Bioszféra
Én 94 óta lakom ebben a házban, a fák akkor úgy 2/3 ekkorák lehettek.
Már csak az a kérdés, milyen az emlékezõtehetségük. Azaz egy egyed mennyi ideig tartja meg a korábbi (csemetekori helyén kialakult) életritmusát, illetve hány nemzedék kell egy tenyészvonalnál alapos élõhelyváltás után az idomuláshoz.
Egyelõre úgy fest, újabb fejezettel bõvültek x-aktáink.
Egyelõre úgy fest, újabb fejezettel bõvültek x-aktáink.
Távhõvezeték nincs, mert házanként van a kazán, nem megy a talajban ilyesmi, a csatorna is másfelé megy. Egymástól 5-6 méterre állnak, amelyik késõbb éled, az kap elõbb napot reggel de csak kb. 10 perccel s ennyivel hamarabb kerül árnyékba is, nem is lejtõs az út, hogy a víz miatt lenne különbség, szóval tényleg mondjuk egyformának a körülményeiket. A késõbb éledõs a lakótelepen máshol növõ gesztenyékhez képest is késõbbi, szóval lehet, hogy inkább az eredetük különbözhet... :-)
Érdekesen hangzik, fõleg a 2 hét miatt, ez azért már szignifikáns eltérés. Ami nekem eszembe jut:
-vajon tudható-e a két példány eredete? Nem származnak-e egész eltérõ körülmények közül?
-a kettõ közül melyik tér el a környékbeliek átlagos életritmusától? Ennek a termõhelyi adottságai teljesen megegyeznek-e a másikéval? Netán mindkettõ eltér az átlagostól, csak az egyik +, a másik - irányban?
-lehetnek-e egyéb tényezõk a háttérben? Pl. egy nem túl mélyen futó távhõ-vezeték a talajban. Ismertem egy csapat deviáns téltemetõt, azoknál ez állt a dolgok hátterében. Havazásnál persze egybõl lebuktak.
-vajon tudható-e a két példány eredete? Nem származnak-e egész eltérõ körülmények közül?
-a kettõ közül melyik tér el a környékbeliek átlagos életritmusától? Ennek a termõhelyi adottságai teljesen megegyeznek-e a másikéval? Netán mindkettõ eltér az átlagostól, csak az egyik +, a másik - irányban?
-lehetnek-e egyéb tényezõk a háttérben? Pl. egy nem túl mélyen futó távhõ-vezeték a talajban. Ismertem egy csapat deviáns téltemetõt, azoknál ez állt a dolgok hátterében. Havazásnál persze egybõl lebuktak.
Mondjuk az is érdekes, hogy az ablakunk elõtt álló két vadgesztenye, amik egyforma nagyok, egyszerre ültették õket, stb., minden évben 2 hét eltéréssel hajt, virágzik és hullajt lombot, szabályszerûen, mintha más fajták lennének, pedig totál azonos vadgesztenyék. (amúgy tudom, h van több fajta, bokorszerû, piros virágú, sárga virágú, kilógó porzójú, stb., de ezek a normál Aesculus hippocastanum-ok.)
Utolsó mondatodat akár kõbe is lehetne vésni. Amíg a bioszféráról, élõlényekrõl (és a bio- és agrometeorológia is feltétlenül ide tartozik) beszélünk, semmire nem lehet általános érvényû és pontos sablont, függvényt, görbét erõszakolni. Kizárólagost meg pláne nem. De sok féligazságtól menekült volna már meg a világ, ha többen osztanák ezt a szemléletet...
[biztos, hogy meg voltak az okai a novemberi virágzásnak is (...miért ne gyûlhetne össze még akkor is megfelelõ hõösszeg az inicializációhoz, onnan meg a virág nyílásáig?), de már az is elgondolkodtató, hogy legtöbb esetben nem az összes rügy indul meg, csak egy részük. ugyanaz a táj, ugyanaz a fekvés, ugyanaz a fa, még a gally is lehet közös, aztán tessék...![]()
[biztos, hogy meg voltak az okai a novemberi virágzásnak is (...miért ne gyûlhetne össze még akkor is megfelelõ hõösszeg az inicializációhoz, onnan meg a virág nyílásáig?), de már az is elgondolkodtató, hogy legtöbb esetben nem az összes rügy indul meg, csak egy részük. ugyanaz a táj, ugyanaz a fekvés, ugyanaz a fa, még a gally is lehet közös, aztán tessék...
Igen, az összemosás erõsen gyanús :-) Persze sokfelé már aug. végén nyíltak, amik aszály miatt nyílhattak (akác, szilva, kökény, stb.) Viszont pár éve, amikor nálunk volt õszi gesztenyevirág, akkor az a fa novemberben nyílt ki, normál lombhullás után. Sokszínûek lehetnek az okok, s ez se fekete-fehér, mint annyi más sem. :-)
Úgy van! Viszont a bökkenõ az, hogy már csak mindössze egyszer ismélõdhetik meg a jelenség, merthogyugye 2012-tõl pont vége mindennek. Kész-pássz! 
A gesztenyéknél egyébként mintaszerû, ahogy a rovarkár okozta korai lombhullással megszûnt az elõnyugalom (levelek által vezérelt hormonális gátlás), aztán az endogén nyugalom is simán ki tudott alakulni. Nem kellett hozzá semmi különös, csak rövidülõ nappalok, meg néhány, a korábbiaknál hûvösebb éjszaka. Aztán kényszernyugalom híján (amit nálunk a téli hideg és fiziológiás szárazság jelent), egybõl meg tudott indulni a rügyek jó része.
Persze a lombhullásnak sok helyen lehetett oka az aszály is. Ennek mentén elgondolkodtatott a népi megfigyelés, ami szerint ha a fák másodvirágzást produkálnak, (némileg összemosva az okot és az okozatot) hosszú és meleg lesz az õsz...
A gesztenyéknél egyébként mintaszerû, ahogy a rovarkár okozta korai lombhullással megszûnt az elõnyugalom (levelek által vezérelt hormonális gátlás), aztán az endogén nyugalom is simán ki tudott alakulni. Nem kellett hozzá semmi különös, csak rövidülõ nappalok, meg néhány, a korábbiaknál hûvösebb éjszaka. Aztán kényszernyugalom híján (amit nálunk a téli hideg és fiziológiás szárazság jelent), egybõl meg tudott indulni a rügyek jó része.
Persze a lombhullásnak sok helyen lehetett oka az aszály is. Ennek mentén elgondolkodtatott a népi megfigyelés, ami szerint ha a fák másodvirágzást produkálnak, (némileg összemosva az okot és az okozatot) hosszú és meleg lesz az õsz...
Tegnap esti élményem: kinn voltam fotózni Látóhegy tetején, amikor észrevettem, hogy egy kisegér cipel egy almacsutka darabkát. Figyeltem, merre kajtat a fûben (olyan száraz minden, hogy ropogott az egérke lába alatt...), s volt kitaposott ösvénye, azon járt. Az ösvényke egyik végén egy lyukbejárat is volt. Gondoltam, egérke éhes, volt nálam friss pogácsa, tettem egy kis darabot az ösvényre meg a lyuk bejárata mellé is. 10 perc múlva egyik darabka se volt már ott. :-)))
Csomószor hallom amúgy õket éjjel, ahogy szaladgálnak meg cincognak, csodálom, hogy a helyi rókák nem aktívabbak a vadászatban.
Csomószor hallom amúgy õket éjjel, ahogy szaladgálnak meg cincognak, csodálom, hogy a helyi rókák nem aktívabbak a vadászatban.
Noli, én nem komolyan írtam az elõbbit, az csak a bulvárcikkes felvetésedre adott reakció volt, "poénból". 
(Cikkedet olvastam, még frissiben, és egyébként is nyitott szemmel szoktam járni, a fenológiai állapotok vizsgálata, ok-okozati összefüggései pedig különösen érdekelnek.)
(Cikkedet olvastam, még frissiben, és egyébként is nyitott szemmel szoktam járni, a fenológiai állapotok vizsgálata, ok-okozati összefüggései pedig különösen érdekelnek.)
Na igen...2011-tõl már a gesztenye is 2-szer terem. Mi ez, ha nem "az"??
Kikerics, hm, pont most néztem az egy évvel ezelõtti bakonyi képeimet, hogy mennyi volt. Remélem, lesz idén is...
Nálunk is hozott kevés termést a földieper (vagy szamóca, kinek hogy tetszik). Az elsõ szem már a héten megérett, de a hét végéig lehet, hogy a következõ is meg fog: Link Link Link
Valamint ahogy tavaly, úgy idén õsszel is virágzik az orgona is: Link Link
A szilvafánk is virágokat hozott, miután az elmúlt hetekben szinte az összes levél lehullott róla: Link Link Emellett én is láttam Szombathelyen virágzó vadgesztenyéket, amin még termés is volt. Ha tudom, majd lefényképezem õket.
Végül egy kis évszakhoz illõ, Körmend felé rengeteg van belõlük az út mellett: Link Link Link
Valamint ahogy tavaly, úgy idén õsszel is virágzik az orgona is: Link Link
A szilvafánk is virágokat hozott, miután az elmúlt hetekben szinte az összes levél lehullott róla: Link Link Emellett én is láttam Szombathelyen virágzó vadgesztenyéket, amin még termés is volt. Ha tudom, majd lefényképezem õket.
Végül egy kis évszakhoz illõ, Körmend felé rengeteg van belõlük az út mellett: Link Link Link
De rég jártál itt! Örülök, hogy ilyen kellemes hírrel köszönsz be :-) Remélem, minden OK felétek!
A múlt héten egy szombathelyi, belvárosi, magas kõkerítéssel körbevett udvarban láttam (s ettem) apró, piros szamócát. Nem volt olyan jó íze, mint az idejében érõnek, de a lelkemet megörvendeztette.
Lehet, tudomásul kéne lassan venni, hogy nem az ember a bolygó királya...
Mint a multirezisztens baktérium változatok kiakakulása az iparszerû állattartó telepeken, ahol a legújabban kifejlesztett antibiotikumokat hozamfokozás céljából etetik az állatokkal: (MRSA, VRSA, coli) ki tudja, mi lesz a következõ?
Ma szabadba engedtem 80-100 m3 vizet (régóta üzemen kívüli kút tisztító szivattyúzása). Néhány perccel azután, ahogy az elsõ tócsa megjelent, szitakötõk tömege kezdett az épphogy tócsákba petézni. A környéken több km-es körzetben semmilyen álló, vagy folyóvíz nincs. Nem elõször tapasztaltam ilyet nyár elején, kora õsszel.
Nálunk a hársakon alig van levél, már nyár közepén leszáradt, lepotyogott sok, de itt az aszálytól. A gesztenyéket a városban permetezik (sajnos, holott elég lenne õsszel a lehullott lombot konzekvensen megsemmisíteni...). Pár éve itt is volt õsszel virágzó gesztenye, sajna nem tudom, melyik évben. :-(
Akác, bodza rendszeresen nyílik õsszel, igazából ez nem kunszt. :-)
Akác, bodza rendszeresen nyílik õsszel, igazából ez nem kunszt. :-)
Errefelé is elég sok bodzát lehet/lehetett látni, kb. minden 4-5. bokron van egy-két ernyõ kinyílva. Július-augusztusban meg ugyanennyi akácot.
A gesztenyéhez még annyit (kicsit félreérthetõ voltam lejjebb), hogy leginkább az aknázómoly okozta korai és nagyarányú levélveszteség miatt történt a dolog, és csak kisebb részt a szárazság következtében.
A gesztenyéhez még annyit (kicsit félreérthetõ voltam lejjebb), hogy leginkább az aknázómoly okozta korai és nagyarányú levélveszteség miatt történt a dolog, és csak kisebb részt a szárazság következtében.
Wow! Nem semmi! A gesztenyék különösen tetszenek. Nekem egy mai bodzám van: Link
Egy szárnysérült vörösvércse tojót vittem be Szarvason a Nemzeti Parkba. Sajnos menthetetlen volt. Én már szidtam a mindenre lõdözõ vadászokat, de a diagnózis áramütés.
Kevermes, regionális ivóvíztermelõ telep: Egy (szerintem idén ki nem nyitott) kültéri kapcsolószekrény bio tartalma a várt 4-5 darázsfészek helyett néhány ezer szárított harlekin katica.
Kissé berogyasztott térdekkel, szék nélkül is magasabb vagy, mint a kedves hölgy....Ja, hogy van ott egy nagy fügefa is.. elég csenevész
Egy kis biobulvár, melyben helyet kap az "állati barátság". A két dolmányosvarjú összefogott a fekete macskával, és közös erõvel elûzik a Gonoszt 
Hanggal nézzétek, mert zenét is komponáltak hozzá. Micsoda izgalmak! Link
Hanggal nézzétek, mert zenét is komponáltak hozzá. Micsoda izgalmak! Link
A kép nevével ellentétben õ zöld lombszöcske :-) Úgy tudod õket megkülönböztetni, hogy a sáska antennái (jóval) rövidebbek a testénél, a szöcskéé hosszabbak.
Igen, éppen errõl beszélünk. Az ilyen "tájrendezés", vagy akár az erdõgazdálkodás során nyomát se látom a természet féltõ szeretetének, annak az emócionális viszonyulásnak, ami az igazi természetvédelem alapja. E téren -tisztelet a kivételnek- otromba faragatlanság, igazi barbarizmus tapasztalható. Például Gyõrben még a városközpont közelében levõ parkerdõben is kiterjedt tarvágást végeztek, leirtották a fákat az erdei tornapályáról. Kérdem én: ilyen helyen kell erdõgazdálkodást folytatni?
Kicsit odébb, a várostól 10 km-re keletre(ahol én lakom), pompás homoki feketefenyvesek, nyírrel elegyes erdeifenyvesek, tölgyesek díszlenek. A hely elvileg tájvédelmi körzet. Mégis, szinte szünet nélkül bömböl a motorfûrész ezekben az erdõkben. Idegbajt kapok ettõl a hangtól, mert biztos vagyok benne, hogy a láncfûrészes ember kezét nem képzett erdõmérnök tisztességes szakmaisága, hanem valami más, sunyi és primitív, kapzsi befolyás vezeti.
Igen, a városi díszfákat is kivágják arra hivatkozva, hogy betegek, életveszélyesek: szélviharban ágak törnek le róluk, sõt, ki is dõlhetnek. E hivatkozással tapasztalatom szerint sok teljesen egészséges fát is elpusztítanak. Tipikus példa arra, mikor senki semmilyen felelõsséget nem hajlandó vállalni. A lábon álló fából esetleg lehet galiba, a kinyesettbõl sohasem!
Van egy anekdota, miszerint anno, még a szocializmusban egy elhivatott fiatal építész mûvház építésére kapott megbízást. A telken volt egy gyönyörû, terebélyes, öreg fa. Építészünk ezt mindenképp kímélni akarva átriumos megoldást választott: a mûvházat kis belsõ udvarral képzelte el, ahol az öreg fa tovább élhetett volna. Aztán jöttek a kivitelezõk terepet rendezni, s mi volt az elsõ dolguk? Na mi, szerintetek?
Hát persze hogy kivágták a fát!
Ebben a történetben sûritve ott a lényeg: az ország átlagemberének viszonyulása az élõvilág megóvásához!
Fentiek tükrében különösen undorítónak, képmutatónak tûnik a hóvirág szedés szankcionálása. Olyan ez -már bocsánat hasonlatért- mintha szigorúan tilos lenne ordenáré szavakat kimondani, de az emberölés senkit se zavarna.
Ilyen a mi kis hazánk jónéhány évtizedre visszamenõleg. Pro forma komoly természetvédelem folyik, de facto csak az a fa, növény van biztonságban, mely az én tulajdon kertemben nõ.
Gyerekkoromban, a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején "hivatalosan" minden rendben volt, például, a hentesüzletek körül. Az összes ilyen boltban kint függött a marha, a disznó, a birka "feltrancsírozási" képe -elvileg volt mindenféle hús, s ezek be is voltak árazva annak rendje-módja szerint.
Valójában nagyon sokszor még karajt, combot se lehetett kapni...
Kicsit odébb, a várostól 10 km-re keletre(ahol én lakom), pompás homoki feketefenyvesek, nyírrel elegyes erdeifenyvesek, tölgyesek díszlenek. A hely elvileg tájvédelmi körzet. Mégis, szinte szünet nélkül bömböl a motorfûrész ezekben az erdõkben. Idegbajt kapok ettõl a hangtól, mert biztos vagyok benne, hogy a láncfûrészes ember kezét nem képzett erdõmérnök tisztességes szakmaisága, hanem valami más, sunyi és primitív, kapzsi befolyás vezeti.
Igen, a városi díszfákat is kivágják arra hivatkozva, hogy betegek, életveszélyesek: szélviharban ágak törnek le róluk, sõt, ki is dõlhetnek. E hivatkozással tapasztalatom szerint sok teljesen egészséges fát is elpusztítanak. Tipikus példa arra, mikor senki semmilyen felelõsséget nem hajlandó vállalni. A lábon álló fából esetleg lehet galiba, a kinyesettbõl sohasem!
Van egy anekdota, miszerint anno, még a szocializmusban egy elhivatott fiatal építész mûvház építésére kapott megbízást. A telken volt egy gyönyörû, terebélyes, öreg fa. Építészünk ezt mindenképp kímélni akarva átriumos megoldást választott: a mûvházat kis belsõ udvarral képzelte el, ahol az öreg fa tovább élhetett volna. Aztán jöttek a kivitelezõk terepet rendezni, s mi volt az elsõ dolguk? Na mi, szerintetek?
Hát persze hogy kivágták a fát!
Ebben a történetben sûritve ott a lényeg: az ország átlagemberének viszonyulása az élõvilág megóvásához!
Fentiek tükrében különösen undorítónak, képmutatónak tûnik a hóvirág szedés szankcionálása. Olyan ez -már bocsánat hasonlatért- mintha szigorúan tilos lenne ordenáré szavakat kimondani, de az emberölés senkit se zavarna.
Ilyen a mi kis hazánk jónéhány évtizedre visszamenõleg. Pro forma komoly természetvédelem folyik, de facto csak az a fa, növény van biztonságban, mely az én tulajdon kertemben nõ.
Gyerekkoromban, a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején "hivatalosan" minden rendben volt, például, a hentesüzletek körül. Az összes ilyen boltban kint függött a marha, a disznó, a birka "feltrancsírozási" képe -elvileg volt mindenféle hús, s ezek be is voltak árazva annak rendje-módja szerint.
Valójában nagyon sokszor még karajt, combot se lehetett kapni...
Én értem Laci, ez eddig is világos volt számomra.
Ugyanakkor - mint erdõben élõ, dolgozó, az erdõvel együtt élõ ember - úgy gondolom, hogy akkor is túl van lihegve ez a hóvirágos sztori.
Manapság dívik mindent védeni, de ezt Te is jól tudod.
De erre felesleges is több szót fecsérelni, a hóvirág szedése tilos és kész.
Ugyanakkor - mint erdõben élõ, dolgozó, az erdõvel együtt élõ ember - úgy gondolom, hogy akkor is túl van lihegve ez a hóvirágos sztori.
Manapság dívik mindent védeni, de ezt Te is jól tudod.
De erre felesleges is több szót fecsérelni, a hóvirág szedése tilos és kész.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2026-05-14 15:02
Szabályzat