Agrometeorológia
Sajnos kikerültek a tegnap/mai nap záporai, zivatarjai. Így naponta hordom fel a vizet a kánikulára készülvén. 2-3 naponta locsolnom kell. A paradicsomok végre virágbaborultak, szinte mind. A paprikák kicsit lemaradva, de 1-1 fajtán már van virág is.
Cukkini nálunk is nagyon nõ, idén vetettünk gömb alakút is, kiváncsi leszek az ízére.
Felénk is rengeteg a hangya, a korai almát falják fel a napokban, ahogy érik.
Cukkini nálunk is nagyon nõ, idén vetettünk gömb alakút is, kiváncsi leszek az ízére.
Felénk is rengeteg a hangya, a korai almát falják fel a napokban, ahogy érik.
Nekem ez gombabetegségnek tûnik. Meg kellene permetezned valami rá való permetszerrel gombabetegség ellen. Lisztharmat ellen se ártana, meg valami kis rovarölõ se ártana neki.
A teraszon kialakítottunk egy részt kiskertnek, ide került a képen látható futóbab is. Az volna a kérdésem, hogy milyen betegség támadhatta meg? 
Sajnos átkerült a mellette lévõ uborka levelére is. Egyébként ettõl függetlenül mindkettõ virágzik és az uborkán már termés is van. Köszönöm a segítséget elõre is.
Link
Link
Sajnos átkerült a mellette lévõ uborka levelére is. Egyébként ettõl függetlenül mindkettõ virágzik és az uborkán már termés is van. Köszönöm a segítséget elõre is.Link
Link
Igen nagyon kellene mindennek a melegebb idõ. Csak az a baj, hogy át fogunk esni a ló túlsó oldalára....
Paprika-paradicsomnak kellene melegebb átl. hõmi, azért vannak megtorpanva. Kell egy rovarölõ permet, nálam szombaton a szárnyas hangyák rajzottak a gazon, meg a beton repedéseken. Találtam a terasz lépcsõn egy döglött egeret, biztos lakmározott a hangyákból, és végzett vele a hangyasav. 
Úgy nõnek nálam is a cukkinik, hogy nem gyõzünk belõle kaját csinálni. 3 nap alatt képesek 30 cm-t nõni. A csigák most csak kis kárt tesznek benne, 3-4 naponta esténként összeszedegetjük õket. A paprika-palánták viszont nagyon lassan növögetnek, lehet, annak kellett volna egy kis cucc. Az egyik mondjuk 1 hét alatt kitermelt már most egy földig érõ pepperonit.
A hangyák félelmetes gõzerõvel viszik fel (?) a tetveket (most fõleg) a paprikára. Összenyomogatom a tetveket a levélfonákokon, másnap ugyanúgy ott vannak. Mi a fene van? A föld alatt dédelgetik a petéket és onnan viszik fel a levelekre??? A fáknál még meg tudom oldani ragasztós technikával, de itt nemigen.
A hangyák félelmetes gõzerõvel viszik fel (?) a tetveket (most fõleg) a paprikára. Összenyomogatom a tetveket a levélfonákokon, másnap ugyanúgy ott vannak. Mi a fene van? A föld alatt dédelgetik a petéket és onnan viszik fel a levelekre??? A fáknál még meg tudom oldani ragasztós technikával, de itt nemigen.
Voltam kint kapálni. A tegnapi 7.5 mm esõ arra volt elég, hogy a talaj felsõ 4 centiméterét átnedvesítse. Alatta csont száraz a talaj. (emiatt is fontos nagyon a kapálás, már 1-2 centis repedések vannak)
Én Bellonétól kaptam csipõs paprika magokat (a tûréshatárt feszegetõ fajtákból) . 
Ez volt az elsõ vetésem, sajna nem biztosítottam a legjobb körülményeket nekik, de szerencsére mindegyik küldött fajtából maradtak.. 
Még csak most fognak virágozni, kíváncsi leszek..
Ez volt az elsõ vetésem, sajna nem biztosítottam a legjobb körülményeket nekik, de szerencsére mindegyik küldött fajtából maradtak.. Még csak most fognak virágozni, kíváncsi leszek..
Nem mûködnek a linkjeid.
Megtermett az elsõ darab sárga cukkinim. A 64 mm májusi esõ megtette a hatását, régen volt ilyen szép málnatermés. Meteo narancssárga paradicsomai már virágoznak egy hete.
Megtermett az elsõ darab sárga cukkinim. A 64 mm májusi esõ megtette a hatását, régen volt ilyen szép málnatermés. Meteo narancssárga paradicsomai már virágoznak egy hete.
Na lefújtam a maradék hasznot, a szilvát és a diót-mogyorót. Nem is tudtam, a Topas (z) a mogyoróhoz, dióhoz milyen jó!
Jön a hidegfront, de éjjelig felszívódig.
Jön a hidegfront, de éjjelig felszívódig.
Champion, Neoram én ezt a kettõt szoktam réz tartalmú szernek hazsnálni
Az elmúlt 2 hét "hozadékai" :
A leanderek szépen fokozatosan kinyíltak, ill. a fehér, és egy db lila, a másik lila még nem :
Link
Link
Link
Link
A szép trombitaszerû bokor is kivirágzott már jó ideje
Link
A veteményes kert is alakul, a gazolás után jóval szebb mint elõtte
Link
Link
A gyep pedig még mindig gyönyörû, hála a mindennapos locsolásnak.
Már szárazság alakult ki felém, ahol nem öntözik már napok óta fokozatosan veszít a zöld színébõl.
Jelenleg inkább a világos zöldes szín dominál még, de szép számmal jelennek meg a sárga részek is.
Link
Link
És a terasz melletti "büdöske" sor elsõ tagja már ki nyílt :
Link
A leanderek szépen fokozatosan kinyíltak, ill. a fehér, és egy db lila, a másik lila még nem :
Link
Link
Link
Link
A szép trombitaszerû bokor is kivirágzott már jó ideje
Link
A veteményes kert is alakul, a gazolás után jóval szebb mint elõtte
Link
Link
A gyep pedig még mindig gyönyörû, hála a mindennapos locsolásnak.
Már szárazság alakult ki felém, ahol nem öntözik már napok óta fokozatosan veszít a zöld színébõl.
Jelenleg inkább a világos zöldes szín dominál még, de szép számmal jelennek meg a sárga részek is.
Link
Link
És a terasz melletti "büdöske" sor elsõ tagja már ki nyílt :
Link
A rézbõl Cuproxat Link vagy mehet Champion is, ezek beváltak már nálam, emellett még nagyon szereti a gomabölõszerek közül az Amistart ez minden zöldségnek nagyon jó. Az újabb változata meg talán még jobb (Amistar Top) Link Rövid a várakozási ideje is (3 nap). Réztartalmú szereknél 7 nap. Lassan ezt is figyelni kell. Van még egy jó szer a Ridomil Gold MZ ez kontakt és felszívódó is egyben. Link
Köszi, megteszem reggel, nem gondoltam volna, hogy nem perzseli a réz. Van tartalékban rézgálicom (por, régi bontatlan) ill. rézkén (folyadék, idén maradt lemosóból). Meszem nincs, így bordóilét nem tudnék hirtelen készíteni, kérdés, a rézgálic magában mehet rá v. inkább a rézkén?
Réztartalmú szert nyomj neki. A paradicsom szereti a rezet,attól lesz szép sötétzöld a levele. NA meg rovaröõt is lehet szívja valami bogár/atka.
Nincs feketeség, csak sárgaság. Gomba lesz valsz. Köszi mindenkinek. Megpróbálom óvatosan kis mennyiségben a komposztált marhatrágyát is, mert könnyen lehet, hogy sovány a földje.
Létrával én is maradtam anno a meggyfán lógva, suli-tábor, mindenki >100 méterre... 1,60 széles nagy létra volt, soká kajabáltam mire leszedtek...
Fekete pöndörödött leveleket nem láttál rajta!?
Laganus : Sajna a fránya gombabetegség az, igen.
Laganus : Sajna a fránya gombabetegség az, igen.
Fújd meg Topas (lisztharmat ellen) / Neoram (réztartalmú szer gombaölõ) / Judo (rovarölõ szer). Ez a 3 tuti rendbe hozza. Az alsó sárga leveleket levéltõbõl le kell szedni permetezés elõtt.
Ez amúgy tuti gombabetegség.
Ez amúgy tuti gombabetegség.
Bizony ez így van, hálát adok az Istennek, hogy nem lett nagyobb baj. Banális eset, mert mi évtizedek óta szedjük a gyümölcsöt a háznál teljes biztonsággal. Most két létrát vittem ki, már a vége felé jártunk, a nagy tetején én szedtem, a kicsin meg a nej. De sajnos most az egyszer nem én állítottam le az övét, mert én be szoktam taposni jó fixre. Megbillent (tán valami likat talált el) és zutty. Két napig itthon kezeltük, mire kiderült, hogy ez felkar törés (de tökéletesen illeszkedik, nem kell operálni). Apropó, van vagy 20 szál paradicsomom (fürtös), eddig rendben voltak, gyorsan hajtottak, virágoznak, van már kis paradicsom is, de az alsó leveleken felütötte a fejét a sárgulás. Régen a paradicsom olyan volt, mint a gaz, szinte irtani kellett volna, most meg már ez sem egyszerû... Mi a frász ez?
Vigyázott a nejedre az õrangyala. Felénk néhány ember ennél kicsit rosszabbul járt gyümölcsszedéses létrabalesetben. A túlélõ koponyaalapi törésbõl gyógyult fel. A létra veszélyes üzem, az "A" létra különösen. Üzemelése közben két embert igényel. Nem ér annyit az a cseresznye, vagy meggy, hogy az ember a nyakát törje.
A lajstrom nálunk egyre rövidül, pár öreget a tövénél kellett metszeni az utóbbi években ecetes fûrésszel Ami maradt, 2 kajszi, meggy, cseresznye, körte, 3 õszi, egy hatalmas diófa, és füge, meg pár ribizli. Örökös idõhiányban szenvedek a kertben is. Köszi az alábbi válaszokat mindenkinek, majd hozok a fügérõl fotót, nem tudom, milyen fajta. Rég jártam erre, t.i. szombaton meggyszedés közben a nejem eldõlt a létrával (nem én állítottam fel és az egyik lába elsüllyedt a létrának...) és kéztörés lett a diagnózis, ez kicsit felforgatta a nyugalmat minálunk, de már kezdünk egyenesbe jönni.
Ami maradt, 2 kajszi, meggy, cseresznye, körte, 3 õszi, egy hatalmas diófa, és füge, meg pár ribizli. Örökös idõhiányban szenvedek a kertben is. Köszi az alábbi válaszokat mindenkinek, majd hozok a fügérõl fotót, nem tudom, milyen fajta. Rég jártam erre, t.i. szombaton meggyszedés közben a nejem eldõlt a létrával (nem én állítottam fel és az egyik lába elsüllyedt a létrának...) és kéztörés lett a diagnózis, ez kicsit felforgatta a nyugalmat minálunk, de már kezdünk egyenesbe jönni.
Köszönöm.
Kerti képek most;
Málna érés. Minden nap érdemes szedni, mert gyorsan érik.
Link
Közép érésû nagyszemû meggy, Malanga emléke (Pándy+Érdi bt. klón), 2.termõ év.
Link
Benne a sûrejében; csemege szõlõ, ritkán kötõdött, és jugó nagyszemû szilva, még zölden.
Link
Rossz diók;
Link
Jó diók;
Link
Elvont, napi téma helyszín, heti egyszer;
Link
Kerti képek most;
Málna érés. Minden nap érdemes szedni, mert gyorsan érik.
Link
Közép érésû nagyszemû meggy, Malanga emléke (Pándy+Érdi bt. klón), 2.termõ év.
Link
Benne a sûrejében; csemege szõlõ, ritkán kötõdött, és jugó nagyszemû szilva, még zölden.
Link
Rossz diók;
Link
Jó diók;
Link
Elvont, napi téma helyszín, heti egyszer;
Link
Sziasztok! A diót mivel érdemes védeni? Elsõsorban a hagyományos kemikálék jönnének sorba. Tavaly sok volt a kukacos dió. Ugyanígy a szilva is. (almamoly,szilvamoly)
Úgy hiszem imába fogja foglalni a neved! Fõleg úgy, hogy most már ez a kukorica nem is szárad ki úgy mert a sok levél már a földet is takarja.
Szõlõt most permeteztem meg: Chorus, Thopas, Neoram, Nonit(tapadó) keverékkel.
Szõlõt most permeteztem meg: Chorus, Thopas, Neoram, Nonit(tapadó) keverékkel.
A Dávid naptárt sokan istenítik máshol is az országban!
Ma beszéltem egy ismerõsömmel, aki Lenti mellett a mi unszolásunkra elvetette idõben a kukoricát, homlokig ér most!
Közben meg vannak 20-30 centis kukoricák is még.
Ma beszéltem egy ismerõsömmel, aki Lenti mellett a mi unszolásunkra elvetette idõben a kukoricát, homlokig ér most!
Közben meg vannak 20-30 centis kukoricák is még.
Nálam is szépen kötött. Ma kapja meg majd a "koktélját" Még nem tudom mit fújok rá pontosan szétnézek milyen szerem van, ami ilyenkor lenne jó.
Ki, hogy áll a szõlõvel?
Nálam megjelentek a peronoszpóra elsõ levél tünetei, délután meg is permeteztem lemosó,kontakt szerekkel. Remélhetõleg megfogja, ha az idõ engedi szeretném elhúzni 10-12 napig a következõ forduló idejét.
Ennek ellenére szépen kötött, gyorsan fejlõdik, szinte hetirendszerességel zöldmunkázni kell.
Nálam megjelentek a peronoszpóra elsõ levél tünetei, délután meg is permeteztem lemosó,kontakt szerekkel. Remélhetõleg megfogja, ha az idõ engedi szeretném elhúzni 10-12 napig a következõ forduló idejét.
Ennek ellenére szépen kötött, gyorsan fejlõdik, szinte hetirendszerességel zöldmunkázni kell.
LOOOL?! Dny-on késõbb vetik a kukoricát, mint Ék-n??? Szinte még hamarabb kellene ott ültetni mint itt. Ez elég ostobaságnak hangzik a gazdák részérõl, de nem is csodálkozom, ha van aki a Dávid naptárt isteníti....
Amióta én figyelem rendszeresen, 10 éve nem fagyott meg kukorica.
Meg szerintem elõtte sem volt jellemzõ.
Akármitõl tartanak, hülyeség!
A legtöbben azzal indokolják hogy errefelé rosszabb a klíma, kevesebb a napsütés, lassabban melegszik a talaj, stb, stb, a sok sztereotípia.
Néztem minden évben a talajhõmérsékleteket, mindig azonos nagyjából pl. Szegedével.
Egyrészt, másrészt ahogy írod, a dombokon mindentõl tarthatnak csak a fagyoktól nem.
2009 május közepén direkt ezt kutatva elmentem Baranyába, délre, az ország egyik legmelegebb vidékére Link
Semmi különbség nem volt.
Meg járva-kelve láthatnák, hogy a kajszi, õszibarack, cseresznye érése, semmi sincs lemaradva, csak a kukorica.
Tehát....késõn vetik, ha elõbb vetnék ugyanakkora lenne, kevesebb szárítási költség, nagyobb hozam, több bevétel, stb, stb.
Csak ehhez sztereotípiamentesen megfigyelni és gondolkodni kellene!
Meg szerintem elõtte sem volt jellemzõ.
Akármitõl tartanak, hülyeség!
A legtöbben azzal indokolják hogy errefelé rosszabb a klíma, kevesebb a napsütés, lassabban melegszik a talaj, stb, stb, a sok sztereotípia.
Néztem minden évben a talajhõmérsékleteket, mindig azonos nagyjából pl. Szegedével.
Egyrészt, másrészt ahogy írod, a dombokon mindentõl tarthatnak csak a fagyoktól nem.
2009 május közepén direkt ezt kutatva elmentem Baranyába, délre, az ország egyik legmelegebb vidékére Link
Semmi különbség nem volt.
Meg járva-kelve láthatnák, hogy a kajszi, õszibarack, cseresznye érése, semmi sincs lemaradva, csak a kukorica.
Tehát....késõn vetik, ha elõbb vetnék ugyanakkora lenne, kevesebb szárítási költség, nagyobb hozam, több bevétel, stb, stb.
Csak ehhez sztereotípiamentesen megfigyelni és gondolkodni kellene!
Az elmúlt években júniusban mindig keresztül utaztam a délnyugati országrészen és meglepõdve tapasztaltam, hogy mennyivel kisebb a kukorica nálatok pl. a jászberényi, füzesabonyi térséghez képest is - fele, harmada a késõi vetés miatt.
Esetleg a zalai gazdák az április végi, május eleji fagyoktól tartanak a dimbes-dombos részeken?
Esetleg a zalai gazdák az április végi, május eleji fagyoktól tartanak a dimbes-dombos részeken?
Itt Zala megyében a kukoricát rendre késõbb vetik, mint másfelé, mert a gazdálkodók úgy tudják, hogy itt hûvös a klíma, hideg a talaj, ezért késõbb kell vetni.
Közben aki nem volt jó földrajzból, és ezt nem tudja, a kertjébe vet kukoricát elõbb, annak már térdig ér a kukoricája, mikor a gazdálkodóké kikel.
Lenti környékén van egy vállalkozó, aki szerintem tegnapelõtt vethette el, neki mindig elképesztõen késõn kel ki.
Ráadásul a csavar itt jön a dologba, ugyanis a késõn vetõk járnak az ország más részein, és látják, hogy nálunk még milyen kicsi a kukorica, bezzeg az alföldön és az ország más tájain meg már milyen nagy!
Ezzel a saját maguk által generált, a késõn vetés miatt kialakult eltéréssel igazolják a saját hülyeségüket.
Évek óta van egy sormási vállalkozó, aki rájött valahogyan hogy hamarabb kell vetni, neki mindig nagyobb kukoricája van mint másoknak.
Egyszer úgy begurultam, hogy egy Lenti melletti ismerõsömnek aki 100-130 hektáron gazdálkodik, vittem neki egy méteres kukorica tövet Sormásról, meg egyet Becsehelyrõl, hogy tessék, ha elõbb elvetné, neki is ekkora lenne, nem fele vagy harmad akkora.
Jött a reakció, hogy persze mert Kanizsa felé meg arrafelé jobb a talaj meg melegebb van már.
És mondom akkor hogyan lehet hogy a többi növény amit nem vetnek ugyanakkor érik, virágzik a két helyen??
Na itt elfogyott a tudomány, most elvetett idõben!
A késõi vetés ugye azért rossz, mert hiába nõ meg a megfelelõ méretre, a kukorica minõsége nem lesz megfelelõ, nem tud rövidebb idõ alatt ugyanolyan csöveket fejleszteni mint több idõ alatt.
Ha meg nem adja le rendesen a vizet õsszel, akkor a szárítási költségek megnõnek.
Emiatt próbálják minél tovább a száron tartani a termést, az meg azzal a kockázattal jár, hogy bejön õsszel egy esõs idõ és rá sem lehet menni a földre aratni.
Illetve amikor a nyári szárazság beüt, mit például most, akkor a korábban elvetett kukoricák gyökere már leér oda ahol még akad nedvesség és nõ mint a bolond, miközben a késõbb vetett a porban van és visszaesik.
Tehát jobb elõbb vetni mint késõbb.
Közben aki nem volt jó földrajzból, és ezt nem tudja, a kertjébe vet kukoricát elõbb, annak már térdig ér a kukoricája, mikor a gazdálkodóké kikel.
Lenti környékén van egy vállalkozó, aki szerintem tegnapelõtt vethette el, neki mindig elképesztõen késõn kel ki.
Ráadásul a csavar itt jön a dologba, ugyanis a késõn vetõk járnak az ország más részein, és látják, hogy nálunk még milyen kicsi a kukorica, bezzeg az alföldön és az ország más tájain meg már milyen nagy!
Ezzel a saját maguk által generált, a késõn vetés miatt kialakult eltéréssel igazolják a saját hülyeségüket.
Évek óta van egy sormási vállalkozó, aki rájött valahogyan hogy hamarabb kell vetni, neki mindig nagyobb kukoricája van mint másoknak.
Egyszer úgy begurultam, hogy egy Lenti melletti ismerõsömnek aki 100-130 hektáron gazdálkodik, vittem neki egy méteres kukorica tövet Sormásról, meg egyet Becsehelyrõl, hogy tessék, ha elõbb elvetné, neki is ekkora lenne, nem fele vagy harmad akkora.
Jött a reakció, hogy persze mert Kanizsa felé meg arrafelé jobb a talaj meg melegebb van már.
És mondom akkor hogyan lehet hogy a többi növény amit nem vetnek ugyanakkor érik, virágzik a két helyen??
Na itt elfogyott a tudomány, most elvetett idõben!
A késõi vetés ugye azért rossz, mert hiába nõ meg a megfelelõ méretre, a kukorica minõsége nem lesz megfelelõ, nem tud rövidebb idõ alatt ugyanolyan csöveket fejleszteni mint több idõ alatt.
Ha meg nem adja le rendesen a vizet õsszel, akkor a szárítási költségek megnõnek.
Emiatt próbálják minél tovább a száron tartani a termést, az meg azzal a kockázattal jár, hogy bejön õsszel egy esõs idõ és rá sem lehet menni a földre aratni.
Illetve amikor a nyári szárazság beüt, mit például most, akkor a korábban elvetett kukoricák gyökere már leér oda ahol még akad nedvesség és nõ mint a bolond, miközben a késõbb vetett a porban van és visszaesik.
Tehát jobb elõbb vetni mint késõbb.
Ez a természetes. Ha nem száradna el, akkor hogyan lehetne a csöveket letörni?
Nem csak azt, hanem a harmatot is! Az is szépen megcsorog a levélen, és benedvesíti alatta a földet.
Az is szépen megcsorog a levélen, és benedvesíti alatta a földet. 
A kukorica egy nagyon okos növény.
A mostani igen száraz idõszakban, amikor csak néhány tized mm csapadék hullik, a levelek még ezt a kevés csapadékot is szépen összegyûjtik és levezetik a szár mentén a növény gyökeréhez.
Néha elmerengek azon, hogy milyen csodák vannak a természetben.
A mostani igen száraz idõszakban, amikor csak néhány tized mm csapadék hullik, a levelek még ezt a kevés csapadékot is szépen összegyûjtik és levezetik a szár mentén a növény gyökeréhez.
Néha elmerengek azon, hogy milyen csodák vannak a természetben.
Ma meggy szüret volt 1 személyben 2 fáról.
Hát mit ne mondjak, eléggé széthúzott az érés. Sárguló-pirosodó fázisban még sem permeteztem a vég lezáróval, meg is látszik sajnos.
Van pár gomba által (szürke rothadás, vagy monília) ami sok bogyót, kb: 10% megtámadott. Újdonsült károkozók pedig a fára mászó hangyák! Megszúrják a meggy kocsánya melletti rést, és szívogatják, rágják.
Jövõre sajnos erõsebb koncentrációt, és odafigyelést kell alkalmaznom.
Az érdi bõtermõ meggyemet érte valami átok, mert nagyon apró termést hozott, majdhogy cigánymeggy kategória. A mag aránylag kicsi, de zamatban elfogadható, enyhén édeskés. A mellette lévõ új klón a Malanga emléke fajta is közepesen hozott, de mégsem marad a fán, ahogy írták, mert hajlamos a potyogásra, - ahogy szedtem - . Na a vége az, hogy kellett volna egy Dithános védõ permet még az érés elõtt..
Hát mit ne mondjak, eléggé széthúzott az érés. Sárguló-pirosodó fázisban még sem permeteztem a vég lezáróval, meg is látszik sajnos.
Van pár gomba által (szürke rothadás, vagy monília) ami sok bogyót, kb: 10% megtámadott. Újdonsült károkozók pedig a fára mászó hangyák! Megszúrják a meggy kocsánya melletti rést, és szívogatják, rágják.
Jövõre sajnos erõsebb koncentrációt, és odafigyelést kell alkalmaznom.
Az érdi bõtermõ meggyemet érte valami átok, mert nagyon apró termést hozott, majdhogy cigánymeggy kategória. A mag aránylag kicsi, de zamatban elfogadható, enyhén édeskés. A mellette lévõ új klón a Malanga emléke fajta is közepesen hozott, de mégsem marad a fán, ahogy írták, mert hajlamos a potyogásra, - ahogy szedtem - . Na a vége az, hogy kellett volna egy Dithános védõ permet még az érés elõtt..
Hú, de szép!
Nálam sajnos minden virágot eldobált a kis fám, no majd jövõre.
Nálam sajnos minden virágot eldobált a kis fám, no majd jövõre.
Semmit. Össze kell szedni õket vékony kesztyûvel és elnyomni. Vegyszerezés már kizárt.
Beindult a szemét vándorpoloska had. Már szívogatják a málnát, ami éppen csak kezd érni. Ezekkel mit lehet kezdeni??? 
Szeke, és Hófúvás; szép összeállítás ezen gyümölcsök, érdemes velük törõdni. Meggy-cseresznye-szilva-barack és dió-birs. Ha egyszer is rászán az ember kora tavaszi ágrendezést, és legalább egy rezes permetet, majd a meggy-cseresznyénél-szilvánál virágzáskor egy monília ellenes bevetést, máris megvédte a fele termést az ember. Érés elõtt, sárguló bogyóknál meg egy rovarölõs+ gombaellenes hadjárattal vége is a beavatkozásnak, csak szüretelni kell.
Na és ehhez nem kell sok vegyszer. Én a pár fáimhoz csak olyan 10 l/zacskós porokat használok, ami nem tesz ki 2-3 ezer forintot, és így megéri. Persze figyelni kell az idõjárást, pont akkor és nem holnap kell elszórni, hogy minél jobban hasznosuljon, az esõ ne mossa le 5 órán belül.
A legolcsóbb szerek is hasznosak, csak kapjon valamit a fa.
Na és ehhez nem kell sok vegyszer. Én a pár fáimhoz csak olyan 10 l/zacskós porokat használok, ami nem tesz ki 2-3 ezer forintot, és így megéri. Persze figyelni kell az idõjárást, pont akkor és nem holnap kell elszórni, hogy minél jobban hasznosuljon, az esõ ne mossa le 5 órán belül.
A legolcsóbb szerek is hasznosak, csak kapjon valamit a fa.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat