Még egy idevágó érdekesség: gyerekkoromban általános volt a vélekedés a balatoni õslakók és a tapasztaltabb nyaralók körében egyaránt, hogy ha homályosan, kevéssé látszik a túlsó part, úgy tartós strandidõ várható. És viszont. A tapasztalat teljes mértékben igazolta is ezt az elképzelést.
Anticiklonális, csendes idõjárás esetén a hûvös vízfelszín felett inverziós záróréteg alakult ki a reggeli, délelõtti órákban, ami alatt megrekedt a pára. Szinte köd feküdt ilyenkor a tavon a meleg napsütés mellett. Nemhogy a túlsó part, de sokszor még a közeli Tihanyi-félsziget se látszott a páráktól.
Ha élénkebbé váltak a légmozgások, megszûnt az inverzió, és kitisztult, akkor tudható volt: hamarosan itt a hidegfront.
Mostanában viszont többször is láttam kristályosan tiszta levegõ mellett (Siófok épületei szinte karnyújtásra látszottak) erõs délies szelet, 30 fokot meghaladó hõmérsékleteket.
Régebben ilyen jó látás jószerivel csak észak-atlanti advekció mellett, hûvös idõben fordult ekõ.