Globális jelenségek
Igy van Nyuszókamóka 
,a globális felmelegedés elég általánositó fogalom,hisz az hogy globálisan melexik,az azt jelenti hogy van ahol hül van ahol melexik,de leginkább szélsöségesedik...
,a globális felmelegedés elég általánositó fogalom,hisz az hogy globálisan melexik,az azt jelenti hogy van ahol hül van ahol melexik,de leginkább szélsöségesedik... 
A klímaváltozás sokkal átfogóbb fogalom és így jobban lefedi azt, ami valójában történik. A globális felmelegedés csupán egy eleme ennek a változásnak, számtalan egyéb mellett.
Én nagyon szerencsétlennek tartom a klímaváltozás kifejezést, mert ez amolyan bürokratikus ködösítés. Egyáltalán nem jelzi az irányát.
A globális felmelegedés szerintem sokkal jobb, hiszen a Föld nagy részén valóban melegedést hoz, és csak kisebb területeken ezzel ellentétes a hatás.
A globális felmelegedés szerintem sokkal jobb, hiszen a Föld nagy részén valóban melegedést hoz, és csak kisebb területeken ezzel ellentétes a hatás.
A kajszidolog érdekes, mert muterék telkén Paloznakon meg épp az utóbbi 8-10 évben van nagyon sok barack, míg korábban néha bizony semmi nem termett.
Szóval ez is lehet helyi dolog, sõt, lehet a fák korosodásából adódó terméscsökkenés is, stb.
Szóval ez is lehet helyi dolog, sõt, lehet a fák korosodásából adódó terméscsökkenés is, stb.
Floo: azért ez így elég szélsõséges; szerintem azon már senki sem vitázik, hogy van-e klímaváltozás (VAN), a vita inkább arról szól, hogy emberi vagy természetes okok miatt van-e. És ez a vita is eldõlni látszik az emberi okok felé (lásd legutóbbi klímajelentés). Amiket Te írsz, azok már a klímaváltozás kihatásai, és mint ilyenek nagyon is komolyan veendõk (lennének), mivel hosszú megfigyeléseken alapulnak. Fontos azonban, hogy megmaradjon a tárgyilagoság, azaz a tényezõk elemzésekor ne csak azokat vegyük figyelembe, amik a negatív dolgokat támasztják alá (ill. a saját véleményünket). Tényleg érdekes lenne egy objektív összefoglalót készíteni, amelyben a tények vannak felsorolva - olyanok, amiket Te is leírtál (pl. kajszitermés alakukása).
Jogos igazad van,csak szerintem a népnek rohadtul elege van már ezekböl a klimaváltozási témából,mert hiába irod be Te én vagy akárki hogy igen ez nem okés,egyböl lehurrognak hogy ember,bizonyitsad be,vegyél elõ számsorokat és bizonyitsad be hogy ez igy nem okés!
Az nem bizonyiték,hogy nálunk ez elmúlt 10 évben igazi átlagos kajszitermés egy volt,a múlt évi,mikor sem télen sem tavasszal nem fagyott el,nem vitte el a monilia,nem verte tönkre a jég!
Az idén megint 0,ismétlem 0 esély van arra hogy legyen,mert az hogy enyhe a tél és megindult a növényvilág,hát istenem,nem nagy csoda hogy enyhe!
Volt régen is enyhe tél,egy dolog,de hogy utána már szinte márciusban ilyen hideg szakadjon le mint most és fagyasztja meg a növényvilágot hát borzalom!
Mert ha ez igy lett volna régen,akkor a kajszi nem honosodott volna meg nálunk,mert kinek van kedve olyan gyümölcsfát ültetni és gondozni permetezni,ami ugyis elfagy 10-böl 9 alkalommal!??
A baj ott van hogy nem enyhe,meg nem hideg telek vannak,hanem szélsõségesek!
Eccer +százezer fok,utána -százezer!
Nálam a növényvilág a mérvadó,mert Õk nem hazudnak,nem felejtik el hogy hány fok volt,élnek és teremnek,amig tudnak,amig a klima biztositja nekik a megélhetést!
Mikor kisebb voltam,és Letenyén laktunk,óvodás-általános iskolás voltam,és minden nyárn nagy móka volt a baracklekvárfõzés,mindig jöttünk ki Becsehelyre mamámhoz,s alig vártam hogy a fülemig barackos lehessek,volt hogy öcsémet dobáltam a barackkal,annyi volt!
Az elmúlt 10 évben nem hogy dobálózni nem lehet velük,még enni sem nagyon!
Nincs biztonságban a növényzet,ha nem fagy el télen,elfagy tavasszal,vagy elviszi a monilia,elveri a jég,ha egyik sem jött össze,akkor meg nyáron olyan szárazság van hogy a gyümölcs ráaszalódik a fákra,s öntözés nélkül kiszáradna a növény!
Ezek a dolgok szolgálhatnak bizonyitékul,saját magunknak,csak sajna ezt senki sem fogadja el,mert télleg az lenne a bizonyiték ha rendszeresen nyáron hó esne télen meg +30 fok lenne!
De ilyen meg annyira abszurd,hogy ilyen sosem lesz,sokkal apróbb jelei vannak a klimaváltozásnak,amik nem annyira meggyõzõ!
Az nem bizonyiték,hogy nálunk ez elmúlt 10 évben igazi átlagos kajszitermés egy volt,a múlt évi,mikor sem télen sem tavasszal nem fagyott el,nem vitte el a monilia,nem verte tönkre a jég!
Az idén megint 0,ismétlem 0 esély van arra hogy legyen,mert az hogy enyhe a tél és megindult a növényvilág,hát istenem,nem nagy csoda hogy enyhe!
Volt régen is enyhe tél,egy dolog,de hogy utána már szinte márciusban ilyen hideg szakadjon le mint most és fagyasztja meg a növényvilágot hát borzalom!
Mert ha ez igy lett volna régen,akkor a kajszi nem honosodott volna meg nálunk,mert kinek van kedve olyan gyümölcsfát ültetni és gondozni permetezni,ami ugyis elfagy 10-böl 9 alkalommal!??
A baj ott van hogy nem enyhe,meg nem hideg telek vannak,hanem szélsõségesek!
Eccer +százezer fok,utána -százezer!
Nálam a növényvilág a mérvadó,mert Õk nem hazudnak,nem felejtik el hogy hány fok volt,élnek és teremnek,amig tudnak,amig a klima biztositja nekik a megélhetést!
Mikor kisebb voltam,és Letenyén laktunk,óvodás-általános iskolás voltam,és minden nyárn nagy móka volt a baracklekvárfõzés,mindig jöttünk ki Becsehelyre mamámhoz,s alig vártam hogy a fülemig barackos lehessek,volt hogy öcsémet dobáltam a barackkal,annyi volt!
Az elmúlt 10 évben nem hogy dobálózni nem lehet velük,még enni sem nagyon!
Nincs biztonságban a növényzet,ha nem fagy el télen,elfagy tavasszal,vagy elviszi a monilia,elveri a jég,ha egyik sem jött össze,akkor meg nyáron olyan szárazság van hogy a gyümölcs ráaszalódik a fákra,s öntözés nélkül kiszáradna a növény!
Ezek a dolgok szolgálhatnak bizonyitékul,saját magunknak,csak sajna ezt senki sem fogadja el,mert télleg az lenne a bizonyiték ha rendszeresen nyáron hó esne télen meg +30 fok lenne!
De ilyen meg annyira abszurd,hogy ilyen sosem lesz,sokkal apróbb jelei vannak a klimaváltozásnak,amik nem annyira meggyõzõ!
Sziasztok!
Igazából sokan lekezelik ezt a kérdést. Február van +10°C és abszolút nem tekinti senki ezt nagy számnak. Mert hát az ember örül neki, hogy jajj de jó, tél van és legalább van egy kis jó idõ. Nade ez van már 3 hónapja!-10 helyett +10... És az emberek nem nem érzékelik ezt.. Mi lenne akkor ha augusztusban hó esne??? Mekkora felháborodás lenne??
Na szerintem ezen van a hangsúly, ha ez a következõ idõszakban sem változik, akkor tényleg nagy bajban vagyunk!
minden jót!
Igazából sokan lekezelik ezt a kérdést. Február van +10°C és abszolút nem tekinti senki ezt nagy számnak. Mert hát az ember örül neki, hogy jajj de jó, tél van és legalább van egy kis jó idõ. Nade ez van már 3 hónapja!-10 helyett +10... És az emberek nem nem érzékelik ezt.. Mi lenne akkor ha augusztusban hó esne??? Mekkora felháborodás lenne??
Na szerintem ezen van a hangsúly, ha ez a következõ idõszakban sem változik, akkor tényleg nagy bajban vagyunk!
minden jót!
Valaki kiszámolná, hogy ha az elõttünk álló hét elõrejelzése bejönne, és abból átlagot számolnánk plussz az eddigi téli átlag, akkor a maradék Februárnak milyen átlagot kellene hoznia, hogy ne mondhassuk el magunkról, hogy részesei voltunk a korrekt feljegyzések óta a legmelegebb télnek.
Nem biztos hogy érthetõ
Nem biztos hogy érthetõ
Köszönöm,már el is mentettem.
Közben vannak újabb adatok
abrony 1951-2006,havi és évi egyaránt !
Közben vannak újabb adatok
abrony 1951-2006,havi és évi egyaránt !
Bakonyvár, a csapadékadataidból számolt szórások grafikonját feltettem ide: Link (Bocsánat, hogy az ígéretemhez képest jókora késéssel sikerült...) A lényeget már leírtam: a budapestihez Link Link hasonló a helyzet. Egy-két évtizednyi hosszúságú stabilabb ill. változékonyabb idõszakok váltották egymást, most épp az egyik legváltozékonyabb periódusban vagyunk. A korábbiak alapján lassan "ideje lenne", hogy csökkenjen az évek közti szórás. Ha nem így fog alakulni, akkor pár év múlva tényleg azt mondhatjuk, hogy ilyen változékony idõszakra az elmúlt 100 évben nem volt példa... (Persze ismétlem, az évi csapadékmennyiségek elemzése csak egyetlenegy szempont a sok közül. Az idõjárás változékonyságát nem is ez jellemzi legjobban... de legalább eléggé objektíven vizsgálható.)
A lényeg a cikk utolsó bekezdésében van,vagyis hiába lesz rövid az átmeneti idöszak,vagy hiába meleg a tavasz,ez egyáltalán nem zárja ki hogy egy hidegleszakadás utáni egyetlen derült éjszaka végezzen a növényekkel!
Hiába volt elötte is meleg utána is meleg ha azon az egyetlen éjszakán átlépjük a halálos küszöböt!
Múlt évben június elején fagyott ki a dinnye Somogy megyében!
Ebböl következöleg túlzás nélkül lehet azt állitani,hogy még május-júniusban sincs biztonságban a növényzet!
S ebben nyilvánul meg a klimaváltozás!
Hiába volt elötte is meleg utána is meleg ha azon az egyetlen éjszakán átlépjük a halálos küszöböt!
Múlt évben június elején fagyott ki a dinnye Somogy megyében!
Ebböl következöleg túlzás nélkül lehet azt állitani,hogy még május-júniusban sincs biztonságban a növényzet!
S ebben nyilvánul meg a klimaváltozás!
Ez is egy érdekes cikk:
Link
Khm. Esetleg, mielõtt belinkeljük, érdemes megnézni az elmúlt pár óra linkjeit, hátha már köztük van, amit mi is szeretnénk :-)
A fenti link háromszor került be este óta. Most raktam be negyedikre én, hátha valaki nem kattintott még kenya, felhõcske vagy trento linkjére. :-)
Link
Khm. Esetleg, mielõtt belinkeljük, érdemes megnézni az elmúlt pár óra linkjeit, hátha már köztük van, amit mi is szeretnénk :-)
A fenti link háromszor került be este óta. Most raktam be negyedikre én, hátha valaki nem kattintott még kenya, felhõcske vagy trento linkjére. :-)
1996 nyarán 65 nyári és 16 hõség nap volt, amely szinte tökéletesen átlagosnak számít.
Igazán jó nyár talán a 80-as évek közepén volt utoljára.
Igazán jó nyár talán a 80-as évek közepén volt utoljára.
Akkor 1996 nyarán biztosan jól érezted magad, az is kb. másfél napig tartott.
Valóban! :-)
Azért én azt a 118 napos nyarat sürgõsen lecsökkentetném max. 18 naposra. Vagy ha 118 napos, akkor sose menjen 25 fok fölé a T.
Errõl az a klasszikus vicc jutott eszembe, amikor a finn ürgét kérdezi a haverja:
- Te, mit csináltál a nyáron?
- Nem emlékszem, be voltam rúgva mind a két napján!
