Meteorológiai esélylatolgatások
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#20211)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#20210)
Én viszont igen meglepõdnék egy ÉK-i szibériai eredetû hideg beáramláson ebben a helyzetben Februárban.
Lehet, hogy lesz még egy pár felvonása a télnek, de nem úgy néz ki, hogy az "orosz mackó" ellátogat hozzánk az idén!
É-Ény irányítás most a legvalószínûbb a hónap hátra lévõ részében, ami könnyen Február elsõ dekádjában Nyugatira válthat, ha minden modell futást figyelembe veszünk.
Lehet, hogy lesz még egy pár felvonása a télnek, de nem úgy néz ki, hogy az "orosz mackó" ellátogat hozzánk az idén!
É-Ény irányítás most a legvalószínûbb a hónap hátra lévõ részében, ami könnyen Február elsõ dekádjában Nyugatira válthat, ha minden modell futást figyelembe veszünk.
Egy hétre visszamenõleg végignéztem az OMSZ Európára vonatkozó szinoptikus térképeit ( a valós helyzetet). Bizony, ez az ék-i AC konzekvensen ott van mindegyiknek a jobb szélén. A legutóbbi napokban erõsödött is, már az 1045 hpa-s izobár is megjelent -27 fok T2m mellett (az európai Oroszország északi részére vonatkozik, ilyen hideg legutóbb decemberben volt ott). Az igaz, az AC nem felénk terjeszkedik, hanem a Fekete-tenger felé. Mindenesetre úgy látszik, vannak "próbálkozásai", s megléte nem vágy és fantáziálás kérdése, hanem nagyon is kézzelfogható valóság. Érthetetlen, a modellek miért "gyilkolják meg" 300 óra fölött. Egyáltalán, mennyire vehetõ komolyan az ilyen "ûrtávlati" futás?
Mindemellett úgy érzem, ez a tél még nem "lefutott ügy". Most aránylag unalmas a makrocirkulációs kép, AC helyezkedik el felettünk, és a küszöbönálló változás sem fog érzésem szerint úgy istenigazából "belecsapni a lecsóba." Az idõjárásnak ez a lomhasága (jó magyarsággal "langzám" volta) egyébként nagyon jellemzõ nálunk január közepére. Ez a helyzet azonban február elejére nyilván változni fog, lesznek gyorsabb légmozgású idõszakok is. Hogy ezt tiszta zonális, esetleg félblockingos áramlási kép fogja-e jellemezni (ahogy jelenleg kinéz), vagy valami más, az szerintem még nem dõlt el teljes egyértelmûséggel.
Én kiadósabb é-ék-i hidegelárasztáson se lepõdnék nagyon meg.
Mindemellett úgy érzem, ez a tél még nem "lefutott ügy". Most aránylag unalmas a makrocirkulációs kép, AC helyezkedik el felettünk, és a küszöbönálló változás sem fog érzésem szerint úgy istenigazából "belecsapni a lecsóba." Az idõjárásnak ez a lomhasága (jó magyarsággal "langzám" volta) egyébként nagyon jellemzõ nálunk január közepére. Ez a helyzet azonban február elejére nyilván változni fog, lesznek gyorsabb légmozgású idõszakok is. Hogy ezt tiszta zonális, esetleg félblockingos áramlási kép fogja-e jellemezni (ahogy jelenleg kinéz), vagy valami más, az szerintem még nem dõlt el teljes egyértelmûséggel.
Én kiadósabb é-ék-i hidegelárasztáson se lepõdnék nagyon meg.
Tudom, hogy azt írtad, de én nem is az ÉNy-i AC várakozásaidat kérdeztem (azt csak alátámasztottam ), hanem inkább az ÉK-i AC-hatást említettem... Ez a skandi-orosz AC egyszeráen nem akar még csak megjelenni sem, pedig a feltételek adottak, erre utaltam - mert sokszor emlegeted, hogy ideje lenne már 
A kontinensre húzódó AC gyakori helyzet, amit a modellek most adnak, de ott is inkább a brit-azori AC a ludas, nem a K-ÉK-i AC-k egyike.
), hanem inkább az ÉK-i AC-hatást említettem... Ez a skandi-orosz AC egyszeráen nem akar még csak megjelenni sem, pedig a feltételek adottak, erre utaltam - mert sokszor emlegeted, hogy ideje lenne már A kontinensre húzódó AC gyakori helyzet, amit a modellek most adnak, de ott is inkább a brit-azori AC a ludas, nem a K-ÉK-i AC-k egyike.
Az ény-i blokkoló AC leépülése nem is kérdés, épp ezzel kezdtem a hozzászólásomat. Ha lesz még tartósabb blocking a télen, azt valószínûleg az ék-i (skandináv, északorosz) AC fogja megvalósítani. Persze az is elképzelhetõ (egyelõre efelé hajlik a dolog), hogy az anticiklonok behúzódnak a kontinens centrumába, a zonális áramlás a frontjaival messze északon halad. Ezesetben nálunk hidegpárnás, száraz idõ uralkodna esetleges szárazföldi hideg beszivárgással az alsóbb légrétegekben -erre próbáltam utalni az elõbb.
Igazai, "klasszikus" zonalitást, atlanti irányítású idõjárást sorozat-frontokkal egyelõre nehezen tudok elképzelni.
Igazai, "klasszikus" zonalitást, atlanti irányítású idõjárást sorozat-frontokkal egyelõre nehezen tudok elképzelni.
Sokat emlegeted az ÉK-i szibériai AC terjeszkedését, de erre a GFS hosszabb távú futtatásai kivétel nélkül nemet mondtak... A nyomásfáklyák is jelzik (pl. Moszkva, Link ), hogy igazán AC-hatás nem fog tudni érvényesülni. Nem tudom, február közepére felerõsödik-e, mert minden alapja meglenne - egyre többet pedzegetett hidegmag-átcsoportosulás, elképesztõ mennyiségû (70+ cm) hó... Ha pedig felettünk AC lenne, egy esetleges zonális-északi zonális irányítás sem zavarna annyira be.
384 órára (!) így néz ki a fáklya-átlag: Link Nagyon erõs (985 hPa az átlag???) É-i zonális irányítás, ennek már rég köze sincs a blockinghoz. Link Szép lassú leépülés. Brit AC sokkal érdekesebb: Link
384 órára (!) így néz ki a fáklya-átlag: Link Nagyon erõs (985 hPa az átlag???) É-i zonális irányítás, ennek már rég köze sincs a blockinghoz. Link Szép lassú leépülés. Brit AC sokkal érdekesebb: Link
Most már vitathatatlan a makrocirkulációban mostanában beállt változás ténye. A változás elég tartósnak tûnik, és lényege a következõ:
Az eddig nagyon jellemzõ északatlanti (Izland környéki) AC gyakorlatilag felszámolódott. Ezzel egyidõben jelentõsen megerõsödött az utóbbi idõben harmatgyenge azori maximum. Emellett a szibériai-keleteurópai magasnyomás is erõsödött -Észak-Oroszországban is megjelent az 1040 hpa-s izobár. Érdekes módon az izlandi minimum nem erõsödött különösebben feltûnõen.
Az Atlanti-óceánon történtek nálunk mindenképp a zonalitás felé billentik a mérleg nyelvét, mégis, kifejezett zonális áramlás létrejöttére Közép-Európában nem számítok, tekintve az elég erõs ék-i AC-t, és az azori AC idõnkénti észak felé, a Brit-szigetek irányába való terjeszkedését.
Úgy tûnik, félblocking-szerû szituáció fog fennállni, mely elmehet a kvázi zonalitás irányába, méginkább a teljes blocking felé. Bár a modellek a nyugatias légmozgás erõsödését valószínûsítik Észak-Európában a következõ idõszakra, mégis úgy látom, nálunk AC dominancia valószínû szárazföldi irányítással. Atlantikus vagy szubtropikus légtömegek beáramlására belátható idõn belül elég kevés esély mutatkozik.
Az eddig nagyon jellemzõ északatlanti (Izland környéki) AC gyakorlatilag felszámolódott. Ezzel egyidõben jelentõsen megerõsödött az utóbbi idõben harmatgyenge azori maximum. Emellett a szibériai-keleteurópai magasnyomás is erõsödött -Észak-Oroszországban is megjelent az 1040 hpa-s izobár. Érdekes módon az izlandi minimum nem erõsödött különösebben feltûnõen.
Az Atlanti-óceánon történtek nálunk mindenképp a zonalitás felé billentik a mérleg nyelvét, mégis, kifejezett zonális áramlás létrejöttére Közép-Európában nem számítok, tekintve az elég erõs ék-i AC-t, és az azori AC idõnkénti észak felé, a Brit-szigetek irányába való terjeszkedését.
Úgy tûnik, félblocking-szerû szituáció fog fennállni, mely elmehet a kvázi zonalitás irányába, méginkább a teljes blocking felé. Bár a modellek a nyugatias légmozgás erõsödését valószínûsítik Észak-Európában a következõ idõszakra, mégis úgy látom, nálunk AC dominancia valószínû szárazföldi irányítással. Atlantikus vagy szubtropikus légtömegek beáramlására belátható idõn belül elég kevés esély mutatkozik.
Elsõ: vicceltem
Második: Na jó, azért nem teljesen. Néhány napja minden joggal pedzegettem a blocking végét és leszóltál, hogy csak óvatosan, 240 óra fölé nem szabad nézni (mettársalgó-események). Pontos idézethez sajnos nincs idõm, de szerintem emlékszel is. Még én voltam a pesszimista zonalitás-kedvelõ
Megjegyezném, akkor arra hivatkoztál, hogy épp egy blocking-futás futott be (pontosabban AC felettünk), de most meg azt írtad, hogy 1-1 futás kivételével adta a blockingot január 5-8 körül, ettõl függetlenül még valószínû. Most pont ugyanez kezd lenni a helyzet...
Ám még mindig nem garancia semmi semmire valami erõs zonalitásra, szerencsére
Második: Na jó, azért nem teljesen. Néhány napja minden joggal pedzegettem a blocking végét és leszóltál, hogy csak óvatosan, 240 óra fölé nem szabad nézni (mettársalgó-események). Pontos idézethez sajnos nincs idõm, de szerintem emlékszel is. Még én voltam a pesszimista zonalitás-kedvelõ
Megjegyezném, akkor arra hivatkoztál, hogy épp egy blocking-futás futott be (pontosabban AC felettünk), de most meg azt írtad, hogy 1-1 futás kivételével adta a blockingot január 5-8 körül, ettõl függetlenül még valószínû. Most pont ugyanez kezd lenni a helyzet...
Ám még mindig nem garancia semmi semmire valami erõs zonalitásra, szerencsére 
Miért kéne szõnyeg alá söpörnöm? Soha sehol nem mondtam, hogy örökké fog tartani a blocking.
SÕT, kb 5 kommentben leírtam, hogy sem a tartósságát, sem a ránk való hatását nem láttam (10 nappal ezelõtt).
Ezért vitáztam anno olyan sokat, mert már akkor sem tetszett, hogy amikor kijelent az ember egyetlen konkrétumot (makrováltás lesz), akkor páran azt is az ember szájába adják, hogy az hónapokig fog tartani is HRHI-t fog okozni.
Úgy látszik, hiába ír le az ember bizonyos dolgokat
És ha már itt tartunk, amiket anno leírtam, kb. mind bejöttek, most mégis az van sugallva, hogy én szõnyeg alá söpörnék dolgokat... no comment.
Kutyusmaci: igen, most hidegpárna és fagyos idõ néz ki a blocking Európa belsejére csúszása után, de ez még nagyon bizonytalan.
Rudolfking: ok. Csak szeretném tényleg egyértelmûsíteni, hogy az hangzik vissza, (már amikor idézik az ember), ami ténylegesen el is hangzott. Ez nekem valamiért fontos, ki tudja, ilyen heppem van Nem veled van gond idézési probléma terén amúgy sem
SÕT, kb 5 kommentben leírtam, hogy sem a tartósságát, sem a ránk való hatását nem láttam (10 nappal ezelõtt).
Ezért vitáztam anno olyan sokat, mert már akkor sem tetszett, hogy amikor kijelent az ember egyetlen konkrétumot (makrováltás lesz), akkor páran azt is az ember szájába adják, hogy az hónapokig fog tartani is HRHI-t fog okozni.
Úgy látszik, hiába ír le az ember bizonyos dolgokat
És ha már itt tartunk, amiket anno leírtam, kb. mind bejöttek, most mégis az van sugallva, hogy én szõnyeg alá söpörnék dolgokat... no comment.
Kutyusmaci: igen, most hidegpárna és fagyos idõ néz ki a blocking Európa belsejére csúszása után, de ez még nagyon bizonytalan.
Rudolfking: ok. Csak szeretném tényleg egyértelmûsíteni, hogy az hangzik vissza, (már amikor idézik az ember), ami ténylegesen el is hangzott. Ez nekem valamiért fontos, ki tudja, ilyen heppem van
Nem veled van gond idézési probléma terén amúgy sem
Ugyanez igaz most is, a blocking fennmaradása közel esélytelen, a legtöbb hosszútáv újraéledõ ciklonaktivitást jelez elõre ránk húzódó (volt) blokkoló AC-val, vagy a teknõ-helyzet fokozatos elõoldalba fordulásával. A mostani ezek egy keveréke... A magas légnyomás hozzánk szinte garantálható Link
Az óceáni fáklyákat nézzétek meg, mind teljesen egyértelmû leépülést vár. Pl. az óceán közepe: Link Ezt már Donnie se söpörheti szõnyeg alá
Az óceáni fáklyákat nézzétek meg, mind teljesen egyértelmû leépülést vár. Pl. az óceán közepe: Link Ezt már Donnie se söpörheti szõnyeg alá
Január végén leépülni látszik a blokking, de lehetséges az hogy itt ne legyen enyhülés??Lehetséges az hogy inverzióval megússzuk az enyhülést?
Igen, még jó, hogy volt az a vita anno, ebbõl is látszik, hogy a makrováltást akár simán 10 napra elõre is meg lehet fogni:
Link
Link
Már állíthatom, megvalósul: Link , konkrétan: Link
A kijelentõ módot azért engedtem meg, mert letisztult egy bõ hetes hideggel párosult blocking-idõszak, azaz a kemény téli idõ.
Azaz a többekkel együtt alkalmazott 10napon túli körvonalazások a kritika ellenére tudnak jó beválása is mûködni, noha nagyfokú tapasztalati-faktor kell hozzá, az pedig csak hosszú évekkel lehet megszerezni.
A következõ:
Az átlagnál hidegebb idõszak 10nap körüli lehet, már ami a szabad-légkörre is vonatkozik.
A talaj mentén tovább folytatódhat, lévén egy igazi, valódi fagyos hideg-párna valósulhat meg a hó végétõl, így a hó végén újra esedékes óceáni mozgolódás jellege a közép-európai konzerválódást láttatja velem.
A kijelentõ módot azért engedtem meg, mert letisztult egy bõ hetes hideggel párosult blocking-idõszak, azaz a kemény téli idõ.
Azaz a többekkel együtt alkalmazott 10napon túli körvonalazások a kritika ellenére tudnak jó beválása is mûködni, noha nagyfokú tapasztalati-faktor kell hozzá, az pedig csak hosszú évekkel lehet megszerezni.
A következõ:
Az átlagnál hidegebb idõszak 10nap körüli lehet, már ami a szabad-légkörre is vonatkozik.
A talaj mentén tovább folytatódhat, lévén egy igazi, valódi fagyos hideg-párna valósulhat meg a hó végétõl, így a hó végén újra esedékes óceáni mozgolódás jellege a közép-európai konzerválódást láttatja velem.
Ha újra kéne latolgatnom, akkor nagyobb esélyt adnék zonalitásra. A tendenciák szépen haladnak. Minden nappal egy picivel jobb esélye van, hogy vége szakad a tartós blockingnak.
Az OMSZ "jelenidõ" térképein pár napja már elég alacsony hõmérsékletek és magas légnyomás "figyel" az ék-i sarokban (Észak-Oroszország). Véleményem szerint ennek az idõjárási tartománynak a viselkedése fogja meghatározni a "jövõt" -ami alatt január végét, és február elsõ felét értem.
Elképzelhetõ, hogy ezen idõszak kontinentális irányítású, igazi zord téli idõt hoz.
Nagyjából hasonló valószínûséggel feltételezhetõ, hogy változékonyabb, kissé enyhébb (tehát átlagos hõmérsékletû), de azért téli jellegû idõszak elé nézünk.
Amit most elég valószínûtlennek tartok, az a tavaszias idõ folytatódása, vagy rövid idõn belüli visszatérése.
Elképzelhetõ, hogy ezen idõszak kontinentális irányítású, igazi zord téli idõt hoz.
Nagyjából hasonló valószínûséggel feltételezhetõ, hogy változékonyabb, kissé enyhébb (tehát átlagos hõmérsékletû), de azért téli jellegû idõszak elé nézünk.
Amit most elég valószínûtlennek tartok, az a tavaszias idõ folytatódása, vagy rövid idõn belüli visszatérése.
Ez valóban így van, és pont ez a kulcsa a következõ hetek idõjárásának. Ha a dny felé nyomuló hideg légtömegek mennyisége elég nagy, akkor kitöltik a kontinens túlnyomó részét, a ciklontevékenységet "leszorítják" a mediterrán térségbe. Ennek eredménye nálunk havas, hideg idõ, keleties légmozgással.
Másrészt a hidegtömeg megállítja, blokkolja az északatlanti minimum ciklonjait felénk való mozgásukban.
Ha a kontinentális hideglevegõ mennyisége csekély, vagy átmeneti expanzió után visszahúzódik ék-re, úgy nem lesz képes megállítani az említett ciklonokat, ezek hatása érvényesül Közép-Európában. Ebben az esetben valóban gyakori frontátvonulás, dny és ény között ingadozó áramlás, s legjobb esetben is vegyes halmazállapotú, nem túl bõ csapadék jellemezné az idõjárást -azaz nem térne vissza a nagy tél. E két véglet mellett köztes kimenetelek is elképzelhetõek.
Másrészt a hidegtömeg megállítja, blokkolja az északatlanti minimum ciklonjait felénk való mozgásukban.
Ha a kontinentális hideglevegõ mennyisége csekély, vagy átmeneti expanzió után visszahúzódik ék-re, úgy nem lesz képes megállítani az említett ciklonokat, ezek hatása érvényesül Közép-Európában. Ebben az esetben valóban gyakori frontátvonulás, dny és ény között ingadozó áramlás, s legjobb esetben is vegyes halmazállapotú, nem túl bõ csapadék jellemezné az idõjárást -azaz nem térne vissza a nagy tél. E két véglet mellett köztes kimenetelek is elképzelhetõek.
Pontosan. Ez a meridionális áramlási kép -kisebb megszakításokkal- lassan 1,5 éve tart. Amit megfigyeltem, és már leírtam az az, hogy amikor az északi félgömbön erõs a felmelegedés (március-tól kb. májusig) van a legnagyobb esély, az áramlási kép jelentõs megváltozására. Ehhez hozzátartozik hogy minden idõjárási jellegnek van egyfajta "tehetetlensége" is. Ezért nem is egyik naprol a másikra fog megváltozni a meridionális jelleg, hanem fokozatosan, egyre gyakoribb zonális áramlással.
Nem is volna baj. Megváltozhatna igazán az éghajlatunk ebben a fene nagy globális felmelegedésben (sic), a meridionális felállás a sokévi átlag szerint éppen áprilisban a leggyakoribb, (áprilisi bolondidõ) pedig ilyenkor már a vak koldusnak sem hiányzik, minden épeszû ember a melegre, kitavaszodásra vár. Tehát felcserérõdhetne januárral, amikor statisztikusan több a zonális helyzet, mint tavasszal.
