Meteorológiai társalgó

Itt is esik rendesen, a modellek nem számoltak ekkora csapadékkal, mondjuk a Kelet felõl benyúló csapadékrendszereket sokszor nem tudják megfogni.

Elég komoly kis csapadéktömb garázdálkodik most felém. Esik is belõle rendesen. [esõ]

Hát, jól ki száradtak így estére a modellfutások, ide a Dunántúlra. Hóesély max zápor formájában maradt.
Na de fog ez még változni (gondolom) A hideg betörés természetesen maradt.

Hát az biztos, hogy pl. a Szársomlyó az 500m alatti magasságához képest nagyon is hegynek néz ki, ahogy kiugrik a Dráva völgyének síkjából Link
Az egyik leglátványosabb csúcs itthon szerintem, és egyben a legdélebbi is.

Helyesen: alföld (0-200m tengerszint f.magasságú síkság).
0m (tsz.) alatti síkság a mélyföld, 200 m tszfm-nál több, akkor a síkság fennsík. Mi van, ha a -200 m-es síkságból (mélyföld) kiemelkedik egy sziklás tanúhegy, melynek magassága tszf. 50 m. Attól, hogy nincs 500 m tszf-i magasságú, még nevezhetjük hegynek( ahogy az 500 m alatti Somlót vagy Ság-h-et is), ha meredek lejtõi vannak és relatív magassága 250 m (a lábától a csúcsáig) és nem domb vagy alföld, mert 0-200 m tszf között van. Ha egy 1000 m magas fennsíkból egy magaslat 1050 m-re emelkedik, akkor még nem hegy, mert csak 50 m a relatív magassága, bár 1050 m tszfm-ú.
Mindez geológiailag is vizsgálandó, nem csak morfológiailag vagy méret szerint. Nálunk általában a dombságok agyagból vagy löszbõl ill. egyéb fiatal korú üledékekbõl és hordalékokból (hordalékkúp) állanak és 150-250 m magasak, bár völgyeik alacsonyabbak, magaslataik 250 m felettiek is lehetnek. Ha felemelnék Zalát (a dombságot) 500 m magasra, akkor is dombság kinézete lenne, de ilyen magas dombság ritkán fordul elõ, de más kontinenseken biztosan van hasonló táj magasabban is (felföldek). A Velencei-hegység nem magasabb a zalai domboknál, de gránit a magja és attól, hogy lepusztult az év százmilliók alatt, még hegység jegyei vannak. A hegységeket gyakran dombságok övezik és dombok közt vagy alföldön is emelkedhetnek magányos hegységek,hegyek. A természet változatosabb az emberi osztályozó képességnél.
Másrészt, az emberi szem nem tudja lemérni a tájak relatív meg abszolút magasságát. Így a múltban amit hegynek neveztek, a nevezéktan lehet, hogy dombra fokozta le, de az elnevezés megmaradt.
U.i.: a tszf 350-500 m közti erõsen tagolt tájakat emlékeim szerint alacsony hegységeknek is nevezik, pl. Villányi-hegység.

Ha errõl van szó bármelyiken, most azon filozofálok, hogy hova tegyem a muskátlijaimat erre az 1 hétre...

Hát november végén a -10-12 fokos 850-es hõmérséklet után még szerencse, hogy befût, mi lenne ha behûlne?

Csaucsi!
Valamelyik este el kellene járni egy táncot, hátha a hideg megijed és visszahúz északra!
Melyik este érsz rá?

