Meteorológiai társalgó

Pont akkor hiányoztál.

Csak itt hallom ezt hogy Bakonyerdõ meg Mátraerdõ. Mik ezek a megnevezések? Földrajzon ezt nem tanítják.


Közben az NGP.-n megjelent a peremhullám vagy hidegcsepp, ami esetlegesen csapadékosabb hidegebb levegõvel együtt hozhat.:
Link

A szélrõl eddig kevés szó esett, pedig a hidegbetörés idején fõként a Dunántúlon, másodsorban ÉK-en elég meghatározó jelenség lesz. A Bakonyerdõben, Balaton környékén szerintem orkán erejû széllökések is lehetnek. Kab-hegyen igazán élménydús lehet a dolog a valószínûleg negatív hõmérséklet mellett.

Jönnek a viharos hózáporok. A kedvenceim. Amikor egymás után robognak a felhõk és hóvihar szerû intenzitással vetik ki magukból a hópelyheket.. Sóhaj.

Biztató..
A szöveges rész.
Link
Ja,és kedd,szerda Ugyanez...

Én egyedül a 28-ai felállásról beszéltem, nem a teljes következõ 1 heti folyamatról
Ezek szerint mást értettél bele.

Az tény, hogy a csapadék mennyisége, eloszlása majd a HCS pontos helyétõl függ. Én nem aggódom, õket nagyon szeretem (fõleg 2007 karácsonya óta

Joejack: valahol síkon is lesznek alighanem látványos hózáporok, de most még nagy kérdés, melyik régió lesz a nyerõ...

Szeke: Mikulás? Hol van az még jóslati szempontból, kérem...
Különben is, nekem csalódás amit a GFS mutat, pont itt lenne a legenyhébb! Link

Belátható idõn belül a legjobb hóesélyekkel a Mátra rendelkezik. Hétfõn ugyanis ott kialakul a szokásos konvergencia, ebben már teljes az egyetértés.

ECM: Link Link

GFS: Link Link

A magasban már elég hideg lesz a hegyvidéki havazáshoz. A GFS még nem számol számottevõ csapadékképzõdéssel az összeáramlás északi részén, az ECM viszont igen. Link Ez már jó lehetne egy 5-10 cm-re. Ez ott már ziccer.

Azért nem mindegy, hogy keleten 2 és fél napig esik a hó, vagy fél napig...

Lehet egy mediterrán ciklon 200 km-re tõlünk és 500-ra, az is egybevághat, csak szívó ág lenne az egyik.

Ráadásul az áramlás nem vált zonálisba, AC-t kapunk utána, illetve Kulás környékén pedig ismét zúdul le a hideg!

Az OMSZ keddre többféle vár havazást,hózáport.

Nem.
Olvasd már el újra a témában született pár kommentet. Ennél sokkal komplexebb a dolog.
Megmaradásnál nagyon sokkal lényegesebb a levegõ hõmérséklete, mint a talajé.

Wetsom: 28-a 0 óra és 28-a 06 óra az két nap eltérés lenne? Nálam az egy negyed nap pont

Nem a levegõ hõmérsékletérõl van szó hanem a talajé! (amin jársz) Látom nagy vitát sikerült kavarnom a hozzászólásommal. Ha fog is esni hó, akkor is csak mutatóba fog esni. Alulról megeszi a talajhõ, hacsak valamilyen brutál hideg éjszaka nem lesz valahol, ahol derült eget talál, és némi havat. Bár én továbbra is azt tartom valószínûnek, hogyha marad is belõle valami az inkább valami jégkása lesz.

Nem...

Két nap eltérés, nem egybevágás...

És egybevág az ECM-mel.... Link
Link
Jövõ héten alighanem bedörrennek a most még nem használt konvektorok is
Ja és el kéne jutnom a gumishoz most már, ha nem lennék beteg 2 hete, már letudtam volna.

Wetsom: dehogynem. Persze, kissé arrébb van a HCS, de a felállás tök ugyanaz.

November végén nappal az sem mindennapi.

Az mondjuk "csak" -5, -7 fok. Félfokos felbontású a hõtérkép színezése.

Szerk.: hát nem. Ehhez már tuti, hogy vastag hótakaróra lenne szükség. Az ECM kevés felhõvel számol akkorra, erõs éjszakai lehûlés, de napközben is viszonylag napos idõ. Hó nélkül, napos idõben szerintem most még nem lehetne ilyen hideg. De lehet, hogy még januárban sem.

A jövõ csütörtök nagyon kemény lenne a gfs szerint(is). Hcs ,fõleg K-en havazás ,nappal is fagypont alatti T-vel. Link
Link

Nem! Az sem fog!

Ma is várható néhány mm délután-este. Mintha a tegnapi nap ismétlése lenne, idõben is ugyanakkorra várható a csapadékhullás.
Indulok az MTA-ba, a délutáni elõadásokon szupercellákról, konvektív rendszerekrõl és a megfigyelõrendszerrõl is szó lesz.

Kedves Cyclones !
A hó megmaradhat de hiába van hideg átmenetileg a talajhõ alulról olvaszt. Egyereûen a tehetetlensége miatt.

Kicsit hasonló mint a napállás, hogy nem a legalacsonyabb napállás idején van a leghidegebb, hanem 1 hónappal utána, január vége felé statisztikailag.

Mert még nem tudják mit írjanak

Így van.Hányszor volt olyan hogy volt 5 fok hirtelen beborult elkezdett havazni elõször olvadt aztán az intenzív hóesés miatt annyira lehûlt a levegõ is olyan 0 fok köré hogy azonnal megmaradt már az utakon is.Hidegbetörésnél is gy szokott lenni utána meg végképp.

Szép nagy gól készül... Link
Na vajon Karácsony akkor locsog majd?

Ha jár erre egy belsõs, szóljon légyszi, hogy szerdára lemaradt a szöveges elõre. Link

Mediterrán-ciklonoknál megfigyeltem már,még ha az õsz végén,tél elején is érkezik a "meleg" talajra a havazás,szinte abszolút nem befolyásolja a megmaradást,ha 0 fok vagy annál hidegebb van.

"500-1000 km-en át meleg talajfelszín felett érkezik a hideg"

Nem olyan meleg az a felszín! Tõlünk ÉNy-ra jóval hûvösebb idõ van, mint nálunk, éjszaka sokfelé fagyokkal.

Ezt most így nem igazán tudom értelmezni, de az elõzõ kommentemben leírtam egyértelmûbben, miért nem tartom lényeges tényezõnek megmaradás szempontjából a talajhõt hidegbetöréses havazás *közben*.
Utána, az egy más kérdés.

Talán úgy tudnám összegezni, hogy a hulló hó megmaradásának kulcstényezõi közül a talaj és a levegõ hõmérsékletének fontossági aránya X:Y, ahol is X (levegõ T) tapasztalataim szerint bõven, messze 90% fölött van).

Idézet tõlem: "Nyilván a 30 centit teljesen nem tudja, de egy olyat, amit most várunk, azt még bõven"

Na... nekifutok mégegyszer. Tehát... Ha júliusban jönne egy 2 órás hózivatar 50 mm/h intenzitással, akkor is megmaradna a hó. De 1 óra múlva semmi nem lenne belõle. De ha leesne a hõségnapok után 2 méter hó, akkor az még 1 hét múlva is ott virítana.
Eme szélsõséges példát helyettesítsd be a mostani helyztere légy szíves.

Nem ez volt a kulcs. Egyszerûen csak a csapadék érkezése elõtt (ami nálunk éjfél volt) lehûlt már 0 fok alá a levegõ, és a talaj tetejét is lehûtötte annyira, hogy azonnal, a legelsõ pihék is megmaradtak (tudom, mert a teraszunkon sem olvadt, ami nem semmi!).
Aztán az intenzitás erõs volt egész nap, ez tény - tereptárgyakról nappal olvadt, de a folyamatos talajközeli beáramló hideg miatt azonnal fagyott is jégcsappá.
Szóval a folyamatos beáramló hideg simán, röhögve kompenzálta a talajhõt.
Ez egyszerû fizika amúgy is. Enyhe talajra esik a hó, miközben 0 fok alatti T2 van, és a szél is fúj: párolgás, hõelvonás: secperc alatt 0 fokon a talaj teteje (csak az!), és megmarad minden leesõ pihe (nem a legeslegelsõk persze).
Ha eláll, akkor nyilván érvényesül a mélyebb talaj hõje, és olvadni kezd, de addig amíg szeles idõben, negatív T2 (sõt, inkább talajmenti T) mellett esik, addig a megmaradással sem lesz észrevehetõ probléma.
Számtalanszor átéltem már, legutóbb Márc 14 volt nagyon látványos ebbõl a szempontból.
A kulcs tehát a hidegbeáramlás mértéke/ereje, na ezzel meg most láthatólag nem lesz gond.

Így van, ez a lényeg! Erõs intenzitásnál is olvasztja a talajhõ a havat, ám a gyarapodás gyorsabb, mint az olvadás. Aztán onnantól kezdve gyakorlatilag önmagát hûti a hótakaró felülrõl és ezzel együtt a talajt is, egyre gyengébb lesz az olvadás hatása, de ahogy írják sokan, kicsit fogy az alulról, egészen az elsõ éjszakáig...

Végre valahára, sok várakozás után, feltûnt az elsõ komolyabb reménysugár a télvárók számára. Remélem marad ez a tendencia, és nem szárítja vissza a hideget. Alig várom már... Egyébként, szerintem idén nagyobb az esélye az átlagosnál, hogy a mikulás (ha részben is) fehér legyen az ország egyes helyein. De addig még rengeteg eseménynek le kell tisztulnia.

Nem is a hó megmaradása és elolvadása szempontjából lényeges a meleg talaj, sokkal inkább érdemes figyelembe venni, hogy a magasban -10 fokos 850 mellett nem biztos, hogy annyi lesz lent az alsóbb rétegekben a hõmérséklet, mint télen, vagy mint amit a modellek számolnak, annál fogva, hogy 500-1000 km-en át meleg talajfelszín felett érkezik a hideg.
Ez az elsõ hidegbetörésekkor meg szokta tréfálni az elõrejelzéseket.
Persze ha bele van kalkulálva a modellekbe a pontos talajhõmérséklet, akkor nem szóltam.

Hiszek neked, csak akkor a 45 cm hó megtette a hatását, vagyis alól elolvadt belõle 5-10 cm ami jól lehûtötte a talajt és még úgy is maradt 30 cm. Most nem ez a helyzet lesz.

Tél is volt, elõtte, de közvetlenül elõtte egy viszonylag enyhe periódus volt, a talaj felsõ rétegének bõven volt ideje megmelegedni.
De mondok jobb példát, 1993 November 13 - 45 centi hó tudott megmaradni 1 nap alatt, miközben pár nappal elõtte még 10+ fok volt akkor is.

B.angelo: nem akarom összehasonlítani, de a hóesés közbeni megmaradás szempontjából tök lényegtelen, ezt már számtalanszor bebizonyították a tények. Ajánlom neked is az 1993-as példát!

Nem akarok kötekedni de ne hasonlitsd össze a márciusi és novemberi talajhõmérsékleteket, igaz lehetnek ritka kivételek de 95%-ban a március eleji talaj hidegebb.

Ne feledd, hogy elõtte tél volt, így a talajhõ sem volt ilyen magas, mint most.

A "megmaradás"-t kellene elõször definiálni. Mert egy nem gyenge csapadékintenzitás közben a hó megmaradhat a talajon a bõven pozitív 5-10 cm-es talajhõmérséklet ellenére is. Viszont a csapadéktevékenység megszûnése utána már fogyni fog a hóréteg (összeesik, latyakosodik stb). Ezt bármikor tudom neked bizonyítani.

Szóval a kérdés az, hogy mindenki egyre gondol-e "megmaradás" alatt?!

Link

Könyörgöm, ez miért jön fel minden évben, pláne egy olyanban, amikor még 9 hónap sem telt el egy olyan esemény óta, amikor is 12-14 fokos melegbõl másnapra már megmaradó hó esett (Márc 13-14).
A végtelenszer megcáfolt városi legenda, ami kiirthatatlan!

Az, hogy késõbb elolvad, meg tök lényegtelen.

175

Volt már melegebb talajhõmérséklet azt mégis megmaradt a hó. A felszín gyorsan megfagy pár óra alatt. Alulról zabálás csak akkor nincs, ha csontá fagyott földre érkezik. Ilyen meg ritkán van.

27.-tõl eléggé kilóg már: Link

Az átmeneti megmaradás szempontjából lényegtelen. De a csapadék megszûntével általában felfalja a talajhõ a havat. Nyilván a 30 centit teljesen nem tudja, de egy olyat, amit most várunk, azt még bõven.

Ma este 18 óráig várom a közvélemény-kutatásra a válaszokat, azután értékelés.

174 válasznál járunk.

Link

Igen. De ide hozzám 1-3mm /6 óra intenzitás nagyon kevés lesz a megmaradáshoz. ennek a többszöröse kellene.

Egyelõre a csapadék még lutri. Ez a futás jól sikerült, de ki tudja mit hoz a jövõ

Hát ez nagyon durva egy hét múlva -15 fokos fagy!? Nekem nagyon vicckategóriának tûnik, gondolom attól is függ , hogy kialakul-e vastagabb hótakaró, amire a meleg talaj miatt kicsi az esély. Link

Tudom, hogy az intenzitástól függ, csak azért írta itt valaki hogy 10cm meghaladó hó lenne...

Nem kis intenzitás kell, hogy megmaradjon a talajon (tartósan) , ami nekem pár napot jelent. nem 5-6 órát

Úgy tudom, hogy ez egy jelentéktelen tényezõ, legalábbis sokat olvastam ezt már a Metneten, és mintha bizonyították volna példával. Más szerint is így van?

Ezt már milliószor átbeszéltük. Semmi mástól nem fog függni, csak az intenzitástól. Az más kérdés, hogy utána pár óra alatt elolvadhat az 5 cm hó is, de meg fog maradni ha úgy esik.

De jó újra itt látni Téged a fórumon. Szoktál még készíteni összesített fáklyát? Egyébként eszerint a hó eleji latolgatásomhoz képest csak alig 5 napot késik az 1. síkvidéki havazás Link
Bár azon nyomban önkritikusan hozzá kell tennem, hogy még a múlt hét végén nem sok esélyt adtam, hogy itt még november vége elõtt valami érdemleges történik tél-ügyben. Elég lett volna felidézni az aranyszabályt, hogy kis idõtávon belül jelentkezõ nagy szórás a fáklyán, 6 óránként homlokegyenest változó futások, zuhanó NAO-index stb. mind-mind alapvetõ makroszinoptikai váltás komoly elõjelei... Akkor hát lássuk a 2013/2014-es tél nyitányát

A nagy hóvárás közepette mindenki megfeledkezik arról, hogy hiába lehet negatív hõmérséklet 2m, de a talajhõ alulról szétbombázza az esetlegesen lehulló havat. Jelenleg olyan 7-9 fokon mozog a talajhõmérséklet az országban.
Link