Ho-ho-hóváró

Az átfutó helyi nyári záporok is eltűntek az este vagy az éjszaka első felében képződő zivatarokkal együtt. A szólóban átrobogó 1-2 napos felfrissülést okozó nyugati, északnyugati frontokról nem is beszélve...
(Nagymami a tsz-ben dolgozott, mindig volt nála egy darab vastag nejlon, ha jött a zápor összebújtak alatta az asszonyok, aztán egy óra múlva kapáltak tovább.)
A melegfrontok meg több napos elállós, csepergős esőket hoztak, mostanában meg csak a rohanás van.
Ebben az évben feltűnően sokszor és nagy erővel fúj a szél. Volt már ilyen máskor is pl. 1977-ben de nagyon rossz nyár és rossz termés lett az ára...

Igen, illetve ez a legfőbb különbség is mondjuk a 80-as, 90-es évekhez képest. Hiába nem volt akkor több csapadék, és fordultak elő akár több hetes száraz időszakok is a mostanihoz hasonlóan, átlagban nem volt annyira meleg, így a párolgás is kisebb volt, vagyis közvetve a szárazság is.

Egyébként hogy a jelentős szárazság mennyire nem új keletű dolog a Kárpát-medencében, arra jó példa az is, hogy a régmúltban többször is kiszáradt a Fertő-tó, meg a 2000-es években téma volt, hogy belevezessék a Rábát a Balatonba a sorozatosan alacsony vízállás matt (tudom, ott részben a túlzott leeresztés is ludas volt, de azért nem csak az).

Ami nekem évek óta feltűnően kevés vagy szinte semmi az elmúlt években a 80-as, 90-es évekhez képest:
- tavaszi, nyári időszakban az 1-2-(3-4) napos csendes, áztató esők.
- téli, illetve kora tavaszi időszakban -  akár napi többszöri- az ütős hózáporok.

Ezt alá tudom támasztani. A nyolcvanas években szinte minden nyáron voltak olyan hosszabb-rövidebb időszakok, hogy kívülről néztük a strandot, mert esett az eső. Öntözni nem nagyon kellett. Ha két hétig nem esett, nagyszüleim már dohogtak, hogy mi ez a szárazság.... 

Az írásod második oldalára reagálnék. Egyetértek azzal, hogy ezek az úgynevezett  általad említett szép emlékek nem voltak mindennaposak, de még nyaranta sem telt el úgy maximum 2 hét, hogyne lett volna csapadék. És az a két hét már nagyon hosszú időnek számított a 80 - as 90 - es években. Tartós száraz időszakokról, 1991 nyarát leszámítva személy szerint nekem nincs semmi emlékem. Egyébként, legalább is én a negatív dolgokat is megtartom emlékeimben, negatív élményeimben, írásaimban. Lehet hogy a térségem hegyvidéki jellegéből fakadóan nem szembesültem a tartósabban száraz időszakokkal, mivel rendszeresen születtek hegyvidéki, illetve helyi záporok, zivatarok tavasszal és nyáron. Most viszont eléggé intenzíven szembesülök, szembesülünk, és nem csak mi Északiak. Talán csak az Északi középhegységnek jutott ki abban az időszakban bőséggel a helyi zuhékból.

Teljes mértékben egyetértek. 
Számból vetted ki a szót. 
Jó lenne, ha ezt minél többen megértenék, olvasnák, elfogadnák. 

Váraljamet adatai amúgy hol érhetőek pontosan el!? (tudom, hogy itt a fórumon is elérhető a hsz-ok között, de már nem tudom hol keressem).
Ő kutatott, elég sok időt, energiát felhasználva. Ez az igazi. 
Nem csak az, amit több ember gondol, hogy pár év, évtized alatt valami nagy változást érzékel, és betonbiztos tényként kezeli. Elhiszem, hogy van, de támasza is alá. 

Én bevallom, nem végeztem kutatást, és én is hasonló időpontban, a 2000-es évek elején, 2003. őszén kezdtem a megfigyeléseimet, a méréseimet pedig 2007. újév óta. 

Egyébként az elmúlt években a tavasz meg a nyár tényleg gyakran egyrugóra jár. 
A telek viszont kimondottan változékonyak. 

A csapadék kérdés tényleg érdekes. 
A fórum egy része a 2000-2010. közötti időszakban kezdte a megfigyeléseket.
Másik kisebb része 2010. körül.
Ez a réteg a legcsapadékosabb időszakhoz tud viszonyítani, és azt hiszik, hogy ez a normális. 
Ahogy írtam is pár napja Pilisszentkeresztenek : az elmúlt évek átlagosan csapadékosak voltak Magyarországon országos átlagban. Tehát ennyi csapadék lenne úgymond a normális hosszú távon.
Csak ugye a rossz eloszlás. Nem lehet mindig jó. 

