Meteorológiai esélylatolgatások

Medárd után egy jó ideig ha nem is tipikus medárdi, de az eddigieknél mindenképpen ñéhán fokkal hûvösebb, mérsékelten meleg idõszak a legvalószínûbb. A délnyugat-Európa felett halmozódó meleg levegõnek egyelõre kevés esélye van hozzánk eljutni, amíg csak a szem ellát, inkább északias marad az áramlás, illetve jövõ hét elején egy magassági hidegcsepp is kialakulhat, úgyhogy a csillagászati tavasz hátralevõ részében (mindenképpen azonban a jövõ hét második feléig) kánikulára kevés esélyt látok.

Jövõ hét elsõ felében valóban elõoldalon lehetünk. Csapadék szempontjából lesznek szerencsés helyek,de az figyelemre méltó hogy a modellek futásról futásra csökkentik a csapadékot,az idõtáv miatt egyelõre csak érdekesség miatt említem,de GFS pl. a Dél-Dunántúlra alig ad csapadékot erre az idõszakra. A hét közepéig a hõmérsékletben nem várható lényeges változás,majd a hét második felére az ekkora már jelentõsen meggyengült és az óceán felé elmozduló ciklonok hidegfrontja,hozhat egyelõre kérdéses mértékû lehûlést. A GFS szerint alig éreznénk meg ezt,az ECM-JMA duó szerint erõsebb front érkezhet,de tartós komoly lehûlés így sem várható. Üveggömb tartományban pedig,két dolog látszik. Egyrészt a hideg tartalékok ezzel az akcióval elég jelentõsen kiürülnek északon,másrészt mind az óceán felett,mind a szárazföldön nagy területen AC dominancia látszik kiépülni. Tehát június második felére újra helyi hatásoktól függõ, összességében nyugodt,száraz és az átlagnak megfelelõ vagy afeletti hõmérsékletû idõt tartok most a legvalószínûbbnek.

Ha bejönnek a számítások, akkor jövõhéten egy teknõ(?) elõoldalán leszünk. A gfs és az ECM is ezt mutatja. A hét közepén szép kis durvulás lehet, akár MKR-ek is kialakulhatnak éjszakába nyúlóan. Az idei év egyik legígéretesebb helyzete ami jövõhéten készül.

Figyelmet érdemel az elmúlt hónapokban tapasztalt ellanyhulás után újra teljes erõvel jelentkezõ meridionalitásra, amely a Grönlandtól a Brit-szigeteken és Közép-Európán keresztül az Urál-térségig jellemzõvé kezd válni és az elõrejelzési térkpek szerint ez a muszter a következõ hetekben is fennmaradhat. Nálunk eléggé tartósnak látszik a ciklonális elõoldali helyezet, amely kedvez az intenzív konvektív csapadék-képzõdésnek. Az ECM a releváns modellek közül szinte egyedül hátoldali megoldásokkal is kacérkodik, ám a meridionalitásra való hajlamot ez sem kérdõjelezi meg. Hogy a nyár egészére ez mit jelenthet majd, arra késõbb biztosan visszatérek majd.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16615)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16614)

A GFS ûrtávlatban északnyugat-európai, ill. skandi anticiklonokat mutat, fölöttünk ék-i áramlással. Ez mérsékelten meleg, konvektív jellegû idõjárást valószínûsít. Persze, az igen hosszú idõtáv miatt mindez a helyén kezelendõ.

Tulajdonképpen igazad van abban, hogy a Brit-szigetek térségében található alacsony nyomás nem képes kelet felé elmozdulni, sõt az idõszak legvégére retrográd lesz. De az izotermák jún.5. és jún.10. között következetesen a kontinens belseje felé mozdulnak el továbbra is. Ez csak azzal magyarázható, hogy a stagnáló ciklonok szokása szerint a hátoldali hûvös levegõ egy része átjön az elõoldalra. Ezenközben 6.-án és 7.-én az afrikai forró levegõ a Balkánon át csakugyan megközelít minket, nyilván praefrontális szituáció alakul ki dk-i széllel, melyet 8.-9.-10.-én hûvösebb levegõ beáramlása követ ny-dny-ról. Jún. 11.-re a hidegáramlás megszûnik, és a retrográd mozgó brit ciklon kezdi "felhúzni" a nagyon meleg levegõt délrõl.
Hogy ez hova fejlõdik majd, az ECMWF-en nem látszik, lehet, meg kéne nézni a GFS-t 192 órán túl.

A friss GFS és a ECM futás(!) egyöntetûen a második variáció mögé állt be,mivel a hideg leszakadása után az alacsony nyomású térség mindkettõn "elkezd hátrálni" nyugat felé,így erõsen feltételes módban teret engedhet majd az afrikai melegnek. Addig biztos sokszor változik,de érdekes most az összhang.

Elismerem, tényleg nem csípem a nagy meleget. Nyilván van valamennyi szubjektivitás a vélemény-alkotásomban, különben valószínûleg nem látogatnék egy amatõr meteorológiai fórumot. Azonban ha megnézed az ECMWF geopotenciál-T850 térképeit, nem lehet nem észrevenni, hogy jún.5.-tõl jún.11.-ig az izotermák folytonos, erõs mozgásban vannak a kontinens belseje felé, a hûvös levegõ bizony felénk "menetel". Innen a feltételezés, hogy az idõszak végére jelentõsebben lehûl az idõ, nagyobb valószínûséggel a Dunántúlon.
A medárdi KÜN egyébként se tarthat örökké, és tapasztalat szerint kétféle kimenetele lehet:
1. A fülledt meleg, záporos-zivataros napokat advektív lehûlés követi. Azaz eleinte csendesesõs, szeles idõszak áll elõ, majd az idõjárás (átmenetileg) megnyugszik.

2. A KÜN elõoldali helyzetben szûnik meg, kiszáradás és felmelegedés következik. Ez esetben kánikulai napoknak nézünk elébe, s könnyen kialakulhat az az állapot, amit én "szupernyárnak", "ötödik évszaknak" nevezek: 32-37, 33-38, sõt 34-39 fokos maxik, perzselõ napsütés, igen erõs UV sugárzás.

Jelen helyzetben engedtessék meg nekem annyi (tényekkel megtámogatott) szubjektivitás, hogy az elsõ lehetõséget tarthassam valószínûbbnek.

Szerencsére kellemesebbnek tûnik a folytatás,hideg szemmel nézed kicsit mindig a dolgokat. Az ECM ens és a GFS tagok szerint,valóban elöntheti a hûvösebb levegõ a Brit-szigetek térségét,de nálunk Közép-Európában ez belátható idõn belül 8-10 napban jelentõs lehûlést mostani állás szerint nem tartogat,ugyanakkor azzal egyetértek,hogy állandósulhat a KÜN a következõ idõszakban.

Úgy látom, hogy a jelenlegi Anw helyzetbõl június 5-re egy jellegtelen nyomási mezõ alakul ki. Ez, mivel a hõmérséklet is alacsonyabb lesz feltehetõen eseményben gazdag konvektív idõszak lehetõségét rejti magában itt-ott konvergenciás jelenségekkel megfûszerezve.

Az alapjaiban "hideg" szituáció, (ti. az Atlanti-óceán felett hatalmas, meridionális AC, a ciklonok ettõl keletre) lassan hõmérsékleti szempontból is érvényre jut jún. elsõ dekádjának végére. Jún. 5-tõl a hûvösebb légtömegek megállíthatatlanul tért nyernek: a Brit-szigetek és a Csatorna környékérõl jún. 11.-re Közép-Európáig jutnak el. Tehát a kérdéses idõszakban gyakori záporok-zivatarok, és a vége felé az eleinte elég magas hõmérsékletek most úgy tûnik, jelentõsen visszaesenek. Az észak-afrikai forróság néhány napig fenyeget ugyan, de aztán a nyugati irányú magassági áramlás másfelé tereli, visszahúzódik dk-re, egyelõre a közelünkbe se jön. (Forrás: ECMWF)

Köszi szépen, Lász!!!

Annyi kiegészítést szeretnék, hogy a napfordulóig még van kb. 3 hét, és ugye a nyári átlaghõmérsékleti maximum még csak ez után, júliusban áll be. Tehát, ha marad a jelenlegi HF-megközelítgetõs szitu, akkor júniusban ezek elõtt várhatóan egyre jobban fel tud majd melegedni a levegõ, ennek következtében hevesebb zivatarok, nagyobb területû (nem feltétlenül szervezett, hanem mondjuk CMKR) zivatarrendszerek alakulhatnak ki, amelyek jellemzõi, hogy az egyes zivatarcellákat kiterjedt "csendes esõs" zóna köti össze, ami a kis területen jelentkezõ nagy eltérések mellett az éppen "szívó" területeken is lead egy alap csapadékmennyiséget.
(A szervezettebb konvekcióhoz a jelenleginél jobb feltételek kellenek egyéb dolgokban is, pl. közelebbi HF, nagy térségû konvergencia, megfelelõ szélnyírás, stb.)

