Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Aranyos vagy! 
Szerinted melyik a melegebb érték?
Északkeleten a zavartalan napsütéssel 5 fok, vagy a kaposvári borult éggel a 4 fok?
Persze matematikailag az északkeleti 5 fok, de napsütés mellett elég gyengus, legalábbis a borult kaposvári 4-hez képest.
Az elmélettel az a probléma, hogy a hõmérsékletek nagyobb függnek a napsütéstõl, és elõfordulhat olyan, hogy magas napállás mellett a hidegebb levegõvel van melegebb, mint a csapadék helyét kijelölõ területen a borult ég mellett.
Ez nyáron is probléma, mert kisüt az alföldi homokos talajon a nap fél órára, és egybõl melegebb lesz, pedig ott egy csepp esõ sem hullik.
Olyan ez, mint a fõn, nyáron sokkal magasabban képzõdik a csapadék, a környezõ hegyek sokkal jobban bele tudnak szólni az áramlásokba, mint télen.
Nyáron sokkal erõsebben hatnak a helyi tényezõk és a napsugárzás, mint télen, ezért a fõnös különbségek, fõnös helyzetek sokkal jobban kijönnek télen, de attól még léteznek, ha nyáron annyira nem is tapasztaljuk.
Nem belemagyarázás félre ne értsd, nem magyarázkodok, csak a meteorológia szabályai nem minden esetben egyértelmûek a rengeteg tényezõ miatt.
Pl. van egy olyan elméleted, hogy minden hónap 12-én megenyhül!
Mindig bejön, mûködik, egyszer 12-én enyhül, beáll a magasbani enyhülés miatt a hidegpárna, és -2,-4 fokban csücsülünk, és az istennek nem bírnád megértetni senkivel, hogy enyhültünk, csak a medencébe beült hideg miatt a talajon ebbõl semmit sem érzünk!
Sõt, az elõtte lévõ hidegfront átkeverése miatt még jobb idõ is volt elõtte, mint hogy beállt volna a hidegpárna, így nem hogy enyhülés lett, hanem lehûlés.
Pl. 2010, genovai elõtti nap T max-ai Link
Délnyugati sáv a legenyhébb.
Hol esett a legtöbb hó?
Itt, 30-40 centi Link
(Szegeden nincs adat, 15 centi lehetett, mert másnap 12 van, és olvadt egybõl, vagy roskadt)
De!
Iklódon -4 fok van 160 méteren, Szegeden -5 fok 83 méteren.
Lehetett volna úgy is, hogy a magasság kihozza, hogy ott délkeleten a -5 fokok helyett a szintkülönbség miatt -4 fokok vannak ugyanúgy, itt meg -5, néhány tized ide-oda, és akkor kérdeznéd hogy miért nem ott esett a nagyobb délkeleten?!
Egyébként a szegedi 15 centi nem is rossz adat aznapról, a magasabbak között volt!
2009. december 19-én is genovai volt.
Elõtte 18-án T maxok Link
Nem találod ki hol esett a legnagyobb hó
Lehet ha északkeleten sütött volna a nap egész nap, akkor ott is felmászott volna -3 fokig.
Azzal együtt, hogy a mediterrán ciklonok kicsit fejtetõre vannak állítva a normál nyugat-kelet irányításhoz képest, mert itt gyakori hogy délkeleten-keleten elõoldal van már 100 éve, itt meg csak esik, tehát pont ott nem esik, ahol meleg van, mert az alul bezúduló hideg ellenében jön fel a csapadék, de még ezeknél a szörnyeknél is mûködik.
Illetve a napszak is lényeges, amennyiben a tegnapi nap éjszaka lett volna a csapadék elõtt, akkor délnyugaton a borult ég alatt lett volna +2 fok, északkeleten meg a derült éggel keményen fagyott volna, és máris kijelölõdött volna a csapadék helye.
Szóval napszak, meg sok apróság függvénye hogy a hõmérséklet láthatóvá tudja-e tenni adott körülmények között, de az esetek döntõ részében igen!
Hogy mikor nem, amikor igen pontosan milyen paramétert kellene vizsgálni ami minden esetben kihozza, na erre vannak a szakemberek, idõjárási modell készítõk, klímakutatók, stb, stb, akiknek ez lenne a feladata, hozzá adatok milliói, és még fizetést is kapnak érte!
Nekem ez a megfigyelésem, illetve pontosan nem az enyém, én is örököltem, ezek a modellek nélküli világban voltak rendkívül jó segítségek!
Mindenesetre ha egyszer sok pénzem lesz, felállítok egy kutatócsoportot, hogy vizsgálják ki!
Szerinted melyik a melegebb érték?
Északkeleten a zavartalan napsütéssel 5 fok, vagy a kaposvári borult éggel a 4 fok?
Persze matematikailag az északkeleti 5 fok, de napsütés mellett elég gyengus, legalábbis a borult kaposvári 4-hez képest.
Az elmélettel az a probléma, hogy a hõmérsékletek nagyobb függnek a napsütéstõl, és elõfordulhat olyan, hogy magas napállás mellett a hidegebb levegõvel van melegebb, mint a csapadék helyét kijelölõ területen a borult ég mellett.
Ez nyáron is probléma, mert kisüt az alföldi homokos talajon a nap fél órára, és egybõl melegebb lesz, pedig ott egy csepp esõ sem hullik.
Olyan ez, mint a fõn, nyáron sokkal magasabban képzõdik a csapadék, a környezõ hegyek sokkal jobban bele tudnak szólni az áramlásokba, mint télen.
Nyáron sokkal erõsebben hatnak a helyi tényezõk és a napsugárzás, mint télen, ezért a fõnös különbségek, fõnös helyzetek sokkal jobban kijönnek télen, de attól még léteznek, ha nyáron annyira nem is tapasztaljuk.
Nem belemagyarázás félre ne értsd, nem magyarázkodok, csak a meteorológia szabályai nem minden esetben egyértelmûek a rengeteg tényezõ miatt.
Pl. van egy olyan elméleted, hogy minden hónap 12-én megenyhül!
Mindig bejön, mûködik, egyszer 12-én enyhül, beáll a magasbani enyhülés miatt a hidegpárna, és -2,-4 fokban csücsülünk, és az istennek nem bírnád megértetni senkivel, hogy enyhültünk, csak a medencébe beült hideg miatt a talajon ebbõl semmit sem érzünk!
Sõt, az elõtte lévõ hidegfront átkeverése miatt még jobb idõ is volt elõtte, mint hogy beállt volna a hidegpárna, így nem hogy enyhülés lett, hanem lehûlés.
Pl. 2010, genovai elõtti nap T max-ai Link
Délnyugati sáv a legenyhébb.
Hol esett a legtöbb hó?
Itt, 30-40 centi Link
(Szegeden nincs adat, 15 centi lehetett, mert másnap 12 van, és olvadt egybõl, vagy roskadt)
De!
Iklódon -4 fok van 160 méteren, Szegeden -5 fok 83 méteren.
Lehetett volna úgy is, hogy a magasság kihozza, hogy ott délkeleten a -5 fokok helyett a szintkülönbség miatt -4 fokok vannak ugyanúgy, itt meg -5, néhány tized ide-oda, és akkor kérdeznéd hogy miért nem ott esett a nagyobb délkeleten?!
Egyébként a szegedi 15 centi nem is rossz adat aznapról, a magasabbak között volt!
2009. december 19-én is genovai volt.
Elõtte 18-án T maxok Link
Nem találod ki hol esett a legnagyobb hó
Lehet ha északkeleten sütött volna a nap egész nap, akkor ott is felmászott volna -3 fokig.
Azzal együtt, hogy a mediterrán ciklonok kicsit fejtetõre vannak állítva a normál nyugat-kelet irányításhoz képest, mert itt gyakori hogy délkeleten-keleten elõoldal van már 100 éve, itt meg csak esik, tehát pont ott nem esik, ahol meleg van, mert az alul bezúduló hideg ellenében jön fel a csapadék, de még ezeknél a szörnyeknél is mûködik.
Illetve a napszak is lényeges, amennyiben a tegnapi nap éjszaka lett volna a csapadék elõtt, akkor délnyugaton a borult ég alatt lett volna +2 fok, északkeleten meg a derült éggel keményen fagyott volna, és máris kijelölõdött volna a csapadék helye.
Szóval napszak, meg sok apróság függvénye hogy a hõmérséklet láthatóvá tudja-e tenni adott körülmények között, de az esetek döntõ részében igen!
Hogy mikor nem, amikor igen pontosan milyen paramétert kellene vizsgálni ami minden esetben kihozza, na erre vannak a szakemberek, idõjárási modell készítõk, klímakutatók, stb, stb, akiknek ez lenne a feladata, hozzá adatok milliói, és még fizetést is kapnak érte!
Nekem ez a megfigyelésem, illetve pontosan nem az enyém, én is örököltem, ezek a modellek nélküli világban voltak rendkívül jó segítségek!
Mindenesetre ha egyszer sok pénzem lesz, felállítok egy kutatócsoportot, hogy vizsgálják ki!