Meteorológiai társalgó

Jópofa a GFS kis ciklonja, melynek középpontja csütörtökre 1000 hpa-ig mélyülne ki a Kárpátoktól északra, Dél-Lengyelország felett.

Link

Sajnos, sem ECMWF, sem a többi, "aprólék" modellek egyelõre nem tudnak róla.
Ha mégis kialakulna, és kissé közelebb jönne a Kárpát-medencéhez, kellemes hûvös, esõs, szeles idõt okozhatna nálunk is. [esõ]
Egyelõre azonban egy lukas vasat se adok arra, hogy ez így megvalósul.

De hasonlít most a Szlovén Aladin az Arome-ra. Holnap reggelre ugyanoda várják a csapadékot. Link Link

Holnap megyek Sopronba vonattal. De látom, hogy DNy-on nagyon komoly zivatarok lehetnek, ezért ha esetleg valaki holnap menne vadászni kocsival, én szívesen csatlakoznék hozzá! Sopron megvár (nem sietek), csak szállást nem tudok szerezni. Üzemanyagba persze beszállnék. Kalandvágyó DNy-iak jelentkezését várom, "viharvadászat" jeligére!

Holnap este akár az elsõ komolyabb MKR is létrejöhet országunkban, a Arome és az UM is elég terebélyes rendszert vár, ami végigvonul a déli országrész fölött.

Megkaptuk mára a citromot Zalával és Somoggyal együtt: Link

Bár valószínû, hogy az események java inkább tõlünk délre lesz, némi látvány azért talán lesz. A modellek alapján késõ délután/kora este, 6-8 óra között indulhat az akció. Szentgotthárd-Nagykanizsa útvonalú SC is benne van a pakliban. Érdekes módon az ESTOFEX nem sok mindent vár, a 15 %-os vonal is épen csak karcolja a nyugati csücsköt. Link

Nyírlugos is belehúzott, 4 fokig ott is lezuhant.

5 fok van nalatok.

3 fok.

4 fok.

Nekem az utóbbi évekbõl úgy rémlik, hogy minden év a legrosszabbul kezdõdik arrafelé zivatarok szempontjából.
Olyan ez, ha már délután elõjött a téma, mint az egy per iksz függvénye - mindig van lejjebb. Magyarul mindig lehet valamivel hergelni a népet.
Egészen bizonyos vagyok benne, hogy az ország legtöbb pontján nem volt még 2-3 "telitalálatnál" több, csak a legtöbb helyen ezt nem világvége címszó alatt adják elõ, hanem úgy, hogy volt kilenc száraz zivatarunk, meg kettõbõl esett rendesen.

Pl. nálunk is egy normális zivatar volt Link , meg két-három komolyabb zápor messzi dörgésekkel, a többi csak prüntyögés.

Csak jobb lehet
Bár egy ilyen gyatra tél után nem lepõdnék meg ha az egész szezon kimenne felétek egy értelmes zivi nélkül,és szégyenszemre kapnátok õsszel/õsz végén vagy télen egy 10/5-7-9-es zuhét
Tényleg nem volt még ilyen sz.r szezon elsõ fele,(legalábbis itt nem 11 év alatt).

Egy szóval nem azt írtam, hogy két zivataros nap volt. Statisztikailag nyilvánvalóan több.
Csak azzal a zivatarral, ami innen kb. 5-10-15 km-re van és távolról dörög, itt meg csepereg az esõ egy dögüllõbõl, nehezen tudok bármit is kezdeni. Az általam említett két zivataron kívül ilyenek jutottak ide csak idén, ezekbõl is alig 1-2 még. Az már most egészen biztosan borítékolható, hogy ez idáig életem leggyengébben kezdõdõ zivatarszezonja, ehhez kétség nem férhet. Tuti, hogy a folytatás csak jobb lehet. Vagy a fene tudja...

