Meteorológiai társalgó

Szerintem két dolog elegyéből fakadóan vagy te meg nem értett töprengő.
A 45 évet állítod be be olyan intervallumként, ami alkalmas lenne következtetések levonására. Amellett hogy ez konzekvens statisztikák megállapításához rövid időszak, még figyelmen kívül hagytuk azt is, hogy igen komoly változás állt be az éghajlatban, amelyről pro és kontra érvek mellett zajlanak viták, ha csak a kiváltó okokat nézzük. Akkor mihez is viszonyítasz? A régebbi, enyhébb és dinamikusabb légkörzéshez, vagy a mostani statikusabb és melegebbhez( medencék viszonylatában)?

A másik meg a hidegebb időjáráshoz fűződő olthatatlan szenvedélyed, ami időnként felülírja a józan gondolkodást és akár 1-2% esélyekbe kapaszkodva öntöd megállapításokba a vágyaidat. 

E két dolog miatt érezheted úgy, hogy időnként többet van analizálva, amit leírsz, de tedd fel a kérdést, rosszindulatból teszik-e a többiek, vagy az oldal nívója érdekében.

És ha már felmerült Csengeri neve,- sajnos egyre többször és nem értem miért - vajon lehet viszonyítási alap, hogy valaki tömény valótlanságokat írogat és mi hozzá képest csak kevésbé, mert azért csak akad 1-2 futás, ami igazolhatja a várakozásaimat, vagy ott van a 45 év tapasztalatom, hogy mi is várható ilyen, vagy olyan eséllyel ezt követően.

A gond még ekkor sem a szenvedélyeddel, elhivatottságoddal van, hanem, hogy ki mit lát bele és bizony Csengerit is lájkolják páran.......

Na, ez higgadt, világos beszéd. Értékelem, sőt lájkolom is.

Mi van azokkal az évekkel, ahol van “visszaköszönés” de nem volt előtte markáns fagyos epizód? Vagy volt ez utóbbi, de nem volt az előbbi. Milyen korreláció van az elmúlt 45 évben ezekre vonatkozóan? Mellébeszéd nélkül.

Mod.

Nem, nem, nem. Az AO-ra nyáron (a nyári félévben) a hurrikánok, trópusi viharok, depressziók, extratropical-ok olyan nagy hatással vannak, hogy a meteorológia október végéig nem használja, mert a kilengései miatt használhatatlan. Minél nagyobb a kilengés amplitúdója, az annál kevésbé vezethető vissza a természetes termodinamikai kiegyenlítődésre, mert a befolyásoló tényezők akár nagyságrendekkel erősebbek. Ezt utoljára szeptember 11-én írta le neked egy meteorológus. 

18 db hozzászólás az elmúlt 1 napban. 
Thermo : mi ez az ámokfutás!? Ill. a tartalom!? Én csak nézek.

Jobban szerettem a kicsivel régebbi Thermot. 
Mostanság minden mozzanatból kreálsz valamit. 
Az bánt, hogy továbbra is a Győr környéki megfigyeléseidet vetíted ki országos, ill. Európa léptékűvé. 
Tudod, hogy ennek nincs értelme továbbra sem. 

Nagyon komoly viharos széllel jött meg a következő zápor(hózápor). A front nem produkált ekkora szelet mint ez most.

Duna-delta. Micsoda bolond hóviharok tudnak lenni arrafelé!

A Csengeri, az teljesen más tészta. Ha valaki egy hónapra előre ad napra lebontott előrejelzést, az igazi tudománytalan, becsapás, és amatőr oldalon sincs helye. Megjegyzem, az Időkép épp ezt csinálja....
Egyébként megfontolom, amit leírtál. De be kell látnod, hogy ez is csak éppen olyan teoretizálás, mint az enyém a hidegmagokkal és a nyugati drift-tel. A magam részéről nem fogok senkit sem kárhoztatni itt azért, mert leírja az esetleg nem (teljesen) szakszerű elképzeléseit. Egészen addig nem, míg nem kiáltja ki azokat megfellebbezhetetlen igazságnak, és amatőr létére nem állítja, hogy ő jobban tudja a szakembereknél.
Az tény, hogy a szakfórumokban azért sokkal jobban meg kell/kéne rostálni, mit írunk be. A Met. Társalgó kicsit lötyögés, a szakfórum komolyabb.
Bár én ott is láttam már több mint vitatható, sőt mélyen a tudományos szint alatti dolgokat. És ott maradhattak...

Így van, a Fekete-tenger partvidéke simán hasonló.

en a Fekete vagy a Kaszpi tenger fele nezelodnek, hatha ...  ha az meg Europanak szamit - arrafele azert szoktak telen hidegek lenni, nyaron meg melegek. Esetleg Riga es kornyeke, bar arrafele a meleg eleg relativ

Elsőre a görög csücsök jutott eszembe, de ha megnézed ezt a térképet, az alapján is lehetne erre következtetni talán. De alapból én is azt mondom, hogy Európában nincs olyan tengerparti rész, ahova úgy rá tudna borulni a hideg északról, mint New Yorkra.

Viharos szél tombol, nem ritka a 60-70 km/h lökés továbbra sem. Nem gondoltam volna, hogy délután még ilyen szeles idő lesz, hiszen ekkora már várható volt a szél mérséklődése, de nem hogy mérséklődne, még mindig gyakoriak a viharos lökések. Szanaszét hordta a szemetet, letört ágakkal is találkoztam. Végül ez a bolond szél még sem maradt el, noha nem 100 km/h közeli erővel tombol, de bőven elég ez a 60-70 km/h, hogy elviselhetetlen legyen.

Nem egészen így volt. Ezt a helyzetet ék-i hidegadvekció előzte meg a magasban is:

Link

Hogy utána sokáig képtelen volt dinamikusabb melegáramlás jönni, az is jelent ám valamit! Hiszen téli hideghullámaink többsége is hasonló: először egy aránylag rövid időtartamú erős lehűlés a magasban is, aztán inverzió, hideget konzerváló AC.
De nem kell velem vitázni, hiszen én is azt mondom, lehet erősen szubjektív, sőt téves is, amit írok. De társalgás keretében ezek szerintem megemlíthetők.
Amellett én a megfigyeléseimet minden esetben megpróbálom megmagyarázni. Viszont tény, hogy nem vagyok tanult meteorológus.
Ha valaki nem tart igényt az időjárási emlékeimre, abból fakadó véleményeimre, ne olvassa. A Metnet bizonyára gazdagodni fog, ha ezeket megtartom magamnak...

Kizárt. New York januári középhőmérséklete 0.3 °C. Ez talán hazánk legenyhébb részeinek átlagja. Nem tudom pontosan. Görögország tengerparti vidékén kizárt. Olaszország tengerparti részén sem tudok ilyen januári értékről. Milánóban is ennél enyhébb a január, 2.5 °C.

Azt is meg kell értened, hogy a látszat-szabályszerűségek nem igazak, szakmai szemmel hülyeségek, és így a MetNet-en sincs helyük. Épp ezért kérdőjelezi meg valaki másvalaki elméletét, nem azért, mert nem bírja nem elolvasni.
Ez is lehet, hogy nem az, ezért érdemes az ilyen ötletek alapján kutakodni valamerre. Lehet vannak telek, amikor sok télies epizód van Európa középső részén és vannak telek, amikor nagyon kevés, viszont ilyenkor is jellemzően csak olyan 1-2 hónapos időre tud beállni a nem téli idő (ezért nagy az esélye hogy két tél-támadással azért kimegy a tél). Emiatt úgy tűnhet, mintha annak nagyobb lenne a valószínűsége, hogy lesz két próbálkozás, mint hogy felemás lesz a tél, és az is lehet, hogy ez így igaz. De ezeknek a kérdéseknek a boncolgatását és megválaszolását nem lehet átugrani, megúszni.

Különben hol lesz a határ, ami még amatőr és nem tudományos és szakmai vagy megfér vagy nem? Esetleg Csengeri beférne ide? Dehogy.

Az elméletek viszont jó táptalaj összefüggések megtalálására, de tovább kell menni, keresni kell. Nekem is nagy elméletem volt a Balaton-effektus, 13 évesen, azaz hogy minden vihar megdöglik a Balaton felett, pláne Tihanyban, amiről kiderült, hogy van szakmai alapja (hűvös felszín kisebb hőfeláramlás, kevesebb nyári zápor zivatar), de nem alkalmazható mindig (frontnál, éjjel pl.). Ne állj le egy lépés után!

Várakozásommal ellentétesen, semmi különös nem történt felénk, szerencsére.
A Wgmax. 44.4 kph lett mindössze, ez is 12:37-kor jött össze.
De esett 9.3 mm csapadék, ami jó.

Valóban, szép hf mögötti sorozat-konvekció indult. Ha másfél-két hónappal később lennénk, most hópelyhek táncolnának a levegőben.
Az imént 11 fokra zuhant a T, szép!

Ezzel egyutt azert egy korrelaciot a nov es marciusi kh/csapadek/stb kozott lehet erdemes lenne megnezni, marmint atlagtol valo elteres tekinteteben.  Egyszer osszeirom, kiderul hogy 0.2 vagy 0.50001  
vagy a novemberi havazas es a marciusi havazasok kozott, hogy teliesebb legyen, stb stb. 

Ja hogy téli epizódnak tekinted azt, hogy hidegpárna van felettünk? Ami igazából egy nagy meleg anticiklon? De hát az nem téli... (Vagyis makrocirkulációs szempontból az alsó 600 méter mit sem számít).
45 év személyes tapasztalat nagyon sok és nagy érték, de 45 adat statisztikai szemmel semmi. Korrelációt ráhúzni szinte teljesen lehetetlen, pláne adatmágiával, a háttér és ok-okozat felvázolása nélkül. De megpróbálhatjuk azt is, csak akkor kellenek Télember kérdéseire a válaszok, hogy jól definiálhassuk az alapgondolatokat, és ugyanarról beszéljünk, ne másról (ez a célja a definícióknak, hogy ugyanarról tudjunk beszélni, nem pedig száraz rizsa és szőrszálhasogatás).
Szerény véleményem szerint az nem igaz és nem is létező jelenség, hogy "ha volt egy hideg a tél elején, lesz még egy majd a tél második felében".

Neked, mint tanult, tudós valakinek (szakembernek) nem kell hangoztatni, hogy a légkör működésében csak valószínűségek vannak, minden szabály alól van egy rakat kivétel. Az én megfigyeléseim is lehet, limitált érvényességű, sőt esetleg csak látszat szabályszerűségek. Azt sem tagadom, rossz megfigyelések is lehetnek köztük. Nem kötelező velem egyetérteni. Ha alapból tévesnek, értéktelennek tartod a megnyilvánulásaimat, ne olvasd el őket. Oszt' csókulom!
Ugyanezt javaslom Télembernek is.

Van Európában olyan hely, aminek olyasmi a klímája, mint New Yorké? Tehát annak ellenére, hogy tengerparton van, tud lenni nagyon meleg és nagyon hideg is, nagy havakkal. Esetleg Görögország Ék-i csücske?

Dörög. Gyönyörű volt ahogy besütött alá a nap, csináltam pár telós képet de sokat nem érnek sajna. Szerintem kerül kelet felé szokás szerint. 

Mi van azokkal az évekkel, ahol van “visszaköszönés” de nem volt előtte markáns fagyos epizód? Vagy volt ez utóbbi, de nem volt az előbbi. Milyen korreláció van az elmúlt 45 évben ezekre vonatkozóan?

Mod.

Akkor igen, de novemberben eleinte rendkívül csapadékos és szeles idő volt. 2004. november 19-én viharciklon által történt a Magas-Tátrában minden idők legnagyobb pusztító szélvihara, az orkán teljesen letarolta az erdőt. Különösen emlékezetes maradt az a november emiatt a tragédiai miatt is.

December első 3 hetében magas nyomású, fagyos, ködpárnás idő volt. A napfordulókor jött a nagy, tartós enyhülés, először ónos esővel, majd Szilveszter táján már üvöltő, enyhe atlanti szelekkel.

Neee, Rudi! Az egyetlen maritim hidegbetörési epizód volt, a mediciklon fázisig el se jutott. Pár nap volt csupán, pontosabban 3 napon belül visszafordult félblokkba.  Nem ilyenre gondoltam.
Közben itt szélrohamokkal nagyon szép "téli" zápor jött, a hőmérséklet 12 fokra esett.

Jól hangzik, és biztos van benne igazság is. De a dolog nem ennyire egyszerű. Jön a tél, de hiába van még hátra  belőle  2-2 és fél hónap, egyetlen igazi fagyos időszakot sem hoz. Hányszor láttunk már ilyet!
Én arról beszéltem, azt próbáltam kifejezni, ha a tél első felében volt már egy kifejezetten fagyos időszak, akkor a legtöbbször a második felében is kapunk ilyet. Még akkor is, ha az első fagyhullámot kifejezetten enyhe idők követik jó darabig. Ha a tél első felében csak tökölések vannak, akkor is lehet persze a második "félidőben" zimankó, de sokkal-sokkal kevésbé valószínűen. Ez az én sokéves megfigyelésem. Természetesen nem muszáj elfogadni.

2006-2007? Extrém novemberi hidegbetörés, hegyekben 10-20 cm hó, síkvidéken megmaradó hó. A tél többi részét még felidéznem is fáj...

Őszintén megmondom, én meg ezt az állítást nem nagyon értem. Illetve érteni vélem, és azt is, hogy valószínűleg elbeszélünk egymás mellett.
Azért gondolom, hogy valamennyire működhet az AO nyáron is, mert az alapmechanizmus, a hőkülönbség periodikus összegyűlése és kiegyenlítődése, és ennek makrocirkulációs megnyilvánulása, azaz a zonális és meridionális képek szintén periodikus váltakozása addig, míg van összegyűlő hődifferencia, működőképes kell legyen. Ez a légkörnek annyira alapvető fizikája, hogy sohasem "aludhat"  -szerintem.
Igaz, nyáron a hőkülönbség minimális, és lassan gyűlik össze, így a meridionalitásba fordulás ritkábban, szabálytalanabbul következik be, ill. a megfelelő makroképek sem olyan kifejezettek, mint a téli félévben. Azonkívül a polárfront is északabbra húzódik, a teknők emiatt sem nyúlnak olyan mélyre. Mindebből következik, hogy az AO index nyáron közel sem olyan erős indikátora a légkör alaphajlamának, mint télen. De hogy a fent írt működésből semmi se látsszon meg rajta, azt teljes tisztelettel, de képtelen vagyok elhinni.
A több hónapos görbék megfigyelésem szerint szinte mindig mutatnak periodicitást. Az aktuális görbéről pedig érdekes módon szinte ordít ez:

Link

2 kép ma délelőttről:
Link
Link

Kérdés 1.: Mit jelent számokkal, időtartammal definiálva a "legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód"?
Kérdés 2.: Mekkora "az igen nagy valószínűség"?
Kérdés 3.: Ez az elképzelt "valóság" egy adott pontra, tájegységre, országrészre vonatkozik?
Kérdés 4.: Ha nem volt ominózus "legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód", akkor fagyos idő nélkül ment ki a tél?
Kérdés 5.: A "megismétlődés, visszaköszönés" milyen hőmérsékletet, milyen időhosszat jelent?
Kérdés 6.: A "megismétlődés, visszaköszönés" egy adott pontra, tájegységre, országrészre vonatkozik?


Hirtelen ennyi.

Nem lehet, hogy ennek pusztán valószínűségi okai vannak? Ha ősz végén előfordul egy fagyos periódus, akkor még ott van 3-4 hónap arra, hogy megismétlődjön? És valljuk be, hogy bármennyire is gyenge évszak a tél az utóbbi időben, azért mégis csak könnyebben lehet fagyos periódus ebben az időszakban, mint pl novemberben, hiszen a tél helye pont ebben a 3-4 hónapban van.

Az  "igen nagy valószínűséggel"-t tudnád prezentálni mondjuk az elmúlt 30 évből?

Mod.

A második bekezdésre van egy jó javaslatom, miért ismétlődhetnek meg: mert tél jön.

Nagyon szép gondolatok, Balázs, jó részüket el is fogadom. Gondolkodásmódom bizonyos téren átformálódott annak hatására, amit Te a látszólagos összefüggésekről rég és következetesen hangoztatsz. Ez nagy szó, vén fejjel ezt a fontos dolgot tanultam tőled.
De azt meg Te tanuld meg, hogy a valóság igen nagy úr, minden eszmefuttatást felülír. És bizony, közel 45 év "időjáráson lógás" arra tanított meg, ha a tél elején -akár novemberben, akár decemberben- előfordult legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód, az később igen nagy valószínűséggel megismétlődik, "visszaköszön" Oka talán a hidegmagok fejlettségének, és a nyugati drift erejének, összességében a leszakadási hajlamnak viszonylagos állandóságában rejlik.

A Nap már dereng, szakadozik és vonul el a felhőzet. A  hőm. a dél körüli 10 fokos minimumról akár 15-ig vagy a fölé is emelkedhet még délután.

Hózáporos küllemű borzas Cb közeledik..  Hó azért nyilván nem lesz, de a feeling olyan.

Ezt már sokszor elmondták hozzáértőbbek, hogy nem használható novemberig (-ig!!). Miért gondolod, hogy mégis?
Vagy mi lenne, ha inkább ezeket az indexeket novemberben vennénk ismét elő?

Szendvicstééél!!4négy!

Hű ez nagyon meredek megállapítás. Mégis honnan a francból lehetett volna november időjárásáról tudni a februári húzást? Komolyan azt mondod, hogy a februárhoz annyival közelebbi január nem mondott semmit, de egy évszakkal azelőtti idő meg igen? Ne már! Ilyen nincs. El kellene engedni ezeket a mágikusan jónak tűnő gondolatokat, hogy:
* lesz még hó és hideg, a tél nem lőtte el az összes puskaporát
* már novemberben idecsapott a tél, ezért hosszú és hideg telünk lesz
* már novemberben idecsapott a tél, ezért a tél többi részére nem maradt muníció
* már két hete hideg van, biztos jön az enyhülés
* ilyen január után tuti kuka a február is
stb. stb. végtelen sokat sorolhatnék
A legtöbb nagyon egyszerűen cáfolható, meg könnyen belátható, hogy nem lehet ezek egy részhalmaza igaz, a másik meg hamis, mert mindre akad példa és ellenpélda is.
November után maradjunk inkább annyiban, hogy a télen várhatóan hidegebb lesz és hó is eshet. Ennél többet csak sok-sok munkával és mély szakmai tudással lehet kijelenteni, na!

2004/2005-ös tél az érdekesen indult. Emlékszem november elején sok csapadék hullott, és a Dunántúli-középhegység környékén, északnyugaton hó is esett. Közben előfordult viharos, időnként orkán erejű északi, északkeleti szél is a hónap első 10 napjában. Kifejezetten csapadékos napok jöttek Mindenszentek után.  Aztán decemberben karácsony előtti időszak rémlik és az ónos eső, meg az esőzések. 2005 január pedig tavaszias napokat hozott eleinte, kabát sem kellett, repkedtek a darazsak, legyek, bogarak előjöttek. Aztán január 20 után jött a feketeleves, majd elérve a hidegebb levegő a Mediterráneum térségét, keletkezett január 24-re egy aktív mediterrán ciklon, amolyan igazi nagy vad volt. 990 hPa környékére süllyedt középpontjában a légnyomás. 25-én este egyre vastagabb felhőzet húzódott felénk délnyugat felől, este 10 tájban kezdődött Kecskeméten a hószállingózás. Reggel mikor felkeltem 5 óra körül, viharos északkeleti szél tombolt, sűrű havazás, hófúvás volt. A ház mellett félméteres torlaszt csinált a szél, a szemközti ház előtt alig volt hó ahogyan hordta a viharos, nem ritkán 80-90 km/h-ás északkeleti légáramlás. Egész nap havazott, a viharos szél csak délután kezdett alább hagyni, estére mérséklődött érezhetőbben, de a havazás még akkor is folytatódott. Aztán februárban jöttek a kemény mínuszok -20 fok alatti minimumokkal nem egy helyen, és 2005. február 27-én még egy durva hidegbetörés történt, a tőlünk keletre elhaladó mediterrán ciklon hátoldalán viharos északi, északkeleti széllel újabb rendkívül fagyos légtömeg zúdult be térségünkbe. A március még több helyen hozott eleinte havazást, emlékszem március 5 körül, egy délelőtt alatt hullott 10-15 cm hó. Nagyon szép szezon volt az a 2004/2005-ös.


Közben viharos széllökések kísérik az északnyugati szelet, faágakat tördel, viszi a szemetet szanaszét. A nap legalább már süt, kitisztult az ég, de nincs kellemes idő. Egy-egy lökés meghaladja a 55-70 km/h-át. Érdekes egy helyzet, a front érkezésekor meg alig volt szél.

Most jön pár komolyabb záporka is, eddig csak a szél által idefújt, felhők nélküli permetzáporok voltak.

Itt nálam szeptemberben most van először hideg. 10 fok. Nagyon kevés esett. 

Naményba úgy betört a front, hogy ki is préselt magából egyszer egy 41-es lökést

Ahhoz képest, hogy reggel, délelőtt alig volt erősebb szél, most nem ritkák a viharos lökések, tombol rendesen, átlagban 60-70 km/h lökések vannak.

Egyelőre minimumon áll a jég. Még nem kezdett gyarapodásba, de igen valószínűen már nem csökken tovább. Maga a minimum tisztes közepesnek tűnik, bokázni nem kell tőle, de enyhe optimizmussal dőlhetünk hátra.

Link

Tehát ebből következően jó telünk lenne? Hát nem. A sarki jégborítás semmit sem mond erről. Pl. a 2013-as elég jó minimum után olyan lett a tél, amilyen. Mindnyájan emlékezünk rá.

Közben megtaláltam, nem túl jól...
Link


Coontac!
Köszi, nem is tudom miért nem ott néztem

Link

Hát a januárból nem is lehetett sejteni (bár a hó második felében már volt egy heves sarki-tengeri betörés hózáporokkal), de a novemberből igen. 2011 novemberében  hidegpárnás, gyakran napközben is gyengén fagyos, ködös idő volt szemcsés hóval, "gyárkémény" havazásokkal. Hetekig.
Úgyhogy lehetett sejteni, hogy a tél nem fog csak úgy elsunnyogni, hanem lesz még legalább egy dobása. Lett.
Egyébként 2004/2005 is ehhez eléggé hasonló szezon volt.

Hogy állunk most jégborítottsággal az Északi sark környékén előző évekhez képest? Gondolom a minimum már megvolt pár hete. Tud valaki egy linket esetleg?