Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Mielõtt félreértés történik, és valaki plágiummal gyanúsít meg, külön is kiemelem, hogy SALO kiváló írásáról van szó, melyet én csak átmásoltam. 
Ebben az írásban szinte minden megvan, amit a témáról mondani érdemes:
Salo
(Tolmács)
/Elõre is bocs a hosszért, de többször láttam némi kavarodást, nem meglepõ dolgokon meglepõdést itt a fórumon, fõleg tegnap és ma. Elõ is került a téma ("általános makroszinoptika") már tegnap, de úgy gondolom, érdemes egy hosszabb fejtegetést megejteni. Esetleg, ha valakinek van pontosabb tudása, az kiegészíthet, kijavíthat, mert nem biztos, hogy mindent jól tudok./
Tegnap is esett már szó róla, ma is elõkerül (ha nem is "direkt módon"). A különbözõ eredetû légtömegek hatása a csapadékra - vagy valahogy így nevezhetném a dolgot. A fõ csapása a hsz-emnek, amit még Thermometer írt tegnap valamikor. Ugyan egy T850-fáklya, fõleg sok egymás utáni T850-fáklya is használható már erre-arra (tendenciák megfigyelése, a beláthatósági tartomány megbecslése, stb.), arra totálisan alkalmatlan, hogy az esetleges csapadék-halmazállapotot, sõt, akár csak a T2m körülbelüli alakulását megbecsüljük belõle. Thermometer mondta ki a kulcsmondatot: ha látszik a T850-fáklyán, hogy a hõmérséklet (akár hirtelen, akár lassan) valamilyen irányba megváltozik, az elsõ dolog, hogy a térképeken nézzük meg honnan érkezik az a légtömeg hozzánk!
Nyilván sokféle típusú légtömeget tudunk elkülöníteni, de nálunk télen ezek közül három típus fordul elõ a leggyakrabban. Az óceáni, a sarkvidéki és a kontinentális. (Negyediknek tekinthetjük akár a mediterrán ciklont is, de az azért eléggé külön kategória.) Ezen három levegõtípus ugyanis az alsó 1-2km légrétegzõdését (hõm. és nedvesség profil) tekintve alapvetõen különbözik.
Óceáni típusú légtömeg esetén az óceán alulról fûti és nedvesíti is a levegõt, az alsó légréteg meleg és nedves. Emiatt egyben instabilabb is, ezért könnyen alakulnak ki benne konvektív áramlások, ami miatt nem csak a legalsó, de a fölötte lévõ légréteg is melegszik és nedvesedik, s az állapotgörbe eléggé kirúgott tud lenni. Ezért van az, hogy az ilyen levegõ elején közlekedõ hidegfront mentén gyakran alakulnak ki zivatarok télen. Ha beér ez a levegõ a kontinensre, egy picit meghûl az alja, ami miatt stabilabbá válik, ezért innentõl kezdve nem a leghatékonyabb a függõleges átkeverés, vagy ha mégis, akkor a termodinamika gondoskodik arról, hogy az állapotgörbe viszonylag kirúgott maradjon. Ezért az óceáni levegõ nem hûl. A kirúgott állapotgörbe aztán a csapadékot tekintve több jelenséget is okozhat: pl. azt, hogy -7°C-os T850 és +5°C-os T2m esetén sem tudjuk eldönteni, milyen lesz a halmazállapot. Csapadékintenzitástól, és a csapadékképzõdés magasságától függõen ugyanis bármi elõfordulhat.
A sarkvidéki eredetû levegõ ehhez képest két dologban különbözik (általában, de nem feltétlenül mindig): kevésbé meleg, és kevésbé nedves. Ez, ha a Norvég-tengeren keresztül jön, akkor jelentõs nedvességet, és némi plusz hõt is felvehet, így gyakran az óceánihoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Ha viszont Skandinávia felõl érkezik, akkor viszonylag hideg és "száraz" maradhat. Az idézõjel annak szól, hogy azért ezek a légtömeg is bõven hoznak nedvességet. Ezek állapotgörbéje gyakran inkább izoterm, vagy gyengén kirúgott. Itt a Kárpát-medencében ezekkel a légtömegekkel van egy nagy baj: a Kárpátokon kétféleképpen tudnak átjönni. Fölötte átbuknak, és akkor hajszárító van (fõnös bemelegedés az ország 90%-án, kivéve Alpokalja, meg a csapadék kinyírása), vagy megkerülik, és akkor konvergencia (ekkor épp a szél miatt az Alpokalja és ÉK meleg, Romhányban, meg Gödöllõn pedig leesik 53 centi konvergenciás havazásból). A csapadék halmazállapota ilyenkor viszonylag jól becsülhetõ a T850-T925 párosból, nagyobb kihívás a csapadékképzõdés helyének meghatározása.
Az, hogy a légtömeg a Kárpátokon hogyan jön át, azt megint az befolyásolja, hogy az állapotgörbéje mennyire kirúgott (és a horizontális áramlás erõssége is fontos). Ha sikerül kb. izotermnek maradnia, vagy szárazabb egy kicsit, akkor kevésbé tudnak kialakulni függõleges áramlások, ezért hiába van ott a hegy, nagyobb eséllyel inkább megkerüli, mint hogy felmásszon, fõleg, ha a horizontális áramlás gyenge.
Fontos még, hogy mivel hidegebb a levegõ (bár lehet, hogy RH-t tekintve hasonlóan telített, mint az óceáni), a kevesebb abszolút nedvességtartalom miatt az ilyen légtömegbõl általában kevesebb csapadék esik
A kontinentális levegõ meg a kelet felõl becsorgó "lábas hideg", az alsó pár száz méteren jókora inverzióval. Ez aztán olyan stabil, hogy függõleges áramlást még az ember lehelete sem képes kialakítani. Fõleg, ha egy ilyen légtömeg nyugalomba jut, a magasban meg meleg csúszik fölé. Az ilyen légtömeg ráadásul igen száraz, így van hova hûlnie alulról. Persze a hûtõszekrény-effektus (hõáram általi hûtés) az megy alulról, de a lényeg, hogy ezt nehéz átkeverni. Így szélsõséges esetben +5, +10-es T850-ekhez -20, -30°C-ok is társulhatnak talajon (ez azért már egy durvább, szibériai változat, de elvileg lehetne itt is). Ebben aztán a havazás, ónos/fagyott esõ és a gyémántpor is gyakori jelenség. Ha a levegõ alul a harmatpontjáig lehûl, onnantól kezdve a zúzmarás köd, és a gyémántpor további nedvességet is kivonhat, ami aztán a harmatpontot is csökkenti, így akár tovább hûlhet a levegõ.
Összefoglalva: a három légtömeg típus az alsó rétegeit tekintve elsõsorban a hõmérsékletében, az állapotgörbéjében és a labilitásában különbözik, és ezek alapvetõen meghatározzák a bennük lezajló csapadéktevékenységet mind halmazállapot, mind mennyiség terén.
A mediterrán ciklont talán nem kell bemutatni, arról nem írnék most hosszan nevet .
(
Elhangzott az is, hogy az óceáni levegõnek nagyobb a hõkapacitása, mint a kontinentálisnak. Ez azért nem igaz, minden levegõnek ugyanakkora a hõkapacitása (3*R, á la Dulong & Petit), és ez még a páratartalomtól is független (az üvegházhatás /vö. fülledt levegõ/ az más tészta).
)
Most az óceán felõl érkezett a levegõ hozzánk, ezért itt lent meleg van (bár fent most már hideg), mégis esik hó is, meg mennyiségre is nagyon sok csapadék esett egyes helyeken, s volt zivatar is. Aki elolvasta, és olvasás közben próbálta összevetni a jelenlegi, vagy a két-három héttel ezelõtti szituval (de nem a mediciklonokkal), az láthat összefüggést adott esetben: most eléggé tankönyvbeillõen kijöttek ezek az általános jellemzõk, amit fentebb írtam, máskor azért nem mindig ennyire egyértelmû.
Salo
(Tolmács)
/Elõre is bocs a hosszért, de többször láttam némi kavarodást, nem meglepõ dolgokon meglepõdést itt a fórumon, fõleg tegnap és ma. Elõ is került a téma ("általános makroszinoptika") már tegnap, de úgy gondolom, érdemes egy hosszabb fejtegetést megejteni. Esetleg, ha valakinek van pontosabb tudása, az kiegészíthet, kijavíthat, mert nem biztos, hogy mindent jól tudok./
Tegnap is esett már szó róla, ma is elõkerül (ha nem is "direkt módon"). A különbözõ eredetû légtömegek hatása a csapadékra - vagy valahogy így nevezhetném a dolgot. A fõ csapása a hsz-emnek, amit még Thermometer írt tegnap valamikor. Ugyan egy T850-fáklya, fõleg sok egymás utáni T850-fáklya is használható már erre-arra (tendenciák megfigyelése, a beláthatósági tartomány megbecslése, stb.), arra totálisan alkalmatlan, hogy az esetleges csapadék-halmazállapotot, sõt, akár csak a T2m körülbelüli alakulását megbecsüljük belõle. Thermometer mondta ki a kulcsmondatot: ha látszik a T850-fáklyán, hogy a hõmérséklet (akár hirtelen, akár lassan) valamilyen irányba megváltozik, az elsõ dolog, hogy a térképeken nézzük meg honnan érkezik az a légtömeg hozzánk!
Nyilván sokféle típusú légtömeget tudunk elkülöníteni, de nálunk télen ezek közül három típus fordul elõ a leggyakrabban. Az óceáni, a sarkvidéki és a kontinentális. (Negyediknek tekinthetjük akár a mediterrán ciklont is, de az azért eléggé külön kategória.) Ezen három levegõtípus ugyanis az alsó 1-2km légrétegzõdését (hõm. és nedvesség profil) tekintve alapvetõen különbözik.
