Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
TMAX TIPPVERSENY 2.0 - 2026. augusztus, tippek >> Sat24 műholdképek
>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
"Tagságunk jó része elfogadta, hogy a Metnet amatõr tudományos oldal,a valódi meteorológia talaján kell állnia, nem a bulvárszenzáció és az ezotéria helye. Nagyon jól van ez így, tiszta, becsületes eljárás, csak üdvözölni tudom.
Remélhetõleg hamarosan minden társunk megérti, magáévá teszi ezt az alapelvet.
Aki pedig mégis déemkedik, annak fel kell hívni a figyelmét: vegye már észre magát!"
Ámen.
Remélhetõleg hamarosan minden társunk megérti, magáévá teszi ezt az alapelvet.
Aki pedig mégis déemkedik, annak fel kell hívni a figyelmét: vegye már észre magát!"
Ámen.
Ezt a csapadéktérképet néztem: Link
Ezért írtam, hogy a térségek saját átlagaihoz viszonyítva nyugaton-délnyugaton és északkeleten volt a legnagyobb csapadékhiány, nem az Alföldön (nyugaton hiába esett 15-20 mm-rel több esõ (Szegedhez képest, mert - a szintén alföldi - Békéscsaba pl. egészen más világ volt), az átlagos nyári csapadék jóval magasabb, mint az Alföldön, északkeleten meg már a csapadék is kevesebb volt, mint az Alföldön).
A te "verifikációdnál" írtam, hogy csak a tévedéseket veszem górcsõ alá, azokat is írtam le. A többi rész megállta a helyét. Az eredeti latolgatásból pedig csak az elmúlt nyarakra vonatkozott részt hagytam ki, mivel az már megtörtént, így nincs rajta mit verifikálni.
Ezért írtam, hogy a térségek saját átlagaihoz viszonyítva nyugaton-délnyugaton és északkeleten volt a legnagyobb csapadékhiány, nem az Alföldön (nyugaton hiába esett 15-20 mm-rel több esõ (Szegedhez képest, mert - a szintén alföldi - Békéscsaba pl. egészen más világ volt), az átlagos nyári csapadék jóval magasabb, mint az Alföldön, északkeleten meg már a csapadék is kevesebb volt, mint az Alföldön).
A te "verifikációdnál" írtam, hogy csak a tévedéseket veszem górcsõ alá, azokat is írtam le. A többi rész megállta a helyét. Az eredeti latolgatásból pedig csak az elmúlt nyarakra vonatkozott részt hagytam ki, mivel az már megtörtént, így nincs rajta mit verifikálni.
Az iróniát nem veszed fel, de ez nem azt jelenti, hogy nem is érted.
Szóval értem, de nem szeretem :-)
Igazából egyik fórumos kolléga húzott bele a latolgatásba õszre, innen indult az egész téma, én vettem a lapot te nem.
Bármit is tesztek, remélhetõleg mindig vegyes és sokféle lesz itt a társaság, és meg is marad többünkben ez az igény. A túlzott belterjesség és a szakmaiság elve nyomán hozott túlszabályozottság pedig ártani fog a fórumnak.
Ez az oldal amatõr marad és tudtommmal ez is a célja.
Amúgy rászántam az idõt a "rendes" verifikáció áttekintésére, véleményem szerint új infót nem igazán tartalmazott azon túl amit leírtam, némi személyeskedéstõl eltekintve, és hogy mondatokra le lett bontva, de amúgy itt-ott mondatrész, ami nem illett a megmutatni kívánt képbe, ki is lett hagyva. A legnagyobb esélyt pedig nem 100% os valószínûségként kellene kezelni. A csapadék tekintetében meg nem csak az augusztusi átlagcsapadék térképet kellett volna megnézni, itt valóban ÉK és DNY kapta a legkevesebb csapadékot, (miután a Dél Alföldön már 2 hónapja volt aszály), hanem az egész szezonét.
Szóval ezzel nem igazán tudok mit kezdeni, és nem is szeretnék.
Szóval értem, de nem szeretem :-)
Igazából egyik fórumos kolléga húzott bele a latolgatásba õszre, innen indult az egész téma, én vettem a lapot te nem.
Bármit is tesztek, remélhetõleg mindig vegyes és sokféle lesz itt a társaság, és meg is marad többünkben ez az igény. A túlzott belterjesség és a szakmaiság elve nyomán hozott túlszabályozottság pedig ártani fog a fórumnak.
Ez az oldal amatõr marad és tudtommmal ez is a célja.
Amúgy rászántam az idõt a "rendes" verifikáció áttekintésére, véleményem szerint új infót nem igazán tartalmazott azon túl amit leírtam, némi személyeskedéstõl eltekintve, és hogy mondatokra le lett bontva, de amúgy itt-ott mondatrész, ami nem illett a megmutatni kívánt képbe, ki is lett hagyva. A legnagyobb esélyt pedig nem 100% os valószínûségként kellene kezelni. A csapadék tekintetében meg nem csak az augusztusi átlagcsapadék térképet kellett volna megnézni, itt valóban ÉK és DNY kapta a legkevesebb csapadékot, (miután a Dél Alföldön már 2 hónapja volt aszály), hanem az egész szezonét.
Szóval ezzel nem igazán tudok mit kezdeni, és nem is szeretnék.
Azért balatoni fürdõzést már nem érdemes elõre tervezni, 20 foknál aligha lenne addigra melegebb. Ma csak 16 fokos. 
ááá...az elõbb irta, hogy õ kifejezetten ellenzi a megérzések publikálását itt -----------------------------------------------------
Elég csipõs volt a reggel, 4 fokra keltem, közben 20-25 km-rel északabbra a dombok között a völgyekben már volt negativ T is. A jelenlegi 17 fok ellenére a napon azért elég kellemes az idõ és szélcsend is van. A Magas/Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsain reggelre le is hullott az "elsõ" hó(lepel/1-2 centi), a Chopokon már elolvadt, de a Lomnici-csúcson még vannak hófoltok.
A nap aktivitása miatt azért sem aggódom, mert 2003 januárjában egy a mostaninál aktívabb állapotában volt a nap - már ha van is bármilyen közvetlen kapcsolat az idõjárás a naptevékenység között és azt a januárt bármikor elfogadnám gondolkodás nélkül - de gondolom ti is így vagytok vele. A legnagyobb valószínûsége szerintem egy +2 és -1 fok közti átlaghõmérsékletû télnek van. Ennél kisebb valószínûsége van egy +2 és +3 fok közötti középhõmérsékletû télnek, hiszen a 115 éves éghajlati idõsoron jól látható, hogy hullámhegy után hullámvölgy következik általában. Ez egy természetes fluktuáció az egymást követõ telek középhõmérsékleteiben. Egy +2.6 fokos (2013/14) és egy +2.2 (2014/15) fokos telet követõen - figyelembe véve ezt a trendet - kevésbé valószínû egy ismét +2 fok feletti középhõmérsékletû tél. Hasonló esélyt látok egy -1 és -3 fok közötti középhõmérsékletû télre. A legkisebb esélyt pedig egy +3 foknál nagyobb illetve egy -3 foknál alacsonyabb átlaghõmérsékletû télre látok. Természetesen országos átlagról beszélek.
100 %-ban alacsonyabb lesz a decemberi középhõmérséklet idén, mint a júliusi és az ország egész terültén hullhat hó is. Ezt a kijelentésemet a TV elõtt is vállalom. 
Igen, mintha tegnap írta volna valaki, hogy "megérzésem szerint 0,1%-nál több aligha lehet" Pufff. Szilárd alapokon nyugvó számítás szerint.
A dzsungelérzék is igen népszerû itt. A papja ki is emelkedik a sokaságból, ha beírjuk a keresõbe a kifejezést.
Így meg hát itt az (el)hülyítés.
A dzsungelérzék is igen népszerû itt. A papja ki is emelkedik a sokaságból, ha beírjuk a keresõbe a kifejezést.
Így meg hát itt az (el)hülyítés.
Az idei tél egy nappal hosszabb lesz, mint máskor. Ez utoljára 2012-ben fordult elõ, segítség, szökõév! A meteorológiai tél - láss csodát - december 1-jén kezdõdik és alig 3 hét múlva jön majd a csillagászati tél is, amikor alig 8 órán keresztül világítja majd meg térségünket a sápadt napfény, már ha a sok felhõ és a magasköd egyáltalán átengedi majd. Cserébe viszont a tél dupla búcsút vesz tõlünk (2016. március 1., illetve március 20.), ekkor immár ismét 12 órát süthet a Nap és pár nap múlva - hála a korai elsõ tavaszi holdtöltének - a Húsvét is megérkezik. Lám, már most mennyi mindent lehet tudni az elõttünk álló télrõl. De - biztos, ami biztos, elõbb kérdezzük meg az állatokat, mindegy hány lábuk van . õk biztos jobban tudják!
A Barents-, Kara- és Grönlandi tenger jégborítása, a szibériai hófelhalmozódás még ismeretlen a téli félévre nézve; az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger vízhõmérséklete és átlagtól való eltérése egyáltalán nem biztos, hogy olyan marad, mint amilyen most; a napfoltok száma várhatóan csökkenõ tendenciát fog mutatni, de egy esetleges növekedés elõrejelezhetetlen ( Link ); El-Nino hatása Európa telére esetleges, kérdéses.
Szóval akkor milyen is lesz a tél?
Szóval akkor milyen is lesz a tél?
Természetesen az elõrejelzést (rendszerint) ember készíti, és nem gép. Szellemi munkánál az egész psziché mûködik, nemcsak a racionális ész. Mégis törekednünk kell arra, hogy lehetõleg ez utóbbi vezesse a kezünket.
Persze, az egykori szinoptikusok kissé biztosan a "szimatjukra" is hallgattak, mikor a prognózisaikat készítették -egyszerûen azért, mert a régi, un. "szakértõi" módszer "hézagai" nagyok voltak.
A modern, numerikus elõrejelzések korában a "hézagok" sokkal kisebbek, a gép nagyon pontosan ad meg dolgokat. Intuiciónak itt már sokkal kisebb a tere, bár bizonyára maradt azért valamicske ebbõl is.
De ezzel nagyon-nagyon csínján kell bánni, rendszerint a modellnek van igaza.
Jó példa rá a múlt szombat: reggel 9 óra táján úgy tûnt, a "királyi" modellek befürödnek a sekély ciklonnal. A ciklon csapadékzónája sokkal gyorsabban látszott kelet felé helyezõdni a vártnál. Mit volt mit tenni, az "orromra" hallgattam. Észak-Dunántúlról kiszedtem a csapadékot, erõsen felhõs idõt jeleztem elõre erre az országrészre.
Majdnem bejött -de csak majdnem. Délutánra újra megnövekedett a felhõzet. Nálam borult ég mellett ugyan csak idõnkénti szitálás volt, de Nyugat-Dunántúlon, a határövezetben elég rendes öntözés lett.
A tényleges idõjárás a modell verziójához állt közelebb!
Persze, az egykori szinoptikusok kissé biztosan a "szimatjukra" is hallgattak, mikor a prognózisaikat készítették -egyszerûen azért, mert a régi, un. "szakértõi" módszer "hézagai" nagyok voltak.
A modern, numerikus elõrejelzések korában a "hézagok" sokkal kisebbek, a gép nagyon pontosan ad meg dolgokat. Intuiciónak itt már sokkal kisebb a tere, bár bizonyára maradt azért valamicske ebbõl is.
De ezzel nagyon-nagyon csínján kell bánni, rendszerint a modellnek van igaza.
Jó példa rá a múlt szombat: reggel 9 óra táján úgy tûnt, a "királyi" modellek befürödnek a sekély ciklonnal. A ciklon csapadékzónája sokkal gyorsabban látszott kelet felé helyezõdni a vártnál. Mit volt mit tenni, az "orromra" hallgattam. Észak-Dunántúlról kiszedtem a csapadékot, erõsen felhõs idõt jeleztem elõre erre az országrészre.
Majdnem bejött -de csak majdnem. Délutánra újra megnövekedett a felhõzet. Nálam borult ég mellett ugyan csak idõnkénti szitálás volt, de Nyugat-Dunántúlon, a határövezetben elég rendes öntözés lett.
A tényleges idõjárás a modell verziójához állt közelebb!
Ha a valószínüségeket nem (csak) megérzések alapján írod le, mert különben ugyanott tartunk 
Nekem például nincsenek. Régebben jobban figyeltem ezekre és rengetegszer estem pofára. Halovány lila gõzöm nincs arról, hogy milyen telünk lesz, de azt sem tudom milyen õszünk. Szerintem a megérzések azért "veszélyesek", mert az ember fia sok esetben akarva akaratlanul is bele viszi a saját kívánalmait.
Az a sejtésem, hogy a legtöbbünknek vannak "megérzései" a következõ hónapok idõjárását illetõen.
Kicsit nehéz elmondani, mit is értek ez alatt. Talán azt lehetne mondani, hogy képek: egy jövõbeli képsor, amit könnyen el tudunk képzelni. Valami ilyesféle érzék szerintem minden "idõjárásbolondban" mûködik.
Még csak azt sem lehet mondani, hogy teljesen megokolatlan a dolog. A ma és a "középmúlt" szinoptikai helyzetei, az idõjárás "jellege", valamint múltbeli tapasztalatok táplálják.
"Zöldfülû" koromban magam is nagyon bíztam az "érzékemben" A Metnet tagság egyik legnagyobb hozadéka a számomra, hogy e téren sokkal-sokkal óvatosabb lettem. Az érzékre alapozott távprognózis néha "bejön", de sokszor nem. És sosem tudhatjuk, hogy esetleges beválása nem látszólagos, nem a véletlen mûve-e.
Jelen pillanatban is "súg" nekem az érzék, de hogy mit, azt nem teszem közzé. Mert ez nem tudomány. Bizonytalan, igazolhatatlan dolgokat nem publikálunk, az képtelenség volna.
Tagságunk jó része elfogadta, hogy a Metnet amatõr tudományos oldal,a valódi meteorológia talaján kell állnia, nem a bulvárszenzáció és az ezotéria helye. Nagyon jól van ez így, tiszta, becsületes eljárás, csak üdvözölni tudom.
Remélhetõleg hamarosan minden társunk megérti, magáévá teszi ezt az alapelvet.
Aki pedig mégis déemkedik, annak fel kell hívni a figyelmét: vegye már észre magát!
Kicsit nehéz elmondani, mit is értek ez alatt. Talán azt lehetne mondani, hogy képek: egy jövõbeli képsor, amit könnyen el tudunk képzelni. Valami ilyesféle érzék szerintem minden "idõjárásbolondban" mûködik.
Még csak azt sem lehet mondani, hogy teljesen megokolatlan a dolog. A ma és a "középmúlt" szinoptikai helyzetei, az idõjárás "jellege", valamint múltbeli tapasztalatok táplálják.
"Zöldfülû" koromban magam is nagyon bíztam az "érzékemben" A Metnet tagság egyik legnagyobb hozadéka a számomra, hogy e téren sokkal-sokkal óvatosabb lettem. Az érzékre alapozott távprognózis néha "bejön", de sokszor nem. És sosem tudhatjuk, hogy esetleges beválása nem látszólagos, nem a véletlen mûve-e.
Jelen pillanatban is "súg" nekem az érzék, de hogy mit, azt nem teszem közzé. Mert ez nem tudomány. Bizonytalan, igazolhatatlan dolgokat nem publikálunk, az képtelenség volna.
Tagságunk jó része elfogadta, hogy a Metnet amatõr tudományos oldal,a valódi meteorológia talaján kell állnia, nem a bulvárszenzáció és az ezotéria helye. Nagyon jól van ez így, tiszta, becsületes eljárás, csak üdvözölni tudom.
Remélhetõleg hamarosan minden társunk megérti, magáévá teszi ezt az alapelvet.
Aki pedig mégis déemkedik, annak fel kell hívni a figyelmét: vegye már észre magát!
Hát innen nem fogom megtudni, hogy ma este délnyugaton berongyol a középszintû felhõzet-e vagy sem. 
Na irány modelleket lesni. :3
Na irány modelleket lesni. :3
Korrekt munka És most az is látszik belõle, hogy ezúttal a véletlen tippelgetés is közelebb lett volna a valósághoz.
És most az is látszik belõle, hogy ezúttal a véletlen tippelgetés is közelebb lett volna a valósághoz. 
Nagyon köszönöm, Dávid!
ZöldVillám: egy "bocs, hülyeség volt hónapokra elõre napokra lebontva megalapozatlanul (mert máshogy ugye nem lehet) tippelgetni"-vel sokkal többre mentél volna, mint a hamis dicsfénnyel.
Donnie: igen, az irónia ma (is) vereséget szenvedett. Sajnos.
ZöldVillám: egy "bocs, hülyeség volt hónapokra elõre napokra lebontva megalapozatlanul (mert máshogy ugye nem lehet) tippelgetni"-vel sokkal többre mentél volna, mint a hamis dicsfénnyel.
Donnie: igen, az irónia ma (is) vereséget szenvedett. Sajnos.
Csodálom a türelmed De nagyon kellett, úgy látszik az iróniával ma sem mentem semmire... :/
De nagyon kellett, úgy látszik az iróniával ma sem mentem semmire... :/
Egy rendes verifikáció így néz ki:
"Nagyjából én is így látom a helyzetet idén nyáron, Lesznek tartósabb kánikulai idõszakok, de néhány nap alatt nagy mennyiségû országos csapadék is." - Persze hogy lesznek, voltak is, ahogy minden nyáron (úgy is mondhatnám, hogy a kijelentés odds-a 1.01 volt, magyarán senki nem fogja azt várni, hogy nyáron nem lesz egyetlen kánikulai idõszak sem, és hogy nem lesznek nagy csapadékot okozó konvektív helyzetek).
"Erre nagyobb esélyt jún közepétõl és augusztus harmada-közepe táján tennék." - Ez úgy-ahogy bejött, bár a június második fele azért nem volt olyan hú de csapadékos.
"Lesz szárazság hiszen már azzal indulunk és a mérleg a nyár folyamán negatív marad, de a mezõgazdaságot súlyosan érintõ aszály nem várható." - Lett a mezõgazdaságot súlyosan érintõ aszály, még ha nem is országosan.
"Idén magasabb lesz a nyári középhõmérséklet, 20.4-20.8 fok közé várom" - Ez, ahogy mondtad is, nem jött be.
"az a sejtésem, hogy a nyár nagyobb hõségei július 20-24 környékéig lesznek jellemzõk, a szr. július 2-5 vagy 20-a táján állhat be kerekített 38 fokkal (37.6-38.2)" - Ez sem jött be, augusztusban is bõven voltak nagy hõségek, szezonrekord is augusztus elején állt be, és több helyen is voltak 38-39 fokok.
"A szr nem tartós kánikulai idõszakban fokozódó hõségben, hanem rövid, pár napos erõs elõoldali helyzetben jön majd létre." - Szinén nem jött be.
"Ettõl függetlenül még augusztus elején kb 12-ig is számítok tartósabb, északon 29-33, délen 33-35 fokot elérõ kánikulai idõszakra, emiatt valószínû, az augusztus is enyhén pozitív anomáliás lesz." - A kánikula bejött, de jóval melegebb volt, és az augusztus sem csak enyhén pozitív anomáliájú lett.
"Augusztus további része változékony, hûvösebb, de többnyire az átlag közeli idõt hoz, talán az év legkeményebb zivataros helyzetével." - Ez a hónap közepére mg úgy ahogy helytálló lenne, de az év legkeményebb zivataros helyzete szerintem messze nem ez volt országos viszonylatban (sokkal inkább a július 8-ai hidegfront). Bár az, hogy kinek mi számít kemény zivatarnak, teljesen szubjektív, így ez a kijelentés önmagában nehezen verifikálható.
"A hó vége és szeptember 5 között még csendesebb nyári idõt tartogathat gyenge délutáni zivatarok lehetõségével, de már kánikula nélkül." - Zivatarok nélkül, és kánikulával.
"A nyár folyamán lesznek hirtelen erõs lehülések (hcs-medi) a csapadékosabb idõszakokban, ilyenkor elõfordulhat, hogy nyugaton a maximum 1-2 napig majd a 15 fokot sem éri el, azonban ezt követõen gyorsan visszatér a nyaralóidõ." - Ez megint csak egy általános, bármelyik nyárra ráhúzható kijelentés, így természetesen most is bejött, a századik nyárból századszor is.
"Az évszakváltás egyértelmû (makrováltás) lesz." - Maga az évszakváltás sincs definiálva, így ez verifikálhatatlan, nem tudjuk megmondani, mikor következik be (illetve a különbözõ "definíciók" szerint más-más idõpontban következik be).
Szóval összességében a két legáltalánosabb kijelentésedre lehet azt mondani, hogy bejött (de hát miért is ne jött volna, hiszen minden nyáron van kánikula, kiadós csapadékkal járó napok, erõs lehûlések). A többi kijelentés nagyjából 15-20 %-a jött be, ezt én nem nevezném jó eredménynek.
És akkor nézzük a saját önfényezésünkre készített verifikáció tévedéseit:
"A csapadékról és lehûlések intenzitásáról, mértékérõl illetve azok idejérõl mondottakat a történések igazolták." - Persze, hogy igazolták, hiszen általánosságokat mondtál, általánosságok pedig minden nyáron elõfordulnak.
"A lehûléseket fõként nyugaton akár 15-18 fokig történõ visszaesés (...)" Így van, hiszen nyugaton nincs olyan nyár, hogy ne lennének ilyen mértékû lehûlések. Bár hozzá kell tenni, 20-20 órás hõmérsékleti szélsõérték-rendszerben nálunk nem volt 20 fok alatti maximum egész nyáron, vagyis a 15-18 fok legfeljebb 1-1 napon állt fent, amikor a maximum még elõzõ este állt be, de a rákövetkezõ napon már ismét (legalább) 20 fok volt.
"(...) és jelentõs, az ország jelentõsebb részén legalább közel havi mennyiségû csapadékhozam jellemezte, de mivel zömében konvektív csapadék volt ezért eloszlása egyenetlen lett. - Ez már nem igaz, egyedül augusztusban volt az ország nagy részén átlagos vagy a feletti a csapadékösszeg, pedig júniusban, júliusban is voltak lehûlések.
"(...) az ország jelentõsebb területei, különösen a déli, Alföldi részeken súlyosan aszályos területek alakultak ki, míg a lokális hatások mellett domb és hegyvidékeink környékén még a magas napi középhõmérséklet mellett sem igazán lehetett aszályról beszélni." A legsúlyosabb aszály éppen a pilisi hegyvidék környékén volt - állítólag, ellenben az biztos, hogy az Alföldön az ottani átlaghoz viszonyítva nem volt olyan nagy a nyári csapadékhiány, mint például északkeleten vagy délnyugaton (természetesen az saját átlagaikhoz képest).
"2013 ban az aszály súlyos mértéke északkeleti erdeinkben is tetten érhetõ volt, míg most buja zöld növényzet fogadott augusztusban is erdei kirándulásaimon." - Nem tudom, hány erõdben jártál és hol, de az ország egyes területein most is voltak olyan erdõk, ahol megmutatkozott a száraz, tartósan meleg idõ hatása.
"Ha a nyaralóidõ és szabadságolás szempontjait nézzük csupán, mint ahogy a legtöbb laikus tenné, a szárazabb, kánikulai idõszakok meghatározása terén az elõrejelzés telitalálat volt!" Önfényezés level 99, de nem volt telitalálat (lásd a hozzászólás elsõ részét).
"Nagyjából én is így látom a helyzetet idén nyáron, Lesznek tartósabb kánikulai idõszakok, de néhány nap alatt nagy mennyiségû országos csapadék is." - Persze hogy lesznek, voltak is, ahogy minden nyáron (úgy is mondhatnám, hogy a kijelentés odds-a 1.01 volt, magyarán senki nem fogja azt várni, hogy nyáron nem lesz egyetlen kánikulai idõszak sem, és hogy nem lesznek nagy csapadékot okozó konvektív helyzetek).
"Erre nagyobb esélyt jún közepétõl és augusztus harmada-közepe táján tennék." - Ez úgy-ahogy bejött, bár a június második fele azért nem volt olyan hú de csapadékos.
"Lesz szárazság hiszen már azzal indulunk és a mérleg a nyár folyamán negatív marad, de a mezõgazdaságot súlyosan érintõ aszály nem várható." - Lett a mezõgazdaságot súlyosan érintõ aszály, még ha nem is országosan.
"Idén magasabb lesz a nyári középhõmérséklet, 20.4-20.8 fok közé várom" - Ez, ahogy mondtad is, nem jött be.
"az a sejtésem, hogy a nyár nagyobb hõségei július 20-24 környékéig lesznek jellemzõk, a szr. július 2-5 vagy 20-a táján állhat be kerekített 38 fokkal (37.6-38.2)" - Ez sem jött be, augusztusban is bõven voltak nagy hõségek, szezonrekord is augusztus elején állt be, és több helyen is voltak 38-39 fokok.
"A szr nem tartós kánikulai idõszakban fokozódó hõségben, hanem rövid, pár napos erõs elõoldali helyzetben jön majd létre." - Szinén nem jött be.
"Ettõl függetlenül még augusztus elején kb 12-ig is számítok tartósabb, északon 29-33, délen 33-35 fokot elérõ kánikulai idõszakra, emiatt valószínû, az augusztus is enyhén pozitív anomáliás lesz." - A kánikula bejött, de jóval melegebb volt, és az augusztus sem csak enyhén pozitív anomáliájú lett.
"Augusztus további része változékony, hûvösebb, de többnyire az átlag közeli idõt hoz, talán az év legkeményebb zivataros helyzetével." - Ez a hónap közepére mg úgy ahogy helytálló lenne, de az év legkeményebb zivataros helyzete szerintem messze nem ez volt országos viszonylatban (sokkal inkább a július 8-ai hidegfront). Bár az, hogy kinek mi számít kemény zivatarnak, teljesen szubjektív, így ez a kijelentés önmagában nehezen verifikálható.
"A hó vége és szeptember 5 között még csendesebb nyári idõt tartogathat gyenge délutáni zivatarok lehetõségével, de már kánikula nélkül." - Zivatarok nélkül, és kánikulával.
"A nyár folyamán lesznek hirtelen erõs lehülések (hcs-medi) a csapadékosabb idõszakokban, ilyenkor elõfordulhat, hogy nyugaton a maximum 1-2 napig majd a 15 fokot sem éri el, azonban ezt követõen gyorsan visszatér a nyaralóidõ." - Ez megint csak egy általános, bármelyik nyárra ráhúzható kijelentés, így természetesen most is bejött, a századik nyárból századszor is.
"Az évszakváltás egyértelmû (makrováltás) lesz." - Maga az évszakváltás sincs definiálva, így ez verifikálhatatlan, nem tudjuk megmondani, mikor következik be (illetve a különbözõ "definíciók" szerint más-más idõpontban következik be).
Szóval összességében a két legáltalánosabb kijelentésedre lehet azt mondani, hogy bejött (de hát miért is ne jött volna, hiszen minden nyáron van kánikula, kiadós csapadékkal járó napok, erõs lehûlések). A többi kijelentés nagyjából 15-20 %-a jött be, ezt én nem nevezném jó eredménynek.
És akkor nézzük a saját önfényezésünkre készített verifikáció tévedéseit:
"A csapadékról és lehûlések intenzitásáról, mértékérõl illetve azok idejérõl mondottakat a történések igazolták." - Persze, hogy igazolták, hiszen általánosságokat mondtál, általánosságok pedig minden nyáron elõfordulnak.
"A lehûléseket fõként nyugaton akár 15-18 fokig történõ visszaesés (...)" Így van, hiszen nyugaton nincs olyan nyár, hogy ne lennének ilyen mértékû lehûlések. Bár hozzá kell tenni, 20-20 órás hõmérsékleti szélsõérték-rendszerben nálunk nem volt 20 fok alatti maximum egész nyáron, vagyis a 15-18 fok legfeljebb 1-1 napon állt fent, amikor a maximum még elõzõ este állt be, de a rákövetkezõ napon már ismét (legalább) 20 fok volt.
"(...) és jelentõs, az ország jelentõsebb részén legalább közel havi mennyiségû csapadékhozam jellemezte, de mivel zömében konvektív csapadék volt ezért eloszlása egyenetlen lett. - Ez már nem igaz, egyedül augusztusban volt az ország nagy részén átlagos vagy a feletti a csapadékösszeg, pedig júniusban, júliusban is voltak lehûlések.
"(...) az ország jelentõsebb területei, különösen a déli, Alföldi részeken súlyosan aszályos területek alakultak ki, míg a lokális hatások mellett domb és hegyvidékeink környékén még a magas napi középhõmérséklet mellett sem igazán lehetett aszályról beszélni." A legsúlyosabb aszály éppen a pilisi hegyvidék környékén volt - állítólag, ellenben az biztos, hogy az Alföldön az ottani átlaghoz viszonyítva nem volt olyan nagy a nyári csapadékhiány, mint például északkeleten vagy délnyugaton (természetesen az saját átlagaikhoz képest).
"2013 ban az aszály súlyos mértéke északkeleti erdeinkben is tetten érhetõ volt, míg most buja zöld növényzet fogadott augusztusban is erdei kirándulásaimon." - Nem tudom, hány erõdben jártál és hol, de az ország egyes területein most is voltak olyan erdõk, ahol megmutatkozott a száraz, tartósan meleg idõ hatása.
"Ha a nyaralóidõ és szabadságolás szempontjait nézzük csupán, mint ahogy a legtöbb laikus tenné, a szárazabb, kánikulai idõszakok meghatározása terén az elõrejelzés telitalálat volt!" Önfényezés level 99, de nem volt telitalálat (lásd a hozzászólás elsõ részét).
Az tény hogy az augusztus jóval melegebben alakult a vártnál, de ezt a szezonális, modell elõrejelzések is bukták (CFS, hidmet.gov.sr), amelyet a latolgatásnál figyelembe vettem. Egyébként az egyértelmûen kiderült, hogy sok lesz a nyári káikulai helyzet, illetve nem június és július utolsó hetére illetve nem augusztus 20 i hétre kell tervezni a nyaralást, aki strandolni szeretne. A legtöbb laikust más nem érdekli.
A mezõgazdaságból élõket viszont igen, mint ahogy az is, hogy pl augusztus közepén mint a latolgatásban volt jelentõs mennyiségû csapadék lesz -ami több helyütt villám árvizet okozott!( Budapesti pulse type! aug. 17.)
Hogy épp Miskolcon nem vált be, és milyen volt a nyár azt nem tudom, csak Eger környékén jártam és ott is csak augusztus 4 -én
A mezõgazdaságból élõket viszont igen, mint ahogy az is, hogy pl augusztus közepén mint a latolgatásban volt jelentõs mennyiségû csapadék lesz -ami több helyütt villám árvizet okozott!( Budapesti pulse type! aug. 17.)
Hogy épp Miskolcon nem vált be, és milyen volt a nyár azt nem tudom, csak Eger környékén jártam és ott is csak augusztus 4 -én
Másból nem nagyon írhatta, mert az a verifikáció nem verifikáció, ami csak nyomokban tartalmaz valóságot.
Ezt most ugye viccbõl írtad, Mihály?
Szerintem télen hideg lesz, és hó is, de nem sok, és idõszakosan.
Utólag könnyen verifikálom majd, hiszen *nagyjából* ez igaz is lesz. Telelõidõs és szabadságolós, laikus szempontból egészen biztosan.
Az elsõ havazás idõpontját nem tûzöm ki, de sugallom már most is, hogy akkor lesz, amikor.
Szerintem télen hideg lesz, és hó is, de nem sok, és idõszakosan.
Utólag könnyen verifikálom majd, hiszen *nagyjából* ez igaz is lesz. Telelõidõs és szabadságolós, laikus szempontból egészen biztosan.
Az elsõ havazás idõpontját nem tûzöm ki, de sugallom már most is, hogy akkor lesz, amikor.
A verifikációt, kérésre nem nehéz megtennem.
Az elõrejelzés megfelelõsége több szempontot figyelembe véve felemás értékelést kap.
Ha a mezõgazdaságot nézzük, az általam várnál kb. 2-3 fokkal magasabban alakult a kánikulai idõszakok hõmérséklete ezzel együtt a jósolt középhõmérsékletet jelentõsen meghaladta, ez pedig a vártnál negatívabb talajnedvesség mérleget produkált. A pozitív irányú eltérés és a hõhullám tartóssága augusztus ellsõ felében volt igazán jelentõs , az egyébként 2-3 napos hibával megjósolt tartós kánikulai idõszakban. A csapadékról és lehûlések intenzitásáról, mértékérõl illetve azok idejérõl mondottakat a történések igazolták, A lehûléseket fõként nyugaton akár 15-18 fokig történõ visszaesés és jelentõs, az ország jelentõsebb részén legalább közel havi mennyiségû csapadékhozam jellemezte, de mivel zömében konvektív csapadék volt ezért eloszlása egyenetlen lett, az ország jelntõsebb területei , különösen a déli, Alföldi részeken súlyosan aszályos területek alakultak ki, míg a lokális hatások mellett domb és hegyvidékeink környékén még a magas napi középhõmérséklet mellett sem igazán lehetett aszályról beszélni. 2013 ban az aszály súlyos mértéke északkeleti erdeinkben is tettenérhetõ volt, míg most buja zöld növényzet fogadott augusztusban is erdei kirándulásaimon.
Ha a nyaralóidõ és szabadságolás szempontjait nézzük csupán, mint ahogy a legtöbb laikus tenné, a széárazabb, kánikulai idõszakok meghatározása terén az elõrejelzés telitalálat volt!
A makrováltásról annyit, hogy ennek idõpontját nem tûzte ki a latolgatás, bár sugallta annak szeptember eleji megtörténtét. Bár a kánikula országszerte valóban 5-én szûnt meg, de ez még elképzelhetõ, hogy nem jelentett egyben évszakváltást is, amennyiben több napig újra a 15 és 21 közötti idõszakban 30 fok feletti hõmérséklet várható. Ha a nyár középhõmérséklete a vártnak megfelelõen alakul, valószínû a poláris légtömegek hatása jobban tudna érvényesülni, ahhoz, hogy ez a makrováltás hamarabb megtörténjen.
Az elõrejelzés megfelelõsége több szempontot figyelembe véve felemás értékelést kap.
Ha a mezõgazdaságot nézzük, az általam várnál kb. 2-3 fokkal magasabban alakult a kánikulai idõszakok hõmérséklete ezzel együtt a jósolt középhõmérsékletet jelentõsen meghaladta, ez pedig a vártnál negatívabb talajnedvesség mérleget produkált. A pozitív irányú eltérés és a hõhullám tartóssága augusztus ellsõ felében volt igazán jelentõs , az egyébként 2-3 napos hibával megjósolt tartós kánikulai idõszakban. A csapadékról és lehûlések intenzitásáról, mértékérõl illetve azok idejérõl mondottakat a történések igazolták, A lehûléseket fõként nyugaton akár 15-18 fokig történõ visszaesés és jelentõs, az ország jelentõsebb részén legalább közel havi mennyiségû csapadékhozam jellemezte, de mivel zömében konvektív csapadék volt ezért eloszlása egyenetlen lett, az ország jelntõsebb területei , különösen a déli, Alföldi részeken súlyosan aszályos területek alakultak ki, míg a lokális hatások mellett domb és hegyvidékeink környékén még a magas napi középhõmérséklet mellett sem igazán lehetett aszályról beszélni. 2013 ban az aszály súlyos mértéke északkeleti erdeinkben is tettenérhetõ volt, míg most buja zöld növényzet fogadott augusztusban is erdei kirándulásaimon.
Ha a nyaralóidõ és szabadságolás szempontjait nézzük csupán, mint ahogy a legtöbb laikus tenné, a széárazabb, kánikulai idõszakok meghatározása terén az elõrejelzés telitalálat volt!
A makrováltásról annyit, hogy ennek idõpontját nem tûzte ki a latolgatás, bár sugallta annak szeptember eleji megtörténtét. Bár a kánikula országszerte valóban 5-én szûnt meg, de ez még elképzelhetõ, hogy nem jelentett egyben évszakváltást is, amennyiben több napig újra a 15 és 21 közötti idõszakban 30 fok feletti hõmérséklet várható. Ha a nyár középhõmérséklete a vártnak megfelelõen alakul, valószínû a poláris légtömegek hatása jobban tudna érvényesülni, ahhoz, hogy ez a makrováltás hamarabb megtörténjen.
Gondolom csak a szokásos, elolvad az összes jég, országunk sivataggá változik, nem lesz ritka a 45 fok stb...
Az idézõjeles rész a rádiómûsor ajánlója, azaz nem én írtam. Egyébként elõször lehet, hogy érdemes meghallgatni, nem? Mielõtt ítélkezel. Vagy te már hallottad a rádióinterjút?
Éghajlatváltozás és globális felmelegedés, a kettõ nem ugyanaz: míg az éghajlat állandóan változik, a GW-elmélet eléggé ingatag lábakon áll, de ennek részletezése nem ennek a fórumnak a témája, így csak ennyit. Maradjunk inkább a tudomány és a tények talaján, azt javaslom.
A Lánchíd rádióban lesz szeptember 9-én, szerdán 22.05-kor ez a mûsor:
"Forró Föld
Melegszik a Föld, még soha nem volt ennyire meleg a nyár, mint az idén - adják hírül a tudósítások. A globális éghajlatváltozás jelei már a mindennapjainkat is megkeseríthetik, de amíg mi csak a melegtõl szenvedünk a Föld más részein aszályok, csökkenõ termés vagy vízhiány jelentkezik, másutt éppen a növekvõ tengerszint jelent gondot. Amióta globális éghajlatváltozásról és ebben az ember szerepérõl beszélünk, még tudományos körökben is voltak olyanok, akik megkérdõjelezték a felmelegedésrõl tényét és a mi felelõsségünket. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre több tudományos adat igazolta az éghajlatváltozás tényét. A mûsorban errõl beszél Bartholy Judit egyetemi tanár, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetõje."
"Forró Föld
Melegszik a Föld, még soha nem volt ennyire meleg a nyár, mint az idén - adják hírül a tudósítások. A globális éghajlatváltozás jelei már a mindennapjainkat is megkeseríthetik, de amíg mi csak a melegtõl szenvedünk a Föld más részein aszályok, csökkenõ termés vagy vízhiány jelentkezik, másutt éppen a növekvõ tengerszint jelent gondot. Amióta globális éghajlatváltozásról és ebben az ember szerepérõl beszélünk, még tudományos körökben is voltak olyanok, akik megkérdõjelezték a felmelegedésrõl tényét és a mi felelõsségünket. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre több tudományos adat igazolta az éghajlatváltozás tényét. A mûsorban errõl beszél Bartholy Judit egyetemi tanár, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetõje."
Az egész Felvidék ma egyszámjegyû ertekeket produkált, kivéve Pozsonyt (11 fok). Jellemzõen 2 es 8 fok közötti értékeket mertek reggel 6-kor. Fent meg hidegebb van: Chopok -2, Lomnici-csúcs -6. 1700 m felett nehány cm hó hullott az éjjel
Figyeltétek, hogy jelenleg G2-es erõsségû elektromágneses vihar van?:
Link
Németország északi részén már többen is észleltek sarki fényt, nagyrészt fotografikusan:
Link
(ez utóbbi németül tudóknak egy szuper fórum)
Mo.sajnos ennél azért még egy kicsit délebbre van :-( De ha még egy kicsit belehúznának a töltött részecskék...
Link
Németország északi részén már többen is észleltek sarki fényt, nagyrészt fotografikusan:
Link
(ez utóbbi németül tudóknak egy szuper fórum)
Mo.sajnos ennél azért még egy kicsit délebbre van :-( De ha még egy kicsit belehúznának a töltött részecskék...
Záhony környékén mutat a radarkép csapadékot, de remélhetõleg nem 152 mm esett 1 óra alatt, amit a csap.térkép mutatott 23 órakor:
Link
Link
Valóban, már 144-168 óránál ott van a felmelegedés kezdemény mindkét "királyi" modell térképein. Bár a GFS legfrissebb futásában visszavett a T850-bõl (már nem hozza be a Kárpát-medencébe a 20 fokos izotermát), de a 15 fokos a GFS és az ECMWF szerint is több napig a környékünkön, illetve felettünk fog "kóbászolni" Szerintem a mostani napállás mellett, tartós napsütésben a T2m bõ 15 fokkal magasabb a T850-nél. Így én arra számítok, hogy jövõ héten délen, délkeleten több napon át, több helyen is meglehet a 30 fokos maximum. Északnyugaton azonban elég bizonytalan a 30 fok elérése, itt inkább 28-29 fokos csúcsra tippelek a mostani kép alapján.
Az inverzió érdekes kérdés. Gyenge légmozgás esetén elõfordulhat, hogy a talaközeli maximum-hõmérséklet több fokkal alacsonyabb lesz annál, mint ami a magassági hõmérsékletbõl következne.
A meleg idõszak elsõ néhány napján könnyen fennállhat ilyen inverziós helyzet. De meleg elég huzamosnak tûnik a modellek alapján, így nem hiszem, hogy az inverzió végig ki tud tartani.
Összességében úgy tûnik, a nyári hõség szeptember második dekádjában "visszanyúl", ahogy elõre sejteni is lehetett.
Az inverzió érdekes kérdés. Gyenge légmozgás esetén elõfordulhat, hogy a talaközeli maximum-hõmérséklet több fokkal alacsonyabb lesz annál, mint ami a magassági hõmérsékletbõl következne.
A meleg idõszak elsõ néhány napján könnyen fennállhat ilyen inverziós helyzet. De meleg elég huzamosnak tûnik a modellek alapján, így nem hiszem, hogy az inverzió végig ki tud tartani.
Összességében úgy tûnik, a nyári hõség szeptember második dekádjában "visszanyúl", ahogy elõre sejteni is lehetett.
Egyre jobbak a jövõ heti késõ nyárias epizód esélyei, habár az ECM anomáliatérképe nagyjából a sokévi átlagnak megfelelõ viszonyokat vázolt fel alig pár nappal ezelõtt erre az idõszakra. Ilyenkor azért mar egyre inkább érvényesülnie kell a talajközeli atkeveresnek is, hiszen az egyre hosszabb éjszakák, az egyre alacsonyabb napállás es az iinverzio nem engedik érvényesülni a nyár egyik legismertebb szabályát, azaz a T850 hPA értek + 15 fok es nagyjából megvan a talajközeli érték. Minden õszi buktató ellenére az égiek jó eséllyel adnak meg egy hosszabbítási lehetõséget a távozófélben levõ nyárnak, hadd mutassa meg a csillagászati õszkezdet elõtt 1-2 héttel, mire képes az április elejének megfelelõ napállás mellett
viszont pénteken a mediciklonnak hála keleten szép kis öntözés lesz(/lehet) Link bár csak az ecmwf támogatja ezt, a többi modell keletebbre várja
Villogok mert végre 10 év alatt végre valamit eltaláltam!
Nem az a kérdés, hogy megszokott-e, mert az szubjektív.
A tény maga a lényeges, illetve hogy még most is vannak meteorológusok és klimatológusok, akiknek még a mai napig gõzük sincs errõl, amit mi már 5-10-15-20 éve "megszoktunk".
Zabar 6 fok.
Nem az a kérdés, hogy megszokott-e, mert az szubjektív.
A tény maga a lényeges, illetve hogy még most is vannak meteorológusok és klimatológusok, akiknek még a mai napig gõzük sincs errõl, amit mi már 5-10-15-20 éve "megszoktunk".
Zabar 6 fok.
Nincs mit verifikálni ezen, hiszen minden szó szerint így történt.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Mi történt Európa éghajlatával?
Érdekességek | 2026-08-11 11:42
Szabályzat