Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
TMAX TIPPVERSENY eredmények >> Sat24 műholdképek
>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Remélem most magasabb Cb-k lesznek mint tegnap Link 
A bibi az, hogy eddig egy szupercellás nap volt a térségben, a tegnapi, pont dolgoztam az Atival, így nem tudtunk menni viharvadászni.
És hétfõn is együtt dolgozunk reggel 7-tõl este 9-ig.
Juhéjjj!
A bibi az, hogy eddig egy szupercellás nap volt a térségben, a tegnapi, pont dolgoztam az Atival, így nem tudtunk menni viharvadászni.
És hétfõn is együtt dolgozunk reggel 7-tõl este 9-ig.
Juhéjjj!
Az biztos, hogy nagyon sokan annyira biztosak magukban, közben nullát értenek a világból.
Én arra jöttem rá, hogy a legtöbb ember egyszerûen nem érzékeli a túl gyors és túl alssú változásokat, teljesen statikus világban él.
Kevesebben értik a sebesség, mint helyváltozás fogalmát, de még ez sem elég, hiszen a newtoni dinamika alapegyenlete is a változás változásával foglalkozik
azaz , hogy a hely változásának változása arányos az erõk eredõjével...
és akkor még milyen messze vagyunk a mozgások valódi leírásától, a relativisztikus egyenletektõl
Én arra jöttem rá, hogy a legtöbb ember egyszerûen nem érzékeli a túl gyors és túl alssú változásokat, teljesen statikus világban él.
Kevesebben értik a sebesség, mint helyváltozás fogalmát, de még ez sem elég, hiszen a newtoni dinamika alapegyenlete is a változás változásával foglalkozik
azaz , hogy a hely változásának változása arányos az erõk eredõjével...
és akkor még milyen messze vagyunk a mozgások valódi leírásától, a relativisztikus egyenletektõl
Nem láttam az elõzményt, csak a magasszintût, lehet, hogy csak valami légköri hullámból maradt meg.. cb nélkül
No, lassan indul a nagy zuttyyyy!
Zabaron a Tmax 21 fok lett, napközben szépen kiszáradt a levegõ (Rh 40 % alatt), elvileg legyengül a szél és felhõzet sem nagyon lesz. Csapadék már jó ideje nem volt, a talaj is száraz. T850 kb. 6 fok.
Múltkor ilyen 850-es T mellett 23 fokról 4 fok lett másnapra, hasonló vagy kissé talán nedvesebb légállapotnál. Ha csak ehhez viszonyítunk, akkor lemehet akár 2 fokig is.
A rekord (JABA) kerek 3 fok.
Lász mester és tanítványai valószínûleg útnak indulnak hajnalban, hogy megkeressék a leghidegebb földrajzi pontot! Töbröket kivéve persze.
Zabaron a Tmax 21 fok lett, napközben szépen kiszáradt a levegõ (Rh 40 % alatt), elvileg legyengül a szél és felhõzet sem nagyon lesz. Csapadék már jó ideje nem volt, a talaj is száraz. T850 kb. 6 fok.
Múltkor ilyen 850-es T mellett 23 fokról 4 fok lett másnapra, hasonló vagy kissé talán nedvesebb légállapotnál. Ha csak ehhez viszonyítunk, akkor lemehet akár 2 fokig is.
A rekord (JABA) kerek 3 fok.
Lász mester és tanítványai valószínûleg útnak indulnak hajnalban, hogy megkeressék a leghidegebb földrajzi pontot! Töbröket kivéve persze.
Tuti, hogy magasszintû felhõ volt, más mûholdképeken szépen látszik (pl. ezen, ahol a magas szintû felhõk feketés színûek, 14 UTC-tõl: Link
Talán a Kárpátok orografikus határa alakíthatta ki, az Alpok lee oldalán is szépen képzõdtek ma a fátyolfelhõk.
Talán a Kárpátok orografikus határa alakíthatta ki, az Alpok lee oldalán is szépen képzõdtek ma a fátyolfelhõk.
Voltam kint az idõtájt, semmi különöset nem láttam, egy nagy pamacs magasszintû volt. Palotási kamerán szépen látszik.
Tényleg érdekes! Valaki a nagyok közül utána járhatna, mi is ez valójában. Szerintem... foogggalmam sincs! 
foogggalmam sincs!
Valószínûleg egy cb maradék üllõje, a magasban nagyobb az áramlási sebesség, ezért halad gyorsabban.
Gyerekek mi lehet az a felhõ ami Szlovákia közepén alakult ki és szuper gyorsan egyben megy át Magyarországon.Mintha felrobbant volna ott valami, nagyon gyors a többi összes felhõhöz képest.Link
Hát, én még 54 évesen sem felejtettem el a differenciál és integrálszámítást. Rettenetesen, már-már brutálisan szigorú paptanárom volt, féltem tõle és utáltam õt viselkedéséért. De mára beláttam, hogy mindez lényegtelen: a lényeg, hogy mindörökre beleverte a fejembe a tudományt.
Lám, az olyan, látszólag triviális, hétköznapi dolgokban is, mint a napi középhõmérséklet, semmire se megyünk hõmérséklet-görbe alatti terület nélkül, anélkül, hogy tudnánk, ez mit jelent és mi következik belõle.
Mindannyiunk használja (és érteni véli) a középhõmérséklet fogalmát,de szerintem nagyjából senki sem tudja, ez honnan jön, és mi a pontos meghatározása. A Metnet lexikonjában sem szerepel, pedig fontos volna. Remélem, többen is olvassák, amiket itt írogatunk.
Lám, az olyan, látszólag triviális, hétköznapi dolgokban is, mint a napi középhõmérséklet, semmire se megyünk hõmérséklet-görbe alatti terület nélkül, anélkül, hogy tudnánk, ez mit jelent és mi következik belõle.
Mindannyiunk használja (és érteni véli) a középhõmérséklet fogalmát,de szerintem nagyjából senki sem tudja, ez honnan jön, és mi a pontos meghatározása. A Metnet lexikonjában sem szerepel, pedig fontos volna. Remélem, többen is olvassák, amiket itt írogatunk.
2. zivataros nap 2014-ben!?
Meg van az sztem 10-15 is
Legalábbis én úgy tudom,ha a mérõállomás területén egy távolabbi,kb. 20 km-re lévõ zivatarból morajlás hallatszik,akkor zivatar tevékenységû napot kell megadni,attól függetlenül hogy volt-e csapadék is,vagy csak száraz zivatar volt.
Én is így csinálom,szerencsére az ilyen nap viszonylag ritka,hogy csak halk,távoli morajlás jut,eddig felém 16 zivataros nap van.
Még nem értem sazomux-ot sem Budapestrõl,õ azt írta,hogy nem volt idén még nála zivatar.
Én megkockáztatom,hogy lakóhelye fölött/közelében legalább 15 napon dörrent meg az ég idén eddig,még ha idõnként csak távolról is,morajlás szerûen.
A szél továbbra is erõs,már másfél napja,és még legalább másfél napig marad felém az erõs légmozgás.
Igazi bunkó hidegfront ez a fajta,ha nem lenne aszály,akkor nincs semmi gond,de így,még rá is tesz egy-két lapáttal.
Idõnként láttam,hogy már 20-30 km/h-s löketek is porfelleget csinálnak,fõként építési területeken.
Kukorica,napraforgó táblák tõlem alig 200 méterre még rikító zöldek,a fû viszont kiégett,esõt a földnek!
Meg van az sztem 10-15 is
Legalábbis én úgy tudom,ha a mérõállomás területén egy távolabbi,kb. 20 km-re lévõ zivatarból morajlás hallatszik,akkor zivatar tevékenységû napot kell megadni,attól függetlenül hogy volt-e csapadék is,vagy csak száraz zivatar volt.
Én is így csinálom,szerencsére az ilyen nap viszonylag ritka,hogy csak halk,távoli morajlás jut,eddig felém 16 zivataros nap van.
Még nem értem sazomux-ot sem Budapestrõl,õ azt írta,hogy nem volt idén még nála zivatar.
Én megkockáztatom,hogy lakóhelye fölött/közelében legalább 15 napon dörrent meg az ég idén eddig,még ha idõnként csak távolról is,morajlás szerûen.
A szél továbbra is erõs,már másfél napja,és még legalább másfél napig marad felém az erõs légmozgás.
Igazi bunkó hidegfront ez a fajta,ha nem lenne aszály,akkor nincs semmi gond,de így,még rá is tesz egy-két lapáttal.
Idõnként láttam,hogy már 20-30 km/h-s löketek is porfelleget csinálnak,fõként építési területeken.
Kukorica,napraforgó táblák tõlem alig 200 méterre még rikító zöldek,a fû viszont kiégett,esõt a földnek!
