Meteorológiai esélylatolgatások

Na igen, 240 óráig igazából "vaskos" télre nem utal sok minden A hidegmagok szépen elcsúsztak az északi hemiszféra másik oldalára, Szibéria környékére, az Atlanti-óceánon pedig beindult a csigagyár, azaz a következõ 10 (napban) egy félig-meddig zonalitás veszi át az uralmat, ez pedig azért jelenthetõ ki, mert - ha csak csoda nem történik - egy újabb makrováltás csak az utolsó ciklon megérkezte után várható (logikus), az pedig még nagyon messze van. Az pedig közel sem biztos, hogy az aktív frontzóna mentén nem alakulnak ki most még nem szimulált újabb ciklonok. A modellek adnak ugyan egy, ezt a szakaszt lezáró éket úgy 10 napra innen, de ez még közel sem biztos. Azaz január második dekádja nem a télrõl fog szólni. Örök optimistaként mondhatnám, hogy ez még jó is, inkább most legyen átmeneti makrováltás, mint pl. február elején, mert akkor egy tartós téli visszaváltás esélye még kisebb lenne. Most azonban még minden jogos okunk megvan a komoly, havas-hideg tél visszatértében való reménykedésre. 10 napig meg csak megleszünk valahogy "idõjárás nélkül"

Egy rendkívül erõs (kb. 90 %-os megbízhatóságú) decemberi szignál alapján Budapestre általam várt sokévi átlagnál (Bp. Lõrinc -1,1 °C) hidegebb januárhoz a hónap utolsó 12-14 napjának jólesõ hideggel kell eltelnie, ezért mosolyogva konstatálom a GFS-fáklya hátulsó fertályát. (Ezentúl csak 240 óra feletti idõtávval foglalkozom itten, az az én világom. )

Link
Valami ilyesmire számítok (vastag pirossal húzott vonal). Két ciklonáris hõtranszport (jelenleg a GFS szerint: Link majd Link ) ez után pedig könnyen egy új felállás következhet be, melynek körülményei még nagyon képlékenyek, de jelentõsebb AC dominanciára számítok inkább.

Elsõ hozzászólásom, és elemzésem itt, kérek minden nálam jóval hozzáértõbbet, legyen elnézõ, ha valamiben nem egyezne a meglátásunk.
Elõször is a média által beharangozott "vége a télnek" kijelentését szeretném, ha nem is megcáfolni, sokkal inkább módosítani.:
A jeenegi makrofelállás, és a közel egy éve tartó, hellyel közzel(masszív blocking) megszûnéséhez igen nagy mértékû változásokra volna szûkség. Szerintem talán ákkor tudna átalakulni 100%osan idõjárásunk, ha Izlandot, és Nagy-Britanniát sorozatos viharciklonok bombáznák, melyekben lenne annyi energia, hogy átalakítsák Európa idõjárását. De ez a ciklontevékenység, eddig mire beindult volna, már ki is épült az óceánon egy-egy AC, ami meggátolta a klasszikus masszív zónalitás lehetõségét.
Számomra kijelenthetõen a tél végét ez jelentené.
De, mivel a modellek tendenciózusan, lebegtetik eme lehetõséget jó ideje, ellenben minden futásban látszódik a vége is, (és ha tolódásokkal is, de folyamatosan) visszaépültek azok a bizonyos magasnyomású rendszerek, (a mostani felállás is ezt mutatja) ezért egyértelmûen ki mertem jelenteni a télnek még nincs vége......(Sõt, Január 3. dekája, szerintem bõvelkedhet eseményekben.
Egy szónak is száz a vége drasztikus átrendezõdés láthatáron nincs, a télnek még van bõven puskapora, amit- elõbb, vagy utóbb ellõ nálunk is.
Számomra egy Fekete-tengeri ciklon jelentene 5ös telet, de ez már inkább a kívánság kategória.

Még egyszer nyomatékosan kijelentem, messze elvagyok maradva tudásilag itt nagyon sok embertõl, minden tiszteletem az Övék, de úgy érzem eljött az idõ, hogy én is jegyezzek ebbe a fórumba, és amit elmondtam az a meglátásomat takarja, nem a feltûnési viszketegségem.

Jaa, és amire a folytatásban számítok: elõ-hátoldali szituációk, többszöri, jelentõsebb csapadékkal, ami lehet tetemes hó, és kiadós esõ is (sajnos), szóval, ha zord téllel nem is, de továbbra is télies jellegel mindenképpen számolok.

Nagyon érdekesen alakulnak az események, mert a NAO index nem mutat számottevõ csökkenést: Link kezdek kételkedni abban, hogy január második felében visszatér a tél, lehet kicsit tovább fog tartani az enyhülés. Persze ez nem biztos, de minden eddiginél nagyobb az esély arra, hogy egy igen komoly enyhe periódus elé nézzünk, aminek egyelõre nem látszik a vége. Link bár a fáklya alapján van egy-két lehülésre esélyes idõpont, de egyáltalán nem meggyõzõ. Persze attól még elõfordulhat tél, de megcsappantak a tartalékok egy idõre.

Az átlag az eddig megszokott -10 fokokról már csak épphogy 0 körül tendál és a NAO indexel együtt vizsgálva bizony ez északnyugati állapotgörbével érkezne. Persze a pozitív NAO-ban benne van a hidegpárna lehetõsége is, de nem ez a legvalószínûbb.

Kíváncsi leszek a dolgok várható alakulására, de nekem nagyon tetszik a mostani jövõkép! Maximálisan elégedett leszek, ha ez bejön.

A 850 hPa -s légnyomási szint hõmérséklete az 1400-1500 m-es magassági szint hõmérsékletét jelöli ki. Tehát ha a 850 hPa-s szint hõmérséklete +2,+4 C foknak adódik, akkor bizony olvadás lesz az általad említett magasságokban. A hó mennyiségétõl és az enyhe idõjárás tartósságától függ, mennyi hó marad meg odafenn. Mellesleg az elmult idõszakbol kiindulva a hó mennyiségével jó ideig még nem lesz gond, viszont az enyhülés okán fokozódik majd a lavinaveszély.

Nem teljesen értünk egyet. Link GFS 168 órára. A zonális irányításnál két ciklon között mindig becsorog egy kis hideg levegõ. Ennek kiterjedése eléggé bizonytalan, hiszen nagy felületen kis különbségû levegõrõl van szó (-3 és +3 közötti T850 általában). Ezt kis változás esetén is nagy területen megjelenõ bizonytalanság jelzi, már a T850 0-határát tekintve. Azonban nagy befolyásoló tényezõje ennek szerintem nincs.
Kérdésem az lenne a profik felé, hogy ilyen +2 - +4 °C-os T850 mellett az Alpok 1200-1600-as hegyei vajon megõrzik "síelhetõségüket"? Nem üt be ott is túlságosan az enyhülés?

Bizony érdemes még várni! Jövõ hétre még igen nagy a bizonytalanság a nyomásfáklyában! Egy azonban biztosnak látszik! Kemény hideg és nagy hó valószínûsége kicsi!

Sajnos semmi idõm nincs részletes elemzésre és az érdekes témákhoz való bekacsolódásra.

Csak egy rövidke monológ:
Van egy olyan érzésem, hogy a jövõ heti helyzet még nem tisztult le, a t850-es fáklya csalóka.
Igencsak szór a légnyomásfáklya: Link
Egy 168órás (ma épp jövõ hét szerdai) t850 spagetti: Link
Azaz érdemes várni még a jövõ héttel.

"Az ilyen bebetonozódott makrohelyzetek kimozdításához a termodinamikai feltételek megváltozása szükséges" Uram, ez a megállapítás telitalálat!

Véleményem szerint, március végéig tarthat ki ez a meridionális makroszinoptikus helyzet. Általában ugyanis az ilyen bebetonozódott makrohelyzetek tartós kimozdításához, csak a termodinamikai feltételek jelentõs megváltozása elegendõ, mint amilyen például a tavasszal bekövetkezõ erõteljes melegedés az északi hemiszférán. Jó példa erre a 2005 ös év, amikor is a 2010 es nyárhoz hasonlóan, rendkívül csapadékos, mediterrán ciklonos nyarunk volt, majd ezt, egy csapadékos, átlagos, talán kissé az alatti hõmérsékletû tél követte. 2006 tavaszára hatalmas ár, és belvizek voltak, jól emlékszem a Tisza majdnem kijött Szegednél (is). 2006 tavaszán a csapadék mennyisége már jelentõs csökkenést mutatott, majd az átlagosnál melegebb, szárazabb nyár következett.

Ha jól emlékszem 2009-ben fordult elõ a mostanihoz hasonló helyzet: januárban jó 2-3 hetes szünetet tartott a tél, viszont február ha nem is a nagy hideget, de az ország jó részén a nagyobb havakat bizony meghozta. A legnagyobb kiterjedésüket csak kb. 1/másfél hónap múlva elérõ vaskos hidegmagokat elnézve a tél - amint visszaáll a meridionalitás/blocking, a következõ kb. 2 hónap alatt még nagyokat produkálhat

Link Sótartalom.
Friss GFS, átlaghoz térés: Link 17-e körül.

