Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Ügyes vagy! 
Magyar idõben 13:10-kor engedtem el, majd késõbb beírom mennyire ment fel, most van 11ezer méteren.
Magyar idõben 13:10-kor engedtem el, majd késõbb beírom mennyire ment fel, most van 11ezer méteren. 
Olyan szép tiszta idõ van, hogy sikerült "kiszúrnom" Ferike deles szondáját NY felé. Az állomás tõlem úgy 3.5 km re van.
Így van végre egy hosszabb csapadékmentes idõ a legvalószínûbb és bõven lesznek napos idõszakok is minden nap az országunkban,csak tényleg benne van a pakliban ilyenkor már hogy megmarad tartósan a köd vagy a ködfelhõzet.
November elején viszont lehet ÉK-rõl történõ hidegbeszivárgás a jelenlegi modellfutások alapján, ami meghozhatná az elsõ országos fagyokat és jelentõsebben visszavetné a Tmax-okat is.
Viszont ez még nagyon bizonytalan,azonban jelentõs fölmelegedésre (napi 18-20 fok körüli vagy afölötti értékekre) továbbra sincs kilátás.
Gyõrben nem lesz nyári nap októberben és ilyen legutóbb 2010-ben fordult elõ,akkor azonban még a 20 fokot sem érte el egyik nap sem a maximumérték.
Idén október elején voltak 20 fokot elérõ vagy meghaladó értékek,legutóbb október 6.-án.
Az említett 2010-zes évben viszont a november a sokéves átlagnál jóval enyhébbre sikeredett és több napon is mértem 20 fokot elérõ hõmérsékleteket.
Viszont akkor november legvégére megérkezett a tél
November elején viszont lehet ÉK-rõl történõ hidegbeszivárgás a jelenlegi modellfutások alapján, ami meghozhatná az elsõ országos fagyokat és jelentõsebben visszavetné a Tmax-okat is.
Viszont ez még nagyon bizonytalan,azonban jelentõs fölmelegedésre (napi 18-20 fok körüli vagy afölötti értékekre) továbbra sincs kilátás.
Gyõrben nem lesz nyári nap októberben és ilyen legutóbb 2010-ben fordult elõ,akkor azonban még a 20 fokot sem érte el egyik nap sem a maximumérték.
Idén október elején voltak 20 fokot elérõ vagy meghaladó értékek,legutóbb október 6.-án.
Az említett 2010-zes évben viszont a november a sokéves átlagnál jóval enyhébbre sikeredett és több napon is mértem 20 fokot elérõ hõmérsékleteket.
Viszont akkor november legvégére megérkezett a tél
Ha nyár lenne, akkor nem lenne akadálya a mindennapos napsütésnek. Viszont õsszel és télen a tartós anticiklonos helyzetben elõbb-utóbb szépen lassan beleköp a levesbe a köd és az alacsony szintû réteges felhõzet.
És ez igy van rendjén. Anticiklonos idõ veszi kezdetét. Szerintem már mindenkinek elege volt hogy mindennap 50 mmek estek. Most pont jo az idõzités az õszi szünetre. Átlagos hõmérséklet mindennap napsütés...
"...Lehet másnap kapna vagy egy golyót a fejébe, vagy másnap többmillió dollár kerülne a számlájára, csak hogy hallgasson...."
A kapitalizmus szent tehene a profit minden áron.... Nem kérdés, hogy az olcsóbb megoldást választanák!
Meghatóan szép, száraz idõ , amíg a szem ellát.
A kapitalizmus szent tehene a profit minden áron.... Nem kérdés, hogy az olcsóbb megoldást választanák!
Meghatóan szép, száraz idõ , amíg a szem ellát.
Azért nem semmi, hogy napok óta így néz ki a csapadékfáklya: Link Gyakorlatilag teljesen száraz.
Ennek fényében már lehet, hogy nem is volt annyira hátrányos az elmúlt igen csapadékos idõszak...
Ennek fényében már lehet, hogy nem is volt annyira hátrányos az elmúlt igen csapadékos idõszak...
Köszönöm válaszod,ma ismét tanultam!
Még egy kérdés,az október 5-én elõforduló tubákat,amihez én még csak hasonlót sem láttam,azokat az akkori örvényesség hozta létre?Ha jól tudom akkor Szegeden szupercella is volt,de itt nem volt megfigyelhetõ,igaz melóhelyen voltam,nem is volt idõm nézelõdni!
Még egy kérdés,az október 5-én elõforduló tubákat,amihez én még csak hasonlót sem láttam,azokat az akkori örvényesség hozta létre?Ha jól tudom akkor Szegeden szupercella is volt,de itt nem volt megfigyelhetõ,igaz melóhelyen voltam,nem is volt idõm nézelõdni!
Mindkettõ elõfordul, de fõleg szupercellakhoz köthetõk. A kulsõ régiókban kissé más a nyírási mezõ, mint a középponthoz közelebb; itt éppen az alacsony szintû nyírás is segíti a kialakulásukat.
Azokban a térségekben,ahol ez partot ér,nemigen fog maradni semmi! 
Na a webcam fel is adta!
Még annyit,hogy ezek mezociklonos,vagy sem tornádók?
Nem sokat tudok ezen viharok tulajdonságairól,de szerintem itt nem nagyon lehet szélnyírás!
Az kinyírná a hurrikánt is!
Na a webcam fel is adta!
Még annyit,hogy ezek mezociklonos,vagy sem tornádók?
Nem sokat tudok ezen viharok tulajdonságairól,de szerintem itt nem nagyon lehet szélnyírás!
Az kinyírná a hurrikánt is!
A külsõ csapadéksávokban kialakuló zivatarokban viszont gyakori a tornádó?
Valahol ezt olvastam,kérlek javíts ki,ha hülyeséget írtam!
Valahol ezt olvastam,kérlek javíts ki,ha hülyeséget írtam!
A trópusi ciklonokban nagyon ritka a villámtevékenység (leszámítva a külsõ csapadéksávokban kialakuló zivatarokat), mivel a horizontális mozgás szinte elhanyagolható a vertikális forgáshoz képest, kellõ feláramlás híján pedig nem képzõdik elég graupel a felhõkben.
Úristen! 
Ez már akár minden idõk legerõsebb trópusi vihara is lehet,vagy az is?
Ez már akár minden idõk legerõsebb trópusi vihara is lehet,vagy az is?
Okt. 1-22: Nagyatád 171 mm, Dombegyház 62 mm. Országos hõm. anomália -0,8 °C.
Azért érdekes, hogy a kanizsai és az iklódi állomás éjszakai lehûlés szempontjából fagyzugos helyen van, lapos, mély fekvésben, és még nem mért fagyot az õsszel egyik sem.
Igaz ez akkor is, ha az iklódi 3 méterrel a völgy szintje felett van, a terepen állva olyan mintha dombnak tûnne, de ez csak optikai csalódás, a völgy (melyben három patak folyik össze, azaz 3 szélesebb völgybõl folyik oda be a hideg) alja 160 méteren van, az állomás meg 163-on, azaz 3 méterrel van feljebb.
Ez bõven fagyzugtartomány, még akkor is ha ennél hidegebbet is lehetne mérni a térség belsõbb völgyeiben.
A bátaapáti, bajai, paksi, kakucsi, mosonmagyaróvári, kapuvári, gyõri, kisbárapáti, kecskeméti, nyírlugosi meg még biztos néhány állomás mért már fagyot, több állomás ezen felül 0 fokot, míg a kanizsai és iklódi 1-1 fokot mért leghidegebbet.
Vagy az inverziós felhõ, a szél, vagy a melegebb levegõ mindig közbe lépett.
Amilyen a kanizsai állomás fekvése, szerintem az ország 85 %-án mért volna már fagyot.
Igaz ez akkor is, ha az iklódi 3 méterrel a völgy szintje felett van, a terepen állva olyan mintha dombnak tûnne, de ez csak optikai csalódás, a völgy (melyben három patak folyik össze, azaz 3 szélesebb völgybõl folyik oda be a hideg) alja 160 méteren van, az állomás meg 163-on, azaz 3 méterrel van feljebb.
Ez bõven fagyzugtartomány, még akkor is ha ennél hidegebbet is lehetne mérni a térség belsõbb völgyeiben.
A bátaapáti, bajai, paksi, kakucsi, mosonmagyaróvári, kapuvári, gyõri, kisbárapáti, kecskeméti, nyírlugosi meg még biztos néhány állomás mért már fagyot, több állomás ezen felül 0 fokot, míg a kanizsai és iklódi 1-1 fokot mért leghidegebbet.
Vagy az inverziós felhõ, a szél, vagy a melegebb levegõ mindig közbe lépett.
Amilyen a kanizsai állomás fekvése, szerintem az ország 85 %-án mért volna már fagyot.
A globális felmelegedés, hõmérsékletnövekedés, jégsapka olvadása, gleccserek olvadása, meridionális-zonális jelleg túlsúlya kapcsán ezt írtam a tavasszal az éghajlatváltozás fórumba Link Link Link Link
A meridionális jelleg erõsödésérõl a zonalitás gyengülésérõl azért sem írnak, mert egyrészt az egész egy üzlet, és a meridionális jelleg erõsödése kevésbé hangzik jól, mint az üvegház gázok emelkedése és az emberi hatás.
Mondjuk kíváncsi lennék, mi lenne ha kiállna egy nemzetközi szinten elismert klímakutató, és kijelentené hogy a légszennyezettségnek semmi köze a melegedéshez, csak és kizárólag a meridionalitás drasztikus erõsödésének és ezzel párhuzamosan a nyugat-keleti áramlás gyengülésének!?
Lehet másnap kapna vagy egy golyót a fejébe, vagy másnap többmillió dollár kerülne a számlájára, csak hogy hallgasson.
A környezettudatos, környezetkímélõ életmód nem árt a Földnek, az biztos, sõt használ, nincs ezzel semmi baj, viszont a tudománynak árt, ha nem a valóság terjed el.
A meridionális jelleg erõsödésérõl a zonalitás gyengülésérõl azért sem írnak, mert egyrészt az egész egy üzlet, és a meridionális jelleg erõsödése kevésbé hangzik jól, mint az üvegház gázok emelkedése és az emberi hatás.
Mondjuk kíváncsi lennék, mi lenne ha kiállna egy nemzetközi szinten elismert klímakutató, és kijelentené hogy a légszennyezettségnek semmi köze a melegedéshez, csak és kizárólag a meridionalitás drasztikus erõsödésének és ezzel párhuzamosan a nyugat-keleti áramlás gyengülésének!?
Lehet másnap kapna vagy egy golyót a fejébe, vagy másnap többmillió dollár kerülne a számlájára, csak hogy hallgasson.
A környezettudatos, környezetkímélõ életmód nem árt a Földnek, az biztos, sõt használ, nincs ezzel semmi baj, viszont a tudománynak árt, ha nem a valóság terjed el.
20 óráig még csatlakozhatsz, ha az elsõ fordulóban nem játszottál az OMSz - Metnet közös játékában.
Ha pedig az elsõben is játszottál, ne felejtsd!
Mivel sokan nem tippeltek azok közül akik az elsõ fordulóban igen, egy jó tippel még bennmaradhatsz a játékban ugyanis a forduló után az utolsó 4 legrosszabb ponttal álló játékos kiesik.
Link
Ha pedig az elsõben is játszottál, ne felejtsd!
Mivel sokan nem tippeltek azok közül akik az elsõ fordulóban igen, egy jó tippel még bennmaradhatsz a játékban ugyanis a forduló után az utolsó 4 legrosszabb ponttal álló játékos kiesik.
Link
14.5°C lett a nálam a maximum (mérõházban)! Csodaszép idõ volt délelõtt!
Visszakopogtatsz a nyitott ajtón
Egyetértek! Természetesen szinte biztos, hogy nem a matematika és valószínûségszámítás szigorú és véletlen szabályai teljesülnek az idõjárásban. Látjuk az összefüggéseket néhány 10 napig eléggé pontosan, és látjuk, vagy látni véljük ezen túl is: legyen az DAI, El Nino, La Nina jelenség, stb.
Amit én állítok, az csupán az, hogy bizonyos idõintervallum fölött olyan gyorsan elfogy a tudásunk, hogy számunkra a várható idõjárás összemosódik a tiszta matematikai véletlenekkel, hiszen nincs meg a tudásunk, hogy pontosabb képet alkossunk róla. Bízom benne (illetve kicsit 'sejtem') is, hogy ezeket a határainkat az évek (évtizedek) múlásával kintebb toljuk, és ami ma másfél hétre, az 10 év múlva 1 hónapra elõre láthatóvá válik, és a szezonális, több hónappal elõre jósló elõrejelzések is pontosabbak lesznek.
Sokan próbálkoznak itt több hónapra elõrejelezni, tudományos vagy kevésbé tudományos módszerekkel. Hallhattunk az utóbbi pár napban DAI-t, elmúlt éveket és ciklusokat figyelembe vevõ elõrejelzéseket, hallhattunk olyat, hogy a most beinduló csigagyár egész télre marad, hallottunk napfolt alapján tél-elõrejelzést, megérzések tömkelegét és még az állatok el se mondták a véleményüket.
Ezek fent mind-mind (legtöbbször) nagyon jó megfontoláson alapulnak. Egy bajuk van, hogy mindegyik "ceteris paribus", azaz a többi tényezõ befolyását figyelmen kívül hagyva próbál elõrejelezni. Míg könnyen lehet, hogy egyik hatását a másik kioltja, esetleg erõsítik egymást, esetleg a hatásul 5 másik tényezõtõl függ, melyeket még csak nem is ismerünk. Ha ezen rejtett összefüggéseket ki akarjuk ismerni, belefutunk egy nagyon bonyolult és kusza tudományba, ha inkább nem akarjuk megismerni, az jön ki, hogy ezeket jelen tudásunk segítségével lehetetlen megfejteni, így marad a faék egyszerû matematikai valószínûségek világa. Hiszen a kutatók/tudósok ezen tudásokat már összegyûjtötték, belesûrítették a szezonális modellekbe, amikrõl itt mindenki tudja hangoztatni kórusban: "megbízhatatlanok, sz.rok stb.". Na de akkor mi mit akarunk egy-egy tényezõjének önálló vizsgálatával? Hogy lehetne az jobb? Hiszen a probléma egy részét nézzük csak, ami jóval kevesebb.
Éreznünk kell, hogy egy-egy "ha már két enyhe tél volt, csak nem lesz egy harmadik" kijelentés, állítás, mennyire gyenge, mennyire távol áll a realitás talajától.
Egyetértek! Természetesen szinte biztos, hogy nem a matematika és valószínûségszámítás szigorú és véletlen szabályai teljesülnek az idõjárásban. Látjuk az összefüggéseket néhány 10 napig eléggé pontosan, és látjuk, vagy látni véljük ezen túl is: legyen az DAI, El Nino, La Nina jelenség, stb.
Amit én állítok, az csupán az, hogy bizonyos idõintervallum fölött olyan gyorsan elfogy a tudásunk, hogy számunkra a várható idõjárás összemosódik a tiszta matematikai véletlenekkel, hiszen nincs meg a tudásunk, hogy pontosabb képet alkossunk róla. Bízom benne (illetve kicsit 'sejtem') is, hogy ezeket a határainkat az évek (évtizedek) múlásával kintebb toljuk, és ami ma másfél hétre, az 10 év múlva 1 hónapra elõre láthatóvá válik, és a szezonális, több hónappal elõre jósló elõrejelzések is pontosabbak lesznek.
Sokan próbálkoznak itt több hónapra elõrejelezni, tudományos vagy kevésbé tudományos módszerekkel. Hallhattunk az utóbbi pár napban DAI-t, elmúlt éveket és ciklusokat figyelembe vevõ elõrejelzéseket, hallhattunk olyat, hogy a most beinduló csigagyár egész télre marad, hallottunk napfolt alapján tél-elõrejelzést, megérzések tömkelegét és még az állatok el se mondták a véleményüket.
Ezek fent mind-mind (legtöbbször) nagyon jó megfontoláson alapulnak. Egy bajuk van, hogy mindegyik "ceteris paribus", azaz a többi tényezõ befolyását figyelmen kívül hagyva próbál elõrejelezni. Míg könnyen lehet, hogy egyik hatását a másik kioltja, esetleg erõsítik egymást, esetleg a hatásul 5 másik tényezõtõl függ, melyeket még csak nem is ismerünk. Ha ezen rejtett összefüggéseket ki akarjuk ismerni, belefutunk egy nagyon bonyolult és kusza tudományba, ha inkább nem akarjuk megismerni, az jön ki, hogy ezeket jelen tudásunk segítségével lehetetlen megfejteni, így marad a faék egyszerû matematikai valószínûségek világa. Hiszen a kutatók/tudósok ezen tudásokat már összegyûjtötték, belesûrítették a szezonális modellekbe, amikrõl itt mindenki tudja hangoztatni kórusban: "megbízhatatlanok, sz.rok stb.". Na de akkor mi mit akarunk egy-egy tényezõjének önálló vizsgálatával? Hogy lehetne az jobb? Hiszen a probléma egy részét nézzük csak, ami jóval kevesebb.
Éreznünk kell, hogy egy-egy "ha már két enyhe tél volt, csak nem lesz egy harmadik" kijelentés, állítás, mennyire gyenge, mennyire távol áll a realitás talajától.
Rudikám, nyitott ajtón dörömbölsz!
Teljesen egyetértek veled: a meteorológiai statisztika minden hasznossága ellenére éppen elõrejelzési célra nem alkalmas. Pl. nem mondhatjuk, hogy mivel a statisztika szerint az elmúlt 60 évben gyakori volt, hogy 2 vagy 3 egymást követõ enyhe december után hideg(ebb) jött, ezért a mostani december is majd jó zimankós lesz. Abszolút hibás prognosztikai elképzelés, ebben vita nincs közöttünk.
Viszont a dobókockás és lottós hasonlatod évek óta fejtörést okoz nekem. Ugyanis -véleményem szerint- nem 100%, hogy az idõjárás a matematikai valószínûség szabályait követi. Egy pénzérménél az, hogy 5-ször egymás után "írást" dobtunk, csakugyan nem növeli a "fej" valószínûségét. Mégpedig azért nem, mert legjobb tudásunk szerint nincs semmiféle olyan fizikai törvényszerûség, "függvény", ami a fejek számát az írásokéval összekapcsolná.
A légköri folyamatok esetében azonban ez nem feltétlenül van így. Lehetséges, hogy a légkörnek egy bizonyos állapota, a levegõnek valamilyen mozgása tartós nyomot hagy, ami a további folyamatokat beállítja egy bizonyos irányba. De az is elképzelhetõ, hogy a légkör végtelen bonyolultsága folytán az ellenkezõ hatások eredõje nullát tesz ki, és mégiscsak a vegytiszta matematikai valószínûség érvényesül. Nem tudom -az ebben a kérdésben való felelõs állásfoglalás, attól tartok, meghaladja az én tudásomat.
Teljesen egyetértek veled: a meteorológiai statisztika minden hasznossága ellenére éppen elõrejelzési célra nem alkalmas. Pl. nem mondhatjuk, hogy mivel a statisztika szerint az elmúlt 60 évben gyakori volt, hogy 2 vagy 3 egymást követõ enyhe december után hideg(ebb) jött, ezért a mostani december is majd jó zimankós lesz. Abszolút hibás prognosztikai elképzelés, ebben vita nincs közöttünk.
Viszont a dobókockás és lottós hasonlatod évek óta fejtörést okoz nekem. Ugyanis -véleményem szerint- nem 100%, hogy az idõjárás a matematikai valószínûség szabályait követi. Egy pénzérménél az, hogy 5-ször egymás után "írást" dobtunk, csakugyan nem növeli a "fej" valószínûségét. Mégpedig azért nem, mert legjobb tudásunk szerint nincs semmiféle olyan fizikai törvényszerûség, "függvény", ami a fejek számát az írásokéval összekapcsolná.
A légköri folyamatok esetében azonban ez nem feltétlenül van így. Lehetséges, hogy a légkörnek egy bizonyos állapota, a levegõnek valamilyen mozgása tartós nyomot hagy, ami a további folyamatokat beállítja egy bizonyos irányba. De az is elképzelhetõ, hogy a légkör végtelen bonyolultsága folytán az ellenkezõ hatások eredõje nullát tesz ki, és mégiscsak a vegytiszta matematikai valószínûség érvényesül. Nem tudom -az ebben a kérdésben való felelõs állásfoglalás, attól tartok, meghaladja az én tudásomat.
Így is van, a tegnap ismét hozott egy kb. -1,5 fokos anomáliát. Még 'Lõrincen is csak 5 fok volt a napi kh.
Igen, de a statisztika alapján sem tudunk a múltból jövõt kovácsolni. Az, hogy egymás után két héten sosem volt lottó ötös kihúzva, nem sarkall senkit arra, hogy ha kihúzzák a lottó ötöst, akkor jövõ héten ne vegyen lottót, hiszen az esélyek nem csökkennek.
Attól, hogy december 20-án -20 fok és egy rakat friss hó mellett sose fordult még elõ, hogy rá 4-5 napra 15 fok és zivatar legyen, nem jelenti, hogy nem is fordulhat elõ: elõ is fordult, holott elõtte sose volt ilyen.
Ez alól csak az lenne kivétel, ha lenne magyarázat arra, hogy két enyhe tél miért indokolja meg azt, hogy a harmadik tél kisebb eséllyel lenne enyhe, mint bármikor máskor. Ilyenekrõl pedig nem tudunk (ha jól sejtem). Pont a statisztika nem fog ilyenkor segíteni. Vagy hogy hibás érvelésként hozzam példának: Link
Attól, hogy december 20-án -20 fok és egy rakat friss hó mellett sose fordult még elõ, hogy rá 4-5 napra 15 fok és zivatar legyen, nem jelenti, hogy nem is fordulhat elõ: elõ is fordult, holott elõtte sose volt ilyen.
Ez alól csak az lenne kivétel, ha lenne magyarázat arra, hogy két enyhe tél miért indokolja meg azt, hogy a harmadik tél kisebb eséllyel lenne enyhe, mint bármikor máskor. Ilyenekrõl pedig nem tudunk (ha jól sejtem). Pont a statisztika nem fog ilyenkor segíteni. Vagy hogy hibás érvelésként hozzam példának: Link
A Jászságon keresztül utazva, sehol sem látni komolyabb nyomát a nagy esõknek. Semmi belvíz, patakok, folyók a medrükben. Itt is bõven elfért a csapadék.
Most viszont én is beneveznék még egy jó kis 15 fokos, napsütéses õszi idõre.
Fh.: Szolnok
Most viszont én is beneveznék még egy jó kis 15 fokos, napsütéses õszi idõre.
Fh.: Szolnok
Természetesen a statisztika nem prognózis, de nagy vonalakban azért megmutatja, mire lehet számítani: mi valószínû, és mi nem.
"Bár különösebben valószínûnek statisztikai alapon sem tartom ezt a kimenetelt. Az utóbbi 60 évben egyszer sem fordult elõ 3 egymást követõ, a sokévi átlagot jelentõsen (legalább 2 fokkal) meghaladó középhõmérsékletû december."
A dobókockás példa még mindig kiválóan cáfolja ezt az érvet.
Szerk.: Ja bocs Endrodi, ez Thermométernek ment volna...
A dobókockás példa még mindig kiválóan cáfolja ezt az érvet.
Szerk.: Ja bocs Endrodi, ez Thermométernek ment volna...
Na, akkor épp itt az ideje egy triplazasnak.
Kíváncsian várom a tél kimenetelét.
Összességében egy nagyon enyhe tél is tartogathat akár több nagy havas szitut, vagy legalabb 1-2 keményebb hideg idõszakot. Nem esek letargiába ha minden szolgálat enyhe telet vár.
Fõleg azért sem mert az idõtav miatt a komolyságba vétele is hagy kivetnivalót számomra.
És mi van ha kapunk egy rendkívül hideg, de nagyon száraz telet!? Erre a lehetõségre ugye nem sokan gondolnak.
Kíváncsian várom a tél kimenetelét.
Összességében egy nagyon enyhe tél is tartogathat akár több nagy havas szitut, vagy legalabb 1-2 keményebb hideg idõszakot. Nem esek letargiába ha minden szolgálat enyhe telet vár.
Fõleg azért sem mert az idõtav miatt a komolyságba vétele is hagy kivetnivalót számomra.
És mi van ha kapunk egy rendkívül hideg, de nagyon száraz telet!? Erre a lehetõségre ugye nem sokan gondolnak.
Természetesen egyetértek veled.
Azt azonban nem szabad elfelejteni,hogy az elõjelek most sokkal kedvezõbbek a decemberre nézve és nem csak a DAIvs2-re gondolok.
Sajnos ahogy írod ebbõl még lehet egy átlagnál jelentõsen enyhébb december de az esélye sokkal kisebb mint annak hogy az átlagosnál hidegebb december legyen.
Õszintén írom,hogyha megint olyan típusú decemberünk lesz mint a tavalyi vagy a tavalyelõtti volt,akkor nagyon csalódott leszek!
Képzeld visszakerestem a napijelentés kiadványban a Szenteste hõmérsékleti értékeit és 2005ig lehet visszamenni és azóta elég sok enyhe 24.-énk volt.
Téli nap pedig csak 2007-ben volt Gyõrben ezen a napon.
Fehér Szenteste pedig szintén csak 2007-ben volt,igaz csak lepel hóval itt.
Azért csak megszakad már ez a peches sorozat Karácsonykor egyszer.
Nem egyszer +10 fok fölötti meleg volt Szenteste 
Azt azonban nem szabad elfelejteni,hogy az elõjelek most sokkal kedvezõbbek a decemberre nézve és nem csak a DAIvs2-re gondolok.
Sajnos ahogy írod ebbõl még lehet egy átlagnál jelentõsen enyhébb december de az esélye sokkal kisebb mint annak hogy az átlagosnál hidegebb december legyen.
Õszintén írom,hogyha megint olyan típusú decemberünk lesz mint a tavalyi vagy a tavalyelõtti volt,akkor nagyon csalódott leszek!
Képzeld visszakerestem a napijelentés kiadványban a Szenteste hõmérsékleti értékeit és 2005ig lehet visszamenni és azóta elég sok enyhe 24.-énk volt.
Téli nap pedig csak 2007-ben volt Gyõrben ezen a napon.
Fehér Szenteste pedig szintén csak 2007-ben volt,igaz csak lepel hóval itt.
Azért csak megszakad már ez a peches sorozat Karácsonykor egyszer.
Nem egyszer +10 fok fölötti meleg volt Szenteste
Valóban egészen más jellegû idén az október, mint amilyen a tavalyelõtti, vagy akár a tavalyi volt. De sajnos, önmagában ez semmi garanciát sem jelent arra nézve, hogy majd a tél is más (hideg) lesz. A szinoptikai alapfelállás (Isten ne adja!) "visszatalálhat" oda, ahol pl. 2013 decemberében volt...
Bár különösebben valószínûnek statisztikai alapon sem tartom ezt a kimenetelt. Az utóbbi 60 évben egyszer sem fordult elõ 3 egymást követõ, a sokévi átlagot jelentõsen (legalább 2 fokkal) meghaladó középhõmérsékletû december.
Bár különösebben valószínûnek statisztikai alapon sem tartom ezt a kimenetelt. Az utóbbi 60 évben egyszer sem fordult elõ 3 egymást követõ, a sokévi átlagot jelentõsen (legalább 2 fokkal) meghaladó középhõmérsékletû december.
Egyetértünk!
Sajnos nem kisebb az esélye a nagyon enyhe télnek, mint máskor, viszont szerencsére kicsi az esélye (hiszen mindig kicsi az esélye, csak kétszer egymás után nem volt most szerencsénk).
Sajnos nem kisebb az esélye a nagyon enyhe télnek, mint máskor, viszont szerencsére kicsi az esélye (hiszen mindig kicsi az esélye, csak kétszer egymás után nem volt most szerencsénk).
Egy kis visszatekintõ:2 évvel ezelõtt ilyenkor "dübörgött" a "vénasszonyok nyara"
Link
Nem egy helyen 2 évvel ezelõtt nyári napot is regisztráltak.
Az ezt követõ idõszakban is csak kissé csökkent a hõmérséklet,azaz hamisítatlan indián nyár volt 2 évvel ezelõtt ilyentájban.
Idén ilyen meleg már nem lesz.
Emlékszem hogy rövidnadrágban mászkáltam ezen a napon a városban annyira meleg volt.
Link
Nem egy helyen 2 évvel ezelõtt nyári napot is regisztráltak.
Az ezt követõ idõszakban is csak kissé csökkent a hõmérséklet,azaz hamisítatlan indián nyár volt 2 évvel ezelõtt ilyentájban.
Idén ilyen meleg már nem lesz.
Emlékszem hogy rövidnadrágban mászkáltam ezen a napon a városban annyira meleg volt.
Pontosan így van!
Az a felállás, amit elsõnek említettél, a mélyre nyúló, nagyrészt stagnáló teknõk (azaz a kifejezett meridionális jelleg) mediciklonjai által okozott havazás. Az ilyen ciklonok aránylag gyorsan túlságosan délre kerülnek, ezért a déli országrészben feltûnõen nagyobb mennyiségû csapadékot (havat) hoznak, mint az északiban (ahova gyakran el sem jut a csapadék) Az utóbbi teleken ez az általános figura.
A második eset az, ami a hetvenes évekre volt jellemzõ: kevésbé délre nyúló, aránylag gyorsan áthelyezõdõ teknõk és ezért északon vonuló ciklonok. Ilyenkor északnyugati irányítás van, gyorsan "áthúzó" hideg és melegfrontokkal. Ez a helyzet -ahogy írod is- az északkeleti havazásnak kedvez délnyugattal szemben.
Egy szó mint száz: nem kell bedõlni a "globális felmelegedésrõl" szóló média-inváziónak. Hogy napjainkban a magasabb hõmérsékletek felé ingott ki az éghajlatunk, az vitán felül áll.
De hogy ez tisztán antropogén, és visszafordíthatatlan változás volna, az már több, mint kétséges. Érdekes, hogy a klimatológusok makacsul ismételgetik, hogy a klímaváltozás miatt miatt valamivel szárazabbá válik a mi éghajlatunk, és a kevesebb csapadék egyenlõtlenebb eloszlású lesz: ritkábban esik, de akkor szélsõséges hozamok lehetnek. Azért érdekes ez, mert ennek a változásnak a közvetlen okáról: a meridionális cirkulációs jelleg túltengésérõl senki sem beszél, ír a médiában. Csak nyomják, nyomják ezt a felmelegedés szöveget, amit már az utca embere is unalomig ismer, és jól félre is magyaráz. (Más kérdés, hogy az évi csapadék-összmennyiség sem csökkent, sõt inkább némileg megnövekedett az utóbbi években)
Hogy a meridionalitás elõtérbe lépése milyen összefüggésben lehet a globálisan tapasztalt(?) enyhe hõmérséklet-növekedéssel (ha van egyáltalán ilyen összefüggés) szintén nem szól a fáma.
Az a felállás, amit elsõnek említettél, a mélyre nyúló, nagyrészt stagnáló teknõk (azaz a kifejezett meridionális jelleg) mediciklonjai által okozott havazás. Az ilyen ciklonok aránylag gyorsan túlságosan délre kerülnek, ezért a déli országrészben feltûnõen nagyobb mennyiségû csapadékot (havat) hoznak, mint az északiban (ahova gyakran el sem jut a csapadék) Az utóbbi teleken ez az általános figura.
A második eset az, ami a hetvenes évekre volt jellemzõ: kevésbé délre nyúló, aránylag gyorsan áthelyezõdõ teknõk és ezért északon vonuló ciklonok. Ilyenkor északnyugati irányítás van, gyorsan "áthúzó" hideg és melegfrontokkal. Ez a helyzet -ahogy írod is- az északkeleti havazásnak kedvez délnyugattal szemben.
Egy szó mint száz: nem kell bedõlni a "globális felmelegedésrõl" szóló média-inváziónak. Hogy napjainkban a magasabb hõmérsékletek felé ingott ki az éghajlatunk, az vitán felül áll.
De hogy ez tisztán antropogén, és visszafordíthatatlan változás volna, az már több, mint kétséges. Érdekes, hogy a klimatológusok makacsul ismételgetik, hogy a klímaváltozás miatt miatt valamivel szárazabbá válik a mi éghajlatunk, és a kevesebb csapadék egyenlõtlenebb eloszlású lesz: ritkábban esik, de akkor szélsõséges hozamok lehetnek. Azért érdekes ez, mert ennek a változásnak a közvetlen okáról: a meridionális cirkulációs jelleg túltengésérõl senki sem beszél, ír a médiában. Csak nyomják, nyomják ezt a felmelegedés szöveget, amit már az utca embere is unalomig ismer, és jól félre is magyaráz. (Más kérdés, hogy az évi csapadék-összmennyiség sem csökkent, sõt inkább némileg megnövekedett az utóbbi években)
Hogy a meridionalitás elõtérbe lépése milyen összefüggésben lehet a globálisan tapasztalt(?) enyhe hõmérséklet-növekedéssel (ha van egyáltalán ilyen összefüggés) szintén nem szól a fáma.
Es froccsnek valo bor se lenne abban a szezonban, legalabbis hazai.
Ebbõl még nem biztos, hogy hónapokra terjedõ verkli lesz. Igaz, november már sok mindent elárulhat a közelgõ tél elejének szinoptikai jellegébõl, de az is elõfordul, hogy nem.
Láttunk már nagy átrendezõdéseket a meteorológiai tél küszöbén, pl.1990-ben vagy 2002-ben.
És az is biztató, hogy a Kelet-Európai-sikság északi felén az idén tartósan berendezkedni látszik a hideg.
Az idõjárási analógiák általában sántítanak, de az 1976-os október közepi szinoptikai elrendezõdés annyira rokon azzal, ami az idei október mediciklonjait hozta, hogy nem tudtam megállni, és végigpörgettem a GFS archívum térképeit: vajon, milyen lett akkor a novemberi és a decemberi folytatás?
Hát, novemberben sok elõoldali helyzet, sok déli szél volt... Utána december elsõ napjaiban "szuperteknõ" a kontinens felett, nálunk abszolút légnyomási minimum-rekord...
A december elsõ kétharmada viszonylag enyhe, majd karácsony és Szilveszter között sarkilevegõ-betörés+mediciklon kombinációból igen nagy havazás.
Még egy dolog: Mindenszentek környékén mindig nagyon gyakori volt a fölöttünk elhelyezkedõ AC (köd), vagy AC hátoldalon a délies légmozgás. Az 1995 november elejihez hasonló hidegleszakadás a ritka.
Láttunk már nagy átrendezõdéseket a meteorológiai tél küszöbén, pl.1990-ben vagy 2002-ben.
És az is biztató, hogy a Kelet-Európai-sikság északi felén az idén tartósan berendezkedni látszik a hideg.
Az idõjárási analógiák általában sántítanak, de az 1976-os október közepi szinoptikai elrendezõdés annyira rokon azzal, ami az idei október mediciklonjait hozta, hogy nem tudtam megállni, és végigpörgettem a GFS archívum térképeit: vajon, milyen lett akkor a novemberi és a decemberi folytatás?
Hát, novemberben sok elõoldali helyzet, sok déli szél volt... Utána december elsõ napjaiban "szuperteknõ" a kontinens felett, nálunk abszolút légnyomási minimum-rekord...
A december elsõ kétharmada viszonylag enyhe, majd karácsony és Szilveszter között sarkilevegõ-betörés+mediciklon kombinációból igen nagy havazás.
Még egy dolog: Mindenszentek környékén mindig nagyon gyakori volt a fölöttünk elhelyezkedõ AC (köd), vagy AC hátoldalon a délies légmozgás. Az 1995 november elejihez hasonló hidegleszakadás a ritka.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat