Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Én bizony szívesen temetném. El tudnám viseni, ha innen már csak javulna az idõjárás. 
En ezt is vartam h esetleg a Balkan behavazodhat...az is lesz.
A hétfõi nap érdekes lehet DK-en,nem kizárt,hogy estig kitartson a csapadék,ami egyre inkább hó lehet.
Szerk.: Gabesz: bizony,most úgy néz ki,hogy kedden-szerdán jócskán behevezódhat a Balkán. Lehet,hogy megint 30-50 km-en fog múlni,hogy felérjen hozzánk...
Szerk.: Gabesz: bizony,most úgy néz ki,hogy kedden-szerdán jócskán behevezódhat a Balkán. Lehet,hogy megint 30-50 km-en fog múlni,hogy felérjen hozzánk...
Maximálisan egyetértek Veled.
Hihetetlen,hogy egyesek november /!!!!!/ 22.-én temetik a telet...
Hihetetlen,hogy egyesek november /!!!!!/ 22.-én temetik a telet...
Így már más -én nem ezeket a térképeket néztem, hanem egy kisebb idõbeli felbontású ECMWF futást.
Igazat adok neked: keleten,délkeleten tényleg lehet látványhó hétfõn.
Igazat adok neked: keleten,délkeleten tényleg lehet látványhó hétfõn.
Néhány mondat a többek által már-már nyáriasan enyhének titulált télkezdetrõl.
Hétfõn, kedden és szerdán az ország nagy részén 5 fok alatt marad a nappali maximum.
Szerda hajnalban meglehet az elsõ zord nap, Zabarra kinéz egy kellemes -10, -12 fok.
Hétfõre/hétfõn több hegységünkben is kialakulhat az elsõ hótakaró, szerintem továbbra is a Mátra a favorit (a konvergencia miatt), ott akár jelentõsebb (5-10 cm) hóréteg is összejöhet.
Hétfõn délen, délkeleten síkvidéken is lehet havas esõ, havazás, valamint lehet kedden is, ha följön odáig a mediciklon csapadékzónája.
Hétfõn és kedden a Dunántúlon elszórtan hózáporok képzõdhetnek.
Szerda-csütörtök éjszaka, vagy csütörtökön érkezik egy melegfront. Abból aztán minden elõfordulhat, esõ, havas esõ, havazás, sõt, akár ónos esõ vagy fagyott esõ is, attól függõen, hogy pontosan mikor és hogyan érkezik.
Sok a feltételes mód, de ha ez nem télies, akkor költözzetek fel Grönlandra a jégmezõre.
Hétfõn, kedden és szerdán az ország nagy részén 5 fok alatt marad a nappali maximum.
Szerda hajnalban meglehet az elsõ zord nap, Zabarra kinéz egy kellemes -10, -12 fok.
Hétfõre/hétfõn több hegységünkben is kialakulhat az elsõ hótakaró, szerintem továbbra is a Mátra a favorit (a konvergencia miatt), ott akár jelentõsebb (5-10 cm) hóréteg is összejöhet.
Hétfõn délen, délkeleten síkvidéken is lehet havas esõ, havazás, valamint lehet kedden is, ha följön odáig a mediciklon csapadékzónája.
Hétfõn és kedden a Dunántúlon elszórtan hózáporok képzõdhetnek.
Szerda-csütörtök éjszaka, vagy csütörtökön érkezik egy melegfront. Abból aztán minden elõfordulhat, esõ, havas esõ, havazás, sõt, akár ónos esõ vagy fagyott esõ is, attól függõen, hogy pontosan mikor és hogyan érkezik.
Sok a feltételes mód, de ha ez nem télies, akkor költözzetek fel Grönlandra a jégmezõre.
Valaki tudna nekem egy linkel segíteni ahol archívumot tudok nézni térképes formában? A tavaly decembert szeretném végiglapozni.
Bizony, és a magas novemberi pozitív anomáliát már nem valószínû, hogy sikerûl leküzdeni. Ha a december is átlagosan vagy annál melegebb idõvel indúl szerintem az idén nem érvényesûl a DAI. 
Én a következõképpen látom a dolgokat: az átmeneti hidegöblítést követõen tartósabb északnyugati irányítás a legvalószínûbb, mellyel felváltva enyhébb és hûvösebb légtömegek érkeznek az észak-atlanti térségbõl. Így síkvidéken amíg csak a modellek ´szeme´ ellát ez változékony, kisebb esõkkel, záporokkal tarkított, idõnként szeles idõt jelent, az eddigiekhez képest kisebb köd- és Hochnebel-hajlammal, a hegyekben viszont 800-1000 m felett jó eséllyel tartósabban berendezkedhet a tél. Hogy ez késõbb mihez vezet, erre itt és most aligha lehet válaszolni, egyvalami viszont biztos: amíg nem alakul ki egy tartósabb blocking helyzet (brit-izlandi tengelyû vagy skandináv középpontú AC), addig itt nem lesz komoly tél. Végigzongorázva a releváns nyomásfáklyákat (London/Stockholm/Reykjavik), belátható idõn belül erre nincs számottevõ esély és a NAO-index is össze-vissza mozog, úgyhogy ez sem nyújt kellõ támpontot
Végigzongorázva a releváns nyomásfáklyákat (London/Stockholm/Reykjavik), belátható idõn belül erre nincs számottevõ esély és a NAO-index is össze-vissza mozog, úgyhogy ez sem nyújt kellõ támpontot
Lehet még tegnap õk is egy modell kimenetet néztek.....Link
Nagyot változtak a lehetséges kimenetelek, átmeneti lehûlés után én vissza rendezõdést valószínûsítek a friss futások alapján.
Tavaly december elején ugyan de sokkal komolyabb télbetörés volt.
Thermometer: Én csodálkoznék ha a december mélyen az átlag alatt lenne (T szempontjából), nem lepne meg egy átlagos hónap.
Link
Nagyot változtak a lehetséges kimenetelek, átmeneti lehûlés után én vissza rendezõdést valószínûsítek a friss futások alapján.
Tavaly december elején ugyan de sokkal komolyabb télbetörés volt.
Thermometer: Én csodálkoznék ha a december mélyen az átlag alatt lenne (T szempontjából), nem lepne meg egy átlagos hónap.
Link
Bocsi, de: "Hétfõn (...) a 0 fokos T850 izoterma a keleti határnál húzódik, a -5 fokos a nyugatinál."
Kb. 5 fokkal nézted el! Hétfõn napközben:
Link
Link
Persze reggel még valóban kevésbé lesz hideg a magasban, de nagyon intenzíven fog hûlni odafent, napközben már fõként - nem megmaradó - havazásra számítok keleten, délkeleten is.
szerk: 925-ön is jó eséllyel - gyengén - fagyni fog már reggel is: Link
Kb. 5 fokkal nézted el! Hétfõn napközben:
Link
Link
Persze reggel még valóban kevésbé lesz hideg a magasban, de nagyon intenzíven fog hûlni odafent, napközben már fõként - nem megmaradó - havazásra számítok keleten, délkeleten is.
szerk: 925-ön is jó eséllyel - gyengén - fagyni fog már reggel is: Link
Na, akkor nézzük, hogy áll a helyzet valójában ma reggel.
OMSZ még mindig a nagyon hideg verziót mutatja: hétfõn, kedden plusz néhány fokos maximum, szerdán, csütörtökön már alig valamivel 0 fok fölötti (az 5 fokos szórási intervallum közepe szerint) Éjszakánként -1,-2 majd -2,-3 fokos fagy. Végig sok felhõ,hétfõtõl csütörtökig mindennap többfelé havazással, hózáporral.
Gyorsan átnéztem az ECMWF térképeit, hogy vajon a legfrissebb futás nem "szaladt-e ki" az említett OMSZ prognózis alól.
Hát, nem tudom... Én ennek a futásnak az alapján kissé más jövõképet vázolnék.
Hétfõn az 1005 és az 1015-ös izobár között az ország -elég nagy tehát a gradiens, ehhez erõs északi áramlás társul. A 0 fokos T850 izoterma a keleti határnál húzódik, a -5 fokos a nyugatinál. Ebbõl felhõátvonulásos, erõsen szeles idõ néz ki, keleten több felhõvel, esetleg tartós csapadékkal. Nyugaton legfeljebb záporszerû csapadékkal. Keleten a viszonylag magas T850 miatt nagy valószínûséggel csak esõ esne [esõ] , nyugaton a záporok jó eséllyel hózáporokra váltanának . A maximum hõmérsékletet én 5 fok körülire becsülném ezen a napon.
Kedden már egész jó a helyzet T850 szempontjából: az egész országot betakarja a -5 fokos terület, a nyugati határt pedig a -10 fokos is megérinti. Viszont már erõs az AC hatás: az 1015 és az 1025-ös izobár között van az ország. Én ez alapján már csak elszórt hózáporokra tippelnék keleten nagyobb, nyugaton kisebb valószínûséggel. A maximum hõmérsékletet 2-5 fok közöttire becsülöm keddre.
Szerdára még jobban megemelkedik a légnyomás, az 1020 és az 1030-as izobár közé kerülünk. Tehát még mindig erõs északi szél, de már kevés felhõ, csapadék csak elvétve, és fõleg keleten hózápor formájában. A magasban nem változnak a hõmérsékleti viszonyok keddhez képest. Tehát eléggé napsütéses, szeles idõ néz ki szintén 1-6, 2-7 fokos maxikkal. Nulla fok közelében maradó nappali hõmérséklet szerintem csak kevés helyen fordulhat elõ.
Csütörtökre maradnak a nyomásviszonyok, illetve kissé csökken a gradiens, ritkásabbá lesznek, s kissé visszafordulnak nyugatira az izobárok felettünk. A magasban kismértékû enyhülés néz ki kb. -5 fokra 850 hepán. Jobbára száraz, változóan felhõs idõt feltételezek ennek alapján, mérséklõdõ széllel. Ebbõl kifolyólag talán szerdáról csütörtökre virradóan lesz az országban elõször erõsebb, -5 fokot meghaladó fagy. A hét elején az élénk légmozgás, és a viszonylag sok felhõ miatt legfeljebb 0 és -3 fok közötti minimumokat valószínûsítek.
OMSZ még mindig a nagyon hideg verziót mutatja: hétfõn, kedden plusz néhány fokos maximum, szerdán, csütörtökön már alig valamivel 0 fok fölötti (az 5 fokos szórási intervallum közepe szerint) Éjszakánként -1,-2 majd -2,-3 fokos fagy. Végig sok felhõ,hétfõtõl csütörtökig mindennap többfelé havazással, hózáporral.
Gyorsan átnéztem az ECMWF térképeit, hogy vajon a legfrissebb futás nem "szaladt-e ki" az említett OMSZ prognózis alól.
Hát, nem tudom... Én ennek a futásnak az alapján kissé más jövõképet vázolnék.
Hétfõn az 1005 és az 1015-ös izobár között az ország -elég nagy tehát a gradiens, ehhez erõs északi áramlás társul. A 0 fokos T850 izoterma a keleti határnál húzódik, a -5 fokos a nyugatinál. Ebbõl felhõátvonulásos, erõsen szeles idõ néz ki, keleten több felhõvel, esetleg tartós csapadékkal. Nyugaton legfeljebb záporszerû csapadékkal. Keleten a viszonylag magas T850 miatt nagy valószínûséggel csak esõ esne [esõ] , nyugaton a záporok jó eséllyel hózáporokra váltanának
. A maximum hõmérsékletet én 5 fok körülire becsülném ezen a napon.Kedden már egész jó a helyzet T850 szempontjából: az egész országot betakarja a -5 fokos terület, a nyugati határt pedig a -10 fokos is megérinti. Viszont már erõs az AC hatás: az 1015 és az 1025-ös izobár között van az ország. Én ez alapján már csak elszórt hózáporokra tippelnék keleten nagyobb, nyugaton kisebb valószínûséggel. A maximum hõmérsékletet 2-5 fok közöttire becsülöm keddre.
Szerdára még jobban megemelkedik a légnyomás, az 1020 és az 1030-as izobár közé kerülünk. Tehát még mindig erõs északi szél, de már kevés felhõ, csapadék csak elvétve, és fõleg keleten hózápor formájában. A magasban nem változnak a hõmérsékleti viszonyok keddhez képest. Tehát eléggé napsütéses, szeles idõ néz ki szintén 1-6, 2-7 fokos maxikkal. Nulla fok közelében maradó nappali hõmérséklet szerintem csak kevés helyen fordulhat elõ.
Csütörtökre maradnak a nyomásviszonyok, illetve kissé csökken a gradiens, ritkásabbá lesznek, s kissé visszafordulnak nyugatira az izobárok felettünk. A magasban kismértékû enyhülés néz ki kb. -5 fokra 850 hepán. Jobbára száraz, változóan felhõs idõt feltételezek ennek alapján, mérséklõdõ széllel. Ebbõl kifolyólag talán szerdáról csütörtökre virradóan lesz az országban elõször erõsebb, -5 fokot meghaladó fagy. A hét elején az élénk légmozgás, és a viszonylag sok felhõ miatt legfeljebb 0 és -3 fok közötti minimumokat valószínûsítek.
Hat aki egy egy modell futast nez, annak szamara lehet elszublimalt...
Mélyen egyetértek, sajnos a nevezéktan eltorzulásának sok áldozata van.
Felhoztad Gömört: Gömöridák, Gömör-Szepesi-érchegység, Gömör-Tornai-karszt, Aggteleki-karszt, Szlovák-karszt, Aggtelek-Rudabányai-hegység és stb..
Felhoztad Gömört: Gömöridák, Gömör-Szepesi-érchegység, Gömör-Tornai-karszt, Aggteleki-karszt, Szlovák-karszt, Aggtelek-Rudabányai-hegység és stb..
Geográfusként ezzel a felfogással tudok leginkább azonosulni. A tengerszint feletti magasság önmagában nagyon keveset árul el egy adott táj valódi jellegérõl.
A nevezéktan is errõl, vagyis a relativitás nagyfokú jelenlétérõl árulkodik.
Erre talán a legjobb példa szülõföldem "közismert" neve, a Heves-Borsodi-dombság.
A tájegység rendkívül tagolt, meredek lejtõk, helyenként 200-300 méter mély völgyek jellemzik. Akad jó néhány 500 méter (tszfm.) fölötti csúcs, óriási sziklafalak, köztük az ország legmagasabbja, a tarnaleleszi Nagy-kõ. Ezek alapján bõven megérdemelné a hegységi besorolást. A helyiek is "hegyre mennek fel" gombászásnál, nem dombra.
Ugyanakkor, ha körbenézünk egy magasabb kiemelkedésrõl, akkor olyanokat látunk, hogy Mátra, Bükk, Medves, észak felé pedig a felvidéki hegységek, tiszta idõben egészen a Magas-Tátráig. Ezekhez képest eltörpülnek a legmagasabb tetõk is, így nézve már jogosnak tûnik a dombság elnevezés is.
Egyébként ez a Heves-Borsodi-dombság tájnév is egy "mûnév", nem is értem, hogy találhatták ki...már ott beteg a dolog, hogy kb. a harmada Nógrádban van, de ha kicsit visszamegyünk az idõben, akkor pedig egy jelentõs része Gömörben volt.
A szakmában is vita tárgya, de Vajdavár-dombvidék, Vajdavár-dombság, vagy Vajdavár-hegység néven fut a táj. Bármelyiket használjuk, mindegyik jobb, mint a Heves-Borsodi-dombság, de nekem a Vajdavár-homokkõvidék a kedvencem, mert az írja le legjobban a terület dombság-hegység közötti átmeneti jellegét, tartalmazza a fõ kõzetet és ezzel utal a látványos sziklaformákra is. A Vajdavár egyébként egy 500+ tszf. magasságú, jellegzetes formájú kiemelkedés, egykor földvár állt a tetején. Utóbbiból is sok van felénk, úgyhogy ezért is jó ez a név.
A nevezéktan is errõl, vagyis a relativitás nagyfokú jelenlétérõl árulkodik.
Erre talán a legjobb példa szülõföldem "közismert" neve, a Heves-Borsodi-dombság.
A tájegység rendkívül tagolt, meredek lejtõk, helyenként 200-300 méter mély völgyek jellemzik. Akad jó néhány 500 méter (tszfm.) fölötti csúcs, óriási sziklafalak, köztük az ország legmagasabbja, a tarnaleleszi Nagy-kõ. Ezek alapján bõven megérdemelné a hegységi besorolást. A helyiek is "hegyre mennek fel" gombászásnál, nem dombra.
Ugyanakkor, ha körbenézünk egy magasabb kiemelkedésrõl, akkor olyanokat látunk, hogy Mátra, Bükk, Medves, észak felé pedig a felvidéki hegységek, tiszta idõben egészen a Magas-Tátráig. Ezekhez képest eltörpülnek a legmagasabb tetõk is, így nézve már jogosnak tûnik a dombság elnevezés is.
Egyébként ez a Heves-Borsodi-dombság tájnév is egy "mûnév", nem is értem, hogy találhatták ki...már ott beteg a dolog, hogy kb. a harmada Nógrádban van, de ha kicsit visszamegyünk az idõben, akkor pedig egy jelentõs része Gömörben volt.
A szakmában is vita tárgya, de Vajdavár-dombvidék, Vajdavár-dombság, vagy Vajdavár-hegység néven fut a táj. Bármelyiket használjuk, mindegyik jobb, mint a Heves-Borsodi-dombság, de nekem a Vajdavár-homokkõvidék a kedvencem, mert az írja le legjobban a terület dombság-hegység közötti átmeneti jellegét, tartalmazza a fõ kõzetet és ezzel utal a látványos sziklaformákra is. A Vajdavár egyébként egy 500+ tszf. magasságú, jellegzetes formájú kiemelkedés, egykor földvár állt a tetején. Utóbbiból is sok van felénk, úgyhogy ezért is jó ez a név.
Dehogynem radikális ! A mostani 11-16 fokról lehûl 2-7 fokig, ez igen erõs lehûlést jelent.
Már sokkal téliesebb idõ lesz.
Már sokkal téliesebb idõ lesz.
Nah akkor amilyen hõmérsékleteket vársz , záport , akkor ebbõl sem lesz még csak téliesebb idõ se .......
Szia akkor nem lesz olyan mértékû lehülés mint amit latolgattatok a napokban?
Tartós északnyugati áramlás, idõszakos záporok hózáporok, nyugaton erõs szél. Ez a jövõ hét.
Az elsõ hózáporra a kisalföldön számolok hétfõ délutánra !
Nappal 2-7 fok, éjjelente -2:+4 fok
A blokking az Atlanti óceán fölött tartósnak ígérkezik.
Az elsõ hózáporra a kisalföldön számolok hétfõ délutánra !
Nappal 2-7 fok, éjjelente -2:+4 fok
A blokking az Atlanti óceán fölött tartósnak ígérkezik.
Állati jól néz ki, ahogy a szemben lévõ zöld területen kb. fél órája talaj menti köd kezdett képzõdni, aztán ahogy lassanként világosodik, kel föl a Nap, egyre sûrûbb talaj mentén a köd, most pedig már oda jutottunk, hogy szemmagasságban is kezdünk beködölni Mindez kb. fél óra alatt, látványos Mindeközben persze gyönyörû kék az ég, a felkelõ Nap megsüti azt a 2 oktányi gomolyos felhõt, ami az égen van, pazar látvány
Mindez kb. fél óra alatt, látványos Mindeközben persze gyönyörû kék az ég, a felkelõ Nap megsüti azt a 2 oktányi gomolyos felhõt, ami az égen van, pazar látvány 
Clive, Taki! Igen igazatok van, azok is "kivételek"
Továbbra is enyhék a reggelek T:akt 8,4
Továbbra is enyhék a reggelek T:akt 8,4
Itt is esik rendesen, a modellek nem számoltak ekkora csapadékkal, mondjuk a Kelet felõl benyúló csapadékrendszereket sokszor nem tudják megfogni.
Elég komoly kis csapadéktömb garázdálkodik most felém. Esik is belõle rendesen. [esõ]
Hát, jól ki száradtak így estére a modellfutások, ide a Dunántúlra. Hóesély max zápor formájában maradt.
Na de fog ez még változni (gondolom) A hideg betörés természetesen maradt.
Na de fog ez még változni (gondolom)
A hideg betörés természetesen maradt. 
Hát az biztos, hogy pl. a Szársomlyó az 500m alatti magasságához képest nagyon is hegynek néz ki, ahogy kiugrik a Dráva völgyének síkjából Link
Az egyik leglátványosabb csúcs itthon szerintem, és egyben a legdélebbi is.
LinkAz egyik leglátványosabb csúcs itthon szerintem, és egyben a legdélebbi is.
Helyesen: alföld (0-200m tengerszint f.magasságú síkság).
0m (tsz.) alatti síkság a mélyföld, 200 m tszfm-nál több, akkor a síkság fennsík. Mi van, ha a -200 m-es síkságból (mélyföld) kiemelkedik egy sziklás tanúhegy, melynek magassága tszf. 50 m. Attól, hogy nincs 500 m tszf-i magasságú, még nevezhetjük hegynek( ahogy az 500 m alatti Somlót vagy Ság-h-et is), ha meredek lejtõi vannak és relatív magassága 250 m (a lábától a csúcsáig) és nem domb vagy alföld, mert 0-200 m tszf között van. Ha egy 1000 m magas fennsíkból egy magaslat 1050 m-re emelkedik, akkor még nem hegy, mert csak 50 m a relatív magassága, bár 1050 m tszfm-ú.
Mindez geológiailag is vizsgálandó, nem csak morfológiailag vagy méret szerint. Nálunk általában a dombságok agyagból vagy löszbõl ill. egyéb fiatal korú üledékekbõl és hordalékokból (hordalékkúp) állanak és 150-250 m magasak, bár völgyeik alacsonyabbak, magaslataik 250 m felettiek is lehetnek. Ha felemelnék Zalát (a dombságot) 500 m magasra, akkor is dombság kinézete lenne, de ilyen magas dombság ritkán fordul elõ, de más kontinenseken biztosan van hasonló táj magasabban is (felföldek). A Velencei-hegység nem magasabb a zalai domboknál, de gránit a magja és attól, hogy lepusztult az év százmilliók alatt, még hegység jegyei vannak. A hegységeket gyakran dombságok övezik és dombok közt vagy alföldön is emelkedhetnek magányos hegységek,hegyek. A természet változatosabb az emberi osztályozó képességnél.
Másrészt, az emberi szem nem tudja lemérni a tájak relatív meg abszolút magasságát. Így a múltban amit hegynek neveztek, a nevezéktan lehet, hogy dombra fokozta le, de az elnevezés megmaradt.
U.i.: a tszf 350-500 m közti erõsen tagolt tájakat emlékeim szerint alacsony hegységeknek is nevezik, pl. Villányi-hegység.
0m (tsz.) alatti síkság a mélyföld, 200 m tszfm-nál több, akkor a síkság fennsík. Mi van, ha a -200 m-es síkságból (mélyföld) kiemelkedik egy sziklás tanúhegy, melynek magassága tszf. 50 m. Attól, hogy nincs 500 m tszf-i magasságú, még nevezhetjük hegynek( ahogy az 500 m alatti Somlót vagy Ság-h-et is), ha meredek lejtõi vannak és relatív magassága 250 m (a lábától a csúcsáig) és nem domb vagy alföld, mert 0-200 m tszf között van. Ha egy 1000 m magas fennsíkból egy magaslat 1050 m-re emelkedik, akkor még nem hegy, mert csak 50 m a relatív magassága, bár 1050 m tszfm-ú.
Mindez geológiailag is vizsgálandó, nem csak morfológiailag vagy méret szerint. Nálunk általában a dombságok agyagból vagy löszbõl ill. egyéb fiatal korú üledékekbõl és hordalékokból (hordalékkúp) állanak és 150-250 m magasak, bár völgyeik alacsonyabbak, magaslataik 250 m felettiek is lehetnek. Ha felemelnék Zalát (a dombságot) 500 m magasra, akkor is dombság kinézete lenne, de ilyen magas dombság ritkán fordul elõ, de más kontinenseken biztosan van hasonló táj magasabban is (felföldek). A Velencei-hegység nem magasabb a zalai domboknál, de gránit a magja és attól, hogy lepusztult az év százmilliók alatt, még hegység jegyei vannak. A hegységeket gyakran dombságok övezik és dombok közt vagy alföldön is emelkedhetnek magányos hegységek,hegyek. A természet változatosabb az emberi osztályozó képességnél.
Másrészt, az emberi szem nem tudja lemérni a tájak relatív meg abszolút magasságát. Így a múltban amit hegynek neveztek, a nevezéktan lehet, hogy dombra fokozta le, de az elnevezés megmaradt.
U.i.: a tszf 350-500 m közti erõsen tagolt tájakat emlékeim szerint alacsony hegységeknek is nevezik, pl. Villányi-hegység.
Ha errõl van szó bármelyiken, most azon filozofálok, hogy hova tegyem a muskátlijaimat erre az 1 hétre...
Hát november végén a -10-12 fokos 850-es hõmérséklet után még szerencse, hogy befût, mi lenne ha behûlne? 
Csaucsi!
Valamelyik este el kellene járni egy táncot, hátha a hideg megijed és visszahúz északra!
Melyik este érsz rá?
Csaucsi!
Valamelyik este el kellene járni egy táncot, hátha a hideg megijed és visszahúz északra!
Melyik este érsz rá?
Isten ments, hogy én legyek a Metnet új Salekje, de a GEM rendesen befûtött 240 óránál, próbál belerondítani itt a nagy télvárásba
Így igaz, hidegfront után rendszerint AC húzódik ránk, északi peremén gyakran "visszarendezõdõ" zonalitással. Különösen igaz ez akkor, mikor a szinoptikai ciklus nem fordult még teljesen mediterrán ciklonos fázisba, és bizonyos lappangó zonális hajlam még felismerhetõ.
A híres 1986/87-es télen kétszer is, gyors egymásutánban visszarendezõdött a cirkuláció zonális irányba, hogy mind erõsebb hidegelárasztásnak adjon helyet.
Elsõ visszarendezõdés:
Link
Link
Második visszarendezõdés:
Link
Link
Mígnem eljött ez:
Link
és ez:
Link
Ez utóbbi az emlékezetes nagy hóvihar szinoptikai képe.
Azután meg a mediciklonos fázis következett a hónap közepe táján:
Link
Mindebbõl az a tanulság, hogy ha a ciklus eljutott a zonális fázis végére, akkor a cirkuláció, bár egy ideig ingadozhat meridionalitás és zonalitás között, tartósan (több hétre) aligha fordul vissza a zonális állapotba.
Jelenleg hosszadalmas, végül alacsony légnyomású lecseppenéseket is hozó, "érett" zonális szak már instabil végén vagyunk. Nehezen hihetõ ezért, hogy december elsõ napjainak esetleges zonális visszarendezõdése nagyon tartóssá váljon.
Az idei õsz szinte úgy viselkedett a zord tél esélyeinek szempontjából, ahogy az "a nagykönyvben meg van írva" Szeptember második felében meridionalitás, hidegleszakadássok, majd október közepétõl vénasszonyok nyara. A tél elsõ rohama november legvégén, azaz se túl korán, se túl késõn. Szinte minden ideális egy jó koratélhez.
A hidegleszakadásokkal összefüggõ szeptemberi T850 értékek statisztikai elemzése a leghidegebb és a legenyhébb fajta telek vonatkozásában (a Hari-féle decemberi prediktorhoz kötõdõ saját munkám, ld. Visszatakintõ) azt mutatja, hogy az idei koratél, elõzményeit tekintve egyértelmûen a hideg csoportba tartozik.
Szóval, egyetértek lász-Lacival (s nemcsak azért, mert szeretem a hideget) abban, hogy jobb, ha zord decemberi hidegekre készülünk fel az idén. Engem kevésbé lepne meg egy "2002/2003 szabású december, mint egy enyhe.
A híres 1986/87-es télen kétszer is, gyors egymásutánban visszarendezõdött a cirkuláció zonális irányba, hogy mind erõsebb hidegelárasztásnak adjon helyet.
Elsõ visszarendezõdés:
Link
Link
Második visszarendezõdés:
Link
Link
Mígnem eljött ez:
Link
és ez:
Link
Ez utóbbi az emlékezetes nagy hóvihar szinoptikai képe.
Azután meg a mediciklonos fázis következett a hónap közepe táján:
Link
Mindebbõl az a tanulság, hogy ha a ciklus eljutott a zonális fázis végére, akkor a cirkuláció, bár egy ideig ingadozhat meridionalitás és zonalitás között, tartósan (több hétre) aligha fordul vissza a zonális állapotba.
Jelenleg hosszadalmas, végül alacsony légnyomású lecseppenéseket is hozó, "érett" zonális szak már instabil végén vagyunk. Nehezen hihetõ ezért, hogy december elsõ napjainak esetleges zonális visszarendezõdése nagyon tartóssá váljon.
Az idei õsz szinte úgy viselkedett a zord tél esélyeinek szempontjából, ahogy az "a nagykönyvben meg van írva" Szeptember második felében meridionalitás, hidegleszakadássok, majd október közepétõl vénasszonyok nyara. A tél elsõ rohama november legvégén, azaz se túl korán, se túl késõn. Szinte minden ideális egy jó koratélhez.
A hidegleszakadásokkal összefüggõ szeptemberi T850 értékek statisztikai elemzése a leghidegebb és a legenyhébb fajta telek vonatkozásában (a Hari-féle decemberi prediktorhoz kötõdõ saját munkám, ld. Visszatakintõ) azt mutatja, hogy az idei koratél, elõzményeit tekintve egyértelmûen a hideg csoportba tartozik.
Szóval, egyetértek lász-Lacival (s nemcsak azért, mert szeretem a hideget) abban, hogy jobb, ha zord decemberi hidegekre készülünk fel az idén. Engem kevésbé lepne meg egy "2002/2003 szabású december, mint egy enyhe.
Hóügyileg már sokan számolnak egy-egy betalált medivel a déli végeken. Végülis érthetõ, simán benne van a pakliban egy-két-há 40+-os medi arrafelé, ahogy az elmúlt évek mutatják.
Ez engem is nagyon meglepett!
A többség februárban várja a legtöbb havat, 40 cm felett.
Hm...hm, megismétlõdhet a tavalyi tél???
A többség februárban várja a legtöbb havat, 40 cm felett.
Hm...hm, megismétlõdhet a tavalyi tél???
Köszi! Érdekes lett. T-ügyileg úgy látom megvan a kellõ visszafogottság.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Melegfront hoz havazást, ónos esőt, fagyott esőt és enyhülést is
Időjárás-változás | 2026-01-11 10:28
Szabályzat