Agrometeorológia

Nyamm!

Az idei gyümölcsszezont ezennel megnyitom Link Link Link

Ázik az elsõ adag bodzavirág
Annyi akácvirággal találkoztam szedés közben, hogy elhatároztam, csinálok akácszörpöt is!

Tegnap felfedeztem az elsõ néhány cukkini sziklevelet. Ezt helyre kellett vetni.
Kísérletezek a fûnyesedék felhasználásával elsõsorban talajtakarásra, másodsorban trágyázásra. A csírázó magok fölé raktam kis kupacokat, és nagyon szépen visszafogták a kipárolgást az egyébként cserepesedésre igen hajlamos talajunkon.

Baktérium ellen Augmentin

Májusi virágjaim;
Link
Link
Link
és vigyázat nem virág, útszéli pipacsom, abból a dupla fajtából;
Link
Utcai kisház elõtt a beállóban labdarózsa ha jól tudom;
Link

Én nem hallottam még baktérium ellen permetszerrõl.

Permetezd meg a gombaölõvel, mert valami rovar ölõvel. Mondjuk Topas/Mospilan kombóval. De biztos tudnak neked mondani valami permetszert rá, de én csak a gyümölcsösökben használatosakat ismerem.

A kertemben lévõ fehér liliom levelét megtámadta valamilyen betegség. A leveleken foltok vannak, majd a levél megbarnul. Gomba vagy baktérium?

A sárga málna, szedermálna nálunk már virágzik, a meraldo eper már pirosodik.

A tegnapi HF 0.2mm csapadéka gyakorlatilag csak betonnedvesítésre volt elég, így kénytelen voltam a veteményest és a fiatal fákat (1-4 éves telepítés) a permetezés elõtt jól belocsolni. Idén a hajtáshervasztó szúnyog nem okozott komoly kárt (tán a Golden reinders almán és a Szegedi arany õszibarackon volt elvétve 1-1 hajtáscsúny elszáradva), tavaly a körte és az alma nagyon megsínylette. A két fiatal cseresznye (2012 tavaszi ültetésû Carmen, 2012 õszi Germersdorfi 3) gyakorlatilag tele volt hangyával és levéltetûvel. Ma este spilan és Systhane Duplo kombinációjával permeteztem (monília, tafrina, levélpirosító levéltetû, körtelevélbolha, hajtáshervasztó szúnyog ellen - bár ez utóbbi már nem fog szerepet játszani), két hét védelem garantált (mivel felszívódók). Legközelebb június elején fogok permetezni karate+Manzate kombinációval. Holnap a hangyák számíthatnak állományritkításra (Sütõpor+Porcukor+liszt keveréke kerül kihelyezésre kis tégelyekben), csúnyán megritkították a petrezselymet (70%-os kár).

Közbe kiderült mi lehet(ett) a leveleken.
Link
"Az idei évben a leveleken sok helyen megjelentek a peronoszpórára nagyon hasonlító tünetek (kép fent). Ezek a sárgás foltok a levélen azonban nem a peronoszpóra tünetei, hanem a szántóföldi növényeknél, elsõsorban a napraforgónál, használt gyomirtó szerek tünetei, amelyek a szél által felkavart por- és homokszemcsék felületén érkeznek a szõlõ levelére, majd ott nedvesség hatására aktíválódnak és folttüneteket okoznak. Nincs vele teendõ, kárt nem okoz. "

Azért ennek nagyon örülök, hogy ilyen történik, az ember meg pluszba permetez emiatt egyet. Bár ártani nem árt, most még.

Egyetértek. Az esõvizet csatornába vezetni pazarlás, mert az lágy víz,a kútból meg kemény jön.

Nekem is van fúrt kút, de még így is gyûjtöm az esõ vizet.

1. Permetezésnél jobb esõvízzel permetezni, mert lágy víz.
2. Locsolásnál is jobb, mint a kútvíz.

Igen, a csatornában végzi.
Fúrt kutunk van, abból van locsolva a gyep.
A hordót pedig hetente 2 - szer töltjük fel jéghideg kútvizzel, hogy azért valamelyest melegedjen és legalább langyos vagy enyhén hideg legyen.
Ebbõl vannak locsolva a virágok, a veteményes kert, és a sziklakert.

Helyzetkép vihar után. Hála a déli felvésû udvarnak, nem volt nagy kár. Pár szem zöld szilva gurult? arrébb vagy 6 métert, de ágak meg maradtak.
Szépen maradt a meggyen, de van valami probléma. A csúcslevelek barnulnak, lehet hogy túladagoltam a permetet? Utolsó kanyarban lehet hogy visszafordultam a maradékkal, és kiszórtam a levéltrágyás szert még egyszer.
Link
A málna hajtások szépen hozzák a virág-bogokat;
Link

Az esõvíz megy a csatornába? Tényleg szép a gyep!

Köszi a meghatározást. Voltak baromfik, de most kihagyós év van.

Az keszeg saláta lesz Bubu!
Link
Kellene oda pár pipi, az udvar tisztán tartása végett nomeg a tojás miatt.

Szerintem egy "udvar" így szép, nem a kertünk.
Na én meg nekifogtam az udvar elsõ fûnyírásának.
Fûnyírás elõtt;
Link
Valami készül a háttérben;
Link
Érintetlen természet a hátsó udvaron, nincs baromfi sajnos;
Link
Égig érõ füvek;
Link
Délután a gazok is tikkadtak. Ez lenne a lándzsás utifû?;
Link
A munka felében;
Link

Elsõõõõõõõõ? Idén 3 fûnyíráson túl vagyunk a tanyánál, ha nem lett volna ennyi már fél méteresnél is nagyobb dzsungel lenne.
Amúgy szép, csak hiányolom gyümölcsfákat, veteményest. Így kissé nekem steril.

BKrisz, szépen növekszik, gratulálok. Sajnos nálam már több alkalommal kipusztult, a telepítés után.. volt hogy én tettem tönkre, volt hogy a szállítás közben sérült a gyökérzet.
Ízletes a gyümölcse, érdemes mégegyszer nekifutni? Vagy csak különleges?

A kertünk az utóbbi kb. 2 hónapban fokozatosan szépül, tegnap május 5.-re az idei év elsõ fûnyírására elérte nyári pompáját a gyepünk, ill. a virágok is kihelyezésre kerültek.
A veteményes kertben a paradicsom, paprika kihelyezése várat magára, majd kb. május 15. körül kerülnek ki.

Fiatal 12 éves nyírfánk teljesen kilevelezett már.
Link

A fû isteni szép lett :
Link
Link

páfrányok is kijöttek már
Link

Eperfánk még nem fejlõdött ki, de hamarosan lombkoronát bont õ is
Link

Leanderek az oldalsó déli teraszon
Link

egy magányos tuja
Link

A " kis ház ", ill. a sziklakert széle
Link

Sziklakert másik vége
Link

trombita bokrok, gyönyörû ha a narancssárgás - pirosas virágok kifejlõdnek
Link

a kert közepe távolabbról
Link

még egy kis gyönyörködés a rikító zöld gyepszõnyegben, igazi 22 éves õsgyep, némi gazzal, ill. új fûmagkeverékekkel pótolva
Link
Link

Ne távolítsad el õket, mert azok rövid kis hajtásokká fejlõdnek majd, és azok szoktak elsõ körben berakódni virágrüggyel, azokon lehet az elsõ termés.

Az elsõ indián banán virágom: Link .
Floo, vagy bárki aki ért hozzá! Ezeket a csepp hajtásokat mikor távolítsam el a törzsrõl? Link

Azt olvastam anno, hogy a asimina trilobanak nincs kártevõje, nem kell kezelni semmivel. Hát jelentem 3-4 pajzstetvet találtam rajta. Ezen a korábbi képen is látható a virágkezdemény mellett jobbra az ágon. Link Tegnap permetezte a rózsákat az asszony mospilannal, az asimina is kapott egy keveset.

Lehetséges, hogy igazad van. Túl éles a kontúr a leveleken megjelent világos köröknél. Azért érdekes viszont, mert nincs dudor, levél síkjában van a folt mindenhol. (Egy két kivétel van ahol a gubacsatka nyomai láthatóak.) A biztonság kedvéért azért ridomil,dithane,thiovit jet(lisztharmat,atka miatt nem árthat) kombót megkapta tegnap.

Ezek közül talán a csalán fõzet, és plusz fahamu ami a legolcsóbb eljárás. ( ápolt csalános legelõ a kert sarkában, és gyûjtött hamu a fészer alatt.

A szõlõn ilyen korán mégse a peronoszpóra van jelen, alacsony, nem tartós páratartalom, és még nem volt enyhe éjszaka se. (+ a tünetek megjelenése 2-3 nap után.)
Szerintem a kora tavaszi kendermag bogár, vagy a gubacs atka szívogatása után, a levélke meg ripacsosodik,felül hólyagzik, alul behorpadt fehér-barna katlanok látszódnak. Az atka mérge csak lassan bomlik el, ezen kis elsõdleges levelek le is esnek idõvel.

A piros õrölt paprika nem molyosodik, ha üvegben jól letaposva tömörítve kanállal, nem éri levegõ, és sötét helyen van tárolva.(hûvös spájz)
Ha a konyhaszekrény felsõ ajtós részén vannak az egyéb fûszerek, akkor hamarabb oxidálódnak, a fõzési pára miatt is.

Ne táplálj túl nagy reményeket: Vajon mitõl molyosodik meg a csípõs paprika is???

Na ezt tesztelni fogom. A csípõs paprika tetszik.

Szõlõben a "Bio" minõsítés mellett is lehet Bordói-lével permetezni peronoszpóra ellen. Ugyancsak lehet kénnel és mészkénlével is. Ezek nélkül levél sem marad a szõlõn, nemhogy termés.

Igazad van, ez ipari méretekben nem mûködik. Bár Kaló Imre borász ilyen bio szerekkel védi a szõlõit (20ha körül), ez sokkal munkaigényesebb, és van hogy a termés jó része elvész, de az eredmény a bor igen finom, egészséges és tápláló.

Túlbecsülöd a lehetõségeket: 1-2 fa, vagy 10-20 m2. Munkaigényes és nagyon drága. Játék.

Ez amúgy mind szép és jó de ezt csak 10-20 fánál lehet értelmesen csinálni. Nagyobb mennyiségû fa/növény esetén eléggé hosszadalmas és idõigényes.Valamint a hatásfoka is hagy kívánni valót maga után.

Egy kis környezetbarát rovarirtó-riasztó összefoglalás Link

Én azt javaslom, hogy ezzel a 2 szerrel felváltva permetezz. Karate Zeon, és Mospilan. Mospilan cseresznye légy ellen jó.(lehet venni Spilán néven is azonos hatóanyaggal). Jobb több szerrel permetezni felváltva a rezisztencia elkerülése végett.

Köszönöm!
Néhány évente úgysem árt váltani.

Mospilan. Elõnye még: virágzáskor is használható.

Kérnék ajánlatot akkor. Mi tudja ugyanazt amit az Actara,de III. kategóriás?

Nem egyenértékû. A Karate kontakt szer, csak arra hat, amit lepermetezel, az Actara felszívódó, 7-10 napig hatékony olyan rovarok ellen is, ami késõbb kerülnek a növényre.

Köszi!

Akkor megpróbálom, ha elfogy az actara.

Közben apróbb foltokban peronoszpórás tünetek a szõlõlevélkéken. Holnap beiktatok egy ridomil, dithane kombót ezügyben.
Én marha eddig csak lisztharmat, atka ügyben védekeztem..hát tessék. De ha mázlim van még hamar elcsípem.

A Karate Zeon az Syngenta-s szer. Szóval nem rossz minõségû.
Link

Igen, ilyeneket akarok!

Karate mennyire van partyban az Actarával? Még 1-2 permetezés és Actarám elfogy, és engedélykötelesség miatt nem kaphatok.

Jó kis rovarölõ kiviszi õket onnan! Karate Zeon, vagy Actara.

Nemrég olvastam egy-két hsz.-t a bukszust megtámadó hernyókról. Megnyugodva konstatáltam, hogy nekem ilyen gondom nincs. Aztán ma, hazavittem anyósomékat, akik a bérházuk elõtt lévõ bokrot mutatták, hogy szerintem mi lehet vele. Egybõl eszembe jutottak az olvasottak, ahogy ránéztem a gyakorlatilag selyembe burkolt bokorra.
Ezután hazajöttem és kíváncsian szemügyre vettem a bukszus "erdõnket" és megdöbbenve vettem észre a telepeket...
Elsõ felindulásomban metszõollót ragadtam, holnap pedig megyek valami szerért.

Tudtommal ezek a madárijesztõ alkalmazások csak ideig, óráig érnek valamit, megszokják a madarak. Ide sorolandó a riasztószalag, de a kereplõ is. A seregélynél nagy gond még az igen nagy számú sereg, és a viszonylag rövid idõ alatti nagy kártevés. Hatékony igazából csak a folyamatos, és éber felügyelet, nem véletlen hogy érésidõben a szõlõkunyhóban laktak heteket az elszánt, ráérõ emberek.

Valakinek van ebbõl Link megvásárolható/olvasható/kölcsönözhetõ stb példánya? De akár egy frissebb alternatíva is érdekelne. Elõre is köszönet a segítségért!

Seregély ellen többszörös védelemre rendezkedtem be. Állománytizedelés, elriasztás módszere, ideiglenes hatással = légpuska. Alternatív módszer néhány éhes macska, ergo nem kell Whiskas-t venni, elég egy kis ételmaradék, a többit fogják meg maguknak (madarak, pockok, egerek) a macska nagyon hasznos állat nálunk. Kis hatású fõként hagyományõrzési és gyerek szórakoztató szempont a kereplõ használata. A gyerekek elég sokáig el vannak vele, ha már nagyon unják a gép felett görnyedést.. Jó belõle többet is beszerezni, ha vendég gyerekek érkeznek többszörös hatást érhetünk el

A dézsmáló madarak ellen talán az ellenségüket kellene " ideiglenesen állomásozó hadtestet" bevetni. 1. ragadozó madarak, baglyok,kányák,vércsék. Nehéz kivitelezés, mint az esetleges hálózás. Vagy lenne egy mûanyagból formázott fekete-sárga könnyû madár, vagy nagyfejû kígyó polieszterbõl, amit a fa törzsére- tetejére helyezve lengetne a szél.

És a seregélyek? Feketerigók, egyebek viszonylag csekély kárt csinálnak, viszont egy seregélyhad az már döfi! Pár éve rendszeres, hogy több hullámban , nagy számban lepik meg a környéket. Amikor színesedni kezd a cseresznye, már kémeket küldenek, amint érdemes a helyzet nem tétlenkednek.... Van, vagy mondjuk inkább volt néhány faeper fa ami alól gyûjtöttem pálinkának, két éve abbahagytam! Egyszerûen olyan mértékben rákaptak, hogy nem csak a fa érett szemeit, de a gyûjtõ hálóról is leettek szinte minden epret. A produktum a békebeli idõkhöz képest jó ha ötöde volt. Lehet hogy van olyan év amikor bejönne, de a nagyon munkás epergyûjtésbe nem fér bele a konkurencia, így nekem kellett visszavonulást fújnom, õk aztán nemigen fognak, fõleg miattam nem.... Nyári portyáikon mint az éhfarkas támadnak mindenre, még a félérett bódi szilvára is. A nagyobb szemû szilva, barackfélék stb . menekül csak meg a haramiáktól.
Egy ismerõsöm büszkélkedett azzal, hogy lelõtte a feketerigót , de csak a tojót, mert csak az csipkedte a szamócát... Na, gyanítom bicskával eszi a jégkrémet.... A környékbeli madarak nélkül nehezen lenne elképzelhetõ a kertemben a legminimumabbra (0 közeli) vegyszerfelhasználás a zöldségfélék terén. Hányszor látni õket a sorok között ugrálva, hatalmas csokor hernyóval visszatérni...

A gyümölcspusztító feketerigók seregélyek igencsak elszaporodtak. Én is szoktam kergetni a rigókat. Láttam olyan megoldást Erdélyben a távol tartásra , hogy egy döglött dézsmáló tollast lógattak a fa fölé (szerintem itt ezért lehet büntetnének)
Talajfertõtlenítõ baromfiakat már alig tartanak szabadon falun.

Sajnos a nagy ipari gazdálkodók olyan szerekkel permetez(-tek)-nek amik mára már akár 6-8 m mélyen is igen jelentõs mértékben kimutathatóak.

Ha olyan õsi kipróbált elfeledett magnemes gyümölcsfajtákat nevelünk (idõigényes !!) jó fekvésû helyen kevesebb vegyszerrel kapunk valóban éltetõ élelmet. A természet hidd el megadott régen is és a jövõben is meg fog adni mindent, ami az élet fenntartásához kell.

El kellene már sokaknak gondolkozni azon is, miért van oly sok cukorbeteg lisztérzékeny ételallergiás ...

Én meg utálom a madarakat!!! A cseresznyébe folyamatosan belecsípnek nem 1-2 be hanem kb a termés felét tönkreteszik.... A sárgabarackba is belecsippentetnek....

Miért is menne tönkre a föld ha permetezzük a fákat???? "Környezetbarát" gazdaságokban is vannak engedélyezett permetszerek. Akkor mirõl beszélünk?

Példa: Tegyük fel éréskor van egy esõs szeles idõ a cseresznyésben. Összetöri a csersznyét és a sok esõ miatt lerohad az egész, ha nincs lepermetezve.(tapasztalat)

Teldor szer a legjobb. Érés elõtt ráfújva meggátolja a rohadást.