Ezt a kérdést ugye Te sem gondoltad komolyan? Egyébként ha a megfigyeléseim helytállóak, a tavasz zöme, zonális áramlás jegyében telik majd el (ez persze nem zárja majd ki, hogy pár napra meridionális áramlás alakuljon ki). De erröl majd májusban verifikálok. Egyébként a zonális áramlás ugyebár nem feltétlenül jelent száraz idõt, hiszen megkülönböztetünk 3 féle zonális áramlást: anticiklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, ciklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, illetve egy, az utóbbi években ritka, ún. délies-nyugati irányítású idõjárási helyzetet. Az elsõ száraz, a második típus már nedves végkimenetelû, a harmadik típus -bár elég ritka- kiadós esõket szokott okozni. A legjellemzõbb statisztikailag az elsõ típus, ezzel együtt a februárt az átlagosnál még csapadékosabbnak várom, majd a tavasz folyamán a csapadék mennyisége már csökkenõ tendenciát mutathat. Jajj. Nem akartam ennyire elõreszaladni. Feltételes mód, ezen elemzést a megfigyeléseim, és a nyers logika alapján írtam.
Egyébként ha a megfigyeléseim helytállóak, a tavasz zöme, zonális áramlás jegyében telik majd el (ez persze nem zárja majd ki, hogy pár napra meridionális áramlás alakuljon ki). De erröl majd májusban verifikálok. Egyébként a zonális áramlás ugyebár nem feltétlenül jelent száraz idõt, hiszen megkülönböztetünk 3 féle zonális áramlást: anticiklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, ciklonális nyugati irányítású idõjárási helyzet, illetve egy, az utóbbi években ritka, ún. délies-nyugati irányítású idõjárási helyzetet. Az elsõ száraz, a második típus már nedves végkimenetelû, a harmadik típus -bár elég ritka- kiadós esõket szokott okozni. A legjellemzõbb statisztikailag az elsõ típus, ezzel együtt a februárt az átlagosnál még csapadékosabbnak várom, majd a tavasz folyamán a csapadék mennyisége már csökkenõ tendenciát mutathat. Jajj. Nem akartam ennyire elõreszaladni. Feltételes mód, ezen elemzést a megfigyeléseim, és a nyers logika alapján írtam. 
"a zonális áramlás egyre gyakoribbá, tartósabbá válhat"
Mikorra várod a legerõsebb napjait?
Mikorra várod a legerõsebb napjait?
Azért érdemes megnézni hogy a fáklyák mit mutatnak. Budapest: Link Szeged: Link
Jól látható, hogy kb. 4 napon át az átlagnál általában hidegebb lesz T 850 hPa-s szinten, és többszöri csapadék (zömében hó) várható. Így várhatóan hóréteg is kialakul, mely az átlagnál hidegebb 850 hepás hõmérséket mellett, még csapadékos idõjárással is, az átlagosnál hidegebb idõt okozhat. Majd ezt követõen a magasban már enyhülés kezdõdhet, evvel együtt anticiklonális dominancia veszi kezdetét, mely fagyos idõt, egyre gyakoribb zúzmarás ködfoltokat okozhat, és csak lassú, nagyon lassú enyhülésre enged következtetni. A január tehát még viszonylag minimális pozitív anomáliával zárhat az ország 3/4-én.
Jól látható, hogy kb. 4 napon át az átlagnál általában hidegebb lesz T 850 hPa-s szinten, és többszöri csapadék (zömében hó) várható. Így várhatóan hóréteg is kialakul, mely az átlagnál hidegebb 850 hepás hõmérséket mellett, még csapadékos idõjárással is, az átlagosnál hidegebb idõt okozhat. Majd ezt követõen a magasban már enyhülés kezdõdhet, evvel együtt anticiklonális dominancia veszi kezdetét, mely fagyos idõt, egyre gyakoribb zúzmarás ködfoltokat okozhat, és csak lassú, nagyon lassú enyhülésre enged következtetni. A január tehát még viszonylag minimális pozitív anomáliával zárhat az ország 3/4-én.
Egyetértek. Én is hasonlóan látom az esélyeket, talán a magam részéröl annyit hozzátennék, hogy Én a következõ idõszakban, a meridionális-zonális áramlás váltakozását, és sajna többszöri csapadékot várok, a zonális áramlás egyre gyakoribbá, tartósabbá válhat, így fokozatos enyhülést várok (értsd: a Februárt már az átlagosnál enyhébbnek valószínûsítem ÖSSZESSÉGÉBEN).
A január eleje óta fellelhetõ tendenciák mit sem változtak az elmúlt másfél hétben tapasztalthoz képest. Az utóbbi idõszakban gyökeres változásokon ment keresztül az Északi-Félgömb légkörzése, ami egyrészt a hidegmagok átrendezõdésébõl adódik.
A decemberben megszokott masszív anticiklon Grönland térségében, illetve a meglehetõsen szétszórtan elhelyezkedõ hidegmagok (gyakori sarkköri magasnyomások) Link folyamatos mozgásban tartották a észak-déli irányban lefolyó hõcseréket a mérsékelt szélességeken, viszont az utóbbi másfél hétben megmutatta az idõjárás, hogy pillanatok alatt képes radikális változásokra.
Az AO index kb. 2 nap múlva éri el a maximumát, amikor a számunkra kérdéses térségben egy masszív hidegmag összpontosul Link , ami átmeneti jelleggel megerõsítette a nyugatias jellegû áramlásokat (fõként Európa felett). Régen látott vendégként visszatért a tõlünk nyugatra megtalálható két fontosabb akciócentrum (azori maximum, izlandi minimum), amiknek a periódikus megerõsödése-gyengülése határozhatja meg a következõ hetek idõjárását.
A november végén masszívan elveszett tényezõk tehát ismét erõre kaptak.
A modellekre nézve joggal tevõdik fel a kérdés, hogy hogyan tovább?
Véleményem szerint a másfél éve tartó (fõként a téli félévet birtokába kerítõ) tartós blocking idõszak gyengülni látszik, talán meg is szûnik majd (esély 50%).
A régóta fellelhetõ bizonytalanság továbbra is fennáll, de javarészt úgy néz ki, hogy az átmenetileg gyengülõ izlandi minimum 8-10 nap múlva ismét erõre kaphat, ami meglehetõsen bizonytalan helyzetet teremthet az elõttünk álló átlagos téli idõjárás után.
Legfontosabb kérdés az, hogy az óceán felett kiteljesedõ masszív anticiklon mit reagál a visszaerõsödõ izlandi ciklonaktivitásra?
