Meteorológiai társalgó

Amit a GFS (és más modellek) 192 óráig adnak, az komolyan vehetõ. Esetünkben ez lényegében a holnapra kialakuló AC helyzet, lényegtelen módosulásokkal.
Ami 192 és 240 óra között látható, azt még erõs fenntartásokkal figyelembe lehet venni. Ez még mindig az AC helyzet. Az óceánon tényleg giga ciklonok, de minket ez az AC fedettségnek hála, nem kell hogy érdekeljen. (Az Észak-Atlanti-óceánon minden télen gigaciklonok vannak)
Amit 240 órán túl mutat a modell, az mese kifújt habbal -szót se érdemel.

Én amit tudok az az hogy az Atlanti óceánra folyamatosan rászakadó hideg légtömegek generálják a ciklonokat.A másik dolog ami lehet baromság is,de egész nyáron anticiklonos idõ volt a Brit-szigeteken elég ritka,meleg nyarat okozva ezzel és felvetettem nem ezen az oldalon hanem máshol hogy ez bizony megfordulhat a télen és ez enyhe telet is okozhat otthon hogy ciklonos idõszak lesz és télen nem tud majd tartós blocking lenni legalábbis a Brit-szigetek környékén és az Atlanti-óceánon.Amúgy a többirõl gõzöm sincs majd egy hozzá értõbb személy elmagyarázza az okokat itt a fórumon.Egyszer megváltozik a helyzet az biztos,de lehet nem ebben a hónapban sõt...

Nézd meg hogy folyamatosan oda szakad le a hideg.Óceán felett természetesen miért ne generálódna ciklon?Enyhe páradús levegõvel ütközik a fagyos légtömeg és van amitõl az útjuk során nagyon kitudnak mélyülni.Az OMSZ nem rég írt cikket a mostani Északi viharciklonról hogy nagy szerepe van a magassági jetnek a viharciklonok mélyülésében.
Link

Ameddig a GFS ellát giga ciklonok folyamatosan. Addig itt tél nem lesz míg 940-950Hpa-os ciklonok szaladgálnak. Mitõl ilyen stabil ez a rendszer? Alig, hogy az egyik ciklon elhal, már ott is a következõ. Mi táplálja ezeket a ciklonokat, hogy ennyire ki tudnak mélyülni és sokáig fent maradni? Mi kell ahhoz hogy ez a kör megszakadjon? Nincs az a Brit AC ami ezeket meg tudná állítani, hisz azonnal rátolnák az AC-t a kontinens belsejére. Valaki okosabb elmondhatná mégis, hogy mûködnek ezek a viharciklonok. Engem érdekelne.

Én tartózkodnék attól az állásponttól, hogy nincs semilyen összefüggés (nem rád értem). De a létezõ hatás feltehetõen kioltódhat más ismeretlen kényszerek hatására, vagy esetleg szuperponálódhat egyéb folyamatokra. MÁS. Mitõl függ a viharciklonosodás?

Na, akkor a hülyéskedések után jöjjön az igazság pillanata...


Link

1956-ban évszázados jelentõségû zord február: minimum közeli
1962/63, 1963/64 évszázados jelentõségû zord ikertelek: minimum közeli
1969/70, nagyhavas, hófúvásos, elég hideg tél: maximumban
1978/79 kifejezetten zord, blockingos tél: minimumközeli
1984/85, 1985/86, 1986/87 , három egymást követõ hideg tél: minimumközeli
1995/96, zord tél: minimumközeli
1998/99 abszolút minimumhoz közeli értéket hozó december, hófúvásos február: maximumban
2001/2002, 2002/2003, hideg telek: maximumban
2009/2010, különösen Északnyugat-Európában igen zord tél: minimumban

Tehát, napfoltminimumhoz közeli hideg tél: 9
Napfoltmaximumban elõfordult hideg telek száma: 4

Nézzük meg ezután az enyhe teleket is:

1956/57, kifejezetten enyhe: maximum közelében
1974/75, enyhe tél: minimum közeli
1982/83, hírhedten enyhe tél: maximum közeli
1987/88, enyhe tél: középtájon
1989/90, mérsékelten enyhe, de évszázados jelentõségû télközepi meleget hozó tél: maximumban
1997/98, enyhe tél: középtájon
2000/2001, enyhe tél: maximumban
2006/2007, roppant enyhe: minimumban

Enyhe telek napfoltmaximumban: 4
Enyhe telek napfoltminimumban: 2

Hát-hát... Közel 60 évre visszamenõleg, ha akarom, mutatkozik némi összefüggés. Mintha a hideg teleket csakugyan inkább a napfoltminimumok, az enyhéket a maximumok "vonzanák".
De vannak csattanós ellenpéldák is ebben az idõszakban. Mindjárt elsõnek ott van 1969/70 havas, hideg tele napfoltmaximumban. Utána a leszálló ágban átlagos, vagy enyhébb fajta telek jöttek. A kifejezetten enyhe 1997/98-as tél középtáji, míg a csúcsra jutó naptevékenység melletti 1998/99-es szép hideg.
A napfoltmaximumos 2000/2001-es nagyon enyhe, de a szintén maximumbeli 2001/2002, 2002/2003 nagyon hideg.
Szóval, bár úgy tûnik, van valami halvány, elnagyolt összefüggés, ebbõl jósolni biztosan nem lehet.

