Meteorológiai társalgó

Nálam már "csak" 14.5 fok van. Kimentem beleborzongtam a hidegbe.

Itt meg brutális ahogy hûl..Az imént 16.1 fokot észleltem, de azóta már csak 16..

Bezony, a völgyek, sík részek, mély fekvések ilyenkor szakadnak le a domboktól, a csillagda is 21 fokon megállt, Lendva-hegyen meg 22,4 van még.

Nálam nem zuhan a T.
Még mindig 21,8°C van.
Áldásos dombi klíma.

Nálam a 27,7 fokos T maxhoz képest már csak 18,5 fok van, azaz majdnem 10 fokot csökkent eddig, pedig még egy órával sem vagyunk naplemente után.

Az utóbbi órában 3 fokot csökkent a T, azaz két percenként egy tizedet.

Rettentõ gyorsan csökken a hõmérséklet, indul a nagy zutty!

(Egy kicsit statisztikus fizika lesz a téma.)
Tudtommal a levegõ hõkapacitása mindig CV=(5/2)R, legalábbis a meteorológiai közelítésben, hiszen ebben az esetben a levegõ kétatomos termodinamikai rendszernek tekinthetõ, s nem lépnek fel azok a jelenségek, melyek leírásához alacsony vagy magas hõmérsékleten kvantumos (vagy utóbbin még relativisztikus) közelítés kellene. Elõbbi biztosan 100K nagyságrend alatt jelentkezik (azt hiszem a forgás befagyása), utóbbi pedig 1000K fölött (ionizáció).

Tehát a meteorológiában ezen effektusok helyett klasszikus mechanika és termodinamikai határeset van (végtelen sok részecske, ami gyakorlatilag 1000db-nál már teljesül), ami minden állapotjelzõtõl függetlenül CV=(5/2)R-nek adja a hõkapacitást. Ezt kanonikus tárgyalásmódban (állandó hõmérsékletû hõtartályban lévõ rendszer) a szabadenergia felírásával, arról a belsõ energiára való áttéréssel és hõmérséklet szerinti deriválásával lehet belátni. Ehhez kiindulásként a klasszikus mechanika a Maxwell-Boltzmann-eloszlást adja állapot- (pontosabban energia-) sûrûségként.

Sze: A levegõ többi alkotóeleme miatt a CV=5/2R nem pontos, hanem picit több, valójában úgy 2,51R körül mozog elvileg, és ezreléknyit változik a specifikus nedvesség változása miatt, a Kappa=CP/CV=(CP+R)/CV=1,4 helyett pedig 1,4007. Elvégezve a számolást, ez a két eltérés ellenkezõ irányú, hisz a hõkapacitás növekedésével kappának csökkennie kéne, de a kappa mérhetõ, és ez jön ki.

9.1°C lett a tmin, reggelre is hasonlót várok, de sajnos köd nem lesz most..

Ok, köszi a választ! Remélhetõleg akkor hamarosan ott is megszakad ez a hosszú pechszéria.

Nálam már elkezdõdött
Ha minden jól megy most szél se lesz, és bejöhet egy 10 fok alatti min.

Valami gubanc van a GFS reggeli ill.a mostani futással több órát késik a frissítés és a fáklyán se látszik a fõfutás.

Nos, hölgyeim és uraim, az "utolsó éjszaka" produkciós iroda bemutatja...

Európa közepén, a Kárpát-medence szélvédett, felhõtlen völgyeiben a "Nagy Zutty" címû elõadást. A produkció lámpaoltás (19:55 körül) után indul, kérjük foglalják el helyeiket.

Nagy hiánypótlás amit csináltok a Bükk-fennsíkon. Elismerésem.
Az erõs kisugárzáshoz adott volt a derült ég, szélcsend, nagyon száraz levegõ. A mikroklíma ismerete szerintem nagyon fontos dolog.

Hõhullám.De látom beelõztek.

Nagy valószínüség szerint a 20, 25 fokos T850-re a köv. 2 hétben, brrr....

Ha "nem vigyázunk", itt Németországban is megcsiphetjük ezt a forróságot köv.hét végétöl, de remélem elakad délebbre...

Pontosan mire gondolsz a Portugál helyzettel?

Ki az? Szerintem nem.

Bizony jó lenne, azzal a külön kikötéssel, hogy csak a ti házatoknál legyen a jégesõ.

Naaagy-nagy örömmel nézem a fáklyákat, modelleket!
Augusztus végéig normalizálódik az idõjárás. Átlagos hõmérsékletû, akár többször is csapadékos idõjárás veszi kezdetét.

Viszont a portugál helyzet nem hagy nyugodni, szerintem szeptemben elején ez hatással lesz még ránk. Link

Véletlenül nem vagy rokoni kapcsolatban Zöldvillám-al?

Jó lenne ide DK-re egy hatalmas felhõszakadás , jégesõ!

Ma reggel 8 fok volt, most meg 30 fok van. Napközben még nyár van, de a reggel már õszies.

Nálam is 10 fok alatt volt a Tmin. Jellegzetes "utolsó éjszaka" volt ez.

Igen, feltehetõleg a vízgõz a kulcsa a dolognak. Viszonylag nagy hõkapacitásán túl a vízgõz még a párolgási hõt is hordozza.
Azt én is rég megfigyeltem, hogy derült, szélcsendes idõben a hó tisztességes pluszfokok mellett is jól tartja magát -sokkal jobban, mint felhõs, párás napokon. Azt hiszem, a párolgási hõelvonás áll a jelenség mögött.

ECM is jelentõsen növelte a csapadékot a jövõ keddi front kapcsán.

Sajnos mérhetõ akkor sem volt, csepergett pár percig, mint az elmúlt napokban is 2x, de csak a beton lett vizes. Akkor persze még nem aggódtam, mert elõtte 16.-án az a beragadó zivatar leadott több mint 40mm-t pár óra alatt, ami az akkori villámárvizet is okozta a faluban. Nem hittem, hogy azután meg jön a nagy semmi. Elég mostoha hely lett itt ez a rész az utóbbi idõben.

Szerintem lehet rá esély , hogy a brit-anticiklon Nyugat-Európában
enyhébb , szárazabb , míg a Kárpát medencében ez az anticiklon nem gyakorolna
akkora hatást , így átlagos hõmérsékletû , vagy kissé hûvösebb idõ lehet ,
akár csapadékosabb szeptember [esõ] [esõ]
Én szeptember elejére és utánra ilyen idõt tippelek:
kora õszies hõmérséklet , az ország nagy részén délután jó részt 25 fok alatt:
22 és 24 fok körül szórodhat. A reggelek csípõsek lehetnek: 6 és 12 fok között.
Gyakoribb lehet a csapadék: Elsõsorban záporok-zivatarok , de egy-egy napon tartós esõ is ,
akkor egész nap hûvös , párás idõ lesz.
Bár még változhat

Szép képek, remek beszámoló!
Radmint nem mértetek?

Az igen!

Június 24-én nálatok nem volt csapadék? Mert akkor szinte országos esõ volt, és a környéketeken is vannak legalább pár mm-es értékek: Link Link

Persze ez a sajnálatos helyzeten nem sokat változtat, de gondoltam azért megkérdezem.

Köszönöm szépen a köszönéseket, elismeréseket.
Ne nekem, a természetnek köszönjük!

Közben az összefoglalót elkészítettem, itt meglelitek.
Link

Mellesleg örömmel látom, a téma és a hozadéka érdemben információval tölti fel még a társalgót is.
Remélem több ilyet olvashatok ezentúl.
Ettõl repes(ne) a szívem igazán!
Köszönöm!

Épp haza felé tartottunk, mikor a város elõtti egyik szántóföldön, emberes porördögöt láttunk.
Az alja legalább 10-15 m széles volt, hogy milyen magas, ki tudja..
Persze arra, hogy megálljunk, és lefotózzam, nem volt érkezésem.Nagy hiba.
De du-án úgy is megyek bringázni, majd figyelek.

200 év leghidegebb nyara!

Tmin: 8,2°C.
Ez már nem az igazi nyár..

Negatív rekord dõlt meg ma Borsosberényben, ugyanis utoljára mérhetõ csapadék idén június 16.-án esett, vagyis 2(!) hónapja!

Még az lehet kérdés, hogy a csökkenõ nyomás csökkenti-e a telítési vízgõz-mennyiséget.
Szerk.: mire jó az oldal kislexikona! Link
"A telítési abszolút nedvesség értéke egyedül a hõmérséklet függvénye."

Szerintem is a levegõ nedvességtartalma az elsõdleges befolyásoló tényezõ még nagy magasságokban is. Télen száraz levegõ esetén én már többször megfigyeltem, hogy az árnyékban lévõ hófelszín teteje már délután megfagyott, míg a napos részeken még olvadt. Ez is hasonló jelenség, mint amit Thermometer írt, csak kicsiben.

De például most nyáron is részben azért tudott többször ennyire meleg lenni itt nyugaton, mert nagyon száraz levegõ volt felettünk (emellett persze számottevõ része volt ebben a talaj erõs kiszáradásának is). Az elmúlt nyarakon ezzel szemben gyakran még délután is 50 % körüli maradt az Rh, és így hiába volt felettünk akár 22-23 fok körüli T850 is, nem tudott 36 fok fölé menni a hõmérséklet.

Hja, és emiatt azáltál, hogy szárazabb a levegö, a hökapacitása is kisebb. Igy elsösorban nem a tengerszint feletti magasság, hanem a levegö nedvességtartalma lehet mérvadó (hiába van egy pont magasabban, ha épp nedvesebb levegö található ott, mint egy alacsonyabban lévö ponton).
Viszont, mivel átlagosan csökken a levegö (abszolút) nedvességtartalma a tengerszint feletti magassággal, így úgy nézhet ki, mintha föleg a tszf.magasságtól függne a hökapacitás...

EMBERTELEN! Az agyam eldobom... Ha képeket nem mutattál volna, el se hittem volna hogy fagyott valahol, nemhogy vastagon fagyott. Csodásak lettek a képek, grat. hozzá! Tiszta Október. Ez most átértékelte a napomat.

A la paz-i körülmények engem arra emlékeztetnek, amit télen többen leírtak itt a fórumban: párás, felhõs 0 °C körüli idõben a hó jobban olvadt, mint száraz, szikrázó napsütéses bõven pozitív T esetén. A vízgõz hõkapacitása kb. duplája a levegõ többi alkotóelemének ( Link ). Valahol itt van a kutya elásva

Igen a levegö nedvességtartalma igen fontos

Tegyük fel Zabaron (legyen 200 m-en) +9 fokos harmatpontú levegö "állt rendelkezésre", ami felszíni kicsapódás révén lecsökkent 6 fokot az éjjel folyamán, s +3 fokos minimumot tett lehetövé. A töbör 900 m-en viszont nagy elönnyel indult a +2 fokos harmatpontú, szárazabb levegöjével, ami szintén 6 fokot csökkent felszini kicsapodással, kifagyással -4 fokra.

A levegö sürüségének változása 200 m-röl 900 m-es tengszerint feletti magásságra azért még nem olyan jelentös mint 4000 m-re. Majd átgondolom, amit erröl irtál, s ha jutok valmire, megirom

Mindenesetre fantasztikus, hogy a megfelelö felszíni forma + a száraz levegö együttese mire képes szélcsendes helyzetben ott fent a töbörben. Ha a budapesti felszállást: Link vesszük alapul, akkor a szabadlégkörben +15 fok körül lehetett a hömérséklet ugyanakkor, amikor a töbörben erösen fagyott 2 m-en is.
Egy ugyanilyen magasságban lévö, de nyitott, nem mélyedésben lévö helyen ugyanakkor már nem túl erös légmozgással is a szabadlégkört megközelitö, azaz jóval magasabb hömérséklet lehet jellemzö.

Értem már: a nagy magasságok száraz levegõje biztosan szerepet játszik a töbör-jelenségben.
De a la paz-i viszonyokat ez önmagában mégsem magyarázza.

Pontosan errõl van szó. Ott van pl. Zabar (tengerszint feletti magasságát nem ismerem, de biztosan alacsonyabban fekszik a Bükk-fennsíknál) Mélyedésben való fekvése és talán talajának minõsége miatt minimum-bajnok, de nyári komoly mínuszok itt nem fordulnak elõ. Ehhez szerintem még kell valami más is.
Elõször arra gondoltam a töbörök kapcsán, hogy a ritkább levegõ hõmérséklete jobban lecsökken kisugárzáskor, de felvilágosítottak, hogy a levegõnek, mint gáznak a hõkisugárzása nagyon csekély.
Aztán rájöttem, hogy e tény nem mond ellent a jelenségnek. Ugyanis az erõsen lehûlõ felszínt a fölötte elhelyezkedõ levegõ visszamelegíti -pontosabban, hõátadás révén nem engedi mértéktelenül lehûlni. Ennek a hõátadásnak a mértéke pedig függ a levegõ hõkapacitásától, azon keresztül a sûrûségétõl.
La Paz-ban (tengerszint feletti magassága több, mint 4000 m) állítólag elõfordul, hogy az utca napsütötte oldalán 20 fokot mérnek, míg az árnyékoson 0 fokot.

Wáá.. Teljesen lázba hoztatok ezekkel az értékekkel, és az a kép..*.* Alig várom már azt az õszi hangulatot, a reggeli szép deres, ködös tájakkal, és azzal a jó õszi hangulattal..

Nagyon õsz feelingjük van. *-*

Szerintem nem hegytetö vs fennsíki mélyedésre (töbör) vonatkozott a kérdés (ez teljesen világos, ahogy írtad is), hanem magasan lévö mélyedés (töbör) vs ugyanez síkvidéken (~erös fagyzug) esetére.

Persze majd Thermometer tisztázza, tényleg erre gondolt-e

A hõkapacitás különbsége azonos magasságban egy hegytetõn és egy mélyedésben szerintem elhanyagolható, mégis a töbör lesz hidegebb megfelelõ áramlási viszonyok mellett, hiszen a lehûlõ, és ezért sûrûbbé váló levegõ oda "folyik", ott gyûlik össze, amire még rátesz egy lapáttal a helyi kisugárzás. imho.

Nagyon tetszenek a képek, bár nem lennék szegény növények helyében!
Az utóbbi napokhoz képest nekem már a reggeli 14 fok is hideg volt.
A lakásban viszont végre emberi hõmérséklet honol.

Nem tudom, mekkora szerepet játszik ebben a levegö eltérö hökapacitása (érzésem szerint nem sokat), de a nagyobb magasságban átlagosan jelentösen alacsonyabb harmatpont biztosan sokat számít. Nem éppen a Bükk térsége, de elég jó becslés lehet a ma 00 UTC-s budapesti szonda mérése: Link

Ez a szabadlégkörben jellemzö viszonyokat mutatja. A magasban jellemzö jóval alacsonyabb harmatpont erösebb lehülést tesz lehetövé, ha egyéb szükséges feltételek (derült ég a kisugárzáshoz, minél gyengébb szél, stb.) is teljesülnek. Ha ezt a 900 m környékén lévö sokkal szárazabb levegöt "levinnénk" a síkságra, ugyanolyan "töböri" terepviszonyok esetén kiváncsi vagyok, hogy hasonló értékeket kapnánk-e, mint fent, +80-100 hPa nyomás ide vagy oda..