Ha jól emlékszem a Golf-áramlat erõssége, mozgása az óceán sóháztartásával van összefüggésben.Az Északi-sark jégsapkáinak olvadása erõsen higítva a sókoncentrációt egyre inkább lassítja a víz normális cirkulációját, így gyengítve a Golf-áramlatot is vagy valami ilyesmi...

Összefüggés nem lehet?

Biztos, hogy a tengeráramlatokat, legalábbis a felsõ vízrétegekben, a tartósan egy irányból fújó szelek mozgatják. Ezért a Golf mostani rendellenes viselkedését a szélrendszer anomáliák következményének, nem pedig okának gondolom.

Hogy mikor állt a feje tetejére minden? Van egy bizonyos makrocirkulációs jelenség, melyet az utóbbi bõ egy év legfeltûnõbb jellegzetességének tartok: az, hogy az izlandi minimum peremciklonjai képtelenek kelet felé, azaz Észak-Európa irányába terjeszkedni, holott leggyakoribb, mondhatni "normális" pályájuk éppen ez. Ehelyett délies irányba mozognak, és mediciklon lesz belõlük. Megjegyzem, láttam már ilyet 2002 novemberében, de akkor rövid ideig tartott -talán ha három hétig. Ez a mostani cirkulációs séma nagyon tartós, s ez merõben szokatlan. Szóval, én ennek a kezdetéhez kötöm a "fejreállást". Ha jól emlékszem, valamikor 2009 november közepén kezdõdött.

Lehet, hogy rosszul tudom, de a Golf-áramlat irányát, mivel felszíni áramlat, erõsen befolyásolni tudják a felszín feletti szelek.
Csak egy példa (2009.12.30.): felszíni áramlás: Link , 100m mélyen: Link , 1km mélyen: Link .
Ehhez az idõjárás: Link (a sûrû izobárok ugye erõs szélre utalnak) .
(A mélyebb régiókban nem nagyon fordul elõ "eltévedés", de tény, hogy ott is gyengébb a "normálisnál", ha vizsgálódni kéne, lehet, hogy ott kezdeném a felszín helyett.)

Én se úgy értettem, hogy ne illene maximálisan a témába, csak a NAO meg AO és egész makrofejreállás témája már a Globális jelenségek fórumban is elférne

Azért nem hiszem, mert most a tavalyi téli szezon ismétlõdik meg, csak valamelyest durvább kiadásban. Persze az idõjárásban semmit nem lehet kizárni.
A zonalitásos tél csapadékelosztása pedig elérhetõ: Link

Negatív NAO-ba nem fér be a csapadékszegénység, legalábbis szerintem. A hullámzó NAO sem arról híres, hogy csapadékszegény.

Nem lehet, hogy ez a fajta felállás jó alapja egy stabil AC-s idõjárásnak aszályos hónapokkal Közép-Európára? Muszáj a teknõ és a medik sorozata ehhez? Elvégre a zonális irányítás sem... csapadékmentes. Valahol tévedek?
Donnie, szerintem meg ez a leginkább témába vágó fejtegetés

2007 telén meg talán pont fordítva volt ennyire durva a dolog,ha jól emlékszem akkor is volt ilyenrõl szó hogy mikor lesz megint komolyabb meridionalitás.

Teljesen egyetértek mindkét kommenteddel. Az utolsó kérdésedre a választ természetesen nem tudom, szerintem már az is alap kérdés, hogy egyáltalán MIKOR jön el az a tényezõ, és vajon egyáltalán, pont ugyanolyanba (már ha persze elõbb definiáljuk az "ugyanolyan, mint régen" fogalmát , billennének vissza a dolgok.
Nem tudom, mikor lesz az, de szerintem legelõször is a Golfnak kellene nyugat-Grönland helyett ide visszacsalinkáznia, mert anélkül nem nagyon lesz pozitív NAO, és fõleg AO. Lehet, hogy ez már más topikba illene...

Bár visszatekintés, de a tavalyi tél is hasonló keretek között zajlott: Link Nagyon sok tavalyihoz hasonló makroszinoptikus kép volt már eddig is. Az egész majd tavasz környékén lesz érdekes, ha megmarad a meridionális áramlási kép, akkor ismét jöhetnek a csapadékproblémák. Ha ez így lesz, akkor a jelenlegi belvízhelyzet csöpp problémának fog bizonyulni ahhoz képest, ami majd fél év múlva lesz.

