Ho-ho-hóváró

Ezeknek a kijelenteseknek a cafolasara semmi sem jo, jovore meg utana ugyanugy elojonnek.
Legkalapaccsal sem tudod kiverni a fejekbol, a helyes gondolatot meg beverni.

Viták helyett nézzetek elõre, sógor szomszédok fórumából ollózva.A képekhez nem kell magyarázat, nagyon is érthetõek Link Link Link

Egy megjegyzést tennék a Rudolfking által kritizált tegnapi hozzászólásra, hátha nem volt egyértelmû, mire gondoltam ott:
A linkelt grafikonon szerintem véletlenszerû, hogy 1, 2 vagy éppen 3 enyhe december követte-e egymást sorozatban, és azok milyen idõközzel következtek be. A legalább +1 fokos anomáliájú december közti hidegebb decemberek száma így változott: 2-2-4-5-2-4-2-2-1-3-2-2-5-1-1-1. Az egymást követõ enyhe decemberek számát tekintve tekintve pedig így néz ki a sor (szintén legalább +1 fokos anomália): 1-2-3-1-1-1-1-1-1-3-2-1-1-1-2-1-3. Az utóbbi 3-as azért, mert a grafikon csak 2013-ig szól, de a 2014-es és a 2015-ös december is enyhe volt. Én erre írtam, hogy teljesen véletlenszerû, mert én ezekben semmi szabályosságot nem látok. A módosított állítás igazságtartalmát nem tagadtam (bár azt továbbra is fenntartom, hogy mindez csak a decemberekre lett megnézve, holott az egész télrõl volt szó).

Na, ez már valami, ami kézzel fogható lenne. Ebbõl már ki lehet indulni.

Egy kérdés: a "hideg telek" mit jelentenek számszerûleg?

"Jobban átgondolva helyesen így hangzott volna: az átlagos, vagy az alatti középhõmérsékletû telek szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Jah, hogy valamit menet közben korrigálni a hülyeség jele? Hát, gratulálok!
Az állításom ez utóbbi formájában viszont már kikezdhetetlen, legalábbis a mutatott (decemberi anomália) diagram vonatkozásában. Lehet, hogy itt ál-összefüggésrõl van szó, a kérdéses 60 éven kívül könnyen elképzelhetõ, hogy voltak, meg lesznek is ennek a (látszat)szabálynak ellentmondó esetek."



Szerintem menj, dõlj le és józanodj egy kicsit!

Na, még egy dolog: említettem, hogy állításom gyenge pontja az, hogy a decemberi középhõmérséklet-anomália nem biztos, hogy reprezentatív az egész télre nézve.
Arra gondoltam: nosza, nézzük meg, milyen volt a decemberi anomália emlékezetesen hideg, illetve enyhe telek esetén. Ehhez nézzük még egyszer az ominózus diagramot:

Link

Az egyszerûség kedvéért csak annak az évnek a számát adom meg, amelyben a tél kezdõdött -majd megadom a decemberi hõanomáliát.

HIDEG TELEK: 1962:-3,1 1963:-4,9 1969:-2,8 1978:+0,7 1984:-1 1986:-1,4 1995:-0,3 2002:-1,2

ENYHE TELEK: 1974:+2,7 1982:+3,1 1987:+1,2 1997:+1,8(?) 2006:+2,3

A számok magukért beszélnek. Legalábbis a vaskosabban hideg telek elõtt a decemberek is hidegek, az enyhéket megelõzõen pedig enyhék voltak az utóbbi 60 évben.

Az elõbb már készültem válaszolni -aztán azt mondtam magamban: á, minek is...
De mégis!
Az a baj kérlek alássan, hogy Te szavakon lovagolsz, és azt hiszem, direkt teszed. Már legalább kétszer megírtam, hogy a "zord" kitétel hiba volt. Jobban átgondolva helyesen így hangzott volna: az átlagos, vagy az alatti középhõmérsékletû telek szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Jah, hogy valamit menet közben korrigálni a hülyeség jele? Hát, gratulálok!
Az állításom ez utóbbi formájában viszont már kikezdhetetlen, legalábbis a mutatott diagram vonatkozásában. Lehet, hogy itt ál-összefüggésrõl van szó, a kérdéses 60 éven kívül könnyen elképzelhetõ, hogy voltak, meg lesznek is ennek a (látszat)szabálynak ellentmondó esetek. De a diagram ezt adta, és csak arról volt szó, ami ott mutatkozik.
Azért az érdekes és sokat mondó, hogy valakinek nem az az elsõ reakciója egy tényanyaggal támogatott állításra, hogy: "hej, de érdekes, ebben lehet valami, gondoljuk csak át" hanem csípõbõl tüzel rá, kimazsolázva és a végletekig hajtva az esetleges verbális ellentmondásokat. A szavak csak szavak, még a tudományban is. Persze, szabatosságra kell törekednünk megfogalmazásainkban, de a lényeg nem ez, hanem ami a szavak mögött van. A jó megértés kedvéért körül lehet járni a dolgot, át lehet fogalmazni ugyanazt a gondolatot. Ez meg is történt, és szerintem csak az nem értette meg, mire gondoltam, aki nem akarta megérteni.
Még valami: ha megkérhetlek, ne marházz le engem nyilvánosan (és a nyilvánosság kizárásával se) Tudod, ez sértõ -valamikor ilyen esetben el szokták küldeni a párbajsegédeket.
Elárulom, hogy már azon voltam, hogy pü-ben keresetlen minõsítést küldök. Tudod, mi tartott vissza végül ettõl? Az, hogy Te is ember vagy, és miután találkoztam azokkal a gyerekekkel, akik eddig csak nick voltak a számomra, nem több, már nem volt se szívem, se gyomrom sértegetni téged, holott megérdemelnéd.

Nyugi gyerekek. Élvezzétek a kora tavaszi idõt inkább.

Mégegyszer és (ebben a témában) utoljára.



Thermometer 309277: "Az utóbbi 4 évtizedben többször is voltak 2-3 teles semmitérõ, enyhe szériák. Emlékeim szerint 1974/75, 1975/76 majd 1982/83 és 1983/84 (február kivételével) azután 1987/88, 1988/89, 1989/1990 mind elég vacak volt. 1994/95 se volt valami döbbenet télies. Szintén "szólóban" jelentkezett, de annál enyhébb volt 1997/98 és 2000/2001. A 2006/2007, 2007/2008, 2008/2009 rossz szériára a fiatalabbak is emlékeznek.
Viszont a szinte semmi telet se produkáló "telek" után minduntalan olyanok jöttek elõ, mint pl. 1978/79, 1984/85, 1986/87, 1995/96, 2001/2002, 2002/2003, 2009/2010. A zord telek eddig szabályszerûen visszatértek 1-2-3-4 szezonon belül. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy eztán ez majd másképp lesz.



Nanovich 309278: Milyen szabály szerint tértek vissza a zord telek?



Thermometer 309284: ".... Link A diagram a decemberek hõanomáliáit mutatja az elmúlt kb. 60 évben.



Themometer 309287: "...Amit meg akartam mutatni az az, hogy átlagosnál enyhébb decemberek (telek) 1-2-3-4-es sorozatokban jelentkeznek. Ennél több egyhuzamban nem fordul elõ a 60 év alatt egyszer sem, mert utána minden esetben jön egy átlag közeli vagy jelentõsebben átlag alatti (egyszóval: nem pozitív hõanomáliás) december..."



Tehát a tél összemosva a decemberrel, a kérdés kikerülve. Méghozzá nem úgy, hogy"jaigenfaszságotírtammármegintbocs", hanem megint csak a mellébeszélés, meg, hogy Nanovich mekkora egy szemét, amikor kiszúrja megint az ordenáré marhaságot, meg az arra adott elmismásolós magyarázatot, és a szemétláda még szóvá is teszi.


Ez egy vicc!

Finomítva - Rudolfking

Ráadásul bemutattam azt az ominózus diagramot. Ennél tanulságosabb szemléltetés nem sok létezhet annak számára, aki informálódni óhajt az elmúlt évtizedek kora teleirõl.
Semmi mást nem tettem, csak leírtam, ami a diagramon látszik: hogy egyhuzamban 4-nél több átlagosnál enyhébb december egyszer sem fordult elõ a 60 év alatt. Igaz, magyarázatot erre nem adtam, mert nem is tudok. Hipotézisem van, de ahol Nano grasszál, ott ennek elõadása "életveszélyes" volna. Egyébként a lényeg pont az: mi változtatja meg, torzítja el itt a puszta valószínûséget?
Saját, immár közel 45 éves megfigyeléseim vezettek el ahhoz a megállapításhoz, hogy az enyheteles szériák 2-3-4 évet foglalnak magukban. Meglepetéssel vettem észre, hogy Hari Seldon diagramja ezt igazolni látszik.
Ennyi a történet, nem több. Talán jobb lett volna, ha eleve nem reagálok Nano amúgy is provokatív kérdésére.

Ez most komoly? Vagy elõrehoztad április 1-jét?

Amit te írsz, az igaz. Csakhogy az esperes úr nem ezt írta. Hanem, mégegyszer: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször pozitív anomáliájú december.

Ráadásul ezt szabálynak állítva be. Azért ne mááár... Társalgó...

Az biztos, az már egy más kérdés, hogy milyen idõléptékû idõszakokat nézünk. Mi nem biztos, hogy azt megérjük.

Az az igazság, hogy itt pont ennek ellentmondó dolgokra akart rávilágítani Thermometer, csak hát lassan állandó célpont lesz
Mindenkinek javaslom a kísérletet: fogjon egy pénzérmét és dobja fel 50szer. Meglepõ szabályosságok, sorozatok esnek ki és az emberi agy, ami a szabályokat, a formákat, az ismétlõdéseket keresi, fog is benne találni, nem is egyet.
Ugyanakkor meglepõen sok lesz a hosszú ismétlõdõ szakasz, a 6-8 elemû ugyanolyan sor. Amire nem is számítanánk (és ez is valószínûségszámítás, Cauchy meg tud erõsíteni benne).
Na már most, ha ilyen nincs a telekben, akkor annak LEHET, hogy van egy oka, egy magyarázata, akad valami olyan folyamat, ami nem engedi, hogy 6-8 telünk zsinórban enyhe legyen. Persze én amondó vagyok, hogy aki ilyet állít és hivatkozik rá (nem csak érdekességképp említi), az járjon utána, hogy mi lehet az oka. De érdekességképp említeni egy meteorológiai társalgóban ugye nem baj???!!?!?
Ha már VáraljaMet megtehette, hogy a hosszútávú fórumban olyanokat írt, hogy valami változást 15 év eltolással követ egy másik. 15 év. Mégse hordta le senki, mert volt annyi tisztelet felé. Oké, hogy másvalaki sokszor áll elõ elméletekkel, ezért kevesebb a tisztelet irányába, de azért ez nem azt jelenti, hogy mindig minden mondatába bele kell kötni, mert így lesz az ember butább, mint akibe beleköt.

Május 26.: Link :-) Ehh, hiányzik...

A 110% az igazi! Én azt szeretem. Az is van olyan gyakran nyáron nappal, mint a 90-100 .

Nekem azok a helyzetek tetszenek mikor este/hajnalba jönnek a hosszantartó zivatarok napközbe meg még 30 fok 90-100%-os pára este meg lehet izgulni

Igen, természetesen 19-e szombat éjjel volt.
Ritka eset mikor nálam is volt valami. A 2:10-es radaron az majdnem felettem volt, közel felhõszakadással. Igaz elõtte 2:05 körül volt a nagyja felettem, akkora már északabbra húzódott a zivatar.

Ezelõtt augusztus 17. , aug. 16. , június 9-e és május 20.-a ami érdemi eseményt hozott itt is.
Tehát nálam csak 5 db esemény volt, ami értékelhetõ, ezen belül 2 nap ütött, a május 20-i késõ esti zivatar, mely a Balaton felõl jött, felettem purcant ki, de pont ekkor siklott rá a hf, AMI 40 PERCIG 90-100 km/o-s károkozó széllel járt.

És augusztus 16-án éjfél elõtt összejött a viharos szél ( Wgmax 78.5 km/ ), felhõszakadás, lecsapóparádé kombó ebbõl a cellából Link Link

Ativizig, Szeged, 2014, július: 230 mm

Június végén volt vége a vizsgaidõszaknak, nem csoda, hogy addig nem volt semmi különös Pesten. Aztán szeptember elején mentem vissza, így utána megint semmi.

A szeptember 21. gondolom 19-20-a éjszaka akart lenni: Link Link Link Akkor volt hétvége, 21-én hétfõn már visszamentem.

Nekem tavaly nyárról az olyan helyzetek hiányoztak, amikor egy adott hét minden napján folyamatosan van esély helyi záporok, zivatarok kialakulására. A hidegfrontok itt gyakran csak porvihart hoznak. Én imádom, amikor már délelõtt 10 körül megjelennek az elsõ gomolyok, és szinte facsarni lehet a vizet a levegõbõl. Olyankor szinte biztosra veszi az ember, hogy este 6 óráig becsúszik 1-2 zivatart. És meg is történik. Én megõrülök, ha egy nyári hét zivatar nélkül telik el.

Igen. Budapesten jó szezon volt, igaz rövid, nálam meg egy kalap ......
És a távolság légvonalban csak 15-20 km, ha egy átlagot veszek. Óbuda 8 km, Pest vége 28 km.

Budapesten késõn indult, május 20-án volt az elsõ szebb akció, aztán csend.
Utána június 9-én jött a 2 . komoly akció, ezután megint hosszú csend.

Az igazi beindulás a július 8-i brutál HP szupercellával jött, ez volt a 3. eset és innentõl augusztus 17-ig több komoly, vagy komolyabb zivataros akció is volt.

A 4. július 18-án, az 5. július 23-án, a 6. július 25-én, a 7. augusztus 5-én, a 8. augusztus 16-án, a 9. augusztus 17-én, ez volt a másik Top a július 8-i mellett.

Aztán megint hosszú kihagyás és szeptember 21-én volt az év 10., egyben utolsó komoly vagy komolyabb zivataros pesti akciója.

Röviden : A 2015-ös szezon rövid, de ütõs volt, Pesten.
Mind a 10 felsorolt dátumhoz lehet találni Bp. valamely részérõl piros vagy fekete radarjeleket.

Nyilván hülyeség egy 10-100 négyzetkilométeres települést összehasonlítani az 525 négyzetkilométeres fõvárossal.

Pl. én ahol lakom, egy 25 km2-es területû város, Budapest meg 525 km2, vagyis 21-szer akkora.
Ezért Budapesten mindig jobb zivatarszezon lesz mint nálam, hiszen jóval nagyobb területen képzõdhet, vagy sodródhat be zivatar. Meg hát az a bizonyos városi hõsziget sem hátrány ( zivatar terén ), hõségben csapás.

Budapesten nem volt olyan rossz a tavalyi szezon, ott nagy zivatarból (felhõszakadás, jégesõ, szélvihar, szupercella) is volt legalább 3, meg ezen kívül több kisebb. Bluli gondolom ottanra értette.

Viszont valóban voltak olyan országrészek, ahol sokkal gyengébb volt a szezon, pl. itthon sem volt valami nagy eresztés (a száraz zivatarokat is számolva nálunk 11, csak a csapadékot is produkálókat véve 7 zivataros nap volt a nyári hónapokban összesen). A július azért megmentette a nyár becsületét, de az augusztust pl. még a március is lepipálta zivatarok szempontjából.

Tényleg elég nyamvadt volt a tavalyi konvektív szezon Szegeden, az OMSZ napijelentéseket megnézve csak 9 db zivataros nap volt egész nyáron, ennek a nagyja is csak július végén, augusztus elején.

Bár 2015-rõl rémlik nekem egy szebb zivataros akció Szegedrõl, ez pedig május 19-e egy keddi nap volt.
Link Jelentõs esõ, közel viharos szél és sok villám. Volt jég is. Link , radar Link

Bezzeg elõtte 2014-ben!
Tudnának mesélni a környékbeliek a 2014-es szegedi zivatarszezonról.

Ezzel vitatkoznék...
Számszerûleg mégis mennyi az a jópár? Itt 3 nyavajás zivatarszerûségre futotta 90 nap alatt!!! Gondolom ez mindent elmond.
Az elsõ nyári hónap a június, 9 mm-rel zárt. Soha ilyen nyarat.

Végül a péntek-szombat páros megmentette a hónap becsületét, így két fagyos nappal búcsúzunk a februártól ..
Köszönjük tél, szép nem volt, jó sem annyira, viszlát 8 hónap múlva, lassan jöhetnek a száraz, zivatar mentes frontok is.

Épp ma nézegettem ismét a szegedi adatokat. A napi 4 adatból számolt átlag az elmúlt 26 napban 6.28°C, 24 adatból számolt átlag 6.36°C.
A kajszim meg cseszik az egészre, adok neki egy bõ hetet és virágzik!

5 házzal felettem az utca mellett van egy gyönyörû bokor csoport ( fogalmam sincsen mi a neve ), gyönyörû rózsaszínû virágok borítják be tavasszal, aztán már csak a gyönyörû zöld, majd egyre sötétzöldebb, barnásodó levelek maradnak rajta.
Ez a bokor a legjobb indikátora a tavasznak felém. Ha bimbós még csak akkor még nincs tavasz.
Ha kivirágzik, akkor biztos hogy eljött a tavasz. A kivirágzás után még nem láttam olyat hogy visszatért volna a hó.

Viszonylag késõn virágzik ki, általában mindig március 25. után történik ez meg.
2014-ben az igen enyhe tél után ez az idõpont március 30. volt, elõtte 2013-ban a hideg, "havas" március után, április 15.

De rajtra készen, duzzadtan várakoznak a rügyek már azért, vannak olyan fák ahol nem sok kell majd a kipattanáshoz.

Tmin:-7.5°C

A napállás Zivipötty!
Január 26. - február 26. nem ua. , mint pl. február 26. - március 26.

Január 27-ike óta ma reggel fagyott újra elõször itt a dombon -0,2 fokkal. Város mélyebben fekvõ területen persze többször volt fagy. Kedvencem a múltkori eset, amikor a völgyben vastagon deres volt minden, de itt a dombon lévõ füves területen egy árva dér sem volt, csak harmat. Jelenleg 30km/h-s széllökésekkel fúj a keleti szél.

Remélem bejön az Ecm 20 fokos várakozása jövõ vasárnapra, bár még emelhetne a téten! Tök rossz, hogy még ilyen messze van és ennyire bizonytalan, szervezném már az elsõ kertibulit!

A mandula kivirágzik már januárban is, ha van néhány napos és enyhe nap, abból nem lehet kiindulni.

Péntekenként egy kollégám visz autóval dolgozni, itt szoktam várni az utca elején reggel. Ott van egy szép, - fogalmam sincs milyen bokor, de a múlt pénteken még nem látszott, hogy bimbózna, ma reggelre viszont már olyan fél centis zöld rügyek, kis levelekkel jelentek meg rajta.

Ez az enyheség bõven kevés volt a legtöbb fajta gyümölcsfa virágzásának beindításához. Megfigyelésem szerint legkorábban a mandula virágzik. A gyõri hõszigetben nemegyszer elõfordult, hogy enyhe február-végeken virágozni kezdett egy bizonyos kertben. Mostanában nem jártam arrafelé, tehát nem tudom, kivirágzott-e. Szerintem határeset a mostani idõjárás ebbõl a szempontból. Mégpedig azért, mert a huzamos napsütés, és a 15 fok fölötti hõmérsékletek errefelé hiányoztak. A következõ etapban a barackfélék szoktak virágozni, de ehhez már valódi tavaszi melegek kellenek. A csopaki kertünkben március 15-e elõtt csak nagy ritkán virágzott az õszibarack, viszont annál többször volt olyan, hogy ekkor még csak nem is ébredeztek a rügyek. (A legjópofább eset 1996 márc. 15-én volt: a kapu elõtt akkora olvadó hófuvatag feküdt, hogy lapáttal kellett széthányni az autóval való behajtáshoz. Egész nap köd, szélcsend és +1 fok volt a Balatonnál. Ja, volt még jobb is 1976-ban: akkor márc. 15-e elõtt néhány nappal egész napos fagy, szinte összefüggõ hótakaró, és félig befagyott Balcsi fogadott. Haj, régi szép idõk!)
Szóval, a jelenlegi gyakran borult, nedves idõben egy darabig még biztosan nem kell gyümölcsfa virágzástól tartani.
Egyébként itt, Gyõrtõl keletre viszonylag könnyen van éjszakai fagy, sokkal könnyebben, mint a Balaton-parton, dombi fekvésben. Ha itthon korán virágzott a két gyümölcsfám, szinte biztosan le is fagyott. Kevés év képezett kivételt eddig ez alól.

Ha már szóba jött, ez az enyhe február egy valamire mindenképp jó volt, mégpedig az "enyhe idõben most majd jól beindul a vegetáció, aztán késõbb elfagy minden" kijelentések cáfolására.

A hónap márciusnak megfelelõ átlaggal, jó pár 5 fok feletti középhõmérsékletû nappal és kevés fagyos nappal zár, mégsem látni még egyetlen virágzó gyümölcsfát sem.

Mindig mindennek meglesz a böjtje. Ezt még megemlegetjük. Na majd a következõ hetekben jön a hideg. Régen is volt ilyen. Ez csak egy rövid periódus. Letelt az egy gyenge tél, majd a következõ. Két gyenge tél teljesen belefér, na majd jövõre. Három gyenge tél teljesen természetes, na de majd most. Régen is voltak olyanok, hogy öt évig hó se volt.

Így telnek a napok a fórumon évek óta.

Ahhoz képest, hogy február vége van, bár közel a tavasz, meteorológiailag is nemsoká itt van, az idõjárásnak köze nincs a téli felállásokhoz, bár ha a nyugati irányítást vesszük, oké, nyilván egész évben elõfordul, de februárban, márciusban nem ilyen formában. Frontok elõtt felhalmozódó labilitás, 15 fok feletti csúcsértékek, melyeket idõközönként dinamikus és szabályos frontátvonulás vet véget heves záporesõkkel, éles frontvonallal, néholi vagy elszórt zivatarokkal, majd pár napig ezt hûvösebb idõ követi, aztán kezdõdik minden elölrõl. Mint nyáron, egy nem épp hosszan elnyúló kánikulai idõszakokkal, hanem rendszeres frontátvonulásokkal. A különbség is csak annyi, hogy 15-20 fokkal alacsonyabb hõmérsékletek mérünk és MKR-ek nélkül éljük ezeket át. Nem rossz, csak egy kissé siet ezzel az idõjárás, nem tudom, hogy milyen kihatással, váltással ér véget. Valamint elég nagy az esélye egy tavalyinál csapadékos nyárra véleményem szerint az elmúlt idõszak igen csapadékos periódusai miatt, nagyobb lesz a párolgás, ezt egy viszonylag szárazabb tavasz tudná ellensúlyozni, hamissá tenni a felvetést. Persze ez nem törvényszerû, vannak kivételek, voltak évek, mikor egy csapadékosabb elõzményt száraz nyár követte, a légkör így akarta. Bár a nagyobb esély egyelõre, ha nem változik a helyzet, egy a tavalyinál valamivel (vagy az átlagnál) csapadékosabb nyárra lehet esély, logikailag ez helytálló. Aztán lehet rám cáfol meglepõ ellentéte, ami ugye nem példa nélküli. Ismerjük a mostanában zajló nyarakat, nem a hideg, hûvös idõrõl híresek, gyakori a szárazság. Ami a nyáron lehulló csapadékösszegeket illeti viszont jó esélyt látok rá, hogy egy 2013-as évhez közünk nem lesz, de azért egy 2010-eshez hasonlót viszont nem kívánok, ha változik a helyzet (amihez még meg van a lehetõsége az idõjárásnak, hisz még korán van), akkor talán szerencsére ilyentõl sem kell aggódnunk. Kiderül Nekem a tavaly nyári idõjárás tökéletes volt, soha rosszabbat, volt hõség, forróság és jópár mutatós zivatar is.

Most látom: amíg mi itt bolond módon egymás nyakát szorongattuk, kint -1,5 fokra esett a hõmérséklet. Juhéjj!

Fészkes fenét lett elmismásolva!

Persze, egy 60 éves adatsorból se vonható le univerzális összefüggés. Lehet, ezek a maximum négy éves enyhedecember-sorozatok a véletlen mûvei, ezt se vitatom. Azonban a diagram tanúsága szerint az elmúlt 60 évben ez így ment, és ha hiteles az a bizonyos diagram, itt nincs min vitázni.
Teljesen más lapra tartozik, hogy ebbõl a ténybõl mennyire vonhatunk le következtetéseket a jövõre nézve.

Sikeresen el lett ez mismásolva megint

Felhozom ismét a régi példám, még a 90-es években (akkor még nem voltam ekkora szakember ) a márciusok jelentõs részén (10-bõl az utolsó dekád idõjárása nagyon hasonlóan zajlott le.
20-a környékén melegedés, majd 28-a (+- 1-2 nap) hidegfront és havazás is volt.

Az ember azt gondolhatta, hogy rátalált valami nagy összefüggésre, hogy március 28-án MINDIG jön a jó.
Aztán ez teljesen eltûnt.

Nekem ebbõl az egészbõl az jött le, hogy nincs mindennek meg a böjtje. Bár mondjuk ez eddig is felettébb gyanús volt.

Igen

Ráadásul már engem is belekevert a vattával. A mondat helyesen: a kezedi állítás az volt, hogy maximum 4 évente van egy zord tél, aztán ez most addig finomodott, hogy ritkán van egymás után 4-nél többször pozitív anomáliájú december.

Na, be van fejezve. Dolgoznom kell tovább