Egyben, zivataros nap az, amikor dörgés hallatszik. Abban valóban van szerencsefaktor is, hogy éppen melyik települést kapja el, de valószínűleg nem véletlenül lett így megalkotva a definíció, hiszen maga a zivatar fontos meteorológiai jelenség, és amikor az észlelési szabályokat bevezették, még nem voltak távérzékelő rendszerek, azt viszont tudni kellett, hogy egy évben klimatológiailag hány zivatar kialakulására lehet számítani egy adott térségben.

Viszont az általad felsorolt változások okát, vissza lehet vezetni egy okra, miszerint melegedett az éghajlatunk. 

A statisztikában a zivatar -száraz zivatar egybe vagy külön szerepel? Én a saját területem ( Nyúl)  példáját tudom felhozni ,hogy az utóbbi 4 évben ( a mostani a 4.)  értelmes csapadékot (nem 2 mm szüttyögés) adó zivatarok száma szinte a nullára redukálódott.

Szerintem alapvetően két dolog van ebben.
Az egyik az, hogy az éghajlat valóban változik, és vannak olyan paraméterek, amik kimutathatóan romlottak. Ezek túlnyomó többsége a téli dolgokhoz kapcsolódik (hótakarós és téli és zord napok számának csökkenése, de kisebb mértékben a fagyos napok száma is csökkent, igaz abban nagy az évenkénti ingadozás). Emellett némileg valóban hektikusabb lett a csapadék eloszlása is (a növekvő összmennyiség mellett), hosszabb száraz időszakokkal, bár Váraljamet foglalkozott vele korábban, hogy e tekintetben nincs érdemi különbség az elmúlt évtizedekhez képest, vagyis akkor is voltak hasonló szárazságok. Az viszont kimutatható, hogy az áprilisok egyértelműen szárazodtak, ezt pl. antibulvárral nézegettük a múltkor. A zivataros napok száma érdemben szintén nem változott, tavaly és tavalyelőtt pl. 40-45 körül volt az országos átlag ami kiemelkedőnek mondható (amikor én elkezdtem foglalkozni a meteorológiával a 2000-es évek elején, az akkori éghajlati atlaszokban 30-35 nap közötti éves átlagok szerepeltek). Szeles nap pedig szintén volt régen is bőven, az Alpokalján nőttem fel ami az egyik legszelesebb vidék (északi és déli szélnél is), volt benne részem.
A másik oldala viszont az az alapvető emberi tényező, hogy az emlékezetben a jó dolgok maradnak meg alapvetően. Én az elmúlt évekből is tudnék bőven felsorolni olyan dolgokat, amiket leírtál, és személy szerint kétlem, hogy régebben ezek szinte mindennapos események lettek volna (már csak azért is, mert akkor jóval csapadékosabbnak kellett volna lennie annak az időszaknak). Pusztán azok megmaradnak az emberben szép emlékként, és ilyen ínséges időkben jó rajtuk elmerengni.

A statisztika nem minden. Nem mondom hogy nem volt  egy két kiugró eset szárazság ügyileg. Csupán elveszettnek látom mindazon sokszínűségét  az időjárásnak amiért el kezdtem vele foglalkozni komolyabban 30 évvel ezelőtt. Azelőtt is figyeltem, csak nem jegyeztem. 

A statisztika mindenre jó.
A csapadék eloszlását is érdemes megnézni, szerintem abból azért kiderülne 1-2 trend. 
Vagy pedig csak érzékileg csalódunk oly sokan
De azért a 0-1 mm-es Április elég sok helyen kiakasztotta a rekordokat....

Viszont abban az időszakban "80-as 90 - es években" elég gyakran kialakultak  áztató esők tavasszal ill nyáron. Jött a melegfront, országos esőkkel, majd a hidegfront és nem dübörgő szélrohamokkal, drasztikusan lehűlő levegővel. Este gyakorta érte el az országot zápor, zivatarzóna D-NY felől amely reggelre elvonult, majd kezdődött minden újra. Ezek hol vannak? A nyári nagycseppes langyos záporokról nem is beszélve. Láttam már egyet s mást, pedig nem vagyok matuzsálem a magam 44 évével, de ez a mostani helyzet össze sem hasonlítható a 80 as 90 es évekkel. És nem a nosztalgia beszél belőlem. Megvolt a 4 évszak is.

Ez egyértelműen már egy másik éghajlat, nyomokban sem hasonlít arra, ami 10-20 éve volt. És nem előnyére változik, ebben minadnnyian egyetérthetünk. Szélsőségek, kevesebb csapadék, folyamatosan düngető szél. Viszont ez már nem érdekel.