Áldom szavaid fûtsön csak, jobb, mintha nekem kéne fûtenem

Isten ments, hogy én legyek a Metnet új Salekje, de a GEM rendesen befûtött 240 óránál, próbál belerondítani itt a nagy télvárásba

Így igaz, hidegfront után rendszerint AC húzódik ránk, északi peremén gyakran "visszarendezõdõ" zonalitással. Különösen igaz ez akkor, mikor a szinoptikai ciklus nem fordult még teljesen mediterrán ciklonos fázisba, és bizonyos lappangó zonális hajlam még felismerhetõ.
A híres 1986/87-es télen kétszer is, gyors egymásutánban visszarendezõdött a cirkuláció zonális irányba, hogy mind erõsebb hidegelárasztásnak adjon helyet.
Elsõ visszarendezõdés:

Link
Link

Második visszarendezõdés:

Link
Link

Mígnem eljött ez:

Link

és ez:

Link

Ez utóbbi az emlékezetes nagy hóvihar szinoptikai képe.
Azután meg a mediciklonos fázis következett a hónap közepe táján:

Link

Mindebbõl az a tanulság, hogy ha a ciklus eljutott a zonális fázis végére, akkor a cirkuláció, bár egy ideig ingadozhat meridionalitás és zonalitás között, tartósan (több hétre) aligha fordul vissza a zonális állapotba.
Jelenleg hosszadalmas, végül alacsony légnyomású lecseppenéseket is hozó, "érett" zonális szak már instabil végén vagyunk. Nehezen hihetõ ezért, hogy december elsõ napjainak esetleges zonális visszarendezõdése nagyon tartóssá váljon.
Az idei õsz szinte úgy viselkedett a zord tél esélyeinek szempontjából, ahogy az "a nagykönyvben meg van írva" Szeptember második felében meridionalitás, hidegleszakadássok, majd október közepétõl vénasszonyok nyara. A tél elsõ rohama november legvégén, azaz se túl korán, se túl késõn. Szinte minden ideális egy jó koratélhez.
A hidegleszakadásokkal összefüggõ szeptemberi T850 értékek statisztikai elemzése a leghidegebb és a legenyhébb fajta telek vonatkozásában (a Hari-féle decemberi prediktorhoz kötõdõ saját munkám, ld. Visszatakintõ) azt mutatja, hogy az idei koratél, elõzményeit tekintve egyértelmûen a hideg csoportba tartozik.
Szóval, egyetértek lász-Lacival (s nemcsak azért, mert szeretem a hideget) abban, hogy jobb, ha zord decemberi hidegekre készülünk fel az idén. Engem kevésbé lepne meg egy "2002/2003 szabású december, mint egy enyhe.

Hóügyileg már sokan számolnak egy-egy betalált medivel a déli végeken. Végülis érthetõ, simán benne van a pakliban egy-két-há 40+-os medi arrafelé, ahogy az elmúlt évek mutatják.

Ez engem is nagyon meglepett!

A többség februárban várja a legtöbb havat, 40 cm felett.
Hm...hm, megismétlõdhet a tavalyi tél???

Köszi! Érdekes lett. T-ügyileg úgy látom megvan a kellõ visszafogottság.

Köszönjük a kérdõívet és a kiértékelést! Szép munka, szép grafikonokkal.
Ahogy látom a kitöltések számokból, nagyon népszerû volt.

Igen korrekt munka, köszönjük szépen!

Azért csak volt ma napsütés, ugyanis a lemenõ nap alásütött a felhõzetnek, szép szivárvány volt, csodaszép színek jöttek elõ.
Most meg beállt a köd.

Ha jól emlékszem nov végén 6-7 fok körül van az átlagos maxi, míg 0, -1 körül a minimum, ez alapján lehet becsülni az eltérést.

Koczkás, szép munka, köszönjük! Hamarosan összeállítom a téli csokrot, eléggé egy irányba mutat a többség.

A 2013-14-es tél a MetNet-esek szerint.

Link

Mennyi lesz szerinted a december átlaghõmérséklet eltérése a sokéves átlaghoz képest?

Az átlagtól kissé hidegebb, -0,5 -1 fokos anomália között 62/32%
Január: Átlagos -0,5 + 0,5 fokos anomália között 60/31%
Február: Az átlagtól kissé hidegebb, -0,5 -1 fokos anomália között 53/27%


Mennyi lesz szerinted a december átlagcsapadék eltérése a sokéves átlaghoz képest?

Átlagos. Az átlag 90-110 %-a. 67/34%
Január: Átlagos. Az átlag 90-110 %-a. 64/33%
Február: Az átlagtól több csapadék. Átlag 110-120 %-a. 56/29%

Mit gondolsz, mennyi lesz az aktuális hónapban a legalacsonyabb minimum hõmérséklet az OMSz hálózatában?

December -13-14 31/16%
Január -21-22 34/17%
Február -17-18 33/17% -19-20 33/17%

Mit gondolsz, mennyi lesz az aktuális hónapban mért legnagyobb hóvastagság az OMSz hálózatában, a lentebb jelzett állomásokat figyelembe véve?

December 20-24 43/22%
Január 15-19 36/18% 20-24 36/18%
Február 40 fölött 36/18%

Mikor mérnek elõször 1 cm.-t elérõ hóvastagságot a a pestszentlõrinci OMSz állomáson?

Nov. 26-30 69/36%

Mit gondolsz? Lehet az állatok novemberi viselkedésébõl a téli hónapokra elõrejelezni?

Igen, ugyan fenntartásokkal de valamiféle kapcsolat lehet azért. 112/58%

Mit gondolsz? Lehet az õszi hónapok idõjárásából a téli hónapok kimenetelére következtetni?

Igen, ugyan fenntartásokkal de valamiféle kapcsolat lehet azért. 96/49%

Teljesen kizárható a fagyott esõ, errõl beszélni, vitázni nem érdemes. Ahogy met4ever is írta, nagyon maximum jégdara lehetett, de annak esélye is elenyészõ.

És vannak hegyei is 500 m alatt, a Somló (431 m), a Ság és a Káli-medence tanúhegyei sem tanúdombok. Badacsony, Szent György-hegy és így tovább.......

Kíváncsi vagyok, hogy a következõ mediterrán ciklonból mennyi csapadékot kapunk, de nem tartom kizártnak, hogy többet, mint amennyit a modellek várnak. Maga a ciklon ugyanis mélyebbnek tûnik a vártnál, a GFS pl. 955 hPa feletti középpontot ad ilyenkorra és egész éjszakára ( Link ), de jelenleg 992 hPa-os, sõt ott van egy 991 hPa-os légnyomásadat is a tenger felett. Link
Ebbõl persze nem következik az, hogy biztosan nagyobb csapadék lesz itt, de az erõsebb ciklon jobban keletebbre tekerheti az erõsebb csapadékmezõt.

Illetve az Alpokalja kistájaként ott a Köszegi-hegység a maga 882 m-es csúcsával (Írott-Kõ), ami a Dunántúl legmagasabb pontja.

Magyarországnak 6 nagy tájegysége van:
2 alföld (Alföld, Kisalföld)0-200m
2 dombság (Dunántúli-dombság, Alpokalja)200-500
2 középhegység Dunántúli, Északi)500-1500
e fölött magashegység (ilyen sajna ugye nálunk nincs)

DE. Nem minden esetben fedik az elnevezések a valóságot.
Lásd Velence-hegység--amely hazánk legrégebbi hegysége-- csak kb 350 méteres, mégis "hegység" az elnevezése.
És a dunántúli-dombságnak is van hegyvidéki része(Mecsek).

Kíváncsi vagyok, hogy a jövõhét idõjárása mennyire tudja mérsékelni az eddigi novemberi +3-4 fokos hõmérsékleti anomáliát.

Ne feledjük, hogy a domb kategóriába (200-500m) tartozó kiemelkedéseket is nevezhetjük hegynek, hegységnek, ha azok meredeken kiemelkednek a környezetükbõl... Nem kezdem el sorolni a példákat, hiszen úgyis mindenkinek van elég példa a környezetében. De ez tényleg általános iskolás ismeretanyag

Síkság: 200 m-ig és a lejtés nem haladja meg a 60 cm-t 100 m-enként, dombság 200-500 m között, középhegység 500-1500 m, magashegység 1500 métertõl.

18 órakor "elzárom a csapot", ha valaki még szeretne nyilatkozni, addig megteheti.
Link

A Dunántúlon vannak középhegységek (Bakony, Mecsek, stb.), amik csúcsai 500m felett vannak, és dombság (Dunántúli-Dombság), amiben van 300-500 közötti csúcs.

Ettõl függetlenül az elnevezések régebbiek, mint a módszertan, erre hoztam is példát: a Szekszárd melletti, alig 250+ tszf csúcsú dombocskákat is "hegynek" hívja a város és a környék népe.

Bakonyvár: erre nem emlékszem a tananyagból, persze ettõl lehet része.

Domb és hegy: ne keverjük az abszolút és a relatív magasságot, meg a síkságot és az alföldet meg a fennsíkot stb. Különben a lejtés szögét is kell nézni (lehet, hogy hatodikban tanítják ?

Lehet az idei tél keleten havasabb lesz mint nyugaton. Én pont középen vagyok de nekem az a jobb ha nyugaton havas tapasztalatom szerint. Majd kiderûl.

Pozitív mert az én térségemre néztem ami a Dél-Alföld a határtól 50km-re.Én is erre tippeltem csak nem mertem leírni,de így már tiszta.Köszönöm!

Link

Na rossz a fogalmazásom: azt akartam írni hogy, nem csak melléklikkelésrõl volt szó. Hanem õ teljesen úgy gondolta.

Hát igen, látva a fáklyát nem kispályás lesz itt a lehûlés és ilyen esetben az orkán is borítékolható. A havazás csoda lenne, ha elmaradna, de a mennyisége 1 centitõl 30 centiig bármennyi lehet és szeszélyes területi eloszlásban fog esni (persze ez nagy bölcsesség, 90 %-ban így szokott lenni )nagy valószínûséggel.
Rengeteg esõ esett ma is itt [esõ] (Cseszneki kertünkben dettó), a havi összeg a 100 mm-t közelíti. Pápán március volt 112 mm-el a legcsapadékosabb, ez már veszélyben van, hisz még 9 nap van a hónapból.
A visszarendezõdésrõl annyi: ha a -10-rõl 10 nap alatt kevéssel 0 fölé menne, az még nem egy gyökeres /vissza/fordulat. Ha maradna a -10 10 napon át, az lenne aztán brutális télkezdet. Úgy hogy a gáztározóinkat elmulasztották feltölteni (2/3-uk üres) megkezdtem az aggódást.
A hó megmaradásról annyit, hogy láttam már októbertõl áprilisig sok havat megmaradni és elolvadni is, errefelé sokat nem nyom a latban a talajhõ meg a hónap meg a napállás. Ezekkel sosem foglalkozom, meg az idõjárást sem nagyon zavarja: van amikor januárban is vígan elolvad a 40 centi aztán esik utána újabb 30 (volt így az idén is), nem érdemes siratni (még utólag sem, nem hogy elõre ).

Neked ez tisztán pozitív?
Link
Link

Ilyen peremciklon nyugaton vegyeset és esõt szokott hozni kelet felé egyre havasabb változattal.

Láttam hogy nagy csapadékot ad országszerte egy északnyugatról érkezõ melegfront miatt?Javítsatok ha nem melegfront.Konkrétan a halmazállapot milyen lenne?Azt láttam hogy hõmérsékleteket talajon is pozitívra számolja ebben a futásban.

GFS "dobott" egy hátast 150 órán belül:
Link
Link

Akkor téves az egész nevezéktan. A Dunántúl is alföld,Somogyi vagy Zalai-dombság akkor hogy van? Vagy itt nálunk a hegységnek nevezett "apró" domburolatok a kevéssel 400 m feletti magasságával? Link

Nem szeretnék vitába bonyolódni, de attól függetlenül, hogy az általad megadott linken nem javították az észlelést az nem azt jelenit, hogy nem hibás. Bár a talaci észlelõt nem úgy ismerem, hogy csak úgy játszani szokott így a téli ikonokkal, elég korrekt észlelõ máshol is. De ha megnézzük a GFS-t különbözõ nyomási szinteken abban minimum 3-4 fokban szerintem nem lehetett fagyott esõ, bár az esélyét megadom én is. Úgy hogy kétes helyzetben állok. Nem tudom másoknak mi a véleménye.

Jól feleltél fiam! 5 !!

5.-es tananyag.

Nyilván januárban is összeesik a hótakaró néhány nap alatt. A legfontosabbat nem említetted csak: ilyen esetben a légrétegek hõmérséklete más T2m=T850,mint egy peremciklon esetében pl.

18 köbméter fát kugliztunk fel majd hasogattunk össze még augusztusban, szeptember végére mind a helyére került. Még némi konzervkészlet és pár kiló liszt és jöhet a nagybetûs tél. A 80 éves szomszéd bácsi még meg is jegyezte, hogy mi biztos két télre készülünk...

A szlovák meteorológiai szolgálat jovo keddtol az egész Felvidéken zord téli idot vár, havazással, a hegyekben hófúvással. A síterepek eddig szívtak, de Mikulásig 1000 m felett egyre biztosabb, hogy megindul a szezon

Még mindig tévesztésnek látszik, mert ilyen helyzetben kizárt a fagyott esö (fagyott esö = hópelyhek elolvadnak egy pozitiv hömersékletü rétegben, majd egy kellöen vastag, erösen negativ hömérsékletüben újrafagynak, s igy érik el a talajt). Ilyen rétegzödés kizárt most. Ha záporszerü a csapadék, akkor jégdara, jég lehet, ami teljesen máshogy keletkezik, esetleg azzal keveri...

Ideért, én zápornak vélem és semmi extra.

Úgylátszik nem eltévesztésrõl volt szó: Link

Olykor zuhog az esõ, jó nagy cseppekben. Igazán késõ õszi az idõ ma.

Én viszont merek kb december közepéig elõrejelezni. Annyi, a történet, hogy jelentõs enyhülés nem lesz, zord téli idõ körvonalazódik hosszú távon is. Be kell rendezkedni havazásokra, kemény fagyokra és olykor komolyabb hófúvásra is ha épp eljön az aktuális helyzet. De ezek a nyalánkságok majd akkor mikor itt az ideje. Hidegcsepp, ugyan senki nem mondja meg most, hogy lesz-é havazás? Debrecenbe kedden, vagy inkább Gyõr környékén hózápor. Viszont a lehetõség adott, és adott is marad.

Dehogynem, csak használjuk a sok év alatt összegyûlt ismeretet, tapasztalatot, rutint...
Szerintem félreértettél, én nem szándékoztam támadólag fellépni, és a fáklyával fõleg nincs semmi bajom.
Az tény, hogy nagy, drasztikus váltás után mindig a középérték felé fog visszahajlani a görbe, és majd ahogy közeledünk felé, úgy pontosodik.

Pontosan a makrováltás ereje, jelentõsége miatt sokkal nehezebb most akár középtávra is jósolgatni, mint máskor, "unalmasabb" idõ esetén... de szerintem ezt Neked nem kell mondanom?
Egyelõre a hidegcseppig látunk el nagy valséggel, az utána érkezõ AC-sedés máris kérdõjelesebb... ami meg még azután jönne, az meg exponenciálisan kérdõjeles.

Ideért a sárga rész.Nagyon keményen tolja neki,sûrû nagycseppes záporszerû.Augusztusban mit nem adtam volna érte!?Most meg tocsog minden,nem gyõzi elnyelni a föld!

Semmi. Sõt, ne is beszélgessünk az idõjárásról, nem is értem mi ez az egész itt ...
A fáklyát nem én találtam ki. Ha nem tetszik, írj a készítõknek...
Az aktuális fáklyáról már a társalgóban is tilos beszélgetni???