Meteorológiai társalgó

A GFS tompított a hidegen az ECM berakta megint, azaz blocking reloaded. Link

A friss ECM-rõl az jut eszembe,hogy értem a viccet,csak nem szeretem!

Rossz idõ semmiképp nem lesz!Az elmúlt hetekhez képest pedig szinte kiváló idõjárás elé nézünk.Nekem a 15 fok közeli T-k már maga a mennyország az elmúlt 5 hónap után!
(Durván 15-16 fok a sokéves átlag ilyentájt)

Ja-ja. Szerencsére a mostani futás már kivette.
Itt ma láttam hogy a hûvös idõ ellenére is már van ahol virágzik a sárgabarack. De az õszi és a meggy is már bimbózik. Talán egy hét sem kell és azok is kivirágoznak.
Van egy kis meggyfám. Tavaly lett volna rajta elõször termés, de mind elfagyott. Jó lenne ha idén legalább már meg tudnánk kóstolni a termését.

Link

Itt se rózsás a helyzet...

Itt is sûrû, selymes A teljes igazsághoz megemlítem, hogy kis tavacskákon át lépegettem

Na, megvolt az idei év elsõ fûnyírása. A sok csapadék egy valaminek biztosan jót tett, az pedig a gyep. Olyan sûrû, hogy alig bírtam vele, vagyis inkább a fûnyíró, jó 3 órán keresztül tologattam

Cserébe csak gyenge T visszaesést mutat a friss GFS, a hét végén ránk húzódó AC keleti oldalán csak kevés hideg szakadhat le

A jövõ hét egyre kevésbé néz ki úgy, hogy berobbanna az igazi tavaszi idõ... Persze az eddigiekhez képest már-már ez is kellemes idõnek lesz nevezhetõ!

Most jövök a pince sorról,egész nap felhõs szeles napunk volt,kimondottan kellemetlen.Most kezd kisütögetni a nap!Ápr.6.-ika van,még senki nem metszett szõlõt,és ki van halva a hegy!Ilyenkor metszõolló csattogástól,nevetéstõl hangos a vidék!A rügyek megduzzadtak,de sem a kajszi sem a mandula nem virágzik!Akárhogyan is nézem,de a tavasz érdeklõdés hiányában valszeg elmarad!

A legrosszabbat már elkerültük: tudni illik egy meleg február-márciust követõ télies áprilist vagy május eleji fagyokat. Most a legtöbb növény jó 2-3 hetes késésben van, ami még jól jöhet, ha kapunk még télies idõt.

Tavaly a Kárpátoktól északra, és a németeknél minden xarrá fagyott. Jó ára lett a meggynek, ment kifelé az azelõttia fagyasztott
tétel is. Nálunk is rezgett a léc, csak a szilva nem volt veszélyben. Nem lett komoly fagykár csak a cserkóban. Megúsztuk
Itt nálam. Mindig a kései kitavaszodásért szorítok, pontosabban azért, hogy a késõ téli idõszakban ne induljon be még semmi
, tapasztalatom szerint ilyen esetekben gyakoribb a virágzás körüli fagykár. Az idei egy igazán speciális eset, szinte minden egyszerre
Fog berobbanni, ugyanakkor a tél seregei ott vigyorognak tõlünk
északra, keletre, extra hótakaróval, potenciális hideg betörés esélyekkel. Talán 95 - 96 tele hasonlított ehhez.

Most jöttem meg a város határában lévõ kertünkbõl, és a 9 fok ellenére is szépen virágzik a gyermekláncfû.

Emellett a borult ég mellett az autóban már szépen felmelegszik a levegõ, ebbõl is érezni, hogy van már kellõ besugárzás, csak a napsütés hiányzik a jó idõhöz.

Nem mintha szurkolnék az áprilisi télnek, de szerintem nem véletlen van a fõfutás ott, ahol van. A csoki ugyanis nyomokban zonalitás darabokat is tartalmazhat, de alapvetõen nincsen benne. Sem izlandi depresszió, se csigagyár, se semmi. Csak a vakszerencsének köszönhetjük, ha nem zúdul le a hideg északról 13. után.

Akkora ORSC, mint a ház, 12-14 (!) fokkal az ENS-átlag alatt, NAO index felfelé szór nagyrészt Link skandináv nyomásfáklyák - van egy átmeneti púposodás (átlagosan 1015 hPa értékre) április 13-a körül, de SEMMI REÁLIS ALAPJA NINCS ANNAK, AMIT A GFS 06 UTC operatív mutat = irány a kuka.
Lász: tudom, hogy 15-e körül emlegettél még egy hidegbetörést, de gondolom nem vennéd zokon, ha ezt bebuknád

Reméljük nem valósúl meg ilyen formában. Évek óta elfagy a gyümölcs sok helyen.....

A 00-s is adta?
Szerencsére az ecömö egyelõre más véleményen van...

Ha az bejönne, akkor addig mindenhol kinyílna a barack, a cseresznye, és nem maradna belõlük egy szál sem.
Víz alatt a fél ország, nem lehet dolgozni a földeken, meg még gyümölcs sem lesz majd, vehetjük a külföldi vackokat.
Sóhaj!
Újabb szeg lenne a magyar gazdaság koporsójában.

De nem ám!

Bizony lesznek jó kis zúzmarás ködök is a talajon:-)

Szeke: így van ez nem múlik el nyomtalanul.

Link

Április tavaszi értékek még északon és a hó:
Link

így egy utolsó erõs anticiklon benne van a pakliban.

Nem semmi a gfs fõfutás!

Kaszabubu, én nem vagyok tározó ellenes. De miért nem sok kis, emberléptékû tározóban gondolkodunk? És miért giga megoldásokban?

Én továbbra is látom a 13-án kiépülõ Skandináv AC-t, ami 15-én lesz a legerõsebb és ami 16-án még -10-es T850-et is jócskán behúz a keleti országrészre. 22-e körül pedig baljós nyomási mezõ elõszobáját mutatja ismét a GFS, izlandi depi sehol...

Gondolkodjunk má!
A Duna-Tisza csatorna sok mindenre volna jó. Vannak mérnökök,tervezõk, hogy leképezzenek egy megfelelõ alternatívát úgy a belvíz, mint az aszály leküzdésére.Köztes víztározókat, mint szelepeket kialakítva a hal szegény homokhátsági népeknek.
A múlt héten éppen elment a kollégám Szentes felé, hogy hozzon süldõ halakat a helyi lõtér melletti 30x150 méteres "vájkos gödörbe",hogy nyáron legyen valami sportos dolog is erre felé.
Pitom: bízok a napállás szerinti gyors melegedésben, a még itt megöregedett hideg.blokkot szétbombázza végre a besugárzás. Elég lenne már a ciklonokból.

Szép napot kivánok! Korábban már észleltem alacsonyszintû gomolyrétegfelhõt (Stratocumulus-t), alatta ködrétegfelhõt (Stratus-t). Utóbbi följebb emelkedett (Stratocumulus stratomutatus) és szinte hozzásimult az "egyszerû" Stratocumulus-hoz. Az ily módon vastagabbá vált felhõrendszer alatt érezhetõen csökkent a hõmérséklet. Komolyan mondom, úgy érzem, mintha õsz és nem tavasz lenne. Dehát ez az idõjárás, ez benne az érdekes.
(Az utcaajtón túli gyalogjáró hidat végignyaldosta az árok vize, az önkormányzattól kaptunk néhány homokzsákot, hogy száraz cipõvel járhassunk a nagyvilágba.

Ugyanakkor jelen állás szerint a Föld eltartóképességének határán mozgunk, ebben pedig a fok-gazdálkodás kötve hiszem, hogy elegendõ tápláékot biztosítana...
Tehát nem félreérteni, nem ellene vagyok, hanem a világ jelenlegi fejlettségi szintje és a populáció eltartására ez kevés... Ilyen apróbb rezervátumokban, elszórtan nagyon jó, ha van, de ez nem a földi eltartóságra van méretezve! (és mielõtt ebbõl tovagyûrûzne a vita, hogy de miért is vagyunk ennyien, ez teljesen más kérdés, nem fórumtéma, úgyhogy erre ne térjünk ki! Köszönöm. )

Lász, nem hiszem, hogy ennél lejjebb kellene vinni; sõt annyi víz van most alul, hogy a visszapárolgás fékezi a lehûlést + felhõk is maradnak; lesz +1 foknál magasabb minimum is, kedvenc fagyzugogkat pedig ne számítsuk ide

Nem biztos, sõt, nagyjából most látnak a modellek azt amit gondolok egy ideje! Tény ez a formában nem fog megvalósulni, de jön még hideg, az talán az utolsó lesz.

Végre az OMSZ már -4 foknál tart hétfõ reggel, lesz az még alacsonyabb is:-)

Én híve vagyok a vitának, az érvek ütköztetésének! Mondj jobbat a fok-gazdálkodásnál! (A gabonakonjunktúra okozta népességrobbanást nem tartom elõnynek)

Igen ahogy reméltük, szerencsére csak.. Link

Persze nem akarok kolerában vagy maláriában megdögleni, de ma meg van 1 millió cukorbeteg, meg daganatos. Pont a mértéktelen szénhidrátbevitel miatt. Nem fogyaszt a társadalom elég nyers zöldséget, nyers gyümölcsöt, halat. Túl magas a bevitt energia, finomított szénhidrát. Errõl ír a sajtó 20 éve.

És ha már itt tartunk. Attól, hogy pattanásik feszítette az ember a föld eltartóképességét, attól még keményen túlterhelt az ökoszisztéma.

Ez a futás biztosan kifog lógni a fáklyán... Szóval, mivel ez a helyzet nem fog kialakulni, így nem váltja ki semmi az Ac kialakulását, persze esti mesének nem rossz!

Azt gondolom, hogy ebben úgysem lesz egyetértés, felesleges tovább fokozni a kutúrált mederben folyó vitát Legalább ez ne öntsön ki, mint most a folyóink
Mivel a foki gazdálkodásnál úgysem látsz messzebb, pedig annak virágkora óta nagyon sokminden megváltozott...

De hogy valami meteorológia is legyen, elég ritka az, hogy ilyen magas napállás mellett "beszoruljon" az alacsonyszintû rétegfelhõzet; jelen esetben épp a magas napállás miatt már van annyi energia az atmoszférában, hogy ne totál homogén St, hanem Sc és Cu -felhõzet alakuljon ki...

De látod mi van: Kipréselte magából a megoldást a bürokrácia: gigatározók! (tiszta 60-as évek!) De persze semmi sem lesz belõle, mert senki nem fogja azt mondani, hogy tessék: "árasszátok el a földemet nyugodtan 8 hónapra!" Kell is meg nem is. Ha árvíz van, akkor "gátat mindenhová", ha aszály, akkor meg Duna-Tisza csatorna! Ez a skizoid gondolkodásmód zavar engem kissé.

azért volt még pár elõnye a vizek lecsapolásának..
-nem hinném hogy örülne valaki egy kolera/malária járványnak
-a Balatont úgy ahogy van el lehetne felejteni.
valahogy így nézett ki a medence az árpád korban
Link
egyébként a középkorban többszázezer km csatorna volt az országban (ár- és belvízvédelem)
sajna a török idõkben elpusztult.

Nézzünk elõre kicsit. Mikor lesz már kész a Duna-Tisza csatorna? Tass- Kunszentmiklós-Solt-Kiskõrös-Jakabszállás-Majsa-Forráskút-Mórahalom-Tisza.
De szép lenne, olyan kacskaringós,mint a Tisza. Lehetne öntözni, leszabályozni a belvizeket a Homokhátsági földeket.Ez megérné.

Igen, csakhogy az általad emlegetett korban a Magyar Királyság összlakossága annyi volt, mint most a csonka ország 3 megyéjének, ráadásul az Alföldön még azon viszonyok között is alacsony volt a népsûrûség. Ezt képes volt eltartani az a kevés föld, ami az ingoványos területek között maradt. Most azonban ez lehetetlen lenne jelentõs import nélkül. Igaz, hogy hal nagyhatalom lennénk, aminek én személy szerint örülnék, de ha emberi szempontból mérlegre tennénk a lecsapolás elõnyeit és hátrányait, akkor szerintem a kétség még a közelébe sem férkõzhet annak, hogy elõny felé billenne a dolog. A mértékén én is tudnék vitatkozni (pl az árterek szélessége valóban lehetett vona nagyobb, noha ez már az elején kudarcott vallott árvízvédelni szempontból), de a hónapokra elöntött területeknek """"""csak"""""" az ökológiai diverzitás szempontjából lenne haszna.

(Ha még távolabbról nézzük a dolgokat, akkor ennek ez a rendje: végletekig fokozod a szerves anyag kiaknázását a környezetbõl, majd egyszercsak eltûnsz az evolúció süllyesztõjében. Vélemyényem szerint ez ellen nem tudsz mit tenni, inkább örülj, hogy nem teljesen a végére születtél a folyamatnak és talán szerencsére meghalsz még mielõtt igazán bedurvulnának a túlpörgetés betegségei. Na de ez már nem meteorológia)

Romantikával tekintek azon vízivilág felé amirõl te is írsz! Nincs túlzás benne, ha azt írom a fénykorban Kövesdrõl Debrecenbe el lehetett jutni ladikkal az áradások idején. A borsodi mezõséget ismerem. Most komoly projektek vannak fõként a madárvilág életfeltételeinek javítására, csatornákat duzzasztanak, magas fokú természetvédelmi tevékenység folyik ott, mindez úgy, hogy a legelõk, állatállomány is nagy számú. Remek dolog ez. Az igazság valahol a középúton van. Kellenének az ilyen irányú tevékenységek, több víz, víztározó, csatorna, morotva, tehát visszaadni többet a vízivilágnak, és komolyan csökkenne az árvízveszély. Ugyanakkor ott a másik oldal, jogos kritikával, ez bizony emeli a belvíz szintet, stb. Ha megkérdezed az egyszerû borsodi mezõségit, aki világ életében ott élt, nagyon ellenséges a víz térhódításával szemben! Sokat küzdöttek a vízzel, mert belvíz képében kíméletlenül vissza akarja hódítani azt, ami az övé volt mióta világ a világ. Én nagyokat hallgatok, velük sem értek egyet, de a szélsõséges természetvédelemmel sem. (Mondom, most nem az van a borsodi mezõségen, hanem szerintem egy értelmes törekvés). A ma ott élõ emberek sem nagyon értik már mi az a foki gazdálkodás, de még él a népi emlékezetben: "más se volt csak hal". Nagyon sok emlék õrzi ezt a világot. Nincsenek azonban elragadtatva a vízi világ gondolattól, legalábbis én ezt tapasztalom. Halászatból néhány ember élt meg egy faluban, a többi a mezõgazdaságból . Elkúrt egy világunk van, és ez mostanában csak rosszabb lett. Nézd mire adnak úniós, és egyéb támogatást, réteket , legelõket törtek fel az utóbbi években is, ahol az életben nem volt földmûvelés, hanem csak állattartás. Nagyon messze van ez a világ attól, amit az itt élõk megélhetésére, a természeti környezet kialakítására ki lehetne aknázni belõle. A térségben a Török idõkig virágzott ez a gazdálkodás (foki), abban az idõben pusztult el, és utána abban a formában már nem is tért vissza. Szebb jövõt!

Számomra a válasz egyértelmû. Nem érte meg. Illetve pontosítok: a gabonakonjunktúra nagyon megérte a nagytõkés rétegnek, mint ahogy a Nasszer-gát is pár milliárdost tesz gazdagabbá. A többiek csak statisztálnak. És kapnak érte olcsó(?) kenyeret, áramot

Néha ki kell sarkítani a dolgokat, hogy tisztán lássunk bizonyos összefüggéseket.

Az már eredmény, ha felteszik néhányan a kérdést: "Megérte-e?"

Minden éremnek van két oldala.
Abban egyetértek Nanoval, hogy szívnád a fogadat azon, ha háromszor annyiba kerülne minden jelenleg; viszont amikor ezt az egészet elkezdték szabályozni és nyertek millió hektárokban mérhetõ termõföldet, a korabeli Magyaroszág vált az egyik maloimipari központtá a világon. Ez adta meg az alapot az akkori gazdaság fellendelüléséhez (boldog békeidõk), és gyakorlatilag egy széleskörû minfrastruktúra épült ki (pl. gyárak, a vasúthálózat), ami a korabeli mezõgazdaság eredményei nélkül nem valósulhatott volna meg. Az már más kérdés, hogy a kiszáradással együtt megtelepedett az ember és az infrastruktúra korábban ártérnek számító területeken, de azért önmagában nem biztos, hogy az egész dolgot ennyire kisarkított látásmóddal kellene kezelni...

Klasszikus példa Egyiptom, Nasszer-gát: nincs termékeny iszap a Nílus-alföldjén, de van vízerõmû, és elektromos áram... Lehet ott is felteszik a kérdést: megérte?

13-án kezd kiépülni a blocking-ot kialakító AC Skanináviától északnyugatra. De vajon mi váltja ki? Ötletek?

Tegnap az ECM, ma a GFS rendez ámokfutást. Fogadjunk, hogy a 06-os OP jó 7-8 fokkal az átlag alatt fut majd. Tényleg a fenének sem kellene még egy ekkora és ilyen hosszantartó hidegleszakadás.

Ugyan nem a legnedvesebb idõszakban jártál arrafelé, de azért gondolom egy-két konvektív eseménynek szemtanúja lehettél Örülök, hogy eljutottál oda!

Bezzeg itthon ... Tavasz közepén még nincs tavasz... De a napfény és ezzel együtt a tavasz amár látszik az alagút végén
Egyébként most viszek be achív adatokat, és pl. 1873. április 25-érõl 26-ra virradó éjjel a klímakönyv alapján hó esett Egerben, bár hozzáteszem, elég magas volt a hõmérséklet, éjszaka +2 fok körül lehetett (bár akkor még nem jegyeztek fel minimumot, maximumot) ...

Régen többezer víztározó létezett a folyók mentén. Kis csatornák - fokok - kötötték össze õket a folyóval. Amikor jött a zöldár, kinyitották a tavak torkánál lévõ zsilipeket és teleengedték a tározókat. Amikor elkezdõdött az apadás, azon nyomban bezárták a visszafolyást megakadályozó zsilipkaput. Ezeket a tározókat úgy hívták: halastó. Nemcsak vizet tároztak bennük, de töméntelen mennyiségû halat is kifogtak belõlük.

Olyan szar volt ez a rendszer, hogy inkább leszabályozták a folyókat, betemették a holtágakat, mellékágakat, áthelyezték a folyómedreket, átvágták a fokokat, föltöltötték a halastavakat, égigérõ gátakat emeltek többmillió köbméter földet talicskáztak át egyik helyrõl a másikra. Mindezt azért, hogy búzával be lehessen vetni az egész Alföldet. Biztos megérte...

Már ez a hónap is 36,2 mm csapadéknál, az év pedig 345,6 mm-nél.
Még lehet 2013 a legszárazabb év, ha az év hátralevõ részében havonta átlagosan nem esik több 9,1 mm-nél.
Idõnként most is csepereg, de mérhetõ még nem volt ma.
A természet nagyon visszamaradott, a fû az egyetlen ami láthatóan nõtt, minden más olyan mint február végén, március elején. A nárcisz már március elején bimbózott, és majd egy hónappal késõbb, ma is ugyanott tart. Tavaly április 10-én elfagyott a cseresznye, ami akkor virágzása végén járt. Idén van bõven lemaradás, de talán jobb is így. Eddig háromszor termett volna, mindig elfogyatt, most talán lesz rajta, hogy késõbbre tolódik a virágzás. Csak nehogy az legyen mint 2011-ben, amikor a már körömnyi méretû cseresznye fagyott el májusban. Link

gfs horror futás 240h.. ez vicc

Én a most leesõ vízbõl, azokon a területeken, ahol nagy az elöntés egyszerûen víztározókat létesítenék, és aztán a szárazság alatt lehetne mibõl öntözni...

Nem. Mert a felháborodásom aligha vinné lejjebb a kenyér árát. Már csak azért sem, mert a lápos területek lecsapolása csak addig a szintig lehetséges, amíg van hova lecsapolni az adott területet. Ha nincs a lecsapolandó területnél mélyebben fekvõ terület, akkor az fizikailag lehetetlen. Ezt az aprócska tényt felejtik el sokan. Ja, hogy miért nem hagyták meg kaszálónak a legmélyebben fekvõ, ergo lecsapolhatatlan területeket? Kérdezd meg Kádár pajtást, meg a többieket!

A Vízügyet már csak azért sem szidnám, mert - mint bürokratikus szerv - akkor is fog magának tennivalót csinálni, ha éppen nem lesz. Pénznyelõként mûködik. Itt pl most fognak eltapsolni pár milliárdot egy olyan mobil-partfalra, ami csak egyszer kell, hogy beszarjon, vidám aquapark lesz a városból.

Nemtom mit mondott Donnie

De gondolom azért fel lennél háborodva, ha ebben a "nyamvadt" (vagy hogy is fogalmaztál) országban 700 forint lenne 1 kiló kenyér, 2500 a kiló sertéscomb, meg 1700 a paradicsom. Akkor meg azért szidnád vízügyet, hogy mi a f..ért nem lehet lecsapolni a lápos területeket, ahogy a töbi országban csinálják. Igaza van Donnienak....

Dehogy, értem én, hogy mire gondolsz, és az alapvetésben igazad is van. Abban nincs, hogy túl van lihegve a téma (mert ezt írtad). Mindezt azzal támasztottad alá, hogy nem láttál elöntött területeket. Én ezt igyekeztem tényekkel cáfolni.

Lehet, hogy helytelenül kerültek oda, de a vízben most házak állnak, benne emberekkel, meg szántóföldek, amibõl kenyerünk lenne, ha el nem rohad a vetés. Ez most sokunkat érint, ezért nincs túllihegve. Persze, az idõjárás ellen semmi értelme harcolni, meg kell(ene) tanulni alkalmazkodni hozzá.

Szerk: közben látom, megszületett az utolsó bekezdésed. Ebben tökéletesen egyetértünk. Na de most mennem kell, mert vár Baszkföld