Meteorológiai esélylatolgatások

Az AC Franciaországig nem fog lehúzódni, helyette egy érdekes nyereghelyzetbe kerülünk: A Skandináv Ac, az Azori AC, a Grönlandi viharciklon és a Törökország feletti sekély mezõ határán. Azt követõen azonban, a hónap 2. felében rusnya nagy tél következhet, csapadék nélkül.

Az általad felvázolt kép végeredményben hasonlít az ECMWF febr.15.-re vonatkozó elõrejelzéséhez a következõ különbségekkel: a modell az AC középpontját délebbre teszi -az európai Oroszország középsõ része fölé, a Fekete-tengertõl északra. A délnyugati nyúlványa hiányzik, és az anticiklon hátoldalának d-dny-i áramlása sokkal mélyebben hatol a kontinens belsejébe, köszönhetõen az Atlanti-óceánról benyomuló ciklonszörnynek, melynek bölcsõje szintén a labradori partoknál ringott. A mediterrán ciklont szintén mutatja a modell, nagyjából az általad megjelölt helyen.
Érzésem szerint e két kép között a vízválasztó az északatlanti ciklontevékenység erõssége. Ha ez kisebb lenne, mint amit a modell feltételez, valószínûleg az elsõként említett felállás valósulna meg -és ezt a kimenetelt én sem tartom a legkevésbé sem lehetetlennek.

Hofélia: a modell által 15.-re mutatott kép is azt sejteti, hogy addigra az atlanti ciklonok aktivitása már csökken.

Ebben reménykedem magam is, bár a jelen modellfutások szembemennek most is az Ac- tartós megerõsödésével- Én is az általad vázolt variációt vélem valószínûbbnek. Ék-en ritkán látható homogén területi eloszlású, és hatalmas egybefüggõ vastag hótakaró van felhalmozódva, ez pedig igenis erõsíti Skandi Ac-kialakulása estén az egész térség további Ac -dominanciáját,és a hidegbázist is. A Skandi Ac- kialakulása után az átmeneti ciklon ostromot követõen-az óceáni ciklongenezis mérséklõdésére számítok. (Amcsi-hidegmag felszámolódhat).

15-16-ára én valami ilyesmivé várom az idõjárási helyzet fejlõdését:

Link

Azaz a jelenlegi modell-számításokkal szemben a skandináv AC drasztikus megerõsödését, a magasnyomás délnyugat felé terjeszkedését, Ék-DNY-i teknõt, és Földközi-tenger nyugati medencéjébe lefolyó hideg hatására mediterrán ciklon kialakulását.

Viszont, akkor amit észrevettem, csak köszönni tudom, mármint hogy írásaim gondolkodásra késztetnek.
Bizony a véleményünk eredõje ugyanaz, a következõ hetek idõjárását eldöntõ csata szemtanúi lehetünk a héten.
Az elmúlt futások összevisszasága is jelzi, még messze nincs lefutva a dolog, sokváltozós még az egyenlet.

Szerk.: Lám, Laci már vázolt is néhányat, bizony modellek egy-két visszacsatolást és esetleges kapcsolódási pontot nem láthatnak.

Én csak ezekre annyit tudok mondani, hogy a vak is meglássa, vagy nem:-)

No de figyeljünk oda, itt igazából 3 nagy akciócentrumot különböztetünk meg és ezeknek az eseményeknek a mozgolódása adja meg a hidegleszakadás helyét, irányát és mértékét.
Az egyik, hogy az azori anticiklon északra mozdult, így a ciklonok pályáját kibillentette a nyugati-keleti irányból egy délnyugati-északkeleti irányba. Mivel a Skandináv-félszigeten és a Kelet-európai-síkságon hatalmas hó halmozódott fel így az anticiklon kapásból kitud alakulni, mivel hideg van, a bázisa is megvan, így tartóssága is meglehet.
A másik a ciklonok erõsségé mozgása kint az óceánon, ha ezek tartják azt az irányt amit most, akkor az skandináv anticiklon tudják lökdösni északkelet felé, és mivel az azori ac északabbra van így a skandináv anticiklon kapcsolta létrejöhet, no nem kell Voejkovra gondolni, de ezek a kapcsolatok meghatározhatják a hidegelárasztást. Mivel északon mozognak a ciklonok, így a hideg légtömeggel ezek vándorolnak kelet-délkelet felé, húzva-rántva maguk után a hideg levegõt.
Tehát ha az anticiklon egy északkeleti-délnyugati irányt mutat akkor ránk, illetve nyugatra szakadunk le hidegileg, ha a ciklonok képesek bármerre ezt eltéríteni, úgy változik a hidegleszakadás mértéke, és iránya. No ezért van sok-sok változó, egymásnak ellentmondó futás.
Egyébként Seldonunk valami ilyesmit várhat, aminek igencsak megvan az esélye, így nem szabad elvetni.

Elõzõ kommentemben utaltam rá, hogy lehet, nem a mediterrán ciklontevékenység hozza délnyugatra az északkelet-európai hideget, hanem éppen fordítva: a hideg délnyugati terjeszkedésének a következménye a megélénkülõ déli ciklonaktivitás (szóval ebben nincs vita köztünk) Mindenesetre a déli nyomásfáklyák lefelé mozdulása a Snowhunter-féle 1. verzió valószínûségét növelné, ha másért nem, azért, mert magas déleurópai légnyomás mellett aligha képzelhetõ el nálunk tartós ék-i légáramlás.
Szóval északatlanti ciklon kontra skandi anticiklon "párharc" lesz. Valószínûleg ezt a kettõsséget mutatják a bizonytalankodó modellek. A következõkben halkan monologizálok, mindenfajta egzakt megalapozottság nélkül: mi van, ha mégsem dõlnek el a dolgok most a hétvégén? Ha a cikloncsalád egy különösen erõs tagja átmenetileg tényleg "hidegre teszi" a skandi AC-t, de aztán a ciklonaktivitás gyengülésével az mégis dominánssá lesz Európa fölött? A labradori ciklogenezis már jó ideje elképesztõen erõs (minden bizonnyal a szintén makacs hudson-öbli hidegmag következtében) Az ember hajlamos azt gondolni, hogy belátható idõn belül a hidegmagok átrendezõdése miatt ez a ciklonaktivitás csökkenni fog.

Véleményeddel alapvetõen egyetérek, hiszen az "izlandi minimum", meg a "skandi AC", továbbá a "mediterrán ciklonok" nem szuverén, egymástól független szereplõi a makrocirkulációnak, hanem ezek hemiszférikusan, talán globálisan is, szervesen összefüggenek egymással. Nyilván, ha erõs marad az észak-atlanti ciklontevékenység, és a gyenge skandináv AC nem lesz képes azt tartósan távoltartani Észak-Európától, akkor nem lesz számottevõ európai hidegelárasztás, és mediciklonok sem -és vica versa.
Azt is teljes mértékben aláírom, hogy a jövõ hét második felének, végének történései fogják meghatározni a tél hátralevõ idejének idõjárási jellegét (talán még március elsõ felét is)
Amit elég valószínûnek tartok, hogy az ímmár egy hónapja tartó magas nyomású idõszak után erõre kapnak a ciklonális hatások, az eddig eléggé nyugodt légkör "mozgásba jön". Hogy ez hõmérsékletileg mit jelent majd (csapadék minden bizonnyal több lesz, ha csak kevéssel is, az eddigieknél) még kérdés. Jóval átlag feletti hõmérsékletekre mindenesetre nem számítok, az átlagos,vagy az alatti hihetõbbnek tûnik a számomra.

Szeretem a hozzászólásaidat, elkezdem miattuk nézegetni a térképeket egyesével, mozgásokat, meg minden. Nehogy kötekedésnek vedd, halovány szándéka sincs bennem ilyesminek!..
Abban egyetértünk, hogy a ciklon erõssége döntõ lehet: Ha erõs, széttöri az AC-t, ha gyengébb valamennyivel, akkor viszont az AC miatt még tovább gyengül. Az elsõ képeden ez szerintem látszik is (bár az AC nem túl erõs), hogy a ciklonok szétesve, 970 és afeletti központokkal vergõdnek.
Nyilván egy ciklon-anticiklon csatának leszünk szemtanúi, aminek kimenetele nagyon nagy különbségeket okoz Közép-Európa idõjárásában. Látszik is: Hol sok tag zuhan a mélybe (elsõ eset), hol csak néhány néz le, vagy alig 1-2 (második eset, ez megy most). Mivel azonban az idõpont felé közeledve csökken az elõrejelzés bizonytalansága, utóbbi verzió valószínûbb - ha nem is döntõ mértékben.
Jajj de szép idõjárási helyzet

Ejha, látom kedvelt szokásod bármit is írok, valamiben ellent mondani, he-he!

A viccet félretéve:

Tegnap déli futás, az elõbbi írásomba lévõ 1.verzió: Link
Ma reggeli futás, 2.verzió: Link

A nyomáskülönbség hasonló, mivel a cikloncsalád elsõ tagja még nem erõs és mély, csupán a család erejét jelzi pályavonala.

Mondom a kulcs a cikloncsalád erõsségében rejlik, ez az elsõ még hét közepi ciklon kontinensre húzódásának mértékében mutatkozik meg.
A továbbiak már a következõ ciklonok lesznek.

Véleményem szerint azért nem elhanyagolható az izlandi nyomásfáklya, mert a nyomáskülönbség, ami Izland és Skandinávia között létrejön, nem lehet túl erõs: A skandináv anticiklon akkor tud teret hódítani, ha visszatartja az izlandi térségben kimélyülõ ciklonokat, viszont akkor a középpont nem lesz olyan erõs (voltak rá modellfutások, 990-980 hPa a központ, az is Grönland felett, vagy Ny-abbra. Ha a második verzió jönne be (amit említesz és a modellek másfél napja vázolják), a mély központ mindig Izland környékén fog összpontosulni, a lefûzõdõ-továbbhaladó ciklonok törnék össze a skandi AC szívét. Valahogy így: Link majd Link
Szerintem az biztos, hogy tartósan (2-3 nap+) nem tud komoly nyomáskülönbség fennállni a két térség között, lévén az uralkodó áramlás nyugati, erõs ciklon letolja az AC-t, erõs AC felemészti a ciklon erejét. Utóbbira mostanában nincsen már példa, talán a tegnap esti ECM és a tegnapelõtti GFS futások között akadt 1-1.

Thermometer: A mediterrán térség nem olyan, hogy a tenger fölé érkezõ hideg levegõ hatására mélyül ki a ciklon, majd a tõle ÉNy-É-ÉK-re lévõ anticiklonok nyomási mezõjének megfelelõen kanyarodik fel (a Ny-i uralkodó irány miatt) É-ÉK-K felé? Elõoldalán nyilván hoz meleget, hátoldalán meggyorsítja a hidegbeáramlást (talajszinten is). Szerintem önmagában nem befolyásolja a hidegbeáramlás helyzetét. Hiszen ha nem lenne Földközi-tenger, a hideg sokkal tovább "löttyenne", mígnem el nem fogy az ereje... Mint Észak-Amerika középsõ és nyugati részein.
Számunkra egy Ny-ra helyezõdött skandi AC és nyugatra leszakadó hideg lenne jó keveredési zónával (december 25 pl.: Link természetesen itt se skandi AC, se izlandi gigaciklon nem volt) - viszont a GFS most olyan helyzetet mutogat, melyben annyira keletre megy, hogy tulajdonképpen nem is érint minket. Ebbõl mediciklon már aligha lesz A vége pedig az is lehetne, ahonnan elindultunk: Link Ez már-már a tavaszodás jele is lehet: Erõlködõ tél, stabilizálódó izlandi minimum. S valóban nem csapadékos, Anarkinak lett igaza.

Elírás volt, bocsánat. 2 hét akart az lenni

A következõ 2 hónapban? Azért ez elég merész.
Igazából a lehetõséget nem vetem el, de én nem számítok bazi nagy télre ebben a maradék idõszakban. Persze ez szubjektív kifejezés. A kulcs tényleg a ciklonaktivitás erõsségében lesz.

Az izlandi nyomásfáklya most másodlagos, hiszen ha a Labrador felõl érkezõ cikloncsalád adott lesz a következõ tényezõktõl függetlenül:
1: A cikloncsalád gyenge lesz, a skandináv Ac az elõzõ két napon mutatott módon, Közép-Európa felé kialakuló meredeken észak-déli irányú gerincet képez és térségünkre tolja rá a hideget, ezzel párhuzamosan a ciklonok Izland felé lesznek nyomva = alacsony légnyomás a szigeten.
2: A cikloncsalád masszív lesz, akkor a mai modellek által mutatott módon Skandinávia felõl nem engedi kialakulni az észak-déli irányú magas-nyomású gerincet, akkor a hideg légtömeg kelet felé tolódik és a kiterjedt és erõs alacsony-nyomású mezõ az egész óceáni térségben mélyre viszi légnyomást = a szigeten is.

A kulcs magában cikloncsalád erõsségében lesz, szerintem most másodlagos a Földközi-tenger szívóereje, hiszen az egész folyamat északabbra dõl el.
Ez jövõ hét második felében kialakuló folyamat az egész hónap idõjárási jellegét fogja nagy eséllyel eldönteni.