Óceáni típusú légtömeg esetén az óceán alulról fûti és nedvesíti is a levegõt, az alsó légréteg meleg és nedves. Emiatt egyben instabilabb is, ezért könnyen alakulnak ki benne konvektív áramlások, ami miatt nem csak a legalsó, de a fölötte lévõ légréteg is melegszik és nedvesedik, s az állapotgörbe eléggé kirúgott tud lenni. Ezért van az, hogy az ilyen levegõ elején közlekedõ hidegfront mentén gyakran alakulnak ki zivatarok télen. Ha beér ez a levegõ a kontinensre, egy picit meghûl az alja, ami miatt stabilabbá válik, ezért innentõl kezdve nem a leghatékonyabb a függõleges átkeverés, vagy ha mégis, akkor a termodinamika gondoskodik arról, hogy az állapotgörbe viszonylag kirúgott maradjon. Ezért az óceáni levegõ nem hûl. A kirúgott állapotgörbe aztán a csapadékot tekintve több jelenséget is okozhat: pl. azt, hogy -7°C-os T850 és +5°C-os T2m esetén sem tudjuk eldönteni, milyen lesz a halmazállapot. Csapadékintenzitástól, és a csapadékképzõdés magasságától függõen ugyanis bármi elõfordulhat.
A sarkvidéki eredetû levegõ ehhez képest két dologban különbözik (általában, de nem feltétlenül mindig): kevésbé meleg, és kevésbé nedves. Ez, ha a Norvég-tengeren keresztül jön, akkor jelentõs nedvességet, és némi plusz hõt is felvehet, így gyakran az óceánihoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Ha viszont Skandinávia felõl érkezik, akkor viszonylag hideg és "száraz" maradhat. Az idézõjel annak szól, hogy azért ezek a légtömeg is bõven hoznak nedvességet. Ezek állapotgörbéje gyakran inkább izoterm, vagy gyengén kirúgott. Itt a Kárpát-medencében ezekkel a légtömegekkel van egy nagy baj: a Kárpátokon kétféleképpen tudnak átjönni. Fölötte átbuknak, és akkor hajszárító van (fõnös bemelegedés az ország 90%-án, kivéve Alpokalja, meg a csapadék kinyírása), vagy megkerülik, és akkor konvergencia (ekkor épp a szél miatt az Alpokalja és ÉK meleg, Romhányban, meg Gödöllõn pedig leesik 53 centi konvergenciás havazásból). A csapadék halmazállapota ilyenkor viszonylag jól becsülhetõ a T850-T925 párosból, nagyobb kihívás a csapadékképzõdés helyének meghatározása.
Az, hogy a légtömeg a Kárpátokon hogyan jön át, azt megint az befolyásolja, hogy az állapotgörbéje mennyire kirúgott (és a horizontális áramlás erõssége is fontos). Ha sikerül kb. izotermnek maradnia, vagy szárazabb egy kicsit, akkor kevésbé tudnak kialakulni függõleges áramlások, ezért hiába van ott a hegy, nagyobb eséllyel inkább megkerüli, mint hogy felmásszon, fõleg, ha a horizontális áramlás gyenge.
Fontos még, hogy mivel hidegebb a levegõ (bár lehet, hogy RH-t tekintve hasonlóan telített, mint az óceáni), a kevesebb abszolút nedvességtartalom miatt az ilyen légtömegbõl általában kevesebb csapadék esik
A kontinentális levegõ meg a kelet felõl becsorgó "lábas hideg", az alsó pár száz méteren jókora inverzióval. Ez aztán olyan stabil, hogy függõleges áramlást még az ember lehelete sem képes kialakítani. Fõleg, ha egy ilyen légtömeg nyugalomba jut, a magasban meg meleg csúszik fölé. Az ilyen légtömeg ráadásul igen száraz, így van hova hûlnie alulról. Persze a hûtõszekrény-effektus (hõáram általi hûtés) az megy alulról, de a lényeg, hogy ezt nehéz átkeverni. Így szélsõséges esetben +5, +10-es T850-ekhez -20, -30°C-ok is társulhatnak talajon (ez azért már egy durvább, szibériai változat, de elvileg lehetne itt is). Ebben aztán a havazás, ónos/fagyott esõ és a gyémántpor is gyakori jelenség. Ha a levegõ alul a harmatpontjáig lehûl, onnantól kezdve a zúzmarás köd, és a gyémántpor további nedvességet is kivonhat, ami aztán a harmatpontot is csökkenti, így akár tovább hûlhet a levegõ.
Összefoglalva: a három légtömeg típus az alsó rétegeit tekintve elsõsorban a hõmérsékletében, az állapotgörbéjében és a labilitásában különbözik, és ezek alapvetõen meghatározzák a bennük lezajló csapadéktevékenységet mind halmazállapot, mind mennyiség terén.
A mediterrán ciklont talán nem kell bemutatni, arról nem írnék most hosszan nevet .
(
Elhangzott az is, hogy az óceáni levegõnek nagyobb a hõkapacitása, mint a kontinentálisnak. Ez azért nem igaz, minden levegõnek ugyanakkora a hõkapacitása (3*R, á la Dulong & Petit), és ez még a páratartalomtól is független (az üvegházhatás /vö. fülledt levegõ/ az más tészta).
)
Most az óceán felõl érkezett a levegõ hozzánk, ezért itt lent meleg van (bár fent most már hideg), mégis esik hó is, meg mennyiségre is nagyon sok csapadék esett egyes helyeken, s volt zivatar is. Aki elolvasta, és olvasás közben próbálta összevetni a jelenlegi, vagy a két-három héttel ezelõtti szituval (de nem a mediciklonokkal), az láthat összefüggést adott esetben: most eléggé tankönyvbeillõen kijöttek ezek az általános jellemzõk, amit fentebb írtam, máskor azért nem mindig ennyire egyértelmû.
Az ilyen észak felõl bepróbálkozó hidegöblítéseknek most valahogy nem tulajdonítok akkora jelentõséget,(ld 2012 augusztus 14 szép hidegrekordos hajnala, utána lazán beköszöntött a 2 hetes hõség) amíg viszonylag stabil nyugati áramlás hajtja a dolgokat, érdekes módon klasszikus zónalitásnak azért mégsem nevezném. valami olyan menet ez, mint az ingaóra, a lánc leszaladna, ha nem akasztaná meg minduntalan valami, de azért komótosan, masszívan stabilan halad. Tehát ha el is ér északról valami, jó eséllyel 1-2 nap alatt kotródik és valamiféle elõoldali helyzet felüti a fejét, sõt még mediciklonok is a közelünkbe férkõzhetnek, de nem rongyolnak át rajtunk így van szépen ideje a melegadvekciónak is. Lényegi fordulatot az okozna, ha kapnánk egy valódi medit vagy egy Vizcayai kpú ciklont, de felettünk kitartanak a viszonylag jellegtelen nyomásviszonyok, amelyben a ciklonok csak érintgetnek bennünket. Az északról érõ hidegbetörések pedig szinte arra jók, hogy röviden blokkolják a nyugati áramlást ezzel azonban az elõoldalaink hosszára is pozitív hatást gyakorolnak. Véleményem szerint egy gyorsuló nyugati áramlás után berobbanó ÉNY i front hátoldala fog majd pontot tenni a melegebb napjaink végére, de nem mostanában
Megnézve a dolgok gyakorlati oldalát, az elõrejelzõ télen mi alapján adja meg a várható maximum hõmérsékletet? Mi metódus nagyjából? Mert azt én is látom, hogy nyáron azért általában könnyebb a helyzet, viszont télen nem alkalmazható automatikusan a +15-16 fokos elv. Egy elõrejelzõ nyilván nem csak az ECM, Arome, WRF 2 méteres elõrejelzését nézi meg. Ezt abból is gondolom, hogy régebben láttam az OMSZ honlapján egy statisztikát, miszerint a szakember pontosabb elõrejelzést készít, mint a modellek. Mi alapján bírálja felül a modelleket? Ahogy írtad is, megnézi a 925-ös szint hõmérsékletét, és abból kalkulál egy várható értéket? Persze gondolom itt sem ennyire egyszerû a helyzet, mert ha beáll a ködpárna, akkor átkeverés nem nagyon van.. No meg ez is egy kérdés lenne, hogy mi alapján jeleztek elõre ködpárnás idõt? Mert amennyire én tudom, itt a medencében a modellek ezzel még nem igazán tudnak megbirkózni.
Egyébként köszönöm a rendkívül bõ választ, sok tanulsággal szolgált.
Egyébként köszönöm a rendkívül bõ választ, sok tanulsággal szolgált.
Az idõjárás "nem akarja az igazságot", legalábbis éjszakai lehûlés dolgában, és itt, a Kisalföldön. Az elmúlt két éjszaka a magas harmatpont, és az elõszeretettel az éjszaka második felében besodródó rétegfelhõ mezõk szívattak meg. A minimum nem bírt 10 fok alá menni. 
Ma hajnalra a harmatpont picit süllyedt (GFS szerint 7 fok: egy nagy nudli!), végig derült volt az ég, gyenge a légmozgás. Mégis csak 11,6 fokig volt képes leszenvedni magát a hõmérséklet napkeltéig.
Ilyen esetben, ha az éjszakai lehûlés paraméterei jók, s mégis feltûnõen magas a hajnali hõmérséklet, itt a Kisalföldön mindig arra kell gondolnunk, hogy a magasban megindult a meleg délies szél. A talajon viszont vékony inverziós réteg fekszik, melyet a légáramlás éjszaka még nem tör át, de a "lefûtés" már betesz a kiadósabb lehûlésnek. Kíváncsi lennék, ma milyen minimum hõmérsékletet mért Peti80 a gyõrújbaráti dombon.
Egyébként is úgy érzékelem, hogy a melegáramlás valamivel dinamikusabb a vártnál. Tegnapelõtt az OMSZ is északkeleti, keleti szelet várt a mai napra, az egész országban.
