Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Én általában a háttérbõl, "olvasó üzemmódban" követem az eseményeket a fórumon.
Az a véleményem, hogy a Te és a hozzád hasonló, megalapozott tudással rendelkezõ emberek beírásaiért, véleményeiért, latolgatásaiért érdemes még idejárni (mint pl. lász vagy Nyuli, de még vagytok páran) olvasgatni.
Bizonyára nem csak én vagyok ezen az állásponton, szóval tartsátok meg jó szokásotokat és elemezzetek! Sokat lehet tõletek tanulni!
Ui.: Gondoltam beírom már ezt, ne csak negatív vélemények tömkelegével találkozzatok. Hiszen, ha Ti is besokallnátok ezektõl és itt hagynátok a társalgót vagy akár a metnetet, - mint ahogy azt már sokan megtették-, akkor az szvsz. az utolsó szögeket is ráverné a fórum szakmaiságának koporsójára.
Az a véleményem, hogy a Te és a hozzád hasonló, megalapozott tudással rendelkezõ emberek beírásaiért, véleményeiért, latolgatásaiért érdemes még idejárni (mint pl. lász vagy Nyuli, de még vagytok páran) olvasgatni.
Bizonyára nem csak én vagyok ezen az állásponton, szóval tartsátok meg jó szokásotokat és elemezzetek! Sokat lehet tõletek tanulni!
Ui.: Gondoltam beírom már ezt, ne csak negatív vélemények tömkelegével találkozzatok. Hiszen, ha Ti is besokallnátok ezektõl és itt hagynátok a társalgót vagy akár a metnetet, - mint ahogy azt már sokan megtették-, akkor az szvsz. az utolsó szögeket is ráverné a fórum szakmaiságának koporsójára.
Nagyon kellemes idõ volt ma a ború ellenére, 12-13 fokban egy szál pulcsiban flangáltam a városban.
Jelenleg gyengén esik az esõ.
Jelenleg gyengén esik az esõ.
Nekem alapvetõen tetszik a friss ECMWF és ezzel együtt az OMSZ középtáv is. Nem is emlékszem mikor láttam utoljára havat és negatív T-t együtt, még ha az idõszak végén is van: Link Egyelõre meglehetõsen száraznak tûnik ez a hideg, de végre megérkezik az esetleges szilárd halmazállapothoz szükséges egyik legfontosabb kellék. Eddig ennek finoman szólva is híján voltunk, így hát akár örülni is lehet! A többi pedig még bõven alakulhat.
Látom, pontosan megértetted, mire gondolok.
Igazán kíváncsi lennék, vajon Hari Seldon-nek is eszébe jutott-e mindez.
Õ valószínûleg más szisztémában gondolkodott, ugyanis egyik fórumtársunktól (aki kapcsolatot tart Hari-val) úgy értesültem, hogy Hari azért választotta a dec. 1-tõl dec. 31-ig tartó idõszakot, mert adatai alapján ez mutatta legjobban a feltételezett összefüggést.
Igazán kíváncsi lennék, vajon Hari Seldon-nek is eszébe jutott-e mindez.
Õ valószínûleg más szisztémában gondolkodott, ugyanis egyik fórumtársunktól (aki kapcsolatot tart Hari-val) úgy értesültem, hogy Hari azért választotta a dec. 1-tõl dec. 31-ig tartó idõszakot, mert adatai alapján ez mutatta legjobban a feltételezett összefüggést.
Ezért kérdezem mert a lász tudja. Nekem sem tiszta igazából.
Nem mondom azt hogy nincs amikor nem jön be,de ezt lentebb is megírtam,de azért mert most pl február elejére pozitívban fut a legtöbb "tagja" lehet épp az ellenkezõje lesz.Nem emlékszel hogy mit mutatott olyan 12 nappal a 2012-es februári akció elõtt?
Ha lesz egy kis idõd és türelmed néhányunknak egyszerûen "józan paraszt egyszerûséggel" megkérlek magyarázd majd el az indexeket ha lehetséges mert nem értjük,értem a mûködésüket. Kérdéseim:
1, Ha az index pozitív lehetséges e hazánkban télies idõjárás?
2, Mennyire valószínû az indexek csapongása 5-6 nap távlatában?
3, Volt e már példa pozitívban lévõ indexek esetén komoly téli helyzetre?
4, Az index vagy a modell látja hamarább a változást?
5, Hogy tudjuk helyén kezelni az indexeket?
6, Ha most a két "királyi modell" a hideg mellet voksol de az index pozitívat jelez mi valószínû, hogyan értelmezzük?
Elõre is köszönöm.
1, Ha az index pozitív lehetséges e hazánkban télies idõjárás?
2, Mennyire valószínû az indexek csapongása 5-6 nap távlatában?
3, Volt e már példa pozitívban lévõ indexek esetén komoly téli helyzetre?
4, Az index vagy a modell látja hamarább a változást?
5, Hogy tudjuk helyén kezelni az indexeket?
6, Ha most a két "királyi modell" a hideg mellet voksol de az index pozitívat jelez mi valószínû, hogyan értelmezzük?
Elõre is köszönöm.
Nekem is ez a meglátásom, vagyis itt igazából nem a naptári napokat kellene mereven nézni. Azt sem tartom jónak, hogy 20-tól 20-ig, mert jövõre meg talán 15-15 vagy 22-26-ra lenne igaz. Az idõjárás nem ismer 30 napos ciklusokat szerintem, lehet a hideg vagy melegperiódus 15-20-25-40 vagy akárhány nap hosszú is. Ha így értelmezzük, akkor elmondható, hogy a tél elsõ, november közepe táján/után induló periódusának jellegérõl van szó. Így bejött, hisz szerintem a Katalintól dec-22-ig (kb.) tartó idõszak kisebb negatív anomáliát hozott. Erre sokan azt mondták akkor, hogy kevés, meg enyhe, de akkor mit mondjunk az azóta tartó idõszakról, ha az nem volt hideg ?
Érdekes, hogy éppen egy hónap elteltével egy lehûlés látszik, ami lehet, hogy február végéig kitart. Ha olyan hideg lesz mint az elsõ periódus, de lenne benne hótakaró is, még visszahozhatná az eddigi 2/ (alá) telet közepesre.
Érdekes, hogy éppen egy hónap elteltével egy lehûlés látszik, ami lehet, hogy február végéig kitart. Ha olyan hideg lesz mint az elsõ periódus, de lenne benne hótakaró is, még visszahozhatná az eddigi 2/ (alá) telet közepesre.
Egész jól egyezik az izobár-térkép a mostanival. Érdemes kísérletezgetni.
Érdektelenekre, fanyalgókra nem kell hallgatni!
Kevesen vagyunk szerintem, akik kreatívan, s nemcsak reproduktív módon tudunk hozzányúlni meteorológiai témákhoz. Gratulálok!
Érdektelenekre, fanyalgókra nem kell hallgatni!
Kevesen vagyunk szerintem, akik kreatívan, s nemcsak reproduktív módon tudunk hozzányúlni meteorológiai témákhoz. Gratulálok!
Hideg kép ez, és már több futásban mutatta mindkét "nagy".
Különösen tetszik az a másodiknak kialakuló északi, jeges-tengeri 1040 hepás AC, mely szintén ott van ECMWF és GFS minden futásában.
Szépen össze is kapcsolódik az elõoldala a délebbi anticiklonéval, így az Uraltól a Kárpátokig tartó északkeleti légpálya jönne létre. Ha megvalósul, nincs miért aggódnunk a tél második fele miatt.
Különösen tetszik az a másodiknak kialakuló északi, jeges-tengeri 1040 hepás AC, mely szintén ott van ECMWF és GFS minden futásában.
Szépen össze is kapcsolódik az elõoldala a délebbi anticiklonéval, így az Uraltól a Kárpátokig tartó északkeleti légpálya jönne létre. Ha megvalósul, nincs miért aggódnunk a tél második fele miatt.
Rosszul gondolom?? Ezzel az erõvel akkor most az index alapján kijelenthetõ hogy enyhén indul majd a február...Nem igaz?
Az OMSZ is alapozhatna az AO meg a NAO indexekre ha azok annyira megbízhatóak lennének.Nem megbízhatóbb egy ECM fáklyától vagy épp egy GFS-tõl,de kérdezzük meg Pitomot õ biztos elmondja a véleményét róla.
Az OMSZ is alapozhatna az AO meg a NAO indexekre ha azok annyira megbízhatóak lennének.Nem megbízhatóbb egy ECM fáklyától vagy épp egy GFS-tõl,de kérdezzük meg Pitomot õ biztos elmondja a véleményét róla.
Kerestem T850 hasonlóságot is, ezeket találtam:
Jelenlegi: Link
Hasonló: Link ehhez ilyen légnyomás tartozik: Link (még akár hasonlít is a mostanihoz!) Egyébként március 4. Ennek a vége kemény hideg lett, márciusban: Link Link (nem rossz, -20-as T850 március 14-én! Ez a tavalyt is übereli (még akkor is, ha nem is esett akkor hó). A többi már alig hasonlít (pláne ha légnyomástérképet is összevetem).
A T850 hasonlítgatás tehát nem ad túl jó eredményt (így elsõre, bután ránézve). Emellett a progi például nagyon rossz értéket ad arra, ha egy hidegmag vagy melegfolt kicsit máshol van: mivel mindkét helyen nagyon nagy az eltérés (ahol az egyiken és a másikon van), nagyon rossz pontszámot kaphat. Sokat lehetne ezen még finomítani és kezd az az érzésem lenni, hogy ezt elõttem már valaki megcsinálta, rendes matekos módszerekkel
Jelenlegi: Link
Hasonló: Link ehhez ilyen légnyomás tartozik: Link (még akár hasonlít is a mostanihoz!) Egyébként március 4. Ennek a vége kemény hideg lett, márciusban: Link Link (nem rossz, -20-as T850 március 14-én! Ez a tavalyt is übereli (még akkor is, ha nem is esett akkor hó). A többi már alig hasonlít (pláne ha légnyomástérképet is összevetem).
A T850 hasonlítgatás tehát nem ad túl jó eredményt (így elsõre, bután ránézve). Emellett a progi például nagyon rossz értéket ad arra, ha egy hidegmag vagy melegfolt kicsit máshol van: mivel mindkét helyen nagyon nagy az eltérés (ahol az egyiken és a másikon van), nagyon rossz pontszámot kaphat. Sokat lehetne ezen még finomítani és kezd az az érzésem lenni, hogy ezt elõttem már valaki megcsinálta, rendes matekos módszerekkel
Reisz András: vasárnapig biztos nem várható havazás, hát nagyon biztos volt a dolgában.
Most az egyszer egyetértek...bebizonyosodott az ezen a télen hogy akárki is akármiben bízott, valami szerint latolgatott mindannyian belebotlottak, és fére latolgattak egyes idõszakokban. Ez van, ezért szép az idõjárás.
Mindig van ami bejön mint pl ezek az anomália térképek is most kivételesen "bejött".Ezek az indexek pont olyanok mint a 10 napon túli bármilyen elõrejelzések az Idõkép grafikonon vagy a Köpönyegen.Index meg anomália ide oda akkor sem tudni mi lesz.Lehet az enyhe idõre utaló indexek ellentéte lesz február elején,de ez lehetne fordítva is ha most hidegre utalna!
Így gondolom ezt
Így gondolom ezt
Annyira bizonytalan az egész mint ezen a télen szinte mindég...annyi látszódik hogy a tavasz a télben variáció kipurcan, hogy aztán mire fogja futni az még kérdés.
Mondjuk addigra szépen át is fagyhatna.... Jöhetne ónosesõ-hó-ónosesõ-hó...
Hála a jó égnek! Ez kell ahhoz, hogy legyen esély csapadékra is.
Ja, akkor a jövõ idõt ne jelenben mond.
Nyáron sem "van" forróság hanem csak "lesz"
Nyáron sem "van" forróság hanem csak "lesz"
Akkor nem tartott túl sokáig a nagy hideg, meg hó sem volt mindenhol kielégítõ mennyiségben. Inkább legyen valamivel melegebb mint akkor, de kedvezõbb eloszlású hótakaró.
Hát igen: a meteorológiai prognózis valószínûséget jelent, nem bizonyosságot.
De próbáld csak ezt a szép, tudományos szemléletmódot lenyomni az átlagember torkán!
Az azt fogja mondani: õt nem valószínûségek érdeklik, hanem hogy fog esni szombat délután, vagy nem fog?
De próbáld csak ezt a szép, tudományos szemléletmódot lenyomni az átlagember torkán!
Az azt fogja mondani: õt nem valószínûségek érdeklik, hanem hogy fog esni szombat délután, vagy nem fog?
Nálam enyhe az idõ, és elég sok esõ esett eddig. Hogy a fenébe lehet délen hideg?
Olyan bazi hideg idõszak nem valószínû hogy jöjjön, mint ami 2012 február elsõ felében volt. Az olyan nagyon ritka.
De a mostani szituáció azért rokonítható az akkorival (bár vannak különbségek is)
Hó természetesen elképzelhetõ, mint miknden, nem nagyon magas nyomású hideg idõszakban. Hogy kevés lesz-e, közepes mennyiségû, vagy netán sok? -azt most még nem tudhatjuk.
Viszont hogy ezután már csak "egy bõ hét" telik téli hõmérsékletekkel, nem hiszem. Inkább arra tippelek, hogy ha nem is lesz egyhuzamban, hosszan hideg, de az évszaknak megfelelõ fagyos idõ többször is vissza fog térni március közepéig.
Aligha lesz olyan reménytelenül, rohadt módon enyhe a meteorológiai télbõl hátra levõ még elég tetemes idõ, mint amilyen a karácsonytól idáig tartó három és fél hét volt.
De a mostani szituáció azért rokonítható az akkorival (bár vannak különbségek is)
Hó természetesen elképzelhetõ, mint miknden, nem nagyon magas nyomású hideg idõszakban. Hogy kevés lesz-e, közepes mennyiségû, vagy netán sok? -azt most még nem tudhatjuk.
Viszont hogy ezután már csak "egy bõ hét" telik téli hõmérsékletekkel, nem hiszem. Inkább arra tippelek, hogy ha nem is lesz egyhuzamban, hosszan hideg, de az évszaknak megfelelõ fagyos idõ többször is vissza fog térni március közepéig.
Aligha lesz olyan reménytelenül, rohadt módon enyhe a meteorológiai télbõl hátra levõ még elég tetemes idõ, mint amilyen a karácsonytól idáig tartó három és fél hét volt.
Az a baj az elõrejzésekkel, hogy nem tudják sokan értelmezni.
A DAI.-t sokan készpénznek vették, holott egy valószínûsége mindennek van, a modelleket is évekig készpénznek tekintették, azaz amit akkor mutatott akkor úgy lesz és punktum. Sajnos most is van olyan aki 6 óránként mást vár és ez nagy baj.
Tehát ha az jön ki hogy a december -1,9 fokkal hidegebb lesz annak van egy valószínûsége ha ez elér egy "szignifikáns" mértéket, akkor lehet alkalmazni, de egyáltalán nem biztos hogy ennyivel hidegebb lesz a december, sõt akár lehet enyhébb is.
A DAI.-t sokan készpénznek vették, holott egy valószínûsége mindennek van, a modelleket is évekig készpénznek tekintették, azaz amit akkor mutatott akkor úgy lesz és punktum. Sajnos most is van olyan aki 6 óránként mást vár és ez nagy baj.
Tehát ha az jön ki hogy a december -1,9 fokkal hidegebb lesz annak van egy valószínûsége ha ez elér egy "szignifikáns" mértéket, akkor lehet alkalmazni, de egyáltalán nem biztos hogy ennyivel hidegebb lesz a december, sõt akár lehet enyhébb is.
Link hideg de csont száraz 1040 hpa közel hozzánk...Következõ kérdés hogy lesz ebbõl havazás?
A DAI "bukásáról" is megírtam már a véleményemet, ide másolom ezt is:
DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat. hideg havazas
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.
A linkedhez: így legyen! (S lehet így is lesz, hiszen már elég közel van)
DAI-ról: többen bukásról beszélnek, és az okokat vizsgálnák. Szimpatikus elhatározás -ezért én is felhozok egy lehetséges okot, melyre meggyõzõdésem szerint senki sem gondolt (legalábbis nem írta meg)
Arról van szó, hogy a DAI beválását vizsgálva természetesen a decemberi középhõmérsékletet vesszük figyelembe. Viszont a dec. 1-tõl dec. 31-ig terjedõ intervallum önkényes emberi konstrukció a légköri folyamatokhoz viszonyítva.
Hasonló a helyzet rekordmeleg nyári hónapok esetén. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a hõhullám a hónap közepén, vagy a végén érkezik-e. Ez utóbbi esetben ugyanis a forró idõszak egy része átcsúszik a következõ hónapra, és kapunk 2 magas középhõmérsékletû, de nem szélsõségesen forró hónapot az egy rekordmeleg helyett.
Most is, ha csak dec. 20-ig néznénk a középhõmérsékletet, mondhatnánk, hogy a DAI jól bevált. Azonban közbejött a nagyon gyakori karácsonyi zonalitás, enyhülés. Ez a tél következõ etapját jelenti, s a DAI nyilván nem erre, hanem az elõzõ, kora téli etapra vonatkozik.
Nézzük meg kissé közelebbrõl ezeket a szakaszokat. A csökkenõ besugárzás miatt a tél felé haladva elõször nyilván a könnyen lehûlõ eurázsiai szárazföld válik hidegebbé, míg az észak-atlanti térség viszonylag enyhe marad. (Itt jön a képbe a DAI szibériai hófelhalmozódást reprezentáló eleme) Tehát, a közelünkben jön létre megfelelõ hõkontraszt és hidegleszakadás.
Talán ennek a következménye a nálunk igen gyakori késõ novemberi, kora decemberi téli epizód.
A napforduló környékén viszont az észak-atlanti térség (Grönland, arktikus szigetvilág, Hudson-öböl) is nagyon lehûl, és a hideg leszakad az óceánra. Ez természetesen rendkívül felerõsíti a ciklontevékenységet az izlandi térségben, mely ránk nézve nyugati, délnyugati áramlással jár (karácsonyi enyhülés)
Más kérdés, hogy jó teleken, mikor az északkelet-európai hidegfelhalmozódás is erõs, ez a nyugati légpálya hamarosan görbül, lefûzõdik. S mi már január elsõ dekádjában megkapjuk soron következõ hidegelárasztásunkat. hideg havazas
Szóval, a DAI-t fentiek tükrében kellene vizsgálni, és intervallumát a természetes folyamatokhoz szabni. Javasolhatnám a nov. 20-tól dec. 20-ig terjedõ idõszakot, Kora Téli Anomália Index néven.
A linkedhez: így legyen! (S lehet így is lesz, hiszen már elég közel van)
Olyan erõs lehûlés most nem valószínû. Tegyük össze a kezünket ha össze jön egy bõ hét télies hõmérséklet, esetleg kevés hóval. Most sokkal többre nem hiszem, hogy nagy lehetõség lenne.
Jó egy héttel elõtte stabil volt, én erre emlékszem! Arra is emlékszem hogy igen nagy volt az egyetértés minden modellnél!
Számomra igazából a DAI az ami teljes mértékben áthúzta az õszbõl (szeptember) télre(december) analógia elméleti alapjait. Mert numerikus modellek korlátait tudjuk (max 10 nap) nagy bizonyossággal (max 5 nap). Viszont az analógia nagyon tévútra vihet bennünket. Majd tél végén érdemes lesz erre vissza térni és az állatok viselkedésére is. De még addig van bõ hat hét.
Az ecm 96 óránál....Link ez stabil kérem.
Az ecm 96 óránál....Link ez stabil kérem.
Én meg úgy emlékszem, valaki azt írta akkor, hogy "az AO széttárta a karját". Azaz, a tagok egyik fele erõs süllyedést mutatott, a másik fele viszont nem.
Jó kérdés, én is ezt fejtegettem alább. Az biztos, hogy pl. a NAO erõs pozitivitása másféle idõjárással jár nálunk, mint az amerikai keleti parton.
A tisztánlátás végett ide másolom neked annak a statisztikai vizsgálatnak a végkövetkeztetéseit, amirõl lentebb írtam. Az utolsó mondatot különös figyelmedbe ajánlom:
ÖSSZEFOGLALÁS:
A fentiekbõl a következõket szûrhetjük le.
1. Az Európához közel fekvõ sarki hidegtömegek (Grönland, Svalbard, Novaja Zemlja) kora õszi fejlõdési ütemének, fejlettségének nincs köze az eljövendõ tél hideg vagy enyhe voltához.
Korán, és nagyra fejlõdõ hidegdepó is járhat enyhe téllel térségünkben, és ennek fordítottja is megtörténhet.
2. Annál többet számít ezen hidegtömegek leszakadási hajlandósága -azaz, a minket érõ hidegelárasztások gyakorisága, illetõleg tartós volta az õsz elsõ felében. Kifejezetten hideg tél lehetõségére akkor kell gondolnunk, ha kora õsszel huzamosan az átlagnál hidegebb levegõ tartózkodik fölöttünk a magasban. A "magányos", átmeneti hidegöblítések viszont önmagukban akkor sem számítanak, ha egyébként nagyon alacsony izotermákat hoznak fölénk.
Ha nagyon kicsi a megadott kora õszi idõszakban a hideg napok száma 850 hepán (10 vagy annál kevesebb), az a közeledõ tél kifejezetten enyhe voltát veti fel. Ez jó összhangban van azzal a nyers megfigyeléssel, hogy a nagyon enyhe telek elõtt sokszor feltûnõen hiányoznak a hidegelárasztások az õsz elsõ felében.
4. A hideg és az enyhe telû csoport eredményei között jelentõs átfedés van. Az elõbbiben volt egy 15 napos (1984), míg az utóbbiban egy 20 napos (1997) Az is látható, hogy az 5 fokos izotermát hozó napok száma nincs arányban a tél zordságával még a hideg csoporton belül sem. Az évszázados jelentõségû 1928 és 1962 a csoporton belül viszonylag alacsony számokat produkált. Ez a tény rámutat a statisztikai megközelítés korlátaira, arra, hogy az ilyen módszerek prognosztikai célra csak nagy fenntartásokkal használhatók.
ÖSSZEFOGLALÁS:
A fentiekbõl a következõket szûrhetjük le.
1. Az Európához közel fekvõ sarki hidegtömegek (Grönland, Svalbard, Novaja Zemlja) kora õszi fejlõdési ütemének, fejlettségének nincs köze az eljövendõ tél hideg vagy enyhe voltához.
Korán, és nagyra fejlõdõ hidegdepó is járhat enyhe téllel térségünkben, és ennek fordítottja is megtörténhet.
2. Annál többet számít ezen hidegtömegek leszakadási hajlandósága -azaz, a minket érõ hidegelárasztások gyakorisága, illetõleg tartós volta az õsz elsõ felében. Kifejezetten hideg tél lehetõségére akkor kell gondolnunk, ha kora õsszel huzamosan az átlagnál hidegebb levegõ tartózkodik fölöttünk a magasban. A "magányos", átmeneti hidegöblítések viszont önmagukban akkor sem számítanak, ha egyébként nagyon alacsony izotermákat hoznak fölénk.
Ha nagyon kicsi a megadott kora õszi idõszakban a hideg napok száma 850 hepán (10 vagy annál kevesebb), az a közeledõ tél kifejezetten enyhe voltát veti fel. Ez jó összhangban van azzal a nyers megfigyeléssel, hogy a nagyon enyhe telek elõtt sokszor feltûnõen hiányoznak a hidegelárasztások az õsz elsõ felében.
4. A hideg és az enyhe telû csoport eredményei között jelentõs átfedés van. Az elõbbiben volt egy 15 napos (1984), míg az utóbbiban egy 20 napos (1997) Az is látható, hogy az 5 fokos izotermát hozó napok száma nincs arányban a tél zordságával még a hideg csoporton belül sem. Az évszázados jelentõségû 1928 és 1962 a csoporton belül viszonylag alacsony számokat produkált. Ez a tény rámutat a statisztikai megközelítés korlátaira, arra, hogy az ilyen módszerek prognosztikai célra csak nagy fenntartásokkal használhatók.
Én úgy emlékszem hogy stabil süllyedést mutatott! Be is jött!
Egy kérdés ezzel kapcsolatban amit nem értek. Ha nálunk pozitív az index akkor kizárt a hideg téli idõ hosszabb távon? Viszont Amerikára ez nem vonatkozik?