Meteorológiai társalgó

Szép lecsapókat ereget az északra lévõ cella. Nincs messze, de se elõtte se utána nem sok látvány akadt. Gödöllõ viszont megkapta, ott nem igazán lehet panasz az idei szezonra. Közben megérkezett a kifutószele egy kis esõillattal fûszerezve.
Már ma összejött a trópusi éjszaka, Tmin 21,1 fok.

A legfrissebb modellfutások alapján úgy tûnik,hogy jövõ szombat vagy vasárnap jöhet egy erõs hidegfront ami véget vet a kánikulának!

Jót tesz a légkörnek a budapesti radarhiba, durrannak be mentén a cellák Link

Közben egy vérbeli monocella készülõdik otthon is: Link

13:40-kor Felcsút, Tápiószele 36 fok, már ma is lehet kerekített 37 fokos Tmax. Vasárnap az Alföldön szerintem lesz olyan hely, amely benéz 40 fok fölé.

Nagyon jó volt a témaválasztásod

Közben a Bakony is növesztett egy laskaüllõt

Szívesen!

Bedörrent, hallottam a dörgést

A cellától északra is ígéretes gomoly, talán abból már én is kapok majd csapadékot. Az már Budapestnek is jó lehet. Megjön a szauna 15:00-ra

Egyébként nõnek mint a gomba. Kb 15 perc alatt nõtt meg ekkorára.

A villámtérkép már be is jelzett a nagy cellától nyugatra.

Ez se minden napos azért, hogy a villámtérképen elõbb látszik egy zivatar, mint a radaron.

Szerk.: Ott a kicsike bal oldalt: Link

Még a végén ki kell menjek a Cargo dombra ebben a hõgutában egy fényképezõvel.

Nem tudom, milyen géped van, és nem is értek a fotómasinákhoz, de van egy erre a célra szakosodott fórumunk, ha ott megmutatod az alábbi képeidet, és tanácsot kérsz, hogyan készíthetsz jobbakat, biztos kapsz választ

NY-Dny felé gomolyok, az egyik már kezd üllõt növeszteni.
A következõ radaron már látszódni fog szerintem.

Valószínûleg ez elkerüli majd Tinnyét délrõl.

Merre keresgéljek a beállításoknál?

Elég keményeket csattog
De esõ nem volt valami nagy eresztés.

Ezt írtam én is, egyetértek!

Valami elcsúszhatott a beállításoknál, mert a fényképeken sajnos csak különbözõ sötétségû foltokat lehet fölfedezni. Valamit próbálj állítani a paramétereken, hogy élesebb képet csináljon a masina

Link

Szép kis cella. Elég komolyakat dörög már.

Link

Innen kb ennyi látszik.

Szerintem meg úgy a jó, ha nem közérthetõ. Ha valaki valamit nem tud rákeres vagy megkérdezi, így lehet tanulni Szerintem az óriási visszalépés lenne, ha közérthetõen fogalmazna.

Saját tapasztalat: számomra régen se volt túl közérthetõ a szupercellás elõrejelzések szövege, de nem is laikusoknak szól, plusz a sok mágikus szó ellenére is ki lehetett annyi érthetõt hámozni belõle, ami ahhoz kellett, hogy ráérezzek a bizonytalanságokra, esélyekre és a várható területi eloszlásra.

Hú radaron elég morcos az a cella.
Innen Tinnyérõl szinte semmi nem látszódik belõle

Budapesten vagyok most.

Húúú gyerekek, az a cella az Ipoly-vidéken nagyon vad lehet..

Talán ebbõl Link Link

8-) jó irányba jön, csak jég ne legyen

Ez engem szépen elkap ahogy nézem

Kár, hogy ebbõl az északra lévõ cuccból én semmi sem láthatok. Délután azért lehet, hogy tudok egyet nézelõdni valahol.

Én pont azért írtam, mert a múltkori szupercella alatt Törökbálintnál így volt Majd feltöltöm a szárazról is a videót mindjárt. (telefonrol nehéz lesz mondjuk)

Szerk.: Tamás, én is így gondolom

"Okoskodás" alapján el tudom képzelni:

Pl1. légtömegek határán/két DB esetén a keveredés során, az egyik még a szárazabb, a másik már a nedvesebb légtömegen belül jön létre, lentrõl ez nem elkülöníthetõ (mármint h kettõ volt)

Pl2.: 1 DB esetén -nem extrém száraz esetben- a leáaramlás elején/elsõ felében még képes elpárologni a csapadék, a második felében/szakaszában erre már nincs elég idõ olyan heves a zuhanás ill. nem olyan száraz a környezeti profil

Viszont azt nem tudom, hogy a kettõ (száraz, majd nedves), felléphet-e egymás után, ahogy Elek írta?

Sztem annyi a különbség, hogy a száraz esetben a - párolgás okozta hûlés miatt - gyorsuló leáramlás során (még a szétterülés elõtt) a csapadékelemek nagy része (esetleg az egész, magas felhõalapokkal jellemezhetõ helyzet inkább) elpárolog, míg a nedves esetben a függõleges légprofil (bár vannak benne kiszáradt szakaszok, vagy legalább egy ami létrehozza a db-öt) elég nedves ahhoz, hogy akár felhõszakadással járjanak a "becsapódó csomagok". Persze itt is vannak bõven átmenetek, nem hiszem, h minden esetben el lehet különíteni õket ...

szerk.: közben jó kis torony nõtt a é, ény felé...
szerk 2.: Nyuli megelõzött

A nedves downburst egy hirtelen fellépõ heves légzuhatag egy zivatarcella térségében, amely igen rövid idõ alatt nagy mennyiségü csapadékot hoz, a légzuhatag pedig általában károkozó.
Magas felhõalap esetén, plusz ha az alatta lévõ légtömeg elegendõen száraz, akkor a csapadék a légzuhatagban elpárolog, a talajt csak a légzuhatag éri el, ez a száraz downburst.

Igen, térbeli és idõbeli kiterjedésrõl van szó. A microburst 400m és 4 km közötti térbeli tartományt ill. 5 és 15 perc közötti idõtartamot fedez, a downburst (macroburst) a 4 km-en felüli térbeli tartományban és 15-tõl akár 60 percig terjedõ idõszakban lép fel.

A zivatarhoz: igen, nem ugyanaz a cella éled újra, hanem az erõs kifutószél triggerel újabb és újabb cellákat.

Nnnnaa....Közben Dunakanyar térsége villámparádé! Jelenleg Közép-Európa legaktívabb térsége.

Persze, hogy élmény!
Eszembe jutott, anno azért készítették el a külön "társalgó " fórumot, mert mindenki az elõrejelzésekkel, várható idõjárással kapcsolatban írogatott megalapozottság nélkül.
Onnan kirekesztésre kerültek a nem szakmai hozzászólás lehetõsége ( jogosan ), és megalakítva ezt a társalgót, benne mindenféle lehetõséggel, tehát a szakmát (amatõrt is) mellõzõ hozzászólások is lehetõséget kaptak.
Szerintem most elkezdõdik az egész megismétlõdése, mint a korábbi helyzet, ez a fórum is kezd nem a köznyelv, az egyszerû médiafogyasztó nyelvén megszólalni.

Köszönöm a gyors választ, így már értem.

Most Nano említette a száraz és nedves bursot. A száraz burstbe kevesebb a csapadék, de nagyobb a szél, és a nedves burstbe több a csapadék de kisebb a szél?

És nedves, vagy száraz microburst? Ha az elején száraz, de utána csapadékkal is megérkezik egy második hullám, akkor az tkp melyik?

A Börzsöny elesett... Vagyis el fog esni hamarosan...

Tudtommal, ez csak annyit jelent, hogy egy cella a szupercella állapot határán van, útja során átmenetileg/idõszakosan olyan jegyeket mutat, amelyek mezociklon jelenlétére utalnak, máskor ez eltûnik, pl. inkább multicellának tûnik vagy feloszlik. Pl. a környezeti feltételek közeliek a szupercella kialakulásához, így idõnként, helyenként el is érik, átlépik ezeket a feltételeket, majd kicsit arrébb/késõbb már nem kedvezõek ... talán nem nagy hiba, ha a mrg sc-ket magyarul "átmenetileg szupercellás jegyeket mutató konvektív cellának" hívjuk, ez persze nem definíció ...

Élmény most olvasni a társalgót

A Bakony elkezdte gyártani a gomolyokat, Ény felé egy cong erõlködik, a szél alig lengedez, nagyon meleg van már most.

Igen, - tudtommal - a downburst-ön belül (a micro ill. macro) csak a méretbeli különbséget jelöli.

Visszatérve kicsit a pulse type-ra, ahogy Kornél írja:

"a pulse-type zivatar a "mezei" egycellás zivatarral szemben újra és újra erõre kap, egészen addig, amíg a leáramlás nem lesz erõsebb a feláramlásnál"

és a hogy Dávid:

"egy zivatar egycellás, akkor nem nagyon pulzálhat a radaron, mert akkor már multicellás lenne inkább. A pulse magyarul amúgy is impulzust, mintsem pulzálást jelent, így a pulse type zivatar szerintem is egy nagyobb erõsségû, "impulzusú" egycellás zivatar."

Valószínûleg ebbõl jöhet a félreértés is, mert a radaron ugyanannak a zivatarnak nézzük õket. Az más kérdés, h ha már van némi rendezõ hatás (pl. kis vertikális, horizontális nyírás), akkor gyenge multicellás rendszeren belül lehetnek ezek a durvább majd gyengébb jelek ...

Microburst az 1 kicsi downburst

Jó ez a kérdezz-felelek. Így lehet igazán tanulni, ha józan paraszti ésszel segítünk egymásnak.

FlaNeth: igen ez a kérdés.
Nyuli sztem leírta a lényeget, ha leegyszerûsítjük a pulse-type egy igen erõs egycellás zivatar (nagyobb felhõtetõ, nagyobb fel-leáarmlás, jó eséllyel légzuhatag társulhat hozzá). A félreértések onnan jönnek sztem, h nem ugyanaz a zivatar "pulzál" erõsödik gyengül, hanem különbözõ cellák(akár egymás közelében) villanak fel (magas dBz-vel), majd halnak el a radaron. Persze lehet, h tévúton járok, akkor remélem, h valaki kijavít...

Ha már itt vagyunk, mi a különbség a microburst és a downburst között, minden microburst downburst, de nem minden downburst microburst?

Szerintem Nyuli-nak van igaza, ha egy zivatar egycellás, akkor nem nagyon pulzálhat a radaron, mert akkor már multicellás lenne inkább. A pulse magyarul amúgy is impulzust, mintsem pulzálást jelent, így a pulse type zivatar szerintem is egy nagyobb erõsségû, "impulzusú" egycellás zivatar.

Ha már itt tartunk én is fel teszek egy kérdést, amit õszintén bevallok, sosem értettem.

Hogy lehet meghatározni azt hogy egy szupercella marginális?

Igen, a pulse-type zivatar a "mezei" egycellás zivatarral szemben újra és újra erõre kap, egészen addig, amíg a leáramlás nem lesz erõsebb a feláramlásnál. Talán ezért a (radaron) pulzáló mozgásért kapta a nevét, de ez csak tipp. Hegyeink elõnyt élveznek, de síkvidéken is ugyanúgy kialakulhat. Anticiklonokra jellemzõ zivatartípus De az is lehet, hogy rosszul tudom.

Igen, minden pulse type egycellás, de nem minden egycellás pulse type A fõ különbség a feláramlási sebességben van, és az ezáltal kifejtett hatásokban. Egy szimpla egycellás nem produkál különösebben erõs feláramlást, a zivatar egy "sima" zivatar lesz; kialakulása általában hõmérsékleti hatásra vagy orografikus hatásra (vagy mindkettõre) vezethetõ vissza. A pulse type kialakulásához egy labilisabb környezetre van szükség, a zivatarban erõs a feláramlás, és komoly lokális csapadék és jég is kialakul.

Pulse-type az "lüktet" 1-2 radarképig erõs, gyengül,megint erõs..és így tovább.
Egycellás meg rövid idõn belül elhal.

Talán úgy lehetne megfogalmazni, ahogy írtad "nem minden 1cellás pulsetype"

Szerintem valami ilyesmi lehet, de majd hozzáértõbbek válaszolnak.

Most ha jól értelmezem akkor az a kérdés hogy mi a különbség a pulse-type és az egycellás zivatarok között?

Egy kis játék vasárnapra: Link

Ha már szezonja van, lehet, h kevesebben tudnak különbséget tenni a "pulse-type" zivatarok és a sima egycellás zivatarok között. Mi a fõ különbség, a pulse-type zivatar is egycellás zivatar, de nem minden egycellás zivatar pulse-type zivatar?