Ha a skandináv AC nyugatra tolódik akkor bazi nagy tél lesz a következõ 2 hónapban, ugyanis akkor valószínûleg nyugatabbra szakad le a hideg, és akkor bizony jönnek a mediterrán ciklonok. Ezt, hogy hol lesz a skandináv AC, kb hét legvégére, jövõ hét elejére tudjuk csak meg.

Az izlandi nyomásfáklya is arra utal, hogy nem nagyon "akar" ény-i blokkoló AC kialakulni, ill. a skandináv magasnyomás is bajosan terjeszkedik nyugat felé (bár 7. táján van egy kiugrás, és a hónap közepétõl valami halvány emelkedõ tendencia -mégis, az egész lent van a pincében) Ebben a helyzetben véleményem szerint a skandi AC ereje mellett döntõ lesz a mediterrán ciklontevékenység megléte vagy hiánya -végeredményben, hogy mennyire lesz "hajlandó" az azori maximum meggyengülni, lehúzódni rólunk.
A "szakadékba zuhanó" moszkvai hõmérsékleti fáklya -ha megvalósul- azért szinte biztos gyakorol Közép-Európára valamekkora hûtõ hatást.

Az ilyen, ék felõl közeledõ hidegtömeg esetén a helyzet (egyik) kulcsa a mediterrán ciklontevékenység, pontosabban, a "déli térfél" ciklonaktivitása. Ilyenkor a blokkoló AC nem tõlünk ény-ra, hanem é-ék-re alakul ki, így a dél felé törõ hideglevegõ gyors áramlású része tõlünk messze keletre helyezkedik el. Ebben a helyzetben a déli ciklonrendszer szívó hatására, légáramlást gyorsító effektusára is szükség van, hogy a hidegtömeg dny felé mozduljon, és ne dk-re, Ázsia felé terjeszkedjen. Vagy talán fordítva: a mediterrán ciklontevékenység felerõsödése arra utal, hogy az északi AC déli peremén a hidegtömeg zöme nyugat felé fordult. Jelen helyzetben lehet, hogy érdemes figyelni a déli nyomásfáklyákat is. Mi errõl a véleményed?

Említettem ennek a lehetõségét is, hogy a skandináv AC nem bír elég nyugatra kialakulni: Hiába próbált a GFS olyan sûrû izobárokat felvázolni, hogy a Wetterzentrale térképek majdnem fehérek voltak Izland és a Skandiván-fsz. között, egyszerûen túlságosan irreális volt. Az anticiklon 180 órán belül kialakul, fel is erõsödik, de (könnyen lehet, hogy az Észak-Amerikára szakadó hideg miatt) az Izland környékén generálódó nagyon erõs ciklonok szétrobbanthatják vagy felénk tolhatják. Így a hideg nem hogy az ECM szerint vázolt nyugatra, hanem keletre szakad le, amire két dolog is jellemzõ: Alig érint minket (Lehet, hogy DNy-ra be sem figyel -5 alatti T850) valamint száraz lesz. A hidegbetörések keleti peremén vannak a havas helyzetek, a nyugati, lévén AC keleti oldalán csorog le, AC hatás miatt nem hordozza magában a keveredés lehetõségét. Ez sem a jövõ, amit írok (milyen fordulatokat látunk mostanában?!), hanem amit tegnap vagy tegnapelõtt körvonalaztam, annak egy modellek által felvázolt (és érdekes, tanulságos kimeneteket produkáló) lefolyása van ma.
Skandináv nyomásfáklya: Link
Izland: Link
Csemege, Moszkva: Link
Ha a téltámadásnak ezen verziója sem tud igazán kialakulni, akkor az utolsó lehetõségek egyikét vesztegethetjük el - ismét. Cserébe volt néhány nap hidegpárna zúzmarával és most épp +9.0 °C van - kellemes!

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#2421

Érdekes ez a Skandináv AC. Annak ellenére tûnik kiépülni, hogy Labradornál stacioner viharciklon alakul ki. Mégsem látok jelenleg brutális hidegleszakadást a térségünkre, egy érdekes nyereghelyzet miatt.

Nem (volt) véletlen a közel 30°C-os szórás a fáklyán. A bizonytalanság továbbra is óriási. A biztosnak látszó lehûlés mellett, egyelõre egy kevésbé zord verzió (csak "hideg lenyalások") tûnik "befutónak".