Korrekt!

Idõállás. Link

Köszönöm!

Babolcsai György remek tanulmánya a szeptember és a december idõjárási kapcsolata közt!

Na, akkor nézzük, mi a nagy igazság:

Link

Laci és a tavalyi december szerinted milyen volt? Mert itt akkor hótakaró volt dec.4tõl meglepi mikulás esti hózáporral egésznapi fagyival! hónap átlagosnál éppen, hogy hidegebb volt mégis sokkal téliesebbnek nézem mint a mostanit. Dai szerint 1996, 1998, 2001, 2002 december féleségre számítottam! Jelenleg még a 96-os jellegûbben bízhatunk ha Nap nem tesz keresztbe.

Igen az kivételesen jó tél volt ráadásul fehér karácsonnyal! Itt 2002 óta nem volt abszolút fehér karácsony hó és fagy is! Napfoltmaximum nem a 2000/01 télre esett nekem úgy rémlik.. És akkor fordult elõ az mint most, hogy decemberben söpörtem a faleveleket még hirhedt 2006/07 telén is elõbb sikerült a nagy október végi nov. elejei hideg betörésnek köszönhetõen. Ez a kettõ két rémálom tél volt! Remélem most nem ilyen lesz.

Mivel hónapokig nem voltam aktív és tavaly télen sem sokszor így most már feltenném a kérdésem hogy mi is az a DAI????

Feltámadt a szél és átfordult északiba, északkeletibe. Érkezik a lábas hideg

Az alacsonyabb átlaghõmérsékletû légréteg vastagsága kisebb, így ott az adott nyomási szint alacsonyabban van.

Nem kell egyetérteni a de a tény, az tény marad:-)

Van olyan megfigyelés, hogy a nagyon zord telek rendszerint napfoltminimumok táján állnak elõ.
Eszerint nem sok jóra számíthatnánk az idén. Szerencsére ez a szabály a legkevésbé sem abszolút érvényû: gondolj csak a zord 2002/2003-ra, mely csupán egy évvel elõzte meg a napfoltmaximumot.

Na, ha már alapkérdéseket feszegetünk ma este, nekem is lenne egy kérdésem az okosokhoz.
Megfigyeltem, hogy az 500 hpa geopotenciál és a T850 térképek mintázata eléggé hasonló.
Azaz, ahol hideg van, ott alacsonyabb a geopotenciál. Viszont a geopotenciál (érthetõ módon) cikloncentrumokban is nagyon alacsony, ahol ellenben nem szokott rendkívül hideg lenni.
Úgy veszem észre, ahol nem különösebben alacsony a légnyomás, de mégis alacsony a geopotenciál, ott nagyon hideg van.
Van igazság ebben a megfigyelésben? Egyáltalán: mi az összefüggés a hõmérséklet és a geopotenciál között?

Thermometertõl kérdezem szerinted az õszvégi második nap maximum hogyan befolyásolhatja mi telünket? Sok viharciklon miatt rossz az elõérzetem.. Kisfiam már nagyon szeretne szánkózni!

Sziasztok! Én továbbra sem értek egyet Lász kollegával, hogy ilyen a mi decemberünk... Lehet én is követem a vadasparkba Alföld-et ha december utolsó dekádján alakul ki a 6 havas nap ami mi decemberünket jellemzi. DAI nem jönne be akkor pedig borsó vetés lesz a téli szünetben.

Érdekes ez de számomra kissé már bonyolult

Szia! Valaki linkelt kétnapja egy omsz térképet ott a dunántúl pozitív volt!

Még annyit, hogy feltehetõleg ez a mechanizmus a felelõs a sarkvidék légtömegeinek rendkívüli szárazságáért, nagyon alacsony harmatpontjáért. A folyamat legtisztábban a nagyjából advekciómentes területeken tudja kifutni magát, azaz, a sarki hideg anticiklonok belsejében.

A MetNet-es térképen a napi két szélsõértékbõl számított átlaghõmérséklet a négy (vagy nyolc) napi adatból számított, 61-90-es napi középhõmérsékleti átlaghoz van viszonyítva.

Lenne egy kérdésem.

A metnetes havi középhõmérséklet eltérés térkép az a valóságot mutatja.? Mert pár napja írtam ha a Dunántúlon nem hûl átlag alá az idõ, akkor "rosszúl áll" a DAI. De lász azt írta válaszként jól áll és egy OMSZ térképet linkelt. Az tényleg nem piroslott úgy mint a metnetes térkép.

Köszönöm a válaszotokat eéõre is.

Teljesen megizzadtam kint, de aztán feltámadt a szél, a 8 fokot levitte 7,3-re, felfrissült a levegõ, nem olyan fülledt, mint 6 óra felé..

Igen, ezek az 50-es lökések itt is enyhítik a verejtékezést valamelyest

Na, na -itt azért nagyon ravasz fizikai folyamatokról van szó. Ha a kisugárzás kvázi akadálytalan (kellõen hosszú, végig felhõtlen éjszaka), és a gyenge légmozgás miatt a levegõ fajsúly szerinti elrendezõdést vesz fel, valamint szintén emiatt a magasban elhelyezkedõ melegebb levegõ sem tud lekeveredni, akkor feltételezhetjük, hogy a minimumhõmérsékletet a talaj közeli légréteg harmatpontja fogja meghatározni. Egészen pontosan, a minimumhõmérséklet jó közelítéssel megegyezik majd a harmatponttal.
A harmatpont alá elvileg azért nem tud hûlni a levegõ, mert ennél a hõmérsékletnél megindul a vízgõz kicsapódása, és a felszabaduló látens hõ gátját képezi a további lehûlésnek.
A bajok szerintem ezzel az egyszerû(nek feltételezett) mechanizmussal vannak. Elvileg a harmatpontját elért levegõbõl éppen annyi vízgõz csapódik ki, hogy az újra elérje a 100%-os relatív páratartalom állapotát, azaz, vízgõzre nem túltelített, hanem éppen telített legyen.
Nekem viszont az a nézetem, hogy a kicsapódás, mint folyamat önfenntartó, és éppen ezért kicsit "túlszalad" a páratelítettségen: még akkor is folytatódik, mikor a relatív páratartalom már 100% alá csökkent valamivel (mondjuk, 98%)
Ekkor újra adott a kisugárzási lehûlés lehetõsége egészen addig, míg a lehûlõ levegõ ismét 100%-ig telített lesz, mikor is megint kicsapódik egy adag vízgõz, felszabadul valamekkora látens hõ. Ilyenkor egy idõre megint megáll a lehûlés. Egyébként a felszabadult látens hõ is minduntalan kisugárzik, csak ideig-óráig képes megakadályozni a további hûlést.
Tehát, a folyamatot a következõképpen képzelem el: az elsõ etapban a levegõ elég gyorsan lehûl a kezdeti harmatpontig. Innen apró lépcsõkben hûl tovább a kicsapódás-lehûlés-újabb kicsapódás sémának megfelelõen. Közben abszolút vízgõztartalma csökken, harmatpontja mind alább száll. Tehát, a folyamat révén a levegõ mind szárazabbá, hidegebbé válik, és bizony lehûlhet a kezdeti harmatpont alá.
Ennek feltétele természetesen a hosszas kisugárzás. Nyáron igen száraz levegõben az a gyakori, hogy a kezdeti harmatpontot se éri el a hûlõ levegõ -egyszerûen azért, mert nem elég hosszú az éjszaka a kellõ kisugárzáshoz.

Itt is 8 fok van még mindig. Csak azt nem tudtam eddig, hogy ez hõség! Bár az erõs lökésekkel kísért ÉNy-i szél enyhíti a hõséget.

Hasznos olvasnivaló. Köszi!

De milyen jó, hogy nincs...

Közben még mindig 8 fok van, micsoda trópusi hõõõség

Pontosan ezt akartam tudni hogy milyen esetben lehetne ez a hõmérséklet is napközben!Arra gondoltam ha éjjel a kisugárzás miatt annyira lehûlne,de napközben tehát a napsütés miatt esélytelen a dolog.Ha hajnalban leszállna a köd akkor meg beállna egy adott szintre a T hõmérséklet.Köszönöm a bõséges választ!

Joe kicsit nehezen fogalmaztam meg én is,de megkaptam rá a választ

Jó kis zápor jött északkelet felõl, jól fest a radaron.
Ejj ha nyár lenne.
Sóhaj!

Ha jól értem, azt kérdezed, hogy hogyan jöhetne össze az a hömérséklet, amit a harmatpont értéke mutat. Azaz, hogy kezdetben T > Td, majd T=Td.

Ez úgy jöhet létre, ha a levegö valamilyen okból lehül eddig a pontig, s közben nem vesz fel több vizgözt (mert ezáltal a harmatpont növekedne, s igy nem lenne elérhetö a kezdeti harmatpont). Milyen okból hülhet le a levegö? Hát pl. sugárzásos energiaveszteség által: derült, szélcsendes éjszakán. Nappal azokon a helyken, ahol van napsugárzás, ez nem jöhet létre, de éjszaka simán. Erösen le tudja hüteni a levegöt pl. a csapadék is, de ekkor van párolgás is (épp ennek hatására hül le a levegö), ami által a levegö harmatpontja viszont növekszik, így nem tud a kezdeti harmatpontjáig lehülni, hanem csak az ún. nedves hömérsékletig, ami a kiindulási hömérséklet és a kiindulási harmatpont között helyezkedik el.

Bár lehet nem is ezt kérdezted?

Huhh, én a kérdést sem értem.

------------------------

Gratulálok Dericknek, tökéletesen bejött ÉK-re az 1-6 cm-es elõrejelzése!

Azt nem értem hogy tud ilyen harmatpont lenni péntek napközben,de a többi napon is???Ennek az esélye lehetetlen hogy így lesz,de ha egyszer van egy harmatpont mint havazásoknál hogy lehûti a levegõt és megvalósuljon az a hõmérséklet akkor egy ilyennél mi kellene ahhoz hogy ez valósuljon meg?Nem értem én ezt...

Közben a GFS már kb a 4. futásában ad ilyen erõs viharciklonokat...Persze ûridõben!Link

Köszi szépen az infót!

Hello mindenkinek ! Csak , hogy innen a keleti csücsökbõl is tudjatok adatokat, reggel 5-6 cm közötti hó volt, 10 órától + ba voltunk itt is, esegetett esõ is , jelenleg már - ban vagyunk , azért bár sok havat fel falt a meleg és az esõ de még mindig fehérek vagyunk !

Joe:Akkor ezt szerintem már buktuk.

Nézegetem már egy ideje a frontális konvergenciát, de nem az igazi. 925 hPa-on eléggé lemarad a hidegadvekció, meg amúgy sem túl vérmesek a csapadék elõrejelzések. Bár utóbbira van esély, hogy boruljon, de a lehûlés ütemére kevésbé. Talán reggelre, ha még marad csapadék, mondjuk Nógrádban lehetne belõle egy kis látványhavazás.

AC-t meg HCS-t még csak-csak látok rajta, de a HP-t ( Link ) sehogy sem találom

Ez mekkora már AC+HP+HCS: Link (figyelem elhaló link 22 óra után ne tessék nézni)

Kornél: tudtam, h ezt vki lecsapja, egyébként az a fajta hp ajánlható a másik HP könnyedebb elviseléséhez

Már csak 2.6 fok van, és ütemesen csökken..Lehet esély 1-2 hózáporra?

Hát, a szerdai, ÉK-i keményfagy-esélyek fél éjszakára amortizálódtak, lévén kora hajnalban melegfronti felhõzet érkezik és tesz be a kisugárzásnak.

Atmeneti havaseso es eso utan egy oraja kitartoan havazik, a negativ homersekletnek koszonhetoen mindenutt megmarad, ez kellemes meglepetes szamomra .
Tehat a holnapi labas hideg jovoltabol minden bizonnyal ez a ho megmarad, tehat feher lesz nalam az amugy szurke AC, a hajnali homersekletekre meg most gondolni sem merek.

A 0 fok körül jojózó hõmérsékletet én szûkebb térségemre (Sopronra) értettem.
Szerintem itt elõször pénteken (esetleg csütörtökön) reggel fog fagyni(-1 - -2 fok). Napközben gyenge pluszokat várok péntekig, szombat-vasárnap 0°C-ot.
Feléd a Kisalföld keleti részén lehetnek erõsebb reggeli fagyok, de az innen 100 km-re van.

A hidegfront és a mögötte érkezõ szárazföldi típusú levegõ most éri el a Kárpátokat és pár órán belül átkel az északkeleti hágókon: Link Link Hatására jó esély van rá, h Szabolcs megye egy részén hótakaró nélkül holnap kevéssel 0 fok alatt maradjon a maximum a napsütés ellenére, nem tudom, h erre utoljára mikor volt példa, mármint, h napos idõben 0 alatt maradtak síkvidéki állomások...persze ködös, St-s helyzetben már volt ilyen nem is rég legutóbb talán szerdán ill. k-en még csütörtökön is, de az más tészta.

Köszi! Elég is volt az elmúlt napokban belõle! Várom már a szélcsendes anticiklonos idõszakot.