(ez lenne nekem való, mármint a kétnapos nyár)
Mellesleg szerintem az ilyen átmeneti évszakok, mint a tavasz meg az õsz mindig is beszédtéma voltak, pedig szeritnem a Természet kiválóan képes alkalmazkodni a rövi tavaszhoz vagy rövid õszhöz is. A fák képesek pár nap alatt teljesen kilombosodni, vagy ugyanígy 2-3 nap alatt levetkõzni.
A tavasz meg amúgy is nagyon változatos, hõmérsékletileg fõleg, a kultúrnövényeink kivételével ez teljesen jól viselhetõ is.
Azért én azt a 118 napos nyarat sürgõsen lecsökkentetném max. 18 naposra. Vagy ha 118 napos, akkor sose menjen 25 fok fölé a T.
Errõl az a klasszikus vicc jutott eszembe, amikor a finn ürgét kérdezi a haverja:
- Te, mit csináltál a nyáron?
- Nem emlékszem, be voltam rúgva mind a két napján!
(ez lenne nekem való, mármint a kétnapos nyár)
Mellesleg szerintem az ilyen átmeneti évszakok, mint a tavasz meg az õsz mindig is beszédtéma voltak, pedig szeritnem a Természet kiválóan képes alkalmazkodni a rövi tavaszhoz vagy rövid õszhöz is. A fák képesek pár nap alatt teljesen kilombosodni, vagy ugyanígy 2-3 nap alatt levetkõzni.
A tavasz meg amúgy is nagyon változatos, hõmérsékletileg fõleg, a kultúrnövényeink kivételével ez teljesen jól viselhetõ is.
Egy kicsit finomítom.
1973-74-ben ugyanis +3,0-s volt a tél, de akadt olyan nap, amikor az átlaghõmérséklet -4,0 alatt maradt. Ám a következõ évben egy sem volt.
Tehát a 70-es évek közepen valóban egy új helyzet kezdetének tekinthetõ. Elötte ugyanis valóban egyetlen ilyen évben sem mértek -4,0 alatti napi átlagot.
1973-74-ben ugyanis +3,0-s volt a tél, de akadt olyan nap, amikor az átlaghõmérséklet -4,0 alatt maradt. Ám a következõ évben egy sem volt.
Tehát a 70-es évek közepen valóban egy új helyzet kezdetének tekinthetõ. Elötte ugyanis valóban egyetlen ilyen évben sem mértek -4,0 alatti napi átlagot.
Érdekes összefüggésre bukkantam az adatsorokat vizsgálva a szokatlanul meleg telek esetében, amely a globális felmelegedéssel járó szélsõségességet igazolja.
Az 1980-as évekig a +3,0-ot elérõ, vagy meghaladó telek esetén egyetlen évben sem volt -3,3 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû nap Pesten. Azóta viszont minden ilyen meleg télen akad -4,0 foknál hidegebb átlagot hozó nap.
Ugyanakkor a +10,0 fokot meghaladó napi átlaghõmérséklet 1980-ig elvétve volt, míg azóta a meleg teleken sokkal gyakoribb.
A már sokat emlegetett 1997-98-as télen mindhárom hónapban volt ilyen nap, február 1-én -6,0 fok.
Mindez arra utal, hogy 1980 elõtt a szélsõségesen enyhe teleken egyszerûen teljesen elmaradt a komolyabb hidegbetörés, míg azóta ezek bekövetkeznek, ám a rendkívül meleg napok bõségesen képesek ellensúlyozni.
Vajon mi lehet annak az oka, hogy azokban az években - 1901-02, 1909-10, 1915-16, 1950-51, 1974-75 - teljesen kimaradt az északi irányítás?????
Azóta pedig egyetlen tél sem volt, amikor -4,0 foknál hidegebb átlagú napot ne regisztráltak volna?
Az 1980-as évekig a +3,0-ot elérõ, vagy meghaladó telek esetén egyetlen évben sem volt -3,3 foknál hidegebb átlaghõmérsékletû nap Pesten. Azóta viszont minden ilyen meleg télen akad -4,0 foknál hidegebb átlagot hozó nap.
Ugyanakkor a +10,0 fokot meghaladó napi átlaghõmérséklet 1980-ig elvétve volt, míg azóta a meleg teleken sokkal gyakoribb.
A már sokat emlegetett 1997-98-as télen mindhárom hónapban volt ilyen nap, február 1-én -6,0 fok.
Mindez arra utal, hogy 1980 elõtt a szélsõségesen enyhe teleken egyszerûen teljesen elmaradt a komolyabb hidegbetörés, míg azóta ezek bekövetkeznek, ám a rendkívül meleg napok bõségesen képesek ellensúlyozni.
Vajon mi lehet annak az oka, hogy azokban az években - 1901-02, 1909-10, 1915-16, 1950-51, 1974-75 - teljesen kimaradt az északi irányítás?????
Azóta pedig egyetlen tél sem volt, amikor -4,0 foknál hidegebb átlagú napot ne regisztráltak volna?
Egyébként hihetetlen hogy azon vitáztatok velem hogy évekre szinte kihalt a klasszikus nyugati áramlás,s hiába állitottam ezt,nem hittetek nekem!
Pedig oly nyilvánvaló volt,egyszerüen nem fújt DNY-i szél éveken át,s ezt itt éreztem láttam hallottam,Ti meg nem!
Most van nyugati áramlás!
Valahogy azt érzem totál más szemmel nézem az idöjárást!
Pedig oly nyilvánvaló volt,egyszerüen nem fújt DNY-i szél éveken át,s ezt itt éreztem láttam hallottam,Ti meg nem!
Most van nyugati áramlás!
Valahogy azt érzem totál más szemmel nézem az idöjárást!
Végignéztem a 2006-os nyarat és sehol nem emlitem a peremciklont mediterrán ciklonként,söt még magát a peremciklont sem....
Amugy érdekes az elmúlt évben több DNY-i szél fújt mint elõtte 5 éven át
Vagyis az elveszettnek hitt nyugati áramlás visszatért
Vagyis az elveszettnek hitt nyugati áramlás visszatért
Megvan olvasom csak olyan apró betük vannak,hogy alig látom,de ha ilyet irtam mint amit most mondtok akkor tökönbököm magamat....
Dícsérem Usrint a kitartó tevékenységéért, amiért a Te ellentmondásaidat feltárja.
Erre jó a találkozón adott fórumarchívum Endrém, bizony med.ciklonoknak vetted a délen leszakadó (azaz zonális), peremciklonokat, mert az általad halottnak vélt zonalítást bizonygattad velük a nyáron.
Egyébként nem bántani akarunk, csupán rávilágítani arra, hogy egyértelmû következtetéseket csak akkor szabad állítani egy komoly témában, ha mélységében átlátja az ember az összefüggéseket, anélkül természetes, hogy ellentmondásokba fog ütközni.
Erre jó a találkozón adott fórumarchívum Endrém, bizony med.ciklonoknak vetted a délen leszakadó (azaz zonális), peremciklonokat, mert az általad halottnak vélt zonalítást bizonygattad velük a nyáron.
Egyébként nem bántani akarunk, csupán rávilágítani arra, hogy egyértelmû következtetéseket csak akkor szabad állítani egy komoly témában, ha mélységében átlátja az ember az összefüggéseket, anélkül természetes, hogy ellentmondásokba fog ütközni.
"Mármint hogy érted azt hogy délen leszakadó??"
Az Alpok déli oldalán, a front déli szakaszán, stb., stb... ugyanarról beszélek, amit te most peremciklonnak, nyaranta következetesen mediciklonnak nevezel. [hogy miért nevezed úgy, azt én nem tudhatom.![]()
És arra mit mondasz, hogy Zágráb, Belgrád és Pécs novemberi vagy januári csapadékösszege ugyanúgy (sõt arányában még inkább) eltér egymástól, mint a júniusi?
Az Alpok déli oldalán, a front déli szakaszán, stb., stb... ugyanarról beszélek, amit te most peremciklonnak, nyaranta következetesen mediciklonnak nevezel. [hogy miért nevezed úgy, azt én nem tudhatom.
És arra mit mondasz, hogy Zágráb, Belgrád és Pécs novemberi vagy januári csapadékösszege ugyanúgy (sõt arányában még inkább) eltér egymástól, mint a júniusi?
Mégegyszer mondom erre nem tudok mit mondani,mert nem emléxem mit mondtam nyaranta,de ami nem mediterrán ciklon,arra nem tudom miért mondtam volna azt hogy az??!
Mármint hogy érted azt hogy délen leszakadó??
Mármint hogy érted azt hogy délen leszakadó??
Január is 54 mm Zágrábban, de már csak 41 mm Belgrádban, sõt 37 mm Pécsett. Pedig ott is terítenek a mediterrán ciklonok. (Csak épp a kialakulásuk helyétõl távolodva ezek is gyengülnek. A másik ok: kelet felé egyre inkább szétágaznak a lehetséges ciklonpályák. Zágrábot szinte minden mediciklonnál érinti, Belgrádot vagy Pécset már könnyebben elkerülheti a nagy csapadék.)
Amúgy továbbra is érdekes, hogy nyaranta, amikor a megváltozott klímát bizonygattad velük, minden délen leszakadó peremciklont mediciklonnak vettél, most pedig már azt mondod, hogy azok nem igaziak...
(Csak épp a kialakulásuk helyétõl távolodva ezek is gyengülnek. A másik ok: kelet felé egyre inkább szétágaznak a lehetséges ciklonpályák. Zágrábot szinte minden mediciklonnál érinti, Belgrádot vagy Pécset már könnyebben elkerülheti a nagy csapadék.)Amúgy továbbra is érdekes, hogy nyaranta, amikor a megváltozott klímát bizonygattad velük, minden délen leszakadó peremciklont mediciklonnak vettél, most pedig már azt mondod, hogy azok nem igaziak...
Nagyon egyszerü!
Nézzd meg Zágrábot,100 mm a csapi júniusban!
Gondolhatnánk hogy mediterrán ciklon okozza a többletet!
Belgrádban viszont csak 80 mm!
Pedig ott is teritenek a mediterrán ciklonok!
Viszont Zágráb azokból a peremciklonokból (másodlagos ciklonokból) kapja a többletet,amik az Alpok déli felén alakulnak ki a front hullámvetése következtében,ezegy összeáramlásos helyzet,ezáltal sokkal intenzivebb csapadék hullik!
S ezek a peremciklonok,noha mutatnak néha mediterrán ciklonos tulajdonságokat,nem egyenlöek azokkal!
Pécsen sincs már csak 80 mm!
Pedig az is igazi mediterrán ciklonos hely,csakugy mint Zágráb,de ezekbõl a peremciklonokból már nem kapnak annyit!
Nézzd meg Zágrábot,100 mm a csapi júniusban!
Gondolhatnánk hogy mediterrán ciklon okozza a többletet!
Belgrádban viszont csak 80 mm!
Pedig ott is teritenek a mediterrán ciklonok!
Viszont Zágráb azokból a peremciklonokból (másodlagos ciklonokból) kapja a többletet,amik az Alpok déli felén alakulnak ki a front hullámvetése következtében,ezegy összeáramlásos helyzet,ezáltal sokkal intenzivebb csapadék hullik!
S ezek a peremciklonok,noha mutatnak néha mediterrán ciklonos tulajdonságokat,nem egyenlöek azokkal!
Pécsen sincs már csak 80 mm!
Pedig az is igazi mediterrán ciklonos hely,csakugy mint Zágráb,de ezekbõl a peremciklonokból már nem kapnak annyit!
Azzal nem vitatkozott senki, hogy ott mekkora hatása van az ÉNy-i frontoknak. De nézd csak meg: pl. Lipcsében ez a csúcs 64 mm-t jelent. Ha a mi csapadékunkat ugyanezek a frontok adják, akkor hogy lehet az, hogy itt már 70-80 mm-t tesznek le egy hónap alatt? Hiszen az atlanti frontok az óceántól távolodva gyengülnek, és egyre kevesebb csapadékot adnak. Ráadásul nálunk még az orográfia sem erõsíti õket, Németország déli részén pedig igen... mégis a mi csapadékunk több.
A tartós beállás már a Kárpát-medence sajátossága, errõl írt délelõtt Snowhunter. A mediciklonok (akár "igaziak", akár atlanti front behullámzásából képzõdtek) különösen elõszeretettel "lassulnak be" nálunk, és ez nemcsak 1999 óta van így. Ezért is könnyen megeshet, hogy egyetlen mediciklon (ill. annak maradványa) jobban meg tudja dobni nálunk a havi csapadékot, mint tõlünk DNy-ra, ahol valóban átrohant egy nap alatt...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-07-02 11:26
Szabályzat