Egész jól néz ki
Link
A fáklya 25 fokos szórása sem semmi.
Egy hülye modell, a GEM: Link
Egy lassú modell, a NOGAPS: Link
Egy kóstolgató modell, a NAEFS: Link
Ha valóban lesz még esélye a lehûlésnek, vagy valamilyen formában bekövetkezik, kézenfekvõ bizonyíték lehetne 180-tól 384 óráig a GFS fölénye. Ez egyébként nem meglepõ, a GEM régen 72 órára elõre sem látott nagy hidegbetöréseket Tõlünk ÉK-re egyébként az is igaz, hogy mindkét fáklyán (GEM, NOGAPS) több mozgolódást lehet találni. NOGAPS meg ugye a nem ránk tekeredõ medinél volt pontatlan. Finom idõjárási elõrejelzési helyzet hosszabb távon, ez biztos

Igen, ne általánosítsunk!

A MET társalgó egy része állíttatta, a pontosság kedvéért.

Úristen, mi ez az óriási zuhanás febr.8-án a fáklyán? Én meg már beleéltem magamat, hogy tavasz.
Egyébként ez a hideg, ami hát talán jönni fog, végig ott volt eddig is a modelleken, csak hát északon. Kialakulni látszik a skandináv AC, ami szépen ránkzúdítja majd a sarkot, a potenciál meg meg volt rá eddig is. Újracsak a tél javára billent az a bizonyos "mérlegnyelv". Tanulság meg ebbõl az, hogy megintcsak az idõjárás kitol velünk és az ellentettje jön be, ami eddig látszott. Úgy látszik, hogy ez a tél a váratlan pálfodulásokról szól. Rudolfking is rámutatott egyébként arra, hogy gyanúsan nagyon lelognak az egyes tagok a fáklyán. Igaza lett, elismerésem.
Hó most nem látszik, viszont január közepén sem látszott, hogy havazni fog majd január 3. dekádjában. Peremciklon, hidegcsepp és újra fehér minden.
Hogy latolgatás is legyen, ez a helyzet huzamosabb ideig is képes lesz majd fennálni. Elég erõs AC néz ki Skandináviára, ami azért annyira könnyen nem adná meg magát. Ha hó is hullana valamibõl, elképzelhetõ, hogy a Tmin pik-pak lezuhan majd -20/-25 °C-ra.
Azt hiszem nem viszek virágot a Tél sírhelyére, amit a met.társalgo állítatta még valamikor január 11-én. Elfagyna.

A gfs-en 240 óra fölött megjelentek a med-ek is hmmmmm... de szép álom ez egyelõre.

Úgy látszik, hogy mégiscsak felépül egy Skandináv AC mely hatására a téli folytatás alapfeltétele, a hideg adott lehetne. Persze kérdés még ennek a hideg leszakadásnak a majdani pályája... Északi nyomásfáklya Link
Ennek ellenére én azt mondom, egy igazi télhez hó is kell! Itt egy fáklya rácspontomhoz közel Link Nos, bár 10-e után néhány tag megmozdul de egyelõre túl nagy csapadékot nem prognosztizál. Január jóval átlag alatti csapadékmennyiséggel zárt nálam, vajon folytatódik majd a csapadékszegény idõ esetleg majd fordul a kocka? Ebben a hideg elárasztásban sok minden benne lehet... Mindenesetre a szezonális modellek a következõ hónapokra nem várnak eget verõ csapadékhozamokat Link Link A hõmérséklet alakulását már legalább egy hete így jelzi Link Link február hideg, majd szumma-szummarum átlagos hõmérsékletek. Ebbõl szárazabb de hideg február vizionálható. Remélhetõleg (ha már hideg lesz), azért némi havat is látunk majd... Hajrá medik, hajrá hcs etc.

Az a bizonyos "fekete ló" /skandináv giga AC + északkeleti kontinentális hideg/ egyszeriben lõtávolságba került. Amennyiben ez a makrocirkulációs helyzet kialakul, én elég hosszú életet jósolok neki, azaz akár február 25-ig. Ez lenne - és minden bizonnyal lesz is - a tél 3. HRHI-je és amennyiben a hideg levegõ nyugalomba jut, akár az egész téli szezon legkeményebb fagyos éjszakái is bekövetkezhetnek legkésõbb február 3. hetében. Nagy havazás egyelõre nem látszik, viszont az AC délkeleti peremén magassági hidegcseppek, helyi konvergenciák simán összehozhatnak néhány cm-t, arról már nem is beszélve, ha idõvel egy-egy med is bejönne. Összefoglalva tehát a Tél köszöni és jól érzi magát, és tudjátok hogy van az: akinek a halálhírét keltik, az még sokáig fog élni :-)

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#23840 - 2011-02-03 07:08:1

Hm...könnyen lehet,hogy még 1 hétig sem tart az enyhe,tavaszias idõ : É-Ék felõl bezúdulhat a hideg,a jövõ hét 2.felében. Persze nem kizárt,hogy a fagyos levegõ java tõlünk K-re megy majd,ez esetben akár némi K-Ny megosztottság is lehetne hazánkban, hõmérsékletileg.
Nagy kérdés,hogy csapadékkal,minket érintõ ciklonnal járna-e a késõbbiekben ez a hideg elárasztás,talán Fekete-tengeri ciklon kialakulására van esély egy ilyen helyzetben ,de én egyelõre inkább száraz hideget valószínûsítek.

Még egy -talán szokatlan- adalék, néha érdemes odafigyelni az ilyen apró jelekre: a tegnapi, északról érintõ hidegfront után a légnyomás alig emelkedett, 1030 hpa közelében maradt. A "betegesen" zonális teleken ilyen esetben a barométer az "egekbe szokott menni" -1040 hpa-ra, vagy afölé. Ebbõl azt a következtetést vontam le, hogy a zonalitásnak nincs valami baromi ereje, lehet bízni a makrocirkulációs kép átalakulásában.

És a tendencia folytatódik: az operatív futás is csatlakozott a lefelé szóró társaihoz.
Link

Azért ez is kemény: 1065 hPa-os anticiklon, nem ám valahol Szibériában, hanem a finn-orosz határ közelében: Link Szerintem ez azért árnyalatnyit gyengülni fog az idõpont közeledtével, kihatva az itteni hidegelárasztás erejére is. Persze az alaphelyzet a számítottnál valamivel gyengébb Ac-vel is ugyanez maradna, csak gyengébb légmozgás mellett, az pedig még erõsebb éjszakai lehûléseket tudna kihozni...

Bizony, a 10napon túli kegyetlen szórás is sejteti: Link
Ami nálunk hõfok ügyben, az északon légnyomás ügyében: Link
A kettõ persze összefügg...

A 10-e után kezdõdõ brutális szórás (+5 és -22°C közötti 850hPa-os T), jelentõs átalakulást sejtet. Bizony komoly TÉLI 2. dekád is számításba jöhet!!

Hallod, õszintén csodálom benned azt a bátorságot, amivel ezeket a latolgatásokat kreálod..úgy beszélsz egy általad majdnem 2 hét mulvára várt medrõl, mintha 72 órán belül lenne, holott a modelleken még a csírája sem látszik..Eleve ez az egész nagy hidegelárasztás is erõsen kérdõjeles dolog, egyáltalán nem biztos, sõõt...személyes véleményem tapasztalatok alapján az, hogy a hideg tõlünk K-re szakad majd le, mivel felettünk Ac fog terpeszkedni.. Az általad várt "brutális" hidegelárasztásnak az esélye az én olvasatomban nem több 20%-nál.

Igen, elgondolkodtató, ahogy szépen leválnak már tegnap óta a pertubált tagok az OP - ról. A zonalitást jobb ha elfelejti aki várja, már a csalódások elkerülése végett. Ez a fáklya egyszerûen nem a zonalitás fáklyája, ez bizonytalanságot, és/vagy újabb téltámadásokat sejtet, de tartós zonalitást semmiképp! Jó lesz ez az 5 - 8 nap felüdülés, egy kis enyheség, ha ÉK -en lesz egyáltalán valami a szutykos +3+5 fokon kívül. Aztán hajrá az aranyért! A Jenkik is felmorzsolják addigra a rájuk küldött hideg adagot.
Mindez az elmúlt két nap történése mondatja velem, aztán ha még hamarabb jön zima senki ne csodálkozzon!

A próféta szóljon belõled!!!

Egyre csak nõ a jövõ hétvége környéki brutál hidegbetörés esélye. Skandináv anticiklon és orosz ciklon közös áramlási rendszerében -20 fok körüli (akár -25 fokot közelítõ) hidegmaggal európai elárasztás kezdõdhet, 15-e körülre ránk húzódó mediterrán ciklonnal, amely végre az idei tél elsõ igazi, komoly országos havazásával kecsegtet. A GFS fáklyájának -15, -20 fokos tagjainak száma szépen nõ, ami szintén táplálja a reményeket.