Hajnal 3-kor nem semmi zivatar volt, megduplázta 5 perc alatt a havi csapadékot, ami így már csaknem 2 mm! Dübörgõ lecsapó dörgésre ébredtem, amit még néhány hasonló követett. Ezzel megvolt az idei második zivatarunk, az elsõ 6 mm esõt adott 20 perc alatt, ez most 1 mm-t. Durva ez a szezon.
Dübörgõ lecsapó dörgésre ébredtem, amit még néhány hasonló követett. Ezzel megvolt az idei második zivatarunk, az elsõ 6 mm esõt adott 20 perc alatt, ez most 1 mm-t. Durva ez a szezon. 
Zene füleimnek ez a görbe alatti területszámítás.
A kétadatos módszer csak akkor pontos, ha a hõmérséklet-idõ függvény a konstans átlaghõmérsékletre szimmetrikus szinuszfüggvény.
Azaz ha integráljuk a f(T) = T(t)- Tátlag függvényt, 0..24h-ig akkor nulla lesz az eredmény
Persze a valódi hõmérséklet függvény sose ilyen, télen több ideig van a hõmérséklet az kétadatos átlag alatt, ezért az átlag felülreprezentál, nyáron pedig fordítva.
Én végeztem pár számítást még régebben: percenkénti adatokból, 10 perces adatokból, órás adatokból és kb az jött ki, hogy az órás adatokból vett átlag gyakorlatilag 1%-nál kisebb hibával közelíti a perces adatokból számítottat, de a napi 4 mérés is 5% alatti hibával dolgozik.
A kétadatos módszer csak akkor pontos, ha a hõmérséklet-idõ függvény a konstans átlaghõmérsékletre szimmetrikus szinuszfüggvény.
Azaz ha integráljuk a f(T) = T(t)- Tátlag függvényt, 0..24h-ig akkor nulla lesz az eredmény
Persze a valódi hõmérséklet függvény sose ilyen, télen több ideig van a hõmérséklet az kétadatos átlag alatt, ezért az átlag felülreprezentál, nyáron pedig fordítva.
Én végeztem pár számítást még régebben: percenkénti adatokból, 10 perces adatokból, órás adatokból és kb az jött ki, hogy az órás adatokból vett átlag gyakorlatilag 1%-nál kisebb hibával közelíti a perces adatokból számítottat, de a napi 4 mérés is 5% alatti hibával dolgozik.
Hát nem hagy napozni az idõ. Le akartam égetni magam a 20 perces sugarakkal, erre fel kövér Cu-Ac felhõk sorakoznak már 11 órától. Pedig most jár legmagasabban a napocska. 
Egyelõre tartja az ECM a keddi 10-15-20 mm-t errefelé, sõt még egy keveset emelt is rajta. Már többedik futás adja ezt a mennyiséget, persze helyén kezelendõ (van még 3 nap hátra), de kezd biztató lenni. Fáklya: Link Az osztrák Aladin is "ellát" már odáig. Link 
ECM konvektív paraméterek (CAPE, konvergencia, nedvesség stb.) elõrejelzését hol találom a neten?
ECM konvektív paraméterek (CAPE, konvergencia, nedvesség stb.) elõrejelzését hol találom a neten?
Vasárnapi vagy a hétfõi? Vasárnap valószínûleg nem lesz semmi, de azért a nyakamat nem merném rátenni. Hétfõn MKR lesz szerintem, de ha az nem is, multicellás zivatarok biztosan lesznek.
Ez kívül van a határon. Nemlesz itt Közép Somogyban semmi ebbõl. Esetleg lottyogás, de azt már megszokhattuk.
Amúgy nem néz ki rosszul. Hovártba kellene költöznöm. 
Nemlesz itt Közép Somogyban semmi ebbõl. Esetleg lottyogás, de azt már megszokhattuk.Amúgy nem néz ki rosszul.
Hovártba kellene költöznöm. 
Egész pontosan nálunk(Debrecen-Józsa)4,1 mm volt.Tõlünk 5 km-re Zeleméren, 18,6 mm-t mért Samedi.
Így már a júniusi csapadék:5,5 mm
Így már a júniusi csapadék:5,5 mm
Igen, kicsit utána gondolva már én is beláttam, mirõl van itt szó. Salo azt írta, hogy az eltérés a mérõhelyre jellemzõ. Eszerint vannak minimum-hõmérséklet dominálta, ill. maximum-hõmérséklet dominálta helyek. Elõbbi esetében a minimum közeli hõmérsékletek állnak fenn hosszabb ideig, míg utóbbinál a maximum közeliek.
Elõbbire lehet példa egy mély fenekû völgy, ahol késõn kel a nap és korán lenyugszik, amellett hosszasan meg tud ülni benne a lehûlt levegõ. Az ellenkezõje pedig egy napsütötte, fagylefolyásos dombtetõ.
Évszaktól is függ a dolog. A hosszú éjszakájú, rövid nappalú télen a szélsõértékes számítás a tényleges középnél rendszerint magasabb számot ad. Nyáron fordított a helyzet.
Elõbbire lehet példa egy mély fenekû völgy, ahol késõn kel a nap és korán lenyugszik, amellett hosszasan meg tud ülni benne a lehûlt levegõ. Az ellenkezõje pedig egy napsütötte, fagylefolyásos dombtetõ.
Évszaktól is függ a dolog. A hosszú éjszakájú, rövid nappalú télen a szélsõértékes számítás a tényleges középnél rendszerint magasabb számot ad. Nyáron fordított a helyzet.
Újabb komoly gomolysor érkezik, már csapadéksávok is lógnak, egy zápor már pont irányba van.
A hónap 2 mm csapadéknál jár.
Május 11 óta pedig 7 mm esett le...
Talán kedden lehet ebben változás itt is.
Május 11 óta pedig 7 mm esett le...
Talán kedden lehet ebben változás itt is.
Megleptek ezek a reggeli zápor(ok).Egy kis zsebkendõnyi záporból 6mm csapadék hullott le elég rövid idõ alatt.Eddig úgy néz ki, hogy nem ez volt az utolsó mára.
Oké, így már tiszta. Az nem esett le elsõre, hogy egy koordináta-rendszerbe helyezted a dolgot.
A "görbe alatti terület" így korán reggel nem volt túl egyértelmû.
Egyébként egyszerû a történet további része. Minél kiegyenlítettebb egy klíma/mikroklíma, annál könnyebben, ill. pontosabban meghatározható a középhõmérséklet is. Egy fagyugos helyen sokkal nagyobb az átlagos eltérés a szélsõértékekbõl számított és a több adatból származtatott kh. között.
A "görbe alatti terület" így korán reggel nem volt túl egyértelmû.
Egyébként egyszerû a történet további része. Minél kiegyenlítettebb egy klíma/mikroklíma, annál könnyebben, ill. pontosabban meghatározható a középhõmérséklet is. Egy fagyugos helyen sokkal nagyobb az átlagos eltérés a szélsõértékekbõl számított és a több adatból származtatott kh. között.
Tegnap, végre valahára elkapott egy zivatar. Ledobott pár milit. A port, részben visszábbfogta.
Nem? Pedig reméltem, tudsz valamit errõl.
Lehet, nem jártam körül rendesen, mire gondolok. Talán kezdjük azzal, hogy a hatást tekintve nemcsak az a fontos, hogy hány fok van, hanem, hogy mennyi ideig áll fenn az a bizonyos hõmérséklet. Egy másodpercig minden további nélkül bedughatod az ujjad a gyertyalángba, de próbáld meg csak egy percen át ott tartani!
Tehát, a hatás a hõmérséklettõl és az idõtartamtól egyaránt függ, tulajdonképp a kettõ szorzata. Azaz, a hõmérséklet-görbe alatti területtel arányos. (A középhõmérséklet pedig a hatást mutatja: pl. mennyire melegszik fel a Balaton vize, milyen meleg lesz a szobánkban egy nyári hõségidõszakban, hogy fejlõdnek, érnek a kultúrnövények)
Szóval, definició szerint a hõmérséklet-görbe alatti területet kéne megtudnunk, hogy aztán ezt a szabálytalan területet helyettesítsük egy megegyezõ területû, szabályos téglalappal.
A téglalap egyik oldala a hõmérsékletet, a másik az idõt reprezentálja. A hõmérséklet-oldal hossza a tényleges, pontos középhõmérséklet. Tulajdonképp azt fejezi ki, hogy ha ennyi lenne a hõmérséklet egész nap, az hatásaiban ugyanaz volna, mint amit a tényleges, napi ingást mutató hõmérséklet kifejt.
A hõmérsékletgörbe alatti területet azonban nem tudjuk, mert a hõmérsékletmenet nem egy algebrai függvény, amit esetleg kiintegrálhatunk. Ezért közelítõ módszerekhez kell nyúlnunk. Tehetjük azt is, hogy minél több ponton megmérjük a görbe magasságát (sokszor mérünk hõmérsékletet naponta) és a kapott értékeket összeadjuk. Ezzel elég jól felmérjük a görbét magát, mégpedig minél több mérést eszközlünk, annál pontosabban. Van is ilyen mutatószám használatban: az un. hõösszeg. Ebbõl úgy lesz átlaghõmérséklet, ha elosztjuk a mérések számával.( Ha végtelen sok mérést hajtanánk végre, a definició szerinti középhõmérsékletet kapnánk)
Fenti módszernek egyszerûsített változata a napi középnek 2 (esetleg 3, 4) mérésbõl való kiszámolása. Ez természetesen nem adhat pontos eredményt. Azért nem, mert pl. a 2 méréses változattal tulajdonképpen azt feltételezzük, hogy a nap 24 órájából 12-ben a minimum-hõmérséklet, 12-ben pedig a maximum-hõmérséklet uralkodott. Tudjuk, ez praktikusan sosincs így.
Szóval, a definició szerinti, és a két szélsõérték alapján számolt középhõmérséklet mindig eltér kisebb-nagyobb mértékben. Errõl az eltérésrõl volt szó.
Lehet, nem jártam körül rendesen, mire gondolok. Talán kezdjük azzal, hogy a hatást tekintve nemcsak az a fontos, hogy hány fok van, hanem, hogy mennyi ideig áll fenn az a bizonyos hõmérséklet. Egy másodpercig minden további nélkül bedughatod az ujjad a gyertyalángba, de próbáld meg csak egy percen át ott tartani!
Tehát, a hatás a hõmérséklettõl és az idõtartamtól egyaránt függ, tulajdonképp a kettõ szorzata. Azaz, a hõmérséklet-görbe alatti területtel arányos. (A középhõmérséklet pedig a hatást mutatja: pl. mennyire melegszik fel a Balaton vize, milyen meleg lesz a szobánkban egy nyári hõségidõszakban, hogy fejlõdnek, érnek a kultúrnövények)
Szóval, definició szerint a hõmérséklet-görbe alatti területet kéne megtudnunk, hogy aztán ezt a szabálytalan területet helyettesítsük egy megegyezõ területû, szabályos téglalappal.
A téglalap egyik oldala a hõmérsékletet, a másik az idõt reprezentálja. A hõmérséklet-oldal hossza a tényleges, pontos középhõmérséklet. Tulajdonképp azt fejezi ki, hogy ha ennyi lenne a hõmérséklet egész nap, az hatásaiban ugyanaz volna, mint amit a tényleges, napi ingást mutató hõmérséklet kifejt.
A hõmérsékletgörbe alatti területet azonban nem tudjuk, mert a hõmérsékletmenet nem egy algebrai függvény, amit esetleg kiintegrálhatunk. Ezért közelítõ módszerekhez kell nyúlnunk. Tehetjük azt is, hogy minél több ponton megmérjük a görbe magasságát (sokszor mérünk hõmérsékletet naponta) és a kapott értékeket összeadjuk. Ezzel elég jól felmérjük a görbét magát, mégpedig minél több mérést eszközlünk, annál pontosabban. Van is ilyen mutatószám használatban: az un. hõösszeg. Ebbõl úgy lesz átlaghõmérséklet, ha elosztjuk a mérések számával.( Ha végtelen sok mérést hajtanánk végre, a definició szerinti középhõmérsékletet kapnánk)
Fenti módszernek egyszerûsített változata a napi középnek 2 (esetleg 3, 4) mérésbõl való kiszámolása. Ez természetesen nem adhat pontos eredményt. Azért nem, mert pl. a 2 méréses változattal tulajdonképpen azt feltételezzük, hogy a nap 24 órájából 12-ben a minimum-hõmérséklet, 12-ben pedig a maximum-hõmérséklet uralkodott. Tudjuk, ez praktikusan sosincs így.
Szóval, a definició szerinti, és a két szélsõérték alapján számolt középhõmérséklet mindig eltér kisebb-nagyobb mértékben. Errõl az eltérésrõl volt szó.
Az elsõ mondatból egy kukkot nem értek, a MetNet-es anomália-térkép lehetséges gyermekbetegségeit pedig már jó párszor kitárgyaltuk. Én nem használom, mert hibás.
a MetNet-es anomália-térkép lehetséges gyermekbetegségeit pedig már jó párszor kitárgyaltuk. Én nem használom, mert hibás. 
Jó lett, Miki! Én dolgoztam, láttam is az SC-t tõlem nem olyan messze nyugat felé elmenni, fotóztam is, de nem volt olyan látványos, mint nálad.
Én dolgoztam, láttam is az SC-t tõlem nem olyan messze nyugat felé elmenni, fotóztam is, de nem volt olyan látványos, mint nálad.
Salo azt írta egyszer, hogy van valami jelentõsége annak, hogy milyen irányban, és mennyire tér el a szélsõértékekbõl számított és a per definitionem kapott középhõmérséklet (ami az a hõmérsékleti nívó, ami alatti terület éppen megegyezik a valós hõmérsékletgörbe alatti területtel) A nyolc adatból számított közép természetesen jobban megközelíti a meghatározás szerinti középértéket, mintha csak két adatból számoljuk ki azt.
Sajnos, tanult kollégánk nem részletezte, mi a jelentõsége ennek az eltérésnek, mit mutat meg. Tud valaki errõl valamit?
Egyébként arra én is felfigyeltem, hogy a Metnet hõanomália-térképei rendre az Északnyugat-Dunántúlra (fõleg a soproni csücsökre), valamint az Északi-középhegység bizonyos területeire mutatják a legnagyobb pozitív eltérést. Kissé gyanús a dolog. Itt két eset lehetséges: vagy hibás a kimutatás, vagy pedig úgy változott meg a klíma az utóbbi idõben, hogy az említett helyek különösen erõsen felmelegedtek. Én inkább az elõbbi lehetõségre szavazok.
Sajnos, tanult kollégánk nem részletezte, mi a jelentõsége ennek az eltérésnek, mit mutat meg. Tud valaki errõl valamit?
Egyébként arra én is felfigyeltem, hogy a Metnet hõanomália-térképei rendre az Északnyugat-Dunántúlra (fõleg a soproni csücsökre), valamint az Északi-középhegység bizonyos területeire mutatják a legnagyobb pozitív eltérést. Kissé gyanús a dolog. Itt két eset lehetséges: vagy hibás a kimutatás, vagy pedig úgy változott meg a klíma az utóbbi idõben, hogy az említett helyek különösen erõsen felmelegedtek. Én inkább az elõbbi lehetõségre szavazok.
Minden pont úgy alakult, ahogy vártam: a front teljesen szárazon vonult át, de azért körbe mindenfele megvót a zivatar, csak hogy jobban érezzem magam! Az esti móka sem maradt el, igaz kicsit késõbb, éjfél után ért csak ide. Sokáig itt táncolt a csapimezõ, de éjjel 2 körül betalált és ledobott szerény 2 mm-t. Zivatar végül nem lett, csak Orosháza mellett! Arra elég szép volt a radar hajnalban...
Az esti móka sem maradt el, igaz kicsit késõbb, éjfél után ért csak ide. Sokáig itt táncolt a csapimezõ, de éjjel 2 körül betalált és ledobott szerény 2 mm-t. Zivatar végül nem lett, csak Orosháza mellett! Arra elég szép volt a radar hajnalban...
A pápai, reptéri állomáson majdnem fél fokos különbség van a szélsõértékekbõl és a nyolc adatból számított napi kh. között. A nyolc adatos 0,42 fokkal melegebb.
Ez igen cirka idõszak,még ha kevéssel 100 év fölötti idõszakot veszünk.
Cseheknél,franciáknál majd 300 éves adatsor van,és az is kevés.
És mi lehetett ezer,tízezer,millió,milliárd éve.Milyen lehetett a klímánk a Földön és Magyarországon!?
Lehet olyan cifra dolgok voltak,hogy a mostani június elsõ két dekádja pusztító melegnek,avagy pusztító hidegnek számított volna.
És mi lesz 10000 év múlva!? Rengeteg adat születhet és azt is kell majd valamilyen átlaghoz viszonyítani
Egy a lényeg: Duplázás látszik,ugyanis egy átlagnál kissé hûvösebb május után hasonló viszonylag gyenge anomáliával,de a június is átlagnál kissé hûvösebb lehet országos átlagban.
Ezzel már szûk 2 és fél hónapja tart az április 8. óta tartó hûvösebb idõszak,az akkori törés azóta is szüntelen.
I.1. - IV.8. : mindössze 2 alkalommal volt átlag alatti idõszakú hõmérséklet,és 1 alkalommal pont átlagos.
IV.8. -VI. 20. már a 8. , átlagnál hûvösebb néhány napos periódust éljük nagy ugrálásokkal,igazi meridionalitás van.
Cseheknél,franciáknál majd 300 éves adatsor van,és az is kevés.
És mi lehetett ezer,tízezer,millió,milliárd éve.Milyen lehetett a klímánk a Földön és Magyarországon!?
Lehet olyan cifra dolgok voltak,hogy a mostani június elsõ két dekádja pusztító melegnek,avagy pusztító hidegnek számított volna.
És mi lesz 10000 év múlva!? Rengeteg adat születhet és azt is kell majd valamilyen átlaghoz viszonyítani
Egy a lényeg: Duplázás látszik,ugyanis egy átlagnál kissé hûvösebb május után hasonló viszonylag gyenge anomáliával,de a június is átlagnál kissé hûvösebb lehet országos átlagban.
Ezzel már szûk 2 és fél hónapja tart az április 8. óta tartó hûvösebb idõszak,az akkori törés azóta is szüntelen.
I.1. - IV.8. : mindössze 2 alkalommal volt átlag alatti idõszakú hõmérséklet,és 1 alkalommal pont átlagos.
IV.8. -VI. 20. már a 8. , átlagnál hûvösebb néhány napos periódust éljük nagy ugrálásokkal,igazi meridionalitás van.
Gondolom a napi (melyik ?) 30 éves átlagok nem csak nekem nincsenek meg, hanem annak sem pl. Pápára vagy Mórahalomra vagy Edelényre stb. sem, aki a metnet anomáliatérképeit készítette. (Ha igen, akkor kérem szépen )
Úgy tudom, hogy a napi 24 óra 24 adatából való számolgatás nem rég terjed el és 50 vagy 100 éve talán 1-2 helyen írogatták fel ilyen sûrûn az adatokat. Így nehéz az összehasonlítás a mai átlagszámítás és az 50 éves átlagok közt az biztos.
)Úgy tudom, hogy a napi 24 óra 24 adatából való számolgatás nem rég terjed el és 50 vagy 100 éve talán 1-2 helyen írogatták fel ilyen sûrûn az adatokat. Így nehéz az összehasonlítás a mai átlagszámítás és az 50 éves átlagok közt az biztos.
Tegnapi csapadékmennyiség: 0.5mm
Gratulálok a délnyugati képekhez. Látványosak, de nem sokat segített ez a cella a csapadékmennyiségben. Ismét csak egy flekó lett nedves a csapadéktérképen.
Gratulálok a délnyugati képekhez. Látványosak, de nem sokat segített ez a cella a csapadékmennyiségben. Ismét csak egy flekó lett nedves a csapadéktérképen.
Azért valahogy jobban örülnék 29-32 fokos strand idõnek, jön le egy ismerõsöm Debrecenbõl, és mennénk fürödni a Balatonra. 
Háhh! Gyenge zivatarra ébredtem. A csapi szemre olyan 1mm maximum, de néhány akkora lecsapót dobott a cella, hogy az ember bele is remegett tõle. Csak azt álmodtam, hogy dübörög az ég... A harmadik már akkora volt, hogy felébredtem tõle. Mondtam én Meteorosnak este, hogy éjjel csobogó ereszre fogunk ébredni, délben Reisz András is zivit rajzolt éjszakára.
Csak azt álmodtam, hogy dübörög az ég... A harmadik már akkora volt, hogy felébredtem tõle. Mondtam én Meteorosnak este, hogy éjjel csobogó ereszre fogunk ébredni, délben Reisz András is zivit rajzolt éjszakára.
"Csak azt nem tudom, hogy ezek a kapott átlagok hány adatos módszerrel készültek."
Ez azért egy elég nagy probléma.
És havi átlaghoz viszonyítasz, mint a múltkor, vagy már megvan napi bontásban a június?
Ez azért egy elég nagy probléma.
És havi átlaghoz viszonyítasz, mint a múltkor, vagy már megvan napi bontásban a június?
Úgy van, eltaláltad !
Van érzéked a dolgokhoz elismerem.
Ugyanis nekem vannak OMSZ átlagaim Pápáról, gondolom Neked is azért tudod ilyen jól, kérnék is ha lehet adatokat, mert a neten szerintem nincs megbízható adat.
Egyszerû a magyarázat a kérdésekre. Szegény ember vízzel fõz, vagyis nekem nincsenek akármilyen adataim, csak amit 2009-ben kaptam az OMSZ-ból. Ezek az 1951-2008-as, az 1971-2000-res és a 2000-2008-as.Ezen kívül régi, 1901-50-es is van.Tudok ezekbõl 1901-2008-as vagy 1971-2008-as átlagokat is kreálni és vannak 2006-2014-es saját naplóbeli adataim. Csak azt nem tudom, hogy ezek a kapott átlagok hány adatos módszerrel készültek. Sajnos az összes havi vagy évenkénti átlagaim a 108 évbõl nincsenek. Állítólag az 1940-1980 közti idõszakban volt egy lehûlés és a 80-as években egy felmelegedés kezdõdött. Tehát Ha az 1980-2010 vagy az 1983-2013-as átlagokhoz viszonyítunk, akkor negatív anomáliájú lenne a hónap. Pl. a 2000-2008-as átlag júniusban 19,8 fok volt Pápán. A hetvenes évek kutyahideg nyaraihoz viszonyítva ( egy rendkívül hideg évtized 3 évtized átlagát nagyon leviszi) valóban nagy pozitív anomália van.Pl ha az 1971-2000 közti átlag után áttérünk az 1981-2010-re, akkor mondjuk a 70-es évtized 17 fokos júniusait a 2001-2010-es évek mondjuk 20 fokos júniusaival leváltjuk, akkor máris 1 fokkal melegebb júniusi átlaghoz jutunk és az anomália hirtelen 1 fokkal csökken. Ha az 1951-2008-as átlagot nézem, akkor ilyen bugyutaságot nem követek el. Már sokszor kifejtettem, hogy a 30 éves átlag klimatológiailag nem egy megfelelõ intervallum. Ha kiesik egy hideg évtized, mert léptünk egyet (vagy éppen egy meleg), akkor teljesen más és fals eredményeket kaphatunk, hacsak a klíma nem állandó és kilengésmentes.
Van érzéked a dolgokhoz elismerem.
Ugyanis nekem vannak OMSZ átlagaim Pápáról, gondolom Neked is azért tudod ilyen jól, kérnék is ha lehet adatokat, mert a neten szerintem nincs megbízható adat.
Egyszerû a magyarázat a kérdésekre. Szegény ember vízzel fõz, vagyis nekem nincsenek akármilyen adataim, csak amit 2009-ben kaptam az OMSZ-ból. Ezek az 1951-2008-as, az 1971-2000-res és a 2000-2008-as.Ezen kívül régi, 1901-50-es is van.Tudok ezekbõl 1901-2008-as vagy 1971-2008-as átlagokat is kreálni és vannak 2006-2014-es saját naplóbeli adataim. Csak azt nem tudom, hogy ezek a kapott átlagok hány adatos módszerrel készültek. Sajnos az összes havi vagy évenkénti átlagaim a 108 évbõl nincsenek. Állítólag az 1940-1980 közti idõszakban volt egy lehûlés és a 80-as években egy felmelegedés kezdõdött. Tehát Ha az 1980-2010 vagy az 1983-2013-as átlagokhoz viszonyítunk, akkor negatív anomáliájú lenne a hónap. Pl. a 2000-2008-as átlag júniusban 19,8 fok volt Pápán. A hetvenes évek kutyahideg nyaraihoz viszonyítva ( egy rendkívül hideg évtized 3 évtized átlagát nagyon leviszi) valóban nagy pozitív anomália van.Pl ha az 1971-2000 közti átlag után áttérünk az 1981-2010-re, akkor mondjuk a 70-es évtized 17 fokos júniusait a 2001-2010-es évek mondjuk 20 fokos júniusaival leváltjuk, akkor máris 1 fokkal melegebb júniusi átlaghoz jutunk és az anomália hirtelen 1 fokkal csökken. Ha az 1951-2008-as átlagot nézem, akkor ilyen bugyutaságot nem követek el. Már sokszor kifejtettem, hogy a 30 éves átlag klimatológiailag nem egy megfelelõ intervallum. Ha kiesik egy hideg évtized, mert léptünk egyet (vagy éppen egy meleg), akkor teljesen más és fals eredményeket kaphatunk, hacsak a klíma nem állandó és kilengésmentes.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-07-02 11:26
Szabályzat