Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nagyon nem szép helyen lakom! Persze tudom, hogy vannak ennél hószegényebb helyek is. Itt a nagy hó(legalább 15-20 centi) nagyon ritka az utóbbi idõben. A 10 centis havaktól meg nem dobok hátast. Egy szerencsém, hogy közel vannak a hegyek és 1 órán belül ott tudok lenni a környék igazi havas helyein.
Miért, te nem szép helyen laksz?
Tegnapelõtt, vagy mikor esett nálad 10 centi hó!
Tényleg nem adja vissza, ezen a képen minimum 300 m az lt. Azt visszaadja, hogy brutális...
Köszi, Rafi Neked és Ervinnek is a jótanácsot! Most költöztem be 1 hónapja Kaposvárra, kicsit furák még a távolságok itt a belvárosban a falu után. Majd megcsinálom az a Google Eart-os dolgot.
Link Van még utánpotlás bõven, szerintem meg sem állunk 25 cm-ig. Sõt..
Link Van még utánpotlás bõven, szerintem meg sem állunk 25 cm-ig. Sõt..
Aranyos vagy! 
Szerinted melyik a melegebb érték?
Északkeleten a zavartalan napsütéssel 5 fok, vagy a kaposvári borult éggel a 4 fok?
Persze matematikailag az északkeleti 5 fok, de napsütés mellett elég gyengus, legalábbis a borult kaposvári 4-hez képest.
Az elmélettel az a probléma, hogy a hõmérsékletek nagyobb függnek a napsütéstõl, és elõfordulhat olyan, hogy magas napállás mellett a hidegebb levegõvel van melegebb, mint a csapadék helyét kijelölõ területen a borult ég mellett.
Ez nyáron is probléma, mert kisüt az alföldi homokos talajon a nap fél órára, és egybõl melegebb lesz, pedig ott egy csepp esõ sem hullik.
Olyan ez, mint a fõn, nyáron sokkal magasabban képzõdik a csapadék, a környezõ hegyek sokkal jobban bele tudnak szólni az áramlásokba, mint télen.
Nyáron sokkal erõsebben hatnak a helyi tényezõk és a napsugárzás, mint télen, ezért a fõnös különbségek, fõnös helyzetek sokkal jobban kijönnek télen, de attól még léteznek, ha nyáron annyira nem is tapasztaljuk.
Nem belemagyarázás félre ne értsd, nem magyarázkodok, csak a meteorológia szabályai nem minden esetben egyértelmûek a rengeteg tényezõ miatt.
Pl. van egy olyan elméleted, hogy minden hónap 12-én megenyhül!
Mindig bejön, mûködik, egyszer 12-én enyhül, beáll a magasbani enyhülés miatt a hidegpárna, és -2,-4 fokban csücsülünk, és az istennek nem bírnád megértetni senkivel, hogy enyhültünk, csak a medencébe beült hideg miatt a talajon ebbõl semmit sem érzünk!
Sõt, az elõtte lévõ hidegfront átkeverése miatt még jobb idõ is volt elõtte, mint hogy beállt volna a hidegpárna, így nem hogy enyhülés lett, hanem lehûlés.
Pl. 2010, genovai elõtti nap T max-ai Link
Délnyugati sáv a legenyhébb.
Hol esett a legtöbb hó?
Itt, 30-40 centi Link
(Szegeden nincs adat, 15 centi lehetett, mert másnap 12 van, és olvadt egybõl, vagy roskadt)
De!
Iklódon -4 fok van 160 méteren, Szegeden -5 fok 83 méteren.
Lehetett volna úgy is, hogy a magasság kihozza, hogy ott délkeleten a -5 fokok helyett a szintkülönbség miatt -4 fokok vannak ugyanúgy, itt meg -5, néhány tized ide-oda, és akkor kérdeznéd hogy miért nem ott esett a nagyobb délkeleten?!
Egyébként a szegedi 15 centi nem is rossz adat aznapról, a magasabbak között volt!
2009. december 19-én is genovai volt.
Elõtte 18-án T maxok Link
Nem találod ki hol esett a legnagyobb hó
Lehet ha északkeleten sütött volna a nap egész nap, akkor ott is felmászott volna -3 fokig.
Azzal együtt, hogy a mediterrán ciklonok kicsit fejtetõre vannak állítva a normál nyugat-kelet irányításhoz képest, mert itt gyakori hogy délkeleten-keleten elõoldal van már 100 éve, itt meg csak esik, tehát pont ott nem esik, ahol meleg van, mert az alul bezúduló hideg ellenében jön fel a csapadék, de még ezeknél a szörnyeknél is mûködik.
Illetve a napszak is lényeges, amennyiben a tegnapi nap éjszaka lett volna a csapadék elõtt, akkor délnyugaton a borult ég alatt lett volna +2 fok, északkeleten meg a derült éggel keményen fagyott volna, és máris kijelölõdött volna a csapadék helye.
Szóval napszak, meg sok apróság függvénye hogy a hõmérséklet láthatóvá tudja-e tenni adott körülmények között, de az esetek döntõ részében igen!
Hogy mikor nem, amikor igen pontosan milyen paramétert kellene vizsgálni ami minden esetben kihozza, na erre vannak a szakemberek, idõjárási modell készítõk, klímakutatók, stb, stb, akiknek ez lenne a feladata, hozzá adatok milliói, és még fizetést is kapnak érte!
Nekem ez a megfigyelésem, illetve pontosan nem az enyém, én is örököltem, ezek a modellek nélküli világban voltak rendkívül jó segítségek!
Mindenesetre ha egyszer sok pénzem lesz, felállítok egy kutatócsoportot, hogy vizsgálják ki!
Szerinted melyik a melegebb érték?
Északkeleten a zavartalan napsütéssel 5 fok, vagy a kaposvári borult éggel a 4 fok?
Persze matematikailag az északkeleti 5 fok, de napsütés mellett elég gyengus, legalábbis a borult kaposvári 4-hez képest.
Az elmélettel az a probléma, hogy a hõmérsékletek nagyobb függnek a napsütéstõl, és elõfordulhat olyan, hogy magas napállás mellett a hidegebb levegõvel van melegebb, mint a csapadék helyét kijelölõ területen a borult ég mellett.
Ez nyáron is probléma, mert kisüt az alföldi homokos talajon a nap fél órára, és egybõl melegebb lesz, pedig ott egy csepp esõ sem hullik.
Olyan ez, mint a fõn, nyáron sokkal magasabban képzõdik a csapadék, a környezõ hegyek sokkal jobban bele tudnak szólni az áramlásokba, mint télen.
Nyáron sokkal erõsebben hatnak a helyi tényezõk és a napsugárzás, mint télen, ezért a fõnös különbségek, fõnös helyzetek sokkal jobban kijönnek télen, de attól még léteznek, ha nyáron annyira nem is tapasztaljuk.
Nem belemagyarázás félre ne értsd, nem magyarázkodok, csak a meteorológia szabályai nem minden esetben egyértelmûek a rengeteg tényezõ miatt.
Pl. van egy olyan elméleted, hogy minden hónap 12-én megenyhül!
Mindig bejön, mûködik, egyszer 12-én enyhül, beáll a magasbani enyhülés miatt a hidegpárna, és -2,-4 fokban csücsülünk, és az istennek nem bírnád megértetni senkivel, hogy enyhültünk, csak a medencébe beült hideg miatt a talajon ebbõl semmit sem érzünk!
Sõt, az elõtte lévõ hidegfront átkeverése miatt még jobb idõ is volt elõtte, mint hogy beállt volna a hidegpárna, így nem hogy enyhülés lett, hanem lehûlés.
Pl. 2010, genovai elõtti nap T max-ai Link
Délnyugati sáv a legenyhébb.
Hol esett a legtöbb hó?
Itt, 30-40 centi Link
(Szegeden nincs adat, 15 centi lehetett, mert másnap 12 van, és olvadt egybõl, vagy roskadt)
De!
Iklódon -4 fok van 160 méteren, Szegeden -5 fok 83 méteren.
Lehetett volna úgy is, hogy a magasság kihozza, hogy ott délkeleten a -5 fokok helyett a szintkülönbség miatt -4 fokok vannak ugyanúgy, itt meg -5, néhány tized ide-oda, és akkor kérdeznéd hogy miért nem ott esett a nagyobb délkeleten?!
Egyébként a szegedi 15 centi nem is rossz adat aznapról, a magasabbak között volt!
2009. december 19-én is genovai volt.
Elõtte 18-án T maxok Link
Nem találod ki hol esett a legnagyobb hó
Lehet ha északkeleten sütött volna a nap egész nap, akkor ott is felmászott volna -3 fokig.
Azzal együtt, hogy a mediterrán ciklonok kicsit fejtetõre vannak állítva a normál nyugat-kelet irányításhoz képest, mert itt gyakori hogy délkeleten-keleten elõoldal van már 100 éve, itt meg csak esik, tehát pont ott nem esik, ahol meleg van, mert az alul bezúduló hideg ellenében jön fel a csapadék, de még ezeknél a szörnyeknél is mûködik.
Illetve a napszak is lényeges, amennyiben a tegnapi nap éjszaka lett volna a csapadék elõtt, akkor délnyugaton a borult ég alatt lett volna +2 fok, északkeleten meg a derült éggel keményen fagyott volna, és máris kijelölõdött volna a csapadék helye.
Szóval napszak, meg sok apróság függvénye hogy a hõmérséklet láthatóvá tudja-e tenni adott körülmények között, de az esetek döntõ részében igen!
Hogy mikor nem, amikor igen pontosan milyen paramétert kellene vizsgálni ami minden esetben kihozza, na erre vannak a szakemberek, idõjárási modell készítõk, klímakutatók, stb, stb, akiknek ez lenne a feladata, hozzá adatok milliói, és még fizetést is kapnak érte!
Nekem ez a megfigyelésem, illetve pontosan nem az enyém, én is örököltem, ezek a modellek nélküli világban voltak rendkívül jó segítségek!
Mindenesetre ha egyszer sok pénzem lesz, felállítok egy kutatócsoportot, hogy vizsgálják ki!
Szerintem megpályázhatjuk a 30 cm-t... Hajnali órákig kitarthat, estig ehhez hasonló intenzitással.
Dév, nem kötekvésképpen mondom, inkább jótanács. Ha onnét gyakran fogsz észlelni, akkor Google Earthön letudod vonalzózni a panelházakat és minden egyes tájékozódási pontot. Nagy segítség lehet ilyenkor például.

Egyébként masszív hóesésünk van, tényleg nagyon nyomja... Csökkent a látótáv, most már nálunk is 100 méter és már barikádozik a szél. Hóréteget nehéz megmérni...
Egyébként masszív hóesésünk van, tényleg nagyon nyomja... Csökkent a látótáv, most már nálunk is 100 méter és már barikádozik a szél. Hóréteget nehéz megmérni...
*alábecsülni
Érdemes az észlelõhelyre elkészíteni pl. GoogeEarth alapján egy látótávolság-térképecskét, a fontosabb objektumok távolságát kimérni és bejelölni, míg meg nem jegyzi az ember. Én egy koordináta-rendszert készítettem anno a 4 égtájjal, koncentrikus körökkel jelöltem a fontosabb távolságokat (pl. 100, 250, 500, 1000, 5000 m), aztán a különbözõ irányokba kerestem jól látható fix objektumokat. Ha nem is jó az ember szemmértéke ("ekkora halat fogtam"), így megtanulható azért.
Érdemes az észlelõhelyre elkészíteni pl. GoogeEarth alapján egy látótávolság-térképecskét, a fontosabb objektumok távolságát kimérni és bejelölni, míg meg nem jegyzi az ember. Én egy koordináta-rendszert készítettem anno a 4 égtájjal, koncentrikus körökkel jelöltem a fontosabb távolságokat (pl. 100, 250, 500, 1000, 5000 m), aztán a különbözõ irányokba kerestem jól látható fix objektumokat. Ha nem is jó az ember szemmértéke ("ekkora halat fogtam"), így megtanulható azért.
Kontaktlencsém van, úgy látom, lézereztetnem kéne inkább a szememet.
Viccet félretéve, hajlamos vagyok sajnos néha túlbecsülni a távolságot, nem direkt teszem. De ettõl még szakad a hó, elértük a 10 cm-et.
Ha a gép lát te meg nem akkor irány a szemészet.
szerintem ez inkább 200-250 méter
Szép, jó helyen laktok
Vaskos kis hóréteg alakulhat ki felétek.
Ejj de szép!
Átmeneti szünet után itt is erõsödik rendesen, szép kis zöld pacák érkeznek délkelet felõl!
Egy gyors kép az ablakomból, a kép csalóka lehet, a látótáv 100-150 méter, lehet a kép nem adja vissza.
Link