Elõfordulhat akár masszívabb hidegpárna, mert hasonló esetekben nem ritka, hogy tartósabban ragad anticiklon a kontinens közepére..., esetleg kezdetét veheti masszívabb északnyugati irányítás... vagy esetleg további blocking sem zárható ki. Százalékos esélyekben így gondolom (január 25-27. után):
Félblocking (periódikus enyhülések, lehülések): 50%
Masszív (több, mint 5 napig fennálló) anticiklon a kontinens felett (tõlünk északra zonális jelleg): 30%
Átmeneti zavar után visszaálló blocking: 15%
Már majdnem tiszta zonalitás: 4%
Klasszikus zonalitás: 1%
Persze a hidegpárnás anticiklon is blockingnak számít, viszont azt külön venném a megszokott blocking berendezkedésektõl, mert a többihez képest non sence idõjárást okoz.
A decemberben megszokott masszív anticiklon Grönland térségében, illetve a meglehetõsen szétszórtan elhelyezkedõ hidegmagok (gyakori sarkköri magasnyomások) Link folyamatos mozgásban tartották a észak-déli irányban lefolyó hõcseréket a mérsékelt szélességeken, viszont az utóbbi másfél hétben megmutatta az idõjárás, hogy pillanatok alatt képes radikális változásokra.
Az AO index kb. 2 nap múlva éri el a maximumát, amikor a számunkra kérdéses térségben egy masszív hidegmag összpontosul Link , ami átmeneti jelleggel megerõsítette a nyugatias jellegû áramlásokat (fõként Európa felett). Régen látott vendégként visszatért a tõlünk nyugatra megtalálható két fontosabb akciócentrum (azori maximum, izlandi minimum), amiknek a periódikus megerõsödése-gyengülése határozhatja meg a következõ hetek idõjárását.
A november végén masszívan elveszett tényezõk tehát ismét erõre kaptak.
A modellekre nézve joggal tevõdik fel a kérdés, hogy hogyan tovább?
Véleményem szerint a másfél éve tartó (fõként a téli félévet birtokába kerítõ) tartós blocking idõszak gyengülni látszik, talán meg is szûnik majd (esély 50%).
A régóta fellelhetõ bizonytalanság továbbra is fennáll, de javarészt úgy néz ki, hogy az átmenetileg gyengülõ izlandi minimum 8-10 nap múlva ismét erõre kaphat, ami meglehetõsen bizonytalan helyzetet teremthet az elõttünk álló átlagos téli idõjárás után.
Legfontosabb kérdés az, hogy az óceán felett kiteljesedõ masszív anticiklon mit reagál a visszaerõsödõ izlandi ciklonaktivitásra?
Elõfordulhat akár masszívabb hidegpárna, mert hasonló esetekben nem ritka, hogy tartósabban ragad anticiklon a kontinens közepére..., esetleg kezdetét veheti masszívabb északnyugati irányítás... vagy esetleg további blocking sem zárható ki. Százalékos esélyekben így gondolom (január 25-27. után):
Félblocking (periódikus enyhülések, lehülések): 50%
Masszív (több, mint 5 napig fennálló) anticiklon a kontinens felett (tõlünk északra zonális jelleg): 30%
Átmeneti zavar után visszaálló blocking: 15%
Már majdnem tiszta zonalitás: 4%
Klasszikus zonalitás: 1%
Persze a hidegpárnás anticiklon is blockingnak számít, viszont azt külön venném a megszokott blocking berendezkedésektõl, mert a többihez képest non sence idõjárást okoz.
Link
Ide is beillesztem, elvégre ide való 600 fáklyából egy hurokfilm, az elmúlt 3 év modellfutásai (télen!).
Ide is beillesztem, elvégre ide való
600 fáklyából egy hurokfilm, az elmúlt 3 év modellfutásai (télen!). 
Nagy kérdés ebben a helyzetben, hogy a délebbre kerülõ ciklonok mennyire lesznek délebbre. Ez ugyanis a nagy térségû keleties áramlások területét meghatározza. Ha túlságosan fönt maradhatnak, a ciklonokkal egy vonalban lévõ hullámzó áramlások zónájába kerülhetünk, ahol a ciklonok elõ- és hátoldalán délnyugatias ill. északnyugatias áramlások mentén melegebb ill. hidegebb léghullámok áramlanak a ciklonok közötti területekre. (Ettõl a területtõl északra húzódik majd a kontinentális eredetû hideg légtömegek déli határa.) Ebben a helyzetben pedig a ciklonok pontos helyzete is erõsen meghatározó lesz hazánk idõjárására nézve.
(Most nem néztem modelleket, ezt csak, mint kiegészítést, teszem hozzá .)
(Most nem néztem modelleket, ezt csak, mint kiegészítést, teszem hozzá
.)
Európa idõjárása nagy változás elõtt áll. Az addig elég egységes északatlanti alacsony nyomású szisztémát jan.18.-tól kezdõdõen a Brit-szigetek fölött kialakuló AC két részre osztja, az áramlási kép egyre meridionálisabbá válik.
A brit AC északi nyúlványa ék felé terjeszkedik, végül eléri az északkelet-európai magasnyomású területet, és összeolvad azzal. Így teljesen lefûzi az említett alacsony nyomású rendszer keleti részét egyéb részeirõl, s ez gyengülõ ciklonként egy ideig még tovább "él" Kelet-Skandináviában. E lefûzõdéssel ellenben egységes anticiklonális híd jön létre az Észak-Uraltól egészen Izlandig. Ez nagyon fontos momentum: a kontinensre eddig jellemzõ nagytérségi ny-dny-i áramlást ugyanolyan nagy területre kiterjedõ k-i váltja fel
Ez a folyamat elõreláthatólag jan.20.-ra befejezõdik.
Az ECMWF szerint ezt követõen ény-ról újabb ciklon "támadja meg" a magas nyomású hidat, de ez "elõdjéhez" hasonlóan szintén lefûzõdik az õt létrehozó rendszerrõl, dél felé (a Brit-szigetek irányába) indul meg, mögötte az AC híd záródik.
Jan.24.-re a következõ kép alakul ki: Észak-Európában k-ny tengelyû óriás AC az Uraltól Izlandig. Ettõl délre ciklonok -egy Nyugat-Európában, az említett dél felé elindult ciklon kimélyülésébõl, a másik a Fekete-tengertõl valamivel északra.
Összefoglalva a következõket lehet elmondani: északon a ciklontevékenység gyengül, ott AC alakul ki, a déli ellenben növekszik. Ennek megfelelõen a kontinens nagy részén keleti áramlás áll elõ, lehetõvé téve a hideg szárazföldi légtömegek térhódítását. Az elõreláthatólag felerõsödõ délnyugat-európai ciklontevékenység felveti a mediciklon képzõdés lehetõségét, mely az ék-i hidegáramlással karöltve havazáshoz vezethet jan.25 körül (bár ez még igencsak a "jövõ zenéje")
A brit AC északi nyúlványa ék felé terjeszkedik, végül eléri az északkelet-európai magasnyomású területet, és összeolvad azzal. Így teljesen lefûzi az említett alacsony nyomású rendszer keleti részét egyéb részeirõl, s ez gyengülõ ciklonként egy ideig még tovább "él" Kelet-Skandináviában. E lefûzõdéssel ellenben egységes anticiklonális híd jön létre az Észak-Uraltól egészen Izlandig. Ez nagyon fontos momentum: a kontinensre eddig jellemzõ nagytérségi ny-dny-i áramlást ugyanolyan nagy területre kiterjedõ k-i váltja fel
Ez a folyamat elõreláthatólag jan.20.-ra befejezõdik.
Az ECMWF szerint ezt követõen ény-ról újabb ciklon "támadja meg" a magas nyomású hidat, de ez "elõdjéhez" hasonlóan szintén lefûzõdik az õt létrehozó rendszerrõl, dél felé (a Brit-szigetek irányába) indul meg, mögötte az AC híd záródik.
Jan.24.-re a következõ kép alakul ki: Észak-Európában k-ny tengelyû óriás AC az Uraltól Izlandig. Ettõl délre ciklonok -egy Nyugat-Európában, az említett dél felé elindult ciklon kimélyülésébõl, a másik a Fekete-tengertõl valamivel északra.
Összefoglalva a következõket lehet elmondani: északon a ciklontevékenység gyengül, ott AC alakul ki, a déli ellenben növekszik. Ennek megfelelõen a kontinens nagy részén keleti áramlás áll elõ, lehetõvé téve a hideg szárazföldi légtömegek térhódítását. Az elõreláthatólag felerõsödõ délnyugat-európai ciklontevékenység felveti a mediciklon képzõdés lehetõségét, mely az ék-i hidegáramlással karöltve havazáshoz vezethet jan.25 körül (bár ez még igencsak a "jövõ zenéje")
Ha már itt vagyok nézzünk körül a nagyvilág házatáján:-)
Sajnos a váltás elkerülhetetlennek látszik, és a jó kis kellemes hõmérsékletektõl is búcsút inthetünk.
Ismét egy jelentõs átalakulás veszi kezdetét.
A bizonytalan nagy szórás egy újabb anticiklon térhódítására utal és sajnos elzárja a óceáni fûtõszálakat, ezzel együtt utat enged a sarkok felõl délre lekívánkozó fagyasztó légtömegeknek.
Bíztam az indexekben, de sajnos úgy néz ki ebbõl nem tudunk kilábalni. Az AO és a NAO is elindult vakondok után kutakodni, így negatívba kerülünk ismét.
Link
Link
Persze némi reménysugár marad néhány tagba, de vajuk meg õszintén az elõzõ napokban nagyon szép volt, és láttam a fényt az alagút végén, sajnos ez a fény a vonaté lesz már megint és nem a kelõ napé:-)
A modellek is az eddigi világos szép sárgás-barnás 850hPa-os színt is kékre festik a térképeken. ( A tervezõjük Antoni Gaudi volt?:-) Link ):-)
Link
Ez bizony már belátható idõn belül vagyon.
Az ECMWF is hasonló elárasztással számol. Északon a lilaruhás nõ is belibeg:-)
( Link ):-)
Link
Link
És a JMA is ezt valószínûsíti.
Link
A változás ténye már megkérdõjelezhetetlen, a tartóssága és a milyensége még sok-sok változó lehet.
Mediciklonok, száraz hideg, vagy csak átmeneti lehûlés? Meglátjuk, a véleményem, hogy ez a tél még egy vagy több nagyobb dobás nélkül nem múlhat el, az egész idõszak felállása nem ez enyhe folytatást sejtette, de mivel a remény hal szép víziélõlény így kezdtem benne hinni, de kifogták....:-)
Sajnos a váltás elkerülhetetlennek látszik, és a jó kis kellemes hõmérsékletektõl is búcsút inthetünk.
Ismét egy jelentõs átalakulás veszi kezdetét.
A bizonytalan nagy szórás egy újabb anticiklon térhódítására utal és sajnos elzárja a óceáni fûtõszálakat, ezzel együtt utat enged a sarkok felõl délre lekívánkozó fagyasztó légtömegeknek.
Bíztam az indexekben, de sajnos úgy néz ki ebbõl nem tudunk kilábalni. Az AO és a NAO is elindult vakondok után kutakodni, így negatívba kerülünk ismét.
Link
Link
Persze némi reménysugár marad néhány tagba, de vajuk meg õszintén az elõzõ napokban nagyon szép volt, és láttam a fényt az alagút végén, sajnos ez a fény a vonaté lesz már megint és nem a kelõ napé:-)
A modellek is az eddigi világos szép sárgás-barnás 850hPa-os színt is kékre festik a térképeken. ( A tervezõjük Antoni Gaudi volt?:-) Link ):-)
Link
Ez bizony már belátható idõn belül vagyon.
Az ECMWF is hasonló elárasztással számol. Északon a lilaruhás nõ is belibeg:-)
( Link ):-)
Link
Link
És a JMA is ezt valószínûsíti.
Link
A változás ténye már megkérdõjelezhetetlen, a tartóssága és a milyensége még sok-sok változó lehet.
Mediciklonok, száraz hideg, vagy csak átmeneti lehûlés? Meglátjuk, a véleményem, hogy ez a tél még egy vagy több nagyobb dobás nélkül nem múlhat el, az egész idõszak felállása nem ez enyhe folytatást sejtette, de mivel a remény hal szép víziélõlény így kezdtem benne hinni, de kifogták....:-)
Néztem az ENS-et.
De ilyen AC mellett már lehet nyugati-északnyugati áramlás is ha nem tévedek, túl nyugatra van a "rendes blocking-hoz".
GFS fõ futásán, a távlatban meg túl délre.
De ilyen AC mellett már lehet nyugati-északnyugati áramlás is ha nem tévedek, túl nyugatra van a "rendes blocking-hoz".
GFS fõ futásán, a távlatban meg túl délre.
240h után inkább megint a nyugatias irányítás felé hajlik...az ENS-en is bõven ott van a lehetõség.
Nem lesz túl tartós ez a blocking. Link
Bár a fõfutás kilóg az északi viharciklonokkal, azért nem látszik esélytelennek a dolog.
Nem lesz túl tartós ez a blocking. Link
Bár a fõfutás kilóg az északi viharciklonokkal, azért nem látszik esélytelennek a dolog.
Persze, nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy télen hideg van, nyáron meleg. De az
általad említett karácsonyi felmelegedés az valószínûleg a véletlen mûve. Csak mivel mindig
hideg, havas Karácsonyra várunk, ezért megmarad bennünk, ha nem jön be. És ha most az
utóbbi években sorozatban elmaradó fehér Karácsonyra hivatkoznánk, akkor meg kéne nézni
egy valóban hosszú távú statisztikát.
általad említett karácsonyi felmelegedés az valószínûleg a véletlen mûve. Csak mivel mindig
hideg, havas Karácsonyra várunk, ezért megmarad bennünk, ha nem jön be. És ha most az
utóbbi években sorozatban elmaradó fehér Karácsonyra hivatkoznánk, akkor meg kéne nézni
egy valóban hosszú távú statisztikát.
Az idõjárás részfolyamatai lehet, kaotikusak, de ezek summája vagy "burkológörbéje" igenis mutat szabályszerûségeket.. A fizikában, matematikában vannak ilyen paradoxikális jelenségek.
Akit ez nem gyõz meg, gondoljon az idén szinte napra pontosan, és megegyezõ formában megismétlõdött 2009-es karácsonyi felmelegedésre. ( Mintha "naptára" lenne az idõjárásnak, s ez nem egyedi eset volt, máskor is elõfordult hasonló)
Mindez a véletlen mûve lenne?
Akit ez nem gyõz meg, gondoljon az idén szinte napra pontosan, és megegyezõ formában megismétlõdött 2009-es karácsonyi felmelegedésre. ( Mintha "naptára" lenne az idõjárásnak, s ez nem egyedi eset volt, máskor is elõfordult hasonló)
Mindez a véletlen mûve lenne?
Emlékszem én is erre a havazásos elõrejelzésre bár a következõ futás kivette.Nagyon profi volt az észrevételed,valóban ebbõl a szituból nemigen lehet havasan kijönni.Mintahogy azt is észrevettem,hogy a hosszan tartó hideg periódus szinte sosem végzõdik havazással,hiszen beáll az AC és a magasban már pozitív a hõmérséklet.Tehát ilyenkor ha csapival jön a meleg mindenképpen ónos esõvel indít.Mondom, ez csak hosszú AC után lehetséges.
Szerintem egyértelmû, hogy Hari Seldon mivel jósol: pszichohistóriával!
Mivel kaotikus rendszerrõl van szó, ezért a statisztikák még akár be is
jöhetnek, de épp úgy bejöhet az ellenkezõjük is.
Mivel kaotikus rendszerrõl van szó, ezért a statisztikák még akár be is
jöhetnek, de épp úgy bejöhet az ellenkezõjük is.
A GFS és az ECM is most már ütemesen az É-ról érkezõ egyre újabb hidegöblítésekkel számol 168h felett és ez nagy örömmel tölt el. Egyik kedvenc téli idõjárásom(a nagyhavas medisorozat és a 3 napos stagfrontos havazás után) a friss, hózáporos-napsütéses enyhén szeles idõ. 
Mindkét modell stabil GB környéki AC-vel számol és ez É-ról való kerülésre "kárhoztatja" az amerikai hidegleszakadás által generált ciklonokat és így azokat Skandinávia felõl, jóval hidegebb verzióban kapjuk, mint sima zonalitásnál.
A GFS 240 körül egyre nyugatabbra érkezõ hidegöblítésekkel számol Link melyek most még bizonytalan pályájú mediket generálHATNAK. Persze felfoghtjuk ezt csak mézesmadzag effektusnak is.
Mindkét modell stabil GB környéki AC-vel számol és ez É-ról való kerülésre "kárhoztatja" az amerikai hidegleszakadás által generált ciklonokat és így azokat Skandinávia felõl, jóval hidegebb verzióban kapjuk, mint sima zonalitásnál.
A GFS 240 körül egyre nyugatabbra érkezõ hidegöblítésekkel számol Link melyek most még bizonytalan pályájú mediket generálHATNAK. Persze felfoghtjuk ezt csak mézesmadzag effektusnak is.
Még egy példa: valamelyik modell (ha jól emlékszem, a GFS) jan.11-12.-re 10-20 cm havat adott a Dunántúlra -többen erõsen meg is örültek neki. Én a magam részérõl nem, mert eleve valószínûtlennek tartottam.
Nézzük, miért. Megfigyelésem szerint amennyiben hosszan tartó, "hideg" blockingos idõszakot (fõleg, ha a vége felé magas légnyomással járt) zonális szituáció, jelentõs enyhülés vált fel, viszonylag hosszú idõ telik el, míg újra érdemi hidegelárasztás tud létrejönni. A dny-i áramlásos, alacsony nyomású idõszaknak "meg kell érnie" a következõ blocking szituációra. Ráadásul a nagyobb havazáshoz valószínûleg még meg kell várnunk a mediciklon kialakulását is. Az idõpontokat figyelembe véve, mindennek a megtörténte jan.11.-ig lehetetlennek látszott. S nem is történt meg, nem havazott a jelzett napokon. A modell azt adta, amit az egyenletei alapján adnia kellett -és hatalmasat bukott.
Nézzük, miért. Megfigyelésem szerint amennyiben hosszan tartó, "hideg" blockingos idõszakot (fõleg, ha a vége felé magas légnyomással járt) zonális szituáció, jelentõs enyhülés vált fel, viszonylag hosszú idõ telik el, míg újra érdemi hidegelárasztás tud létrejönni. A dny-i áramlásos, alacsony nyomású idõszaknak "meg kell érnie" a következõ blocking szituációra. Ráadásul a nagyobb havazáshoz valószínûleg még meg kell várnunk a mediciklon kialakulását is. Az idõpontokat figyelembe véve, mindennek a megtörténte jan.11.-ig lehetetlennek látszott. S nem is történt meg, nem havazott a jelzett napokon. A modell azt adta, amit az egyenletei alapján adnia kellett -és hatalmasat bukott.
Az ember közel 40 megfigyelt tél (engem fõleg ez érdekel) tapasztalatával a háta mögött már érzi, mi az, ami valószínû, ami esetleg elképzelhetõ, és mi valószínûtlen. Közben persze figyeli a modellfutásokat, de elképzeléseit nem kizárólag azokra alapozza, hanem úgy fogja fel õket, mint az indikátorok egyikét, melyet figyelemmel kísér, de számításba vesz egy csomó más dolgot is. Ha nem így tenne, bizony nehezére esne eligazodni a gyorsan változó modelleredmények sokféleségében.
Például a fentiek a mostani helyzetre alkalmazva: megfigyeléseim szerint a telek nagy többsége "lyukas". Ez annyit jelent, a tél közepe, a közvetlenül a napforduló utáni idõszak (melyet valaki itt a fórumon potenciálisan a tél legértékesebb részének nevezett) téli idõjárás szempontjából nagyon gyakran "hiányzik". December végén, január elején megenyhül az idõ, azonban a hideg a hónap közepére, harmadik dekádjára visszatér, és legalább február második feléig marad. Az idei tél lefolyása alapján most már tipikusan ilyennek néz ki.
Következésképpen gyanakodva szemlélek minden olyan "prognózist", mely pl. februárra kifejezetten enyhe idõt ad. Hasonlóképp gyanakszom azokra a fáklyákra, melyek nem mutatnak jelentõsebb hõcsökkenést a hónap végére, vagy az olyan elõrejelzési térképekre, melyeken nincs blokkoló AC a megfelelõ helyeken. Egyelõre úgy tûnik, ezen megfontolások helyesnek bizonyultak.
Például a fentiek a mostani helyzetre alkalmazva: megfigyeléseim szerint a telek nagy többsége "lyukas". Ez annyit jelent, a tél közepe, a közvetlenül a napforduló utáni idõszak (melyet valaki itt a fórumon potenciálisan a tél legértékesebb részének nevezett) téli idõjárás szempontjából nagyon gyakran "hiányzik". December végén, január elején megenyhül az idõ, azonban a hideg a hónap közepére, harmadik dekádjára visszatér, és legalább február második feléig marad. Az idei tél lefolyása alapján most már tipikusan ilyennek néz ki.
Következésképpen gyanakodva szemlélek minden olyan "prognózist", mely pl. februárra kifejezetten enyhe idõt ad. Hasonlóképp gyanakszom azokra a fáklyákra, melyek nem mutatnak jelentõsebb hõcsökkenést a hónap végére, vagy az olyan elõrejelzési térképekre, melyeken nincs blokkoló AC a megfelelõ helyeken. Egyelõre úgy tûnik, ezen megfontolások helyesnek bizonyultak.
Ezt erõsítem én is az elmúlt években, az idén meg lehet elégedve a kimenetekkel, íme az összesítés: Link
A legutóbbi, 6-i körvonalazásom is megvalósulni látszik, érkezik az újabb blocking.
A megvalósulását követõ események még igencsak kérdõjelesek, ám a hónap utolsó dekádja valóban hozhat kemény jelleget.
A legutóbbi, 6-i körvonalazásom is megvalósulni látszik, érkezik az újabb blocking.
A megvalósulását követõ események még igencsak kérdõjelesek, ám a hónap utolsó dekádja valóban hozhat kemény jelleget.
Nekem is vannak ilyenfajta indíttatásaim (ezt én "analóg" meteorológiának nevezem, szemben a computerek "digitális" meteorológiájával) Párszor meg is kaptam érte a magamét itt a fórumon.
1. - A modellek: Kézenfekvõ, kéznél van, egy linkkel lehet bizonyítani egy állítást. Sok modell van, sokszor futnak, van mibõl teóriákat állítani. Amatõröknek ideális.
2. - Statisztikák, adatsorok, szokásos felállások, visszatérõ jellegzetességek, stb.: Vagy salek-féle találgatás (~megérzés), vagy profi módszer lapulhat mögötte. Beválási valószínûsége sokkal kevésbé mérhetõ a modellekhez képest (épp ezért a hatékonyság szerintem nem vethetõ össze a modellek eredményeivel - teljesen mást is állítunk elõ vele). Ellenben nagyon jó, hosszú elemzéseket lehet írni belõle, Snowhunter, régebben svadasz szeretett ilyeneket felvetni, újabban Anarki is (egészen sikeresen - szerintem) próbálkozik e téren. Tõled is nagyon szívesen olvasnék egy ilyet, tudom, hogy macerás megírni (sok link, alátámasztás, makrofolyamatok, régmúlt példák, meg az a megmagyarázhatatlan intuíció), de érdekes olvasmány és tanulságos eset lehet számunkra, modellekre támaszkodóknak...
Az állatok titkát megfejtettem! Õk a múlt tél alapján készülnek fel a következõre, ahogy az ember is teszi (tette inkább, tudatalatt). Ha hideg tél volt, jobban rágyúrnak, ha enyhe tél volt, elsunnyogják, maximum meglepõdnek egy kicsit
2. - Statisztikák, adatsorok, szokásos felállások, visszatérõ jellegzetességek, stb.: Vagy salek-féle találgatás (~megérzés), vagy profi módszer lapulhat mögötte. Beválási valószínûsége sokkal kevésbé mérhetõ a modellekhez képest (épp ezért a hatékonyság szerintem nem vethetõ össze a modellek eredményeivel - teljesen mást is állítunk elõ vele). Ellenben nagyon jó, hosszú elemzéseket lehet írni belõle, Snowhunter, régebben svadasz szeretett ilyeneket felvetni, újabban Anarki is (egészen sikeresen - szerintem) próbálkozik e téren. Tõled is nagyon szívesen olvasnék egy ilyet, tudom, hogy macerás megírni (sok link, alátámasztás, makrofolyamatok, régmúlt példák, meg az a megmagyarázhatatlan intuíció), de érdekes olvasmány és tanulságos eset lehet számunkra, modellekre támaszkodóknak...
Az állatok titkát megfejtettem! Õk a múlt tél alapján készülnek fel a következõre, ahogy az ember is teszi (tette inkább, tudatalatt). Ha hideg tél volt, jobban rágyúrnak, ha enyhe tél volt, elsunnyogják, maximum meglepõdnek egy kicsit
10 napon túl nemigen hiszek semmilyen fáklya-információban (extrém esetekben 12 nap még belefér). Annál inkább a múlt faggatásában! Jobban hiszek több évtizedes adatsorok statisztikus kivesézésében, analógiákban, valószínûségekben, idõbeli távkapcsolatokban (esetenként akár 3-4 hónapra elõre is), mint egy dinamikus modell 10-12 napon túli próbálkozásaiban. Hát ennyi Idõnként elkapott a hév, és 10 napon innen is próbálkoztam itt a metneten, de ott nem lehetek elégedett a találati aránnyal, ezért úgy döntöttem, maradok hosszútávfutó.
Idõnként elkapott a hév, és 10 napon innen is próbálkoztam itt a metneten, de ott nem lehetek elégedett a találati aránnyal, ezért úgy döntöttem, maradok hosszútávfutó.
Zsinórban a 2. futás adja 25-ére azt a genovait. Nem sámli, ilyen távból.
Hari:
De most már tényleg áruld el, mik alapján elemzel?
Hari:
De most már tényleg áruld el, mik alapján elemzel?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat