Meteorológiai társalgó

Az én emlékeim szerint is így volt.
Az alatt a néhány évtized alatt, mióta figyelem az idõjárást (elsõsorban a teleket), az a benyomásom alakult ki, hogy ebben "stíluskorszakok" vannak. A 60-as évek második felének blockingos, mediciklonos, kifejezetten havas teleit a 70-es években gyakori északnyugati irányítás váltotta fel, melynek "tüneteit" szépen leírtad. Aztán a hetvenesek legvége, és a nyolcvanasok újfent nagy blockinghelyzeteket, farkasordító hidegeket hoztak. A 90-es évek nagyon vegyes felvágott: voltak félblockingok, de "nagyblockingok" is az évtized közepén és legvégén. A kétezresek több kifejezetten blockingos, hideg telet is produkáltak, de a reménytelenül zonális 2006/2007-es, és a nem sokkal jobb 2007/2008-ast is. A 2010-es évek eddig eltelt részében szintén nem a zonalitás vagy a félblokk uralkodott. Sok volt a blockinghelyzet, csak gyakran kerültünk a blokkoló AC "rossz" oldalára.
Érdekesség még, hogy a múltban olyannyira jellemzõ AC központi tartós helyzet, 1030 hepa fölötti légnyomásokkal, hidegpárnával az utóbbi pár évben nem nagyon akar kialakulni. Utoljára 2011 novemberében jelentkezett klasszikus formájában.
Szerintem ezeknek a "stílusváltásoknak" a globális felmelegedéshez kevés közük van.

Ebben is teljesen egyetértünk én is utálom az enyhe teleket,sõt az idei az kifejezetten taszít,még az enyheségen belül sem tudom ezt az évszakot hova tenni.De! A 70-es évek teleire én is jól emlékszem,pedig az általános alsó tagozatának padsorait koptattam.Általában enyhe volt valóban,de sokkal változékonyabb.Az enyhe periódusok nem tartottak tovább néhány napnál és a hidegebb sem.Akkor a hideget megszüntetõ nyugati áramlás másképp zajlott kicsit,az enyheség legtöbbször havazással kezdõdött,utána ment át esõben,de pár nap múlva jött a hidegfront hózáporokkal.Hányszor hangzott el hogy:"nyugat felõl havazással majd havas esõvel esõvel". A téli medik hófelhõi is azért eljutottak északra,sõt volt hogy középen és északon több havat tett le mint délen.1978 februárjának közepén például a nyugati,északnyugati irányítás olyan klassz téli változékony fagyos idõt hozott hogy öröm volt nézni.24 óránként havazott,majd napsütés,szikrázó kék ég majd nyugat felõl újabb jó pár órás havazás,ez ismétlõdött napokig.Szóval én úgy látom hogy most az enyhébb idõszakok nyúltak meg jobban az utóbbi idõben,hosszabb ideig vendég nálunk az enyheség egy adott idõben.Ez ezen és a tavalyi a télen most különösen megmutatkozik.

CSatlakozom, magam is szenvedek az enyhe, semmitetlen teleken! Délelõtt hallottam, hogy még Arábiában is havazgatott a múltkor... remélem azért még itt is látunk havat februárban!

Rendkívül utálom az enyhe telet, ennek az érzelmi fûtöttségnek az okán jól emlékszem minden vacak télre a 70-es évek közepe óta. Elég hamar felfigyeltem arra, hogy mikor nálunk kifejezetten, tartósan enyhe a tél, akkor máshol paradoxon-szerûen nagyon gyakran mélyre szakad a hideg, és egzotikus, délszaki helyeken hideg van és havazik, míg nálunk a +10 fokok röpködnek. Fõleg a tõlünk keletre fekvõ tájak érintettek: Dél-Görögország, Izrael, Egyiptom északi része, néha még Észak-India is.
Az Istennek nem értettem, hogy van ez. Most már világosnak látszik a dolog: ha egy bizonyos téli szezonban fejletlen a sarki hidegbázis, akkor kicsi a hemiszférikus hõkontraszt, a nyugati áramlások gyengék. Ahol viszont mégis kialakul hidegmag, ott éppen a gyenge zonális hajlam miatt a hideglevegõ tartósan nagyon mélyre szakadhat. A rendellenesen hideg területek keleti elhelyezkedése is érthetõ. Úgy tûnik, a szibériai hidegdepó minden télen kialakul, ebben sokkal kisebb az évrõl-évre való ingadozás, mint pl. a minket érintõ Svalbard-kara-tengeri régió esetén.

"(...) legjobb példa 2013as január. Azért mert nálatok szép havas és hideg volt (...)"

Ez megint nem igaz, havasnak havas volt, de hideg nem. Idézet az OMSZ éghajlati összefoglalójából: "A január az ország legnagyobb területén melegebb volt a megszokottnál, mindössze néhány északi település havi középhõmérséklete maradt el a sokéves átlagtól (jellemzõen 0.3°C-kal)."
Sajnos az ide vonatkozó térkép már nincs fent az oldalon, a Metnet-es meg eléggé lebutított ( Link ), de az itteni adatbázis szerint Budapest XI. (Szentimreváros) minimum-maximum adatokból számolt januári középhõmérséklete 1,4 fok volt, míg Soproné (Jereván-lakótelep) 0,7 fok. Ez azért nem olyan hatalmas nagy eltérés.

Egyébként még mindig várom az adatokat a számításaidról ( Link ). Anélkül csak üres puffogtatás az egész, amit csinálsz.

Veled felesleges vitatkozni, ezzel a hozzászólásoddal diszkvalifikáltad magad, így részemrõl be is fejeztem.

Akkor önmagadnak mondtál ellent az elsõ állításaiddal, mivel ez a kritérium azokban nem szerepelt.

De engem meg lehet gyõzni, szóval akkor kíváncsi lennék a pontos számítási módszeredre. Nevezetesen: hány fokos határtól számított nálad egy adott tél enyhének (ha anomáliával számoltál, akkor ott csak simán a pozitív számított-e, és melyik átlaghoz viszonyítva); amelyik teleket figyelembe vetted, ott hány télies hónap volt szükséges (tehát ha mondjuk december és január enyhe volt, de a február nem, az már beleszámított-e, vagy még enyhe volt); és ami a legfontosabb, a számítás során figyelembe vett teleken pontosan hogyan alakult az egyes hónapok középhõmérséklete? (Az anomália itt nem játszik, mert mondjuk egy +1 fokos anomáliájú január is hidegebb középhõmérsékletileg egy átlagos decembernél és februárnál - még Budapesten is - , lásd itt: Link /1971-2000-es átlagok/)

Ha ezeket leírod (elég az utolsót, évszámokkal), és tényleg nem volt 1987 óta - a végig enyhe vagy hideg teleket leszámítva, ahogy mondtad - egyetlen olyan év sem, amikor a január közhõmérséklete alacsonyabb volt, mint a decemberé vagy a februáré, akkor hinni fogok neked.

Enyhe teleket nem számoltam bele mert azok inkább tavasziasak vagy õsziesek tél szempontjából nem érdekes. Ha meg volt téli hónap az meg nem januárban volt. Januárban akkor volt télies ha ez az egész évszakra jellemzõ volt mint pl 1995/96 telén de abban a szezonba is a február volt leghidegebb. Azt akartam evvel mondani amit tegnap salgótarjáni kollega mondott hozzá kell szoknunk az enyhe januárokhoz.

Nincs kiforgatva, te magyarázol bele mindent utólag. Az eredeti állításodban nem szerepelt az, hogy csak a hideg teleket számoltad. De ha így is lenne, nézzük ezt az állítást újra:

"Januáron kívül kell keresni a leghidegebb hónapokat 28 év óta."

Egy egyszerû matematikai számítással: 1987+28=2015, vagyis az idei év. Tehát ezek szerint 1987 óta egyszer sem volt enyhe tél, mert ha lett volna, azokat nem számolod bele. Egyre csak növekszik az önellentmondás.

Ki van forgatva mert az enyhe teleket nem számoltam bele mert nincs értelme amikor egyik hónap sem télies. Ez olyan mint avval dobálozni hogy a július volt a legmelegebb hónap de nem volt kánikula egy rég múlt hüvös nyárban. Én konkrétan az évszaknak megfelelõ hónapokra gondoltam, hogy ilyenkor melyik a leghidegebb és ilyet nem sikerült a januárnak mutatni mint látható belinkelt adatokból, hogy 88 elõtt jó párszor sikerült a januárnak minden évtizedben. Egy mondatban összefoglalva utóbbi években a január tér el legjobban az évszakhoz képest és ország nem csak az Alpokalja és Sopron tehát tessék beleszámolni a többi területet is pl. Bp. is mert itt él a lakosság 1/5e így nyilván az emberek többségében az marad meg, hogy itt milyen idõ van.

Pedig ezt mondtad, nincs kiforgatva semmi. Illetve te forgattad ki már utólag, mert te magad is beláttad, hogy hülyeséget írtál, csak nem akarod beismerni, és így könnyebb neked.

"Nekem feltûnt az is, hogy a nagy 87 es január óta a január megszûnt leghidegebb hónapnak lenni."

"Januáron kívül kell keresni a leghidegebb hónapokat 28 év óta."

Ezeket mind te írtad, így szó szerint.

Ki van forgatva a szavam nem azt mondtam hogy nem volt leghidegebb! Hanem azt, hogy nem a január a legtéliesebb hónap évek óta! Mondj nekem legalább két telet Bp.re mikor januári kh.et -1fok vagy az alatt volt és a többi hónap ekkor enyhe vagy átlagos volt? 1995/96 és 2002/03 telén kívül. Másik kérdésem Télember átlaga szerint a január + átlagoskh.û akkor hogy igazítható a 8havas nap tankönyvi példa alapján? Vagy akkor utóbbi 20év átlagát kéne nézni a + januári T-hez? Bp. lõrincen mennyi a havas napok átlaga januárban 1988 óta?

Ennek semmi köze a hamis állításodhoz, miszerint ´87 januárja óta nem a január a leghidegebb hónap.

Na itt van a kutya elásva melyik átlaghoz viszonyítunk ha az 1991ig akkor vaskosabb a pozítiv anomália de ha 1988-2014 közötti átlaghoz akkor kb. felére csökken a pozítív anomáliák száma. Ez azt mutatja nõt az átlaghõmérséklet a 20.században 88tól szemmel láthatóan ez OMSZ tanulmányban is látható.

Ez azért van, mert ez az igazság! Azért mert most két télen nem esik annyi hó amennyit szeretnél az égvilágon semmit nem jelent. Rontja majd a statisztikát, a következõ pár tél meg lehet hogy javítja. De még az is lehet hogy ez a tél is felfelé húzza majd a hótakarós napok számát. Teljes mértékben Télembernek van igaza, belemagyarázol, nem a konkrét felvetett dologról beszélsz! Egyébként bármely tetszõleges 30 éves idõintervallum téli hõmérsékleti átlaga eltérõ adatokat produkál. Gondolom ezt nem nehéz belátni. Innen indulj a tovább gondolások terén.

Másik érdekes földrajzból úgy tanítjuk a gyerekeket a tankönyv alapján, hogy hazánkban a leghidegebb hónap a január melynek átlagh. 0 és -3 fok között van Bp. -1 és a mellékelt térképen pozítiv izoterma nem jön be az országba. Persze azt nem lehet tudni melyik idõszak átlaga. Ebbõl kiindulva a gyerekek is gyakran vissza kérdeznek, hogy a valóságban ez miért nincs így... Tankönyvben 20-40nap közötti havas napot említ az országban ezen is csodálkoznak. Pedig a tankönyvet nem ismeretlen emberek szerkesztették.

"Nekem feltûnt az is, hogy a nagy 87 es január óta a január megszûnt leghidegebb hónapnak lenni"

Én erre reagáltam.
Még egyszer: amit írtál és amire reagáltam, az nem igaz, hamis állítás.


Amit most írtál, az pedig össze-vissza magyarázgatás, mellékesen itt is hamis állítással:
"Átlagosnál hidegebb január is csak kétszer jött össze 96ban és 2003ba"

A valóságban 1987 óta 14 alkalommal volt az elmúlt 30 év átlagánál hidegebb január.

Ismét megkérlek: ha már adatokkal dobálózol, ezek a valóságnak megfelelõek legyenek!

Részemrõl befejeztem.

Siófok hivatalos mérési adatait írtam.

Napi 24 adatból számolva, 2010-ig az OMSZ adatai, 2010 01.01. óta az én mért adataim, melyek szintén napi 24-bõl adódnak.

Utána néztem és saját mérés itt a 23.kerületben! Tavaly és tavaly elõtt is valóban a január volt a "leghidegebb" de ilyenkor nem volt télies pofás kis pozítiv anomália társult hozzá. Igazi télies hõmérsékletû és negatív anomáliát csak decemberek vagy februárok hoztak. PL. 91, 96, 03, 05, 06, 10, 12 ezek februárok decemberek 91, 93(nov), 96, 98, 01, 07 ime de van még egy/kettõ amikor enyhe teleken is õk voltak a leghidegebbek. Átlagosnál hidegebb január is csak kétszer jött össze 96ban és 2003ban de akkor eleve az egész tél hideg volt másrészt akkor sem sikerült a leghidegebbnek lenniük. Egy enyhe február esetén idén is a január a leghidegebb de nem télies hónapként!

Ezek az adatok nekem reálisnak tûnnek, sokszor kaptam már ledorombolást,lebarmolást és eltiltást ha átlagokról ás anomáliákról írtam, rájöttem, hogy nem érdemes itt errõl nyilatkozni. Saját kárán tanul az ember, diktatúrában nem ajánlatos kinyitni a szánkat, szemünket, fülünket...
De adataidból látszik, hogy a mi telünk átlaga nem negatív, sok évtizedet vizsgálva az enyhe, pozitív T-jû napok vannak túlsúlyban. Ha a jan. 0 fok, akkor a mostani -1-+3 fokos átlagok mindössze 1 fok körüli országos pozitívumot mutatnak. Csak az a baj az adataiddal, mint minden átlagokkal meg anomáliával vagdalkozó "szakcikkel", hogy nem jelöli meg pontosan, hogy mirõl van szó. Azt írod hogy 1987 óta, tehát ha jól gondolom 1988-2014 januárjairól van szó. De hogy ez Budapest vagy Siófok, esetleg országos átlag az nem derül ki. Az sem, hogy melyik (hány adatos) metódus alapján készült. Az sem, hogy ha országos, akkor milyen számú település átlaga alapján készült. Budapest esetén melyik állomást tekinti Budapestnek (Kitaibel ? Lõrinc ? Újpest ? V.ker. ? Ferihegy ?) Fontos lenne szerintem tudni, hogy a hõszennyezett területeket is beleszámolták-e ill. a fagyzugokat, hegycsúcsokat is ?
Megelõzvén újabb félhavi eltiltásomat vállalom, hogy nem szólok bele a magas szakmaiságú társalgóba egy hétig !

Olvasd el az állítást és akkor nem stimmel.


Mellékesen átlaggal számolva is 1987 óta: január 0,18 °C, december 1,06 °C, február 1,61 °C.

Adjuk össze a decembert és a februárt és akkor stimmel.

"Nekem feltûnt az is, hogy a nagy 87 es január óta a január megszûnt leghidegebb hónapnak lenni"


Ez nem igaz.

Az elmúlt 27 télbõl 12 X január, 8 X december, 7 X február volt a leghidegebb téli hónap.

Megkérnélek, hogy mielõtt kijelentesz valamit, nézz utána!

Nagyon kis mértékben a tél átlaghõmérséklete is emelkedõ tendenciát mutat, Link de legnagyobbrészt a tavasz és a nyár melegedése miatt nõ az éves középhõm. Egyébként több tanulmány utal rá (és én is logikusnak tartom ezt az elgondolást), hogy a sarki jég olvadása nem feltétlenül jelent enyhülõ teleket, sõt! Ha kisebb kiterjedésû és kevésbé fejlett a sarki hidegdepó, az az É-D hõkontraszt csökkenéséhez vezethet, ami kedvezhet a meridionális áramlások tartósabb fennállásának.
Talán ez a fokozott meridionalitás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmúlt évtized telei nem voltak túl enyhék (néhány kivételtõl eltekintve), s akadt jónéhány zord idõszak is.

Bocs, elkapott a "harci láz" , pedig valóban kézzel fogható az irónia!

lotto ötösért szurkolj inkább ne azért, hogy én bukjak, ami még egyáltalán nem biztos, ugyanis 23-a után két hétig bõven benne van a medis lehetõség, de arról már nem tehetek ha nem országos hó lesz

Könyörgöm, érezd már a sorok között az iróniát.

Tehát semmi különbség nincs mondjuk 30-40 évet visszamenve az éghajlatunkban, szemben állítva a maival? Ha változik, márpedig az tény, akkor nem csak a nyár változik. A kérdés nem az enyhe tél miatt adódik és én sem gondolom, hogy jövõ Karácsonykor már a starndon fogunk hûsölni.

Ezt nem tudom, de felétek egyébként is csak nagyon haloványka a hõsziget hatás. A külsõ kerületek sorát gazdagítja a 23.is. Neccesebb helyzetekben ti már javában fehéredtek, amikor itt még a latyak sem, vagy csak épp hogy próbálkozik. Ha nálam +1 fok van, ti már fagyponton vagytok, vagy akár alatta.

Másik érdekes dolog amire már a salgótarjáni kollega rá világított, hogy miért van annyi fagyos nap márciusban mint januárban... Ezt én is észre vettem itt a 23.kerületben ilyenkor miért nincs hõsziget ami meg véd?? Közben nézzem Balu ma már nem nagyon fog hópihét látni pedig nagyon várta talán az Alpokban több esély lett volna rá. Szóval rám volt haragudva mert január elején ezt vártam ami van sajnos a megérzésem nem tévedett lehet várni a 2016os januárt mert az idei az lecsó.

90es években olvastam Bacsó Nándor könyvében hogy Bp évi havas napok száma a következõen alakul nov.3nap dec.6nap jan.8nap feb.6nap márc.3nap =26nap mérhetõ hócsapadék ettõl fényévekre vagyunk

Oh, köszi! Lám - lám, ez is milyen érdekes! Szerintem aki a komoly telet temetni akarja, legalábbis ennek az Istennek az idejében, az aludjon még azért néhányat rá....
brekk20 ! Elképzelhetetlen számomra , hogy ne bírnád megérteni azt , hogy természetes ingadozásokról van szó , még akkor is ha melegszik az éghajlatunk (?) Lásd a télre viszonyítva ez adatokkal cáfolható. Klíma történelembõl érthetõk meg a miértek...,

Igazad van mi nekünk ehhez kell hozzá szoknunk! Januáron kívül kell keresni a leghidegebb hónapokat 28 év óta. Havas napok száma is köbgyök vonás szerûen csökkentek még a 2009/210 es tél sem érte el az átlagot pedig hogy örülnénk most egy olyantélnek

Lehet,õ azt hiszi, hogy ez Olaszország. Valóban, Budapesten minõsíthetetlen eddig.

Nos Nagykanizsa eleve az egyik legmelegebb januári kh.tel büszkélkedhetett az országban így az 0.2 hûlés hiba határon belül is lehet. Budapest külterület régi átlag szerint -2fok volt. Nyakamat teszem 21.század 0körül lehet de ígérem pontos adat után nézek neked. Nekem feltûnt az is, hogy a nagy 87 es január óta a január megszûnt leghidegebb hónapnak lenni arról nem is beszélve, hogy a 87es jan. átlaghõmérséklet azóta meg sem közelítettük. Nekünk már egy 2003 as jan is zord volt ami lassan fél ember öltõ és a 87hez karcsú. Szóval igen is melegetek a telek!

Akkor ezek szerint minden rendben van!
Ennek függvényében megkérnék minden kedves fórumtársat, hogy kicsit jobban értékelje ezt a teljesen szokványos szezont!
Nekem a tél legalább 1 x 5, azaz ÖT centimétert elérõ, vagy meghaladó hóréteg/ szezon. Utoljára 2013 márciusában éltünk ilyet. Amit te írsz, 1 méter hó, -25 fok számomra sosem volt álom. Az utóbbi biztos nem, az elõbbit meg elképzelhetetlennek tartom. Bár felétek akár még realitása is lehet.

Így van, én is csináltam egy ilyen számolást még 2009-ben Link
Ott is az jött ki, hogy a telek nem lettek enyhébbek.
Legalábbis a nagykanizsai állomás januári középhõmérsékletei alapján.
Persze akinek a december 1-tõl február 28-ig tartó 1 méteres hó, állandó havazás és -25 fok az elképzelése a télrõl, abban az esetben a hiba nem a tél készülékében van.

Lassan-lassan elmúlik egy újabb téli szezon van ahol idáig hó nélkül. Igaz, hogy ma csak január 17.van de azért 7-10 napra ki lehet tekinteni, és ezek szerint ez a hónap kifuthat már komolyabb események nélkül.
Olyan ez mintha július végén az mondanánk volt olyan hely az országban ahol még nem lehetett strandra menni, vagy nem volt még zivatar. Még 2007 rekord enyhe telet sem követte ilyen gyalázatos tél. Lassan kezdek hinni azoknak akik még 20 évvel ezelõtt azzal riogattak a hó nagy rész eltûnik a Kárpátmedencébõl. Elég visszanézni az elmúlt 20 évet hogyan emelkedett a téli szezonok hõmérséklete.