Agrometeorológia

A selyemakác nagyon érdekes abból a szempontból, hogy óriási az egyes példányok közötti különbség a téltûrésben is és a virágzásban is.
Gyakori, hogy egy szinte teljesen elfagyott mellett néhány méterre egy szinte teljesen ép van.
A virágzásban is ugyanez.
De attól még csodaszép virága van, ez egy csörnyeföldi példány ma Link

A füge még mindig csak álérik Link , pedig már nagyokat nyeltem amikor levettem

Na, ennyivel is okosabb lettem. köszi

Fertõdinek nézem a tiédet is, nagyon jó fajta, ellenálló és bõtermõ, kemény szemeket termel, amik nem plöttyednek meg.

Én nem tudom, hogy milyen, mert a portával kaptam. Nekem a futtatás bejött, rengeteg gyümölcsöm van.

Mondjuk nekünk van azért több, így azt nem tudjuk locsolni. Nálunk a fertõdi és a marosi a jellemzõ fajta, eddig szépen termettek minden évben, de idén valahogy nem akar alakulni a dolog, talán ez a mostani hõség tehetett be neki.
De ezt a futtatós módszert pár tõnél én is ki fogom próbálni.

Mivel kevés tövünk van, azt könnyebb locsolni. Viszont én futtatom a málnát és ez a módszer igen bevált nálam.

Csodaszép a málnád! Itt ahogy érik úgy aszalódik össze a szárazság-hõség kombóban, sajnos.
Mondjuk már évek óta nem leadásra termelünk(azokat a földeket eladtuk, nem érte már meg csinálni) mostanra maradt a saját részre termelés, evésre,sütéshez vagy fagyasztás télire.

Már érik a málna:
Link
Link
és a fordított paradicsom:
Link

Jaj, bocsáss meg átsiklottam az írásod felett, szégyellem a figyelmetlenségem!

A virágzás végétõl az érésig nem kell permetezni(a tavaszi lemosóig), a gombafertõzés képes elpusztítani a barackfát. Én sem eszem "mérgezõ" gyógyszert csak betegség idején. A búzát ha nem permetezik százszor erõsebb mérget termel a gomba mint maga a permetezõszer. Jövõre a permakultúrás biogazdálkodásos védekezést megpróbálom a baracknál a gomba ellen.

Amit írtam te ))))

Köszönöm a felvilágosítást, ezt fogjuk tenni.


Szeke, nem, még nem próbálkoztunk. Azt hogyan szokták csinálni?

Én friss fû, gaz és egyéb növényi "zúzalékot" használok.

Talajtakarás(én lekaszált, kiszáradt füvet használok, több kevesebb sikerrel) ebben a melegben már az is úgy összement, hogy szó szerint számítógépháznyi friss kupacokból 3-4 marékra ment össze de legalább harcolok a paprikák és paradicsomokért, nameg az ubi és eprecskéért így. havi vízszámlám mostmár 12ezer köré rúg, hogy közben a legutolsó esõkbõl is eltettem 1200 literrel és csak a legfontosabbakat locsolom így, 35m2-re így is 200liter felett használok naponta. szerencsére az a 150m2 krumpli jól húzza, de borsót többet nem ültetek, kb 8000 forint ráfordítással leszedtem róla 4-5 kilót abból is a fele vmi fehér kukacos volt... A fagyok a komplett megy és cseresznyetermést elvitte, szilva felét kb megmentettem, kajszim tavaly tûzelhalásban kivégzett, 2 kis õszifámat meg nem gyõzöm tafrina ellen permetezni. Hogy teljes legyen a sor =] a szárazság pedig elvitte 600m2 cukorrépám egészét, 400m2 lucernám 95%át, 50m2 kukoricám felét, borsóm 150m2 95%át, míg a többi veteményt mentettem, meg vizsgázok egyetemen, meg dolgozok váltott mûszakban addig a gaz a gyöngyhagymámat nyírta ki úgyhogy... jövõre inkább csak kaktuszt, meg angolperjét ültetek

Na és a mikotoxinok?

1.Méreg
2.Méreg
3 Méreg
4.Méreg
és lesz barack a fán, hogy letörik az ága.

Hát nem, inkább kevesebb, de méreg nélkül.

Még jó, hogy piacon szinte semmilyen gyümölcsöt, zöldséget nem kell vennünk, önellátóak vagyunk.

Igen. Nekünk kb. 300 m2 van bevetve a kertbõl különbözõ zöldséggel, valamint gyümölcsfákkal, és hát rendesen kell locsolni. De ez sajna ilyen.

Már 5 napja nem tudunk öntözni teljesen leapadt a víz a patakban gyakorlatilag végig kell néznem ahogy elég a krumpliszár még szerencse hogy nem ültettünk karfiolt az összes tönkre menne.
Nem ezzel a mostani nagy meleggel van baj hanem hogy elõtte nem volt normális csapadék júniusban és majdnem hogy egész tavasszal, bezzeg 2 éve.
2010-ben a patak Link
És most Link

Talajtakarással próbálkoztatok? Ilyen magas napálláskor és hõségben jelentõsen vissza tudja fogni a párolgást.

Akinek meg 1-2 kajszija van, azt a fagy ellen is meg lehet védeni.
Nálunk egy évtizeden át gyakorlatilag nem volt kajszi, amióta permetezem õket monília ellen, azóta roskadásig vannak.

1.Kora tavasszal rezes lemosó,
2.Piros bimbósan gombaölõ ,
3 Virágzáskor gombaölõ,
4. Virágzás után gombaölõ,
és lesz barack a fán, hogy letörik az ága. (No persze ha nincs nagy fagy) idén a fagy ritkított nálam.
Metszeni a fát tavasszal nem szabad, csak szeptemberben.
Az elszáradt ( moníliás ) ágakat viszont érdemes eltávolítani.

Nekünk évek óta nem sikerül a kajszi. Vagy a fagy viszi el virágzáskor, vagy az esõs-szeles csap neki oda.

Kár volt megnéznem a képeket..

Az elmúlt 1,5 hónapban idõnként a cseresznyemérgezés határát súroltam, most pár nap alatt a kajszimérgezését Link Link

Igyekszünk, fõ cél a spórolás is, és nem utolsó sorban jó ha az ember édesapja víz-gáz és fûtés szerelõ.

Remek szervezettség! Grat!

Nálunk is ez van, és még a cukkini meg egyéb tökfélék is nehezen bírják.
Ma reggel megint megtöltöttem a 3db 200l-s hordót, ennyi miden nap kimegy öntözéskor, és ez csak a konyhakert. A kútban pedig folyamatosan csökken a vízszint, ma mértük, már csak 180cm víz van benne, át is álltunk vezetékesre vízre a házi vízmûrõl(még jó, hogy apu ilyen cselesen építette meg a rendszert anno), a kúti vizet hagyjuk csak locsolásra.

Hiába a napi szintû öntözés, a növények kókadoznak délutánonként elég rendesen. Fõleg a karfiol, káposzta, uborka.

Aurora!

Ez egy új fajta én is most halottam róla: "Lycopodium Clavatum" a hivatalos neve, illetve a latin neve.

Öntözni kell ember! Az uborka gyökérzete a felszín közelében helyezkedik el, ha a talaj felszíne száraz, az már gond, fõleg ha tartósan az. Magas páratartalmat igényel a növény. Szerintem este mindenképp öntözd meg!

Valaki említett korai sárgabarackot. Melyik fajta az?

Nincs öntözve,a friss leveleken vannak barnás száraz foltok olyan mintha megégett volna a levele,lehet hogy a múlt heti gyakori esõ miatt vannak!

