Meteorológiai társalgó

Bocs, de Somogyban nem gyengék a szántóföldek, itt élek, jó az aranykorona értékük. Nálam Mernyén pl. augusztusban 13,4 mm csapadék volt 150 mm párolgás mellett, ezzel semmilyen föld nem tud mit kezdeni.

Augusztus végi, még be nem fejezett felmérések szerint is százmilliárdos az aszálykár. Ami érdekes, hogy inkább a gyengébb termõterületeken (Nyírség, Somogy) következett be, a jó földek jobban kibírták a szélsõséges idõjárást. Ezek szerint nem csak a leesett csapadék mennyisége, vagy hiánya, hanem a föld minõsége is fontos tényezõ!
Forrás: Link

Üdvözölve a mérsékeltebb hozzászólást megjegyzem, hogy az országnak azon pontjain jelentkezett a legnagyobb relatív csapadékhiány, ahol egyébként az aszály valószínûsége az átlag várható csapadék miatt eleve kisebb, itt éghajlati szinten a szezonban 60-80 mm es eltérések is lehetnek.

A másik dolog, hogy a csapadékeloszlást az augusztusi csapadék jelentõsen torzította, elõtte pedig majd 1,5 hónapig (magasabb napállás mellett) forró nyár volt, ezalatt kialakulhatott épp a mezõgazdaság szempontjából fontos idõszakban olyan területeken is aszály, ahol a szezonális csapadéktérkép alapján már nem látszik (kifejezetten a dél Alföldre gondolok, ÉK en kisebb körzetben (K Bükk, Cserehát térsége) valószínû lokális hatások miatt valóban kialakult aszály). A júliusi csapadék ennyire nem torz, de épp fordított képet mutat.

Júl:
Link

Aug:
Link

Júniust nem linkelem, ekkor országos volt a csapadékhiány, de még nem igazán jelentkeztek hõhullámok

Ezt a csapadéktérképet néztem: Link
Ezért írtam, hogy a térségek saját átlagaihoz viszonyítva nyugaton-délnyugaton és északkeleten volt a legnagyobb csapadékhiány, nem az Alföldön (nyugaton hiába esett 15-20 mm-rel több esõ (Szegedhez képest, mert - a szintén alföldi - Békéscsaba pl. egészen más világ volt), az átlagos nyári csapadék jóval magasabb, mint az Alföldön, északkeleten meg már a csapadék is kevesebb volt, mint az Alföldön).

A te "verifikációdnál" írtam, hogy csak a tévedéseket veszem górcsõ alá, azokat is írtam le. A többi rész megállta a helyét. Az eredeti latolgatásból pedig csak az elmúlt nyarakra vonatkozott részt hagytam ki, mivel az már megtörtént, így nincs rajta mit verifikálni.

Kivéve a 288545-ös kommentet, ahol viszont tombol

Sajnos van amikor az irónia sem segít

Egy rendes verifikáció így néz ki:

"Nagyjából én is így látom a helyzetet idén nyáron, Lesznek tartósabb kánikulai idõszakok, de néhány nap alatt nagy mennyiségû országos csapadék is." - Persze hogy lesznek, voltak is, ahogy minden nyáron (úgy is mondhatnám, hogy a kijelentés odds-a 1.01 volt, magyarán senki nem fogja azt várni, hogy nyáron nem lesz egyetlen kánikulai idõszak sem, és hogy nem lesznek nagy csapadékot okozó konvektív helyzetek).

"Erre nagyobb esélyt jún közepétõl és augusztus harmada-közepe táján tennék." - Ez úgy-ahogy bejött, bár a június második fele azért nem volt olyan hú de csapadékos.

"Lesz szárazság hiszen már azzal indulunk és a mérleg a nyár folyamán negatív marad, de a mezõgazdaságot súlyosan érintõ aszály nem várható." - Lett a mezõgazdaságot súlyosan érintõ aszály, még ha nem is országosan.

"Idén magasabb lesz a nyári középhõmérséklet, 20.4-20.8 fok közé várom" - Ez, ahogy mondtad is, nem jött be.

"az a sejtésem, hogy a nyár nagyobb hõségei július 20-24 környékéig lesznek jellemzõk, a szr. július 2-5 vagy 20-a táján állhat be kerekített 38 fokkal (37.6-38.2)" - Ez sem jött be, augusztusban is bõven voltak nagy hõségek, szezonrekord is augusztus elején állt be, és több helyen is voltak 38-39 fokok.

"A szr nem tartós kánikulai idõszakban fokozódó hõségben, hanem rövid, pár napos erõs elõoldali helyzetben jön majd létre." - Szinén nem jött be.

"Ettõl függetlenül még augusztus elején kb 12-ig is számítok tartósabb, északon 29-33, délen 33-35 fokot elérõ kánikulai idõszakra, emiatt valószínû, az augusztus is enyhén pozitív anomáliás lesz." - A kánikula bejött, de jóval melegebb volt, és az augusztus sem csak enyhén pozitív anomáliájú lett.

"Augusztus további része változékony, hûvösebb, de többnyire az átlag közeli idõt hoz, talán az év legkeményebb zivataros helyzetével." - Ez a hónap közepére mg úgy ahogy helytálló lenne, de az év legkeményebb zivataros helyzete szerintem messze nem ez volt országos viszonylatban (sokkal inkább a július 8-ai hidegfront). Bár az, hogy kinek mi számít kemény zivatarnak, teljesen szubjektív, így ez a kijelentés önmagában nehezen verifikálható.

"A hó vége és szeptember 5 között még csendesebb nyári idõt tartogathat gyenge délutáni zivatarok lehetõségével, de már kánikula nélkül." - Zivatarok nélkül, és kánikulával.

"A nyár folyamán lesznek hirtelen erõs lehülések (hcs-medi) a csapadékosabb idõszakokban, ilyenkor elõfordulhat, hogy nyugaton a maximum 1-2 napig majd a 15 fokot sem éri el, azonban ezt követõen gyorsan visszatér a nyaralóidõ." - Ez megint csak egy általános, bármelyik nyárra ráhúzható kijelentés, így természetesen most is bejött, a századik nyárból századszor is.

"Az évszakváltás egyértelmû (makrováltás) lesz." - Maga az évszakváltás sincs definiálva, így ez verifikálhatatlan, nem tudjuk megmondani, mikor következik be (illetve a különbözõ "definíciók" szerint más-más idõpontban következik be).

Szóval összességében a két legáltalánosabb kijelentésedre lehet azt mondani, hogy bejött (de hát miért is ne jött volna, hiszen minden nyáron van kánikula, kiadós csapadékkal járó napok, erõs lehûlések). A többi kijelentés nagyjából 15-20 %-a jött be, ezt én nem nevezném jó eredménynek.

És akkor nézzük a saját önfényezésünkre készített verifikáció tévedéseit:

"A csapadékról és lehûlések intenzitásáról, mértékérõl illetve azok idejérõl mondottakat a történések igazolták." - Persze, hogy igazolták, hiszen általánosságokat mondtál, általánosságok pedig minden nyáron elõfordulnak.

"A lehûléseket fõként nyugaton akár 15-18 fokig történõ visszaesés (...)" Így van, hiszen nyugaton nincs olyan nyár, hogy ne lennének ilyen mértékû lehûlések. Bár hozzá kell tenni, 20-20 órás hõmérsékleti szélsõérték-rendszerben nálunk nem volt 20 fok alatti maximum egész nyáron, vagyis a 15-18 fok legfeljebb 1-1 napon állt fent, amikor a maximum még elõzõ este állt be, de a rákövetkezõ napon már ismét (legalább) 20 fok volt.

"(...) és jelentõs, az ország jelentõsebb részén legalább közel havi mennyiségû csapadékhozam jellemezte, de mivel zömében konvektív csapadék volt ezért eloszlása egyenetlen lett. - Ez már nem igaz, egyedül augusztusban volt az ország nagy részén átlagos vagy a feletti a csapadékösszeg, pedig júniusban, júliusban is voltak lehûlések.

"(...) az ország jelentõsebb területei, különösen a déli, Alföldi részeken súlyosan aszályos területek alakultak ki, míg a lokális hatások mellett domb és hegyvidékeink környékén még a magas napi középhõmérséklet mellett sem igazán lehetett aszályról beszélni." A legsúlyosabb aszály éppen a pilisi hegyvidék környékén volt - állítólag, ellenben az biztos, hogy az Alföldön az ottani átlaghoz viszonyítva nem volt olyan nagy a nyári csapadékhiány, mint például északkeleten vagy délnyugaton (természetesen az saját átlagaikhoz képest).

"2013 ban az aszály súlyos mértéke északkeleti erdeinkben is tetten érhetõ volt, míg most buja zöld növényzet fogadott augusztusban is erdei kirándulásaimon." - Nem tudom, hány erõdben jártál és hol, de az ország egyes területein most is voltak olyan erdõk, ahol megmutatkozott a száraz, tartósan meleg idõ hatása.

"Ha a nyaralóidõ és szabadságolás szempontjait nézzük csupán, mint ahogy a legtöbb laikus tenné, a szárazabb, kánikulai idõszakok meghatározása terén az elõrejelzés telitalálat volt!" Önfényezés level 99, de nem volt telitalálat (lásd a hozzászólás elsõ részét).