Bioszféra

Elfeledtem mondani - megkerült az elveszett hölgy és életben van Szerencsére Dömsöd felé tévedt el, nem a nyílt lakatlan térségek irányába.

A lentebbi #26573. hsz. csatolt képein "házirigóm" (az avataron is "Õ" van) messzebbrõl "tiszta fekete nindzsa" de úgy vélem közelrõl rajta is láthatók feketébe hajló de alapjában sötétbarna árnyalatok
Kis színes: tétován topog a bokron és halkan csiporászik magában mert a hó elzárta a bokor mélyébe vezetõ búvóhelye bejáratát. Eltakarítottam a ház körül frissen hullott havat, közben végig hallottam apró csippanásait (tán rigónyelven "szentségelt") Gondoltam leverem neki a bokorra lerakódott a havat, de nem akartam megriasztani olyan kedvesen topogott és csipogott, hogy csak magot szórtam oda, amitõl elrebbent (késõbb visszajött és felszedte). Most hogy írom, eldöntöttem kimegyek és ha megijed ha nem, lerázom a havat onnan hadd húzódjon búvóhelyére éjszakára

Ja meg a varjak, meg a hollók, meg a feketególyák, meg az íbiszek. A feketerigó is genetikailag fekete, csak ilyen festéket termel, és igen, ha a tojó barnaságát hozod fel, a barna szín a halványítógének miatt barna, a festékanyag dettó melanin.

Hm a környék minden rigója koromfekete... ezexerint õk is bõségesen táplálkoznak?
Kistestû madarat itt nem látok napok óta.
Pókhelyzet: KILENCEDIK napja kerülgetik egymást, ma reggel már egyazon hálóoldalon egymástól "karnyújtásnyira" szemtõl szembe állnak mintha elunták volna a bujócskázást a háló mögött. Már lassan csak rutinból nézek rájuk ha ott akad dolgom, mert én már kezdem unni, nekik végtelen türelmük van kivárni mikor hibázik a másik. Emberi beleérzéssel külsõre úgy állnak ott mintha beszélgetnének, ránézésre semmi nem utal óvatoskodásra vagy támadási szándékra. Egyszerûen csak ácsorognak egymás szoros ( >2 cm) közelségében, kissé rézsút szögben. Ha nem unnátok le is fotóznám, de tettem már fel elég fotót róluk. Ha összecsapnak és véletlen elkapom a pillanatot, azt a jelenetet még hozom

Megjöttek a tengelicek is kajálni hozzám :-))))

Köszönöm a megerõsítést! Az olvasmány délutánra marad

Teljesen. A fekete szín elõûállítása énekesmadaraknál kiváló táplálkozást jelent, így csak annak lehet erõs, határozott vonalú a foltja, aki evésnél is domináns. De jóval kevéssé látványos ez, mint a verebeknél, akik szociális madarak (a cinkéhez képest nagyságrenddel szociálisabbak).
Bókony Veronika a neve annak a fiatal magyar kutatónak, aki ezekkel a dolgokkal foglalkozott egy idõben, sztem rá tudsz találni a cikkeire. Ja, a doktori tézise itt van errõl: Link A végén jó cikkjegyzéke is van. Nagyon okos lány, érdemes elolvasni, amiker ír. (Barátnõm unokahúga)

Ma esti képek: Link Link Link Link

Érdekes Én Szolnokról hallottam ugyanezt. Ott is rengeteg bagoly telel a városban.

A cikkhez kiegészítés (már meg is lepõdnénk, ha nem lenne hiba): az uhu (Bubo bubo) nem ugyanaz, mint az erdei fülesbagoly (Asio otus)

Más. Mennyire állja meg a helyét az az állítás, hogy a széncinege torok/begyfoltának vastagsága az (hím) egyed dominanciáját jelzi?

Tündériek! Köszönöm a linkeket!
Utoljára 1988-ban jártam Szegeden, ha ez így mond valamit. Nem vagyok egy világutazó... 4 óra ücsörgés és egy vagyon busszal... :-(

Én felénk, Érpatak település iskolaudvarán láttam 10-20 példányt évekkel ezelõtt. De a gyerekek persze nem hagyták õket békén, így el is költöztek onnan.

Noli! Ha egyszer véletlen télen Szegeden járnál, akkor itt az alkalom.(Szeged, Kemes utca)
Itt van róluk videó. Link
És valakinek meg az erkélyen lévõ virágládájában költenek. Link

Ajh, ha én egyszer közelrõl láthatnék egy fülest! A hangja OK, de látni... Csak állatkertben. :-( Piszokul irigyellek!

Ma sok harkályt láttam, hallottam "dolgozni", vagyis túlélni a telet.

Illetve ismét megérkeztek ide a lakótelepre a kb. 100 fõs fülesbagoly populáció. Este mennek vadászni, hajnalra már meg is érkeznek a fákra. Rengeteg bagolyköpetet, ilyen kis egércsontokat öklendeznek ki a járdára. Lapátolni lehetne, mert annyi van.

A mai képeim, sok cinkével:

Link

Gyönyörûek! :-)

Múltkori, hiányzó panorámaképek: Link Link

Ma már háromszor kellett utántöltenem az etetõt, ez minimum 60 deka szotyi. A széncinkék szabályosan bunyóznak a magvakért...

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ most kellett volna videózni! Körhintázó cinkém is volt!
A szélmérõ kakasára ült le, közben pörgött :-))))))))))))))))))))

Bocs a rossz csatolásért, ilyen se fordult elõ még, a képbeillesztés során valamitõl a kép útvonala elé került a metnet.hu címsora és a Shift gomb is kihagyott, most betûrõl betûre töltöm ki újra
**********************************************************

Kukucs hol vagyok? Továbbiak: Link Link
T. Modik kérlek az elõzõ rossz csatolásos hsz-t töröljétek

"Eligazítás" - megbeszélik a teendõket, elosztják a feladatokat
Érdekes itt nem látni se nagy se kicsi madarat a fákon, csak földön szaladgáló rigókat. Tegnap délután érdekes jelenetet láttam: sirályok csapatokba verõdve repültek a víz felõl a szántóföldek irányába. Jön az ígért nagy hideg?
Tegnap elveszett egy környékbeli "tanárnõs külsejû" hatvanéves körüli hölgy, aki óramû pontosságával szokott naponta többször is elsétálni elõttem régóta, köszöntünk is ha kint ültem a teraszon. Ha nem voltam kint, akkor is tudtam hogy itt jár, mert Tomi megugatta "a szokott idõben". Tegnap, naplemente környékén még világosban láttam õt szokásos sétáján, irányából ítélve hazafelé tartott. Este 19h körül nagy mozgolódás volt az úton, családtagjai keresgélték kocsival, gyalog és kutyával, késõbb a rendõrség is bekapcsolódott. Családtagjai aggódtak, mert a hölgy elindult még egy esti sétára és nem tért haza a várható idõben. Rontotta a helyzetet hogy a sötétséggel köd is párosult. Bekapcsolódtam a keresésbe és lámpával mentem végig azon a Duna-parti szakaszon ahol esetleg logikusan járhatott. Fõleg a lábnyomokat kerestem (esetleg valamelyik nyom a vízhez vezet ahol véletlen becsúszhatott a Dunába, csúsztam már én is vizes kõ miatt) és a nyílt stégeket néztem (hátha a jegesedõ vizet nézi) bár a Duna sem látszott az esti sötét és köd miatt. Ráadásul a köd szeszélyesen sûrûsödött-vékonyodott, közvilágítás ott nincs, idõnként én sem láttam jól a tájékozódási pontokat. Ilyenkor terepjárásban gyakorlatlan ember könnyen eltévedhet, emiatt idõvel elgyengül-elfárad és leül ami nagy hiba ilyen idõben.
A fények mozgásából ítélve késõ estig keresték, eddig úgy tudom még nem találtak rá

Édesek!
Én ma egy szõlõrigót (asszem az volt) láttam Tapolcán, belvárosban kajált egy fán a fagyöngybõl.

Link

Teljesen egyértelmûen meg akarta enni õket, nem lehet valami okos állatka, gondolom vmi petéknek nézte õket. A méretük alapján pont katicakaja.

