Globális jelenségek

Elsõ megközelítésben én is gondoltam a felmelegedõ légréteg miatti hõsugárzás visszaverõdésre. Ez elméletileg elképzelhetõ, a visszasugárzó hõ mennyisége kérdéses. Van egy másik mechanizmus is, ami szintén csökkenti a hõkisugárzást a pólusokon erõs naptevékenység idején. A magaslégkör felmelegedõ rétegében eszerint örvénylések jönnek létre, melyek összekapcsolódnak a szubarktikus alacsony nyomású öv ciklonjaival. Végeredményben megnõ a ciklonaktivitás a sarkvidéken, ennek következtében kevésbé fejlõdhet ki az az önerõsítõ folyamat, melynek révén hideg anticiklonok jelennek meg, melyekben a kisugárzás uralkodóvá válik.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64675 - 2011-08-29 21:15:47)

Az éghajlati modellek témájához: egy ideje nem hagy nyugton egy gondolat. Nevezetesen, hogy úgy néz ki, az erõs naptevékenység növeli a globális hõbesugárzást, és csökkenti a kisugárzást -a gyenge pedig fordítva. Az effektus nagyon hasonlít az üvegház gázok hatásához, azzal összetéveszthetõ. Az üvegház gázok emissziójának növekedése idõben egybeesett a naptevékenység hosszú távú felerõsödésével a múlt század folyamán, így érdekes kérdés, hogy a valóban tapasztalható kismértékû átlaghõmérséklet emelkedésért milyen mértékben felelõs az egyik, illetve a másik hatás. A naptevékenység általános mérséklõdése arra is jó volna, hogy tisztábban lássunk ebben a kérdésben.