Teljesen logikusnak tartom. Igen, minden bizonnyal mindkettõnk megállapítása helyes, az esetek kb. 90%-ában be is válik.

Én azt mondom Neked, hogy belátható idõn belül, kb 10 nap ciklonális hatás, ergo országos esõ, csendes esõ, nem lesz. Viszont sok-sok zápor, zivatar igen, amibõl valószínû, hogy az ország legnagyobb része fog kapni, több-kevesebb csapadékot. Mivel ezek konvektív rendszerek, ezért kis térségen belül is jelentõs eltérések lesznek csapadék terén. Ezt megmondani, hogy hol mennyi? Lehetetlen, de ezt Te is tudod. Egyelõre holnap jól néz ki, többfelé lehet jelentõsebb mennyiség is véleményem szerint, és a hét többi napja sem rossz. Ha még a holnapihoz hasonló egy-egy gyenge front meg-meg "rugdossa" a légrétegeket, akkor tényleg lehetnek kiterjedtebb csapadékrendszerek, de ez csak fikció, elképzelés, meglátjuk mi lesz a holnapi napból.
Hosszabb távon sem látszik jelentõs változás, helyi hatások dominanciája látható és válhat valóra, hogy ezek szárazak avagy nedvesek lesznek azt a jövõ mondja meg számunkra.

Engem az izgatna, hogy lesz-e idén jó esõs medárdos nyárelõ? Áldás lenne a leendõ gombatermésre...

Van ebben valami. Ha a térítõi magas nyomás nagyon erõs és kiterjedt, az gyilkolja a ciklonokat a közepes szélességeken (nálunk), de ugyanakkor a hurrikán-övezetben is. Én a téllel kapcsolatban figyeltem meg, hogy ha sok õsszel a hurrikán, elég gyakran hidegebb fajta tél van nálunk (gyenge térítõi AC miatt a hidegleszakadások délebbre érnek).

Én is figyelem szubtrópusi forró légtömegek "mocorgását", vészjóslóan gyülekeznek. De két dologról ne feledkezz meg: távoli tájak erõs felmelegedése avagy lehûlése nem jelent automatikusan szélsõséges hõmérsékletet nálunk. Végsõ soron a cirkuláció milyensége szabja meg, hogy ezen extrém tulajdonságú légtömegek eljutnak-e hozzánk.(A cirkulációt meg a hõmérséklet eloszlás befolyásolja, úgyhogy bonyolult egy dolog ez!)
Tavaly például rendkívüli hõség volt a Közép-Keleten és Észak-Indiában. Mi mégsem éreztünk ebbõl semmit (bezzeg az oroszok!)
A másik, hogy a mi afrikai eredetû hõhullámaink a Szahara nyugati és középsõ részérõl indulnak ki, a coriolis-erõ jobbra térítõ hatása miatt. Hõség ügyben elsõsorban ezeket a területeket kell figyelnünk. Most inkább keleten mutatkozik a meleg zöme: Líbiában, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában.

Június elsõ harmadában régen látott forró levegõ önti el Észak-Afrikát és a Földközi-tengert, ez alapvetõen meghatározhatja június és a nyár idõjárását.

Amondó vagyok hogy az idei nyár az átlagosnál csapadékosabb, átlag körüli hõmérsékletû lesz. Egyrészt: az év eddigi része az átlagnál csapadékszegényebb volt. Másrészt megfigyeléseim szerint amikor az északi hemiszférán erõs a trópusi ciklon aktivitás, olyankor nálunk csapadékosabb az idõjárás. Ezt a szezont erõsnek várják a szakemberek.

Egyébként a vitánk azért nem dõl el, mert (most már úgy látszik), valahol a kettõnk által vázolt kép között egy középút fog kialakulni, már elõttem is írtátok: a hideg levegõ valahol hozzánk nagyon közel fog megállni . Ennek én csak örülök, mert lesz látvány, várom már a konvektív eseményeket (holnap már kezdõdhet). Van még egy-két viharvadász a faluban, akik fényképezni is tudnának, lehet, hogy szervezünk valamit, ha arra érdemes lesz a dolog. De ehhez az elõrejelzés készítése igazából a rövidtáv feladata lesz majd. Mindenesetre, ha szerencsénk van, akár jó hosszan is eltarthat ez a KÜN, egyelõre benne van a pakliban. Mondjuk a sok csapi nem lenne jó, a röpiszezon is kitûnõ eddig, kifogástalan a homok minõsége . (Bocs az óhajtozásért .)

Gyors mozgású ciklon, átsöprõ hidegfront nincs, és úgy gondolom, belátható idõn belül nem is lesz. Ennek okaival elég hosszasan foglalkoztam ezen rovatban, aztán "átmoderáltak" az Éghajlatváltozásba (egyébként teljes joggal). A naptevékenység az elmúlt pár hétben váratlanul visszaesett, alig voltak foltok. És már jelentkezik is a blocking, északra helyezõdnek az AC-k, megy lefelé az AO és a NAO. A naptevékenység idõleges visszaesésének hatása egy ideig biztosan érzõdik majd a makrocirkuláción. Meridionális áramlási képek valószínûek, alig mozduló légköri képzõdmények, "szkanderezõ" szituáció a hûvös és meleg légtömegek között. Ennek megfelelõen, ha megjön a csapadék, elég gyakran eshet, mert sokáig fognak örvényleni Közép-Európa fölött a sekély ciklonok, hidegcseppek.

Azért az mindenképp figyelemre méltó, hogy minden héten egy-egy hõhullámmal több napig eljátszanak a modellek. Aztán se szó, se beszéd nem igazán lett belõle semmi, a mai és a holnapi nap is még a múlt héten szépen 30 fok körülinek nézett ki, most meg épp verjük alulról a 30 fokot, sõt többfelé az sem lesz meg. Én is itt várok a szép 3-as kezdõdõ értékre de nincs és csak nincs meg, május is picit csalódást okoz ha holnap sem alakul ki:-)
Megmondom õszintén én is egy erõsebb elõoldalt vártam, ma-holnapra, de a vártnál sokkal gyengébb, sõt a hideg levegõ sokkal erõteljesebb lett. A többi várakozásom, hogy változékony és picit alacsonyabb hõmérsékletû idõ jön, többé-kevésbé megállja a helyét.
És most ismét egy elõoldal következhet, egy hét múlva. Bizony szépen látszott a Brit anticiklon kialakulása és a teknõ okozta változékonyság a kontinensen.
Ez azt jelenti számomra, hogy a nyár elsõ hónapjának elsõ 10 napja többnyire meleg, de jó dunsztos idõvel fog eltelni, sok-sok konvektív eseménnyel.
Ne tévesszen meg senkit a fáklya, ilyen nincs és nem is lehet! Két hét szinte állandó hõmérséklet, biztos vagyok a hullámzásban, fel-és lehe-e-e, ahogy Pom-pom is mondta:-) A kis mesei kitérõ után azt tudom mondani, hogy tartós ciklonális hatás, és országos csapadéknak az esély csekély, egyelõre.
Még egy érdekesség, teljes mértékben jellegtelen a Európa nyomási mezeje, nincs markáns ciklon gyors mozgású hidegfront, olyan állóháborúra emlékeztet a dolog, ezért sincs erõs hõhullám és erõs lehûlés sem, amíg ilyen marad, addig helyi hatások irányítják az idõjárást, illetve a magas napállás, és az anticiklonban fokozatosan emelkedõ hõmérséklet. Ez biztosítja a nyarat számunkra olykor több, néha pediglen kevesebb záporral, zivatarral.

Hogy a várható 26-28 fokos maxi milyen meleg, az épp olyan kérdés, mint a viccbeli: ti. hogy 3 hajszál sok vagy kevés (fejen kevés, levesben sok). Azt hiszem, belefér a "mérsékelt" kategóriába, tekintve az elmúlt évek 33-38, 34-39 fokos kánikuláit.
Az nyilvánvaló, hogy ilyen áramlási irány mellett hozzánk kontinentális levegõ érkezik, mely ebben az évszakban nyári hõmérsékletû, de nem forró. Más lenne az ábra, ha valóban nyugateurópai teknõ elõoldalán lennénk. Ez könnyen "felránthatná" hozzánk a forró északafrikai levegõt.

Szerintem június 3-5. között az átlagnál 2-3 fokkal melegebb, elszórt konvekcióval tarkított idõ valószínû. Hogy ez kicsit meleg, vagy nagyon meleg, az minden bizonnyal egyéni beállítás kérdése.

