Meteorológiai társalgó

Emberek hol lehet megnézni az észlelési napló archivumát, illetve a met társalgót?

Korai vendég hamar elmegy.. mondja a szólás és állítólag még vissza se tér. Fogalmazták régen a mezõgazdasági és egyéb vidéki munkákat végzõk a reggeli, délelõtti zivatarokra. Katalinkor esett a hó, mi evvel a baj? 10 fokok az év leghidegebb hónapjában? Nekem tetszik

Ugy onmagaban altalaban szerintem semmi. Felolem is johetne. Vagyis elfogadnam, ha jon. Csak kisit rosszul esne, ha a tel klasszikus elemei kozul a legfontosabb kimaradna. Mint ahogy az is [moderálva], ha nyaron nem lenne egy derult, napsuteses 28-30 fokos nap sem. Meg a borult 25 fokos is ritkasagszamba menne (a decemberi fagyos/hidegebb hidegparna analogiajara). Csak az egesz jellegtelen 20-22 fokkal telne. Amivel onmagaban semmi bajom, csak nem az jutna rola eszembe, hogy ejj, tavaly ugyis dogmeleg volt nyaron, most ez siman belefer.

Én maximálisan értékelni tudom a jó idõt. Hó is volt már itt, úgyhogy tõlem akár a tavasz is jöhet.

De nem értem, mi a baja pár embernek, tavaly 1 hónappal késõbb tavaszodott, idén remélem 1 hónappal korábban fog.

Napról-napra jobb idõ néz ki az elõttünk álló hét második felére, hamisítatlan kora tavasz is lehet itt, délnyugaton.
Nem tudom, a kertészettel foglalkozók mennyire örülhetnek neki..

A szezon eddigi egyetlen havazása november 25.-én volt. Kutya sem gondolta akkor még, hogy ilyen enyhe december-januárunk lesz.

Nem gyenge viták voltak akkoriban, tán még verekedés is kialakult.

T akt: -0,4°C !! Január! Ye!

Hiába jön létre a hidegmag jelen állás szerint ÉK-Európában,a nyugati áramlás ki is söpri onnét,ezzel együtt még akkor sem lehetne leírni a kemény télies periódus lehetõségét,ha egy hónappal késõbb járnánk,nem hogy így. Megfordítva ez olyan,mintha július 12-én leírnánk a nyarat. Mindenesetre az tény,hogy fogy az idõ,telnek a napok.

Keddtõl kezdve regionálisan már elõfordulhat téli csapadék, ám sajnos ennek kialakulásáért nem a magaslati hideg, hanem az alsó szintek negatív hõmérséklete lehet majd felelõs.

Északon, északkeleten helyenként bizony jó esély van ónos esõ, esetleg fagyott esõ megjelenésére.

Még változhatnak a feltételek, nagyon sok nem kellene a havazáshoz sem (1-2 fok mínusz 850 hPa-on).

A modellek alapján egyre kevesebb az esély januárban hideg havas periódusra. A 20-át követõ idõszak is futásról futásra enyhébre sikeredik..

Hehe..jó volt visszaolvasni.Nem semmi,milyen szabadszájúság volt

Vannak extra hosszú fagymentes idõszakok amirõl tudunk. Tény egy fagyzugban akár pl a fõváros környékén egyszer-egyszer becsúszhat némi fagy, de pl a városokban és a dombokon vannak jó hosszú fagymentes korszakok.
pl 1920 december 26 és 1921 január 23 között a fõvárosban nem volt fagy! Gyakorlatilag egy hónap, szóval nem egy olyan durva dolog ez, szerencsés közjátékok sorozata is lehet ilyen.
De ilyen volt 1974 január 24 és február 27 közötti fagymentes idõszaka. Szóval amíg nincs 40 nap addig szóra sem érdemes:-)

Itt "is" fantasztikusan izgalmas az idõjárás pl. éjszaka 5 fok alá süllyed -e a hõmérséklet? Nálam 2. - án fagyott így max. a 2 hetes intervallumra hajthatok

