Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
TMAX TIPPVERSENY eredmények >> Sat24 műholdképek
>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Mielõtt sokan elindulnának ész nélkül fotózni a hegyekbe, talán érdemes ezen elgondolkodni:
"Mentõcsoport tagként voltam fent Dobogókõn, szóval esõ kézbõl láttam milyen a helyzet, és az is halottam, hogy kb mi várható.
Ahol ónos esõ esett, ott MINDEN ÉLETVESZÉLYES!!!! és ez az enyhüléssel sem fog azonnal megoldódni. Pont hogy veszélyesebb lesz, mert a jég elkezd olvadni, és azokat a fákat sem fogja megtartani, ami eddig tartott. Az erdészet azt mondta, hogy az utak után a turistautak jönnek, amíg azok nincsenek kitakarítva nem érdemes rájuk menni."
A Vértestõl a Bükkig mindenütt életveszélyesek az erdõk magasabban fekvõ részei! Akinek még ez sem elég, az nézze meg ezt a videót a Pilisbõl. Volt egy barom, aki felment filmezni...
Link
"Mentõcsoport tagként voltam fent Dobogókõn, szóval esõ kézbõl láttam milyen a helyzet, és az is halottam, hogy kb mi várható.
Ahol ónos esõ esett, ott MINDEN ÉLETVESZÉLYES!!!! és ez az enyhüléssel sem fog azonnal megoldódni. Pont hogy veszélyesebb lesz, mert a jég elkezd olvadni, és azokat a fákat sem fogja megtartani, ami eddig tartott. Az erdészet azt mondta, hogy az utak után a turistautak jönnek, amíg azok nincsenek kitakarítva nem érdemes rájuk menni."
A Vértestõl a Bükkig mindenütt életveszélyesek az erdõk magasabban fekvõ részei! Akinek még ez sem elég, az nézze meg ezt a videót a Pilisbõl. Volt egy barom, aki felment filmezni...
Link
Az átlagnál nem sokkal hidegebb havas vagy inkább zord idõt sejtesz erre a kérdéses idõszakra?
A wetterzentrale.de oldalon levo modelleken nezd meg a t850 es a t500hpa terkepeket, azon az aramlasi viszonyokat dec.10. korul es azutan. Onnan olvastam le ezeket a dolgokat. Linket nem adok, mert most telefonrol vagyok.
Genovai: Link
Csak aztán nehogy végtelenített elõoldal legyen a vége... kicsit már unnám!
Csak aztán nehogy végtelenített elõoldal legyen a vége... kicsit már unnám!
Szibéria, mit mondanak a japánok és a JMA 12-e körülre (ha jól emlékszem korábban ekkora várták a téli idõ megérkezését), mert az ECM már a 10+ fokot sem tartja kizártnak ide nyugatra. Van valami remény?
Az ilyen "sajátfelelõsségemre" embereket szoktuk menteni a hegyrõl, akik a "nemgondoltamvónaezt" dumát nyomják arcoskodóan, mikor már biztonságba helyeztük.
Ha egyszer tilos bemenni az erdõbe, azt nem kiszúrásból rendeljük el.
Ha egyszer tilos bemenni az erdõbe, azt nem kiszúrásból rendeljük el.
Emlékezetbõl írtam, annyi bizonyos hogy a hosszan tartó ónos ráfagyásra, és Bükk fennsíkra utal, késõbbi, vegetációs idõszakban látványos kopaszon maradt koronarészekkel, fákkal (?). Nem tudom írt e konkrét fafajt. Nem egyszerû megtalálni, ha rábukkanok , akár késõbb is , idézni fogom. Logikusan végiggondolva magasabban fekvõ területeken még inkább kialakulhat tartósabb ónos réteg a fákon. Ha ehhez hozzágondoljuk a szél esetleges hatását , az még súlyosbíthatja a helyzetet.
deby! Szerintem súlyos helyzet alakult ki nem kis területeken az erdõk egy részében! Hatása most még nem is belátható, a következményei is nagyon komolyak lesznek!
Nem kéne a bulvármédia hülyeségein lovagolnod, fõleg nem azok alapján véleményt alkotnod.
deby! Szerintem súlyos helyzet alakult ki nem kis területeken az erdõk egy részében! Hatása most még nem is belátható, a következményei is nagyon komolyak lesznek!
Khm...., ezt mibõl gondolod?
Felteszem,, az összes kár (amiben benne van a gyakorlatilag nem felmérhetõ erdõgazdasági károk) több 100 milliárd!!-os nagyságrendû. Mi legyen a terítéken vajon?
Illetõleg remélem nem az irigység beszél belõled..., nincs miért...
Felteszem,, az összes kár (amiben benne van a gyakorlatilag nem felmérhetõ erdõgazdasági károk) több 100 milliárd!!-os nagyságrendû. Mi legyen a terítéken vajon?
Illetõleg remélem nem az irigység beszél belõled..., nincs miért...
Látom sokaknak nem tetszik, hogy sokan felmennek az életveszélyes jeges területekre. Én elmondom õszintén, saját felelõsségemre én is bemennék egy ilyen területre. Lehet hogy vakmerõen hangzik, de mint amatõr fotós rabja vagyok az ilyen természet által kreált csodáknak. Igaz ekkora mennyiségben már nem annyira csoda, mint amilyen veszélyes.Viszont meg kell jegyeznem én nem katasztrófa turistáskodnék, nem selfieznék hanem látványos természetfotókat készítenék.
Kár ,hogy a jó kis téli,havas helyzetek helyett egy az ország 1%-t(az is a magasan fekvõ részek jó részt) érintõ állapot van terítéken mindenhol.(Blikk: Jég alatt az ország)
Ha ez Szabolcsban vagy Zalában történik meg,a kutyát se érdekelné..........
Ha ez Szabolcsban vagy Zalában történik meg,a kutyát se érdekelné..........
Köszönjük szépen az elemzést, reméljük így is alakul. Az amerikai zonalitásról tudnál szolgálni egy linkel?
Mit tegyünk, ha ónos esõ esik?
Nagy, téli veszedelem az ónos esõ, amelynek hatására a fagypont alá hûlt növények felületén vastag jégpáncél képzõdik: ez megakadályozza a rügyek lélegzését. 4-5 napnál tovább tartó jégpáncél alatt a termõrügyek elpusztulnak, ezért a jégréteget ütögetéssel el kell távolítani, vagy legalább meg kell tördelni.
Bálint Gazda Írásából másoltam..
Nagy, téli veszedelem az ónos esõ, amelynek hatására a fagypont alá hûlt növények felületén vastag jégpáncél képzõdik: ez megakadályozza a rügyek lélegzését. 4-5 napnál tovább tartó jégpáncél alatt a termõrügyek elpusztulnak, ezért a jégréteget ütögetéssel el kell távolítani, vagy legalább meg kell tördelni.
Bálint Gazda Írásából másoltam..
Így van. A jegesedés semmi kárt nem tesz a rügyekben, sõt haszna lenne, ha nem volna a súly, ami letörné.
Régen ilyenkor mentek ki a gazdák, és mint a diófákat, kezdték leverni a jeget a szõlõkrõl. Másik évben pedig rekord termés volt, nemcsak a levert gallyakon. Most viszont a behasadt, nyílt sebzett fákon, cserjéken a téli gomba-ágelhalás vírus támad.
Aki tudja, ha levágott egy kar, vagy 2kézújnyi ágat, le kell festeni valami lezáró anyaggal, más nem olajfestékkel, vagy célzott gombaölõ szerrel.
Régen ilyenkor mentek ki a gazdák, és mint a diófákat, kezdték leverni a jeget a szõlõkrõl. Másik évben pedig rekord termés volt, nemcsak a levert gallyakon. Most viszont a behasadt, nyílt sebzett fákon, cserjéken a téli gomba-ágelhalás vírus támad.
Aki tudja, ha levágott egy kar, vagy 2kézújnyi ágat, le kell festeni valami lezáró anyaggal, más nem olajfestékkel, vagy célzott gombaölõ szerrel.
Igen-igen, vágom, gondolkoztam is, hogy ezt hozzáteszem és hogy újabb enyhe napok jönnek, de nem akartam annyit rizsázni, gyakran én is olyan lusta vagyok, hogy a hosszabb hsz-ek felett elsiklok.
Néha a kevesebb több.
Annyit gyorsan hozzátennék, hogy ma már lényegesen melegebb volt, mint az átlag.
Ilyenkor a napi kh. már csak 1 fok, ehhez képest a minimumok is csak 1-5 fokig tudtak lemenni, plusz a Tmax is sok helyen az átlag fölött volt.
Szóval a mai nap kb. 3 fokkal enyhébb, mint az átlag.
Ilyenkor a napi kh. már csak 1 fok, ehhez képest a minimumok is csak 1-5 fokig tudtak lemenni, plusz a Tmax is sok helyen az átlag fölött volt.
Szóval a mai nap kb. 3 fokkal enyhébb, mint az átlag.
Nem eszik ám olyan forrón azt a kását. 
Több tényezõs a játék. Elõször is annak a szubtrópusi depinek kellene összeállni az Atlanti-óceánon az azori ac nyugati peremén Link , amely késõbb "bemászik" a Rossby övbe. Ezt követõen az amcsik felõl érkezõ rövid hullámú teknõ elõoldalán Link , hogy melyik "háborgásból" Link fog kialakulni, az még jócskán bizonytalan.
Több tényezõs a játék. Elõször is annak a szubtrópusi depinek kellene összeállni az Atlanti-óceánon az azori ac nyugati peremén Link , amely késõbb "bemászik" a Rossby övbe. Ezt követõen az amcsik felõl érkezõ rövid hullámú teknõ elõoldalán Link , hogy melyik "háborgásból" Link fog kialakulni, az még jócskán bizonytalan.
Kedvet kaptam ma kicsit elmélkedni az idõjáráson. Rá is értem ma, megnézegettem a jelenlegi helyzetet, a közelebbi és távolabbi kilátásokat és szõttem pár elméletet is a decemberi idõjárással kapcsolatban, amit most nem rejtek véka alá. 
Elõször is kezdeném azzal, hogy végre közelebb kerültünk az átlaghoz, a talajközeli és a T850-es hõmérséklet is az átlag körül mozog... Ennek akár örülhetnénk is, de ez csak arra elég, hogy egy lépcsõvel közelebb vagyunk az általunk várt téli idõhöz, a havazáshoz és egyéb kiegészítõkhöz. Kövezzetek meg, de én nem dobom hanyatt magam attól, hogy átlagos téli idõnk van... Ha mindig a sokévi átlaghoz igazodna az idõ, akkor itt nem nagyon lenne tartósan megmaradó hótakaró, nyáron pedig csak a nagyon bátrak merészkednének bele a Balatonba, a nyaralók azt hiszem sokat káromkodnának. Az átlag csak egy támpontnak jó, nem biztos, hogy szerencsés ahhoz viszonyítani... Síkvidéki hótakaró szinte mindig az átlagtól hidegebb körülmények közt alakul ki, ez a mostani átlagos langyos víz abszolút nem boldogít, de ez egyéni szoc problem.
---
Kicsit latolgatnék is akkor. Hiába volt itt blocking, azonalitás, mediciklonok, bedöglõ izlandi akciócentrum, egyszerûen olyan távol voltunk egy emberes havazástól, mint Makó Jeruzsálemtõl. Tudom, hogy ez egy gumicsont és van ezer ellenpélda, de nekem már akkor büdös volt ez a november végi, december eleji télvárás, amikor az USA-ban elkezdtek a hóviharok tombolni, rekordhidegek röpködni. Joejack vetette fel, hogy az USA hatalmas területû és így szinte mindig találni extrém idõjárási szitukat. Én csak pár éve figyelem ezeket az amcsi hideghullámokat és azt figyeltem, hogy a középsõ és keleti területeken minél délebbre jut a hideg levegõ, annál durvább "melegpumpa" indul az óceánon át Európa irányába... Ezt most nem akarom kivesézni, így is hosszú ez a hozzászólás, szerintem érthetõ nagyjából.
A mostani novemberi hidegbetörés egészen Floridáig lejutott, szóval igen keményen sikerült ott a télkezdet, ez (és talán a többi összetevõ) keresztbe is vágta a november végét, december elejét...
Mivel a modellek még nem villantották fel a hideg, havas idõ lehetõségét, ezért ezt a vonalat kezdtem el vizsgálni. Jelenleg az USA-ban elég lightos a helyzet. Kisebb próbálkozások vannak Kanada felõl, mivel ott elég izmos szokásos módon a hidegmag. Az utolsó próbálkozás december 10. körül látszik a keleti partvidéken, utána Európát megszégyenítõ zonalitást villant fel a GFS szinte az egész észak-amerikai kontinensen. A kanadai hidegmag is visszavonulót fúj, meridionális áramlásnak nyomát sem látni... Ennek én kiváltképpen örülök, ugyanis erre alapozva én most megkockáztatok egy komoly európai hidegbetörés lehetõségét december 20. körül.
Nem tudom, hogy az amcsi zonalitás mennyire gyakori és tartós, de ha szerencsénk van és hasonlít az európaihoz, akkor ez nemcsak 1-2 napos berendezkedés lesz. Ez pedig akár egy szép karácsonyi idõszakot is eredményezhet.
Természetesen az elõbb leírtakat tessék fentartásokkal kezelni!
Elõször is kezdeném azzal, hogy végre közelebb kerültünk az átlaghoz, a talajközeli és a T850-es hõmérséklet is az átlag körül mozog... Ennek akár örülhetnénk is, de ez csak arra elég, hogy egy lépcsõvel közelebb vagyunk az általunk várt téli idõhöz, a havazáshoz és egyéb kiegészítõkhöz. Kövezzetek meg, de én nem dobom hanyatt magam attól, hogy átlagos téli idõnk van... Ha mindig a sokévi átlaghoz igazodna az idõ, akkor itt nem nagyon lenne tartósan megmaradó hótakaró, nyáron pedig csak a nagyon bátrak merészkednének bele a Balatonba, a nyaralók azt hiszem sokat káromkodnának. Az átlag csak egy támpontnak jó, nem biztos, hogy szerencsés ahhoz viszonyítani... Síkvidéki hótakaró szinte mindig az átlagtól hidegebb körülmények közt alakul ki, ez a mostani átlagos langyos víz abszolút nem boldogít, de ez egyéni szoc problem.
---
Kicsit latolgatnék is akkor. Hiába volt itt blocking, azonalitás, mediciklonok, bedöglõ izlandi akciócentrum, egyszerûen olyan távol voltunk egy emberes havazástól, mint Makó Jeruzsálemtõl. Tudom, hogy ez egy gumicsont és van ezer ellenpélda, de nekem már akkor büdös volt ez a november végi, december eleji télvárás, amikor az USA-ban elkezdtek a hóviharok tombolni, rekordhidegek röpködni. Joejack vetette fel, hogy az USA hatalmas területû és így szinte mindig találni extrém idõjárási szitukat. Én csak pár éve figyelem ezeket az amcsi hideghullámokat és azt figyeltem, hogy a középsõ és keleti területeken minél délebbre jut a hideg levegõ, annál durvább "melegpumpa" indul az óceánon át Európa irányába... Ezt most nem akarom kivesézni, így is hosszú ez a hozzászólás, szerintem érthetõ nagyjából.
Mivel a modellek még nem villantották fel a hideg, havas idõ lehetõségét, ezért ezt a vonalat kezdtem el vizsgálni. Jelenleg az USA-ban elég lightos a helyzet. Kisebb próbálkozások vannak Kanada felõl, mivel ott elég izmos szokásos módon a hidegmag. Az utolsó próbálkozás december 10. körül látszik a keleti partvidéken, utána Európát megszégyenítõ zonalitást villant fel a GFS szinte az egész észak-amerikai kontinensen. A kanadai hidegmag is visszavonulót fúj, meridionális áramlásnak nyomát sem látni... Ennek én kiváltképpen örülök, ugyanis erre alapozva én most megkockáztatok egy komoly európai hidegbetörés lehetõségét december 20. körül.
Természetesen az elõbb leírtakat tessék fentartásokkal kezelni!
Hülyeség!
Úgy értem, nem amit a Réthly írt, hanem hogy maga a jégbevonat károsítja a fákat.
A jégbevonat nem károsítja a fát vagy a rügyeket, az nem úgy van hogy a fák lélegeznek télen, és ha jég van rajtuk és nem tudnak lélegezni, akkor elpusztulnak.
A növény nem ember, hogy ha lefedjük és nem kap levegõt, akkor megfullad!
Írtam is errõl korábban Link Link Link
Az idei januári ónosesõk után, amikor 1 hétig jégben volt minden, nem lett volna szabad egy rügynek és egy virágnak sem kibújnia, mégis volt virágzás.
Amirõl Réthly ír és ami elképzelhetõ, az az, hogy a rengeteg letört, leszakadt, lehasadt ág milliónyi seb a növényeken, ezeken keresztül pedig a gombák behatolva el tudják pusztítani a növényi részeket vagy az egész növényt.
A tavaszi fagyoknál lévõ öntözésrõl ott az elsõ linkem.
Úgy értem, nem amit a Réthly írt, hanem hogy maga a jégbevonat károsítja a fákat.
A jégbevonat nem károsítja a fát vagy a rügyeket, az nem úgy van hogy a fák lélegeznek télen, és ha jég van rajtuk és nem tudnak lélegezni, akkor elpusztulnak.
A növény nem ember, hogy ha lefedjük és nem kap levegõt, akkor megfullad!
Írtam is errõl korábban Link Link Link
Az idei januári ónosesõk után, amikor 1 hétig jégben volt minden, nem lett volna szabad egy rügynek és egy virágnak sem kibújnia, mégis volt virágzás.
Amirõl Réthly ír és ami elképzelhetõ, az az, hogy a rengeteg letört, leszakadt, lehasadt ág milliónyi seb a növényeken, ezeken keresztül pedig a gombák behatolva el tudják pusztítani a növényi részeket vagy az egész növényt.
A tavaszi fagyoknál lévõ öntözésrõl ott az elsõ linkem.
De érdemes, de ha elkezded akkor folyamatosan kell esõztetni, addig míg le nem olvad a képzõdött jégbevonat.
Fafajt leír esetleg?
Ugyanis ilyenkor leginkább a bükk károsodik szöveti szerkezetébõl adódóan, a megmaradó fa igazából csúcs - és ágtöréseket szenved. Ezek a friss "sebek" mintegy fertõzési kapuként jelentkeznek. A bükk pedig nagyon is hajlamos gombásodásra, ezáltal pedig korhadásra is.
Ugyanis ilyenkor leginkább a bükk károsodik szöveti szerkezetébõl adódóan, a megmaradó fa igazából csúcs - és ágtöréseket szenved. Ezek a friss "sebek" mintegy fertõzési kapuként jelentkeznek. A bükk pedig nagyon is hajlamos gombásodásra, ezáltal pedig korhadásra is.
Akkor tavaszi fagyok esetén se érdemes locsolni a gyümölcsfák ágait ha az égetés nem lehetséges?
Ezt én is igazolhatom, tavaly a gyümölcsfáim károsodtak az ónosesõ miatt.
A Jégbevonat alatt Nem tudnak lélegezni a rügyek , gyakorlatilag megfullad a növény ..
Borzalmasak ezek az erdõkár hírek!
Jó hír hogy a magasabb rétegekben is van + átkeverés. Remélem a Bükk olcsóbban megúszta. Leginkább 500 méter alatti részeket látogatok, ha jól tudom 300 - 400 méter között kezdõdött a kritikus szakasz. Réthlynél olvasni olyat a Bükk fennsíkról, hogy az ónosesõ miatti jegesedés ágelhalásokat okozott(?) , a rá következõ évben elhalt faágaktól csúfoskodott az erdõ. Igaz lehet ez, vagy én értem félre? A hosszú ónos bevonat okozhat elhalásokat.(?)
Most hétvégétõl mennyi csapadék várható? Gondolom messze nem annyi, mint az elmúlt napokban.
Én is láttam sokakat, vakmerõen bementek az erdõbe, holott fejnyi jégtömbök zuhantak a fákról, pár méterre tõlük.
Az áram szolgáltató sem repesett az örömtõl, mikor jeleztük nekik, kijöhetnek, már meg tudják tekinteni a hálózatot. Elmondásuk szerint gyakorlatilag újra kell építeni a rendszert tetemes távolságon.
Jó, persze, tegnap láttuk a híradásokba a nagy, fém oszlopokat, azokat is újra kell telepíteni, de azok sík részen vannak. Itt nálunk autóval, daruval nem lehet a vezetéksor 95%-hoz odajutni.
Nem kis feladat lesz.
Közben folyamatos, jelentõs olvadás van, a felsõ régiókban is, így lassan-lassan könnyebbül az erdõ.
Mi a hétvégi idõszakra sem javasoljuk a börzsönyi kirándulásokat, jóllehet, a jegesedés talán addigra megszûnik, azonban a jelentõs életveszélyt okozó helyzeteket addig nem fogjuk tudni felszámolni az összes úton, turistaúton.
Jó, persze, tegnap láttuk a híradásokba a nagy, fém oszlopokat, azokat is újra kell telepíteni, de azok sík részen vannak. Itt nálunk autóval, daruval nem lehet a vezetéksor 95%-hoz odajutni.
Nem kis feladat lesz.
Közben folyamatos, jelentõs olvadás van, a felsõ régiókban is, így lassan-lassan könnyebbül az erdõ.
Mi a hétvégi idõszakra sem javasoljuk a börzsönyi kirándulásokat, jóllehet, a jegesedés talán addigra megszûnik, azonban a jelentõs életveszélyt okozó helyzeteket addig nem fogjuk tudni felszámolni az összes úton, turistaúton.
Volt szerencsém feljutni a Normafához, gyakorlatilag 100%-os a károsodás, nincs épen maradt fa, szörnyû és egyben hihetetlen látvány volt, a rétesezõ környéke és valószínûleg végig a kilátóig járhatatlan a leszakadt ágaktól, volt olyan fenyõ aminek csak a törzse maradt meg, erõsen olvadt a jég de még mindig vastagon állt a fákon, viszont életveszélyes a környék az olvadó és lezuhanó jég miatt, tényleg csak egyszer fordul elõ(remélhetõleg) egy ilyen az ember életében, úgyhogy nem bántam meg hogy felmentem, elképesztõ látvány volt.
Ja, és a jég nagy része még fent volt a fákon, 5-7 cm vastagságban, viszont olvadt is, illetve a jégdarabok hullottak, szinte állandóan.
Ma sikerült feljutnom a Normafára, a látvány elég mellbevágó volt. Gyakorlatilag a fák koronájának tetõszintje kb 5-10 m-re lejjebb került, mint régen volt. Tele vannak az ösvények letört ágakkal, kidõlt fákkal. A Gyermekvasúton is 10-20 m-enként kidõlt fák vannak.
Képek holnap
Képek holnap
A második, legalább is amirõl én tudok.
Ahol partot ért, sajnos alig vannak mérések, de az egyik part menti állomáson (Civitavecchia) 9 UTC-kor, kb. 1 órával a szem áthaladása után 997,2 hPa-os nyomást mértek. Ez alapján valószínûleg (legalább) 995 hPa körül lehetett benne a legalacsonyabb légnyomás. Különösebben erõs szélsebességeket nem találtam, a Severe Weather Europe facebook oldalán írtak egy 92 km/h-s lökést, de helyszín nélkül. Mûholdkép-animáció a partot érésrõl: Link A szárazföldet elérve a szélnyírás és a hegyek hatására vertikálisan elég hamar "szét is csúszott" az alacsonyszintû és a középszintû központ.
Ahol partot ért, sajnos alig vannak mérések, de az egyik part menti állomáson (Civitavecchia) 9 UTC-kor, kb. 1 órával a szem áthaladása után 997,2 hPa-os nyomást mértek. Ez alapján valószínûleg (legalább) 995 hPa körül lehetett benne a legalacsonyabb légnyomás. Különösebben erõs szélsebességeket nem találtam, a Severe Weather Europe facebook oldalán írtak egy 92 km/h-s lökést, de helyszín nélkül. Mûholdkép-animáció a partot érésrõl: Link A szárazföldet elérve a szélnyírás és a hegyek hatására vertikálisan elég hamar "szét is csúszott" az alacsonyszintû és a középszintû központ.

Várjálmár, nem úgy volt, hogy a meleg jelöli ki a havazás helyét...? Akkor most ez megfordult?
Floo! Hogy is van ez?
Floo! Hogy is van ez?
Én már nem tudok mit gondolni
Elértük már ma a 9C, gondolta volna valaki h a tavalyi decembert idén felül múlhatjuk az enyheség terén?
Legalább tavaly normális reggeli fagyok voltak...idén lehe még az sem, döbbenetes
Link
Link
A mediciklonos verzió idején már nem is voltak magas Tmax-ok az elõrejelzésekben, csak amíg a nyugati teknõ déli vége a "helyén maradt".
Azért, ahogy elnézem, ha kialakul a teknõ Európa középsõ sávjában, hátoldalán könnyen leránthatja a grönlandi hideget. Aztán ahogy ez télen közönséges, becammoghat a lábas is. Ha a Kelet-Európai-síkságon csak -5 fok van 850 hepán, lábas hideg esetén nem tragédia.
Itt pedig 62 mm, reggelig még 0,5 mm esett + korrigáltam a korábbi méréseket.
Ejj, micsoda "hárommagvú" viharciklon várható az Atlanti-óceán északi medencéjében a jövõ hét közepe táján..
Link
Nem lennék az ottani hajósok helyében..
Link
Brutális.
Link
Nem lennék az ottani hajósok helyében..
Brutális.