Cukor golyócskák.

Az Vajon mi késztette "focizásra" a katicát? Érdekes viselkedés. Ha galacsinhajtó lenne, megérteném
A pókok csatája döntetlenre áll. Kicsit elmozdultak a "körben" az óramutató járásával ellenkezõen, egymás közelében maradva. Az álkaszás 2 cm-en belül van tegnap óta de nem megy közelebb (nem is tudna még "teljesen felhúzott lábakkal" sem, most is ilyen tartásban van). Idõnként pozíciót változtat (most épp õ van a sarokban) amire a házipók is elmozdul úgy hogy a háló közöttük legyen, nehezítse ellenfele közvetlen támadását. Egyik sem tér ki, az álkaszás kezdte és ötödik napja nem adja fel amibõl kölcsönös vadászat lett mert a törpepók sem menekül

:-)))))))

Harlekinkatica focizik:
Link
Agyeldobós ))

Patthelyzet van megint a pókhálóban Tegnap este "leparkoltak" egymástól kb. 2cm-re és ma reggel is ugyanott, ugyanabban a testhelyzetben voltak. A lenti képet elnézve, az álkaszás próbálkozásáról akaratlanul is boxpárhuzam vetõdik fel. Emberi megítéléssel MINTHA - az álkaszás jobbról "beijesztene" és balról készül ütni - jobb lábával elvonja ellenfele figyelmét, ha sikerül a ballal próbálja cheliceráihoz rántani. Meglehet hogy csak emberi párhuzamra módot adó véletlen hasonlóság. Ugyanakkor a "házipók" széttárt mellsõ lábakkal "kiegyenesedik" (emberi beleérzéssel, mint egy boxoló széttárt karjával védtelennek mutatja testfelületét, ütésre csalogatva a másikat mert bízik abban hogy elõbb tud fedetlenné váló testrészre ütni mielõtt a másik eléri õt ütésével) logikusan arra készülHET, hogy elkapja a támadásra mozduló bal lábat. Nem lennék meglepve ilyesfajta taktikán, mert emberi szemmel logikus védekezés akkor is ha véletlen formálta ösztönszerû reflexként rögzült.
Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Nagyon nem adják fel, nem tudom meddig tart. Vége lenne ha elmenekülne a megtámadott házipók, de most már õ is enni akar Erõs a "házipók" mérge, de az álkaszás is gyõzhet (kisebb kölyökpók ellen) Link Tudom hogy pontatlan, de egyszerûbb házipók néven emlegetni az üvegházi törpepókot, bocs

A "házipók" mérge jóval erõsebb az álkaszásénál, számomra nem kérdéses, hogy kié lesz a vacsora. Egy napon. :-)

Félárnyékban látszik hogy van saját pigmentje Link Link de ahol nincs, ott lábai átlátszóak. Attól függ hogy kapja a vakufényt, olykor valószerûtlenül fényes üvegszerû körvonalaik lesznek
A pókok NEGYEDIK NAPJA, 12.11. óta kerülgetik egymást. "Felkérhetem egy táncra?"

Az álkaszás próbálkozására a házipók szinte felágaskodott mint egy paripa
Kezdettõl fogva úgy tûnik hogy elsõsorban az álkaszás vadászik a házipókra, viszont felkeltette a házipók érdeklõdését. Abból gondolom, hogy az álkaszás (emberi szemmel céltalannak látszó) oda-vissza "totyogásai" alatt nem keres menedéket hanem követi az álkaszást. Végül is semmit nem ettek négy nap óta, õ is megéhezhetett ha van ilyen evésre ösztönzõ érzés pókéknál.
Vajon melyik gyõz? A házipók gyorsabb és ügyes taktikus (említettem amikor két álkaszást is megfutamított) az álkaszás jól forgatja "cséphadaróit" (esetlen lomha mozgással viszi testét, viszont álló helyzetben képes "gyorsan kapálódzni" lábaival, ha tudom levideózom)

Nagyon jók! Az álkaszás koma egészen olyan, mintha valami finom üvegáru lenne. :-)

Megint eltávolodtak egymástól és csak állnak. Jelenlegi helyzetükkel módot adtak kicsit közelebbi képekre Házipók (üvegházi törpepók): Link Álkaszás: Link Higgadt harcosok

Megindult a "fogócska". Az egyik fürge, a másik esetlenül lassú de követik egymás minden mozdulatát

Az álkaszás nemrég átmászott a háló túlsó felére ahol a házipók lapul. Behúzott lábakkal alig 1 cm távolságban tornyosul felette (testmérete nem nagy, lábai hosszúak és "megemelik") a házipók "összezsugorodott" látszatra kis porcsomóvá, minden lábát behúzta. Ezt is fotózom, úgy vélem ritkán látni ilyesmit

Lesem a pókokat. Ennek a két lénynek végtelen türelme van, persze "errõl szól az életük" - tûrni és várni. Ma reggelre testhelyzetet és pozíciót változtattak, továbbra is csak lesik egymást. Én meg õket, csináltam pár fotót is Ilyenkor mérhetõ fel automatizmusuk. Beidegzõdések (génekben örökölt, fennmaradást segítõ sikeres viselkedésminta) szerint próbálkoznak és megváltozott körülményekre reagálnak de nem terveznek. Adott szituáció készteti cselekvésre õket, de a szituációkat a véletlen és nem õk alakítják tudatosan. Nem gonoszak nem lelketlenek, célfeladatra szervezõdött szenzorok manipulátorok és szervomotorok a célfeladatra programozott vezérlõ egység irányítása alatt. Lényegében biorobotok melyeket szerves felépítésük miatt élõlények közé sorolunk. Minden élõlény (ideértve a növényeket is) fõ feladata a fennmaradás utódnemzésig, ennek érdekében energiaforrást-élelmet szereznek, segítségével (véges ciklusban) regenerálódnak és igyekeznek életben maradni ameddig képesek rá. Homályos gondolatsor következne, amit sajnos szabatosan leírni még nem tudok és nem is próbálkozom mert sokaknak nem érdekes vagy visszatetszõ lehet. Lényege- egyre jobban úgy érzem, semminek nincs kitüntetett egyedi szerepe a világban csupán egyfajta "vákuumot" tölt ki az arra legalkalmasabb, ott ahol szükséges.
Bocs a filóért Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Most éppen eltávolodott egymástól a két pók, de mintha valami készülne mert az álkaszás minden lábát kinyújtotta, két hosszú tapintólábát a házipók elõtt pihenteti, "aki" viszont lábait ketrecszerûen elrendezve maga elõtt védekezve támadó pózba állt. Úgy tûnik közeleg a hirtelen lerohanás. Hangsúlyozom, emberi ésszel - a legésszerûbb lenne felhasználni a most védõfalként szolgáló hálót csapdának, átszaggatva egyúttal "ráborítva" mögötte lapuló ellenfelére. Az álkaszás szilárd felületre támaszkodhat, "felülrõl" és "messzirõl" támadhat hosszú lábaival, gyorsaságon és a háló szívósságán múlik hogy sikerül "bebugyolálni" az alatta lapuló, csupán a hálóba kapaszkodó ellenfélét "aki" ezzel már félig vert helyzetben van bár a háló jelenleg a közvetlen lerohanást fékezõ védõfal neki. Valami tenniük kell a patthelyzet feloldására, amennyiben túl hosszan várnak a másik hibájára kifáradnak, szervezetük tartalékai elfogynak. Emberi beleérzés, de a házipók mintha nem is akarna harcolni csak kedvezõ pozíciókat felvéve kerüli a közvetlen lerohanást, magatartása inkább várakozó. A háló mögül nem menekülhet a testméretéhez képest aránylag messze lévõ falra mert elérik ellenfele hosszú lábai. Az álkaszás határozottabbnak tûnik, uralja a helyzetet csak nem tud mihez kezdeni, a taktikai elõnyt ügyesen megszerzi de nem tudja kihasználni és inkább a másik hibájára vár. Az is lehet hogy tart tõle, mert láttam-fotóztam, a házipók veszélyes ellenfél hiszen anno kettejüket is megfutamította (az egyik álkaszás letépett lábát sokáig "magával hordozta" mert testére tapadt).

Bubu, a felvetett elgondolás szerint az akkori élõvilágot fizikai és kémiai hatásaival elpusztító óriás szibériai vulkánkitöréseket az "ellenpontban" becsapódó kozmikus test váltotta ki az üveggolyós kísérlethez hasonlóan. Számítógépes szimulációval is alátámasztották az elgondolást, erre keresnek gyakorlati bizonyítékokat több helyszínen. A kanadai bánya 2,5 km mélyen fekvõ kõzetében a becsapódás következtében megolvadó majd megszilárduló anyagba zárult oxigént kerestek de világûrbõl származó héliumot találtak, szerintük ez is illeszkedik a hipotézis eseménysorába.

Hari most csak annyit tudok, édesapám alkarnyi hosszú hajtásokat ültetett, nem magról nevelte õket. Egy maradt életben (említettem két társa kipusztult a rájuk öntött ultrás mosogatólétõl, "Õ" túlélte immár 35 éve) Gyakran láttam hogy tobozra emlékeztetõ "termések" jelennek meg rajta, melyek "elnyílva" szõnyegként szétperegnek a fa körül. Gondolom sok magból valamelyik szélsodorta-madárhordta mag jó helyre találva kihajthat

Hát nagyon türelmes vagy, és leleményes.
Pókoknak webkamera, de szerintem + mozgásérzékelõ kapcsoló, olyan azonnal jelzõ, nem 30 mp.-s.

A 26549-es hsz; - a meteor méretével, tömegével nem vagyok összhangban. A kutatók Kanadában csak egy pár m2km.-es "lelõhelyet" vizsgáltak, ami nagyon kicsi területre utalhat. Nem hinném, hogy ez kiválthatná az Óceáni halálos víz; hidrogén-dioxid támadást.

Vagy a becsapódás energiája volt "példátlan" a mi Világunkat nézve. Akkor meg hol vannak a több száz-ezer km-es földköpeny vetõdések, kráterek, mint a Holdon.?

"Pókpárbaj" helyzet 08h 37m: amennyire lehet, még közelebb vannak, egymás testét bõven elérhetik a süldõ álkaszás lábkörfogatán belül, csupán a sima szövésû pókháló (sarokba telepített háromszögletû forma) választja el õket falként. Lábaikat behajlítva "maguk alá húzzák", mert a szokott tartásban rég összeérnének és ezt szemlátomást tudják is. Órákba telik mire testtartásukban "ránézésre" látható változás lesz (én közben aludtam is pár órát most ébredtem). Az ember kidõl mellõlük mert végtelenül türelmesek, ami nem csoda hiszen egész életükben egyebet se tesznek mint várnak és várnak Van más dolgom is mint folyamatosan õket lesni, legalább takarítani mosógépet betárazni mosogatni, ilyenkor jó egy univerzális háztartási biorobot aki felügyeli a káoszt - mert bár a káosz nemegyszer hajlamos az önrendezõdésre amennyiben csak "átvezetõ folyamat" egy új rendhez de háztartásban SOHA, mert ott egy bizonyos pontot átlépve minden zûrzavar irreverzibilissé válik, az önrendezõdés csak "Ön rendezi" módon megy (a halmazokba rendezett csoportok felbomlanak összekeverednek és abból már nagyon nehéz elemenként kiválogatva felépíteni újra egy rendezett kristályrácsot, pld. zoknipárokat összeválogatni emberpróbáló feladat tisztelem az asszonyok türelmét) Bõven lenne mit csinálnom még a kertben is szerencsére most a hó magától olvad és lefolyik a teraszról Azért óránként rápillantok a pókokra is, vagy elkapom a csatát vagy se. Morbid ötlet jutott eszembe - webkamera a pókoknak, még tán lehet hogy meg is próbálom Jó napot jó kedvet Mindenkinek

Még fent vagyok, mert lesem a várható "pókpárbajt" Korábban említettem, egy házipók és egy álkaszás ugyanazon az elhagyott hálón telepedtek meg egymáshoz szokatlanul közel, ami azonos fajtáknál sem gyakori mert megeszik egymást. Akkor lekéstem a fotót, mert az álkaszás eltûnt. Ma a késõdélután észrevettem hogy visszatért és most a korábbinál sokkal közelebb van a házipókhoz (üvegházi törpepók féle). Azóta lesem õket hogy mi történik. Elég ráérõsek mert órák alatt is csak kis változás volt. Az álkaszás órák óta támadásra készülhet, mert milliméterenként, lassan de egyre közelebb húzódik a házipókhoz, jelenleg már csak 2 cm távolság van közöttük. Lábait begörbítette "maga alá húzta", így is szinte érintik a házipókot "aki" viszont ügyes taktikával a háló másik oldalára húzódott így az most közöttük van és falként védelmezi. Primitív ösztönlénytõl ügyes megoldás, mert ha így támadna az álkaszás, azonnal belegabalyodna a hálóba. Nem kapkodják el, órák óta várom a végkifejletet ami pókszokás szerint viszont villámgyors lesz de talán elkapom a pillanatot, addig is minden változást fotózok. Mivel óvatosságuk miatt órák alatt is csak kis változások vehetõk észre, közben a neten online filmeket néztem. A Csillagászat fórumban is ajánlottam egy filmet a becsapódó aszteroidák kivédésének terveirõl, a párját itt ajánlom, mert közelebb áll a Bioszférához. Lényege, a feltételezések megegyeznek abban hogy a dínók egy aszteroida becsapódása nyomán örökölték meg a Földet és uralták míg egy másik aszteroida becsapódása következtében kihaltak, de az utóbbiról még folynak a viták, mert sokan vulkánikus tevékenység hatásaira vezetik vissza a kihalást. Mostanában a kipusztulást magyarázó kétféle elmélet egyesítésén dolgoznak azzal a feltételezéssel, hogy egy kozmikus test becsapódásának rezgéshullámai váltottak ki az ellenpontban erõs vulkanikus tevékenységet, melynek fizikai és kémiai hatásai pusztították el a földi életet 99,9%-ban. Kísérletek, számítógépes modellek és gyakorlati leletek látszanak megerõsíteni a két elmélet egyesítését. Akinek van ideje megnézni, ajánlom Eartshocks-Dínóirtó meteor Link (A piros gombra kattintva megjelenik egy zöld is, arra is kattintani kell. Teljes képernyõsre átváltható, jó minõségû film)

Drukkolok! :-)

A pecázást azért nem így ûzöm, mert életemben csak egy - áradás után kint rekedt - csukát fogtam meg kézzel, de õt is átmentettem a folyóba. Fogasom sajnos még nincs, de ha a következõ napokban bejön a beígért nagy hideg, akkor a jövõ hét végére már úgy meghízik majd a tó jege, hogy rá lehet menni és akkor a tuti helyemen vágott lékbõl a karácsonyi fogasokat is megfogom majd. Egyébként karácsonykor nem leszünk 30-an csak 8-an, de az Orly-módra készített fogasfilét mindenki kedveli közülük. Ha mégsem sikerülne a süllõfogás, akkor a tûzdelt fácán mellett töltött csuka és mandulás pisztráng lesz a karácsonyi menü.

A kaukázusi szokott magvakat hozni?

Mi élõ fenyõket veszünk, amit aztán kora tavasszal kiültetünk az arborétumba. Amíg van hova, addig így lesz. De utána is találunk majd megoldást.
Egyik nagymamám a szobafenyõjét öltöztette be, míg megvolt neki. Most ágakat díszít.

Szervusz Akela!
Nem fogsz távozni. Áramot kell drótozni a középmagas szintek fölé-közé, transzformált pár ezer voltot, de nem erõset, olyan marháknak valót.

( nem tudok "hatékony" jogszabályt már kitalálni. Sörétes sós puska esetleg, izgatott-mérges kutyus..már kizárható )

Sajnálatos, hogy ezt kell tenni... Itt a lakótelepen is számos fejetlen fenyõ van, pár év alatt persze próbálják kinõni magukat a levágott csonkok alól, de sose lesz olyan fenyõformájuk, mint kéne.
Barbár szokás fenyõt ölni, én maradok a fikusz feldíszítésénél. :-)