Ma hajnalra a harmatpont picit süllyedt (GFS szerint 7 fok: egy nagy nudli!), végig derült volt az ég, gyenge a légmozgás. Mégis csak 11,6 fokig volt képes leszenvedni magát a hõmérséklet napkeltéig.
Ilyen esetben, ha az éjszakai lehûlés paraméterei jók, s mégis feltûnõen magas a hajnali hõmérséklet, itt a Kisalföldön mindig arra kell gondolnunk, hogy a magasban megindult a meleg délies szél. A talajon viszont vékony inverziós réteg fekszik, melyet a légáramlás éjszaka még nem tör át, de a "lefûtés" már betesz a kiadósabb lehûlésnek. Kíváncsi lennék, ma milyen minimum hõmérsékletet mért Peti80 a gyõrújbaráti dombon.
Egyébként is úgy érzékelem, hogy a melegáramlás valamivel dinamikusabb a vártnál. Tegnapelõtt az OMSZ is északkeleti, keleti szelet várt a mai napra, az egész országban.
Nem akar összejönni a fagy, de majd holnap:-) Aztán ki tudja mikor legközelebb.
Igen, nézõpont kérdése, ahogy a térkép is mutatja.
Az északnyugati megfigyelõ gyanakodva tekint a szeptemberi erõs konvekció kilátása elé -errefelé ez ritka, hogy finoman fejezzem ki magam.
A Tiszántúlon, a Dél-Alföldön nyilván más a helyzet.
Az északnyugati megfigyelõ gyanakodva tekint a szeptemberi erõs konvekció kilátása elé -errefelé ez ritka, hogy finoman fejezzem ki magam.
A Tiszántúlon, a Dél-Alföldön nyilván más a helyzet.
Már nem az elsõ modellfutás a reggeli GFS op., ami csütörtökre kemény szupercellás konvekciót vár.
Köszi!
Látom a kamerád felvette a többi seprûzést. Tiszta orgia van ott.
Nagyon szép idõnk volt tegnap. Már-már meleg volt a levegõ, tûzõ napsütés. Csak az égbolt közepesen felhõs volt, akárcsak ma reggel. Sõt ma már erõsen felhõs.
Mi okozza a felhõsödést?
Jólenne holnapra egy szikrázó reggel, hogy csillogjanak a harmatcseppek az õszi kikericsek tömkelegén.
Látom a kamerád felvette a többi seprûzést. Tiszta orgia van ott.
Nagyon szép idõnk volt tegnap. Már-már meleg volt a levegõ, tûzõ napsütés. Csak az égbolt közepesen felhõs volt, akárcsak ma reggel. Sõt ma már erõsen felhõs.
Mi okozza a felhõsödést?
Jólenne holnapra egy szikrázó reggel, hogy csillogjanak a harmatcseppek az õszi kikericsek tömkelegén.
A harmadik nap is kivégezve, Nyírlugos 2,5 fok, Zabar 3 fok.
Holnap jön a "ziccer", száraz, még nem túl meleg levegõ a magasban, fokozatosan gyengülõ szél, felhõ egy szál sem, az egész idõszak legalacsonyabb elõrejelzett harmatpontjai, mi kell még?
Este megyek haza, úgyhogy holnap hajnalban indul a dérvadászat, ami lehet, hogy csak a kertig fog tartani. Anyámmal beszéltem, azt mondta, hogy a szántó nagyon fehérlett szerda reggel, ez persze lehetett harmat is.
Holnap jön a "ziccer", száraz, még nem túl meleg levegõ a magasban, fokozatosan gyengülõ szél, felhõ egy szál sem, az egész idõszak legalacsonyabb elõrejelzett harmatpontjai, mi kell még?
Este megyek haza, úgyhogy holnap hajnalban indul a dérvadászat, ami lehet, hogy csak a kertig fog tartani. Anyámmal beszéltem, azt mondta, hogy a szántó nagyon fehérlett szerda reggel, ez persze lehetett harmat is.
Remek (késõ) nyári napunk volt ma is. Aki nem korán reggel indul és nem késõ este ér haza, bõven elég a nyárias ruházat. A csapadék is 'mocorog' a jövõ hét elején/közepén. Link A múlt heti (jelentõs mennyiségû) csapadék szó szerint életre keltette a kertet, még a fû is zöldell. (Sajnos egy idén ültetett fenyõ már nem bírta tovább, de néhány éve ültetett társai gond nélkül tûrték a száraz periódust.)
(Sajnos egy idén ültetett fenyõ már nem bírta tovább, de néhány éve ültetett társai gond nélkül tûrték a száraz periódust.) 
Ma a 850 hpa-on elõrejelzett 8°C-mellett már 26,8°C volt a T-max
Tehát Nyári nap és 09.15-ig nem megy le 10°C-alá Link
Bár tényleg több felhõ lehet nappal ami nem kedvez a T-nek de az éjszakáknak jól jöhet
ebbõl a szempontból.
Tehát Nyári nap és 09.15-ig nem megy le 10°C-alá Link
Bár tényleg több felhõ lehet nappal ami nem kedvez a T-nek de az éjszakáknak jól jöhet
ebbõl a szempontból.
