Meteorológiai társalgó

Ja bocs, elírtam 60 mm/óra és 30 mm/30 perc. Vagyis 1 mm/1 perc.

AROME és WRF brutális holnap késõ délutánra, kora estére..

Hatalmas gomolyok törnek a magasba É-Ék-K felé, naná hogy a áramlás most meg Dny-i, néha már dörög is, ráadásul kezd feltámadni a szárító Dny-i szél, ezt a napot is lehet letudhatjuk...
Holnap meg...még nagyon messze van...

Kisebb felhõszakadás(szerû intenzitás) alakult ki.

Pontosabban: Link

Itt marad a KÍN (Konvektív Ínséges Napok) !!
DE váltás kezdõdött a DK irányítás kimúlóban... A DNY-i délutánra megérkezik hátha besodor egy- két cellát a Tisza tó felõl.. ott most úgyis van van energia..

Jó akkor felhõszakadás szerû intenzitással hullott a csapadék !

Nem felhõszakadás! Felhõszakadás 30 mm/óra felett van.Tehát minimum 30 mm-nek kellene hullania, hogy felhõszakadásnak lehessen nevezni. 30 mm alatt csak felhõszakadás szerû intenzitásról lehet beszélni.

Durva a friss ALARO holnap éjszakára:
Link
A friss metnetes WRF sem rossz:
Link
Az OMSZ-es AROME elõrejelzése nem javult, de nem is romlott az elõzõ futásához képest.
Európai WRF viszonylag gyenge:
Link

Most váltottunk Dny áramlásba Link

Utóbbi képen véleményem szerint egy fractus látható. A laikusok általában nem különböztetik meg az örvénylést és a forgást, de igazából nincs is túl nagy különbség a kettõ között. Szóval szerintem fractus.

Visszatérve kicsit a tegnap estére.
Lehet, hogy ez füst volt... (vagy nem) Link ,de ami tény: Ez a kép 19:42-kor készült É-i irányban, a kollégám pedig ezt a képet Link 19:46-kor készítette Felsõnyárádon (D-i irányban) - Kazincbarcika felé. Õ csak arra lett figyelmes, hogy "forog".

80 mm körül járunk ... De már úton a csapadékmérõm

Pár dörgés és pár óriás csepp ma is megvolt, tegnap is egy félórás záporra futotta, hát eddig elég silány ez az egész...holnap szervezettebb konvekció lehet, modellek alapján.

Összevissza kóvályognak a csapadékcellák az ország keleti felén, egészen különleges ami ma megfigyelhetõ a radarokon.

Basszus, ha a gyerek csak 1 évvel idõsebb lenne, tuti mennénk gombászni a hétvégén...
Csak nehogy jövõre meg megint aszály legyen :/

Lehet megúszom elindult Ék fele ... Nagyon dörög

Tisza-tónál is legalább a 6-ik,7-ik tömb megy. Mennyi ott az éves csapi? Akármikor nézem a radart, ott tuti mindig van valami.

Ide is betalált a második igen intenzív tömb, ömlik, szakad már vagy 20 perce.

Ez most Miskolc keletebbi részét favorizálja, nagyon korrekt dolog
Kíváncsi leszek a mai mérésekre, 10-20 mm már ebbõl a 2. tömbbõl meglesz, ki tudja hol állunk meg végül.

Tisza-tó: akkor együtt, kórusban: VIHAR

A nagyon érdekes videó (egyébként mi lett a "szerzõvel", életben maradt?) apropójából ide másolom egyik megelõzõ kommentemet, mely a tornádók keletkezésére és viselkedésére próbál hipotézist felállítani. Afelõl hangsúlyozottan nem kezeskedem, hogy tudományos szempontból teljesen korrekt a véleményem: ez csak egy lehetséges magyarázat.
Mindenesetre a tornádótölcsér periodikus szétesésére és kiújulására (mely a videón jól nyomon követhetõ) hihetõ választ ad. Kérem a társaságot, fogadja szeretettel e kis szösszenetet, és aki jobb, korrektebb magyarázatot tud, írja meg.

A tompai tornádó apropóján végiggondoltam a tornádó fizikáját. Általában úgy gondoljuk, hogy a mezociklon forog, meg általában, ha örvényesség van a levegõben, akkor helyenként az forgó mozgást végez, és ebbõl lesz a tornádótölcsér forgása.
De fentiek önmagukban még nem adnak magyarázatot a tornádó eszeveszett gyors pörgésére. Az a véleményem, hogy itt a forgási energia transzformációjáról van szó: csökkenõ tehetetlenségi nyomaték - növekvõ szögsebesség. Éppen úgy, mint ahogy ha a mûkorcsolyázó a testéhez szorítja a karjait, és emiatt tengely körüli forgása hirtelen felgyorsul. A test ilyenkor"karcsúbb" lesz, csökken a tehetetlenségi nyomatéka (mert ez az átmérõ függvénye), így a forgási energia és a tömeg megmaradását feltételezve meg kell nõnie a szögsebességnek, mely tulajdonképp idõegység alatti elfordulást jelent (így fordulatszám-szerû mennyiség)
A pontos fizikai képlet mellõzésével azt lehet mondani, hogy a szögsebesség hiperbolikus függvény szerint változik a forgó test sugarának (azaz átmérõjének, "karcsúságának") változásával: szögsebesség=C 1/r , ahol a C a forgási energiától és a tömegtõl függõ konstans. Azaz, ha kellõen lecsökkentjük a sugarat, vagyis "karcsúsítjuk" a forgó testet, úgy a szögsebesség rohamosan nõni kezd.
A következõ gondolat: mitõl "karcsúsodik" a forgó légoszlop? A válasz roppant egyszerû: a centrumában elõálló nyomáscsökkenéstõl! Annak szívó hatása "húzza össze" kisebb átmérõjûvé az örvényt. Éspedig minél gyorsabb a forgás, azaz a levegõ sebessége a tölcsérben, annál jobban lecsökken benne a légnyomás, és annál karcsúbbra húzódik össze az örvény -és így tovább.
Tehát circulus vitiosus -sal, önerõsítõ folyamattal állunk szemben! Nyilván van a levegõ örvénylésének egy határsebessége, amelynél beindul az ördögi kör. Ezért van, hogy nagy örvényesség esetén is csak itt-ott alakul ki tuba, vagy tornádó. Viszont ebbõl az is következik, hogy elvileg minden olyan helyzet, mely nagy örvényességgel jár a légkörben, tornádóveszélyes. Hogy a tornádótölcsér miért válik függõleges tengelyûvé, nem is kérdés: tudjuk, ha felszálló légmozgások vannak a levegõben (márpedig "tornádós" helyzetekben mindig vannak) akkor minden örvény hajlamos a "talpára állni"
Érdekes kérdés az örvény földet érése. Természetes, hogy az örvénylés elõször a magasabb légrétegekben éri el a határsebességet, hisz itt kisebb a súrlódás, és nagy a szélnyírás, ami végsõ soron az örvény szülõje.
A kumulative egyre gyorsabban pörgõ, és függõleges tengelyûvé váló légoszlop perdülete súrlódás révén áttevõdik az alacsonyabb légrétegekre, ahol szintén lejátszódik ugyanaz az önerõsítõ folyamat. Mígnem az örvény földet ér -és innentõl minõségi változás áll elõ a folyamatban. Ekkor már nincs lefelé terjedõ önerõsítés, viszont van megnövekedett súrlódás, mely végül sz egész légoszlopot lelassítja a határsebesség alá. Most a tornádótölcsér szétesik: centrális része hirtelen kitágul a nyomásnövekedés miatt, forgása lelassul, majd megáll. Ez a történés jól látszik is a tomapi tornádó videóján.
Viszont, ha a magasban "életben maradt" az örvény, akkor a földtõl való elválás révén "tehermentesül", súrlódási energiavesztése megszûnik. Így megint elérheti a határsebességet, és az önerõsítõ folyamat újra indulhat -mígnem a tölcsér ismét földet ér. Jól látszik ez a kiújulás is a videón. Egyébként minden valószínûség szerint ezzel függ össze a tornádók "szaggatott" útvonala is.
Érdekes, és a felvételeken legtöbbször jól látszik a tölcsérek "üvegcsõ" jellege is. Ez abból adódik, hogy a por és egyéb szemét a forgó léghenger palástján, felületén helyezkedik el. Pont ott, ahol a forgásból adódó centrifugális, azaz kifelé ható erõ éppen egyensúlyt tart az örvény szívóerejével.

Bedörrent !!! Link ez csúnya lesz nagyon !!! Link

Vasárnap óta ott már megvan a 100-as nem???
-------------------
Itt 48,9mm esett vasárnap óta, most pedig záporom volt, abból esett 0,9mm, sajnos esnek szét a zápik, zivik mire ideérnek.

Enyingen jó kis loccs volt pár csattanással.

Link Hoppá jön a 8. Ez már azért nem semmi !!

Micsoda szériában vagytok. Itt száraz, napos idõ van, óriási fülledtség. Tegnapi össz. csapi 0,8 mm 3 nekifutásból...

Vasárnap óta a 7. felhõszakadás Link újabb bõséges 10-15mm -t dobott le és még mindig szakad [esõ]

Micsoda meglepetés újabb felhõszakadás ! Link szép kis friss keletkezés olyan 10-15mm ledobott

Igen így van, ahogy mondjátok, de azért nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a folyamatot, ami most olasz, szlovén és horvát területen tapasztalható, mert az újabb adag már onnan fog jönni.

Jópofa a radar. A Dunántúlon K,ÉK felé haladnak a tömbök, míg Keleten ÉNy-i irányba mozognak. Ja és a Tisza környéke természetesen termeli a zivatarokat.

Értelemszerûen poén volt, amúgy ajánlom Rudolfking kommentjét. A csapadék sosem "utazik" sokat, sokkal fontosabb a keletkezés helye.

Komoly esõzés folyik itt éppen most.

Elképesztõ konvekció van, cb hegyek minden felé közben tûz a nap!

Gyakorlatilag már nincs is felettünk felhõ, de még mindig csöpörög.
Mint egy szivacs, olyan a légkör itt felettünk.
A mai meglepetészápor 2mm-t adott. Eddig.
20,1 fok, 94% Rh.

Tudni szerettem volna, hogy miért van a metnetes elõrejelzésbe írva, és mibõl lett ez feltételezve, hogy "Délnyugati irányból zivatarrendszer indulhat a késõ délutáni órákban a középsõ országrész felé.". Az OMSZ webldalán nem írnak ilyenrõl.

micibot: Reggel ezt már végigpörgettem, de azért köszi!

Pörgesd végig ezt: Link

Ha nem is jön be, az áramlás, és a folyamatok nagyjából látszanak rajta.

Holnap végre itt is lesz látványos zivatar.

Szerintem zivatarok 50 km-t nem képesek maguk megtenni (tiszelet a squall-line-os és szupercellás kivételnek), a keletkezés esélye mozoghat térben. Ez fog most is történni. Akárcsak télen a mediciklon csapadéka. Nem jön, hanem kialakul.

Éjszaka szintén volt szerencsénk egy ágyúdörgésekkel kísért zivatarral találkozni. A java elment É-nak, de így is 6mm-t kaptunk (ww=95). Nemrég egy izmos záporban is részünk volt, amely 2-3mm csapadékot dobott le az imént.

Tegnap kora délután is kaptunk egyet (peremfelhõset), amelyet tovább erõsödve (ezalatt a vörös góc kb. 2x akkorára hízott) Martfumeteo kolléga úr kapott meg. A következõkben ugyanezt a cellát fogom összehasonlítani különbözõ fejlettségi stádiumban. Ugyanez a rendszer nálam (a képek az egyik ismerõsöm telefonjával készültek, majd a linksor végén a radarkép): Link Link Link Link (sajnos csak szeletekben sikerült lefényképezni a sok fa és épület, valamint a villanyvezetékek miatt, de a lényeg így is látszik), a fractusok itt is a földig értek és ugyanez a rendszer továbbfejlõdve nála: Link Link Link . Itt kb. 5 perc felhõszakadás(szerû intenzitás)t okozott (ezalatt az átl. csapadékintenzitás 84.3mm/h volt) és maga a zivatar negyed óránál tovább nem tartott.

Van egy Thaiföldön is, szerintem az péntekre ér ide, persze még változhat.

Na most elkezdett szakadni, váratlan módon, elég nyögvenyelõsen indult.
Ehhez képest a város DK csücskénél már piros is a radar.

Légyszi, ne nézz már bele minden európai zivatarba egy budapesti éjszakai zivatarozást!
Én sem vagyok nagy szakértõ, így persze nem zárhatom ki a lehetõségét!

Szépen fejlõdnek a Cb-k, az irány is elég kedvezõ Link

Abból a rendszerbõl lesz ma éjszaka zivatarozás, ami most Észak-Olaszországban van?

Eddig ez a "KÜN" eddig egy nagy "KÍN" a környékemen! 2.4 mm esett az utobbi 2 napban.

Ámen. Ránk férne most már tényleg egy látványos zivatarrendszer.

Miskolc-Debrecen vonalban szép összeáramlás alakul, be is simult kint a felhõzet rendesen, sötét lett.

Napok óta tart ez a fura idõ... borult, meleg, fülledt... hol vannak már a régi jó hagyományos, száraz kánikulák, esetleg néha esti hõzivatarokkal? Tisztára mintha valahová az egyenlítõ környékére kerültünk volna. Szürkeség, borultság mellett is dögmeleg (vagy legalábbis annak érzete) és vaskos pára.

Hehe, én is ugyanezt szûrtem le a modellek alapján: "Délnyugati irányból zivatarrendszer indulhat a késõ délutáni órákban a középsõ országrész felé." (36 órás elõre)
Na akkor így is kell lennie

Nem volt véletlen az esti sötétség, újabb intenzív záporesõ van...

Engem már nem érdekelnek a mai modellfutások, és elõrék! Tegnap késõ este DK-i áramlás, ma hajnalban, ami egy kis csapadékot is hozott már DNY-i az áramlás. Változott a helyzet, korábban fog érkezni az újabb csapadékfront.

"A déli óráktól viszont dél, délnyugat felõl várhatóan egy vonalba rendezõdõ zivatarrendszer éri el hazánkat, ezért egyre több helyen valószínû heves zivatar kialakulása, amelyhez felhõszakadás (30-60 mm csapadék), nagyméretû jég (2-3 cm-t meghaladó átmérõvel) és 90 km/h fölötti szélrohamok társulhatnak." Na persze, soha napján kiskedden! Azok az idõk már elmúltak.

OMSZ : Kedden délnyugaton kevesebb, másutt több helyen várható zivatar, lokálisan felhõszakadás (20-50 mm csapadék), fõként északkeleten néhol jégesõ (átmérõ 1-2 cm körül), átmenetileg viharos (60-80 km/h) széllökések kíséretében. Szerdán a nap elsõ felében fõként északon alakulhat ki elszórtan zivatar a fentiekhez hasonló kísérõjelenségekkel. A déli óráktól viszont dél, délnyugat felõl várhatóan egy vonalba rendezõdõ zivatarrendszer éri el hazánkat, ezért egyre több helyen valószínû heves zivatar kialakulása, amelyhez felhõszakadás (30-60 mm csapadék), nagyméretû jég (2-3 cm-t meghaladó átmérõvel) és 90 km/h fölötti szélrohamok társulhatnak.

Sziasztok!

Lenne egy olyan kérdésem, hogy a Pest megye térségében a kipattant cellák a mûholdon látható összeáramlás miatt alakultak ki? Most próbálok nagyobb tudás birtokába kerülni?