Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Szerintem lehet a zivatarekektromosságot méregetve és számolgatva kategorizálni a zivatarokat,de ebbe nem kéne bekeverni a jeget,szelet,csapadékot stb.Ezek közt nem nagyon van valami lineáris összefüggés(pl.egy-két villám mellett is lehet bõdületes felhõszakadás,de sûrû villámlás is lehet vihar vagy jég nélkül stb.).A kisüléseket 50 km-rõl is lehet érzékelni,a csapadék meg méterrõl méterre változik,attól függõen,kit hogyan kap el.Ugyanaz a zivatar így minden faluból más erõsségû lenne,bár mindenhol ugyanannyi villámot szánolnának össze(kivétel a "közeli lecsapók").A tornádó,szélvihar ,pusztító jégverés csak genetikájuk alapján értelmezhetõk,ilyenkor a villámaktivitás is nagy,vagyis szupercella.
Szerintem is különbséget kéne tenni a zivatarok közt(írtam is errõl),mert a tornádós szupercella ugyanúgy zivatar a klimatológiában,mint,amikor harminc kilométerrõl hallok egy dörgést,holott napos az idõ és egy csepp esõ sem esik.Tényleg kéne egy skála,érdemes lenne továbbgondolni !
Szerintem is különbséget kéne tenni a zivatarok közt(írtam is errõl),mert a tornádós szupercella ugyanúgy zivatar a klimatológiában,mint,amikor harminc kilométerrõl hallok egy dörgést,holott napos az idõ és egy csepp esõ sem esik.Tényleg kéne egy skála,érdemes lenne továbbgondolni !
A T nagyon megy fel, így kérdõjeles.
Nem számítok erre hóra, felétek talán.
Ám ébredjek meglepetésre hajnali 4-kor.
Jó éjt!
Nem számítok erre hóra, felétek talán.
Ám ébredjek meglepetésre hajnali 4-kor.
Jó éjt!
simán meglesz a 3-5cm havunk
Reggel fél5kor kelek,majd meglátjuk hogy alakulnak a dolgok.
Reggel fél5kor kelek,majd meglátjuk hogy alakulnak a dolgok.
Köszönöm az elismeréseket és észrevételeket!
Anarki, coontac: Természetesen nagyon nehéz úgy megfogalmazni a kategóriákat, hogy teljesen pontos legyen a kép, hiszen a zivatarok nagyon sokfélék lehetnek, ezért van sok "általában", "legtöbbször" meg ehhez hasonló kifejezés. Inkább gyakorlati alapú a skála, mint elméleti, ezért nem szóltam a kialakulásról, hanem inkább az adott észlelési helyen megfigyelhetõ jelenségekre helyeztem a hangsúlyt. A zivatar fejlõdésébõl, majd leépülésébõl fakadóan tehát, az egyes helyeken más-más lehet a besorolás. Magyarul nem magát a zivatar(rendszer)t osztályozza, hanem, hogy egy konkrét helyen, milyen jelenségek kísérték az adott zivatar(rendszer)t. A csapadék pedig természetesen átlagérték, ha lassú mozgású a vihar, természetesen több is lehet.
Anarki, coontac: Természetesen nagyon nehéz úgy megfogalmazni a kategóriákat, hogy teljesen pontos legyen a kép, hiszen a zivatarok nagyon sokfélék lehetnek, ezért van sok "általában", "legtöbbször" meg ehhez hasonló kifejezés. Inkább gyakorlati alapú a skála, mint elméleti, ezért nem szóltam a kialakulásról, hanem inkább az adott észlelési helyen megfigyelhetõ jelenségekre helyeztem a hangsúlyt. A zivatar fejlõdésébõl, majd leépülésébõl fakadóan tehát, az egyes helyeken más-más lehet a besorolás. Magyarul nem magát a zivatar(rendszer)t osztályozza, hanem, hogy egy konkrét helyen, milyen jelenségek kísérték az adott zivatar(rendszer)t. A csapadék pedig természetesen átlagérték, ha lassú mozgású a vihar, természetesen több is lehet.
A szél szempontjából gondolom ránk már nem lesz olyan hatással a hidegfrontja mint az elmúlt hétvégén.
Nem piskóta lesz a még fejlõdõ Atlanti-ciklon péntekre elõrejelzett 960hPa alatti légnyomása, az Északi-tengeren jókora orkánt okozva.
Persze, nem tökéletes a skála, de a gondolat és az elhatározás mindenképp becsülendõ! Viszont valóban a fokozatok úgy lennének tökéletesebbek, ha hozzájuk megfelelõ szöveges kiegészítés tartozna. De ha jobban belegondolunk, szöveges kiegészítés nélkül nem igazán lehet tökéletesen pontos skálát alkotni.
Nekem az volt az elsõ reakcióm, hogy elmentettem. Utána elolvastam.:-D Nagyon jó. Esetleg ki is lehetne tenni itt a Metnet-en, talán a Kislexikonba!
Azért még találhatnál pár átfedést! Egyébként jó ötletnek tartom ezt, eddig sehol máshol nem láttam ilyet, de ajánlom, hogy gondolkodj rajta még picikét! (elég nehéz fába vágtad a fejszéd)
Gondolok itt arra, hogyha egy egyszerû egycellás zivatart nézünk, gyakran a zivatar életciklusának utolsó elõtti szakaszában találkozhatunk a legtöbb lecsapó villámmal, amikor már kezd éppenhogy a leáramlás túlsúlyban lenni...! Célszerûnek találnám, ha kialakulási jellegezetességeket is hozzácsapnál... gyakorlatilag 100%-ban biztos vagyok, hogy egycellás tipusú zivatarok nem tudnak kikerülni az elsõ két skálából... pulse-type zivatarok meg bõven adhatnak 25 mm-nek megfelelõ csapadékot is, ha megfelelõ körümények adottak hozzá! A többi típus..., amik már szélnyírás eredményei lesznek, azok nál jönnek be az igazán érdekes események... szélvihar, ERÕSEBB jégesõ. (egycellûs zivataroknál is gyakran elõfordul átmeneti gyenge borsó nagyságú jég)...
Konkrétan tehát nem tudom, hogy cellánként adod meg a veszélyfokozatot... vagy esetleg zivatarrendszerekre is értetõ!?
(egyébként talán azért nem híresült el ilyen zivatarerõsségi skála annyira látványosan, mert eléggé sokrétû kritériumok határozhatják meg hevességüket)
Gondolok itt arra, hogyha egy egyszerû egycellás zivatart nézünk, gyakran a zivatar életciklusának utolsó elõtti szakaszában találkozhatunk a legtöbb lecsapó villámmal, amikor már kezd éppenhogy a leáramlás túlsúlyban lenni...! Célszerûnek találnám, ha kialakulási jellegezetességeket is hozzácsapnál... gyakorlatilag 100%-ban biztos vagyok, hogy egycellás tipusú zivatarok nem tudnak kikerülni az elsõ két skálából... pulse-type zivatarok meg bõven adhatnak 25 mm-nek megfelelõ csapadékot is, ha megfelelõ körümények adottak hozzá! A többi típus..., amik már szélnyírás eredményei lesznek, azok nál jönnek be az igazán érdekes események... szélvihar, ERÕSEBB jégesõ. (egycellûs zivataroknál is gyakran elõfordul átmeneti gyenge borsó nagyságú jég)...
Konkrétan tehát nem tudom, hogy cellánként adod meg a veszélyfokozatot... vagy esetleg zivatarrendszerekre is értetõ!?
(egyébként talán azért nem híresült el ilyen zivatarerõsségi skála annyira látványosan, mert eléggé sokrétû kritériumok határozhatják meg hevességüket)
Szép munka,de én maradnék a Nyuli-féle MCA(Minden Cellák Anyja=Szupercella), MKR meg "sima zivi" kifejezéseknél
Kedves Észlelõtársak!
Többszöri módosítás után, a vizsgaidõszak végeztével, végre elkészülhetett az ötfokozatú, Smith-féle zivatarskála, melyet saját tapasztalataim alapján alkottam meg, és magamról neveztem el, mert hát végülis én csináltam.
Igaz, hogy január vége nem igazán a zivatarok idõszaka, de úgy gondoltam, most osztom meg veletek, és ha elnyeri tetszésetek, akár nyáron már használhatnánk is.
Íme tehát a Smith-féle zivatarskála:
I. S1 – gyenge zivatar
Ha egy zápor folyamán néhányszor megdörren az ég, akkor gyenge zivatarról beszélhetünk, melynél a csapadék többnyire kevés, általában nem haladja meg az 5 mm-t, és szinte kizárólag felületi villámok tapasztalhatók.
II. S2 – mérsékelt zivatar
Ez felel meg egy közepes erõsségû zivatarnak. A vihar maximuma idején 1-2 kisülés van percenként, a jó néhány felületi villám mellett vonalas is elõfordulhat, és leggyakrabban 5-10 mm körüli csapadék jut 1 m2-re. Ha igen heves csapadékhullás figyelhetõ meg, már gyenge elektromos aktivitás esetén is S2-esnek tekinthetjük a zivatart.
III. S3 – erõs zivatar
Az ilyen zivatarok fõ jellemzõje a percenkénti 3-5 villámlás a legaktívabb idõszakban, a sok felületi és a jó néhány vonalvillám mellé 1-2 közelebbi lecsapó is társulhat. Emellett pedig a csapadék mennyisége legtöbbször eléri a 10-15 mm-t, erõs kifutószél jelentkezhet, és kísérheti akár apró szemû jég is. Legalább 5 percig tartó heves csapadékhullás esetén eggyel, felhõszakadás méretû intenzitásnál kettõvel alacsonyabb fokozatú villámtevékenységre is megadható ez a kategória.
IV. S4 – heves zivatar
Ez már komoly vihar, melyet intenzív zivatartevékenység kísér, gyakoriak mind a felületi, mind a vonalas villámok, és több közeli lecsapó is lehet, a dörgések zaja pedig gyakorta egymásba ér. Jellemzõen 15-20 mm vagy még ennél is több csapadék hullik, erõs, sõt viharos a kifutószél, ha pedig jégesõ is van, akkor a jégszemek átmérõje a 2 cm-t is meghaladhatja. A négyes fokozatú besorolás abban az esetben is indokolt lehet, ha S3-asnak megfelelõ villámtevékenység mellett a csapadék intenzitása hosszabb ideig heves, vagy S2-es erõsség esetén felhõszakadást elérõ.
V. S5 – pusztító zivatar
A zivatarnak ez a fajtája általában S4-es, csupán annyiban különbözik tõle, hogy a nagy méretû vagy mennyiségû jég, a szélvihar, esetleg tornádó, villámcsapás vagy adott körülmények között, a hirtelen lezúduló, kiadós csapadék által már károkat okoz.
Kiegészítõ megjegyzések:
A fenti kategóriákba való besorolásnak az elsõdleges alapja a villámtevékenység, és csak kivételes esetekben a lehulló csapadék mennyisége vagy intenzitása.
Ha viszont az elektromos aktivitás alapján egy adott fokozathoz tartozó zivatarnál szokatlanul kevés a csapadék, akkor valószínû, hogy nem a közvetlen közelünkben vonult el a centrum, így ennek megkülönböztetésére zárójelbe tesszük a kategória jelét: pl. (S3).
Másik esetben, ha egyáltalán nincs csapadék (száraz zivatar) vagy éppen csak nyomnyi mennyiségû, akkor a jelölés módja, hogy nyitott zárójelet alkalmazunk: pl. )S2(.
Elsõre lehet, hogy bonyolultnak tûnik, de igyekeztem az összes esetet belefoglalni, ami csak létezik. Várom a véleményeteket, mi az, amit jónak találtok, min kellene változtatni, vagy ha tud valaki olyan konkrét eseményt, amit nem lehet besorolni. Szerintem jó lett, de ez az én szubjektív meglátásom, és természetesen csak egy ötletrõl van szó.
Ja, és bocs a hosszért.
Többszöri módosítás után, a vizsgaidõszak végeztével, végre elkészülhetett az ötfokozatú, Smith-féle zivatarskála, melyet saját tapasztalataim alapján alkottam meg, és magamról neveztem el, mert hát végülis én csináltam.
Igaz, hogy január vége nem igazán a zivatarok idõszaka, de úgy gondoltam, most osztom meg veletek, és ha elnyeri tetszésetek, akár nyáron már használhatnánk is.
Íme tehát a Smith-féle zivatarskála:
I. S1 – gyenge zivatar
Ha egy zápor folyamán néhányszor megdörren az ég, akkor gyenge zivatarról beszélhetünk, melynél a csapadék többnyire kevés, általában nem haladja meg az 5 mm-t, és szinte kizárólag felületi villámok tapasztalhatók.
II. S2 – mérsékelt zivatar
Ez felel meg egy közepes erõsségû zivatarnak. A vihar maximuma idején 1-2 kisülés van percenként, a jó néhány felületi villám mellett vonalas is elõfordulhat, és leggyakrabban 5-10 mm körüli csapadék jut 1 m2-re. Ha igen heves csapadékhullás figyelhetõ meg, már gyenge elektromos aktivitás esetén is S2-esnek tekinthetjük a zivatart.
III. S3 – erõs zivatar
Az ilyen zivatarok fõ jellemzõje a percenkénti 3-5 villámlás a legaktívabb idõszakban, a sok felületi és a jó néhány vonalvillám mellé 1-2 közelebbi lecsapó is társulhat. Emellett pedig a csapadék mennyisége legtöbbször eléri a 10-15 mm-t, erõs kifutószél jelentkezhet, és kísérheti akár apró szemû jég is. Legalább 5 percig tartó heves csapadékhullás esetén eggyel, felhõszakadás méretû intenzitásnál kettõvel alacsonyabb fokozatú villámtevékenységre is megadható ez a kategória.
IV. S4 – heves zivatar
Ez már komoly vihar, melyet intenzív zivatartevékenység kísér, gyakoriak mind a felületi, mind a vonalas villámok, és több közeli lecsapó is lehet, a dörgések zaja pedig gyakorta egymásba ér. Jellemzõen 15-20 mm vagy még ennél is több csapadék hullik, erõs, sõt viharos a kifutószél, ha pedig jégesõ is van, akkor a jégszemek átmérõje a 2 cm-t is meghaladhatja. A négyes fokozatú besorolás abban az esetben is indokolt lehet, ha S3-asnak megfelelõ villámtevékenység mellett a csapadék intenzitása hosszabb ideig heves, vagy S2-es erõsség esetén felhõszakadást elérõ.
V. S5 – pusztító zivatar
A zivatarnak ez a fajtája általában S4-es, csupán annyiban különbözik tõle, hogy a nagy méretû vagy mennyiségû jég, a szélvihar, esetleg tornádó, villámcsapás vagy adott körülmények között, a hirtelen lezúduló, kiadós csapadék által már károkat okoz.
Kiegészítõ megjegyzések:
A fenti kategóriákba való besorolásnak az elsõdleges alapja a villámtevékenység, és csak kivételes esetekben a lehulló csapadék mennyisége vagy intenzitása.
Ha viszont az elektromos aktivitás alapján egy adott fokozathoz tartozó zivatarnál szokatlanul kevés a csapadék, akkor valószínû, hogy nem a közvetlen közelünkben vonult el a centrum, így ennek megkülönböztetésére zárójelbe tesszük a kategória jelét: pl. (S3).
Másik esetben, ha egyáltalán nincs csapadék (száraz zivatar) vagy éppen csak nyomnyi mennyiségû, akkor a jelölés módja, hogy nyitott zárójelet alkalmazunk: pl. )S2(.
Elsõre lehet, hogy bonyolultnak tûnik, de igyekeztem az összes esetet belefoglalni, ami csak létezik. Várom a véleményeteket, mi az, amit jónak találtok, min kellene változtatni, vagy ha tud valaki olyan konkrét eseményt, amit nem lehet besorolni. Szerintem jó lett, de ez az én szubjektív meglátásom, és természetesen csak egy ötletrõl van szó.
Ja, és bocs a hosszért.
Szerintem arra, hogy északkeleten hó legyen holnap nagyobb az esély, mint a hétvégi esetleges síkvidéki havazásnak.Persze az északi középhegységben a hétvégi szituból is hó lesz.
Tamás: Ebben eddig is egyetértettünk, he-he!
András: Errõl van szó (csak a hazai viszonyokra értettem), a léptékekrõl.
Tényleg ezerszer lerágtuk már a gumicsontot, így -újból- lezárhatjuk.
András: Errõl van szó (csak a hazai viszonyokra értettem), a léptékekrõl.
Tényleg ezerszer lerágtuk már a gumicsontot, így -újból- lezárhatjuk.
A Wetteronline tanúsága szerint ez tényleg igazi fõnhelyzet volt, Klagenfurtban és Grazban órákon át 15°C-okat mértek, míg az Alpok északi oldalán nem volt 5°C-nál melegebb. Az persze természetes, hogy a Magyarországra átnyúló része már nem ennyire markáns.
RTL KLUB:Én már csak a végét láttam, de szép munka.
szerk.:a "fõn-gumicsont" kérdése: ugye Szentgotthárd az Alpok lábánál van, ugye Szentgotthárd Nyugat-Magyarországon van, ugye azt a fizikai jelenséget amelyre mindannyian gondolunk az Alpok térségben hívják fõnnek vagy Fõnnek. Én ezt a témát másodszor is lezárom
szerk.:a "fõn-gumicsont" kérdése: ugye Szentgotthárd az Alpok lábánál van, ugye Szentgotthárd Nyugat-Magyarországon van, ugye azt a fizikai jelenséget amelyre mindannyian gondolunk az Alpok térségben hívják fõnnek vagy Fõnnek. Én ezt a témát másodszor is lezárom
Jaurinumot idézem a Társalgóból: "Sziasztok! RTL Klubon Berecz Peti (ajtó) észlelõtársunk mindjárt!"
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2026-01-04 09:32
Szabályzat