6 fok.
2 óra alatt 4 fok mínusz.
Ebbõl így reggelre fagy lesz!
3 foknál elkezdhet deresedni a kocsik teteje!
Reggelre Zabarban jeget vakarnak a szélvédõrõl!
A leghosszabb napállás mellett!

6 fok, kezdek izgulni, nehogy talajmenti fagy legyen.

Nyugalom, a kedd és a szerda is jól sülhet el.

2007. jún. 21-e valóban csodás nap volt, életem második szupercelláját éltem át (a 2004. jún. 9-i után). Este 8 körül lettem elõször figyelmes a nyugat felõl közeledõ zöldesfekete fellegekre, akkor már tudtam, hogy igen komoly vihar készülõdik. Aztán azok a bizonyos fellegek szinte egybõl ide is értek: szinte a semmibõl 90 km/h körüli szélrohamok támadtak jó kis porvihart okozva. A zivatartevékenység majd csak ezután következett... Szép és izgalmas nap volt az biztos. Kár, hogy ezek a gyors mozgású frontok mostanság eléggé hiánycikknek számítanak.

Most bunkó leszek!Ismétlést kérnék!
Már 7 éve,2007 június 21.-én jött este 2004-es megfigyeléseim kezdete óta egy tuti top 3-as zivatarlánc,beágyazódott Szupercellákkal egyenesen északnyugati irányból.
A vihar után olyan kamu hírek terjengtek,hogy a 2006 aug. 20.-i és a 2007 június 21.-i óriás viharok megtervezett viharok voltak,és Ausztria küldte õket Magyarországra.
Pffff,nevetséges

Este 7 után leállt a szél bõ másfél nap gyakori erõs lökések után.
De nincs vége,vasárnap és hétfõn is erõs széllökésekre számítok ény-i,nyugati irányból a napközbeni idõszakban.

Keddhez még sok reményt nem fûzök itt a fõváros közelében,pl. a GFS futásról-futásra rendre elviszi a fõváros alatt az érdemi csapadékot,konvektív eseményeket,ez is figyelemre méltó,mint ahogy az ECM-é is,ahogy írtad.
Meglátjuk melyik gyõz,nekem van egy tippem (GFS)

Érdekes, hogy már napok óta folyamatosan a középsõ országrészre várja az ECM a legintenzívebb csapadékot kedd hajnalban. Kíváncsi vagyok a végén tényleg mi kapjuk-e a legütõsebb mûsort. Mondjuk kijárna már végre az ínséges idõk után.

Hát a telefonnak már túl sötét volt, de jól nézett ki, furcsa volt a mozgása is, szerintem SC volt. Link

Nem tudom mennyi nyírás van, de tuti egy LP-t fotóztam, kép nemsokára.

Megvan a 10 fok.

Remélem most magasabb Cb-k lesznek mint tegnap Link
A bibi az, hogy eddig egy szupercellás nap volt a térségben, a tegnapi, pont dolgoztam az Atival, így nem tudtunk menni viharvadászni.
És hétfõn is együtt dolgozunk reggel 7-tõl este 9-ig.
Juhéjjj!

Az biztos, hogy nagyon sokan annyira biztosak magukban, közben nullát értenek a világból.

Én arra jöttem rá, hogy a legtöbb ember egyszerûen nem érzékeli a túl gyors és túl alssú változásokat, teljesen statikus világban él.
Kevesebben értik a sebesség, mint helyváltozás fogalmát, de még ez sem elég, hiszen a newtoni dinamika alapegyenlete is a változás változásával foglalkozik

azaz , hogy a hely változásának változása arányos az erõk eredõjével...

és akkor még milyen messze vagyunk a mozgások valódi leírásától, a relativisztikus egyenletektõl

Nem láttam az elõzményt, csak a magasszintût, lehet, hogy csak valami légköri hullámból maradt meg.. cb nélkül

No, lassan indul a nagy zuttyyyy!

Zabaron a Tmax 21 fok lett, napközben szépen kiszáradt a levegõ (Rh 40 % alatt), elvileg legyengül a szél és felhõzet sem nagyon lesz. Csapadék már jó ideje nem volt, a talaj is száraz. T850 kb. 6 fok.

