Agrometeorológia

Szerencse, hogy sikerült "megmenteni" õket.

Sziasztok. (Régóta akartam róla írni, de csak most szántam rá magam)

A szupercellák, avagy miért "rettegnek" tõle a télálló kaktuszok?

Még 2010 nyarán sikerült hozzájutnom egy Echinocereus triglochidiatus-hoz, mely olyan erõteljes növekedéssel rendelkezik, amivel még nem találkoztam. (Fent, középen) Link
A makói Benke Pétertõl származó növényrõl egyetlen egy információm van, ami a Mesa Garden száma. A mesa-szám különbözteti meg az élõhelyi formák közötti kisebb-nagyobb eltéréseket. Link
Ezt írja róla: "260.9-triglochidiatus SB1598 /18/ Otero Co, NM, stems over 1m tall"; vagyis a hajtások az 1 métert is elérhetik, meghaladhatják.
Ez az információ annyira felvillanyozott, hogy idén májusban már az egész telep kiültetését szerettem volna elvégezni a dézsából, de közbejött valami...
2013.05.11.-e erõsen "beégette" magát az emlékezetembe. Ugyanolyan májusi nap volt, mint a többi, de a végére egy szupercella tette fel az "i"-re a pontot.
Az elsõ zivatar, amely 19:00 óra után érkezett meg, még elég gyenge volt. Közepes intenzitású esõ, viszonylag kicsi, borsónyi jegekkel, amelyek gyakorlatilag függõlegesen estek. Link Link
A második felvonás valamivel 21:30 után érkezett meg egy szupercella személyében. Emlékszem, majd 1 óráig folyamatosan villámlott dél felõl, mire ideért a "szörnyeteg". Link Link Link Link
A szupercella irtózatos szélviharral, felhõszakadással, jéggel pusztított. Olyan erõs volt az intenzitás, mintha köd lett volna. Rengeteg fát megtépázott városszerte. A helyi újság, akkori internetes beszámolója. Link
A nagy szél és az ablakainkhoz folyamatosan ütõdõ jég miatt komoly aggodalmaim támadtak a város keleti határában fekvõ kertünk miatt. A fák tele gyümölccsel, az õszi ültetésû borsó már szedhetõ, a télálló kaktuszok már bimbós, virágzó állapotban... Három napra rá (2013.05.14.-én) készítettem az alábbi képeket: Link Link Link / Link Link Link
Az utolsó képen a fentebb említett Echinocereus triglochidiatus-on szépen látszódik a sûrû tüskézettség hiánya. Szó szerint belefúródtak - a 100-120 km/h-s szél miatt - a jégszemek és felsértették a kaktusz bõrét. Ezzel szemben Echinocereus coccineus-nak csak a virágai sérültek meg, maga a növény nem.
Az anyanövény felsõ részét gombás fertõzés támadta meg, így gyorsan kellett cselekednem. A rothadás belül olyan gyorsan terjedhet, amelyrõl kivülrõl rápillantva sejtésünk sincsen. Feldaraboltam az egészet, majd elültettem az épen maradt dugványokat - sõt még magát anyanövényt is - néhány hét múlva. Ha ezt nem teszem, akkor az egész növényre átterjedt volna a fertõzés. Link Link Link
Összefoglalva elmondható, miszerint az Echinocereus triglochidiatus-nak csak egy természetesen ellensége van; a szupercella.
2010 óta a szabad ég alatt nevelkedõ kaktusz 3 év után majdnem elpusztult... De vajon meddig élhet továbbra is háborítatlanul?

Köszönöm a linket, nagyon hasznos oldal. A Lujóval folytatott eszmecserénk azonban nem egészen errõl szólt, hanem a gombák rendszertani besorolásáról. Errõl viszont a hivatkozott oldalon nincs szó.
A Wikipédia pedig, igaz, hogy szabad hozzáférésû enciklopédia, de eddig nem tapasztaltam, hogy hibás, pontatlan meghatározásokat tartalmazott volna. Pont a szabad hozzáférés teszi lehetõvé, hogy ha netán hibás adat kerül bele, akkor azt a témában jártasabb tudja javítani.

ez talán hitelesebb, és pontosabb mint a -wiki-

Link

Csiperkékbõl (Agaricus fajok) van egy-két száz faj Magyarországon. Egyeseknek magyar nevük sincs. Néhány közülük kis termetû, ritka, jelentéktelen, de ehetõ. A nem ehetõ (enyhén mérgezõ, hashajtó hatású) fajokat könnyû elkülöníteni a sárguló kalapbõrük és húsuk, valamint a rossz (formalinra, felolra, gyógyszertárra jellemzõ) szaguk alapján. A tarlógombák (leucoagaricus fajok) egymásra nagy mértékben hasonlítanak. Megkülönböztetésük nehéz, de nincs is jelentõsége, mert közöttük nincs mérgezõ, meg összetéveszteni is csak a csiperkékkel tudja a gombákat csak színe, nagysága és elõfordulási helye alapján szedõ amatõr. Mindkét csoportnál a pontos fajmeghatározáshoz felsõfokú szakirányú képzettség, határozó kulcs és mikroszkóp szükséges. Ebbõl a hármasból nekem csak a határozó kulcsom van meg.

Kedves Lujó!
Mindig érdeklõdve olvasom a hozzászólásaidat, mert azokat precízen fogalmazod meg. Most viszont csodálkozom, hogy ebben a hozzászólásodban pontosan leírod a gomba faját (csiperke, pereszke, õzláb, pöfeteg, tuskógomba) de ennek ellenére azt is hozzáteszed a fajt nem ismered.
Link

Köszi a tanácsokat! Igyekszem majd betartani az "alapszabályokat". És persze dokumentálok is

Köszönöm!

Hasznos tanácsok, megfogadjuk jövõre.
Köszönjük!

Megkésett mai munkák: Dália, kardvirág hagyma ki a földbõl, nárcisz, jácint be a földbe. A kardvirágok utolja a késõi, június végi kiültetés miatt Anna nap helyett Erzsébet napra nyílt ki. Még a gyepszellõztetés van hátra, utána jöhet a tél.

Pálesz: A téli alma múlt pénteken fõtt le, 12 liter/100 kg fajlagossal cukormentesen. Már csak a kökény van hátra.

15 perc gombászat: A Hármas Kõrös gátja tövében néhány kör valamilyen kis termetû csiperke, ehetõ, de a fajt nem ismerem fel, egy kis lilatönkû pereszke, néhány tarló õzláb (fajról gõzöm nincs) és még néhány bimbós pöfeteg. Az ártéren egy nyárfa tuskón pár csokor gyûrûs tuskógomba.

Hát neked nem kell zöldségeshez menned, nagyon guszta, ügyes vagy.

Idei káki (Diospyros káki, datolyaszilva, kákiszilva, sharon) termésem.....egy része, mert legalább ennyit már elosztogattam Link Link Link Link
És a kivik Link Link

Nem próbáltam a narancs utó-érlelését, mert még meg sem veszem, majd mikulás után. Most nálam a gránátalma a sláger, ez viszont meg majdnem túlérett, kívülrõl nagyon tetszetõs, de felvágva már lé szegény példányt is vettem. A kemény héjúak a jók.

Sziasztok.
Az olvastam, hogy "a KORÁN betakarított narancs utóérésre nem képes."
Ha már majdnem érettek, de még valamelyest savanyúak, akkor szerintem még lendíthet rajtuk valamennyit az etilén. Narancssárgának narancssárgák, de nem az igaziak. 6 darab narancs mellé egy kettévágott almát tettem. Megnézem, hogy 3-4 nap alatt mire mennek. Lehet semmire, de próba szerencse.
A következõ gyümölcsöket viszont 100 % meg lehet érlelni 3 nap alatt: kivi, datolyaszilva, banán.

Kaszabubu! Gondolom nem vetted a fáradtságot, hogy kipróbáld a narancsos-almás módszert?

A vetéshez egyébként egy 104-es palántanevelõ tálcát ajánlok, ez nálunk bevált. A paprikához ideális a lyukmérete és a fiatal növényt a gyökerének sérülése nélkül pikírozhatod át 2-4 leveles korban. Mivel a palántanevelõ alul lyukas, így könnyû alulról öntözni egy tálca segítségével (ami a leírtakban is látható, hogy a palántadõlés elleni védekezés egyik legfontosabb lépése). Szépen lehet a fajtákat, sorokat megjelölni benne, az meg a kelési arány, idõ, fejlõdés összehasonlítása végett hasznos. Link

Ne feledkezz meg a növényvédelem 0. lépésérõl sem, a csávázásról. Hiába sütöd ki a földet, hiába próbálsz gombaölõzni magonc korban, hogyha a növénykórokozók már a magokban is jelen vannak. Márpedig számos gombás és bakteriális fertõzés a maggal is terjed. A vírusokról nem is beszélve, bár azok ellen úgysem tehetsz semmit...
A csávázást vetés elõtt végezzük el. Számos készítmény kapható erre a célra, a kemikáliák, szintetikus gombaölõ szerek mellett szerencsére biokészítmények is, pl. a Natur Biokal 01 Link
De ígértem én neked anno házi biolétyó receptet is:
Csávázás bio módra: A felhasznált magot 2-3 óráig áztathatjuk kamilla és fokhagyma lébe csávázásként. Majd a vetést ezzel a lével és 1,5%-os Bordóilével öntözzük be.
Jól bevált Krisna-völgyi recept: A következõ növényeket egyforma mennyiségben keverjük össze szárazon: körömvirág, macskagyökér, tölgyfakéreg, cickafark, csalán. Forraljunk fel 1 liter vizet, majd rakjunk hozzá a keverékbõl 1 evõkanállal. Zárjuk le a lángot és hagyjuk
állni 10 percig. Ezután szûrjük le, majd a még langyos teába áztassuk be a vetésre szánt magot. Apró magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat 1-2 napon át kell áztatni.
Meg van itt még pár dolog összefoglalásként és nevelési tanácsként a palántadõlésrõl: Link Link Link
Nálunk az idén a paprikafélék egyik leggyakoribb betegsége, a bakteriális levélfoltosság volt a "sláger". Idõvel arra is jó lesz figyelni, bár talán a fertõzés elõfordulása és lefolyása egy izolált balkonon, udvarkában nem annyira vészes, mint kint a természetben, de azért nem árt odafigyelni.
Jó próbavetést! Majd számolj be a fejleményekrõl. Ne feledd, a paprikák ideális csírázási hõmérséklete 30 °C körül van, abban a tartományban 25 °C és 35 °C között több nappal, akár hetekkel hamarabb is kibújhatnak a magoncok, fõleg a magas hõigényû, nagyon lassan kelõ kínai paprikáknál látványos a különbség.

Úgy látszik, idén dec. 14. a magyar kóbásztõtés napja. Nálunk is aznap lesz ünnep!

Én december elejére terveztem, de ahogy nézem az idõ nem nagyon fogja engedni. Így megpróbálom péntek-szombat földbe rakni.

Augusztus végén csináltam õszi vetést egy sorban. Eredmény: szép nagy bokrok, sok virággal. Mostanra kifejlõdtek a hüvelyek. Nem tudom még mennyire futja. Sajnos véletlen a nagy melegben közepes tenyészidejû raktam a földbe. Szerintem egy röviddel már szépen bearathattam volna.

Sziasztok. Most kell elvetni a borsót!!!

Lesz közte az is (habanero red, habanero gold) Plusz aji lemon meg rawit

A habanerotól szerintem hamarabb felakad a szeme bárkinek, mint az elõbb említett alternatívától.

Csak nehogy félreértse valaki a termesztett növényt!

Kolbásztöltés: Azonos idõpont a mienkkel, optimális. Egy-két hét és ott lesz a zanyag.

Szerk: sürgõs, halaszthatatlan pálinkafõzésem volt.

Mivel nemsokára meg akarok ejteni egy próbavetés az amúgy is átteleltethetõ fajtákból (van néhány felesleges növényekre specializált akváriumi fénycsövem) így reményeim szerint addigra túl lesznek már 1 átültetésen, és akkor már mehetnek dézsába is akár

Lesznek még biztos kérdéseim, szóval közben nyomonkövethetõ lesz, ha sikerrel járok.

Apropó paprika! Dec 14-én kolbásztõtés...

Arra azért gondolj, hogy amikor már lehetséges (ápr. vége felé) ki kell ültetni, különben vagy a hatóanyag lesz bennük kevés, vagy a kártevõ gombáknak, rovaroknak lesz ideális terepe az ültetvényed.

Köszönöm! Valószínûleg ez lesz akkor. Legfeljebb elsõ locsoláskor kap egy kis gombaölõt is

Ezt én is kipróbálom...

Az idén katasztrofális pusztulásom volt, ráadásul vásároltam direkt palántaföldet, amiben egyrészt 10 palántázóból 9-ben elvitt mindent a palántadõlés, másrészt mintha hiányzott volna valamilyen tápanyag, mert a palánták 2-3 cm után megálltak a növekedésben. Így kellett átültetnem õket és azután fejlõdtek tovább...

Kb 15 percig. Mivel ez a talajgõzölés házi változata lenne alufóliával le szoktam fedni, és a hõkezelés elõtt illetve közben spriccelõvel nedvesíteni.
Most, hogy jobban utánanéztem azt írják több helyen, hogy 30 percen keresztül ajánlatos 85-90 °C körül tartani a talajt, és utána néhány napig pihentetni.

Japán birs: Link
Biztosan az októberi fagyok tévesztették meg. (Pontosabban az azt követõ enyheség.)

Köszi mindkettõtöknek! A földet kb meddig szoktad "sütni"? Gondolom nem extremofilek, szóval egyszer átmelegszik, oszt' jóvan (?)

Palántadõlés ellen én meg szoktam sütni sütõben a magvetésre szánt földkeveréket. Nekem ez vált be a legjobban. A Bubu által javasolt szer (mankoceb) is segítségedre lehet.
Az eddigi tapasztalataim alapján tovább mérsékelhetõ a kidõlt palánták száma, ha nem veted túl sûrûn a magokat, illetve ha kelés után hagyod néha kiszáradni a talaj felsõ rétegét. Kisebb mennyiségben ha van rá mód nem árt sekélyen felkarcolgatni a tömörödött talajfelszínt pl.egy százasszöggel.
Volt már hogy több ezer fûszerpaprika palántát neveltem az ablakokban a pikírozásig (2-4 leveles állapot) ezzel a módszerrel.

Bõvebben;
Link

Szártõrothadás ellen van valakinet "tuti" módszere? Paprikapalántáknak szánt földet kezelnék vele. Elõre is köszönöm!

Nem kell takarni, bírja a hideget!

A tulipánfát az elsõ években szükséges takarni vagy sem. Nem tudom a fagyérzékenységét.

Nálam a káki felsõ hajtásain lettek friss hajtások, de azok már szeptemberben megindultak. Ráadásul nálam csak talajmenti fagy volt, és ahogy Szeke írja, itt is tele van virággal és kispaprikával a paprika. Érdekes módon anyáméknál, akik légvonalban 300m-re és kb 25m-rel feljebb laknak (domboldalon) ott kiterjedt fagyok voltak, az akkor zöldellõ kukorica is teljesen elfagyott, nem beszélve a többi növényrõl...

Ez nem tudom, mennyire általános, de ma láttam az egyik paprikán egy virágot!

Szerintem nyugodtan tedd alájuk-köréjük. A sekély gyökeres növényekhez viszont keverd be saját földel. A marhatrágya nem annyira égetõ, mint a baromfi- galamb-disznó trágya.Pláne most a nyugalmi idõben lesz ideje oszlani, nem mint tavasszal.Tavasszal pedig elég egy felszíni kombi mûtrágyával meghinteni. A tavaszi beindulás után figyeljünk a talaj nedvességre,a kiszáradás növelheti az un.gyökér zónai perzselést, de szerintem ez nem jellemzõ.

Szép a kerted!
Látom a fák törzsét te is lemeszeled.
Sikerült szereznem marhatrágyát. Sajnos még elég friss. Arra gondoltam, hogy a gyümölcsfák törzséhez, fekete és piros ribizli tövéhez meg a szamócákhoz tennék belõle. Szerintetek kiégeti a növényeket, vagy a télen elbomlik és beszivárog a talajba?

Egyre több helyrõl hallom, hogy az ország középsõ és keleti felén az október eleji fagytól lehullottak a levelek, majd az azt követõ melegben újrahajtottak a növények, kivi, füge, barack és egyéb gyümölcsök.
Egy ismerõsöm mondta tegnap, hogy az õszibaracknak 5 centis friss hajtásai vannak, tehát a fa áprilisi fenológiai állapotban van.
Azaz a tél valószínû ki fogja nyírni.
Ez a kivi is nagy veszélyben van, a magyar-román határnál készült a kép néhány napja, az október eleji fagy után hajtott újra, szintén tavaszi állapotban várja a telet.
Nem tudom mennyire jellemzõ ez, ahol -5-9 fok között volt a minimum október elején, ott jó eséllyel így reagált rá a növényzet.

Képhegyek a hétvégérõl; novemberi színek és ízek.
11.08.:
Link Link Link
11.09.:
Link Link Link Link Link
11.10.:
Link Link Link Link Link
Link Link Link Link Link
Link Link

A hétvégén nyugalomba helyezett kert és gyümölcsös fotói (részben): Link

Sõt már a kaktuszok terméseit is lehet szedni. Semmihez sem hasonlítható az ízük. Mikor kettévágom, majd kicsordul az a cukros lé, az maga a gyönyör.

A naspolyát most már lehet szedni !

A rEcept ami alapján készült:3kg szilva
1liter víz
literenként 5g citromsav
literenként 25dkg cukor
A ledarált és kimagozott szilvát 21kg volt tisztán a szilva,felöntöttem 7litervízzel,és állni hagytam 36órát,jó sûrû állagú lett,gondolkoztam is sokat hogy mivel szûrhetném le,lehet nem volt a legjobb választás ,de paradicsom passzírozón nyomtam át elég katyvaszos lett,de gondoltam majd ugyis kiforrja,le is jött ebbõl kb 20liter tettem bele 5kg cukrot és 50g citromsavat,be tettem hûvös helyre,el is kezdett forrni szépen jött is ki belõle az szépen a sûrû rész 2hónap,még forr egy kicsit tegnap gondoltam szívok belõle,hogy milyen lehet az állaga színe íze,talán sûrûbb lett mint mikor az elején bele tettem,így hát tegnap átszûrtem ,és így viszonylag elég tiszta lett,és a kb 20literembõl lett 12liter!

Átszûrted többször is? Ha leírnád, hogyan készült akkor lehet okosabbak leszünk. Arra gyanakszom, hogy 2 hónap alatt ecetes lett.
Én most csináltam almabort. Egész jól sikerült, inkább pezsgõre hajaz az íze és szépen pukkan. Készítettem csipkebogyó szörpöt, de az is felforrt a hûtõben. Pedig csak nagyon kevés cukrot adtam hozzá a fõzésnél.

Mandula termése lepotyog magától vagy szedni kell? Köszönöm a választ elõre is.

Lenne egy kérdésem!Itt már valaki házilag készített szilvabort?ha igen akkor megtudná mondani milyen íze van,mert én most készítettem elõször kb.2hónapos,és megnéztem most hogy tisztult-e már,és meg is kóstoltam nekem elég fura,majdnem olyan mint a pálinka fõleg az utóíze,ráadásul elég sûrû is,és nemcsak az alja?!

Gyönyörû táj!

Egy kis õsz, egy kis Hegyalja: Link Link Link Link Link

Örülök, hogy nem tévedtem.
Ha van még fiatal gomba, akkor szedjél belõle és kóstoljátok meg.