ÉK-i áramlás...sokat nem mérsékel, ha ÉK-Eu. fölött melegebb levegõ lesz, mint az Ibériai-fsz. fölött. Link

A jún. 3-4-5. idõszak általad felvázolt jellegével most se értek egyet. Azt írod, kifejezetten meleg idõ néz ki sok csapadékkal, és végig a nyugateurópai teknõ elõoldalán leszünk. Az ECMWF vonatkozó szinoptikai térképei azonban mást mutatnak (legalábbis a tegnapi állapot szerint). Északnyugat-európai AC mutatkozik, fölöttünk é-ék-i légmozgás. Ez nyáron nagyjából mérsékelten meleg idõt, nem túl nedves levegõt jelent -ezért kellemesen hûvös éjszakákat, és szórványos záport-zivatart napközben.
Ferri kollégával való egyetértésem a jún.6.-val kezdõdõ idõszakra vonatkozott. Akkor majd pár napig lehet, hogy tényleg olyan idõ lesz, amilyet alább vázoltál: elõoldali szituáció, meleg, nedves levegõ beáramlása, és a nagy függõleges hõgradiens miatt erõs konvekció.

Tegnap este ugyanezt írtam szinte,laikusabb szemmel,akkor a kolléga még nem értett egyet.

Valóban, az ECMWF térképei azt mutatják, hogy jún.6-7-8.-án a hideglevegõ masszív expanzióban van dk felé, de ahogy elnézem, zöme tényleg a Brit-szigeteket árasztja el, a hideg légtömeg pályája nyugatra fekszik tõlünk (de nem túl messze!), így az elõoldalon maradás elképzelhetõ. Azonban ez esetben is erõsen megközelít minket a hideg, a magasban biztosan fölénk is sodródik.Éppen ezért konvektív csapadék feltétlenül várható, talán nagy mennyiségben, heves zivatarokból. A Kárpát-medence nyugati részére nézve valószínûtlennek tartom, hogy a talajon is be ne szivárogjon a hûvösebbõl valamennyi (esetleg dny-i irányból).
Alapjaiban egyetértek veled, csak a száraz hõség valószínûségét még kisebbre teszem (legalábbis a mi vidékünkön), az erõs lehûlését valamivel nagyobbra.

Thermometer kollégának igaza van abban, hogy a körvonalazódó blocking (Azori-szigetek-Izland-Grönland tengelyû AC) masszív hidegleszakadást eredményezhet az európai kontinens irányába. Viszont mind a friss ECM OP - és még inkább az ENS-átlag - azt sejtetik, hogy a hideg zöme a Brit-szigetekre szakad le, és mi legalább a jövõ hét közepéig a nyugat-európai teknõ elõoldalán maradunk, ami meleg, zivatarokkal tarkított idõvel járna együtt. A teknõ keleti irányba történõ elmozdulása intenzív, zömében konvektív jellegû csapadékot hozna térségünkbe (június 8-a után), viszont az igazán hûvös légtömegek akkor sem érnék el a Kárpát-medencét, így a 2006. júniusához hasonló "õsz a nyárban" forgatókönyvnek max. 20% esélyt adnék, kánikulai folytatásnak szintén kb. ugyanannyit, kismértékû lehûléssel kombinált csapadékos idõszak kialakulása Medárd körül, ill. után jelenleg nálam a befutó jó 50-60%-kal. Akkor aztán jöhetne a KÜN, csak kár, hogy az igazi KÜN esélye mindig 10 napon túl ígérkezik, így valószínûsége így is kezelendõ

Igen, értem. De van itt más jelenség is, amit nem lehet nem észrevenni: az anticiklonoknak, fõleg az azorinak északabbra helyezõdése. Ennek folyamata több napon keresztül tart, és a modell jó ideje következetesen mutatja.
Ezt úgy fogom fel, mint egyensúly eltolódást a sarki légtömegek javára, a szubtrópusiak rovására. Az a meglátásom, hogy a déli, ill. délrõl felnyúló AC-k annak következményei, hogy a coriolis effektus által kelet felé térített déli légmozgás légtömegei rátorlódnak a helyben levõkre, összenyomatást szevednek, így nyomásuk megnõ. Hasonlóképpen, az északi AC-k inkább a nyugat felé kitérõ északi hidegáramlás nyomásnövelõ hatásának következményei.
Most délen (azori térség) csökkenni látszik a nyomás, északon (Izland) növekedni. Következtetésem a fentiekbõl indul ki.

Igen, nagyjából erre gondoltam. Aztán a térítõi magas nyomás sem annyira állandó, hogy egy-egy makrohelyzet ne változzon meg, tehát mindkét verzió bejöhet, de a jelenlegi felállás szerint én a következõ 1-2 hét folyamán mégis a melegebb verziót tartom esélyesebbnek.

Ha elég erõs a magas nyomás, akkor annak északi oldalán lesz egy délnyugati áramlás, attól is függetlenül, hogy maga a magas nyomás jön-e észak felé. Ha nincs valahol teknõ a mérsékelt övben, akkor ebben nem alakul ki egy adott helyen szállítószalag, így nehezen fordul meridionálisra az áramlás, legfeljebb a polárfront szakadása közvetlen környezetében (ami ilyenkor nyáron jóval északabbra van, mint télen). Konkrétan erre a helyzetre gondoltam.
Ami kérdéses tehát, hogy valójában mennyire lesz erõs a térítõi magas nyomás. Az utóbbi 2-3 évben (de fõleg tavaly) ebben az idõszakban a szokásosnál jóval gyengébb volt, most nem tûnik annyira gyengének. Mondjuk azt, hogy majd meglátjuk .

Köszönöm a kimerítõ elemzést, érdeklõdéssel olvastam. Tehát azt állítod (ha rosszul értelmezem, kérlek, javíts ki), hogy a térítõi magas nyomású, forró légtömegek nyáron észak felé nyomakodnak (ezeknek felelne meg az afrikai levegõvel telt gyenge AC a Földközi-tengeren), és megakadályozzák, hogy a polárfront egyébként kedvezõ poziciójú behullámzásaihoz tartozó hidegáramlások elérjék a mi földrajzi szélességünket. Nem rossz gondolat, én is emlékszem ennek megfelelõ szituációkra. De tapasztalataim szerint az ilyen hamvába holt reményteljes hidegleszakadás azért nem olyan gyakori.
Nagyon régóta (legalább 30 éve) napi rendszerességgel figyelem a szinoptikai térképeket -igaz, nem a szakember szemével, hanem mint lelkes amatõr. Ez alapján bizton állíthatom, hogy az olyan elrendezõdések, amiket az ECMWF mutat a következõ 10 napra, csak kivételes esetben járnak nagy meleggel, kánikulával.

Egyébként ebben a helyzetben sem biztos a nálunk bekövetkezõ hideg. Ugyanis a polárfront nyáron jóval északabbra van (70° körül), ami azt jelenti, hogy egy-egy behullámzása sem feltétlenül tud olyan erõs lenni, hogy az országunkat elérje. A hidegleszakadások egyáltalán nem biztos, hogy eljutnak hozzánk, dacára az erõs brit vagy északkelet-európai AC-knak. Ilyenkor gyakran alakul ki a polárfronttól messzebb délre egy alapvetõen jellegtelen, de többnyire magas nyomású nyomási képzõdmény (nem tipikusan a bárikus mocsárhelyzetrõl van szó), mely legjellemzõbben a Balkán-félszigeten és a Balkán-hegységben van jelen a szárazföldön (azon kívül egyébként a Földközi-tenger medencéjében is jellemzõ). Pl. itt: Link az egész Földközi-tengeren van jelen. Ezt a képzõdményt Afrikai eredetû levegõ tölti ki, de ha lassan északabbra vonul, módosul (a tenger vizébõl felvesz egy kicsit). A talaj közelében ez a légtömeg a hideget nem engedi dél felé, ugyanis ez már a szubtrópusi jet vidéke alól jött, ami nem képes szakadásra. Emiatt nyáron jóval ritkább a messzire délre eljutó leszakadó ciklon, jellemzõbb, hogy helyette a hideg légtömegtõl délre fejlõdik egy másik, de ekkor is inkább Nyugat-Európa partjaihoz közel. Ez már a megszakadt polárfronttól eleinte függetlenül él, ezért eleve lassú.
Tavaly a május közepi ciklon elõtt ez a magas nyomású levegõ nem volt jelen Dél-Európában, ezért tudtak a ciklonok messze délebbre eljutni. Pl: Link

Összefoglalva: ez a mostani az a helyzet, melyekben az egyébként alkalmas makrohelyzet ellenére sem mindig jut el hozzánk a sarki hideg. Meglátjuk, hogyan mozognak az anticiklonok, de ha Dél-Európa fölött nem alakul ki valamilyen jellegzetesebb nyomás-elrendezõdés, a ciklonok szerintem nem fognak tudni átfurakodni, és - ahogy ilyenkor szokás - az Alpoktól és a Kárpátoktól északra megáll a hideg, nálunk meg legfeljebb a kialakuló meleg nedves szállítószalagok fogják termelni a heves zivatarokat egy-egy HF közeledésekor.
/Holnap lesz idõm részletesebben átnézni a modelleket./

Továbbra se értünk egyet. Az általad említett június 3-4-5-e körül várható helyzetben,mivel az AC várhatóan,legalábbis az ens szerint ránk is kiterjedne ÉNY felõl,így bõven 10 fok feletti T850 lenne felettünk,másrészt az is messze van egyelõre,de továbbnézni meg már egyenesen fikció,mert 5-e táján már ekkora a bizonytalanság jelen állás szerint,ÉNy-Európában: Link

Leellenõriztem, ugyanarról a szinoptikai térképrõl beszélünk. Akkor pontosítsuk a dolgokat: jún.3-4-5.-én a tõlünk ény-ra (Brit szk.,Északi tenger) elhelyezkedõ AC északkeleti irányú áramlásában leszünk. Ez bizony "hátoldali" helyzet, ha nem is jár túlságosan hûvös idõvel. Jún.6-7-8.-ra a Norvég-tenger fölött létrejött ciklonnak valóban az elõoldalán fog elhelyezkedni a Kárpát-medence, de a ciklonnak a dél-grönlandi AC-al közös áramlásában mozgó hideglevegõje dinamikusan tör ény-ról a kontinens közepe felé, és a látott kép alapján elég valószínû, hogy jún. 10. táján el is ér minket.
Továbbra is tartom, hogy a jún. elsõ hetére prognosztizált makrocirkuláció összességében a legkevésbé sem a tartós meleg cirkulációs képe.

ECM ens,ami a lényeg,kifejezetten meleg idõt vár tartósan,sok csapadékkal,eszerint indul az igazi KÜN,ugyanis eszerint a Nyugat-Európai teknõ elõoldalán lennénk szinte végig. Link Ezt egyébként a GFS megerõsíti,így az általad említett verzió szerencsére úgy tûnik elszállt egy kicsit a többiekhez képest.

Amit én látok jún. 2.-val kezdõdõen az ECMWF szinoptikai térképein, az AC a Brit-szigetek felett, AC az Északi-tenger felett, AC Grönlandtól valamivel délre. Mindez észak-skandináviai középpontú ciklonokkal karöltve. Ez az összkép mindent jelent, csak tartós meleget nem.

Én is szeretem.Fõleg hogy ez együtt járhat a számomra legkedvesebb idõjárási jelenséggel,a felhõszakadásokkal.

Még annyit, hogy az igen fülledt idõt alátámasztják a harmatpont térképek, többnyire 15-18 fok körül szóródhatnak majd napközben.
Amúgy Afrikában folyamatosan gyülemlik a forró levegõ, elképzelhetõ, hogy június közepe elõtt-közepén megízlelhetjük az elsõ hõhullámot tartósabb 30-34 fok körüli hõmérsékletekkel.

Na igen, inkább lesznek jellemzõek a (25) 27-31 fok körüli hõmérsékletek az elkövetkezendõ idõszakban is, mivel tapasztaltuk eddig is, hogy a modellek folyamatosan alábecslik a Tmax-okat. Péntekre is 26 fok körüli Tmax-okat rakott be a GFS, ehhez képest az ország több pontján meghaladta a a 30 fokot is. Igazi fülledt dögmeleg lesz, ebben én is biztos vagyok, csak a zivatarok hozhatnak átmeneti felfrissülést. Én kimondottan szeretem az ilyesféle szitukat.

Sõt!Itt Dny-on inkább 25-30 fokokat mutat már az ECMWF is.A GFS meg amíg a szem ellát.A gyakoribb zápor ,zivatar miatt fülledt dögmeleg idõvel.Tökéletesen alakulnak a dolgok egy szép meleg igazi nyárhoz.A május is ritka szép idõt hozott.Link

Én továbbra se látok hûvös idõt a folytatásban,sõt az ECM majdnem teljesen beállt a GFS mögé. A hét közepén pluszban kiadós csapadékkal jöhet pár nap KÜN,kellemes hõmérsékletek mellett(23-25 fok még a Dunántúlon is),azonfelül igazi meleg nyári idõt mutat az ECM és a GFS is.

Így van, a medárdi idõjárás -az "európai monszun"- jellemzõje az erõs, tartós ény-i áramlás, és az abban szinte szabályos idõközökben érkezõ frontok. A frontok elõtt konvektív csapadék, lelassulásukból és behullámzásukból kettõs front, akár hosszantartó csendes esõ. A hõmérséklet alacsony (júniusi hõcsökkenés), az idõ változékony, szeles.
Most nem ilyen néz ki. Nagyon találóan írod, én is úgy látom, hogy AC dominanciájú nyár(elõ) mutatkozik, idõnkénti hidegfrontokkal és az azokkal járó eseményekkel.
Van egy ilyen változata is a júniusi idõjárásnak az atlanti frontok, gyakori esõk mellett.
Ebben az esetben a ritkán jelentkezõ hidegfrontok mögött óceáni helyett sarkvidéki levegõ van, mely inkább száraz, de nagyon hûvös is lehet. Olyan, mintha a fagyosszentek idõszaka hosszabbodott volna meg nyár elejére. A hõmérsékletmenet erõsen hullámzó, kiadós éjszakai lehûlések váltakoznak kifejezetten meleg idõszakokkal.

Amit leírtál abban annyi az eltérés,hogy a medárdi idõ nem a 30 fokokról híres.Ilyenkor nem a helyi események jellemzõek hanem gyakoribbá válik a ny,ény-ti áramlás amellyel nedves óceáni eredetü légtömegek érnek el bennünketamelyek hazánk fölött lelassulnak és veszteglõfrontok alakulnak ki benne.Ezek okozzák a tartósabb csapadékos idõt.Ilyen helyzetben inkább a 20-25 fok a jellemzõ.Persze kialakulhat mocsárhelyzet de ez inkább már a medárdi idõ végére jellemzõ.Most nagy szükség lenne egy igezi medárdi idõre mert csapadékhiány van,és a trend egyelõre a száraz,Ac-ban bõvelkedõ meleg nyár,szórványos hidegfrontokkal és az ezzel járó heves eseményekkel.A tavallyal ellentétben most van mit bepótolnia a júniusnak.Igy legyen.

A GFS a mostani mélypont után Link elég stabilan és tartósan mutatja a 30 fokokat.Csapadékot viszont egyre többet mutat,ha ez is bejönne akkor a következõ 2 hétben fülledt,meleg,felhõszakadásos igazi medárd idõ lenne.Igazi mocsárhelyzet is benne van a pakliban ,délutánonként akár 50 mm-eket leadó felhõszakadásokkal.
Talán 10.-e utáni változással...

A GFS-t nem néztem, de az ECMWF is elég bizonytalan helyzetet mutat jövõ szerda-csütörtökre. Ahogy már utaltam rá, a frontálzóna helyzete az, ami bizonytalan. A nagy hõmérsékleti differencia, a sûrû, é-d lefutású izotermák megléte eléggé biztos. Ebbõl lehet a maihoz hasonló szituáció, hõmérsékleti szempontból kettéosztott ország: nyugaton hûvös, csendesesõs, -keleten nyári meleg és zivataros. De az sem kizárt, hogy egészében a meleg oldalon maradunk, és nagyon meleg, fülledt idõ lesz a hét közepén helyi záporokkal, zivatarokkal.
Viszont a jún.5-6-7.-re mutatott szinoptikai kép elég egyértelmû.
Nyugatskandináviai AC, elõoldalán északi hidegáramlás, ettõl keletre ciklon a Keleteurópai-síkságon. Az áramlási vonalak felénk (is) irányulnak, így az sem kizárt, hogy a fenti ciklon hideg légörvénnyé degradálódva végül erõsen megközelít minket. Akárhogy is, az ilyen felállás meleg idõvel nem járhat.
Olyan forgatókönyv is elképzelhetõ, hogy jövõ héten csakugyan nyári, záporos-zivataros idõ lesz, mert a nyugateurópai teknõ hátoldalának hûvös levegõje nem ér el minket. Azonban a hétvégén a kialakuló északias áramlásban elér minket a hûvösebb levegõ, és nagyjából vasárnaptól veszi kezdetét a lehûlés.