Még néhány adalék az esetleges makrocirkuláckiós váltáshoz (bár ezt sokan vitatni fogják, de leírom, mert többször is útba igazított): immár több hete, lassan, de biztosan csökken a légnyomás átlagértéke. Illetve, egész pontosan kezd kevésbé "jobb térfeles" lenni az aneroid. Hol vannak már, például, a decemberi 1040 hepák! Bár a jobb térfelesség még jócskán fennáll, a tendencia nyilvánvaló.
A másik: hosszú idõ óta ma volt elõször heves északnyugati széllel kísért hidegadvekció. Ilyet utoljára november végén láttunk.
Fenti megfigyelések, hozzátéve a modellek által mutatottakat, számomra a zonális éra közeli végét jövendöli. A nagytérségi uralkodó nyugatias légmozgás napjai szerintem meg vannak számlálva. Legalább epizódszerûen szinte biztosan beáll a blockingos, meridionális légkörzés a közeli jövõben. Roppant csodálkoznék, ha nem így lenne.

Írták egy páran, hogy valami 20 napja nem volt feléjük fagy. Ha DNY-ot ma/holnap elkerüli a negatív tartomány, akkor arra akár újabb 7 nappal gyarapodhat ez a szám. Kíváncsi lennék rá, hogy a téli hónapkat figyelembe véve melyik (2006/07? ), illetve mennyi volt a leghosszab fagymentes idõszak egy egy adott állomáson.

Közben Zabar már -6 foknál jár és hol van még napkelte! Lehet, hogy kicsit nagy volt a mellényem ezzel a "tuti nem lesz zord nap" kijelentéssel?

Akt. T -3,5 fok.

Link

Köszi a kiegészítést!

A pátyodi adatról eddig nem is tudtam, szóval valójában az "Az utolsó harmincas". Epikus tél volt az a 2002/2003, sajnos pont akkor voltam "korai" egyetemista, sok minden érdekelt, de legkevésbé a meteorológia.

Illetve ne feledkezzünk el arról sem, hogy 1987-ben is majdnem napra pontosan ekkor, január 12-én volt az a brutális hõmérsékletû reggel. Aznapra is jutott egy harmincas, Paks 30,3.

Valamint 2003-hoz még annyit, hogy akkor Pátyod sem volt ám messze Zabarktisztól, 30,4-et mért 13-án.

De jó, hogy linkelted ezt, múltkor úgyis vissza akartam nézni a 2004. február 5-ei és 8-ai eseményeket, bár az észlelési napló archívuma akkor pont nincs meg.
De beleolvastam A meteorológusok nevû fórumba (nem is tudtam, hogy létezett ilyen régen), hát, a mostani Met. társalgó ahhoz képest semmi.

Emlékezzünk meg röviden a TISZ egyik szent napjáról, "Az utolsó harmincas"-ról:

11 éve ezen a napon a Nógrád megyei Zabaron -31,9 fokig süllyedt a hõmérséklet.

Gambuc:

"December közepétõl minden igényt kielégít a TELÜNK!! Jelenleg szikrázóan napos az idõ és 38 cm az átlagos hótakaró!!! ZORD HIDEG VAN! Mályiban -24,6 fokig süllyedt a T. Fantasztikus ez a tél!!!! :-)))"

"Snowhunter! Várom hogy felkellj és megerõsítsd a REKORDOT!!! EZ ÁLLAT HIDEG REGGEL VOLT!! Na csá!"

Snowhunter:

"Terventuloa !

Gambuc: Felkeltem, reggel ropogósra fagyott az orcám, amig hazakutyagoltam széllel szemben, igen, megerõsítem a rekordot, nálam 6:20-kor -24,7°C volt a minimum !!!"

Marko:

"Emberek!!! Most jövök a Kékesrõl, gyönyörûen látszott a Tátra, csináltam képeket is, majd beteszem."

"Ja, és dõltek a rekordok is: Tmin: -20,1 fok!!!!, Tmax: -10,0. 10,1 fokos napi hõingás."

Snowhunter:

"ITC: A 10 fokos differencia nem számít egetrengetõnek, pláne úgy, hogy majd 100 km-re észlelünk egymástól, 6-8°C még 10-15km-en belül is létrejöhet(pl. a mai miskolci fõállomás min.-a=-15°C, nekem majd -25°C, õk is külterületen mérnek). Nagyon sokat számítanak az észlelés helyeinek domborzati viszonyai, ld. a ma reggeli rekordmin.ot Zabaron, a terepmélyedésekbe legurul a hideg, és ha akadályozva van a "továbbfolyása" megül a hideg levegõ, és .... Azt hiszem volt errõl szó a múlt hónapban, ha jól emlékszem itt a fórumban, pont Ogmet vetette fel ugyanezt, ha KP felteszi a szokásos havi fórumarchívum "zip-jét"(elõre is köszi!), ott részletesen taglalva van eme "témakör"."

"Ja, és a rádiós körzeti alapján Szécsény 14:45=-18°C!!! Nem piskóta !!!"

Marko:

"Tarnaszemele: -29,6 fok."

És még lehetne szemezgetni. Link

Térségemben szépen emelkedik a havi Tközép, a hidegfront is szépen húzza fel az átlagot Lassan a 06/07.-os téli szezon megdöntése körvonalazódik

T akt.: 1,2°C, de az udvarunkon álló kocsi teteje már deres.

Ezúttal szándékosan nem hivatkozom semmiféle modellre, hanem megpróbálom a dolgokat a mindennapi elemezgetésénél tágabb perspektívába helyezni.
Mindenekelõtt elismerem, hogy ami a makrováltást illeti, nem Nyuli volt kicsit pesszimista, hanem én voltam némileg túl optimista (télfan szempontból) Bár mindig hangsúlyoztam, hogy a váltás -ha lesz- több lépcsõben valósul meg, s nem egycsapásra. Ez utóbbi is elõfordul, de teljesen más stílusú idõjárás (közeli hidegdepó, élénk ciklontevékenység) szükségeltetik hozzá, mint a jelenlegi.
A Nyuli által leírtakra visszatérve, abban neki teljesen igaza van, hogy vannak "önfenntartó", az én szavaimmal "egyfajta verklire járó" idõjárási helyzetek, melyket roppant nehéz kibillenteni egyensúlyi állapotukból. A klasszikus atlanti zonalitás tipikusan ilyen helyzet.
Viszont van az éremnek másik oldala is: nevezetesen, ha az egyensúlyt szülõ kondiciók valamelyike jelentõsen és hosszabb távon megváltozik, az egyensúly elõbb-utóbb borulni fog, bekövetkezik a makrocirkuláció gyökeres átrendezõdése.
Jelen esetben a változóban levõ kondició az észak-eurázsiai hidegtömeg. Mikor a zonalitás elkezdõdött, ez még sehol se (pontosabban, tõlünk nagyon messze) volt. Most viszont megmutatta expanziós hajlamát délnyugat felé -erre utal egyrészt a kelet-skandináv AC küszöbön álló felépülése, a tõle keletre kialakuló ciklon, hátoldali hidegáramlásával. Ugyancsak ide sorolható, hogy hihetõ idõtávon (kb. egy hét) belül a kontinentális hideglevegõ elárasztja a Kelet-Európai-síkság nagy részét.
Persze erre lehet azt mondani, hogy a zonális hajlam hemiszférikus jelenség, amihez képest a kelet-európai történések alárendelt szerepet játszanak. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a kelet-európai (nyugat-szibériai) hideg légtömeg szervesen összefügg a nagy észak-eurázsiai hidegtartalékkal, s ennek viselkedése: expanziós hajlama bizonyos irányokba -már hemiszférikus kihatással bírhat.
Emiatt emlegettem többször is Navarone ágyúit: ott is, és itt, nálunk is az alapszerkezetben történt végzetes változás, melynek hatásai azonban nem nyilvánulnak meg azonnal, késleltetve jelentkeznek.
Meggyõzõdésem, hogyha a fagyos levegõ tartósan befészkeli magát Európa keleti felébe, az átrajzolja a minket érintõ cirkulációt. Ide kívánkozik az a többször beigazolódott tapasztalatom, hogy téli nagy hidegfelhalmozódások esetén a közeli hidegfelhalmozódás ténye az elsõdleges a légnyomási és áramlási mezõ milyenségével szemben. Ilyenkor zonális vagy ciklon elõoldali kép semmi garanciát sem jelent a hidegelárasztás elmaradására. Ha a közeli hidegtömeg felénk expandál, úgy a légnyomási mezõ fog, nemegyszer rapidan, ennek megfelelõen átalakulni.
A kérdés: mikor jöhet a makrováltás? A válasz: a legvalószínûbben január harmadik dekádjában. Ezzel persze semmi falrengetõt nem mondtam (hisz a modellek is arra engednek következtetni, hogy ADDIG NEM JÖN) Viszont tudni kell, hogy enyhe télközép után az esetek döntõ többségéban ilyenkor változik meg az általános makrocirkulációs kép. Erre tucatnyi esetet tudnék felhozni, de most nem fárasztom ezzel a kollégákat. Abban meggegyezhetünk, hogy a hosszasabb enyhe idõszakot követõen jan. 20. körül, vagy valamivel utána blockingosabbra váltó makroszinoptikai elrendezõdés, nálunk hidegebbre forduló idõ RENDKÍVÜL TIPIKUS. Nem hiába a régi megfigyelés Pál (jan. 25.) "fordulásáról".
Ráadásul esetünkben azt is elmondhatjuk, hogy ezt az elképzelést most nemcsak a múlt történései, statisztikai tények támogatják, hanem a szépen gyûlõ északkeleti hideglevegõ is.
Sajnos, az is elõadódhat mindezek ellenére, hogy minduntalan "kapufát rúg" az idõjárás, hasonlóan a 2006/2007-es tél történéseihez. Megtörténhet, hogy az idei telünk végül 1974/75, 1982/83, 2006/2007 és "hasonszõrû társaik" sorát növeli. Azonban erõsen reméljük, nem ez történik majd.

Sóhaj!
A 2006/2007-es rekordenyhe tél utáni 2007-es évben emlékszik valaki arra, hogy mindent lezabáltak volna a kártevõk????
A 2004/2005-ös hideg tél után 2006-ban emlékszik rá valaki, hogy nem volt kártevõ?
2012 februárjában nagyon kemény hidegek voltak, 2012-ben emlékszik valaki hogy kevesebb kártevõ volt, mint elõtte?
Ezt írta a Zalai Hírlap 2012. március 22-én a kemény februári hidegek után Link
Az egész cikk elég káoszos, mert elõtte õsszel az országban szárazság volt, így országosan gyenge állapotban ment bele a repce a télbe, így tavasszal elég vacakul néztek ki, viszont itt délnyugaton volt 2-3 alkalommal 20-30 mm, így itt (ismét) szépek voltak a repceföldek.
Illetve egyéb tényezõk is voltak, mint például a hótakaró hiánya vagy megléte, õsszel le kellett errefelé permetezni a repcét mert annyira fejlett volt stb stb.
De a lényeg az utolsó részben van: "A növényvédelmet is korábban kellett kezdeni, hiszen a repceszár ormányos nagyon korán megjelent az ültetvényeken."
-5-10 fokok voltak 1,5-2 hétig nappal, éjjel -10-15-18 fokok, nem kell mondani senkinek, mindenki emlékszik rá, a február elsõ fele kemény volt Link Link
És ezután korán megjelent az ültetvényekben a repceormányos!!!!!!

Kihagytam párszáz hozzászólást, most, hogy pár tucatot délutánról visszaolvastam valami rovarokról, szúnyogokról, csigateleltetésrõl meg nincstélrõl olvastam. Pár napja az agrometeorológiában kitárgyalva lett, egy hozzászólást tettem én is, nem tudom, hogy miért nem olvasta senki. Felesleges ezen molyolni egész hónapban, mikor itt a hideg. Mondjuk aggódom a tegnap látott legyekért én is. Szegények a napsütésben elõjöttek, hogy aztán kimúljanak . Kegyetlen ez a tél... Du. 8 fokban (sokan már napszúrást is kaphattak ) olvadoztunk, most meg valami pofonvágta a hõmérõt és már -0,3 fok . Mi lesz szegényke kártevõkkel ?
Ismét leírom. Tapasztalataim szerint kb. 8 %-ban a tél, 40 %-ban a tavasz, 50 %-ban a nyár és 2 %-ban az õsz felel a termésért. Jó õszt és telet hazavághat a tavasz és mindhárom hiába, ha a nyár tarol. Sajnos néha a tavaszt a nyár sem tudja helyrehozni, de hogy a tél nem hozható helyre az nagyon ritka. 2007-ben nagy fagykárok majd hõségkárok fordultak elõ májusban ill. júliusban. Ezeknek köze sem volt a télhez vagyis nem az enyhe tél okozta ezeket szerintem.

Jól írod, egy átlagos hõmérsékletû télen február végén indul a vegetáció, na de egy meleg, naposabb február után sokkal elõrébb tart, így a Márciusi fagy már jelentõs károkat tud okozni! Egyébként a Márciusi fagy nem árt a rögyfakadásnak, bimbósodásnak (feltéve ha nem extrém hidegrõl van szó).

Persze simán csak hívj, köszönöm a kiegészítést:-) A rajzásban épp erre gondoltam.

Nálam már fagy rég volt ilyen utoljára január 3-án volt utoljára fagyos nap micsoda zord tél van:-)

1; nincs olyan, hogy gyötrõ szúnyogok. Csak gyötrõ szúnyog (Aedes vexans) van.
2; gyakorlatilag nincs 3-4 éves periódus sem. Vagy ha van, az valami élõhelyi specialitás miatt létezik (példának okáért a mocsári sznyog és a gyötrõ szúnyog balatoni populációjának 50 éves változása Link )
3; de ha lenne is, az akkor sem ugyanazt jelenti, hogy 3-4 évente "rajzik", csak akkor nagyobb egyedszámban
4; remélem még így is kapok hengert ha végre felszabadulok

(5; irány a Bioszféra )

Enyhe januárban már beindul a nedvkeringés, de ahhoz tényleg igen enyhe, napos idõ kell hogy általánosságban rügyfakadás is beinduljon.(januárban nem jellemzõ hogy rügyfakadás legyen!) Erre ha enyhe, napos február jön, robbanásszerû lehet a vegetáció, beindul a rügyfakadás, sõt ha olyanok a körülmények a virágzás is. Nálunk március végéig átlagosan nincs gond. Ilyen verziónál már február közepe táján gond lehet! Statisztikusan március derekáig nálunk idõben csökkenõ eséllyel de kártevõ zord fagyok elõfordulnak. Kicsit elbeszélünk egymás mellett, mert egy pár fokkal enyhébb, átlagos napfénytartalmú január, február (egymást követve) sem okoz még szélsõséges állapotokat, legfeljebb valamelyest gyorsítja a vegetáció beindulását. Ilyenkor azonban februárban már elég egy melegebb, naposabb idõszak a robbanászerû folyamatokhoz. Ha fagyos , átlagos körüli tél volt nem elég egy februári melegebb idõszak ugyanehhez. Tehát az átlagos , optimum térségemben a március végi rügyfakadás. Szélsõséges esetben ez 1- 1,5 hónappal hamarabb bekövetkezhet. No ez nem hiányzik, és ezt tartom én (szerintem joggal) potenciálisan veszélyes állapotnak, a március derekáig statisztikusan elõforduló zord hõmérsékletek miatt. És itt rügykárosodásról beszélünk. A fa virágzása lutri, hiszen május végéig szinte bármikor lehet fagy.

Természetesen ebben igazad van, hogy egy jó meleg február után lehetnek komoly gondok, de mint írtam akkor már a vegetáció ugrásra készen áll. Ha pl február 15 és március 15 között szép napos enyhe idõ van és jön a márciusi tél akkor van baj mert akkor bizony a növények indulnak ezzel nincs vita, de a többivel igen:-)
Viszont ehhez is extrém idõnek kell lenni. Ekkor már szerencsére a napállás már magasa és ezek a hidegbetörések esetén is széllel járnak így valamelyest a kárt tudják mérsékelni. Tudunk rá példát.

Ha jól látom a Viharsaroknál egy masszív meleg mag fejlõdött ki.

Február végén átlagoson beindul a vegetáció erre írtam, hogy néhány hét eltérés lehet. De az évek nagyobb részében nálunk az õshonos mandula fa virágzásának kezdete február 25 körül van tudom itt élek itt nemsítették ki, így a vegetáció beindul február végén, kivéve ha zord az idõ, de egy átlagos tél után is indul így ez nem jó példa és nem ismerem el.
A vegetációnak fény kell és talajhõ, az, hogy most néhány ág virágzik, no ez elõfordul sokkot kapott valamiért pl törés stb. Nálam is volt, hogy az aranyesõ egy szélvihar után hideg idõben virágzott karácsonykor 2009-ben a nagy hideg idején mikor a ciklon után megenyhült az idõ, de õ elõtte a viharba eltört így sokkot kapott és virágzott pedig az idõjárás néhány nap alatt nem tette ezt lehetõvé.
Tény vannak olyan fajok amik károsodnak de mint írtam talajhõ és fény kell ami február közepétõl van meg, így az enyhe tél ezt nem okozhat komoly gondolt.
Fordítsuk meg, ha egy átlagos télen február végén beköszönt a tavaszi idõ és tart március közepéig miközben a vegetáció már ekkor bõven fejlõdik és jön egy brutális hideg akkor az már bizony komoly gondot okoz. Ez nem az enyhe vagy átlagos tél okozza hanem a márciusi nagy hideg. Ha a tél kitart zordságával áprilisig és a természet mint oly sokszor be akarja hozni a lemaradást és április végén már minden virágzik és ismét jön egy nagy zimankó, volt már rá példa akkor az sokkal több kárt okoz mint az enyhe tél. Szóval az éremnek sok oldal és példája van. Ami tény és vitathatatlan, hogy a tavaszi fagy se így, se úgy nem jó, sõt minél késõbb annál jobban káros, így mint írtam az enyhe tél nem okoz akkora gondot mint fent leírt példák, persze ha itt is jön a fagy akkor tök mindegy. Sajnos nálunk többnyire jön, szinte minden évben.

Na viszont ez nagyon igaz.
Ez nem is vita tárgya szerintem. Ha a február enyhe és beindítja a vegetációt akkor jön rá egy hideg március még a fa is kifagyhat.
Miért? Mert a fa törzse ágai olyan mint egy vízvezeték csõ. Ha elfagy a törzs megnyílhat. Sok ilyen példa van a kajszinál, vagy a korai õszibaracknál. De ehhez -2C kevés de tartósan -15 elég.
A fa ugyanis rügyfakadás elõtt elkezd vizet felvenni a talajból, akkor még alig látszik rajta valami. Úgy tudom a fák már februárban eleve "kényszer" nyugalomba vannak.

Sajnos nem sikerült megértened mirõl beszélek, de nem baj, segítek!

" Kérdésem mi a biztosíték arra egy hideg tél után ne fagyjon el semmi május közepén? Segítek! Az égvilágon semmi, mivel mindenre erre is tudok nem is egy példát hozni!"

Erre semmi biztosíték nincs, csak hogy én nem errõl beszéltem. Én is kérdeznék valamit, mikor nagyobb az esélye a fagynak, Márciusnan/Áprilisban vagy Májusban?

" Ne jöjjünk azzal, hogy hideg tél után májusba nem áll úgy a vegetáció, ugye ezt senki sem gondolja komolyan."

Nem jövök azzal, azzal viszont jöhetek, hogy hideg tél után Márciusban/Áprilisban nem áll úgy a vegetáció! És pont ez a lényeg, Normális esetben, normális tél után nem tud nagy károkat okozni egy esetleges Tavasz eleji hidegöblítés (legfeljebb április második felében), de egy enyhe tél után ( ha már most kezdenek virágzani néhol a fák, akkor mi lesz Márciusra???!!) túl korán beindult természetnek brutálisan odaverhet Márciusban és Áprilisban is még a -2 fokos hajnali fagy is!

Ez tény. Amit sokan félre értenek! Sok gazda (édes apámék is) nem az õshonos rovarok miatt aggódnak, hanem esetleges újabb (dél felõl érkezõ) rovarok szaporodásának kedvezhet az enyhébb idõjárás, de ez nem csak a télre hanem a forró száraz nyárra is vonatkozik. Vastag hótakaró alatt nincs -30C tudjuk a hó kiválóan szigetel. Tehát egy havas hideg télen is a hótakaró alatt átlehet vészelni a telet, még mi szét fagyunk. Érdemes az egész évet vizsgálni klíma szempontból nem csak egy adott évszakot.

Arról van emléketek,hogy a" híres" 2007-es télre milyen tavasz jött(elhúzódó,esetleg márciusi hó stb/Akkor fedeztelek fel benneteket,és arra emlékszem,hogy mindig 10 napra jósoltátok a hideget,és szépen kimentünk a télbõl egyszeri valamikori Februári havazással kb 15cm Galyatetõn utána viszont nem emlékszem.

Ezen a télen december 5.óta 200+ óránál mindig ott a hideg leszakadás és a bõdületes hóvihar! Nem tudom mi a bajotok!

Kedves Lász! Kérdezem: Elismered e , hogy egy korán beinduló vegetáció esetén, pl már március eleje táján elõrehaladott gyümölcsfa rügyfakadás, és abban hónapban megkezdõdõ virágzása potenciálisan , és hatványozottan nagyobb kockázatokat rejt, mint a normál idõben történõ? (Márciusban még zord hõmérsékletekre is elég jó esély van: Elõrehaladott rügyfakadás , zéró termés. virágzáskor -2 fok alatti fagy zéró termés. Minél elõrehaladottabb a vegetáció késõ tél/kora tavasszal statisztikusan annál nagyobb az elfagyás veszélye.) Májusban már tökmindegy milyen volt a tél, mert úgyis egy fagy mindenképpen kárt csinál!

A helyi rovaroknak nem árt a hideg ez való igaz,õk megszokták,itt élnek!De a bevándorlók pl.spanyol csiga egyre jobban elszaporodik!Tavaly sem volt hideg igazán,nyáron errefelé már gusztustalanul sokan voltak.Õk pl.már nem szeretik a -20-at!

Spontán jött,nem értek a versmértékekhez! Ám,ha kiadót tudsz,szólj,van sok versem.
Resident: Igen,3-4 nap csodát éltünk át.
Zöldvillám: A faggyal kapcsolatban nem azt gondoltam,amire Te gondolsz,hogy gondoltam.

A gyötrõ szúnyogoknál a legnagyobb rajzás átlagosan 3-4 évente van. Mi a baj ezzel?

Erre írta lász, még õsszel azt hiszem, hogy egy kontinentális jellegû telek sorozataiban
is kialakulatlanak kifejezetten enyhe telek is az archív adat sorok alapján.

Azért ezt a "szunyogok 3-4 évente rajzanak" dolgot gondold át mégegyszer