Bioszféra

A fehér tyúkocskáról Gárdonyi Géza "tyúkos" sorai jutottak eszembe
"A múlt év tavaszán öt csirkét vett az anyám. Ezek közül három fehér volt. Kértem, hogy ezeket hagyjuk meg. A három csirke mindig együtt járt. A tyúkjainktól féltek. A tyúk gyûlöli a csirkét s ha közel éri, vágja. Hát a három kis árva külön járt, kerülte a tyúkokat" Forrás: Link (Gárdonyi G.: A tyúkok világa)
"A konyha elõtt baromfiak tanyáztak. Azok között szemembe ötlött egy nyomorék lábú fekete tyúk. Még csirke korában rálépett valaki a lábára, s úgy maradt a nyomorult... ahogy ott eddegéltem a küszöbön, megállt a szemem azon a szegény kis tollas állaton. Rút volt és szomorú. A szeme szinte szüntelenül rémületre volt kikerekedve. A taraja halavány. Azért vonta magára a figyelmemet, mert azt láttam, hogy minden tyúk vágja. Ha kivetnek valamit a konyhából, s õt is odahajtja az éhség a többi közé, hol az egyik, hol a másik csíp rajta. Néha szinte sikolt szegény a fájdalomtól. De hát azért csak megvan. Mindig egyedül, mindig szomorúan, gondolkodón. A többi tyúk elszéled az istállók köré: vidáman kapirgálnak. Az az egy ott marad magányosan a konyha közelében.... Milyen furcsa, gondoltam: az állatok között is van gyûlölt és üldözött, egyedül élõ, némán szenvedõ" Forrás: Link (Gárdonyi G.: A láthatatlan ember)

És feketés, szürkés, sárgás vagy pirosas kendermagos volt?

A fehér nem természetes szín, kivéve ha hófajd az ember :-) Minden állat elkergeti a kirívó színût, mert a csapat túlélését veszélyezteti azzal, hogy észreveszik a ragadozók.
Ha csak fehéreket tartanál, nem lenne ilyen, de ha közéjük kerülne egy barna, annak lenne annyi.

Jut eszembe, minap láttam egy öregcsajt, olcsó fodrásza lehetett, szabályosan kendermagosra volt melírozva a haja, rémesen nézett ki...

Gábrusz! Hoztam Neked verebeket!
Link
Link
Link
Direkt Neked "kergettem" õket a reggeli csúcsforgalomban, buszmegálló mellett, ááááá, senki se nézett hülyének :-))