Kis személyes verifikáció: sajnos január utolsó dekádja mégsem tudta ledolgozni a hónap közepi szörnyûséget. -0,1 fokra tudta csak levinni a bp-lõrinci havi átlagot. Hiába, a 90%-os esetekben is ott van az a fránya 10%, ami sajnos most beütött

Azt mindenesetre meg lehet kockáztatni, hogy a most kialakulóban levõ zonalitás belátható idõn belül fel fog számolódni, és nem nyúlik a "végtelenbe", mint a 2006/2007 -hez hasonló abszolút anomáliás teleken. A zonalitás a Namias-ciklusnak megfelelõen "meg fog érni", majd meridionálisabb áramlási képek jönnek létre. Hogy ezek majd mire lesznek képesek, nagy kérdés. Lehet ebbõl brit blocking -méginkább félblocking- de elképzelhetõ nagyobb kiterjedésû észak-európai AC is, skandináv-északorosz középponttal (a tegnapi nyomásfáklyák ha harmatosan is, de utaltak ilyesfélére)
Egy dolgot kevéssé tartok valószínûnek: az izlandi blokkoló AC kiújulását Nyugat-Európára szakadó hideggel. Ez az éra épp most ért véget, nem valószínû, hogy hamarosan újra jelentkezik.

Jónéhány napja látszik a lehetõsége, figyeltem is a tagokat, hiszen a GFS operatív lassan 3-4 napja zsinórban adott vagy 4-5 ilyen futást. Link Link Link Mindezek után is csak azt tudom mondani, hogy nagyon sokesélyû a dolog, de a tél visszatérésére más makrofelállásra gyakorlatilag semmi esélyt sem látok. Az AC pedig nagyon gyakran húzódott rá a kontinensre, ezzel konzerválva felettünk immár a meleg levegõt. Link Hiszen itt még semi sem dõlt el. Az is igaz, hogy Izland és Skandinávia között nem lehet 60-80 hPa különbség! Feltétlenül Ny-ra, vagy ÉNy-ra kell tolódnia az izlandi akciónak, különben nem lesz ebbõl ránk szakadó hideget is biztosítani tudó anticiklon. Az izlandi fáklya azonban veszélyesebb Link bár mintha visszafogottabb lenne a szórás-bizonytalanság (gondolom kiszámíthatóbb vidék most az). Mindezek ellenére fel merem vetni, hogy most már van esélye ennek a skandiáv dolognak, de nagyon-nagyon kevés esély, %-okban nehezen mérhetõ. Ha láttátok a GFS 300 óra feletti részét, talán érthetõbb is: Elképesztõ makrohelyzet, szinte fel van borulva az egész, nehezen tudok ilyen felállást elképzelni, maximum átmeneti szakaszként, 1 napra sem Link Ilyen izobárok letolnák az Északi-sark jegét Kínához

Teljesen egyetértek, érdemes figyelgetni a Skandináv fáklyákat (habár én már azt teszem jó pár napja), az esetleges Skandi AC ha kialakul tuti hogy hatással lesz ránk, kérdés hogy milyen mértékben. Nem adja meg magát olyan könnyen a tél az egy biztos!

3 napja pedzegettem már ezt, a GFS már 5-6 napja elkezdte mutogatni 10-11-e körülre az ÉK-i, esetleg Skandináviába átnyúló AC lehetõségét. Igaz, akkor még britek felé "nyúlt" ki.
Még a 10 napos átmeneti zonalitást is említettem Link

Gabesz: jaja, errõl meg tegnap írtam pont (+skandináv fáklya link): Link

Ezekkel együtt a jövõ heti 10+ foknak szívbõl örülük, annak fõleg, hogy száraznak néz ki indulok kocsit mosatni, remélem, nem rontom el

A nagy szórás egy ilyen Ac-felállást valószínûsít.
Az észak-európai igen erõsen növekvõ és nagyon nagy szórást mutató légnyomásfáklyákra kell vetnünk figyelmünket a következõ napokban.
Azaz a hétvégével országos jelleget kapó enyhülõ periódus egy hét körüli (6-9nap) lehet csupán.

Skandináviától ÉK-re 10. környékére egy elég nagy AC épülhet ki, aminek bizony következményei lehetnek, és akár keményebb hideget is hozhat február második felére.

Azért az ólálkodás túlzás........
Mivel masszív NY-K-i áramlási rendszer alakult ki és ettõl északra erõs hidegfelhamozódás jelenleg még Amerika a hideg egy részének energiáját "levezeti" erõs hidegleszakadás formájában. Az hogy a makrocirkulációs mezõ átalakul európa fölött ez bitos, gyakorlatilag egyik percrõl a másokra igen erõs nyugati áramlás alakul ki, amely fõleg észak-európában okozhat igen jelentõs enyhülést. Ilyen hidegleszakadásokat a JMA fog meg a legjobban hosszútûvon, azaz nagyobb eséllyel tõlünk keletebbre szakadhat le és minket csak érinthet.

Valami ilyesféle felállás mindenesetre "ott ólálkodik a kertek alatt". Gondoljunk csak a pár nappal ezelõtt Dél-Skandinávia felett megjelent kis AC-ra, mely a közép-európai gyenge ciklonnal közös áramlási rendszerében Kelet-Skandináviából ránk húzta azt a száraz hideg levegõt, mely végeredményben még mindig felettünk tartózkodik. Elõhírnöke lenne ez egy kifejezett skandi AC szituációnak?

Tegnap is volt egy ilyen hirtelen felindulás, akkor még az operatív is mellettük állt. Azóta kicsit gyengítették, most megint eljátszanak a gondolattal. Nézegettem ECMWF-nél álláslehetõségeket, lehet diplomával a kezemben megpróbálkozom ezzel-azzal, jó lenne látni egy-egy ilyen tendenciának az okát is
Viszont még most is azt mondom, amit az imént: Olyan csalókák mostanában 240 óra felett a modellek, hogy egyelõre csak mint lehetõség, változat érdemes kezelni, nem mint reális esély...
Rossmann: Erre hivatkoztam néhány napja és Gabesz is alátámasztott: Nagy havaknál gyakorta ott figyel... Tavaly volt is, január közepén, meg is hozta a havas telet.

"lehet minket nem ér el egy csipetnyi lehûlés sem. "

Egy klasszikus, legalább néhány napig fennálló Skandi AC- esetén, ha egy csipetnyi lehûlés sem érne el bennünket, az lenne a tél legnagyobb fricskája! Február elején, hatalmas kontinentális hófelszínrõl érkezõ levegõ kizárt, hogy ne okozzon térségünkben lehûlést, persze a várható átmeneti enyhe idõhöz viszonyítva. A Skandi AC a télimádók egyik nagy bálványa! Lehet atlanti szörnyeteg, egy ilyen AC távol tartja közép Európától a kellemetlenkedéseit. A legkomolyabb téli helyzeteknél is igen gyakran szerepel a synop térképen a fent említett AC típus. Mondandómat ne vedd kioktatásnak, tudom hogy te tisztában vagy vele,de ha már szóba került..

Hmm na nézzenek oda máris cáfolják a legfrissebb futások az állításomat, a fáklyák egy meredek emelkedést mutatnak és kisimulást Nyugta-Európában. Mintha meglátta volna az elõzõ írásomat és északra kényszerítik a ciklonokat, ezáltal a Skandináv anticiklon kialakulhat, igaz ez 10 nap múlva kezd esedékessé válni. Gratula, most úgy néz ki, hogy nem volt rossz meglátásod, és lehet belõle valami.
Ez már bizony egy szignifikáns emelkedés, eddig ez még nem látszott.
Link
Link
Link
Néhány északi fáklya, és bizony hideg levegõ tölti ki ezeket, hogy ránk nézve ezek mit okoznak azt korai még vertifikálni, lehet minket nem ér el egy csipetnyi lehûlés sem.
Most ezek után maradjak csendben? ÁÁ az nem az én stílusom, inkább figyelek tovább:-) Meglátjuk a következõ futásokat.
Összegezve a zonalitás kialakul, enyhülés megjön, tartóssága már ennyire nem biztos, hogy hosszú életû lesz, mint ahogy ezt eddig vártam. Kulcs, a nyugati-délnyugati anticiklon kezében vagyon, hogy mennyire képes északnak mozdulni és módosítani a ciklonok áramlási pályáját.

Nem is áltattam magam, a mai modellvilágban tisztában vagyok a beválási esélyeivel. Annyit mondtam csupán, hogy volt (és van) néhány operatív és tag-futás, ami körvonalaz ilyesmit. De ezt a zonális helyzetet sem adta senki 1 héten át, mégis hirtelen ez lett belõle. Esélyt igazán nem is latolgattam, csak felvetettem, ha kialakulna, mivel járhatna, példakánt pedig 1-2 300 órán felüli futást hoztam fel. Még a makrocirkulációs csoportokat is megadtam (Hess-Brezowsky), hogy azok alapján egyébként mekkora esélyük lenne (ha nincs modell a kézben). Sovány. Az, hogy most a tagok adják: Link Link sem jelent semmit, hiába néhány ÉK-i hideggel számoló futás még Magyarországra is: Link . Ennek esélye 240 órán belül is elképesztõen képlékeny lenne. Ésszerûbb egy moszkvai fáklya talán: Link Link Viszont májusban latolgathatjuk, akkor már sok értelme nem lenne, így hát felemlegetni csak lehet