Egyébként foszfor hiány is állhat a háttérben. Ajánlanám a fejtrágyázást, esetleg a Szuperfoszfát elnevezésû mûtrágyát, bár én nem vagyok a mûtrágyázás híve. Amennyiben ez sem segít, betegség állhat a háttérben.

Rendszeresen van öntözve?

Kellene egy kis segítség!Az uborkának a levelei foltokban megbarnultak,és csörgõsre száradtak,milyen betegség lehet ez,valamint mivel lehet kezelni ezt!?

Egy cselt talán érdemes lenne még bevetni, ha eddig nem: egy kis hatásfokozó a káposztafélék erõsen viaszos levelein tényleg jelentõsen tudja fokozni a szer hatását. Különösen, ha a permetezõ nem porlaszt eléggé, a folyadékcseppek többsége egyszerûen lepereg a levélrõl. Az Agrol vagy a Nonit viszont sokat javít a tapadáson.

Tegnap reggel lõttem pár képet hazafelé menet:
Link Link Link
Link Link Link

Köszi Neked is a választ!
Az általad leírtak alapján majd így próbálkozunk a dologgal.
----------
Kaszabubu, köszönöm a válaszodat!
Általában késõ délután permetezünk, persze ha ezt az idõbeosztás megengedi.

Szia Peti én Actara-val egymás után két nap este 4gr/15 L dózissal adtam nekik (lisztecske/üvegházi molytetû) és mára úgy nézem a nagy részük beadta a "kulcsot", megjegyzem: elcsíptem az invázió elejét.
Nagyon fontos, hogy mivel méhekre kifejezetten veszélyes,vizi szervezetekre is veszélyes (bár nálad ez fennt a "hegyen" nem játszik), ezért mindenképpen csakis napnyugta után szabad használni! Az evije 7 nap káposztaféléknél. Felszívódó hatású, ezért 2-3 hétig hatásos védelmet fog nyújtani.
Jól feloldottátok a port, jól elkevertétek a permetlevet, egyenletesen került minden levélre, mikor kezeltétek vele?
Pár napba beletelhet, mire minden delikvens megadja magát a kezelés után!

Hello és köszi a linket.
Elég sok fajtára jellemzõ a sárga héj. Csak szûkíteni lehet, hogy melyik. 100 %-ra kijelenteni sajnos nem lehet. De nem is igazán baj. Majd adok én neki egy fantázianevet.

Igen, a Decis-nél vigyázni kell fõleg keverésnél nagyon erõs szaga van,kiüti az embert.

Sárgából ez a két legismertebb és árusított fajta Link Link
De ha nem ezek, innen fajtára kattintva kép alapján nagyjából megtudhatod a nevét Link Link

Az elõzõ ajánlott szerek kiválók, de tudni kell a kijuttatási opt. idõt, a hatás minél jobb elérése érdekében.
Most az erõs nappali fényben és melegben nem tanácsos még felülrõl sem locsolni, meg kell várni a naplementét, úgy 19-20 óra tájékán.
A felsorolt szerek, meg a gombaölõk is éjszakai csendes idõben fejtik ki a hatásukat 100%-ban. Tehát legyen idõ a kontakt érintkezésre, és felszívódásra.
A decis esetleg még esti kijuttatáskor gázosodik is,kicsit, mint régen a Bi-58, amit betiltottak, mer tényleg kóvájgott az ember is tõle.
A nappali napfény, és gyors felszáradás csak ront a hatásukon.

Ok,esetleg még ezek vannak, az áruk is elfogadható Link Link

Nálam lefagyott, nemigen lesz idén semmi

Köszönöm.
Ezt ismerjük és nem igazán vált be...

Ez mondhatni a legjobb szer! Mi évek óta ezt használjuk, és volt kártevõ, nincs kártevõ.

Bár nagyon nehezen de nekem ezzel sikerül Link a növényvédõ üzletben sem tudtak konkrét szert ajánlani csak ezt.

Mit használtok a lisztecse ellen a káposztafélékre?
Nálunk ez problémát szokott okozni, mármint a kártevõk.