Ho-ho-hósirató

Nem valami acélos ugyan ez a talajfagy, de azért megbír. A minap próbálkoztam még az ásatlan kert részen ásással, de nem bírtam beleszúrni... A fagyos időszak elején még működött a dolog a reggeli fagyon. Tehát elég becsületes lenne már ez, de sajnos nem sokáig marad... 

0,8 fok volt a maxi, de csak rovid ideig ment fel a nap folyamán 0,5 folé. Olyan 90% estére a hóborítás. Holnap délutánig még ossszefüggő maradhat. Érdekes nem is igazán a vastagsága kopott a hónak, hanem, a füves részek kezdenek kiolvadni.

Igen, az igazi téli izoterma a -10 fokos 850 hepán, meg az az alatti. De ne feledd, az inverzív légrétegzettségű, erősen száraz szibériai légtömeg esetén az említett nyomásnívón elég lehet 0 fok körüli hőmérséklet ahhoz, hogy lent zord idő legyen. Gondolj az idei januárra! Ilyen légtömeg megítélésében a harmatpont a döntő, nem a T850. Egy +1 fokos T850, kombinálva pl. -15 fokos harmatponttal  -nyert ügy.

Jó neked, nálam alig több mint 60%-os a hóborítás, köszönhetően az egész napos +1-2 fok közötti hőmérsékletnek és a kellő talajfagy hiányának, mert az ásott földön alig fogyott a hó, a füves talajon ellenben igencsak.
Sebaj, holnap estétől úgy is jön a melegedés.

...És mindhárom esetben elég fejlett amcsi hidegbázis, és ciklon gyártás vagyon! 

Nyugi Pubi! 
Frankó tél lehet az éjjel fagyos, nappal gyengén pluszos idő ! Normális talafagyra hullott , normális hótakaró, száraz levegő, fagyos nappali harmatpont, de pozitív t, aztán éjjel zutty... Ez egy baba téli idő! Hiszen napkozben alig olvad, a vastag hótakarót csak lassan falja fel a napfény... Ezért vauvauzom folyton, hogy ugyan előbb legyen már értelmes talajfagy, aztán beszélhetünk a hóról! 
Osszefüggő hótakaró maradt nálam , még a holnapi nap is iksz hótakarós lesz így . Koszonhetően a talajfagynak.

Átlapoztam 1985 februárját.   Fuu...abba nem volt köszönet. A január eléjre szóló link se kutya, de a a február. Ccc..

Egyébként mint sokan én előttem szint úgy nagyon kíváncsi leszek rá én is, hogy a - jelenlegi tendencia alapján - az év utolsó napjaiban Európa legészakibb vidékei fölé komoly hideglégtömeg érkezhet. Jobban kiélezi a hőkontrasztot, aminek részletei még homályba vesznek.

Azért a közeli hidegmag elengedhetetlen a legkeményebb telekhez,de ha neked jó ez a 0 +3 fokos nappali T időnként tapadó hóval akkor oké! Normális hidegmag,hidegfelhalmozódás nélkül csodákat ne várj...max ilyen lagymataagot mint ami eddig volt.
2012 februárjában is kellett a hidegmag.
Kivételek is vannak ahogy thermometer írja,de ez roppant ritka.Nagy területen legalább -10 -12 fokos izoterma létszükséglet a komolyabb téli helyzetekhez is.Szerintem...

Az igazi tél meg nem a 0 fokos vizes hónál kezdődik ami már akkor olvad miközben hullik

Olyankor meg az van mint januárban! Más országot temet el a hó,nálunk meg akár rekord hidegek vannak?!?!

Még annyit a témához, hogy dacára annak, hogy nálunk a téli időhöz csakugyan nem kell vérfagyasztó hidegnek lennie Európa térségében, DE az egyáltalán nem mindegy, hogy van-e közeli hidegfelhalmozódás, vagy nincs. A közelünkben felhalmozódott igen hideg levegő a mi kemény valutánk. Ilyen hidegraktár nélkül is LEHET, kedvező körülmények között, elfogadható tél nálunk. A közeli hidegmag, ha felénk terjeszkedik, viszont BIZTOSÍTJA  térségünkben a zimankós, nagy hideget.
Hatalmas hidegfelhalmozódás közelében az időjárás a megszokottól eltérő jelleget ölt. A folyamatok nem a rendes irányba mennek, hideg szempontjából váratlan "csodák" történhetnek. Az elmúlt évtizedekben több példája volt az ilyen hidegfelhalmozódásnak. Én most csak a legjellemzőbbeket említem meg: 1978, 1984, 1986.

Link

Link

Link

Régebben napi rendszerességgel olvastam az ORF meteorológiai teletext oldalát. Bár németül nem beszélek (sajnos), az időjárásjelentés nyelvét úgy olvasom, mintha magyarul lenne.
Ott tapasztaltam ki, hogy mikor a "Bergwetter"  lehűlést mutat, nálunk általában enyhül az idő. És viszont. Már akkoriban a hidegpárnát sejtettem a háttérben.
De abban feltétlenül igazad van, hogy egy olyan bonyolult hegyrajzú országban, mint Ausztria, épp az orográfiából kifolyólag érdekes mikroklímák lehetnek. (lásd pl. Klagenfurt környékének szélsőséges kontinentalitása)

Lehet, hogy a Fő-téren laksz, annak ott a beépített dombon más a mikroklímája. Én a látható és érzékelhető dolgokat mérem is és leírom. Nem tudom életedben mértél-e és leírtál-e időjárási adatokat, én rengeteget. 2006 óta mért adataimat nézd meg alkalom adtán az éghajlati naplóban. Talán 4-5 napon nem fagyott decemberben és nemhogy hajnalban fagyott csak, hanem párszor szinte egész napon át és hó is esett egyszer megmaradó. Persze a Tókertről van szó de a reptéri adatokat és T átlagokat , félórás méréseket az rp5 oldalon megnézheted és akár összevetheted a Tókerttel.
Eddig egyébként a hónap hőmérséklete és csapadéka az átlagosnak megfelelő volt eddig, a hó viszont valóban igen kevés esett.

Valóban,a Kárpát-medencének tud ilyen hó konzerváló hatása is lenni.  Csak az a kiadós országos havazás nem nagyon akar összejönni az utóbbi években.
Itt még amúgy összefüggő a hó mert köd van: 1 cm,a max. éjjel 1,5 cm volt kb.

A Bécsi-medence és a Grazi-medence időjárása nagyjából együtt mozog a Kárpát -medence időjárásával, ha nálunk beáll a tartós hidegpárna, akkor általában ott is beáll.
Az Alpok által közrezárt medencék és völgyek  (például Klagenfurti-medence, Mürz-völgy vagy Lungau) téli középhőmérséklete 3-7 fokkal alacsonyabb mint a mi medencénké, mert ott sokkal jobban megülepszik a hideg, mint nálunk, és általában hó is társul hozzá.
A hegyekben vagy borult az idő és esik a hó, vagy szikrázó napsütés és hideg, vagy szikrázó napsütés és +1-2 fok van (amikor ugye nálunk áll a hidegpárna).
Marad a Duna-völgye (Passau-Linz-Bécs), ahol a miénknél enyhébb a tél, valamint az északra és nyugatra néző hegyoldalak alsó 500 métere (de az is csak az első hegygerincig).  Viszont cserébe jóval változatosabb ott az idő.

Nincs messze, ezért egyszer próbáld ki, menj át autóval a Semmeringi-alagúton,  egész más időjárást tapasztalsz a hegy két oldalán. Utána a fő völgyből fordulj le egy mellékvölgybe és akkor még egy fokozattal hidegebb helyre érkezel. Ezek a helyek sokkal jobban megtartják a megülepedett hideg levegőt, mint a mi medencénk.

