérõl. A felületegységre érkezõ sugárzó energia mennyiségét (napállandó) feltételezhetjük konstansnak (tulajdonképp ez se biztos, a földtörténeti korokban jelentõsen ingadozott ez is), de a sugárzás egy részét a földfelszín visszaveri, az nem fordítódik a felszín melegítésére. Korántsem mindegy, mekkora ez a visszavert hányad. Ha sok a hó és a jég, nõ a fényvisszaverõ képesség, az albedó. Valószínû, hogy a megemelkedett albedó pozitiv visszacsatolás révén igen nagy szerepet játszott az eljegesedési periódusok létrejöttében.
A cikk is említi, hogy 4 millió évvel ezelõtt még nem volt állandó jég az északi sarkvidéken. A földgolyó albedója ezért nyilván kisebb volt a mostaninál, ergo az akkori 400 ppm széndioxid koncentráció hatásaiban teljesen más jelentett, mint a mostani 400 ppm. A nagyobb albedó miatt ma az energiabevételi oldalon hiány van a 4 millió évvel ezelõttihez képest.
A cikk kissé tendenciózusnak és szenzációhajhásznak tûnik. Rémképet vázol fel. Amit mutat, az worst case még saját koncepciójának tükrében is. Nem hiszem, hogy bárki közülünk megérné, hogy a Kárpát-medencében a mostaninál 8-9 fokkal magasabb középhõmérsékletû augusztusok legyenek, olyan forróság, mint manapság Kairóban vagy Tripoliban a legmelegebb idõszakokban. A tendenciák egyelõre -szerencsére- nem ezt mutatják.
Hogy mennyire lesz majd melegünk idén nyáron, még nem tudható. Egy-egy idõjárási szélsõség, de még a szélsõségek halmozódása néhány évtizeden át, sem jelenti azt egyrészt, hogy az a széndioxid koncentráció megnövekedésének direkt következménye. Másrészt, hogy klímánk hosszú távon, s pláne visszafordíthatatlanul megváltozott.
Éppen az ilyen "pofonegyszerû" elméleteknél kell gyanút fognunk. Például, a cikkíró úri lezserséggel megfeledkezett az albedóról, a földgolyó fényvisszaverõ képességérõl. A felületegységre érkezõ sugárzó energia mennyiségét (napállandó) feltételezhetjük konstansnak (tulajdonképp ez se biztos, a földtörténeti korokban jelentõsen ingadozott ez is), de a sugárzás egy részét a földfelszín visszaveri, az nem fordítódik a felszín melegítésére. Korántsem mindegy, mekkora ez a visszavert hányad. Ha sok a hó és a jég, nõ a fényvisszaverõ képesség, az albedó. Valószínû, hogy a megemelkedett albedó pozitiv visszacsatolás révén igen nagy szerepet játszott az eljegesedési periódusok létrejöttében.
A cikk is említi, hogy 4 millió évvel ezelõtt még nem volt állandó jég az északi sarkvidéken. A földgolyó albedója ezért nyilván kisebb volt a mostaninál, ergo az akkori 400 ppm széndioxid koncentráció hatásaiban teljesen más jelentett, mint a mostani 400 ppm. A nagyobb albedó miatt ma az energiabevételi oldalon hiány van a 4 millió évvel ezelõttihez képest.
A cikk kissé tendenciózusnak és szenzációhajhásznak tûnik. Rémképet vázol fel. Amit mutat, az worst case még saját koncepciójának tükrében is. Nem hiszem, hogy bárki közülünk megérné, hogy a Kárpát-medencében a mostaninál 8-9 fokkal magasabb középhõmérsékletû augusztusok legyenek, olyan forróság, mint manapság Kairóban vagy Tripoliban a legmelegebb idõszakokban. A tendenciák egyelõre -szerencsére- nem ezt mutatják.
Hogy mennyire lesz majd melegünk idén nyáron, még nem tudható. Egy-egy idõjárási szélsõség, de még a szélsõségek halmozódása néhány évtizeden át, sem jelenti azt egyrészt, hogy az a széndioxid koncentráció megnövekedésének direkt következménye. Másrészt, hogy klímánk hosszú távon, s pláne visszafordíthatatlanul megváltozott.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Mi történt Európa éghajlatával?
Érdekességek | 2026-08-11 11:42
Szabályzat