2024. április 20., szombat

Mit csinál az ibolya õsszel?

Érdekességek - Publikálva: 2010-11-22 08:53 | Becsült olvasási idő: kb 5 perc.

Szenzációs vagy normális dolog, ha õsszel tavaszi virágokat látunk? Milyen idõjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya?

 

Novemberben virágzó ibolya - Vixa, Délegyháza, 2010-11-14

 

A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltûnik minden õsszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az idõjárás összezavarodását  megerõsítõ eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelõtt volt, egy  ibolyával benõtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan õsz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belõle a nagymamámnak.

 

A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvesszõ virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan õszi idõjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elõ a „szenzációs képek” a sajtóban. Ezekre néhány példa:

http://www.168ora.hu/itthon/kitort-a-tavasz-van-ahol-viragzik-az-ibolya-64100.html

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/viragzik-az-ibolya-2034432/

http://www.dh-online.hu/fooldal/20081009_oktoberiibolya?s=rel

http://www.delmagyar.hu/tudosito/orgonaviragzas_oktoberben/2185947/

http://www.dh-online.hu/fooldal/20091106_mezofalva_aranyvesszo

 

 

Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következõ körülmények hatására kezdenek virágzásba:

-  Virágzás elõtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény idõszak

-  Nappalok megfelelõ hossza

 

Õsszel is érik a szamóca - Csókirály, Miskolc 2009-11-01

 

A tavaszi virágzást hosszabb, hideg idõszak elõzi meg (tél), amikor az évelõ növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelõzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerû fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévõ vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elõ, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)

Késõ õsszel ismét kinyílt a japánbirs - Sz@bolcs, Nyíregyháza, 2010-11-21

 

A nappalok hosszának változása nagyon sok növényi folyamatot szabályoz (a kertészek szerencséjére ezek igen jól ismert folyamatok) vegetációs idõszakban a levelekben, szárakban termelt kémiai anyagokkal. Amikor egy bizonyos szintet elér a megvilágítás, a hõmérséklet, beindul a növekedési folyamat. Mivel a tavaszi és az õszi idõszakban egyaránt hasonló óraszámúak a nappalok, hasonló a hõmérsékleti görbe is, adott esetben a növényeket hasonlóan megtéveszthetik a körülmények. Az sem tekinthetõ extrém esetnek, ha egy igen száraz nyarat követõ õszön kökörcsin és hérics nyílik, ezesetben a csapadékszegénység szimulálja a telet a növény számára.

 

Amikor a vízben, tápanyagban szegény idõszak a végéhez közeledik, éledezni kezd a növény, s a maga megszokott tempójában hajtásokat, virágokat hoz. Azonban a növények „naptára” a természet, s ott nincs felírva, hogy március vagy október van éppen, csak arra tud alapozni a növény, mennyi ideig van nappal, s milyenek a hõmérsékleti viszonyok. E két tényezõ akkor okoz nagyobb mértékû õszi virágzást, ha mindkettõ a tavaszi viszonyokra hasonlít. Mivel a megvilágítás adott, a hõmérsékleti görbe az, ami erõsebb befolyással bír. Elég kis idõre imitálni a telet, s máris beindul némelyik növény növekedése, virágzása!

 

2009 március és 2010 október havi összesítése, Taki adatai, Veszprém. Hasonlítsuk össze a hõmérséklet alakulását!

 

A legtöbb õsz nem egyenletesen csökkenõ hõmérsékletet hoz, nem mentes a hosszabb-rövidebb ideig tartó lehûléstõl, néhány fagyos reggeltõl, majd az ezt követõen kialakuló melegebb periódusoktól. Egy ilyen, néhány hetes idõszak tökéletesen elegendõ a virágzás beindításához, hisz a hideg napokon a növény leállt nedvkeringéssel reagál a változásra, majd a megint megkapott langyos idõ elõhozza a hajtásokat, bimbókat. Az oka pedig az, hogy az egyes növények közti evolúciós versengés során kialakult, sikeres szaporodást biztosító esélyeket nem hagyják kihasználatlanul. Persze, ahogy az embernél sem lesz minden szerelembõl élethosszig tartó házasság, úgy a szaporodás lehetõségére októberben rástartolt ibolya se biztos, hogy magvakat tud érlelni, megelõzve ezzel fajtársait.  Az esélye mindenesetre több annál, mint akkor lenne, ha meg se próbálná.

 

A nappalok hosszának éves változása hazánk szélességi övén

 

Ha a megvilágítás óraszámát tekintjük, akkor a szeptember megfelel az áprilisnak, az október a márciusnak, a november pedig a februárnak. Adott idõjárási helyzetekben tehát szeptemberben láthatunk április végi virágokat (pl. orgona), októberben március végieket (aranyvesszõ), novemberben pedig február végieket (ibolya, kankalin). Elõfordul néha még az is, hogy decemberben kinyílik a hóvirág vagy a hunyor, amely január végén, február elején szokásos jelenség.

 

Virágkertészek mesterséges fényt használnak a növény ideális pillanatban történõ virágoztatásához

 

Annak ismeretében, hogy egy adott növény az eredeti élõhelyén mikor virágzik, s ezt milyen megvilágítási, hõmérsékleti és csapadékviszonyok elõzik meg, magunk is képesek vagyunk szimulálni azt az idõszakot, amivel nyílásra késztethetjük növényeinket. Sok, amúgy a szobai hõmérsékleten remekül élõ trópusi dísznövényt azért nem tudunk virágzásra késztetni, mert nem biztosítjuk számára a nappalok-éjjelek hosszának trópusokon megszokott egyenletességét.

Pusztán a mesterséges fényszabályozással lehet a növényeket egyszerre virágoztatni, ahogy ezt a kertészetekben a krizantémokkal,  Mindenszentek elõtt teszik, vagy speciális fényt adó lámpák használatával még kényesebb növényekkel is. Ilyen módszerrel pihentetjük, majd kezdjük el locsolni otthonainkban a karácsonyi kaktuszt vagy a mikulásvirágot, s hozzuk elõ így a bimbókat, színes leveleket belõlük. Ha magunk is képesek vagyunk átverni a virágokat, könnyebben érhetõvé válik, hogy egy természetes élethelyzetben spontán is elõfordul hasonló esemény, s a fagyos reggeleket, langyos nappalokat hozó októberrõl joggal feltételezhetik az ibolyák, hogy március van.  Az idei október megfelelõen szimulálta az átlagos márciust, errõl egy korábbi cikk alapján meggyõzõdhetünk. Kicsivel fagypont alatti minimum-hõmérsékletek is voltak pár napon át, ám ezt követõen ismét langyosra fordult az idõ.

 

Befolyásolhatja persze a települések hõszigete is valamelyest az õszi tavaszidézést, de akad ellenpélda, hiszen vadon, a természetben, városoktól távol is találhatunk virágokat vagy más tavaszi élõlényeket. Egyes gombafajok esetében sem ritkaság, hogy a tömegében tavasszal termõ gomba õsszel is megjelenik, ilyen például a piros csészegomba, ami a kora tavaszi erdõk ékessége (a két linkelt fotó néhány napja készült), de néha az áprilisi csemegének számító kucsmagomba, vagy a májusi pereszke egy-egy példánya is elõbújhat.

Vadon beérett csattogó szamóca október közepén a Bakonyalján

 

A jelenség nem a globális éghajlatváltozás jelzõje, nem szenzációs dolog, hanem egy általánosan elõforduló anomália, amely egyes növényeket minden õsszel átver. Jövõre, ha egy hidegebb periódust enyhülés követ, már a fentiek ismeretében keressünk bátran a nyíló virágokat, meglepõ lesz, de többet fogunk találni, mint hinnénk!

Vissza a hírek főoldalra