Meteorológiai társalgó

Vasárnaptól komoly esõk jönnek.Lesznek helyek ahol 5-6 nap alatt simán 50-60 mm-t meghaladó mennyiségek lejönnek,fõleg délnyugaton,nyugaton. [esõ]

Kissé "behavazódtam", úgyhogy csúszik az elõre, elnézést érte!

Sokat javult a helyzet külterületen, nagyságrendekkel csökkent. Még a hónap elején kisebb-nagyobb tavak színesítették a tájat, ezekbõl már "alig van", szépen megszáradt a talaj felsõ rétege. Eddig a hónap jóval átlag alatt teljesített csapadék szempontból, de könnyen fordulhat a kocka humid irányba, ennek valószínûsége egyenlõre kb. 50%, bár ahogy olvasom sokan vérszemet kaptak a kihullható csapadékmennyiségeket látva (a csata nincs még elveszve, remélem az AC gyõz). Ahhoz, hogy idõben el tudjanak kezdõdni a mezõgazdasági munkák, egy átlag alatti (arid) februári hónapra lenne szükség.

Nagyon nem tetszik a vasárnaptól várható idõjárás. Legalább vasárnap lenne még száraz napos idõ, de nagyon úgy néz ki nem az lesz.

DNY.-i csücsök felkészül, Link Dráva mellett csónakokat beszerezni!

Nagyon klassz. A reggeli fény-és szín hatások - szürke, fehér, opálos kék, sárga, rozsdabarna - kifejezetten vadítóak.

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem nagyon tetszik a mostani idõjárás, reggel tél van, fehér a táj a dértõl, napközben viszont egész kellemes a hõérzet + szinte egész nap süt a Nap A belvizes területeknek pedig külön jól jött ez az átmeneti (?) száraz idõszak.

Végre száraz fagy van egy hete, el sem hiszem.
Igaz a talaj 5 centi mélyen +2,+3 fokos, pedig minden éjjel fagy.

A múltkori bukta után furcsa látni, hogy egyre több csapadékot várnak a modellek, és egyre északabbra juthat pl. a vasárnapi mediterrán ciklon. Ha bejön, akkor a GEM nyeri ezt a kört, mivel az már 2-3 napja mutatta a csapadékot, amikor a többi modell még szépen elvitte délen.

Mivel a T850 elég sokszor lemehet kevéssel 0 fok alá, a Kõszegi-hegység (magasabb része) elég szép mennyiségû havat kaphat. Link (Ha nem is 30-35 cm, de egy 10-15 cm reálisan összejöhet.)

Remélem lesz majd idõm jövõ hét végén, és fel tudok nézni (ha érdemes lesz). Egyébként az Alpokalján és a Zalai-dombságban is lehet majd átmeneti havazás fõleg a hét közepe felé (de a Bergfex pl. már vasárnapra is mutat havat a Zalai-dombságra Link ).

Nyugi ez csak több lesz szerintem még.

Nyugi, semmi para... Ez biztos hogy bejön, mert esõrõl van szó.

Ugye a jövõ heti 60mm esõ Barcsra csak annyira fog bejönni, mint a múltkori 60mm hó Sopronra ?
Mondja már valaki, hogy ûridõ, meg hogy kiveszi-beteszi, aztán végül elmegy a Balkánra!

Február 20 napjából 19-en volt fagy otthon, ez azért elég szép teljesítmény (most is fagy már, ami ugye a holnapi minimumba beleszámít). A tavaly februári 12 fagyos napot már rég lehagytuk, és a hónap végére jó eséllyel lehagyhatjuk az idei január 22 napos értékét is.

Ami viszont kicsit hiányérzetet okoz, az az, hogy ennyi fagyos nap mellett egyetlen téli nap sem jött össze (és valószínûleg már nem is fog). A legalacsonyabb Tmax 0,4 fok volt 9-én.

A fórumhelyszín Budapest, de már csak holnapig, így nem állítom át.

Én állítani semmit nem merek,de akár lehet is ok-okozati összefüggés az idõjárásban,klímában.Te talán kizárod ezt?

Gondolom, nem kívánod azt állítani, hogy minden események között, amelyek egy idõben zajlanak, ok-okozati összefüggés van???

Ha az AO meg a NAO is pozitív tartományban van, akkor hogy lehetnek ilyen brutális hidegetbetörések Kanadában és az USA-ban?

Akkor a melegedõ óceánok,olvadó ,zsugorodó gleccserek,emelkedõ tengerszint a fölé mérõ beépített területektõl van?

Köszönöm!
Meg a modellkimeneteken kívül még hatmillió más dolgot is befolyásolnak a mért értékek!

Jól jönne már egy kis meleg, mert már megint -1 fok van, de van ahol -4 volt 7 óra körül. Ma úgy 3-8 fok lett a maxi, Osztrákiában sem ment fel 11-ig, egyedül Graz adott 8-9 fokot. Nem baj, ha ma 2-3 fokkal is alulmúltuk az elvártat, mert a metnet tudta, hogy 6 fok körül lesz. (Gratula !)
Azért bízzunk a tavasz gyors eljövetelében és a -5 fokot mutogató ECM fáklya is beadja a derekát.

Utolsó mondatodhoz: Én is!

Egy a tapasztalatunk, de még Pápán is teljesen mindegy, hogy milyen szitu van, nappal vagy éjjel, az autóhõmérõ mindig 1-2, esetenként több fokkal magasabbat mutat ahogyan elérem a Pápa táblát, mint elõtte. Persze a várost elhagyva meg mindig hûl ennyit. Ma reggel Szentimrén -2, Ferihegyen -8 fok volt. Tizenegy éve van hõmérõ az autón és minden másnap átlagban elhagyom a várost. Sokan nem értik, miért írok ennyit a hõszennyezésrõl, de ez bizony kissé félrevezeti a klímakutatást. Most éppen a klímaváltozást okolják az ónosesõ okozta károkért az m1 híradón. A csapból is ez folyik, már sóhivatalt is alapított a magyar elnök a klímaváltozás vizsgálgatására és a felkészülésre a nagy tragédiára. Drámaiak nagyon ezek a meleggel való riogatások, de ha kidugnák a pesti belvárosból az orrukat, mindjárt sírnának, mert vacogna a foguk.

Határozd meg a pillanatnyi felhõfedettséget és azt észleld be. Synop kódként (ha nincs magasabb kódú aktuálisan közölni való megfigyelés) akkor a 01-03 jól leírja, hogyan változott a felhõzet mennyisége. Amennyiben van ezt überelõ kód, akkor is lehet megjegyzésbe írni, hogy a felhõzet mennyisége pl. gyorsan növekszik, vagy folyamatosan csökken, stb.
De a lényeg, hogy mindig az aktuális állapotot észleld be és ne azt ami 5 perce volt vagy 2 perc múlva (feltehetõleg) lesz.
Mehetne át a kérdéssel együtt a kérdések topicba...

Helló mindenki!
Lenne egy olyan kérdésem, hogy nagyon határesetes helyzetben, amikor a felhõfedettség pont két kategória közé esik (pl. gyengén felhõs és közepesen felhõs határán van), akkor hogyan lehet mégis pontos képet adni az aktuális felhõzetrõl? Az természetesen egyértelmû, hogy észleléskor mindig a pillanatnyi égiképet kell nézni, de az egyértelmûség kedvéért lehet ilyenkor egy kicsit csalni, és mondjuk az elõzõ 1-2 perc felhõfedettsége alapján dönteni, vagy éppen gyorsan növekvõ/csökkenõ tendencia esetén "kivetíteni az észlelés pillanatát" a következõ percekre, és a jellemzõ felhõzetváltozási irányba kerekíteni a pillanatnyi felhõzetet?
Bocsi ezért a hülye és meglehetõsen kicsavart kérdésért.

Floo: ez egy kiváló hozzászólás, ezen én is gondolkodtam már, de nem is a rekordok miatt, hanem mondjuk ha ezek a modellek bemenõ adatai, akkor emiatt is lehet fals a modellkimenet.

Nagy kérdés, hogy milyen magasan mérünk: a 2m mellett az szól, hogy az emberek ebben a rétegben élnek, viszont ha mondjuk 20-30-40 m magasan lenne a mérõ, akkor sokkal kevésbé befolyásolná a talaj minõsége és a domborzat a mérést, sokkal egységesebb lenne.

Szerintem a fõ kérdés ez: mi a célja a mérésnek: az emberek tájékoztatása mert akkor mérjünk sok helyen gödörben, domboldalon, vagy az adott terület éghajlati átlagának meghatározása, akkor mérjünk magasan, 30-40 m-en mindent.

Az én tapasztalatom szerint is a nagyvárosok hulladékhõje jelentõs. Például, Gyõr centrumától kb. 8 km-re(!) akár nappal, akár késõ este vezetek arra, hirtelen 1-2 fokot már feljebb ugrik a hõmérséklet a digitális autó-hõmérõm szerint. Ezt azért tudom, mert éppen arrafelé lakom.
Az autóutak is sokat számítanak. A fõútról egy kis bekötõútra fordulok le, a házam úgy 250 m-re lehet az elõbbitõl. A 250 méter végén, mielõtt megérkezem, rendszeresen hidegebb van 1-1,5 fokkal, mint volt a lekanyarodás elõtt, a fõúton.

Pozsonyban végre megadta magát a Hochnebel, de késõn jött a Nap felmentõ serege, így 4 fokon megtorpant a nappali csúcsérték, igaz, cserébe éjjel nem fagyott. Szombaton az AROME szerint kaphatunk egy kis fõnt, ezzel akár 12 fokig is felmehet aznap a T, ám, ha minden igaz, februárban ez lehet a kora tavasz elsõ és egyelõre sajnos utolsó életjele, ugyanis a jövõ héten inkább hûvös északnyugati irányítás lesz napirenden, szerda körül mediciklonnal, amelyet késõbb további(ak) is követhetnek. Mindkét fõ index tartósan pozitív tartományban mozog, így nem lepne meg, ha ez a sokévi átlagnak nagyjából megfelelõ, változékony idõjárás akár március elejéig is kitartana. Ezt jól szemléltetik az aktuális fáklyák is, például Link

Az szép.
Jó is az a lejtõ.

Néha, magamban mosolygok, mikor egy azon napon bemutatjuk a megyét.

Szerencsen a tegnapi -2 fok után ma behúztunk egy kemény -1 fokos Tmin-t. (tszf.190m)

Csak a kedvedért:
Link
De ha lázas vagy, akkor módosítom az elõrét 38 fokra.

Ki és mikor becsülte alá ? Most 1-5 fok van és 6-10 fokos elõrét adott az OMSZ. A ZAMG Ausztriára 5-11 fokot várt, most 11 -kor 0-5 foknál tartanak a tartományi fõvárosok. Nem hiszem, hogy itt valami nagy hõségberobbanás lesz. A 972-es izlandi ciklon egyelõre nem bír a Közép-Európát megülõ AC-vel. Itt ott befuthat 10 fok feletti érték, de ezt nem tartom általánosnak a héten. Ugyanakko regy peremciklon rongyol Ibéria felé, attól tartok ez átírja a forgatókönyveket.

Kár, hogy nem borítékoltam ezt a választ. Természetesen nem azért írtam a tóparti Siófokot, az atomerõmûvi de inkább gödörfekvésû Paksot meg a homokpusztaságbeli Baját, mert nagyvárosi környezetben van (Ezeket nem soroltam fel, mint Likócs,Pestimre,Újpest, Lágymányos, Szegd-Ady tér,Pécs stb.). Gondolom mindenki értette, csak az nem, aki nem akarta. (De Nano is okosan reagált)

Teljesen jól látom a dolgot,esetleg nem pontosan fogalmaztam. Mert nagyjából ugyanazt gondolom,mint Te.
Az adott mérõállomások az adott hely(szín) viszonyait tükrözik.

Az,hogy a múlt idõjárási adataiból nem mindig lehet(vagy nem reális képet kapunk ) egyes met.állomások esetében következtetéseket levonni,régi adatokat összehasonlítani ,ékes példa rá akár a szegedi is : a városban 1854 óta folynak meteorológiai mérések,de ezek helyszíne sokszor változott,adathiány is volt ,az állomás elhelyezését is variálták stb.: Link

Picit alábecsültnek érzem a várható T. maxokat a környékemre mára is és holnapra is.

Nos, akkor a tippjáték eredményei:
Zabar: -11.0°C
V.namény: -6.2°C
Nyírlugos: -11.0°C
Nyírtelek: -8.7°C

Eredmények:
1. helyezés: Zivipötty , 0.8 tizedes össz.tévedéssel.
2. helyezés: Óriásfej, 2.8 fokos össz.tévedéssel.
3. helyezés: hofélia-d, 5.8 fokos össz.tévedéssel.
_______________________

4. helyezés: Laganus, 6 fokos össz.tévedéssel.
5. helyezés: KisHosi, 7 fokos össz.tévedéssel.
6. helyezés: leganyi1, 7.5 fokos össz.tévedéssel.
7. helyezés: mzs, 8.9 fokos össz.tévedéssel.
8. helyezés: PINKY-BOY, 9 fokos össz.tévedéssel.

Gratulálok mindenkinek az elért eredményekhez, és külön gratulálnék Zivipötty-nek ehhez a szép gyõzelemhez.
Köszönöm a részvételt.

Gondolom te is sejted, hogy mire megy ki a játék...

Mondjuk Paks és Baja pont nem sûrûn beépített helyen van, hanem külterületen.

A Fensíkon az elmúlt éjjel már nem olyan nagyon hideg. A szél ingatta, lebegtette, a vékony felhõzet visszafogta a lendületet.
Azért egy -20,7 °C -os minimum még elfért ma hajnal 2 óra 24 perckor.
Hajnal 2 órától majd 5 óráig volt -20 foknál is hûsebb a töbör.
Takt: -3,9 °C; Td: -8,8 °C; Rh: 69%.

-7,4 fok lett a legalacsonyabb érték reggel, nálam.

És akkor még nem beszéltünk a sûrûn beépített környezetben lévõ állomásokról,Paksról,Siófokról, Bajáról és a többi minden helyzetben bõdületesen magasat mérõ,rekordokat döngetõ helyekrõl. Erre azt mondják, hogy régen is mértek a városok belsejében, de könyörgök: a 18. vagy a 19. században a városokban mekkora volt a hõszennyezés ? Nem volt központi fûtés, hanem a népek csak egy szobát meg konyhát fûtöttek, és nem 100-200 m2-eket állandóan 24 fokra gázzal meg szénnel.Óriási hõt termel pl. egy nagyvárosban ma a sok autó,tömegközlekedés,ipar meg a szupermarketek gigantikus belsõ terei, melybõl dõl ki egész télen a meleg. 100-200 éve nem voltak a városokban ilyen aszfalt meg betonfelszínek mint ma torzítva a hõmérsékleti adatokat, meg nem volt ilyen tömegû többemeletes meg toronyház sem.

A következõ két mondatod mutatja, hogy nem látod át jól a dolgot, pedig írtunk errõl már egy regényrevalót:

"mert ezen mérõhelyek inkább csak a mikroklimatikus viszonyokat mutatják meg : lehet,sõt valószínû,hogy akár már 100 méterrel arrébb teljesen más értékeket mérnének,fõleg persze éjszakai kisugárzásnál."

Ha ez ahol most mérnek, csak mikroklimatikus viszonyokat mutat, akkor 100 méterrel odébb is mikroklimatikus viszonyokat mutatna egy állomás!
Meg még 100 méterrel, meg 500-zal meg 1000-rel odébb is.
Minden egyes mérõhely az adott 1-2 négyzetméter (vagy akármekkora, kitudja mekkora) mikroklimatikus viszonyait mutatja.
Nem szeretem a mikroklíma szó használatát, mert a "mikro" szó jelentése kicsi, tehát esetleg jelentéktelen is lehet.
"De Floo az csak mikroklíma!" - szokták nekem írni.
Ha mégis használjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy az egész klíma sok apró mikroklímából áll össze.

"Szinte bárki találhatna a lakóhelye közelében olyan fekvésû helyeket,amelyek pl. mélyebben fekszenek ,mélyedésben vannak a körülötte lévõ területekhez képest."

Ha bárki találhatna, az azt feltételezi, hogy van, sõt, akár azt is hogy sok ilyen hely van.
Ha sok ilyen hely van, akkor ugyanannyi létjogosultsága van egy ilyen állomásnak, mint egy másmilyennek.
Ez olyan, mintha Nyírlugos mellett egy dombon lenne, és valaki kifogásolná, hogy miért ott van a dombon, amikor az csak mikroklíma, mellette vannak völgyek, mélyedések is, miért nem ott mérnek.

A probléma nem is annyira a mérések helyével van, mivel mérni valahol kell, és akárhova teszed az állomást, annak az adott helynek a sajátosságát fogják tükrözni az adatok.
- Az iklódi állomás völgyben van, keletre egy nagy diófa van, reggel a hõmérséklet lassabban emelkedik emiatt.
- A kanizsai körül 60 éves fûzfûk voltak, erdõ volt körben, most kivágták, egybõl megváltozott az állomás "mikroklímája".
- A Pécs-pogányi a reptér betonjamellett van, ha nyáron a beton felõl viszi a szél a hõt, a hõmérséklet felugrik.
- A teveli hatalmas fém silótartályok mellett.
- A sátorhelyitõl keletre tehenészet van, amikor keleti szél van, sokkal magasabb hõmérsékletet mér, nagyon látványos.
- A zalaegerszegi egy 160 hektáros almaültetvény mellett van, ha öntözéskor az ültetvény felõl fúj a szél, a megnövekedett páratartalom miatt biztos hogy a hõmérséklet is változik.
- A szentgotthárdi fenyveserdõ mellett, annak jellegzetes "mikroklímája" biztos hogy befolyásolja az állomás által mért adatokat.
- A szentkirályszabadjai is a reptér betonja mellett van közvetlenül.
- A tatai egy iskola udvarán, alatta fekete salak van.
- És így tovább lehetne sorolni, hogy melyikre milyen természetes vagy mesterségesen létrehozott, speciális környezeti körülmény hat.
De valahova tenni kell a mérõket, ezzel nem lehet mit kezdeni, mindegyik hely a maga nemében egyedi.
Más különbség, hogy ezekbõl a helyekbõl van millió, millió ugyanilyen helyet lehetne találni ahol keletre diófa van, körben fák, erdõ van, reptér van, tehenészet van, silótartály, ültetvény, tehát ezek is létezõ helyek, máskülönben nem lennének.

Reprezentatív állomáshálózatot rettenetesen nehéz lenne összehozni, mert maga a reprezentatív is kérdés, mit hívjunk reprezentatívnak!?
Persze a mostaninál reprezentatívat könnyedén lehetne, ez tény!
A probléma megoldása az lenne szerintem, ha az állomások adatait nem egy kalapba beledobva kezelnék az összeset gépiesen úgy, mintha nem lenne közöttük akár szakadéknyi különbség, hanem szelektálva, szigorúan figyelve arra, hogy az adatok honnan, milyen fekvésbõl származnak.

Most könnyû dolgunk van, mert tudjuk hol vannak a mostani állomások, de nagyon szomorú, hogy a régi adatok között kutakodva az ember nem tudja, hogy azt az adatot, amit éppen nézünk, milyen helyen mérték!
Nézel 1648-ból egy -22 fokot, és azt mondod, hát nem is annyira hideg.
De ha tudnád hogy egy jó fagylefolyású dombon mérték, akkor tudnád, hogy rendkívül alacsony érték, mert téli lehûlés szempontjából jó pozícióban mérték.
Ez a tény, hogy soha, semmilyen korban nem foglalkoztak azzal, hogy a mért adatok milyen fekvésbõl származnak és milyen körülmények hatottak az adatokra, ezt azt feltételezi, hogy nem tulajdonítottak neki jelentõséget.
Pedig tudjuk hogy óriási jelentõsége van!
Éves, évtizedes, évszázados átlaghõmérsékletben, napfényes óraszámban, minimum átlagban, maximumátlagban, stb. mind mind ezek rendkívüli mértékben befolyásoló tényezõk.
És a klímaleírásokban, térképek szerkesztésekor, szakvéleményeknél, sehol nem vették ezeket figyelembe.
Reméljük hogy ez változik idõvel, és a jelen szakemberei tudva ezeket a dolgokat, beépítik õket a klimatológia tudományába.

Jó reggelt.
Ha ez a mostani idõjárás a 20 centis havamra jön, még most is összefüggõ lenne a hótakaró.

Takt: -6.8

Zabar -10, Nyírlugos -9, Vásárosnamény -3 fok. Laganus már nincs fent, így nyírtelki adatot nem tudok.

Szépen kidolgozott iromány, hamar feledtetni tudta velem, hogy mi itt keleten inkább csak "Palira voltunk véve " pálfordulás helyett.
................
Most sem volt túl tavaszias érzésem, amikor az imént hazakerékpároztam melóból. Nyílt terepen kicsalta a szemembõl a kön(n)yüt a nagymagyar éjszaka. -2,6 fok.

Németh Lajos is pálfordult korábbi önmagához képest, hideg levegõt jósolt jövõ hétre és azt, hogy nincs még vége a télnek, de nem hiszem hogy ennyire drámai lenne a helyzet, az 5 fok körüli idõ esõvel, a hegyekben esetleg hóval még nem igazi tél.

Valószínûleg inkább a vízmû jelenléte segített a hely kiválasztásában.

Szerintem nem véletlenül nem egy dombra lett telepítve a Nyírlugosi állomás. Anno mikor telepítették szerintem jól kinézték a helyét az akkori kollégák.

Az esetek nagyobb részében a települések a mélyebben fekvõ helyeken fejlõdtek ki a víz közelsége miatt, így azért elég fontosak ezek az adatok.

De pl. az ilyen Nyírlugos-féle települések össze-vissza vannak lerakva, 3 ház a buckán, kettõ a mélyedésben, stb.

Hogy aztán klimatológiailag mi a fontosabb...ez is, meg az is, de az emberek szempontjából inkább a lentebbi. Na persze egy fügetermesztõnek a dombi adat is fontos.

Na,igen...viszont számomra kérdés,hogy az ilyen körülmények között elhelyezett állomások mennyire reálisan reprezentálják az adott környék hõmérsékleti viszonyait...mert ezen mérõhelyek inkább csak a mikroklimatikus viszonyokat mutatják meg : lehet,sõt valószínû,hogy akár már 100 méterrel arrébb teljesen más értékeket mérnének,fõleg persze éjszakai kisugárzásnál.

Szinte bárki találhatna a lakóhelye közelében olyan fekvésû helyeket,amelyek pl.mélyebben fekszenek ,mélyedésben vannak a körülötte lévõ területekhez képest.