Én marhára kíváncsi vagyok arra, hogy milyen tényezõ fogja visszabillenteni az egész pereputtyot a zonális kerékvágásba. Azt a pontot is megkeresném, amikor ennyire feje tetejére állt minden.

A következõ 1-1,5 hét enyhe idõjárása lassan borítékolható lesz, viszont utána stabil csökkenésben újra a NAO: Link , az AO meg nagyon durva: Link
Az a "zonalitás", ami lesz minden bizonnyal legkésõbb 2 hét múlva lezárulhat és blokkolódhat újra az áramlás.
Tartós zonalitáshoz ettõl jóval magasabb AO is kellene.
Egy kis szemlétetõ példa a 2007. januári pozitív AO-ból: Link
Ellenpélda az idei szezonból: Link (az elõrejelzések alapján hasonló nyomási kép várható a legtöbb helyen)
Ez olyan brutális különbség, hogy ilyen rövid idõn belül nem fordulhat visszájára a dolog. A sarkkörön belüli sok anticiklon teljesen szétszabdalva tartja a hidegmagokat, amik eleve kizárják a megfelelõ területek felett képzõdõ ismétlõdõ ciklonok kialakulását, amik tartós zonalitást okozhatnának.
Szóval a várható "zonatlitás"(ami tulajdonképpen nem is az) max. 2 hétig tarthat, aztán visszatérhetünk a régi kerékvágásba.

A ludak több száz, néha ezer kilométeres kontinensen beüli vándorolgatásának a tél hosszútávú elemzésében sok információs értéke nincs.Az elérhetõ megszokott és általuk használt téli táplálkozó és éjszakázó helyek "lokalizációjában" annál inkább.December végén, januárban,februárban rendszeresen használnak egy öko-folyosót ÉK-DNY-i vonal mentén, érintve a Börzsöny légterét, a tél további "jövõjétõl" függetlenül.Ezt tavaly is megtémáztuk, mivel Kóspallagon is remekül hallom a gúnárokat a stratusban.

Erõsen fejlett elõoldali szituációk után nem ritka átmeneti zonális, nyugatias légmozgás. Ebbõl a szempontból a karácsonyi idõváltozás volt rendhagyó: nem sokszor fordul elõ, hogy kifejezett szubtrópusi levegõbeáramlást azonnal, átmenet nélkül ugyanolyan kifejezett sarki légáramlat váltson fel. A kettõ között rendszerint átmeneti nyugati áramlásos periódus van, ezt neveztem az elõzõ kommentemben -talán nem a legszerencsésebb módon- "jellegtelen" idõszaknak.
Hogy a 10.-e környékére esedékes hidegfront után bizonyos futások dél-európai zonális AC kiépülését várják, az számomra csupán az elõbb elmodottak valószínûségét veti fel. (Rég nem volt már ilyen, érdekes lesz -ha lesz.) Mindenesetre elég biztosnak tûnik, ez a hidegfront gyenge lesz, és akik hóömléseket vártak jan.11-12.-re, azoknak feltehetõleg búcsúzni kell reményeiktõl. Viszont azt is el kell mondani, hogy a hidegfront után hetekig, hónapokig tartó, klasszikus, "nagy" zonalitás valószínûsége közel 0%. Ezt tartom, bármit mutassanak is egyes futások, és hajlandó vagyok bárkivel fogadni rá nagy tétben.
Az elõbb említett átmeneti idõszak lejártával (jan. 20 körül) nagy valószínûséggel újra felépül a blocking, és megjön a hidegelárasztás.Hogy a hónap 3. dekádjában, és februárban lesznek fagyok, havak, arra szinte mérget lehet venni.

Továbbra is az AC-k helyzete és erõssége az, amelyben az elõrejelzések tendenciákat körvonalaznak: Mostanában épül le mindenhol a stabilnak tûnõ AC-rendszer, összeomlik szinte mindenhol. Viszont utána nem gyorsan, nem hirtelen, hanem szép lassan épülnek vissza, elõbb-utóbb létrehozva valamiféle meridionalitást. Néhány fáklya:
Azori AC: Link
Brit-szk.: Link
Skandinávia: Link
Izland és Grönland között: Link
A tendenciák felfelé mutatnak. Ebbõl persze tél nálunk még mindig nem biztos, csak lehetõség, illetve az, hogy mikortól? Kérdéses.

Így van, ez már nem az 1. futás, amely "behozza" a zonalitást 12-e után. Viszont a közös nevezõ továbbra is az, hogy 180 órán túl következne be, ezért továbbra is csak egy a lehetséges variánsok közül. Az immár hosszú hónapok óta tartó makacs meridionalitást még mindig uralkodó tendenciának látom, ebbe a hét végére immár biztos masszív délnyugati elõoldali melegadvekció is belefér, a kenyértörésre majd csak ezután kerül sor, t.i. egyebek közt, hogyan viselkedik majd a melegadvekciót lezáró hullámzó hidegfront nyomában kialakuló AC /ha észak felé türemkedne ki, akkor újabb /fél/blocking állna elõ, ha viszont nyugat-keleti irányban épülne ki /az Azori szigetektõl a Földközi tenger keleti medencéjéig/, akkor viszont zonalitás /esélye az eddigieket alapul véve nálam még most is alig 10%/. Az én jövõképen nagyjából 11-ig enyhe idõszak, az ország egy részén tartós ködpárnával, 12-18-a között az évszaknak megfelelõ, vagy annál kissé magasabb hõmérsékletek, majd január 3. hetében /18-a, de még inkább 20-a után/ Tél tábornok visszatérése.

Ecmwf és Gfs ma éjjel ismét zonalitást álmodott nekünk 168h felett, reméljük álom is marad, bár gyanús tendenciákat vélek felefedezni...
Link
Link
Link
Link

Megnyugtató. Ezt megerõsíti, hogy a télre vásárolt tûzifánk több, mint fele megvan még, tehát a hosszú, tartós, kemény és havas tél sem kizárt az elkövetkezõ hetekben. Persze kérdés, hogy a gfs melyik futását nézzük, mert azok 6 óránként gyakran szöges ellentettjei egymásnak...

Észak-Afrika és a Földközi-tenger vidékén már korábban megkezdõdött a melegedés, talán ezért kezdtek el a vadludak észak felé vonulni: ma és tegnapelõtt összesen 3 csapatot láttam/hallottam. Ez némileg összhangban lehet az általad vázolt várható folytatással, ugyanakkor a további tél szempontjából némileg rossz elõjelnek tartom.
Ugyanakkor itthon a macskáink nem kezdtek el "vedleni", sõt, az õzek pl. egyre beljebb húzódnak a faluba (pontosabban a rétsági Ipari park területén láttunk néhányat ma reggel).

Köszönjük, szép elemzés, így én (és gondolom sokan mások) sokkal jobban értem/értik a dolgot!
Észre is vettem a várható folytatás okát, felerõsödõ azori AC: Link vágja el ennek a meleg szállítószalagnak az utánpótlását és a két ciklon egyesülése a kontinens felé haladva már hideg levegõvel töltheti ki Európát - persze nem azzal az igazán hideggel. A 06Z kicsit túlzásba vitte, a brit fáklya a beszédes: Link (de az emelkedõ nyomás tendenciózus). Ezzel a GEM NOGAPS és NAEFS fáklya is egybehangzó, kivéve talán a brit nyomásfáklyán a 10-12 napra várt kisebb alacsonyabb nyomást.

Lássuk, mi lehet a következõ pár napban A modellek szerint ideális téli feltételeknek kéne uralkodniuk a térségben: atlanti-grönlandi AC és skandináv-közép-európai teknõ - elvileg a téli helyzet elõfeltételei. Hogy a következõ napok nem a télrõl fognak szólni, az a részletekben és az aktuális ill. fejlõdésben lévõ helyzetben van eldugva. Izland környékén ciklon örvémylik, hidegfrontjának pályája déli irányú, azaz a Brit-szigetek felé halad, azaz elvileg ez hozhatna hideg-nedves légtömegeket. Az egész történést azonban fejreállítja egy, az Ibériai-félszigettõl jelenleg nyugatra örvénylõ ciklon, pontosabban annak melegfrontja, melynek áramlási rendszerében szubtrópusi légtömegek indulnak el északkelet, azaz Európa belseje felé. Ez az áramlás annyira erõteljes lesz a következõ napokban, hogy az északnyugat felõl érkezõ hidegfrontnak esélye sincs elérni a térségünket. Sõt... holnapra az immár a Brit-szigeteket elérõ ciklon okkludálódik, a kelet-atlanti ciklon alaposan legyengül , ill. szinte csupán a melegfrontja marad meg - és pontosan ez a helyzet kell ahhoz, hogy a "brit ciklon" a maradék melegfronttal együtt egy melegszivattyút indítson el. A hét végéig a ciklonközpontok némi áthelyezõdése okán az áramlás egyre inkább afrikai légtömegeket indít el hozzánk... a magasban a meleg légtömeg már egészen Lengyelországig/Ukrajnáig, sõt, várhatóan akár Ny-Oroszországig nyomul be, ezzel gyakorltailag az egész kontinenst átszelõ melegfronti légtömeghatár alakul ki. De - ez a helyzet, ahogy korábban is említettem, nem ígérkezik igazi makroszinoptikus váltásnak, sokkal inkább az elmúlt idõszak mintájára átmeneti jelleget ölt várhatóan, nevezhetjük akár zonális próbálkozásnak
Ránk nézve a melegbetörés eleinte elsõsorban ködöt jelenthet, hiszen a medence ilyenkor erre predesztinált. Átkeverés elsõsorban a hét vége felé lehet, így néhány, szokásosan fõn-hatású területen komoly melegedés, akár 10 fok feletti hõmérséklet sem kizárt.
Az enyhe idõszak azonban - jelen és korábbi megítélésem szerint - visznylag hamar lezárulhat, eg újabb, igencsak téli-csapadékos idõszakot beharangozva. Meglátjuk

Hadd hívjam fel a figyelmet egy apró, de jelentõségteljes különbségre a karácsonyi, és a pár nap múlva esedékes felmelegedés között. Az elsõ esetben az országos havazást okozó mediciklon elvonulása után sem emelkedett fel nagyon a légnyomás, az 1013 hpa-t alulról súrolta, aztán gyorsan süllyedni kezdett. Most eléggé a felsõ tartományokban ingadozik a nyomás (1015 és 1025 hpa között) és a melegfront valószínûleg meglehetõsen magas légnyomásra "fut rá". Mindez arra utal, hogy az anticiklonok lehúzódtak az alacsonyabb szélességekre, utat nyitva ezzel az enyhe ny-dny-i áramlásoknak. A mostani felmelegedés minden valószínûség szerint huzamosabb lesz, mint amilyen az elõzõ volt (ha nem is annyira látványos). Persze a világért sem akarom azt mondani, hogy ezzel a télnek befellegzett. Az északkeleti hidegtartalékok a tartós zonalitás feltételezhetõ hiányával párosulva egészen mást sejtetnek. Véleményem szerint a jövõ hét eleji mérsékelt visszahûlés után eléggé jellegtelen idõjárás következik jónéhány napig, amit 15.-e és 20.-a között, talán méginkább 20.-a környékén erõs lehûlés, kemény tél követ majd (több modellfutás is utalt rá). Nagyon valószínû, hogy hó, fagy lesz még bõven márciusig.

Egyetértek! A kérdés csak az lehet, hogy a dny-i ac fölénk húzódik-e, avagy sem. Ha nem, akkor lehet csapadék, de szerintem nem nagy mennyiségben és nagyobb eséllyel esõben.

Egyetértek az elõttem hozzászólókkal, hogy a klasszikus zonalitás esélye a továbbiakban is elenyészõ marad. Viszont a 2-3 napon belül kialakuló masszív délnyugati áramlás záróakkordjaként várhatóan a jövõ hét elején egy hullámzó frontzóna érkezhet, kiadósabb csapadékkal /ennek halmazállapota egyelõre erõsen kérdéses/, viszont egészen a hónap közepéig sem a GFS, sem az ECM fáklyája nem utal arra, hogy visszatérne a kemény téli hideg, a tagok többsége 11-e után 0 és -5 fok között szór, így egyelõre be kell érnünk azzal, hogy 10-e után az ország egy részén hosszabb idõ után esetleg kaphatunk egy nagyobb adag vizes -at, a komolyabb éjszakai fagyoknak viszont csütörtöktõl kezdve várhatóan jó néhány napra befellegzik. Így utólag is BUÉK mindenkinek :-)

Lehet, csakhogy 9-10-étõl hatalmas a bizonytalanság. Ha a többi fáklyán is lenne valami ilyen tendencia, arra már mondhatnánk, hogy "látszik" . Egyébként 619861 más verzió is van, úgyhogy szerintem az, hogy nõni látszik a nyomás a helsinki fáklya végén, az inkább véletlen, minthogy a modell látna valamit. Szóval ez így (nekem) kevés.

Éppen az látszik a fáklyán, hogy az idõszak végére É-Európában AC erõsödik meg:Link
Ezért nem értem amit írtál.Szépen emelkedik a légnyomás jan. 10 -tõl északon.

Nekem ez a fáklya a további erõs blockingot mutatja. A tagok többsége (idõben nagy eltéréssel) gyors, erõs hideg leszakadást mutat, majd pedig megy a hullámvasút.
Viszont, mivel az északkeleti hideg visszább húzódott, úgy tûnhet, hogy ez most inkább az elõoldal-hátoldal-váltakozás miatt van.
A tagok egyenként azonban már 10-étõl más-más felállást mutatnak nyugaton. Link Link Link

Nyomásfáklyák: Kiel: Link , Moszkva: Link , Helsinki: Link , Budapest: Link , Szófia: Link , Róma: Link , Lisszabon: Link , Funchal: Link , London: Link , Reykjavik: Link , Nuuk: Link . Mindenhol 9-én jelenik meg a nagyobb bizonytalanság, addig azonban jelentõs változás nem várható. Utána Észak-Európa felett ciklonális uralom lehet, Dél-Európában, fõleg délnyugaton és délkeleten inkább anticiklont valószínûsítenek a tagok. Északnyugaton ciklonális uralom veheti kezdetét.
Ez a gfs 06Z-s futása, tehát eléggé zonalitásra hajlamosra sikerült kb. 180 órától .

Ezt nem is tudtam azt hittem csak európára szól
Mindig tanul valami újat az ember.

Ezzel az a baj, hogy az AO index az egész Északi-Félgömbre vonatkozik, nem pedig Európára. Ennek a vizsgálata önmagában nem jelent visszatérõ kemény telet. Ezek az indexek kicsit összetettebbek annál, minthogy ilyen egyszerû állítást fogalmazzunk meg.
A NAO index viszont már közvetlen kapcsolatban lehet idõjárásunkkal.

Szerk.: Ez a lényeg, ha kérdezel, akkor lesz válasz Nem biztos, hogy tõlem, mert vannak akik jóval többet tudnak.

Annyit tudunk tenni, hogy nézzük innentõl minden egyes OP futást, csak a zonalitásos helyzetekre kihegyezve, és megnézzük, melyik futások adják többször. Na meg utána persze, hogy bejön-e

Egyébként erre gondoltam alább: Link itt a kontroll 10-én, az Op 11-én, az átlag csak 12-13 körül megy vissza a sokévi átlagra. Ha a 12z tovább enyhít, akkor szerintem is esélyes, hogy nem csak 3-4 napig tart az enyhülés, de szerintem a visszarendezõdés így is meglesz, de talán csak késõbb.

Ez alapján is úgy néz ki hogy Január 12 után tér vissza a kemény tél:Link

A statisztika tényleg érdekes lenne, nem tartom kizártnak, hogy vannak publikus statisztikák a neten, de fogalmam sincs, hogy kellene rátalálni?

Szerintem a szondás futások "okosabb" operatív tagját az bizonyította ezen a télen eddig a legjobban, hogy mindig õk adták a blocking visszarendezõdését, a 06 és 18z futások voltak eddig is azok, amik zonalitást adtak. Ezt November óta figyelem, és már többször meg lett említve a fórumokon, korábban is. Az elmúlt 36 órában is mindig így volt. Most a 06z is zonalitás jellegû helyzetet mutat, a 00z nem adta, a 18z elõtte igen, a 12z nem. Csinálhatunk róla egy statisztikát, érdekes lenne. Az összesített fáklyamodell hátránya talán ez, hogy mivel rácspontra szól, nem derül ki a 180 óra feletti enyhülésrõl, hogy zonális, vagy blocking plusz elõoldal miatt van-e.

Anarki: ez neked is szól, én egyértelmûen azt figyeltem meg, hogy a 06z és a 18z már November óta rendszeresen álmodják a zonalitást, de mindig csak 180 óra felett, míg a 00z és 12z sokkal ritkábban, és akkor is a végére kiveszik többnyire. De ha gondolod, ezentúl vezethetünk róla statisztikát.
Azt pedig tudjuk, hogy egyszer sem volt egy pillanatig sem, szóval innen ered a hosszabb távú megbízhatóságra való következtetés a szondás tagok esetében.

Ja még valami. Rudolfking! A fáklyádon hasznos lenne a sokévi T850 átlagot is feltûntetni, ami kb plusz 1 fokon fut végig. Ha azt hozzátennéd, akkor látnád, hogy még ez a (tagok átlagához képest) magasan futó operatív és kb. pont az átlagon fut Jan 11 után. azaz a "Télnek nyoma sincs" megállapításod teljesen téves, ugyanis éppenhogy átlagos téli T850-et mutat, az évszaknak és a hónapnak is megfelelõt (11-e után).

A fáklyában látható -6-os AO index mennyire lenne szokatlan?

Érdekes megközelítés, ezért is szeretlek Téged olvasni, mert nem mindig a megszokott irányokból közelíted a dolgokat és állításaid jól megalapozottak.
Érdekes kérdés, hogy a különbözõ óceáni áramlatok, anomáliák, hó- és jégborítottság mennyire áll közvetlen vagy közvetett kapcsolatban az idõjárással? És ha közvetett, akkor milyen erõs a kapcsolat?
Erre szerintem nem mostanában fogunk rájönni.
A gondolatmeneted teljesen logikus, viszont ha a jövõben látható képbõl próbálunk elõrejelezni, akkor radikális átrendezõdés indulhat meg, amit sok számított paraméter egyöntetûen alátámaszt. Ami pikánsá teszi a helyzetet, hogy a stabilan emelkedõ NAO-val az AO index további bizonytalanságban van: Link de túlnyomó részt átmeneti növekvés után csökkenõ tendenciába kezd. Ennek elõbb-utóbb hatással kell lenni a NAO indexre is, így tartós atlanti futószalag kialakulására nem számítok, ahogy már egyszer leírtam.

Annyit azért el lehet mondani, hogy bár átlagos téli idõjárásra továbbra is számítani lehet, de a decemberben fellelhetõ extrémen hideg helyzetek egyelõre távol maradhatnak kicsiny hazánktól mind a hideg erõsségét, mind annak tartósságát illetõen.

Amikor megnéztem a helyzetet azért adtam a nyugat-európai teknõknek nagyobb esélyt, mint a sima hybrid helyzeteknek, mert a múltban elõszeretettel alakultak ki, illetve a hybrid (északnyugati) áramlásos helyzetek száma meglepõen alacsonynak bizonyult.

Minden modell egyetért abban, hogy a NAO (várhatóan átmeneti megemelkedésével) normalizálódik a nyomási elrendezõdés, így ismét erõsödhet az azori + dél-európai anticiklon és tõlünk északnyugatra a ciklonok keríthetik uralmukba az ottani területeket. Egy labilis egyensúly lesz, viszont a hidegmag szétszórt elhelyezkedése miatt ismét be fog ciklonosodni a légkör a mérsékelt szélességeken és folytatódhat tovább az eddig megszokott idõjárás.

Hogy milyen hosszú ideig tarthat az enyhe v. átlagos téli idõjárás? Most azt mondom, hogy akár két hétig is. Egyelõre nem arra tippelek, hogy ez az idõszak hosszabb lesz, hanem arra, hogy max. kicsit rövidülni fog. Bár messzi latolgatás, de én is azon a véleményen vagyok, hogy január második felében ismét megnõ az esélye tartósan átlagon aluli téli helyzeteknek. A következõ 2 hét arra való, hogy fellélegezzünk a tél szorításából

Szerk.: Donnie! Link nekem ebbõl az jött le, mintha a szondás futásokban jobban bíznál még 180 óra felett is, mint az operatívokban. Bocsi, ha valamit félreértettem.
Ezzel együtt az a feltételezés, hogy a 06 és 18-as futás szokott több zonalitást álmodni okafogyott lett. Arra szerettem volna rávilágítani, hogy a fõ/operatív futás kilengése az átlagtól független attól, hogy a futás szondás vagy nem szondás. Alapjában véve legyen az akármilyen futás... 1 tegot kiragadni tényleg nem szerencsés.

Igen, de az ENS tagok még butábbak, mint a fõ/operatív, szóval azoktól elrugaszkodni nem túl extrém (bár igazad van, az átlagról beszélünk fõként). A tagok jóval késõbb csatlakoznak a fõfutáshoz, így ha a fõfutás rendszeresen pl. pozitívba tér el (most ilyet január 12-13 környékén látni), akkor a tagok idõvel "beállnak a sorba". Rövidebb távon ez jobban mûködik (kevesebb a bizonytalanság magában a fõfutásban (is)).
Link Télnek nyoma sincs (operatív)...

Nem írtam sohasem, hogy a fõfutást komolyabban kellene venni, mint az operatívot (mellesleg ezt nem is értem, szerintem a fõfutás = operatív (??).
Annyit írtam, hogy a 12z és a 00z operatívja 180 óra felett szerintem komolyabban vehetõ, mint a 06z és a 18z operatívja, és ezt igazolta az is, hogy ezek (12 és 00) operatívja általában közelebb fut az összes tag átlagához.
Ebbõl talán kiderül, mit értettél félre.
Fontos még, hogy ismételten kihangsúlyozzam: 180 óra feletti idõszakra írom a fentieket. 180 óra alatt lényegesen kisebb, közel elhanyagolható az eltérés a fõfutások és a szondaadat nélküli futások operatív tagjai és a tagok átlaga között - ahogy a linked is igazolja.

Szerk: Thermometer elemzése szerintem kiváló, maximálisan egyetértek, a jelenség elemzésével és az esetleges okai fejtegetésével is!