Meteorológiai társalgó

Tudom én azt, de felénk nincs túl nagy ipar.

Bár ettõl felemelkedett stratusból is el tud esegetni bizonyos helyzetekben itt is akár napokig. Igaz alig gyarapodva.

Magasban valóban Link ( bár azért ezt se nevezném erõteljesnek ), talaj közelében viszont épp, hogy ellenkezõleg. Link

De vágja. Sokat hõmérõztem már mindenfajta útvonalakon és napszakban. Tudom, mirõl beszélek. A digitális hõmérõ lehet, hogy nem szabvány, de egyáltalán nem mér rosszul -ez is "ki van mérve"
A nagy utak közelében szinte mindig melegebb van valamivel, mint máshol.

Pasquier: Egy kicsit túlzottan is el voltam gondolkodva a telet illetõen, ezért félreértelmeztem a hozzászólásodat. Te a karácsony környéki idõszakra gondoltál, én meg az egész télre kitértem. Mondjuk ez nem tragédia, de nem voltam elég figyelmes. Bocs!

2010 óta azért történt egy és más. 2012 február elején 11-13 cm hó hullott a fõvárosra és elég sokáig megmaradt. 2013 telének második részében azért voltak rövidebb de szép havas epizódok. A március 15-i és az utána következõ 24-26 közötti havazásokból is nagyon jól jöttünk ki,bár az inkább már tavasznak számít.
Az viszont nagyon igaz hogy az utóbbi két tél kritikán aluli. Tavaly a január végi 4cm-es hóesésnél ki sem tudtam menni az utcára a munkám miatt, mire kiértem elállt, éjjel pedig elmosta az esõ. Tavaly a három hónapból ennyit tudott hó ügyileg felmutatni a tél.
Pedig nem sok kéne, hogy az ország bármely részén nagyot változzon a tél megítélése, fõleg decemberben,januárban, amikor tartós, hidegpárnás helyzetek a leggyakrabban alakulnak ki. Elég lenne egy félnapos aszfalton is megmaradó havazás (10-12cm) és utána derült, majd ködös, zúzmarás magasnyomású idõszak kb: 8-10 napig. Ha a tél 3 hónapjából legalább 2-szer lenne ilyen, már legalább látványilag kihoztunk egy értékelhetõ, szinte mindenki által elfogadható telet.
De ettõl nagyon messze kerültünk az utóbbi teleken, valahogy olyan az érzésem ezek a szitukért "vért kell izzadni" az idõjárásnak hogy kialakuljon. Ha ez a tél is hasonló lesz mint az utóbbi kettõ, akkor elképzelhetõ hogy egy folyamat is, aminek az oka egy külön fejezetet is megérne. Persze találgatni lehet, de a legfontosabb hogy miért nem akar Európa felett normális erõs hidegmag kialakulni? Mik az okai? Valahol itt kell keresni. Persze még igazából csak a tél küszöbén vagyunk, ezer dolog történhet, a légkör kiismerhetetlen.

Link jön a sötét ék-rõl, bõ óra és megérkezik. A T lassú süllyedésének zuhanásba váltását viszont még a Nap utolsó sugarai is érzékelhetik, ha érdekli õket...rövidebben: jön a nem felhõs, kedvezõ fekvésû részeken a "nagy zutty" (by Floo).
Az eddigi SZR (h.á-on) nov. 3. -7.6, Zabar ha jól emlékszem, a szerdai nap elsõ sugarai viszont valószínûleg már új SZR-ra ragyognak majd már amennyire ragyognak így november végén... tippem az új SZR-a (h.á-on), egyben a 2015-ös õsz legalacsonyabb hõmérsékletére: -8.2 és -9.4 között lehet

Szerencsére a télnek egy gyenge próbálkozását láttuk az elmúlt napokban. Ahogy nézegettem a modelleket, erõteljes felmelegedést várnak a következõ napokban.
Továbbra is bízok egy enyhe télben!! Nem hiányzik a hideg.

Hét helyesírási hiba volt ebben a hozzászólásban! Máskor figyelj kicsit jobban! - VáraljaMet

Menet közben viszonylag jó, de közel van a felszínhez ezért az út(vagy egyéb )felület feletti T-t méri

Nekem csak régi Ladám van, se rádió,se hõmérõ, se digitális kijelzõ. Egyszer rátapasztottam egy rugós-analóg hõmérõt a mûszerfalra, jó mért. (belsõ klíma).
A mostani kocsikban szerintem el van rejtve az oldal vázban, vagy a oldal tükörben az érzékelõ, ami tehetetlen egy darabig, meg kell várni, hogy felvegye a köztes T.-t. Szélfújta fényszóróban,vagy mellette megint nem lehet, mert a menetszél hûtést okozna.

Az idei szezon elsõ fagyosabb reggelén túl vagyunk.

Van egy szenzorja a hûtõrács környékén elvileg, ahol a menetszél éri. Ez amolyan drótos érzékelõs hõmérõ. Bár azért az nem teljesen hiteles mérés. Aszfalt felett 50 cm-re.

Ha már autóhõmérõ...

Múltkor horgásztam a Kerkán, este 8-9 között értem vissza a Kerka mellett hagyott kocsihoz.
Derült ég volt, zuhant a hõmérséklet.
Elindítom a kocsit, 5 fokot mért, megyek vele 100 métert lement 4-re.
Iklód és a kanizsai állomás akkor 3-4 fokot mért, tehát a Kerka-partján a 4-5 fok teljesen reális.
Kíváncsiságképpen felmentem a fügeültetvénybe a dombtetõre, hogy mennyit mér a kocsi és mennyi van fent.
10,5 fok volt fent a dombtetõn.
A kocsi hõmérõje meg 6 foknál megállt.
Hiába autóztam oda-vissza 100-200 métereket a 10 fokos levegõben, csak nem bírt 6 foknál többet mérni.
Elindultam haza, és a kanizsai állomás mellett elhaladva ugyanazt az értéket mérte a kocsim, mint amit az állomás mért.
Nappal is 1-1 fokos eltéréssel azt méri mint amit azonos térszínen az állomások.

Viszont a hirtelen rövid távon bekövetkezõ változást nem tudja mérni, és a múltkori tormaföldei hegyi 10 fokot sem mérte még csak megközelítleg sem.
Hogyan mérnek ezek a kocsihõmérõk?

Nagyban is emelheti a hõszennyezést nemcsak a sok autó, hanem a sok emelet ráépítés a bel-és külvároson is.
És divat lett a panoráma üveges burkolat az épületeken, ami megint rátesz a hõ visszaverõdésnek, szórásnak. Vagy vegyünk egy egész napos 8-16 óráig álló gépkocsit akár a külvárosban. Azon is az üveg, és akármilyen fényezés hõ visszaverõdést okoz, jobban mint a földi aszfalt, vagy macskakõ.(azon még elnyelõdik valami a talajban,este adja vissza)
Példa, az újpesti észlelõ állomás néha kiugró értékei.

A domborzat is sokat számít, de a többség inkább síkvidéken él, és nekik nem sok örömre lehetett okuk az elmúlt 4 évben errefelé. 2011-ben hófoltok voltak szentestén, másnapra az is elolvadt és újévig inkább enyhe idõ volt. 2012-ben karácsony végére tûnt el a maradék hó, és újévig szintén semmi utánpótlás. 2013-ban abszolút nulla volt a tél karácsonykor és utána is. Tavaly meg hószállingózáson kívül semmi, csak a száraz hideg az enyheséget követõen. 2010 óta gyakorlatilag semmi érdemleges nem történt.

"A fõúton szinte mindig 1-1,5 fokkal többet mérek, mint a háznál"

Épp ez volt a lényeg Ádám hozzászólásában is. Azaz, van többlet, közvetlenül az út felett/mellett, de ez elenyészik már 1-2 m-en belül. Ennek legfõbb oka, hogy a jármûvek saját turbulenciája bekeveri az út melletti hûvösebb levegõt, másrészt pedig ugyanezt a szél is megteszi (napközben az év során majdnem mindig van legalább egy gyenge alapszél, és a közlekedés nagyobb hányada is nappalra esik). Így még a nagy forgalmú utak esetében is több 10 m-ekre, ahol a meteorológiai állomások vannak, már semmi sem érzõdik ebbõl a hatásból.

Illetve esetleg akkor érzõdhetne kis mértékben, ha több óráig állnak az autók egy dugóban járó motorral szélcsendben, így ott lokálisan kialakul egy "melegbuborék", majd azt a meglibbenõ szél befújná egy met. állomás fölé, de az átkeveredés miatt már akkor is lehûlne elég hamar.

Nyilván az aszfalt hõje napos idõben plussz szerepet játszik, és óhatatlanul erõsíti a városhatást. De ezt meg azért nem érdemes idekeverni, mert bizonyos talajok is hasonló tulajdonságokkal bírnak, így lehet például a kiskunsági homokvidéken fekvõ, városhatással egyáltalán nem rendelkezõ állomásokon is magasabb maximum.

És mi a vastag minõségi változás a forgalom tekintetében, mert arról nem írtál?!

SZerk.: ja, értem, hogy te még a biciklizéstõl indultál el. Errõl én mondjuk nem írtam egy szót sem, korábban is autózást hasonlítottam autózáshoz.

A kocsihõmérõs példád pedig továbbra is "röhögtetõ", bár inkább a sírás kerülget, ha egy belsõs munkatárs nem vágja, hogy 300 méteren simán lehet természetes okból nemhogy 1-1,5, de jóval több foknyi különbség is. Nem beszélve az autós hõmérõ, és a fixen telepített, szabványosan elhelyezett hõmérõ mérésének különbségérõl...

Hmm... lehet, hogy én is beleestem ebbe a csapdába reggel, mikor az 5 napon túli kitekintést írtam. Bár hétfõn, kedden azért még lehet enyhülés talajszinten, mielõtt a magasban is komolyabban megenyhülne és kialakulna egy esetleges inverziós helyzet a jövõ hét közepe felé. Mert ha ott beáll a stratus, amire decemberben igen jó esély van, akkor bizony tényleg hûvös napoknak nézünk elébe. De ugye ez még 168+ óra... Az meg nem az én mûfajom.

Pilisvörösváron a legforgalmasabb a 10-es út, mely teljes hosszában átszeli a várost.
Ettõl a fõúttol én kb. másfél km- re lakom.
Ennek ellenére a kocsi hõmérõje általában csak fél fokkal mutat többet a fõúton, mint az utcánkban.
Ez mondanom sem kell, nem nagy különbség.
Mediciklonos havazások idején pedig általában ugyanannyi a hõfok és ugyanannyi a megmaradás a fõúton, mint onnan 1,5 km- re az utcánkban.

A szerencséhez hozzátartozik hogy az utcankat nem sózzák, csak takarítja, firnesiti a havat a hókotró, ill. az utcánk észak -déli fekvésû. Így az utcánk sokáig szép havas marad, még olvadás idején is.

Én úgy látom, hogy dec. elsõ hete nem a nagy melegrõl fog szólni.

Zonalitásnak nyoma sincs az elõrejelzésekben, nálunk leginkább egy AC-peremhelyzet, vagy direkt AC lehet ebbõl, amit ugye nem kell magyarázni, hogy ebben az idõszakban miért nem meleg. Tiszta idõben az éjszakai értékek, köd/stratus esetén a nappaliak húzhatják le a napi kh.-et.

Ugyanakkor nekem az az érzésem, hogy ez a helyzet elõoldali, majd északnyugati irányításos állapotba torkollhat a hónap közepe tájára, hogy aztán dec. végére ismét esély nyíljon egy átlagnál hidegebb periódusra. De ez tényleg csak megérzés, tehát az esélye meglehetõsen nagy, 50 %.

A közlekedés hatását ne hanyagold el! Lehet, hogy a forgalom most is csak a nagyobb utak mentén hõszennyez, de itt nemcsak mennyiségi, de vastag minõségi változás is történt.
Az én szüleim gyerekkorában, azaz a múlt század 30-as, 40-es éveiben még szinte megcsodálni való ritkaságnak számított az autó. A nyolcvanas évek végéig már tetemesen megnövekedett a robbanómotorral hajtott jármûvek (autók) száma, de az igazi boom, a motorizáció diadala a rendszerváltozás után következett be. Azóta véleményem szerint többszörösére nõtt az autók száma. Régebben az emberek messze többsége gyalogolt, vagy legfeljebb biciklizett az utcán. Most már csak egészen fiatal gyerekeket, vagy öreg embereket látsz gyalogolni, a járdák üresek. A középkorosztály pedig a dugókban pedáloz. És ez most már falun is jószerint így van, legalábbis itt, Észak-Dunántúlon.
Hogy ennek ne lenne hatása a városi mikroklímára? Dehogyis nincs. Pár éve engem egyik kollégánk "körbe röhögtetett" itt a fórumon a kipufogógáz kapcsán. Azóta van digitális hõmérõ az autómban, és világossá vált, hogy bizony nekem van igazam. Például, az én házam kb. 300 m-re van a forgalmas Gyõr-Komárom-Dorog-Bp. fõúttól, zöld környezetben. A fõúton szinte mindig 1-1,5 fokkal többet mérek, mint a háznál -a bekötõ úton "lefelé lépdel" a digitális hõmérõ. Természetesen elképzelhetõ, hogy ebben nappal közre játszik a növények, és a talaj párolgási hõelvonása. De nagyvárosban, pl. Budapesten, szintén ez a helyzet. Össze se lehet hasonlítani a leburkolt terület nagyságát az 50-100 évvel ezelõttivel. Most már a budai hegyek is full be vannak építve, és aszfalt meg beton van ott, ahol a múlt század elején erdõ, mezõ, gyümölcsös volt.
Aztán, ezek az 1-1,5 fokocskák sokra mennek ám, ha klimatikus összehasonlításokat teszünk. Szóval, megítélésem szerint 30, 50, vagy pláne 100 éves adatok referenciaként való használata nagyvárosok esetén legalábbis aggályos.

Remélem a DAI nem bukik meg másodszor is... Egyelõre komoly téli helyzetnek nyoma sincsen.

Azzal egyetértek, hogy azért nem használhatatlanok azok az állomások.SÕT. Nagyon is fontos, hogy ott is mérjenek hiszen az lenne félrevezetõ, ha egy totál külterületi mérést tüntetnének fel Budapesti értéknek.

De akkor egy kis aktualitást is írok már ide. Az ÉK-i széllel betört köd kezd feloszlani, de annyira jó volt hogy a hõmérsékletet 1.5 fokról -0.4 fokig levigye. Takt:-0.2 Nem hittem volna hogy fél1-kor még fagyni fog!

Itt viszont az elmúlt 6 év ( 2009 - 2014 ) közvetlen Karácsony elõtti és karácsonyi helyzete egész jól muzsikált. 5 : 1 a hó kontra nem hó, a hó javára.

Friss met.hu Link
Csak a szokásos

A közlekedés nagyon rossz példa. Egyrészt, mint írtam is, a közlekedési szennyezés csak a kibocsátás közvetlen környezetében nagy, kicsit eltávolodsz tõle, már drasztikusan lecsökken. Ehhez még mérések sem kellenek, elég, ha végigsétálsz egy fõúton, majd egy kisebb forgalmú mellékutcában.

Aztán persze, több autó van most, de nézd már meg egy mostani autó üzemanyag-fogyasztását és károsanyag-kibocsátását, egy akkorihoz képest.

És akkor ugyebár még mindig egy kertvárosi mérõállomásról beszélünk.

Beépítettség: a belvárosi épületek nagy része már a 19. század végén állt, nemhogy a 20. közepén. Nagyobb volumenû építési program a panelosodás,

de ugyebár még mindig egy kertvárosi mérõállomásról beszélünk.

A többi okkal mi a helyzet, mert ez eddig kettõ, és elég gyenge lábakon áll.

Félreértés ne essék, én nem azt mondom, hogy nem nõtt a hõsszennyezés, biztosan nõtt, le is van mérve, hogy mennyivel.

Csak Bakonyvár folyamatosan azt terjeszti, hogy ez olyan mértékû, ami használhatatlanná teszi pl. a 'lõrinci méréseket.

És ez szerintem csak szimplán hazugság, ill. a totális hozzá nem értés állandó demonstrációja. Amire ezen az oldalon továbbra sem lenne szükség. De sajnos mindig visszatér, hiába adja be a hattyúhalált félévente.

2014 november 24. Reggel derült, gyengén felhõs idõ, -5 fok. A hõmérséklet délelõtt felment +1 fokig, majd sûrû köd jött be ÉK felõl, és újra fagypont alá csökkent a hõmérséklet.

2015 november 24. Reggel derült, gyengén felhõs idõ, -5 fok. A hõmérséklet délelõtt felment +1 fokig, majd sûrû köd jött be ék felõl, és újra fagypont alá csökkent a hõmérséklet.

Székelyföldön az elkövetkezendõ egy napban szép havazás várható.. Link Legalább oda már megérkezik a tél Az elõjelekbõl ítélve felénk erre még jó darabig várni kell, ha egyáltalán sor kerül rá ebben a szezonban. Nem baj, ott vannak a webcamok

A kisebb városok is elég komoly hõszigetet képviselnek.
Például a kanizsai állomás -5 fokot mért eddig leghidegebbet, a városban a paneles részen, ahol 20-30-40 méterre vannak egymástól a panelházak, láttam ma reggel olyan teljesen fagymentes virágokat, amiken -0,5 foknál már fagyásnyomok láthatóak.
Tehát ott a panelek között még gyakorlatilag nem fagyott.
Közben a kanizsai állomáson meg már 9 napon volt fagy.
És egy 50 ezres város, amire ha felülrõl ránézel, óriási szabad terek vannak, össze sem hasonlítható egy budapesti, pécsi vagy szegedi belvrossal.
Pécs például ráadásul dombon is van, nem kis fagylefolyással, ilyen derült éjszakás inverziós éjszakákon egy dombon lévõ sûrûn beépített város épületei között nagyon durva hõmérsékleteket lehetne mérni.
Budapest belvárosában egy belsõ, zárt udvaron egy-egy télen szerintem -5 foknál nem is nagyon van hidegebb.

Téli nap a mai. Az aktuális hõmérséklet is -1.5 fok, és sûrû köd.

Több okból is kifolyólag nagyobb a hõszennyezés. Nem hiszem,hogy a II. elején több százezer autó rohangált volna Budapest utcáin. Valamint ennyi aszfaltozott terület lett volna ami szívja a hõt magába, és még ott van a távhõ is!

Bár a kertvárosi rész az talán nem annyira hõszennyezett.

Azt kellene már végre felfognod, hogy Budapest már 100 évvel ezelõtt is egy milliós város volt, a II. vh. elejére pedig lakossága már elérte a mostani szintet. Ipar akkor is volt, sõt, valsz. durvább, mint most, mert akkoriban még nagy ívben letojták a környezetvédelmet, a belvároshoz közeli részek is tele voltak gyárakkal. Én is épp olyan helyen lakom, ahol még 20 éve is álltak az omladozó, évszázados gyárépületek, kémények.

Magyarán nem igazán értem, hogy mitõl lenne a mostani hõsszennyezése több fokkal nagyobb, mint régen úgy, hogy 300 ezerrel kevesebben élnek, mint a 80-as évekbeli csúcs idején, a nagyszennyezõ gyáraknak már se híre, se hamva. A közlekedés meg most is, akárcsak 100 éve, nagyrészt csak a közlekedési vonalak mentén szennyez, pár száz méterrel arrébb egy forgalmas úttól már drasztikusan lecsökken a szennyezettség.

Tehát magyarázd meg, hogy miért ne lehetne egy 30-50-80 éves átlaghoz viszonyítani? Milyen nagy volumenû változás zajlott az utóbbi sok évtizedben, amitõl olyan nagyon, de nagyon, de nagyon-nagyon megnõtt volna egy budapesti, kertvárosi mérõhely hõszennyezettsége?

Mérsékelt Ék-i széllel(15km/h) Betört hozzám a Stratus, és már kezd beködölni. A hõmérséklet 1.5 fokról visszaesett 0.4 fokra 10 perc alatt, és még tovább csökken. A végén vissza is megy fagypont alá.

A karácsony még hagyján, de tavaly zsinórban már a negyedik értékelhetetlen, két ünnep közötti hetet éltük át errefelé hótakaró nélkül. Igaz tavaly megérkezett a hideg karácsony után, de hó nélkül mit sem ért, akkor inkább maradt volna olyan az idõ, mint 2013-ban. Évekkel korábban sem volt rózsás a helyzet, de legalább néha havazott, ha nem is maradt meg tartósan.

Itt is jó hideg volt az éjszaka, még bent a házban is érzõdik.
Úgy látszik, december legelejére szépen lefut az a ciklus, melynek meridionális része az elmúlt hétvégén kezdõdött. Sajnos, úgy néz ki, a mediciklonos szak nem ad (hó)csapadékot, utána pedig kialakul a ciklusvégi hideg AC, amelyrõl beszélünk.
Az ilyen deres-zúzmarás téli anticiklonok nagyon ki tudják tolni a következõ hidegöblítés idõpontját.
Bár a GFS már több futásban kacérkodott újabb északnyugati AC, blokk kialakulásával, egy magasnyomású, száraz hideglötty lehetõségével dec. 10. környékén. Akárhogy nézzük, ez még üveggömb-tartomány.

Még a végén téli nap is összejöhet ott a ködnek köszönhetõen! Már csak olyan 3.5 órán át kellene tartania magát negatív tartományban...

Holnap reggel meg egy reccsenõs fagy?
Link

Persze, eltávolodtam a fehér szentestétõl rendesen a 3. dekádos dologgal, de ez nem baj szerintem, ez a 70% nagyon jól néz ki. Remélem a nagy siránkozók is olvassák...

Azért 1996-2001 nagy király idõszak volt... akik akkor voltak gyerekek a környéken, azoknak különösen lehangolóak az utóbbi évek szürke ünnepei...

A 71-93as idõszakot nagyon nehezen tudom elhinni... én határozottan emlékszem legalább 2 havas ünneprõl gyerekkoromban.
Aztán ki tudja... lehet, hogy nem akkor volt hó, hanem csak valamikor a téli szünet alatt, és az mosódik össze. Megeshet.

Jó lesz a naményi napi közép

Pozsonyban érdekesen alakult ma hajnalban a T. Hajnali 5-kor egy pillanatra lezuttyant -3 fokra, majd virradatkor hirtelen felment -1 fokra, hogy aztán a napkeltét -4 fok mellett didereghessük végig a megállóban A fáklya pont december elején a fellegekbe száll, ha marad a gyenge légmozgás, ez egyértelmûen kedvezhet a kiterjedt hidegpárna kialakulásának - remélem, akad hozzá legalább zúzmara, mert egyébként nagyon nem gyere be nálam az efféle téli inverziós makrohelyzet

Néhány % eltérés egész biztos van, ami hosszabb távon garantáltan kiütközik, de nagy eltérést nem is lehet várni 40 km-en 60 m szintkülönbségnél.
Ebben a völgyben hideg nem ragad meg.
Igen, beleszámoltam 2009-et, itt is 24-ére olvadt el.
Elmúlt 20 Karácsony Váralján:
Összefüggõ hó volt Karácsonykor (24-26 legalább 1 napon): 1996, 1998, 1999, 2001, 2007, 2011
Hófoltos Karácsony (24-26 legalább 1 napon): 2005, 2010
Elõtte/utána volt hó 1-2 napra: 1995, 2009

1971-tõl 1993-ig, 23 év alatt összesen 1 fehér és 1 hófoltos karácsony volt. No comment.

Szerk.: Bocsi, de lassan már nem csak a Karácsonyt és elõtte/utána levõ 1-2 napot nézed, hanem a fél decembert. Ez a 3. dekádos arány itt az elmúlt 20 évben 70%.

És az a bizonyos Kazincbarcikai ipari havazás 2013 január 1-én. Képet unokatestvéremék küldték még anno.

Link

2012 is elõtte elolvadós volt, akkor volt hogy az ország északi felén havas maradt az ünnep a beragagó hidegpárna alatt. Emlékszem is, ahogy az M6-on felfelé egyszer csak +8-ból 0 fok lett percek alatt, Dunaújváros magasságában.

Szóval 10 évre visszatekintve: 30% havas/hófoltos, 20% elõtte havazós/alatt elolvadós (ilyen volt amúgy 2003 vagy 2004 is).

Azaz december 3. dekádja (Tolnában) az elmúlt 10 évben 50%-ban havas eseményt hozott! Ez azért, 2 ilyen rottyant tél után nem néz ki rosszul
Úgy is nézhetjük, hogy 2 évvel ezelõtt az elõzõ 8 télbõl 5-ön volt havas esemény ebben az idõszakban.
De ez már tényleg csak statisztikai porhintés


Szerk: stornó az egész, ha tényleg a december 3. dekádját nézzük, akkor 2010 is ott figyel, szóval máris 60% az arány a havas idõszakok javára

Ínséges idõkben vastaps jár az ipari havazásnak is!

A fagypont feletti hidegpárna nekem sem a barátom, akkor már legyen inkább gyenge szél, +8-10 fok és napsütés.

Mikulásra visszatérve: miután még "lõtávolon" kívül van, ezért még nem írnám le az idei Mikulást. A most hétvégi események is szinte a semmibõl jöttek, elõtte kb. 8-9 nappal kezdték pedzegetni a modellek.

Két évvel ezelõtt ütõs hajnali zivatarral érkezett a Mikulás. 5 cm hó hullott egy jó félóra alatt, ami lefagyott az utakra, jégpáncéllal bevonva azokat. Voltak is balesetek. Szombati nap volt, csak éppen bedolgozós, úgyhogy sokan voltak az utakon.

Mit meg nem adnék egy jó kis Budai-hegységbeli zúzmarás-ködös helyzetért...

Ez kb. hihetõ Tolnán is, szerintem nagy difi nincs. Azt tudom, hogy az elmúlt néhány alkalommal, amikor a Dél-dunántúlon havas volt az ünnep, akkor Tolnán is. De pl. 2007-ben már Pakson sem volt az, nem sokkal Tolna fölött volt a havazás északi határa! A délrõl belógó ciklonoknál megfigyeltem, hogy valahol ott van a határ nagyon sokszor Paks alatt. Fogalmam sincs, mitõl.
Olyan eset is volt, hogy dél felõl jött az enyhülés, de csak az ország közepéig ért fel (2011 volt ilyen pontosan talán)? Ilyen esetben elképzelhetõ még az is, hogy Tolnán még voltak hófoltok, de délebbre már nem. Persze Váralja völgyben van, meg tud ragadni a hideg gondolom, de elméletben még ez is lehet tényezõ.
Szóval egyáltalán nem biztos, hogy eltér az arány Váralja és Tolna között.

2009-et is beleszámoltad? Pont 24-re olvadt el az összes hó (25 centi 1 nap alatt a majdnem 20 fokban... néha még ma is rémülten riadok fel rá álmomból...)

Szóval az utolsó 10 évbõl amire emlékszem: volt 2 havas (2005, 2007), 1 épp elõtte elolvadós (2009), egy hófoltos (2011) ezek szerint lehetett még 1 havas valamikor, de ez fejbõl már nem megy.

Jelen GFS futás szerint a bárikus helyzet, valamint a T850 alakulása jövõ hét elejétõl tényleg lehetõvé teszi fagyos hidegpárna kialakulását a Kárpát-medencében. De addig még legalább 150 óra van hátra, egyelõre legyünk óvatosak a kategorikus kijelentésekkel.

25% körüli lehet, a fehér Karácsony gyakorisága Tolnán, elõtte utána havazással is max. 45% körüli lehet ez az arány. Nálunk a Mecseknél pont 30% az elmúlt 20 évben a fehér Karácsony gyakorisága (6/20) és itt majdnem mindig több és tartósabb a hótakaró, mint Tolnán. Az elõtte vagy utána esett 1-2 napra hó és a hófoltos napokat is beleszámítva ez az arány pont 50% (10/20) itt Váralján.

Ezzel tisztában vagyunk. Egy klasszikus, valóban hideg párna alatt lehetne.

Tolnán az elmúlt 20 évben meglepõen sok havas karácsony volt.
Még több olyan, hogy 1-2 nappal elõtte olvadt el a hó. Ha azokat is beleszámolnám, bõven 50% feletti lenne az arány.
Errõl jut eszembe: Tolnát a google-nek sikerült éppen 2011 karácsonyán végigfotóznia a street view-hoz: az is egy tipikus ilyen, 1-2 nappal elõtte elolvadós helyzet volt. Pl. a házunkkal szemben, árnyékos helyen még nagyon komoly hófoltok vannak.
Bónusz: látszik a szüleim udvarán a kocsink, és az akkor még csak fél éves kutya, amit tõlünk kaptak

Az autóm amúgy 3 helyen is látszik a googla maps-en: ott, Galwayben és Miskolcon is. Utóbbi kettõn munkaheyi parkolóban....

Ezzel szemben a december elejére alig emlékszem, hogy havas lett volna. Mikulásra is max gyerekkoromból.

Egy jó hidegpárna alatt simán lehet ipari havazás!

Lehetne sorolni a múltból. Eplény mellett, Kazincbarcika. Nyíregyházán is volt szelídebb formában

Azért elõfordult több havas (hótakarós) Mikulás-nap is, bár az igazán téli dec. 6. tényleg nem gyakori. Hirtelenjében a következõ jutnak eszembe: 1969, 1978, 1990, 1993, 1995.
A közelebbi múltból 2005. Ennél biztosan több is volt, csak elfelejtettem õket.
A karácsony az én észak-dunántúli megfigyeléseim szerint hó szempontjából nagyon kétarcú.
Szentestén a hótakaró ritka, számottevõ havazásra pedig több évtizedre visszatekintve sem emlékszem ezen a napon. Ellenben karácsony másnapján feltûnõen gyakran esett le a hó, ill. fordult hidegre az idõ.