Szerintem ne magázódjunk! 
Itt mindenki tegezi egymást! 
Meg különben is a Nick név alapján ítélve én 11 évvel fiatalabb vagyok a 24 évemmel. 

A kórust is, amit kísérek, főleg idősebbekbol áll  (50-75 év ), mégis tegezzük egymást! 

bazsalazsa0204 :Ezzel a hozzászólásával Én is egyetértek! Utolsó 2 írásával.  

Ez viszont már ízlés kérdése. Én a néha előforduló (mondjuk, 10 évben egyszer) igen nagy havat és szállított fagyot szívesen elcserélem a Kárpát-medence védőpajzs-effektusára, ami lehet, csak mínusz egypár fokot konzervál, de azt gyakran és sokáig.
Ha kitekintünk a Kárpátok fedezékéből, azt látjuk, hogy síkvidéken igazi, tartós tél még tőlünk jelentősen északabbra sincs, méghozzá a könnyen utat törő atlanti légtömegek miatt nincs. Egészen Lengyelország keleti részéig, Beloruszig, Ukrajnáig kell kelet felé menni, hogy síkságon viszonylag megbízható tél legyen Európában.
Évtizedekkel ezelőtt nyilatkozott egy meteorológus úgy, hogy Észak-Németországban, Berlin vidékén általában enyhébb a tél, mint nálunk. De, ha pl. egy skandináv anticiklon és közép-európai ciklon közös áramlásában északkeletről hideg levegő éri el a vidéket, ezt akadálytalanul teheti.
Akkor ott rövid ideig a nálunk megszokottnál is nagyobb tél lehet. Igen: szökőévenként, 10 napra, 2 hétre.  Köszi, ebből én -ha lehet- nem kérnék.

Szerencsére az Alpok jobb, közelebb van és nyugatra, így északkeleti-keleti-délkeleti áramlásnál tud torlasztásos havazást okozni. (Nyáron pedig szupercella-generátor.)
A Kárpátok viszont nagyon ritkán torlaszt, és eleve délies áramlásnál csak, amivel szinte mindig enyhülés is jön.

Azt hiszem mindketten egyetérthetünk abban, hogy rengeteg olyan GFS hóvastagság előrejelzés kerül linkelésre a fórumon, ahol látszik, hogy a Kárpát-medencén kívül eső területeken összefüggő hórétegek vannak a szélrózsa minden irányában síkvidéken és hegyvidéken egyaránt. Nem csak az előrejelzéseken, de a valós hóvastagság térképen is gyakran előfordul, hogy a medencében egy gramm hó nincs, de a Kárpátokon kívül mindenfelé van több kevesebb centiméter.

Nekem az a véleményem, hogy a Kárpátoknak több hátránya van, mint előnye, már ami a telet illeti. Nyilvánvaló, hogy a medence téli átlaghőmérsékletében jelentős szerepet játszik a beragadó hidegpárna. Biztos vagyok benne, hogy az több fokkal alacsonyabb ennek köszönhetően. Viszont ami az itt lehulló szilárd halmazállapotú csapadék mennyiségét illeti...., abban inkább hátrányokat szenvedünk. Vagy vegyük például a főnös hatásokat (Alpok, Kárpátok egyaránt), illetve a lábas hideget is megállítja, visszafogja. Kifésüli a csapadékokat is. Regionálisan néha van csak meglepetés (összeáramlás Ózd-SZeged vonal általában vagy északkeleten egy-egy melegfrontnál)

Persze azt tudom, hogy sokaknak itt elég, ha 1 hónapig köd van zúzmarával és konstans negatív hőmrsékletekkel, de akadnak olyanok is, akik az aktívabb téli történéseknek örülnek. Na ezen történéseket több esetben tönkreteszi a körülöttünk lévő hegyvonulat.

Te miről beszélsz? Miféle több pont? Légyszi sorold fel, de ne legyen benne Normafa és egy pár peremkerületnek a pereme... vagy a repülőtér!
Ki mondta, hogy nem szokott itt hó esni? Az esik, csak általában nem marad meg a város 80%-án  Egy 2 órára megmaradó hólepel ne legyen már komoly téli időjárás!

Hol esett több centiméter? Ja, mostmár látom. a 16. és a 18. kerületben esett 2-3 cm hó azon a ponton, ahol nem tudni hogy mennyire amatőr az észlelő. Peremkerület pereme.

Nézd, amiket leírtál, azt minden tapasztaltabb, komolyabb kolléga tudja. Legfeljebb nem tartja mindig szem előtt. Persze, hogy nem kell -15 (-) fok 850 hepán ahhoz, hogy nagy tél legyen nálunk (szibériai talpas macinál pláne nem)
Szerencsére a Kárpát-medence hideg megülepítő, inverzió termelő tulajdonsága lehetővé teszi, hogy az alsóbb légrétegekben zimankó legyen akkor is, ha fent nincs különösebben hideg. Jó példa erre 1997 anticiklonos januárja. Akkor a magasban sokszor pluszfokok voltak, de a medencében a tartós, vastag hófelszín fölött állt a fagyos levegő, mint Katiban a gyerek.
Bőven elég nálunk egy kiadósabb havazás -5 fok körüli T850 mellett, aztán AC, és itt a zord tél. De ez tényleg csak ránk igaz, "medence
lakókra"  Már a közeli osztrák sógorok is akkorákat szívnak ilyenkor, mint a torkos borz.

Nem értek egyet.
Tegnap 0-1 fokban T850 és t2m-es is ) hullott hó a főváros több pontján, több cm is.

2010. jan. 30. smafu! ? Akkor is vastag vizes hó hullott, ezután jött az enyhülés, ezután 3 hétig nem volt komoly hideg, nappal némileg 0 felett,  éjjel picivel alatta, olykor esett is a nagy hóhoz kevés, és 3 hétig kitartott a hó. Ez sem acélos hideg, mégis mindenkinek szerintem pozitív emlékként maradt meg az a 3 hét. 

Nézd, én a szemmel látható és érzékelhető dolgokra alapozok. Hangsúlyozom térségemről beszélek. Megmaradó lepel szintű havat nem láttam. Esőt annál többet. Gyenge fagyok voltak, 1-2 hajnalon. Lehet Bakonyvár máshogy látja, vagy más az értékrendje, ez nem is baj, de nekem ez messze nem TÉLI idő. Késő őszi időjárás. A tavalyi decemberen igaz hó akkor sem volt, de a hőmérséklet és a reggeli zúzmarák miatt, tipikus téli időjárás volt. Ez nem. Legalább is nekem. De nem is vártam mást egyébként decemberre. 

Nem akarok beleszólni, de ahol Te laksz... ott valóban nem kell komoly hideg a rendes téli időhöz, de ahol 2 millió ember lakik nem sokkal alattad, ott kell! Na meg tudok mondani még egy-két nagyobb várost, amit érint a hószegénység sanyarú sorsa annak a következtében, hogy Tél Tábornok az utóbbi években annyira megöregedett, hogy nehezen szállít a térségbe komoly hideget!

Ahhoz, hogy pl. Budapesten értelmes mennyiségű megmaradó hó essen a belvárosban is, ne csak a peremkerületekben vagy Normafán ... ilyesmi helyzetek szükségesek: Link
Ilyen még távolról sincs kilátásban!
Mikor volt utoljára olyan mediterrán ciklon, ami olyan komoly hidegben alakult ki, hogy már az előoldalon is havazással kezdett?

Szóval én Rossmannal és Thermoval értek egyet.

Kit érdekel a vad hideg felhalmozódás!  
Ne legyünk tehetetlenek. 
Az nem tél, ha 0 fokon lehullik egy rakat hó, és utána olvad nappal, éjjel enyhén lefagy! ? Hát dehogynem. Ez is igazi tél. 
Nem csak az az az igazi tél, hogy benyal  a -20 fok T850-en.
Bár várom, de ez csak egy plusz kellék. 
Ez sem garancia a nagy hóra. 
Akkor mi van, ha bejön a -20-as T850 valamikor januárban, de tőlünk keletre zajlik le a hidegbetörés nagyja, és nem alakul ki medi, és ülünk a száraz hidegben!?

Mi sem bizonyítja jobban, hogy nem kell nagy hidegmag a közelünkben igazi jó téli időhöz. 
Nov. 28 - dec. 5-ig 7 napig, és dec. 17 -21-ig 5 napig igazi téli idő volt térségemben tartós faggyal, jelentős közelünkben  tartózkodó hidegmag nélkül. Ennyi. Lehet én vagyok hülye, nekem a 0+5 fok közötti nappali T. tartomány is téli. 

Kicsit olyan ez fordítva, mintha a nyár csak akkor lenne igazi nyár, ha bejön a 20-25 fokos T850 35-40 fok közötti t2m-es meleggel. Frászt, igazi nyári idő a 25-30 fokos tartomány is. Kicsit nekem visszatetsző, hogy állandóan a kiváló makrohelyzet, nagy hidegért  megy a sírás, holott nem vesszük észre, hogy a kis dolgok is itt vannak.

Úgy van, ahogy mondod. A hidegfelhalmozódás hirtelen jelenik meg a napijelentésekben, és nagyon gyorsan átírhatja a forgatókönyveket.
Kb. 20 évig hallgattam szinte minden nap a Petőfi rádió 13. 45-ös Időjárás és vízállásjelentését, ennek alapján állítom, amit állítok.

Még annyit, hogy érzésem szerint a hidegtömeg váratlanul, a "semmiből" való megjelenése azzal lehet kapcsoltban, hogy kiépülése egy öngerjesztő lehűlési-kiszáradási folyamat eredménye. Természetesen az általad említett tényezők, um. hófelszín, tengerjég, ezek felett AC kialakulása megalapozzák a történetet, de az öngerjesztés aztán boszorkányos gyorsasággal zajlik.

Végtelenül egyszerű! A kontinentális hó, talajfagy kiterjedése, a tengeri jég gyarapodása Ac hajlamot, és hideg legtomeg felhalmozódást eredményez. Ez a következő hetekben fokozódik, februárban éri el a csúcspontját. Tehát egyre inkább hatással lehet időjárásunkra. (Hogy pontosan mikor azt nem lehet tudni, de egész gyors változásokat képes okozni, így a kijelentő mód még a hónap végére sem állja meg a helyét.) 

Komoly szinoptikai magyarázatot erre szerintem nem fogsz hallani (az olyan bölcsességek, hogy 'az amcsi hideg termeli a csigákat', most figyelmen kívül hagyandók)
Az ellenkezőjére viszont lehet valamit mondani. Úgy látom, hogy a végre-valahára Európától északra megjelenő hidegfelhalmozódás 2 részre vághatja az atlanti ciklonzónát, és mi a keleti fél hátoldalán hideget kaphatunk. Nem az első GFS futás, ami ilyesmit ad.
Egyébként ez gyakori, mondhatni típusos történés. Nagyon meglepő nem lenne.

Nem mondom el, mert én sem tudom biztosan, ezért is írtam feltételes (bizonytalan) megfogalmazásban azt, amit írtam. De ennyi erővel akkor te mond el nekem kérlek, miért hozhat? Nem értem. Kb. úgy is az lesz a vége épp úgy hozhat télies időt, mint ahogy nem.  

Említést érdemlő hó továbbra sem esett, ellenben eső rengeteg a hónapban. Állandósulni látszik a sár és a laza talaj az udvarban és ahogy nézem a két ünnep között is kapunk egy jókora adag esőt.   A hőmérséklet kellemes odakinn. Télnek nyoma sincs. Késő őszi időjárás nálunk a December nagy része, 1-2 fagyos hajnalt kivéve. A modelleket elnézve hiú ábránd lenne jobbra számítani a közeljövőben. Talán a Január második fele hozhat némi változást havas helyzeteket illetően.