Múltkor ilyen 850-es T mellett 23 fokról 4 fok lett másnapra, hasonló vagy kissé talán nedvesebb légállapotnál. Ha csak ehhez viszonyítunk, akkor lemehet akár 2 fokig is.

A rekord (JABA) kerek 3 fok.

Lász mester és tanítványai valószínûleg útnak indulnak hajnalban, hogy megkeressék a leghidegebb földrajzi pontot! Töbröket kivéve persze.

Tuti, hogy magasszintû felhõ volt, más mûholdképeken szépen látszik (pl. ezen, ahol a magas szintû felhõk feketés színûek, 14 UTC-tõl: Link
Talán a Kárpátok orografikus határa alakíthatta ki, az Alpok lee oldalán is szépen képzõdtek ma a fátyolfelhõk.

Voltam kint az idõtájt, semmi különöset nem láttam, egy nagy pamacs magasszintû volt. Palotási kamerán szépen látszik.

Tényleg érdekes! Valaki a nagyok közül utána járhatna, mi is ez valójában. Szerintem... foogggalmam sincs!

Abban az irányban nem volt Cb.

Valószínûleg egy cb maradék üllõje, a magasban nagyobb az áramlási sebesség, ezért halad gyorsabban.

Gyerekek mi lehet az a felhõ ami Szlovákia közepén alakult ki és szuper gyorsan egyben megy át Magyarországon.Mintha felrobbant volna ott valami, nagyon gyors a többi összes felhõhöz képest.Link

Hát, én még 54 évesen sem felejtettem el a differenciál és integrálszámítást. Rettenetesen, már-már brutálisan szigorú paptanárom volt, féltem tõle és utáltam õt viselkedéséért. De mára beláttam, hogy mindez lényegtelen: a lényeg, hogy mindörökre beleverte a fejembe a tudományt.
Lám, az olyan, látszólag triviális, hétköznapi dolgokban is, mint a napi középhõmérséklet, semmire se megyünk hõmérséklet-görbe alatti terület nélkül, anélkül, hogy tudnánk, ez mit jelent és mi következik belõle.
Mindannyiunk használja (és érteni véli) a középhõmérséklet fogalmát,de szerintem nagyjából senki sem tudja, ez honnan jön, és mi a pontos meghatározása. A Metnet lexikonjában sem szerepel, pedig fontos volna. Remélem, többen is olvassák, amiket itt írogatunk.

2. zivataros nap 2014-ben!?
Meg van az sztem 10-15 is

Legalábbis én úgy tudom,ha a mérõállomás területén egy távolabbi,kb. 20 km-re lévõ zivatarból morajlás hallatszik,akkor zivatar tevékenységû napot kell megadni,attól függetlenül hogy volt-e csapadék is,vagy csak száraz zivatar volt.
Én is így csinálom,szerencsére az ilyen nap viszonylag ritka,hogy csak halk,távoli morajlás jut,eddig felém 16 zivataros nap van.

Még nem értem sazomux-ot sem Budapestrõl,õ azt írta,hogy nem volt idén még nála zivatar.
Én megkockáztatom,hogy lakóhelye fölött/közelében legalább 15 napon dörrent meg az ég idén eddig,még ha idõnként csak távolról is,morajlás szerûen.

A szél továbbra is erõs,már másfél napja,és még legalább másfél napig marad felém az erõs légmozgás.
Igazi bunkó hidegfront ez a fajta,ha nem lenne aszály,akkor nincs semmi gond,de így,még rá is tesz egy-két lapáttal.
Idõnként láttam,hogy már 20-30 km/h-s löketek is porfelleget csinálnak,fõként építési területeken.
Kukorica,napraforgó táblák tõlem alig 200 méterre még rikító zöldek,a fû viszont kiégett,esõt a földnek!

Hajnal 3-kor nem semmi zivatar volt, megduplázta 5 perc alatt a havi csapadékot, ami így már csaknem 2 mm! Dübörgõ lecsapó dörgésre ébredtem, amit még néhány hasonló követett. Ezzel megvolt az idei második zivatarunk, az elsõ 6 mm esõt adott 20 perc alatt, ez most 1 mm-t. Durva ez a szezon.

Tökéletes idõ van!

Zene füleimnek ez a görbe alatti területszámítás.
A kétadatos módszer csak akkor pontos, ha a hõmérséklet-idõ függvény a konstans átlaghõmérsékletre szimmetrikus szinuszfüggvény.
Azaz ha integráljuk a f(T) = T(t)- Tátlag függvényt, 0..24h-ig akkor nulla lesz az eredmény

Persze a valódi hõmérséklet függvény sose ilyen, télen több ideig van a hõmérséklet az kétadatos átlag alatt, ezért az átlag felülreprezentál, nyáron pedig fordítva.

Én végeztem pár számítást még régebben: percenkénti adatokból, 10 perces adatokból, órás adatokból és kb az jött ki, hogy az órás adatokból vett átlag gyakorlatilag 1%-nál kisebb hibával közelíti a perces adatokból számítottat, de a napi 4 mérés is 5% alatti hibával dolgozik.

Hát nem hagy napozni az idõ. Le akartam égetni magam a 20 perces sugarakkal, erre fel kövér Cu-Ac felhõk sorakoznak már 11 órától. Pedig most jár legmagasabban a napocska.

Egyelõre tartja az ECM a keddi 10-15-20 mm-t errefelé, sõt még egy keveset emelt is rajta. Már többedik futás adja ezt a mennyiséget, persze helyén kezelendõ (van még 3 nap hátra), de kezd biztató lenni. Fáklya: Link Az osztrák Aladin is "ellát" már odáig. Link
ECM konvektív paraméterek (CAPE, konvergencia, nedvesség stb.) elõrejelzését hol találom a neten?

Vasárnapi vagy a hétfõi? Vasárnap valószínûleg nem lesz semmi, de azért a nyakamat nem merném rátenni. Hétfõn MKR lesz szerintem, de ha az nem is, multicellás zivatarok biztosan lesznek.

Szép elpakolták a keddi csapadékot a nagy felbontású modellek. Link Link

A 12 es ECMWF is tolni fogja még keletebbre lemerem fogadni, bár biztató h EPS átlag még szépen adja. Link

Ez kívül van a határon. Nemlesz itt Közép Somogyban semmi ebbõl. Esetleg lottyogás, de azt már megszokhattuk.

Amúgy nem néz ki rosszul. Hovártba kellene költöznöm.

Egész pontosan nálunk(Debrecen-Józsa)4,1 mm volt.Tõlünk 5 km-re Zeleméren, 18,6 mm-t mért Samedi.

Így már a júniusi csapadék:5,5 mm

Tovább csökkentette a keddi csapadékot az ECM, viszont szerdára is rakott be.

Igen, kicsit utána gondolva már én is beláttam, mirõl van itt szó. Salo azt írta, hogy az eltérés a mérõhelyre jellemzõ. Eszerint vannak minimum-hõmérséklet dominálta, ill. maximum-hõmérséklet dominálta helyek. Elõbbi esetében a minimum közeli hõmérsékletek állnak fenn hosszabb ideig, míg utóbbinál a maximum közeliek.
Elõbbire lehet példa egy mély fenekû völgy, ahol késõn kel a nap és korán lenyugszik, amellett hosszasan meg tud ülni benne a lehûlt levegõ. Az ellenkezõje pedig egy napsütötte, fagylefolyásos dombtetõ.
Évszaktól is függ a dolog. A hosszú éjszakájú, rövid nappalú télen a szélsõértékes számítás a tényleges középnél rendszerint magasabb számot ad. Nyáron fordított a helyzet.

Újabb komoly gomolysor érkezik, már csapadéksávok is lógnak, egy zápor már pont irányba van.

A hónap 2 mm csapadéknál jár.
Május 11 óta pedig 7 mm esett le...
Talán kedden lehet ebben változás itt is.

Megleptek ezek a reggeli zápor(ok).Egy kis zsebkendõnyi záporból 6mm csapadék hullott le elég rövid idõ alatt.Eddig úgy néz ki, hogy nem ez volt az utolsó mára.

Oké, így már tiszta. Az nem esett le elsõre, hogy egy koordináta-rendszerbe helyezted a dolgot.

A "görbe alatti terület" így korán reggel nem volt túl egyértelmû.

Egyébként egyszerû a történet további része. Minél kiegyenlítettebb egy klíma/mikroklíma, annál könnyebben, ill. pontosabban meghatározható a középhõmérséklet is. Egy fagyugos helyen sokkal nagyobb az átlagos eltérés a szélsõértékekbõl számított és a több adatból származtatott kh. között.

Tegnap, végre valahára elkapott egy zivatar. Ledobott pár milit. A port, részben visszábbfogta.

Nem? Pedig reméltem, tudsz valamit errõl.
Lehet, nem jártam körül rendesen, mire gondolok. Talán kezdjük azzal, hogy a hatást tekintve nemcsak az a fontos, hogy hány fok van, hanem, hogy mennyi ideig áll fenn az a bizonyos hõmérséklet. Egy másodpercig minden további nélkül bedughatod az ujjad a gyertyalángba, de próbáld meg csak egy percen át ott tartani!
Tehát, a hatás a hõmérséklettõl és az idõtartamtól egyaránt függ, tulajdonképp a kettõ szorzata. Azaz, a hõmérséklet-görbe alatti területtel arányos. (A középhõmérséklet pedig a hatást mutatja: pl. mennyire melegszik fel a Balaton vize, milyen meleg lesz a szobánkban egy nyári hõségidõszakban, hogy fejlõdnek, érnek a kultúrnövények)
Szóval, definició szerint a hõmérséklet-görbe alatti területet kéne megtudnunk, hogy aztán ezt a szabálytalan területet helyettesítsük egy megegyezõ területû, szabályos téglalappal.
A téglalap egyik oldala a hõmérsékletet, a másik az idõt reprezentálja. A hõmérséklet-oldal hossza a tényleges, pontos középhõmérséklet. Tulajdonképp azt fejezi ki, hogy ha ennyi lenne a hõmérséklet egész nap, az hatásaiban ugyanaz volna, mint amit a tényleges, napi ingást mutató hõmérséklet kifejt.
A hõmérsékletgörbe alatti területet azonban nem tudjuk, mert a hõmérsékletmenet nem egy algebrai függvény, amit esetleg kiintegrálhatunk. Ezért közelítõ módszerekhez kell nyúlnunk. Tehetjük azt is, hogy minél több ponton megmérjük a görbe magasságát (sokszor mérünk hõmérsékletet naponta) és a kapott értékeket összeadjuk. Ezzel elég jól felmérjük a görbét magát, mégpedig minél több mérést eszközlünk, annál pontosabban. Van is ilyen mutatószám használatban: az un. hõösszeg. Ebbõl úgy lesz átlaghõmérséklet, ha elosztjuk a mérések számával.( Ha végtelen sok mérést hajtanánk végre, a definició szerinti középhõmérsékletet kapnánk)
Fenti módszernek egyszerûsített változata a napi középnek 2 (esetleg 3, 4) mérésbõl való kiszámolása. Ez természetesen nem adhat pontos eredményt. Azért nem, mert pl. a 2 méréses változattal tulajdonképpen azt feltételezzük, hogy a nap 24 órájából 12-ben a minimum-hõmérséklet, 12-ben pedig a maximum-hõmérséklet uralkodott. Tudjuk, ez praktikusan sosincs így.
Szóval, a definició szerinti, és a két szélsõérték alapján számolt középhõmérséklet mindig eltér kisebb-nagyobb mértékben. Errõl az eltérésrõl volt szó.