Szerény meglátásom szerint továbbra is nyitott kérdés, mikor lesz vége a fölöttünk minduntalan kialakuló AC gerinc rezsimjének, és ha vége lesz, miféle elrendezõdés jön utána.
A keleti alacsony nyomások is, meg a nyugatiak is bepróbálkoztak már az elmúlt idõszakban: a nyugatiak "csúszópályás" gyenge mediciklon ill. közép-európai sekély ciklon révén hoztak végre komolyabb csapadékot a szárazság után, majd a kelet-európai ciklon árasztott el száraz, mérsékelten hûvös levegõvel.
Most úgy látszik, újfent a nyugati akciócentrum próbálkozik majd a jövõ héten -de mindezek egyelõre csak szivarkodások.
Viszont már több GFS futásban is láttam északkelet-európai, meglepõen alacsony geopotenciálokat, erõsen kimélyült polárfronti ciklonokat, nyomukban intenzív kelet-európai teknõképzõdéssel, nagymennyiségû sarki levegõ dél-délkelet felé indulásával a hátoldalon.
A reggeli futás még ilyet mutatott (igaz, 300 órán túl), a legfrissebb mindenestül kivette.
Mindenesetre figyelni kell erre az eshetõségre is. Meglehet, az igazi nagy változás észak, s nem nyugat felõl jön majd.
A keleti alacsony nyomások is, meg a nyugatiak is bepróbálkoztak már az elmúlt idõszakban: a nyugatiak "csúszópályás" gyenge mediciklon ill. közép-európai sekély ciklon révén hoztak végre komolyabb csapadékot a szárazság után, majd a kelet-európai ciklon árasztott el száraz, mérsékelten hûvös levegõvel.
Most úgy látszik, újfent a nyugati akciócentrum próbálkozik majd a jövõ héten -de mindezek egyelõre csak szivarkodások.
Viszont már több GFS futásban is láttam északkelet-európai, meglepõen alacsony geopotenciálokat, erõsen kimélyült polárfronti ciklonokat, nyomukban intenzív kelet-európai teknõképzõdéssel, nagymennyiségû sarki levegõ dél-délkelet felé indulásával a hátoldalon.
A reggeli futás még ilyet mutatott (igaz, 300 órán túl), a legfrissebb mindenestül kivette.
Mindenesetre figyelni kell erre az eshetõségre is. Meglehet, az igazi nagy változás észak, s nem nyugat felõl jön majd.
Véleményem szerint, ha csakugyan lesz értékelhetõ idõváltozás jövõ kedden, az elég "lájtos" lesz, drasztikus, "nagyot durranó" dolgokra nem számítok. Elõoldali szituációból indulunk, a déli,délkeleti légmozgáshoz valamekkora mértékû stratiform felhõzet-növekedés társul, és dny-ról csapadékhullás kezdõdhet, de már ennek intenzitása, északkelet felé terjeszkedése szerintem roppant bizonytalan. Jó esetben talán lehetnek erõsebb beágyazott záporok, azonban a KÜN elképzelése kissé túlzásnak tûnik a számomra. ??
Ennek a teknõnek, s a benne kialkuló észak-olasz ciklonkának a kialakulása, viselkedése még több, mint kérdéses (ahogy írtad is)
?? Ennek a teknõnek, s a benne kialkuló észak-olasz ciklonkának a kialakulása, viselkedése még több, mint kérdéses (ahogy írtad is)
A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Légköroptika (#44453)
Most úgy néz ki , hogy kb keddig tart ki a nyárias idõ , szerdán ér el a ciklon hidegfrontja
a Dunántúlra nyugat-északnyugat felõl. Egyébként én úgy olvastam az ország nagy részén a cikon
többfelé esõt fog okozni. Zivatart nem ír , de maj meglátjuk. [esõ] [esõ]
a Dunántúlra nyugat-északnyugat felõl. Egyébként én úgy olvastam az ország nagy részén a cikon
többfelé esõt fog okozni. Zivatart nem ír , de maj meglátjuk. [esõ] [esõ]
Megleheteõsen meglepett volna, ha bejön az ECM, GFS által pedzett 2009-2011-12 önmagát ismétlõsdi, azaz október közepéig kisebb megszakításokkal nyár majd téli epizód, Jelen esetben ez némileg megdõlni látszik, de úgy tûnik annyira nem erõsen. Túl sok csapadékot a modellek eztán sem hoznak, és a 20-25 fokok még a legádázabb verziók szerint is kinéznek a jövõ hét közepétõl. Itt többen bíznak a vénasszonyok nyarában , de jelenleg csak a megérzésekre lehet hagyatkozni. Van idén az északnyugati és DK irányításnak egy érdekes hullámzó periodicitása, s ha nem áll elõ lényegi makrováltás - amely nyomán tartós hátoldali blocking alakulna ki rajtunk, sokáig inkább meglesz a lehetõsége a tartós egyhetes elõoldali helyzetek kialakulásának, mint a hideg oldalon ragadásnak. Idén a melegebb ciklusok ápr vége, máj eleje, június közepe és augusztus eleje voltak, hûvösebbek máj/jún forduló, július közepe (utóbbi így is nyári idõt hozott). Ez nálam azt sejteti, hogy beállhat idén még rajtunk stabilabb déli áramlás uralma, ha tõlünk északi kp al alakulnak ki most masszív AC-k késõbb a medik döglõdni kezdenek, és e középpontok délre fognak tolódni, kb október elejre ami gyakorlatban azt jelentheti, hogy láthatunk még akár 30+ ot is idén. Aztán a következõ esedékes leszállásban lesz a nagy zutty és nincs kegyelem, de még nem....
Igazából kb augusztus végén ezt már lehetett körvonalazni, hisz ilyenkor egy kis gerinc kezdemény nem okoz túl nagy gondot a erõsen beindult Észak-atlanti minimumnak amelybõl simán lefûzõdõ ciklonok, teknõk jönnek létre.
kb 31-én ezt vártam és csak csodálkoztam, és egyben reménykedtem benne, hogy nem jön létre, és marad a szép idõ. Sajnos akkor már látható volt a gyors az áramlás ami bele köp a levesbe.
Link
Ez tova szál és szép fokozatosan a hónap második felében biztosan lesz szép késõ nyári napok, hisz az áramlás gyengülni fog felettünk, legalábbis remélem.
No fagy Zabar mákos-tészta, de holnap-holnapután nincs kegyelem szerintem, meglátjuk:-)
kb 31-én ezt vártam és csak csodálkoztam, és egyben reménykedtem benne, hogy nem jön létre, és marad a szép idõ. Sajnos akkor már látható volt a gyors az áramlás ami bele köp a levesbe.
Link
Ez tova szál és szép fokozatosan a hónap második felében biztosan lesz szép késõ nyári napok, hisz az áramlás gyengülni fog felettünk, legalábbis remélem.
No fagy Zabar mákos-tészta, de holnap-holnapután nincs kegyelem szerintem, meglátjuk:-)
Igazából a legnehezebben elõrejelezhetõ helyzetek egyikével lesz dolgunk, ezek a cut-off (lefûzõdõ) teknõk annyira kiszámíthatatlanok, hogy 24-36 óránál elõbb szinte lehetetlen pontos következtetést levonni a Kárpát-medence idõjárására kifejtett hatásukat illetõen. Ami viszont mindkét ´nagy´ modell ENS-átlagából kiolvasható, az a sokak által már leírt, de a várható, akár 2-3 napig tartó idõjárási helyzetbõl kiindulva egyre valószínûbb szeptemberi KÜN, azaz klasszikus csepergõs szürke õszi idõtõl egyelõre nemigen kell tartanunk, villámparádé viszont egyre esélyesebb, és az Általad említett vénasszonyok nyara is bizonyára megérkezik majd a hónap vége felé/október elején
Kertész: ez igen találó volt, gratulálok
Kertész: ez igen találó volt, gratulálok
Imádom, az egyik kedvenc felhõtípusom, nagyon jól néznek ki!
Gyorsítva visítani fogok tõlük!
Gyorsítva visítani fogok tõlük!
Én például mindig egy doboz Frontin 0,25 mg tabletta társaságában szorongom végig az elsõ fagy/dér érkezését! Hehe 
De amúgy igazad van, ezt a hozzászólást minden egyes metnet fórumosnak szem elõtt kellene tartani az év 365 napján. Ráadásul szökõévekben szintén és nem csak a tél közeledtével, de nyáron is!
Jóban, rosszban, szeretetben, békességben, -20 fokban és +40-ben.
Obama sem mondhatta volna jobban!
Hehe De amúgy igazad van, ezt a hozzászólást minden egyes metnet fórumosnak szem elõtt kellene tartani az év 365 napján.
Ráadásul szökõévekben szintén és nem csak a tél közeledtével, de nyáron is! Jóban, rosszban, szeretetben, békességben, -20 fokban és +40-ben.
Obama sem mondhatta volna jobban!
Én akkor bontanék pezsgõt, ha az jönne be amit látok az 5 napos elõrében
Egyszerûen maga a tökéletesség
Egyszerûen maga a tökéletesség
Õsz: az egyre fáradó napsugarak küzdelme a reggeli köddel. Az ezer színbe öltözõ természet, kék éggel és ragyogó napsütéssel. Esõs periódus után gombaözön erdõkben-réteken. Az elsõ fagy/dér várásának izgalma, az elsõ hópelyhek várásával bezárólag. Stb. Csak keresni kell (nyitott szemmel járni) és találni minden évszakban csodálatos dolgokat!
Ebbõl is jól látszik, hogy bár 2013-at írunk, megbízhatóan továbbra sem lehet 4-5 napnál tovább látni, persze ez is idõjárási helyzetfüggõ.A lényeg, hogy köszönõ viszonyban sincs a 2 nagy modell 24 órával ezelõtti futása a legfrissebbekkel.
Nem titok, én nagyon nem örülök ha jön a szürke, pocsék, õszi idõ, de elfogadom és csak halkan jegyzem meg, talán még ez sem lefutott kör. Várnék még 2-3 futást a pezsgõbontással. Meglátjuk.
És ott van még október. Az igazi vénasszonyok nyara még csak ezután jön, addig pedig élvezzük ki a következõ szûk egy hetet.
Nem titok, én nagyon nem örülök ha jön a szürke, pocsék, õszi idõ, de elfogadom és csak halkan jegyzem meg, talán még ez sem lefutott kör. Várnék még 2-3 futást a pezsgõbontással. Meglátjuk.
És ott van még október. Az igazi vénasszonyok nyara még csak ezután jön, addig pedig élvezzük ki a következõ szûk egy hetet.
Szomorúan vettem tudomásul ezt a fordulatot, pedig nagyon szép volt még pár napja a jövõ hét eleje 
Télen örömmel látnám a modellek ilyen pálfordulását, de akkor valahogy ellenkezõ irányba szokott módosulni, azaz a hideg és havas futásokból lesz a +2 fok és esõ.
Sajnos a nagyon nem szeretem évszak itt kopogtat, az õszt soha nem sikerült még örömmel várnom [esõ]
Télen örömmel látnám a modellek ilyen pálfordulását, de akkor valahogy ellenkezõ irányba szokott módosulni, azaz a hideg és havas futásokból lesz a +2 fok és esõ.Sajnos a nagyon nem szeretem évszak itt kopogtat, az õszt soha nem sikerült még örömmel várnom [esõ]
AC virgák. 2x-3x olyan hosszúak mint amilyen magas a felhõ, és szép kanyargósak.
Eszméletlen szépek. A webkamerám veszi õket, este csinálok belõle gyorsítottat.
Eszméletlen szépek. A webkamerám veszi õket, este csinálok belõle gyorsítottat.
Így van, második nap is pipa, Zabar egyébként kb. 3 fokig ment le.
Holnapi nap megint kilõve a fel-feltámadó ÉK-i szél miatt, de aztán érkezik a szárazabb levegõ és szombat hajnalra már a szél is gyengül. Akkor még talán-talán veszélyben lehet a SZR, vasárnapra viszont túl meleg lesz a magasban ehhez. Utána egy ideig nem kell izgulni a fagy miatt, helyette jön egy kis KÜN.
Holnapi nap megint kilõve a fel-feltámadó ÉK-i szél miatt, de aztán érkezik a szárazabb levegõ és szombat hajnalra már a szél is gyengül. Akkor még talán-talán veszélyben lehet a SZR, vasárnapra viszont túl meleg lesz a magasban ehhez. Utána egy ideig nem kell izgulni a fagy miatt, helyette jön egy kis KÜN.
Elég nyár volt, úgyhogy reszelhetnek neki!
A 30 fok még biztosan meglesz a front elõtt egy napra.
Úgy nézem Zabar és társai most csak 4-5 fok környékén zártak, enyhébb lett az éjszaka.
Az ország nagy részén jó hûvös volt a reggel, itt 15 fok van, csillagda 16,4 fok, Lendvahegy 17,2 fok.
10-12 fokkal több, mint az ország középsõ és keleti részén.
A 30 fok még biztosan meglesz a front elõtt egy napra.
Úgy nézem Zabar és társai most csak 4-5 fok környékén zártak, enyhébb lett az éjszaka.
Az ország nagy részén jó hûvös volt a reggel, itt 15 fok van, csillagda 16,4 fok, Lendvahegy 17,2 fok.
10-12 fokkal több, mint az ország középsõ és keleti részén.
Tegnapi amazing naplemente. Persze volt nálam 11-16, 70-300, 50-es fix... de pont a kitobi nem ami jólett volna.
Ez bizony 180 fokos fordulat. Kedden még wetsommal azon filóztunk, lesz-e >30 fok, ehhez képest itt az ideje, ellenorizni a csapiméroket. Tobb 10 mm állhat házhoz, tobb adagban. Az idei nyárnak sajnos reszeltek. Johet az igazi osz [esõ]
Pedig virgák voltak!
Ott a bizonyíték a radarképen Sármellék felett az(ok) a kis kék pötty(ök) Link
Írd át az idõpontot 15 percenként elõre, látni hogy ott téblábolnak.
Pont abban az irányban voltak tõlem.
Csörnyeföldrõl Link
Itthonról a kertbõl Link
Mókásan nézett ki Link , mintha fejtetõre állított K-H+virga+mamma lenne
Lemenõ nap által megszínezve Link Link
Ott a bizonyíték a radarképen Sármellék felett az(ok) a kis kék pötty(ök) Link
Írd át az idõpontot 15 percenként elõre, látni hogy ott téblábolnak.
Pont abban az irányban voltak tõlem.
Csörnyeföldrõl Link
Itthonról a kertbõl Link
Mókásan nézett ki Link , mintha fejtetõre állított K-H+virga+mamma lenne
Lemenõ nap által megszínezve Link Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat